Találkozott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének és a Magyar Turisztikai Ügynökségnek a javaslata

 Évek óta visszatérő probléma, panasz tárgya hogy a belföldi szálláshelyek igénybevétele során is a fogyasztó nem mindig azt kapta, kapja, amit ő remélt, hitt.

De ezzel csak akkor szembesült, és nem egy esetben egy „több gyermekes család” is, amikor már el akarta foglalni vagy foglalta a pihenéséül kiválasztott szállodás, panziót.

A panaszok nemcsak amiatt jelentkeztek, hogy a szálláshely szolgáltatása minőségen aluli volt, vagy az étkezés milyensége nem érte el az elvárható szintet, hanem azért is, mert a fogyasztók valójában akkor szembesültek az ár-érték aránnyal, amikor már a kiválasztott településen voltak. A reklamációjukra pedig sok esetben az volt a válasz: „pereljenek be”, el lehet menni.

Nem sok választásuk volt a pihenni vágyó fogyasztóknak, miután a szabadságukat már kivették, a pénzt befizették, hogy vagy igénybe veszik a szállást, majd utána élnek a minőségi kifogásukkal vagy hazamennek. Sokan az előbbit választották.

De joggal vetődik fel a kérdés, hogy sok egyéb, más szolgáltatás esetében sem mindig azt kapja a fogyasztó, amit szeretett volna. Mi ezzel a gond egy szállás igénybevétele során?  Rengeteg!

Az első, hogy a magyar fogyasztóknak sem mindegy, hogy a leginkább várt szabadságukat milyen körülmények között töltik el. Pihenni szeretnének, nem idegeskedni. Ez már önmagában elég indokul kell, hogy szolgáljon. 

Amennyiben tovább vizsgáljuk a kérdést, rögtön eljutunk ahhoz, hogy fogyasztóvédelmi szempontból a fogyasztó azt kapja-e a pénzéért, amit remélt, de jogi szaknyelvre lefordítva: azt kapta-e, amit látott a hirdetésben, ahogy becsalogatta a szálláshely a fogyasztót az értékesítési oldalra.

Természetesen sorolni lehetne azokat a marketing technikákat, melyekkel a fogyasztókat ráveszik arra, meggyőzik őket, hogy az általuk kiválasztott hazai szálloda a legjobb választás.

Úgy, hogy a magyar fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy egy kis ráköltéssel, lehet, hogy jobb szolgáltatást kapnának egy valódi tenger mellett. Szerencsére azonban sokan még a Balatont kedvelik. Viszont a magyar fogyasztók a pénzükért szolgáltatást várnak el. 

Egy olyan szolgáltatást melynek alapja az összehasonlítás.

A Magyar Turisztikai Ügynökség a fogyasztók érdekében olyan új javaslatot terjesztett be a Parlament elé, amely erősítheti a fogyasztói bizalmat.

Sok fogyasztói panasz volt az elmúlt években arra vonatkozóan is, hogy az internetes felületen lefoglalt szállás a valóságban teljesen más volt, pontosabban sokkal rosszabb, mint ahogy azt a feltüntette a szolgáltató.

Nem volt egy olyan egységes összehasonlítási alap a fogyasztók részére, amely sok-sok évvel ezelőtt még megvolt, de időközben ezt teljesen megszüntetésre került, azaz a szálláshelyek egységes szempontból történő osztályozása.

 A törvényjavaslat visszaállítja ezt, egységes minősítési szempontokat vezet be, a fogyasztók választását megkönnyíti, segíti, amikor döntenek arról, hogy nyaralásukat hol töltsék.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a korábbi évek gyakorlatát követve idén is indított közérdekű pert webáruházzal szemben az illetékes törvényszéken az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A cél az, hogy a jövőben egyre kevesebb tisztességtelen kikötésekkel találkozhassunk vásárlásaink során.

