A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége rendkívül fontosnak tartja, hogy a webáruházakban megfelelő tájékoztatást kapjanak a fogyasztók, azaz a vállalkozások eleget tegyenek a fogyasztóvédelmi jogszabályokban foglalt kötelezettségeinknek. Hiszen a fogyasztóvédelmi előírásokban foglalt jogok és kötelezettségek mindenkire vonatkoznak, azonban ha a fogyasztók nem is tudnak róluk, akkor a jogaikat sem tudják hatékonyan érvényesíteni. Ennek érdekében most az iskolakezdés előtt, az iskolaszereket értékesítő webáruházak tájékoztatóit, általános szerződési feltételeit néztük át. A tapasztaltak alapján nagyon vegyes a fogyasztóvédelmi előírások megfelelő szerepeltetése a weboldalakon.

Milyen szempontokat vizsgáltunk?

1. Minden webáruház esetében fel kell tüntetni a vállalkozás nevét és székhelyének postai címét.

Ebben a körben teljes mértékben eleget tettek a jogszabályi előírásoknak a webáruházak. A vállalkozásokat illető alapadatok, úgymint a cégnév és a székhely postacíme minden esetben elérhetőek voltak a honlapokon, ezen kívül telefonszám, emailcím is olvasható volt.

2. Tájékoztatni kell a fogyasztókat az őket megillető tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségéről, határidejéről, feltételeiről.

Az indokolás nélküli elállási jogról szóló tájékoztatás a legtöbb esetben igen széleskörű, gyakorlatilag a teljes jogszabály érthető formában megjelenítésre kerül. Viszont sok helyen hiányosság, hogy az elállási nyilatkozatminta nem érhető el a honlapon, pedig a jogszabály szerint ez is kötelező.

Több weboldalon találkoztunk azzal a problémával, hogy az Általános Szerződési Feltételekben a helyes tájékoztatás szerepel, azonban elérhető egy vásárlási feltételek elnevezésű dokumentum is, ami pedig már nem hatályos jogszabályokra utal, így hibás határidőket tartalmaz. Lehet csak tévedésből maradtak fenn a honlapon ezek a tájékoztatók, de mégis ellentétes információkkal szolgálnak a fogyasztók számára, így azok megtévesztők lehetnek.

3. A békéltető testülethez való fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevének és székhelyének postai címéről, valamint arról is tájékoztatni kell a fogyasztókat, hogy a vállalkozások kötelesek együttműködni a békéltető testületekkel.

A békéltető testületeket illető kötelező információk körében is megállapítható, hogy a korábbi tapasztalatokhoz képest sokkal szélesebb körű tájékoztatást igyekeznek adni a vállalkozások. Érdekes azonban, hogy a testületek eljárásában érvényesülő, és vállalkozásokat terhelő együttműködési kötelezettségről korábban egyáltalán nem találtunk tájékoztatást, ami most viszont több tesztelt webáruháznál teljesen rendben volt. Hiányosságot csak ott tudtunk felfedezni, hogy előfordultak régi adatok a békéltető testületek elérhetősége kapcsán.

4. Azt is megnéztük, hogy a vállalkozások feltüntetik-e az online vitarendezési eljárás igénybevételét biztosító, online vitarendezési platform (platform) internetes elérhetőségét (www.ec.europa.eu/odr).

Sajnálatos módon az online vitarendezési platformról szóló tájékoztatás körében vegyes a kép, hiszen a teljeskörű tájékoztatástól, a kizárólag az elérhetőség szerepeltetésén át, az egyáltalán nem kerül megemlítéséig minden előfordult. Fontos lenne pedig pár mondatban a platform funkciójáról is szót ejteni, hogy minél többen megismerhessék azt.

5. A kellékszavatosságra és a termékszavatosságra, jótállásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségek kapcsán is informálni kell a fogyasztókat.

