A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és csatlakozó partnerei 2021. október 8-án ismét megrendezik az Erőművek Éjszakáját.
Az erőművek és a fűtőművek országszerte 35 helyszínen nyitott kapukkal, számos érdekes programmal, közelről is megtekinthető gigantikus berendezésekkel és szakértő idegenvezetéssel várják a látogatókat.
Az utazási csomagra vonatkozó szerződés teljesítése
A szerződésben vállalt utazási szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel, akkor is, ha az utazási szolgáltatások teljesítésére más utazási szolgáltató köteles.
Az utazó az eset körülményeinek figyelembevételével köteles haladéktalanul – az utazási szerződésben rögzített elérhetőségek valamelyikén – tájékoztatni az utazásszervezőt vagy az utazásközvetítőt az utazási csomagra vonatkozó szerződésben meghatározott valamely utazási szolgáltatás nyújtása során általa észlelt szerződésszegésről.
A szerződésszegést az utazásszervező köteles orvosolni, kivéve, ha
Ha az utazásszervező nem orvosolja a szerződésszegést, az utazó díjengedményre, illetve kártérítésre jogosult.
Ha valamely utazási szolgáltatás lényeges része az utazási csomagra vonatkozó szerződésben meghatározott módon nem biztosítható, az utazásszervező köteles az utazó részére többletköltség felszámítása nélkül, lehetőség szerint a szerződésben meghatározottakkal azonos vagy magasabb minőségű, megfelelő helyettesítő szolgáltatást felajánlani az utazás folytatására, ideértve azt is, amikor az utazót nem tudja a szerződésnek megfelelően visszajuttatni az indulási helyre.
Ha a felajánlott helyettesítő szolgáltatás alacsonyabb minőségű az utazási csomagra vonatkozó szerződésben meghatározottnál, az utazásszervező köteles az utazónak megfelelő díjengedményt biztosítani.
Az utazó kizárólag akkor utasíthatja el a felajánlott helyettesítő szolgáltatást, ha az lényegesen különbözik az utazási csomagra vonatkozó szerződésben foglaltaktól, illetve ha az utazásszervező által ajánlott díjengedmény nem megfelelő.
Ha az utazó utazási csomagra vonatkozó szerződés szerinti hazaszállításának biztosítása elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges, az utazásszervező köteles utazónként – szükség szerint – legfeljebb három éjszakát magában foglaló, lehetőleg az eredetivel azonos kategóriájú szállás költségeit viselni.
Díjengedmény és kártérítés
Az utazó díjengedményre jogosult azon időtartam tekintetében, amely alatt nem volt szerződésszerű a teljesítés, kivéve, ha az utazásszervező bizonyítja, hogy a szerződésszegés az utazónak róható fel.
Az utazó kártérítésre jogosult az utazásszervezőtől minden olyan kárért, amely az utazót a szolgáltatások nem szerződésszerű teljesítése miatt éri. A kártérítést indokolatlan késedelem nélkül meg kell fizetni.
Az utazó nem jogosult kártérítésre, ha az utazásszervező bizonyítja, hogy a szerződésszegés
Ha nemzetközi egyezmények nem korlátozzák a szolgáltatás nyújtója által fizetendő kártérítés mértékét, az utazásszervező által fizetendő kártérítés mértékére a Ptk. szerződésszegéssel okozott kár mértékére vonatkozó szabályai alkalmazandók. Ebben az esetben az utazási csomagra vonatkozó szerződés korlátozhatja az utazásszervező által fizetendő kártérítés mértékét, amennyiben ez a korlátozás nem terjed ki a személyi sérülésre, illetve a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott kárra, valamint nem eredményezi azt, hogy a kártérítés összege alacsonyabb, mint az utazási csomag teljes részvételi díjának háromszorosa.
Több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018 és 2021. között. Az Európai Unió által támogatott projekt célja az élelmiszerek eltérő minőségének kutatása volt. A minőségbeli eltérés ténye a vizsgált termékek több mint negyedénél igazolódott, ugyanakkor a kutatás azt is megerősítette, hogy a jelenségnek több – adott esetben akár objektív – oka is lehet. Az eredményekről a hivatal tájékoztatta az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontját. A tapasztalatok alapján a Nébih az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállítását is tervezi.