A korábbi években gyakran találkoztunk az alábbi tisztességtelen kikötésekkel, ez szerencsére már kezd kisebb mértéket ölteni, de még mindig fel kell hívni rá a figyelmet:

– Hatálytalan jogszabályra utalás: 2014. 06. 14-től hatályos a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, mely szabályozza az internetes vásárlást is. Ennek ellenére még mindig sűrűn találkozhatunk a korábbi, így már 7 éve hatálytalan jogszabályi rendelkezésekkel.

– Indokolás nélküli elállás esetén, annak határidejét 8 munkanapban rögzítik, a jogszabály szerinti 14 napos határidő helyett.

– A kifizetett összeg visszatérítését 30 napban határozzák meg, a jogszabály szerint 14 nap helyett.

– A visszatérítés összegét kizárólag a vételárra korlátozzák, és a jogszabályi rendelkezés ellenére a kiszállítási költséget nem kívánják visszafizetni, pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

Újdonságként jelent meg a jótállás időtartamának téves feltüntetése, hiszen 2021. január 1-től változtak a kötelező jótállás alá eső termékre vonatkozó kötelező jótállás előírásai. Eszerint a 2021. január 1. után vásárolt termékek esetén

A jótállás időtartama:

– 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

– 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

– 250 000 forint eladási ár felett három év.

Minden esetben kérjük a bíróságot, állapítsa meg, hogy az általános szerződési feltétel tisztességtelen, jogsértő, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen. Kötelezze a vállalkozást a jogsértés abbahagyására és a jogsértő céget tiltsa el a további jogsértéstől. Ezen kívül rendelje el, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon a jogsértés tényét megállapító ítélet tartalmáról a honlapján.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi kara, valamint az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetsége (BEUC) közösen online fogyasztóvédelmi szakemberképzést tartott „Digitális jogaink és a fogyasztóvédelmi jog alapintézményei” címmel 2021. január 27-29-én. A képzés rendkívül sikeres volt, így lehetőséget kaptunk egy második képzés elindítására is ugyanebben a témában, melynek időpontja 2021. május 19-21 napja lesz. A májusi tréninget is a “Consumer PRO” elnevezésű, az Európai Bizottság által kezdeményezett program keretein belül szervezik. A „Consumer PRO” képzési programot azzal a szándékkal indította az Európai Bizottság, hogy bővítse a BEUC (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet) Fogyasztóbarát mozgalmába bekapcsolódó szakemberek számát.

 A tréning célja, hogy megismertessük a szakemberekkel a digitális jogokra, adatvédelemre vonatkozó, fogyasztókat érintő jogszabályokat és a fogyasztóvédelmi jog legfontosabb jogintézményeit.

A képzés témái

A tréningen foglalkozunk a digitális világ jogi szempontból releváns aspektusaival, valamint a fogyasztóvédelmi jog kulcskérdéseivel, amelyekkel leggyakrabban találkozhatnak a fogyasztóvédelmi szervezetek és fogyasztók Magyarországon. A tervezett témák a következők: fogyasztóvédelem, jogérvényesítés, digitális jogok, adatvédelem (GDPR), e-platformok, telekommunikáció.

A tréning vezető előadói dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár, a polgári jog és   fogyasztóvédelmi jog szakértője, és dr. Karácsony Gergely, egyetemi docens, a digitális és az adatvédelmi jog szakértője.

Aki nem tudná, Jocó a barátom. Mindent meglát, észrevesz, ravasz öreg róka, és ami fontos, rendszerben gondolkodik. Egy szóval, vág az esze, mint a borotva.

Felcsörgettem a Jocót, hogy röviden elmeséljem neki a legutóbbi esetem. Üdvözlés után máris belevágtam.