A kellékszavatosságra, termékszavatosságra, jótállásra vonatkozó szabályok is majdnem mindenhol megfelelően kerültek feltüntetésre, ebben nagy segítség a Korm. rendelet melléklete. Kivételt képez ez alól a határidők kérdése: a kellékszavatosság során érvényesülő korábban hat hónapos vélelem még több helyen benne maradt a szerződési feltételekben, szemben a hatályos 1 évvel, ahogy a jótállás határideje is több helyen még a korábban érvényes 1 évben került meghatározásra, a jelenleg vételártól függő 1-2-3 év helyett.

A teszt teljes terjedelmében a itt érhető el. iskolaszerek webáruházak tesztje

Növekszik a táborokra érkező panaszok száma, kapjuk a panaszos e-maileket, melyben arról számolnak be a családok, hogy a beígért program teljes egészében elmaradt, a napi négyszeri étkezésből, csak kettőt kaptak a gyerekek, a nagy forróságban nem kaptak egyáltalán vizet, a kézműves foglalkozásokon csak úgy vehettek részt, ha vittek magukkal felszerelést, pedig erről előzetesen nem volt tájékoztatás.

Nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé kerül a gyermek. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvós táborokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig szintén széles skálán mozognak.

A legnagyobb hiányosság, amivel napi szinten lehet találkozni, hogy nincs meghatározva, ki lehet táboroztató, nincsen személyi feltételhez kötve a tábor szervezése, hanem jelenleg bárki, bárhol szervezhet tábort, ha maga a táborhely megfelel a feltételeknek. Ezért nagyon fontos, hogy minél több helyről megpróbáljunk információt gyűjteni az adott táborról, akár személyesen is meggyőződjünk a körülményekről, személyesen találkozzunk a tábor szervezőjével. Próbáljunk a közösségi oldalakon másoktól is informálódni, akik már részt vettek a kiszemelt programokon.

A másik fontos kérdéskör, hogy valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak hangzatos nevekkel történik a hirdetés, azonban valós szolgáltatás nincs mögötte.

Előfordult olyan extrém eset is, hogy az ingyenesnek hirdetett programért a helyszínen mégis fizetni kellett. A buszban játékokat, édességet árultak a gyerekeknek sokszoros áron.

Olyan eset is előfordult, hogy nem megfelelő számú felnőtt kísérő vett részt a gyerekekkel a programokon, az utazáson, ezzel már veszélyeztetve a testi épségüket is.

Azonban a panaszok nagy része arról is beszámol, hogy sok esetben magánszemélyek hirdetnek, nem kapnak se számlát, se nyugtát a befizetett összegekről a szülők, így utóbb azt is nehéz bizonyítani, hogy pontosan mekkora összeget fizettek ki.

Ezek előbb-utóbb kiderülnek, azonban ha valóban nem megfelelő szolgáltatást nyújtott a tábor, akkor árleszállítást lehet követelni a táboroztatótól. Ennek alapvető feltétele, hogy tudjuk bizonyítani milyen szolgáltatást ígért a tábor, mennyi vételárat fizettünk ki, tehát mindenképpen szerződést kell kötni a táboroztatóval, amiben rögzítésre kerülnek ezek az alapvető feltételek, vagy legalább a szórólapot eltenni, a hirdetést tartalmazó weboldalt lementeni. A gyerekek szempontjából pedig jó ötlet lehet osztálytársakkal közösen táborozni, hiszen akkor legalább azzal nem kell megküzdenie a gyermeknek, hogy teljes idegen helyen van, ahol senkit sem ismer.

Túl sok segítséget pedig nem kapnak a felháborodott szülők. A bejelentésekből kiderül, hogy megkerestek több szervet, hatóságot is. A rendőrség a bejelentést elutasította, az egyik esetben a NAV indított eljárást, de ez önmagában a problémát nem oldja meg.

Összességében a gyermektáboroztatás helyzete még mindig nem megnyugtató Magyarországon, nincs egységes rendszer, és törvényi szabályozás sem arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy táboroztatónak.

Ezért a FEOSZ megkeresi a fogyasztóvédelemért felelős Igazságügyi Minisztériumot is, hogy felhívja a figyelmet a jogszabályalkotás szükségességére a magyar családok védelme érdekében. Szövetségünk jó pár évvel ezelőtt már kezdeményezte a gyerekek nyári táboroztatása érdekében minimum a regiszter, bejelentési kötelezettség előírását, akkor azt a választ kaptuk nincs szükség változtatásokra.