Lezárult a Nébih hároméves projektje, melynek egyik fő célja az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálata, a jelenséggel kapcsolatos minél sokrétűbb tapasztalatok gyűjtése volt. A kutatás során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett 78 terméktrió és 39 duó, összesen 117 termék összehasonlítására került sor (312 db egyedi minta vizsgálatával). A termékek mintegy ötöde kereskedelmi, sajátmárkás termék volt. A részletes elemzésből nyert eredmények az élelmiszer-előállítókat többek között a receptúra-harmonizálásában és a korrekt vásárlói tájékoztatói rendszer kialakításában, míg a hatóságot a jövőbeni ellenőrzési módszertan kidolgozásában segíthetik. Mindegyik területen lesznek tennivalók, hiszen a Nébih projektje ismételten alátámasztotta, hogy léteznek minőségbeli eltérések az Európai Unió tagállamain belül. Lényeges eltérés a vizsgálat alá vont termékek 25,6 %-ánál igazolódott.
A kutatás azt is megerősítette, hogy az eltérések különböző okokra és körülményekre vezethetők vissza. Fakadhatnak például az eltérő nemzeti szabályozásból, helyi alapanyagok felhasználásából, eltérő gyártási körülményekből. Sok esetben hivatkoztak a vállalkozások a fogyasztói preferenciára és ízlésre is az eltérések okának indoklásaként. Speciális kategóriát alkotnak a sajátmárkás termékek, amelyekre különösen jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek. A fő kérdés a jövőre nézve az, hogy mindezeket számításba véve, mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, és azokról hogyan lehet korrekt módon tájékoztatni a fogyasztókat.
A vizsgálatsorozat idején a Nébih szakemberei az előállítókkal és az érdekképviseleti szervekkel szorosan együttműködtek, hogy a megállapításokat, azok okait komplex módon, több szempontból is megvizsgálhassák. Az érintett gyártók szinte kivétel nélkül nyitottak voltak a párbeszédre, és kinyilvánították szándékukat a helyes gyakorlat alkalmazására és a jogszabályoknak való megfelelésre. 3 cég 3 terméke esetében már a projekt idején megtörtént a receptúra-harmonizáció.
A Nébih szakemberei a projekt során újabb tapasztalatokat szereztek a kettős minőség témakörében. Mindezen eredmények alapján a hivatal az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállítását tervezi a jövőben.
További információk elérhetők a Nébih hivatalos weboldalán: https://portal.nebih.gov.hu/-/lezarult-a-nebih-kettos-minoseget-vizsgalo-kutatasa
Forrás: NÉBIH
Jelen összefoglaló a 261/2004/EK rendelet szabályai alapján készült, tehát amennyiben uniós országból történt volna a személyszállítás bármely légifuvarozóval, vagy uniós országba történt volna a személyszállítás közösségi légifuvarozóval.
Segítségnyújtás
Először is az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell rendelkezésre bocsátani, emellett a fogyasztóknak joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésre. Ezen kívül szállást is biztosítani kell, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.
Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szálloda elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére.
A járat törlésére vonatkozó tájékoztatás esetén, az utasok részére magyarázatot kell adni a lehetséges alternatív közlekedési módokról.
Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog
Háromféle lehetőség áll fenn:
– a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül,
– átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal,
– átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.
Kártalanítás
A törölt repülőút hosszától függően 250-400-600 EUR összegű kártalanítás jár az utasoknak.
Nem jár kártalanítás, ha
– a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utasokat a járat törléséről, vagy
– az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták őket a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljanak és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négy órás késéssel érjék el; vagy
– az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érjék el.
Ezen kívül az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Fontos kiemelni, hogy egy műszaki meghibásodás a bírósági gyakorlat szerint nem minősül rendkívüli körülménynek, hiszen a légitársaságok feladata a repülőgépek folyamatos karbantartása.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által működtetett Jogsértést elkövető webáruházak adatbázisa tartalmazza azon, jogsértést elkövető webáruházakat, amelyek magatartását a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság jogerősen megállapította.
Az adatbázis elérhető a https://jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon, mely egyúttal arról is tájékoztatást nyújt, ha a webáruház együttműködő volt és teljesítette a határozatban foglaltakat. Az adatbázisban az erről szóló tájékoztatás zöld színnel látható: „A vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette!” Amennyiben ez a felirat szerepel egy vállalkozásnál, a határozatban leírt jogsértéseket a cég már megszüntette, azonban jogszabályi előírások miatt a határozat ebben az esetben is 2 évig nyilvános.
Milyen jellegű jogsértésekkel találkozhatunk a leggyakrabban?
– Elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságok: Elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságnak minősül, ha például a webáruház elérhetetlen vagy nem válaszol; a vállalkozás neve vagy címe nincs feltüntetve a honlapon; a webáruház a békéltető testülettel kapcsolatosan nem ad tájékoztatást stb.
– Szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémák: Szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémának minősül, ha például a webáruház nem ad meg szállítási határidőt; nem vagy nem megfelelő tájékoztatást ad az elállási jogról, szavatosságról, jótállásról stb.
– “Csodát ígérő termékekkel” kapcsolatos megtévesztés: Olyan termékek árusítása során követett el jogsértést a webáruház, amelyek rövid idő alatt jelentős javulást ígérnek (például fogyasztószerek, izomnövelők, gyors nyelvtanulást ígérő termékek, stb.)
A webáruházak kapcsán több jogszabályban találhatunk kötelező rendelkezéseket, azonban a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól részletesen felsorolja, hogy milyen tájékoztatási kötelezettsége van a webáruházat üzemeltető vállalkozásoknak a fogyasztók felé még a szerződéskötés megkötése előtt.
Így a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót:
– a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;
– a vállalkozás nevéről;
– a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;
– a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;
– a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül;
– a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;
– az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról; ebben az esetben a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;
– a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről;
– az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről;
– arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;
– határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;
– a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról;
– a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.
A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a szolgáltató igazolható módon tájékoztatni köteles az előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt őt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, szolgáltatáscsomag esetében szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve.
Határozott időtartamú előfizetői szerződés a korábbi két évvel szemben már csak maximum egy évre köthető, kivéve, ha a szerződéshez készülékvásárlás is kapcsolódik, ebben az esetben a felső korlát továbbra is két év.
A szolgáltatónak a hűségidős szerződés megkötése előtt minden esetben fel kell ajánlania a határozatlan időtartamú előfizetői szerződés lehetőségét is, tájékoztatva a szerződő felet a részletes feltételekről.
A hűségidő lejárta után az új, határozatlan idejű szerződés havidíja, illetve a szolgáltatás egyéb feltételei nem lehetnek hátrányosabbak a korábbi, hűségidős szerződésben szereplő feltételeknél, és az előfizető a határozatlan idejű szerződését bármikor jogosult azonnali hatállyal, jogkövetkezmény nélkül felmondani.
Szintén fontos tudni, hogy a szolgáltatónak az előfizető kérésére ingyenesen hálózatfüggetlenné kell tennie azt a készüléket, melyet határozott időtartamú szerződéssel kedvezményesen adott el, és időközben lejárt a hozzá tartozó előfizetői szerződés, vagy ha az előfizető a számhordozás során a készülék árát kifizette még a szerződés ideje alatt.
A szolgáltatás előfizető kérésére legfeljebb 6 hónapig tartó szüneteltetését a szolgáltató határozott idejű előfizetői szerződéseknél sem zárhatja ki, ebben az esetben azonban az előfizetői szerződés időtartama a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik.
Az előfizető jogosult a határozott időtartam lejárta előtt felmondani az elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag igénybevételére kötött előfizetői szerződést az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy a szolgáltatáscsomag valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltatása tekintetében, ha:
Ebben az esetben az előfizető által megtérítendő készülékkedvezmény összege nem haladhatja meg sem az előfizetői szerződés megszűnésétől a határozott idő lejártáig fizetendő havi vagy időszaki díjak összegét, sem a készülékkedvezménynek a határozott időtartam hátralevő részére eső időarányos részét.
Egyéb esetekben azonban jobb, ha elkerüljük a hűségidős szerződés idő előtti megszüntetését – akár az 1-2 nappal a hűségidő lejárta előtt indított számhordozással is elveszítjük a hűségidőre tekintettel járó kedvezményeket és jelentős összegű kötbért terhelhet ki a szolgáltató.
Előre fizetett díjú szolgáltatások egyenlegfeltöltéssel történő meghosszabbítása esetén a szolgáltató az előfizető által kifizetett, de az egyenlegfeltöltést megelőzően fel nem használt összeget az új előfizetői szerződéshez kapcsolódó egyenlegen jóváírja. A szolgáltató a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor az előfizető – az elévülési időn belül előterjesztett – kérésére a fel nem használt összeget az előfizető részére visszafizeti. Semmis az előfizetői szerződés azon rendelkezése, mely szerint a fel nem használt egyenleg elvész, vagy az előfizetőnek nem jár vissza.
A nemrégiben módosult hírközlési szabályok újabb könnyebbséget jelentenek az előfizetők számára, ha szolgáltatót szeretnének váltani. Előfizetői hívószámot megtarthatjuk, ha a mobil (vagy vezetékes) szolgáltatást a jövőben egy másik szolgáltatótól kívánjuk igénybe venni (számhordozás szolgáltatóváltással), illetve vezetékes előfizetést más földrajzi helyen kívánjuk igénybe venni (áthelyezés szolgáltatóváltás nélkül). Ugyanígy lehetőség van a könnyebb szolgáltatóváltásra internet-hozzáférési szolgáltatás esetében.
