• 06 30 212 43 21
  • Benedek Elek u 22.
  • hsanorman@gmail.com

Author: Dr. Kispál Edit

  • Járattörlés (légiutas jogok)

    Járattörlés (légiutas jogok)

    Jelen összefoglaló a 261/2004/EK rendelet szabályai alapján készült, tehát amennyiben uniós országból történt volna a személyszállítás bármely légifuvarozóval, vagy uniós országba történt volna a személyszállítás közösségi légifuvarozóval.

    Segítségnyújtás

    Először is az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell rendelkezésre bocsátani, emellett a fogyasztóknak joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésre. Ezen kívül szállást is biztosítani kell, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.

    Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szálloda elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére.

    A járat törlésére vonatkozó tájékoztatás esetén, az utasok részére magyarázatot kell adni a lehetséges alternatív közlekedési módokról.

    Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog

    Háromféle lehetőség áll fenn:

    – a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül,

    – átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal,

    – átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

    Kártalanítás

    A törölt repülőút hosszától függően 250-400-600 EUR összegű kártalanítás jár az utasoknak.

    Nem jár kártalanítás, ha

    – a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utasokat a járat törléséről, vagy

    – az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták őket a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljanak és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négy órás késéssel érjék el; vagy

    – az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érjék el.

    Ezen kívül az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Fontos kiemelni, hogy egy műszaki meghibásodás a bírósági gyakorlat szerint nem minősül rendkívüli körülménynek, hiszen a légitársaságok feladata a repülőgépek folyamatos karbantartása.

  • Jogsértő webáruházak

    Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által működtetett Jogsértést elkövető webáruházak adatbázisa tartalmazza azon, jogsértést elkövető webáruházakat, amelyek magatartását a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság jogerősen megállapította.

    Az adatbázis elérhető a https://jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon, mely egyúttal arról is tájékoztatást nyújt, ha a webáruház együttműködő volt és teljesítette a határozatban foglaltakat. Az adatbázisban az erről szóló tájékoztatás zöld színnel látható: „A vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette!” Amennyiben ez a felirat szerepel egy vállalkozásnál, a határozatban leírt jogsértéseket a cég már megszüntette, azonban jogszabályi előírások miatt a határozat ebben az esetben is 2 évig nyilvános.

    Milyen jellegű jogsértésekkel találkozhatunk a leggyakrabban?

     – Elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságok: Elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságnak minősül, ha például a webáruház elérhetetlen vagy nem válaszol; a vállalkozás neve vagy címe nincs feltüntetve a honlapon; a webáruház a békéltető testülettel kapcsolatosan nem ad tájékoztatást stb.

    Szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémák: Szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémának minősül, ha például a webáruház nem ad meg szállítási határidőt; nem vagy nem megfelelő tájékoztatást ad az elállási jogról, szavatosságról, jótállásról stb.

    “Csodát ígérő termékekkel” kapcsolatos megtévesztés: Olyan termékek árusítása során követett el jogsértést a webáruház, amelyek rövid idő alatt jelentős javulást ígérnek (például fogyasztószerek, izomnövelők, gyors nyelvtanulást ígérő termékek, stb.)

    A webáruházak kapcsán több jogszabályban találhatunk kötelező rendelkezéseket, azonban a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól részletesen felsorolja, hogy milyen tájékoztatási kötelezettsége van a webáruházat üzemeltető vállalkozásoknak a fogyasztók felé még a szerződéskötés megkötése előtt.

    Így a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót:

    a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

    a vállalkozás nevéről;

    a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;

    a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;

    a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül;

    a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;

    az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról; ebben az esetben a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;

     a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről;

    az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről;

    arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;

    határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;

    a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról;

    a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

  • Hűségszerződés, legfontosabb tudnivalók

    Hűségszerződés, legfontosabb tudnivalók

    A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a szolgáltató igazolható módon tájékoztatni köteles az előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt őt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, szolgáltatáscsomag esetében szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve.