A gyermekvédelem az új fogyasztóvédelmi célok négy alappillérének egyike, összhangban az Alaptörvény 16. cikkével, így alapvető fontosságú, hogy biztonságban tudhassa mindenki a gyermekét, ha táborba küldi.

Addig is, amíg nem történik jogszabályalkotás: nem győzzük hangsúlyozni, szülőként próbáljunk nagyon körültekintőek lenni, kössünk írásban szerződést, próbáljunk meg minél több információt beszerezni a táborról, táboroztatóról, hiszen még nincs vége a nyárnak, de táborokat a téli szünetben is hirdetni fognak.

Az MNB megújította a fizetési késedelembe esett lakossági hitelek pénzügyi intézmények általi kezelésével kapcsolatos ajánlását, s valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre kiterjesztette fogyasztóvédelmi elvárásait – olvasható honlapjukon. A cél, hogy a felmondást megelőző intézményi gyakorlatok szabályozása elősegítse a felek közötti együttműködést, az adós fizetőképességének helyreállítását, és elkerülhető legyen a szerződés felmondása. Az egyebek közt az adóssal való kapcsolatfelvételre, a megoldáskeresés folyamatára és a tájékoztatásra vonatkozó elvárások alkalmazását a jegybank 2022. szeptember 1-től várja el a pénzügyi intézményektől.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizetési késedelembe esett lakossági hitelek kezelésével kapcsolatos ajánlása az elmúlt öt év felügyelési tapasztalatait felhasználva, a 2016. óta alkalmazott ajánlást megújítva rögzíti a jegybank fogyasztóvédelmi elvárásait.

A szabályozás immár a pénzügyi intézmények állományában lévő, fizetési késedelemmel érintett, fogyasztóval kötött valamennyi hitel- és pénzkölcsönre, valamint pénzügyi lízing szerződésre (együtt: kölcsönszerződésre) kiterjed. Az MNB az ajánlásnak való megfelelést ezen kölcsönszerződésekkel rendelkező pénzügyi intézményektől kéri azzal, hogy az előírások érvényre juttatását a megbízásukból eljáró szervezetek és személyek esetében is biztosítani szükséges.

Fontos kiemelni, hogy az ajánlás kizárólag a kölcsönszerződés felmondását megelőző időszakra vonatkozó elvárásokat rögzít. Azok alkalmazása elősegíti a pénzügyi intézmények és az adósok közötti együttműködést annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, és elkerülhető legyen a szerződés felmondása.

Az e portfóliók helyreállításának fogyasztóvédelmi szempontú részletszabályait – így az adóssal való kapcsolatfelvétel és megoldáskeresés lépéseit, azok időzítését, a tájékoztatások tartalmi elemeit, illetve a kommunikációs csatornák alkalmazásának követelményeit – folyamatábrával is szemléltetve rögzíti az ajánlás a pénzügyi intézmények egységes eljárása érdekében.

Mik is ezek az elvárások?

Az adóssal való kapcsolatfelvételi gyakoriságra vonatkozó minimum elvárás, hogy a pénzügyi intézmény legalább három alkalommal kísérelje meg az adóssal felvenni a kapcsolatot különböző kommunikációs csatornákon, legkésőbb a fizetési kötelezettség 45 napos késedelmét követő 3. munkanaptól kezdődően. A cél az, hogy a pénzügyi intézmények az ajánlás szerinti kapcsolatfelvételi és tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséig ne mondják fel a kölcsönszerződéseket.

Követendő gyakorlatnak számít, hogy a pénzügyi intézmény tényleges megoldást jelentő, az adósok helyzetének rendezésére szolgáló lehetőséget kínáljon. Elvárás az is, hogy az adós együttműködése esetén – a felek közötti megállapodás minél hamarabb való létrejötte, a tartozás késedelemből eredő növekedésének elkerülése érdekében – személyre szabott fizetéskönnyítési megoldásokat dolgozzon ki. 