• Csak pár percem van, Jocó. De jó a sztori. Képzeld, a minap elkísértem a nejem vásárolni, kalapgumit akart venni maszkhoz. Beléptünk egy boltba, de engem kitessékelt a pult mögött álló, szúrós szemű eladó. Mivel, hogy kicsi a bolt, egy vásárló lehet benn. Először be akartam küzdeni magam, de meggondoltam és visszaléptem. A kirakatot bámultam, tele volt fonallal, cérnával, szalaggal, meg ezer miegyébbel. Pár pillanat múlva vagy két méterre megállt mögöttem egy fiatalasszony. Mondtam neki: „Nyugodtan menjen az ajtóhoz, én csak a feleségemre várok. Zsebkendőnyi a bolt, egy vevő lehet benn.” Erre ő: „Látom, a fonalakat nézegeti.” Gondoltam, biztosan egy kis beszélgetésre vágyik, el akarja ütni a várakozási időt. Hát, akkor provokálom egy kicsit. Lássuk, mit lép erre? „A hímzőfonalakban gyönyörködöm, a vírusinvázió alatt elkezdtem hímezni.” Azonnal jött a válasz. „Látom maga nem csak hímezni, de hámozni is tud.” Mosolygott a szeme. Hűha! Milyen talpraesett asszonyág és még éles a nyelve is! – villant át az agyamon. De ezt nem hagyhatom ennyiben. A taktikám: Először elaltatni az éberségét, utána váratlanul témát váltani, majd lecsapni. És imígyen folytattam: „Tudja, az elején lassan ment, de mára, a tizenötödik vázaalátét után már szépséges darabokat készítek. Lehet, hogy majd egyszer, ha lehet, eladom őket, itt a sarkon és meggazdagszom. De maga, csak nem szövetet akar venni maszkhoz?” Váltottam témát. Erre a szeméből a mosoly eltűnt és így válaszolt: „De igen, honnan tudja?” Ezt hagytam elsurranni a fülem mellett és így folytattam. „Ha megengedi, adok egy szerény tanácsot. Vásárláskor kérje el a szövet minőségtanúsítását és a kezelési útmutatóját az eladótól.” Láttam, hogy erre a szeme kikerekedett – váratlan volt a megjegyzésem. Ekkor már tudtam, hogy nyerésre állok. Azonnal folytattam: „Tudja, a helyzet az, hogy a vírusok úgy száz nanométer körüli nagyságúak a tüskéikkel együtt – erre még nagyobbra nyitotta a szemét. „De ők nem csak úgy röpdösnek a levegőben, hanem mikro cseppecskéken furikáznak óriási sebességgel, sokszor 200 kilométer per órával. Ezért fontos, hogy milyen a maszk szövete. Fontos, milyen a fonal sűrűsége, a sodrat száma. Ha túl nagy a sodrat, kötve vannak az elemi szálak és nem elég kicsik a rések. Ha túl kicsi a fonalsűrűség, a helyzet ugyanaz. Ha túl kicsi a sodrat, rövid időn belül csúnya lesz a maszk. Az sem mindegy, hogy miből van a szövet, kifőzhető-e vagy sem.” Látszott, hogy túl sok neki az információ, de több időm már nem maradt az előadás folytatására, mert kilépett az ajtón a feleségem. Elköszöntem tőle, sikeres válogatást kívánva. A nejem megkérdezte: „Ki volt az a nő, akivel beszélgettél?” Mire én: „Nem tudom, de elláttam tanáccsal.” Elmeséltem az egész sztorit, mire elnevetette magát, tudta, ilyenre mindig képes vagyok. – A Jocó erre megjegyezte.
• Hogy veled mi minden nem történik! – De lekevertem az induló beszélgetést, mert mennem kellett.

Menet közben eszembe jutott a fiatalasszony. Milyen bizonytalanul, tétován indult el a bolt felé, gondolom, közben dolgozta fel a hallottakat. Hogy elkérte-e a tanácsolt papírokat az eladótól, már sose tudom meg. Aztán eszembe jutott az is, hogy hát még a Jocó sem gondolta volna, hogy ilyen tréfát űzök egy ismeretlen fiatalasszonnyal. Vagy talán ironikus voltam? Nem én, az bizony nem akartam lenni. Soha.