    Határozott időtartamú előfizetői szerződés a korábbi két évvel szemben már csak maximum egy évre köthető, kivéve, ha a szerződéshez készülékvásárlás is kapcsolódik, ebben az esetben a felső korlát továbbra is két év.

    A szolgáltatónak a hűségidős szerződés megkötése előtt minden esetben fel kell ajánlania a határozatlan időtartamú előfizetői szerződés lehetőségét is, tájékoztatva a szerződő felet a részletes feltételekről.

    A hűségidő lejárta után az új, határozatlan idejű szerződés havidíja, illetve a szolgáltatás egyéb feltételei nem lehetnek hátrányosabbak a korábbi, hűségidős szerződésben szereplő feltételeknél, és az előfizető a határozatlan idejű szerződését bármikor jogosult azonnali hatállyal, jogkövetkezmény nélkül felmondani.

    Szintén fontos tudni, hogy a szolgáltatónak az előfizető kérésére ingyenesen hálózatfüggetlenné kell tennie azt a készüléket, melyet határozott időtartamú szerződéssel kedvezményesen adott el, és időközben lejárt a hozzá tartozó előfizetői szerződés, vagy ha az előfizető a számhordozás során a készülék árát kifizette még a szerződés ideje alatt.

    A szolgáltatás előfizető kérésére legfeljebb 6 hónapig tartó szüneteltetését a szolgáltató határozott idejű előfizetői szerződéseknél sem zárhatja ki, ebben az esetben azonban az előfizetői szerződés időtartama a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik.

    Az előfizető jogosult a határozott időtartam lejárta előtt felmondani az elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag igénybevételére kötött előfizetői szerződést az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy a szolgáltatáscsomag valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltatása tekintetében, ha:

    1. a) a szolgáltató a hiba kijavítására nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően a hibát 15 napig nem tudja elhárítani,
    2. b) az előfizetői szolgáltatás vonatkozásában az előfizető a felmondását megelőző 90 nap alatt több mint 10 hibabejelentést tett, amely alapján a szolgáltató valós, érdekkörébe tartozó hibát hárított el, vagy
    3. c) a szolgáltató a szolgáltatást 30 napig nem az előfizetői szerződés szerint teljesíti.

    Ebben az esetben az előfizető által megtérítendő készülékkedvezmény összege nem haladhatja meg sem az előfizetői szerződés megszűnésétől a határozott idő lejártáig fizetendő havi vagy időszaki díjak összegét, sem a készülékkedvezménynek a határozott időtartam hátralevő részére eső időarányos részét.

    Egyéb esetekben azonban jobb, ha elkerüljük a hűségidős szerződés idő előtti megszüntetését – akár az 1-2 nappal a hűségidő lejárta előtt indított számhordozással is elveszítjük a hűségidőre tekintettel járó kedvezményeket és jelentős összegű kötbért terhelhet ki a szolgáltató.

    Előre fizetett díjú szolgáltatások egyenlegfeltöltéssel történő meghosszabbítása esetén a szolgáltató az előfizető által kifizetett, de az egyenlegfeltöltést megelőzően fel nem használt összeget az új előfizetői szerződéshez kapcsolódó egyenlegen jóváírja. A szolgáltató a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor az előfizető – az elévülési időn belül előterjesztett – kérésére a fel nem használt összeget az előfizető részére visszafizeti. Semmis az előfizetői szerződés azon rendelkezése, mely szerint a fel nem használt egyenleg elvész, vagy az előfizetőnek nem jár vissza.