A megoldáskeresés során a pénzügyi intézmény kizárólag az azzal összefüggésben felmerülő, igazolt és indokolt költségeket terhelheti az adósra. A fizetési késedelemmel összefüggésben mindvégig kizárólag olyan díjakat alkalmazhat, amelyek a késedelem mértékével arányosak és annak kezeléséhez közvetlenül kapcsolódnak. A díj- és költségstruktúra az adós számára nyomon követhető és átlátható kell legyen.

Az adós transzparens tájékoztatása elősegíti az együttműködést és a megalapozott döntéshozatalt, ezért kell az általános és az egyénre szabott információnyújtás is az MNB szerint.

Emellett az ajánlás rögzíti azon alapvető fontosságú tartalmi elemeket (pl. a tartozás jogalapja, aktuális összege, a megoldási lehetőségek, illetve azok feltételei és költségei), amelyeket a fizetési késedelem kezelése során az adós rendelkezésére bocsátott tájékoztatásokban, felhívásokban okvetlenül szerepeltetni szükséges.

A jegybank szorgalmazza azt is, hogy a megfogalmazott elvárások épüljenek be a pénzügyi intézmények fizetési nehézségek kezelésével kapcsolatos belső szabályozásába, és azok a szervezeten belüli szemlélet részévé váljanak. Az együttműködés így hosszú távon mindkét fél számára előnyös lesz: az adós fizetőképessége helyreállhat, a pénzügyi intézmény pedig csökkentheti a követelések nem-teljesítővé válásának kockázatát.

A jegybank az ajánlásnak való intézményi megfeleléseket – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – nyomon követi.

Az MNB ajánlásaiban kizárólag az általa felügyelt intézmények számára fogalmazhat meg elvárásokat, ugyanakkor a megoldáskeresés az adós érdeke is. Annak eredményességét a fogyasztó magatartása alapvetően befolyásolja, ezért nem győzik az adósok figyelmét felhívni a pénzügyi intézménnyel való együttműködés fontosságára. Ha ugyanakkor az adós elzárkózik, nem kommunikál a hitelezővel, akkor az ajánlás nem érheti el fogyasztóvédelmi célját, és a kölcsönszerződést felmondhatja a pénzügyi intézmény. Ennek következtében a tartozás akár egy összegben esedékessé válhat.

Fontos hangsúlyozni, hogy fizetési nehézség esetén a fogyasztó mielőbb vegye fel a kapcsolatot a pénzügyi intézménnyel, mivel az ajánlás segítségével mindkét fél számára megnyugtató megoldás születhet.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége jelentős és örömteli változásként értékelte, hogy a fogyasztóvédelem szakmai irányítása az Igazságügyi Minisztériumhoz került. Ennek keretén belül az Igazságügyi Minisztérium és a FEOSZ képviselői 2022. június 27-én közös megbeszélést tartottak.

Az egyeztetésen áttekintettük a fogyasztóvédelem előtt álló feladatokat és kihívásokat, amelyre az Igazságügyi Minisztérium képviselője felé a FEOSZ az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek megerősítése elengedhetetlen annak érdekében, hogy hazánk fogyasztóvédelme megújuljon. A fogyasztóvédelmi törvényünk 1997. óta pontosan meghatározza a társadalmi szerveztek feladatait. Ennek oka egyrészt az uniós szerződésekben, politikákban meghatározott közösségi fogyasztóvédelem célkitűzési, prioritásai, másrészt a fogyasztók védelmének elsődlegessége a vállalkozásokkal szemben. Ezt Magyarország Alaptörvénye is rögzíti azáltal, hogy a fogyasztók jogainak védelme, a verseny tisztasága alapvetés.

Fontos, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére korábban kiírt pályázati felhívásokat teljes egészében szükséges áttekinteni, és a jó gyakorlatokat folytatni, a rosszakat megváltoztatni a források jelentős bővítése mellett. Szükség szerint a fogyasztóvédelmi hatóságok által kirótt és befizetett bírságok bizonyos összegének a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére történő átcsoportosításával, és uniós források fogyasztóvédelembe történő becsatornázásával.

