Gyakran felmerülő kérdés, hová fordulhat a fogyasztó, ha vásárlásával kapcsolatban probléma merül fel. A válasz egyszerű: az attól függ. Hogy mitől, azt alábbiakban mutatjuk be.

A feltett kérdésre adott válasz mindig attól függ, milyen típusú problémája merül fel a fogyasztónak valamely vásárlásával, vagy szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban. Számtalan esetkör felmerül, és a jogszabályi hatáskör-megosztás sem éppen egyszer, alábbiakban az elsődlegesen békéltető testülethez, vagy fogyasztóvédelmi hatósághoz tartozó esetköröket és elérhetőségeket mutatjuk be.

Békéltető testületek

A békéltető testület hatáskörében tartoznak a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, valamint a szerződésszegés és joghatásai megállapításával összefüggő vitás ügyek, amelyek tipikusan  szavatossági, jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatosak.

A békéltető testületek elérhetőségei ide kattintva érhetőek el.

A békéltető testületek működési területét térképen ide kattintva érheti el.

Fogyasztóvédelmi hatóság

A fogyasztóvédelmi hatósághoz a fogyasztó abban az esetben fordulhat, amikor valamilyen fogyasztóvédelmi jogsértést tapasztalt a vállalkozás részéről.

A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok elérhetőségei ide kattintva érhetőek el.

Európai Fogyasztói Központ

Határon átnyúló jogvitában az Európai Fogyasztói Központ tud segítséget nyújtani, amely itt érhető el.

Ne feledjék! Jogaikról és lehetőségeikről ingyenes zöld számunkon, vagy e-mail címünkön is kérhetnek tájékoztatást!

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által működtetett Jogsértést elkövető webáruházak adatbázisa tartalmazza azon, jogsértést elkövető webáruházakat, amelyek magatartását a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság jogerősen megállapította.

Az adatbázis elérhető a https://jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon, mely egyúttal arról is tájékoztatást nyújt, ha a webáruház együttműködő volt és teljesítette a határozatban foglaltakat. Az adatbázisban az erről szóló tájékoztatás zöld színnel látható: „A vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette!” Amennyiben ez a felirat szerepel egy vállalkozásnál, a határozatban leírt jogsértéseket a cég már megszüntette, azonban jogszabályi előírások miatt a határozat ebben az esetben is 2 évig nyilvános.

Milyen jellegű jogsértésekkel találkozhatunk a leggyakrabban?

 – Elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságok: Elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságnak minősül, ha például a webáruház elérhetetlen vagy nem válaszol; a vállalkozás neve vagy címe nincs feltüntetve a honlapon; a webáruház a békéltető testülettel kapcsolatosan nem ad tájékoztatást stb.

– Szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémák: Szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémának minősül, ha például a webáruház nem ad meg szállítási határidőt; nem vagy nem megfelelő tájékoztatást ad az elállási jogról, szavatosságról, jótállásról stb.

– “Csodát ígérő termékekkel” kapcsolatos megtévesztés: Olyan termékek árusítása során követett el jogsértést a webáruház, amelyek rövid idő alatt jelentős javulást ígérnek (például fogyasztószerek, izomnövelők, gyors nyelvtanulást ígérő termékek, stb.)

A webáruházak kapcsán több jogszabályban találhatunk kötelező rendelkezéseket, azonban a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól részletesen felsorolja, hogy milyen tájékoztatási kötelezettsége van a webáruházat üzemeltető vállalkozásoknak a fogyasztók felé még a szerződéskötés megkötése előtt.

Így a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót:

– a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

– a vállalkozás nevéről;

– a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;

– a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;

– a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül;

– a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;

– az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról; ebben az esetben a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;

–  a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről;

– az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről;

– arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;

– határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;

– a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról;

– a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.