Számhordozás szolgáltatóváltással: Erre akkor kerül sor, ha előfizetésünket a korábbi szolgáltatótól (átadó szolgáltató) átvisszük egy másik szolgáltatóhoz (átvevő szolgáltató), úgy, hogy megtartjuk korábbi hívószámunkat. A korábbi szolgáltatóval fennálló szerződésünk megszűnik, és az új szolgáltatóval kötünk szerződést. (A vezetékes hívószámra ugyanezek a szabályok vonatkoznak, a technológiai különbségekből fakadó értelemszerű eltérésekkel.)
Újdonság, hogy utólagos számhordozásra is lehetőség van, az előfizetői szerződésünk felmondását követő 31 napon belül kérhetjük a megszűnt szerződésben szereplő hívószámra vonatkozó számhordozást. Azonban nincs mód utólagos számhordozásra abban az esetben, ha erről a jogunkról (az előfizetői szerződésben) lemondtunk.
Ha a feltöltőkártyás előfizetésünk hívószámát hordozzuk el, akkor a fennmaradó egyenlegünk visszatérítését 30 napon belül kérhetjük az átadó szolgáltatótól. A visszatérítés azonban díjköteles lehet, ha ezt előfizetői szerződésünk rögzítette. Ugyanakkor fontos kitétel, hogy ebben az esetben ennek a díjnak arányosnak és összemérhetőnek kell lennie a visszatérítés során – a szolgáltatónál – jelentkező költségekkel.
Lássuk lépésről lépésre a folyamatot!
A bejelentést megtehetjük személyes, telefonos, illetve online ügyfélszolgálaton egyaránt. Ha igényünket adott munkanapon délután 4 óráig bejelentjük, az átvevő szolgáltató még aznap este 8 óráig köteles értesíteni erről az átadó szolgáltatót. A bejelentéssel lejárttá válnak a régi szolgáltatóval szemben fennálló tartozások, ezeket rendezni kell.
Mikor hiúsulhat meg a számhordozás vagy a szolgáltatóváltás?
Akkor, ha
– az előfizető a közölt adatok alapján nem azonosítható (pl. a lakcíme vagy neve nem pontosan ugyanúgy szerepel a szolgáltató adatbázisában és a hivatalos okmányokon);
– az előfizetőnek az átadó szolgáltatóval szemben 30 napon túli lejárt tartozása van;
– amennyiben a két érintett szolgáltatónak egyeztetnie szükséges (pl. szolgáltatáscsomag átadása vagy tízet meghaladó hívószámot magába foglaló üzleti előfizetés számainak hordozása);
– szolgáltatóváltás esetén a műszaki megoldás tekintetében egyeztetés szükséges az előfizetővel;
– az előfizető nem jogosult utólagos számhordozásra.
Az internet-hozzáférési szolgáltatóváltás esetén az átvevő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szolgáltatáskiesés időtartama ne haladja meg az egy munkanapot.
Amennyiben nincs indokolt akadálya, a számhordozást a munkanapon délután 4 óráig beérkezett igénybejelentéstől számított második munkanapon végre kell hajtani.
A szolgáltatás feltételei természetesen változhatnak a korábbi szerződéshez képest, így különösen akkor, ha az új szolgáltató eltérő díjazást alkalmaz.
Ha a számhordozás elmaradt, vagy – a megállapodásban foglaltakhoz képest – késedelmesen valósult meg, illetve a szolgáltatáskiesés az egy munkanapot meghaladta, az átvevő szolgáltató kompenzációt nyújt az előfizetőnek. Ennek összegét a jogszabály az alábbiak szerint határozza meg:
– szolgáltatáskiesés esetén az egy munkanapot meghaladó minden további napra 10.000 Ft, de legfeljebb 50.000 Ft;
– késedelmes számhordozás esetén 5.000 Ft naponként, de legfeljebb 25.000 Ft.
A szünidő alatt sok szülő támaszkodik az idősebb rokonok segítségére: az NMHH kutatásában résztvevők 17 százalékánál egy-másfél hónapot, 16 százalékuknál pedig akár az egész nyarat is a nagyszülőknél töltik a gyerekek (A 2021. június 22-29. között végzett kutatás 2229 fős mintája a 18 éves és idősebb, magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint). A generációk között meghúzódó digitális szakadék a vakáció alatt azonban sokaknál okozhat problémát, feszültséget vagy elszigeteltséget. A válaszadók közel kétharmadánál valamilyen mértékben problémát jelent az, hogy a nagyszülők nem jártasak az okoseszközök használatában, és nem tudnak kapcsolódni a gyerekek digitális térben szerzett tapasztalataihoz, élményeihez.