Prioritásként kell kezelni a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztói rétegek érdekeit, így különösen a gyerekek és időskorúak fókuszba helyezése elengedhetetlen. Egy pillanatig sem szabad halogatni a digitális fogyasztóvédelem kialakítását, felépítését és a fogyasztóvédelem újradefiniálását annak érdekében, hogy a fogyasztó tudja, érezze, hogy az állam értük van, gondoskodik róluk és segíti őket.

A fogyasztók mindig kiszolgáltatottabbak, mint a vállalkozások. A vállalkozói oldal erősebb, erőfölényben van. Ha a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek erősek, akkor a fogyasztók védelme is biztosított. Hiszen a fogyasztók egyenként nem tudnak eljárni minden egyes helyzetben, akkor, amikor úgy érzik, hogy a vállalkozások átverték őket, nem foglalkoznak a panaszaikkal.

Ehhez biztosítani kell az Fgytv. 45§-ban meghatározott jogok érvényesülését. Ily módon a fogyasztók elégedettsége is nőhet. Vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem, így szükség van az állandó párbeszédre a fogyasztóvédelmi hatóságok a vállalkozói és fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek képviselői között hazai szinten is.

A Fogyasztóvédelmi Tanács működését rendszeressé kell tenni. Minden fogyasztóvédelemben tevékenykedő szereplőnek csak egy érdeke lehet, nevezetesen, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem, a fogyasztói érdekek képviselete erős legyen. Ehhez szükség van arra is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés, konzultáció állandó legyen.

Örömteli hír, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyitott a Fogyasztóvédelmi Tanács munkájának megújítására, és üdvözöljük, hogy a hatóságok közötti egyeztetések is magasabb szintre kerülnek.

A hazai fogyasztóvédelem megerősítéséhez szükséges megalkotni és elfogadni Magyarország középtávú fogyasztóvédelmi politikáját és nem tárcaszintű szakmapolitikát képviselni.

A fogyasztóvédelem fő pillérét alkotják a hatósági, fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteken kívül a békéltető testületek.  Hangsúlyos kérdés a békéltető testületi szervezeti rendszer, működés felülvizsgálata, átalakítása, összhangban az Európai Uniós rendelkezésekkel, a hatékonysággal és a fogyasztók érdekeivel. Az uniós irányelvvel összhangban biztosítani kell, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek képviselői a békéltető testületek tagjai lehessenek.

Nem lehet kérdéses az sem végezetül, hogy meg kell oldani az egycsatornás fogyasztóvédelmi közösségi, kommunikációs platform kialakítását, a fogyasztóvédelem elérhetőségének biztosítását. Amellett, hogy az egységes joggyakorlat is elengedhetetlen a fogyasztóvédelem elismertsége, ismertsége és a bizalom megőrzése érdekében.

Örömteli hír, hogy az Igazságügyi Minisztérium elhivatott a fogyasztók jogainak érvényesítésében, és nyitott a jövőbeni közös szakmai munka folytatására.

A beérkezett pályamunkákat kiértékeltük, az oklevelek, ajándékutalványok úton vannak a díjazottak részére.

Kategóriánként az első helyezetteket itt is megemlítenénk:

-Fogyasztóvédelmi Sulihét videópályázat, a fogyasztóvédelem – ahogy a diákok látják I. helyezett lett Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Közgazdasági Szakgimnáziuma 10/V csapata (felkészítő tanárok: Fekete Ákos, Kurucz Edit)

-Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat, „Átvertek vagy tönkrement?” kategóriában I. helyezett lett Tóth Szilvia (Győri SZC Deák Ferenc Közgazdasági Technikum, felkészítő tanárok: Dr. Polster Csilla, Kollár Piroska)

-Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat, „Tudatosság az interneten” kategóriában I. helyezett lett Vilhelm Alexandra (Budapesti Ady Endre Gimnázium, felkészítő tanár: Feketéné Tóth Márta)

