A Jogszabályok rovatunkban megtalálhatók a fogyasztóvédelmet érintő alapvető jogszabályok jegyzéke.

A jogszabályok hatályos szövegét a Nemzeti Jogszabálytárban bárki ingyenesen online elérheti a www.njt.hu honlapon.

Az uniós jogszabályokat pedig az alábbi linken lehet elérni https://eur-lex.europa.eu/homepage.html

Aki nem tudná, Jocó a barátom. Mindent meglát, észrevesz, ravasz öreg róka, és ami fontos, rendszerben gondolkodik. Egy szóval, vág az esze, mint a borotva.

Jocóval ma is skájpoltunk egyet, csak úgy, ráérő időnkben. Egy jót beszélgettünk, áttárgyaltuk a vírushelyzetet, meg egyebeket, majd bedobtam az utolsó esetem, jól előkészítve, amire a Jocó rá is harapott.

• Jocó. Képzeld, a minap, amikor a boltban voltam, jobban szemügyre vettem a gyümölcsös joghurtokat, majd alapos megfontolás után kiválasztottam és vettem is két különböző márkát, hogy összehasonlítsam őket. Minőségben egy kategóriába tartoztak. Mindkettőt külföldön, Németországban gyártották. Az egyik sokkal ismertebb és szinte mindenhol árulják, a másik viszont csak egyetlen üzletláncban kapható. Képzeld, az első egységára hajszál híján kétszerese volt a másikénak. Megnéztem más üzlethálózatokban, és ott is ennek a márkának cudarul magas volt az ára. Na, mondom, csinálok otthon egy vásárlói tesztet. Összehasonlítottam az összetételüket, a tápértéktáblázatokat, meg minden adatot a netről, amelyeket a cégek tettek fel, sőt, találtam még egy szakértői tesztet is. Barátom, nüánsznyi volt a különbség a két joghurt között a hozzáértő szakértők szerint. A kis különbség, hogy több volt a gyümölcs az olcsóbban, a másikban, meg gondolom az aroma, mert azt pontosan nem adták meg. Ezután elvégeztem magam is az érzékszervi vizsgálatot. Szerintem pedig azonosan ugyanolyan jó volt mindkettő. De az ár, az megdöbbentő. Hogy a csudában lehet ez? Az üzlethálózatok erősek, mint egy bika, és letudják nyomni a beszerzési árat. Egyébként is, a különbség nem is lehet nagy, csak egy-két krajcár. Hogyan lehet ez? Magyarázd már meg nekem! – Láttam, a vége felé türelmetlenül mocorgott a székén, hogy mondhassa már. Majd, mint egy gátszakadás után a víz, csak ömlött belőle a szó.
• Barátom, ez a piacgazdaság. A kínálat és a kereslet szabályoz mindent, vagyis ha sok az áru, túlkínálat keletkezik és lemennek az árak, ha kevés, akkor fel. Ez szépséges magyarázat, de ez mind smafu, nem mindig így működik. Például a drágán áruló üzletben a joghurtnál láttál-e valaha „Sajnáljuk, a termék elfogyott, ideiglenesen nem kapható.” táblát? Ez magyarázhatná a horribilis árat.
• Soha!
• Na, látod. És most cincáljuk csak meg a piacgazdaságot egy kicsit! A piacgazdaság, az maga a szabad verseny. A verseny pedig, ahogy mondják, jó a fogyasztónak, mert, hogy küzdenek a kegyeiért. Nálunk vegye, tőlünk vigye! Az ideológia szerint leviszik, lemennek az árak. Néha azért bedobnak egy-egy csalit, amit úgy hívnak, hogy akció. De végül is az ár a fontosabb, olyan, mint egy szent tehén. – Erre közbevágtam.
• Jocó, de szépen tudsz te beszélni. Amit mondtál, olyan, mint egy igazi mese. – Mire Jocó visszavette a szót.
• Várj! Várj! Még nincs vége. Eddig a napos oldalról beszéltem, a felszínről, a reklámról, most meg jön a fekete leves. A lényeg, barátom, az mélyebben van, nehezen látni oda. A piacgazdaság lényege az, amit százassal hirdetnek, az árba nem szabad belebeszélni, nem szabad szabályozni. Majd szabályozza azt a piac – mondják. Nos, ha nincs szabályozva, nincs is rá jogszabály. Ha nincs jogszabály, a hatóság sem tudja ellenőrizni. Egyszerűen nincs mérce, amit be kellene tartani, tartatni. Ezért aztán lehet tombolni, garázdálkodni az árral, féktelenül.
• Jocó, te aztán képben vagy. – Ezt a megjegyzést elengedte a füle mellett és folytatta.
• Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem mindenki ilyen, visszafogja magát, rendes. De hol a rendesség határa? A múltkor a közép-európai országokban mostanában szokásos kereskedelmi árrés képzéséről láttam egy TV-vitát – persze, hogy külföldi TV-csatornán. Élelmiszerekről volt szó és az adatokat az előállítók, gyártók szövetsége szolgáltatta. Megdöbbentőek voltak az adatok, sokszor 100 % feletti az árrés a kereskedőnél, azért megérne egy misét nálunk is felmérni, hogy hol, min, mekkora a kereskedelem profitja. – Erre közbevágtam.
• Jocó, az esetemre nem jó a magyarázatod, mert másik üzletben is aránytalanul magas volt a joghurt ára. Nem lehet a kereskedő a tettes. Vagy talán a gyártó adta drágán? – Persze a Jocót ez sem lepte meg, jött a válasz.
• Itt nem lehet szó másról, mint arról, hogy a gyártó és a kereskedő összebeszélt. Aztán osztoznak az extraprofiton. Ez üldözhető, a gazdasági versenyhivatalok kellenek hozzá, az itteni meg a külföldi. Nehéz dió. Bizonyítani? Hát…