  • Hírközlési szolgáltatások váltása, számhordozás

    Hírközlési szolgáltatások váltása, számhordozás

    A nemrégiben módosult hírközlési szabályok újabb könnyebbséget jelentenek az előfizetők számára, ha szolgáltatót szeretnének váltani. Előfizetői hívószámot megtarthatjuk, ha a mobil (vagy vezetékes) szolgáltatást a jövőben egy másik szolgáltatótól kívánjuk igénybe venni (számhordozás szolgáltatóváltással), illetve vezetékes előfizetést más földrajzi helyen kívánjuk igénybe venni (áthelyezés szolgáltatóváltás nélkül). Ugyanígy lehetőség van a könnyebb szolgáltatóváltásra internet-hozzáférési szolgáltatás esetében.

    Számhordozás szolgáltatóváltással: Erre akkor kerül sor, ha előfizetésünket a korábbi szolgáltatótól (átadó szolgáltató) átvisszük egy másik szolgáltatóhoz (átvevő szolgáltató), úgy, hogy megtartjuk korábbi hívószámunkat. A korábbi szolgáltatóval fennálló szerződésünk megszűnik, és az új szolgáltatóval kötünk szerződést. (A vezetékes hívószámra ugyanezek a szabályok vonatkoznak, a technológiai különbségekből fakadó értelemszerű eltérésekkel.)

    Újdonság, hogy utólagos számhordozásra is lehetőség van, az előfizetői szerződésünk felmondását követő 31 napon belül kérhetjük a megszűnt szerződésben szereplő hívószámra vonatkozó számhordozást. Azonban nincs mód utólagos számhordozásra abban az esetben, ha erről a jogunkról (az előfizetői szerződésben) lemondtunk.

    Ha a feltöltőkártyás előfizetésünk hívószámát hordozzuk el, akkor a fennmaradó egyenlegünk visszatérítését 30 napon belül kérhetjük az átadó szolgáltatótól. A visszatérítés azonban díjköteles lehet, ha ezt előfizetői szerződésünk rögzítette. Ugyanakkor fontos kitétel, hogy ebben az esetben ennek a díjnak arányosnak és összemérhetőnek kell lennie a visszatérítés során – a szolgáltatónál – jelentkező költségekkel.

    Lássuk lépésről lépésre a folyamatot!

    1. Az előfizetőnek az új (átvevő) szolgáltatónál kell bejelentenie, hogy a jövőben tőle szeretné a szolgáltatást igénybe venni, korábbi hívószámának megtartásával (számhordozásra vonatkozó igény bejelentése).

    A bejelentést megtehetjük személyes, telefonos, illetve online ügyfélszolgálaton egyaránt. Ha igényünket adott munkanapon délután 4 óráig bejelentjük, az átvevő szolgáltató még aznap este 8 óráig köteles értesíteni erről az átadó szolgáltatót. A bejelentéssel lejárttá válnak a régi szolgáltatóval szemben fennálló tartozások, ezeket rendezni kell.

    1. Az átvevő szolgáltató elvégzi a bejelentő azonosítását az általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) meghatározott módon. Ha ennek nincs akadálya, az átvevő szolgáltató az igénylővel megállapodik a számhordozásról és megköti vele az új szerződést. Ezt követően az átvevő szolgáltató jár el a nevünkben („szám kikérése” az átadó szolgáltatótól).

     

    Mikor hiúsulhat meg a számhordozás vagy a szolgáltatóváltás?

    Akkor, ha

    – az előfizető a közölt adatok alapján nem azonosítható (pl. a lakcíme vagy neve nem pontosan ugyanúgy szerepel a szolgáltató adatbázisában és a hivatalos okmányokon);

    – az előfizetőnek az átadó szolgáltatóval szemben 30 napon túli lejárt tartozása van;

    – amennyiben a két érintett szolgáltatónak egyeztetnie szükséges (pl. szolgáltatáscsomag átadása vagy tízet meghaladó hívószámot magába foglaló üzleti előfizetés számainak hordozása);

    – szolgáltatóváltás esetén a műszaki megoldás tekintetében egyeztetés szükséges az előfizetővel;

    – az előfizető nem jogosult utólagos számhordozásra.