Díjazásban részesültek kategóriánként az első három helyezett, valamint felkészítő tanáraik, és a legtöbb pályamunkát benyújtó iskolák. Gratulálunk mindenkinek, köszönjük a részvételt, és reméljük a pályamunkák elkészítése közben a fogyasztóvédelmi ismereteik is bővültek a diákoknak.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez egyre több panasz érkezik szépséghibásként hirdetett termékek kapcsán. Ismételten sok olyan hirdetést olvashatunk ugyanis, melyben apróbb (külsérelmi) hibákkal rendelkező termékek megvásárlására buzdítanak minket. Jóhiszeműen azt gondolnánk, hogy ezek új termékek, csak egy kicsit karcosak, szállításkor sérültek. Ehhez képest tudtunkon kívül akár több éves, használt készüléket is megvehetünk ezekben az üzletekben.

A hirdetések egyformák: a kereskedő szépséghibás, szállítássérült termékeket árusít. Az értékesítési technika azonban most már több irányú.

Előfordul, hogy a vásárlások során aláíratnak szerződést a fogyasztóval, mely tartalmazza, hogy használt terméket vásárol a fogyasztó, csak ezt akkor az aláírás előtt nem olvassa el, hiszen fel sem merül benne, hogy nem új terméket vásárol. Ráadásul még akár 3 év garanciát is vállal a kereskedő, ezzel is elaltatva a vásárló éberségét. Az outlet áruházban becsomagolva találhatók a termékek, mely szintén azt erősíti a fogyasztókban, hogy új termékekről van szó. A panaszokban a műszaki termék, legyen szó akár fagyasztóról, szárítógépről, vagy mosogatógépről, rövid időn belül tönkremegy, a kereskedő vállalja a javítást, de nem feltétlenül sikerül megjavítani azt. A fogyasztók ekkor próbálnak a gyártótól segítséget kérni, és a bediktált gyártási szám alapján az derül ki, hogy sok éve gyártott termékekről van szó. Ezek után természetesen felháborodottan reklamálnak a kereskedőnél, és kérik vissza a pénzüket, de a válasz egyértelmű: Nézzék meg a szerződést!

Fontos kiemelni, hogy használt termékekre nincs kötelező jótállás, csak olyan szavatossági igénnyel lehet fellépni, mintha egy cipőt vásároltunk volna. A kereskedők ugyanakkor bármikor vállalhatnak jótállást egy termékre, akkor is, ha arra nincs jogszabály által előírt kötelező jótállás, vagy annak ideje már lejárt, de ekkor maguk szabhatják meg a feltételeket. Így előfordulhat, hogy csak a termékek kijavítását vállalják vagy cseréjét, azonban a vételár visszafizetését már nem.

Az aláírt szerződés a fenti esetben tartalmazta, hogy az eladó teljeskörű garanciát vállal, de sajnos azt is, hogy „pénz visszafizetési garanciát nem vállal semmilyen körülmények között”. Így pénzt nem kap vissza a fogyasztó.

A másik irány az, hogy outlet webáruházból rendelik meg a műszaki cikket a vásárlók, majd házhozszállítással kapják meg a terméket és a jótállási jegyet is. Azonban a jótállási jegy tartalmát csak akkor vizsgálják meg a vásárlók, amikor meghibásodnak a termékek. Ekkor derül ki számukra, hogy a jótállási jegyen nem a vásárlás dátumától indul a jótállási idő, hanem hónapokkal korábbról. Így feltételezhetően korábban másnak is értékesített, de visszaküldött termék újbóli értékesítése történik meg, ezért más a jótállási jegy dátuma.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindig olvassuk el a szerződéseket aláírás előtt, illetve tájékozódjunk az adott üzletről, webáruházról, szerepel-e valamilyen negatív listán, vagy a fogyasztóvédelemért felelős Igazságügyi Minisztérium által működtetett www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu weboldalon, nézzük meg a vásárlói kommenteket, értékeléseket, mielőtt megvásároljuk a termékeket. Próbáljunk meg körültekintően eljárni a vásárlások előtt!