Még egy kicsit beszélgettünk arról is, hogy úgy megy fel az élelmiszerek ára, mint a talajvíz, mindenhol. Ez olyan, mint egy atomrobbanáskor a láncreakció által kiváltott lökéshullám, végigsöpör a hús, a tojás, a tejtermékek árán, de a rombolás azonnal kisarjad az új ár, magasra szökik – de a felsorolást itt abbahagyom, nem akarok évekig csak írni, írni, közben újrakezdeni. Aztán lezártuk a témát és abban maradtunk, hogy majd folytatjuk, talán legközelebb.

Miután leléptem a netről gondolkodtam egy sort azon, hogy milyen lehet a multik árképzési technológiája a mai modern világban. Biztosan nem olyan, hogy a főnök az íróasztalnál ülve a hasára csap és azt mondja: „Holnaptól megemeljük a gombostű árát 50 %-kal.” De nem ám! Mert, hogy modernek vagyunk. Itt a computer, benne a raktárkészlet, összekötve a pénztárakkal, így állandóan tudják, hogy miből mennyi fogyott és mennyi volt a profit. Mindez a nyitás óta, tegnapról, egy héttel, egy hónappal, egy évvel ez előttről is megvan. Ezután előveszik a különböző algoritmusokat, amelyeket a hosszúidejű vásárlói szokások statisztikai elemzésével alakítottak ki. Ennek során figyelembe vették, hogyan befolyásolja egy termék vásárlását az ára, hol járunk a héten, pl. szerda vagy péntek van-e – nem mindegy –, járnak-e a gyerekek az iskolába vagy szünet lesz, milyen névnap lesz, meleg lesz-e vagy esős idő várható, mit csinált a szomszéd és így tovább. Van a zsákban pár modell, amit lefuttatnak. Miket beszélek! Csak egy van, de az paraméterezhető. Aztán kijön belőle, hogy le kellene vinni a spenót és a sóska árát 30 %-kal, meg a savanyú uborka árát 15 %-kal, de fel kell emelni ennek, meg annak az árát, így, meg úgy, pl. a TÚRÓ RUDI árát 50 %-kal – erre ugyanis rákaptak a gyerekek. Aztán jön a computer, másnap kiszámítja, hogy milyen hatása volt ennek a húzásnak a profitra. Az eredmény lehet pl. ilyen: Igaz, kicsit kevesebbet vásároltak, de nagyobb lett a profit vagy a másik eset, csökkent a profit, vagyis nem jött be. Erre jön a korrekció, és mindez forog körbe-körbe, mint a mókuskerék, a fogyasztó meg csak pörög-pörög benne, beleszédül, elveszti a fonalat. Nem tehet mást, mint hogy alaposan átnézi a kínálatot, a minőséget és az árat. Összehasonlít, elemezget. No, de most? A vírusinvázió miatt veszélyes hosszú ideig a boltban tartózkodni. A mindenét! Meg vagyunk lőve.

Hoppá! Álljunk meg egy pillanatra! Itt van a kutya elásva. Beépítették az árképző modulba, hogy a vásárló csak beugrik a boltba, gyorsan bedobálja a kosárba az árut és tűz ki. Nem néz se jobbra, se balra. Fut a vírus elől. No, de akkor nem is kell ide modul, a főnök az asztal mögül kiadja, ma 20 %-os áremelés lesz. Mert, a pénz, az mindig jól jön. Nincs szaga, még a többnek sincs. Naná!

Az Európai Bizottság ismertető rövid videókat készített, melyek elérhetőek magyar nyelven is. Honlapunkon a Videók rovatunkban mi is közzé tesszük ezeket.

Egy éve mindenki életét felforgatta a koronavírus járvány. Sok információ érhető el, rengeteg az álhír, mind a vírussal szembeni védekezés, mind a betegség lefolyása, mind az oltással kapcsolatban. Újabb és újabb ajánlatokkal támadnak a tisztességtelen webáruházak, termékbemutatós vállalkozások, akik a járványhelyzetet kihasználva kínálják legújabb termékeiket.

Rengeteg fogyasztóvédelmi kérdést vetnek fel ezek, hiszen a fogyasztóvédelmi alapjogok között szerepel többek között:

– a biztonsághoz való jog (fogyasztót védeni kell az életére és egészségére veszélyes árucikkektől és szolgáltatásoktól)

– a tájékoztatáshoz való jog (jog az információhoz, a jól informált döntéshozás, és a tisztességtelen vagy félrevezető reklámozás és címkézés elleni védelem érdekében).