    1. A számhordozással – az átvevő szolgáltató intézkedése kapcsán – az átadó szolgáltatóval fennálló előfizetői szerződésünk megszűnik.

    Az internet-hozzáférési szolgáltatóváltás esetén az átvevő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szolgáltatáskiesés időtartama ne haladja meg az egy munkanapot.

    Amennyiben nincs indokolt akadálya, a számhordozást a munkanapon délután 4 óráig beérkezett igénybejelentéstől számított második munkanapon végre kell hajtani.

    A szolgáltatás feltételei természetesen változhatnak a korábbi szerződéshez képest, így különösen akkor, ha az új szolgáltató eltérő díjazást alkalmaz.

    Ha a számhordozás elmaradt, vagy – a megállapodásban foglaltakhoz képest – késedelmesen valósult meg, illetve a szolgáltatáskiesés az egy munkanapot meghaladta, az átvevő szolgáltató kompenzációt nyújt az előfizetőnek. Ennek összegét a jogszabály az alábbiak szerint határozza meg:

    – szolgáltatáskiesés esetén az egy munkanapot meghaladó minden további napra 10.000 Ft, de legfeljebb 50.000 Ft;

    – késedelmes számhordozás esetén 5.000 Ft naponként, de legfeljebb 25.000 Ft.

     

  • Nyaralás az unokákkal: az okostelefon tudatos használata közelebb hozhatja egymáshoz a generációkat

    Nyaralás az unokákkal: az okostelefon tudatos használata közelebb hozhatja egymáshoz a generációkat

    A magyar szülők több mint kétharmada a nagyszülőkre támaszkodik a gyerekek nyári elhelyezésében, 33 százalékuk ráadásul legalább egy teljes hónapra rájuk bízza az unokákat – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból. A válaszadók közel harmadánál az idősebb generációk digitális érettsége elmarad a fiatalokétól, ami konfliktusokhoz és elszigetelődéshez is vezethet. A hírközlési hatóság ezért tippeket ad, hogy segítségükkel a nagyszülők is hamar beletanulhassanak az okoseszközök használatába.

    A szünidő alatt sok szülő támaszkodik az idősebb rokonok segítségére: az NMHH kutatásában résztvevők 17 százalékánál egy-másfél hónapot, 16 százalékuknál pedig akár az egész nyarat is a nagyszülőknél töltik a gyerekek (A 2021. június 22-29. között végzett kutatás 2229 fős mintája a 18 éves és idősebb, magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint). A generációk között meghúzódó digitális szakadék a vakáció alatt azonban sokaknál okozhat problémát, feszültséget vagy elszigeteltséget. A válaszadók közel kétharmadánál valamilyen mértékben problémát jelent az, hogy a nagyszülők nem jártasak az okoseszközök használatában, és nem tudnak kapcsolódni a gyerekek digitális térben szerzett tapasztalataihoz, élményeihez.

    Pedig az okoseszközök jelentősen javíthatják az életminőséget, és tudatosan használva tartalmasabbá tehetik az együtt töltött időt. A szülők 39 százaléka szerint az idősek hamar felveszik a ritmust és ügyesen bánnak az okostelefonnal, csak egy kis támogatásra és bátorításra van szükségük. Az NMHH tippjei segíthetnek a digitális felzárkóztatásban, és új kapukat nyithatnak meg a generációk számára egymás felé.

    5 tipp a nagyszülőknek, hogy a digitalizációval tartalmasabbá tegyék az unokákkal töltött időt

    A nyaralás kezdete előtt fontos felismerni, hogy a fiataloknak az okostelefon szinte létszükségletté vált. A digitális világ számukra egybefonódott a kapcsolattartással, a tanulással, a játékkal és a szórakozással is. Ezért nem érdemes megtiltani az okoseszközök használatát, inkább érdemes pozitívan hozzáállni a témához. Kérdezzünk, tanuljunk és találjuk meg közösen az egyensúlyt az offline és az online programok között.