Pedig az okoseszközök jelentősen javíthatják az életminőséget, és tudatosan használva tartalmasabbá tehetik az együtt töltött időt. A szülők 39 százaléka szerint az idősek hamar felveszik a ritmust és ügyesen bánnak az okostelefonnal, csak egy kis támogatásra és bátorításra van szükségük. Az NMHH tippjei segíthetnek a digitális felzárkóztatásban, és új kapukat nyithatnak meg a generációk számára egymás felé.
A nyaralás kezdete előtt fontos felismerni, hogy a fiataloknak az okostelefon szinte létszükségletté vált. A digitális világ számukra egybefonódott a kapcsolattartással, a tanulással, a játékkal és a szórakozással is. Ezért nem érdemes megtiltani az okoseszközök használatát, inkább érdemes pozitívan hozzáállni a témához. Kérdezzünk, tanuljunk és találjuk meg közösen az egyensúlyt az offline és az online programok között.
A 2020. májusi adatokhoz képest idén májusban 19,5 százalékkal volt magasabb a hazai fölgázfogyasztás. A növekedés hátterében a gáztüzelésű erőművek magasabb kereslete, a hónap első felében tapasztalható alacsonyabb átlaghőmérséklet és az otthoni munkavégzés áll – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) májusi trendeket elemző földgázpiaci jelentéséből.
A hazai fogyasztás emelkedéséhez legnagyobb mértékben a gáztüzelésű erőművek tavalyinál több mint 50 százalékkal magasabb kereslete járult hozzá. A lakossági körben az otthoni munkavégzés növelte a földgáz keresletét, és a hónap első felében a sokévi átlagnál hidegebb időjárás is emelte a fogyasztást.
A növekvő hazai igényeket az import elégítette ki, a többletforrások elsősorban ukrán, román és horvát irányból érkeztek az országba. Az osztrák irányú behozatal jelentős mértékben lecsökkent, ami annak a következménye, hogy a magyar másnapi piaci árak alacsonyabbak voltak, mint Ausztriában.
A betárolási időszak második hónapjában jelentős mértékben felfutott a tárolás. Az előző két hónapan az elhúzódó hideg időjárás miatt magas belföldi fogyasztás mellett az árak alakulása sem kedvezett a tárolásnak. Ausztria kivételével – ahol még kitárolás történt – végre a szomszédos országokban is megkezdődött a tárolók feltöltése.
Európa más piacain már nem voltak tárolói többletkészletek, így a szokatlanul hideg időjárás és az otthoni munkavégzés miatt megemelkedő kereslet hatására egész Európát a spot árak emelkedése jellemezte. A hazai piacon májusban további 1,8 €/MWh-val emelkedtek a másnapi piaci árak, a CEEGEX záró ára – 24,86 €/MWh – pedig közel négyszerese volt a tavaly májusi szintnek. A tavaszi időszakban elmaradt európai készletfelhalmozás miatt a piaci szereplők a betárolási időszak hátralévő részében, sőt már a téli hónapokban is szűkösséget vártak az európai piacon, ami az árak további emelkedését eredményezte az európai piacokon. Az éves gáztermék ára 21 €/MWh körüli szinten zárta a hónapot az európai gázpiacokon.
A növekvő árak ellenére a nagy európai szállítók nem növelték kínálatukat. A norvég és az afrikai valamint az LNG behozatal is csökkent, áprilishoz képest csak az orosz-import emelkedett. A Gazprom elektronikus platformján sem kínált érdemleges mennyiségű rövid távú termékeket.
Forrás: MEKH
Egyesületünket az a megtiszteltetés érte, hogy Dr. Grafné Dr. Baranyi Dórát közvetlen pályázat útján kinevezték az újonnan felállított fogyasztóvédelmi tanácsadói csoport Magyarországot képviselő civil tagjának.
A CPAG a 2020-ban elfogadott fogyasztói menetrend egyik első megvalósítása, és az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztói Főigazgatóságának tanácsadó testülete.
A CPAG a Bizottság fő fóruma, amely egyeztet a nemzeti és európai fogyasztóvédelemben érdekelt felekkel.
A Testület tagjai:
Fő feladatai:
Egyesületünk mindent megtesz az európai színtéren is, hogy képviselje a magyar fogyasztók érdekeit.