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy gyógyászati termékek, vagy gyógyhatású készítmények vásárlása előtt mindenképpen érdemes konzultálni a háziorvossal/szakorvossal, hiszen amennyiben tud is segíteni az adott termék, nem biztos, hogy az mindenki számára alkalmazható.

Kerüljük a szórólapokon, ingyenes magazinokban hirdetett termékek vásárlását illetve az olyan weboldalakról történő vásárlást, ahol szinte a terméket értékesítő vállalkozásról semmit nem tudhatunk meg. (Egy telefonszám ismerete, vagy egy email cím még nagyon kevés adat, ismernünk kell a pontos cégnevet, székhelyet, cégjegyzékszámot, adószámot, hiszen így derülhet ki, hogy egyáltalán magyarországi vállalkozásról van-e szó.)

De a legfontosabb: tilos vásárolni oltást, amit biztos, hogy illegálisan árusítanak. Nem szabad elhinni, ha ennek ellenkezőjét állítja akár egy weblap, akár egy álszakember.

Találkozhattunk már olyan hirdetésekkel, ahol ismert, médiában szereplő járványügyi szakemberek nevét, arcát használják fel annak érdekében, hogy hitelesnek tűnjön a reklám. Nem szabad bedőlni ennek a módszernek sem!

Ha kérdésük van a fogyasztóknak, forduljanak a gyógyszerészekhez/kezelőorvosaikhoz, illetve böngésszék a www.koronavirus.gov.hu weboldalt, ahol az információkat folyamatosan frissítik.

Jelenleg minden magyar fogyasztónak bízni kell a szakemberekben, nem szabad elhinni semmit abból, ha például egy vállalkozás olyan tisztességtelen gyakorlatot folytat, melynek célja a fogyasztói hiszékenység kihasználásával annak elérése, hogy vegye meg az általa ajánlott eszközt vagy egy annak hirdetett, de valójában semmilyen hatással nem bíró eszközt.

A Miniszterelnökséghez tartozó, fogyasztóvédelemben is kulcsszerepet játszó Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi főosztályai, osztályai is azonnal megteszik a szükséges lépéseket, ha olyan vállalkozások kerülnek a látókörükbe, akik a jelenlegi helyzetben ki akarják használni a fogyasztókat.

A világjárvány előtt is számtalan esetben találkozhattunk már betegségeket azonnal meggyógyító termékek reklámozásával. Ez a jövőben mindinkább fel fog erősödni.

Kérjük a fogyasztókat, hogy sokkal nagyobb tudatossággal járjanak el a jövőben az egészségügyi állapotukra hatással bíró termékek vásárlása előtt. 

Mindenképpen próbáljunk különböző internetes fórumokon is érdeklődni arról, hiszen sok esetben azonnal rengeteg pórul járt fogyasztótól olvashatunk véleményt, így elkerülhetjük, hogy azon túl, hogy több tízezer forintot kidobtunk az ablakon, még az egészségünket is veszélyeztessük.

Ne felejtsük: a legfontosabb érték az egészség, csak utána következik a fogyasztó vagyoni jogainak védelme! 

A fogyasztói jogok védelmét első alkalommal John F. Kennedy amerikai elnök fogalmazta meg nyilvánosan 1962. március 15-én, melynek tiszteletére 1983 óta ezen a napon tartják a Fogyasztók Világnapját. Jelen pandémiás helyzetben sem szabad megfeledkezni ezekről a jogokról, hiszen újabb és újabb problémák vetődnek fel a mindennapi életben, melyhez fogyasztóvédelmi segítségre van szükség.

Kennedy elnök hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot (a biztonsághoz, az információhoz, a választáshoz és a képviselethez való jog). Ez volt az első olyan alkalom, hogy bármely politikus ilyen alapelveket fogalmazott meg a fogyasztók védelmével kapcsolatban. Az évek folyamán ezeknek a jogoknak száma nyolcra szaporodott, melyeket 1985 áprilisában az ENSZ közgyűlése hivatalosan is deklarált.

A nyolc fogyasztóvédelmi alapjog

1. Az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog. (A túlélést biztosító fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz való hozzájutás joga.)
2. Biztonsághoz való jog. (A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, a fogyasztót védeni kell az életére és egészségére veszélyes árucikkektől és szolgáltatásoktól.)
3. Tájékoztatáshoz való jog. (Jog az információhoz, a jól informált döntéshozás, és a tisztességtelen vagy félrevezető reklámozás és címkézés elleni védelem érdekében.)
4. A különféle termékek és szolgáltatások közötti választás joga.
5. Képviselethez való jog. (Jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez a törvényhozásban és a végrehajtásban, valamint a termékek és szolgáltatások kifejlesztésében.)
6. Jog a kártérítéshez. (Ellentételezéshez való jog, nem megfelelő minőségű fogyasztási cikk, vagy szolgáltatás esetén.)
7. Oktatáshoz való jog. (A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.)
8. Jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez. (Mindenkinek joga van a méltóságot és jólétet biztosító félelem- és veszélymentes környezethez.)