    1. Játsszunk együtt! Keressünk egyszerű multiplayer játékokat, melyek mindkét korosztályt érdeklik. Ha nincs ötletünk, keresgéljünk az applikációs webáruházak ingyenes kínálatában, vagy legyünk bátrak és szálljunk be abba, amivel az unoka játszik.
    2. Szervezzünk közös szabadidős programokat! Uszodába vinnénk az unokákat, vagy kirándulni, várost nézni? Kérjük meg őket, hogy mutassanak nekünk hasznos applikációkat, melyekkel élvezetesebbé tehetjük a napot. Használhatunk például növény- vagy madárhatározó appokat, “kincskeresős” geocaching túratérképeket vagy étterem- és programajánlókat. Így a gyerekek is bevonódnak a programszervezésbe, és mi is tanulhatunk, fejlődhetünk, gazdagabb élményeket szerezhetünk.
    3. Tartsunk filmnézős estét! Ha otthoni programra vágyunk, akkor kérjük meg a gyerekeket, hogy mutassák meg nekünk, hogyan működnek az online filmnézős felületek. Válasszunk közösen egy jó sorozatot, mesét vagy családi vígjátékot a Netflixen vagy az HBO GO-n és filmezzünk együtt a nappaliban vagy akár a kertben. Ha előfizettünk valamelyik csatornára, akkor nincs másra szükségünk, csak stabil wifire vagy egy nagyobb adatkeretű mobilinternet-előfizetésre.
    4. Készítsünk közös videókat és fényképeket! Az okostelefonnal megörökíthetjük a nyaralás legszebb pillanatait, a képeket nézegetve pedig bármikor újraélhetjük az unokákhoz fűződő kedvenc emlékeinket. Ha pedig úgy döntünk, hogy másokkal is megosztjuk ezeket, akkor ne feledkezzünk meg az adatbiztonságról sem. Csak olyan fényképeket posztoljunk, amelyekbe a gyerekek is beleegyeztek, ellenkező esetben kellemetlenséget okozhatunk nekik. Figyeljünk arra is, hogy a közzétett képeken, videókon ne legyen semmi kifogásolható vagy érzékeny tartalom.
    5. Maradjunk kapcsolatban a vakáció után is! Kérjük meg az unokákat, hogy tanítsák meg nekünk a Messenger, a Viber vagy a WhatsApp használatát. Ezekkel az alkalmazásokkal az interneten keresztül levelezhetünk, fényképeket és videókat küldhetünk egymásnak, sőt, még videóhívást is indíthatunk. Így a vakáció után sem szakad meg a kapcsolat közöttünk, továbbra is jelen leszünk egymás mindennapjaiban. Forrás: nmhh.hu
  • Csaknem 20 százalékkal több gáz fogyott májusban az előző évi mennyiséghez képest

    Csaknem 20 százalékkal több gáz fogyott májusban az előző évi mennyiséghez képest

    A 2020. májusi adatokhoz képest idén májusban 19,5 százalékkal volt magasabb a hazai fölgázfogyasztás. A növekedés hátterében a gáztüzelésű erőművek magasabb kereslete, a hónap első felében tapasztalható alacsonyabb átlaghőmérséklet és az otthoni munkavégzés áll – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) májusi trendeket elemző földgázpiaci jelentéséből.

    A hazai fogyasztás emelkedéséhez legnagyobb mértékben a gáztüzelésű erőművek tavalyinál több mint 50 százalékkal magasabb kereslete járult hozzá. A lakossági körben az otthoni munkavégzés növelte a földgáz keresletét, és a hónap első felében a sokévi átlagnál hidegebb időjárás is emelte a fogyasztást.

    A növekvő hazai igényeket az import elégítette ki, a többletforrások elsősorban ukrán, román és horvát irányból érkeztek az országba. Az osztrák irányú behozatal jelentős mértékben lecsökkent, ami annak a következménye, hogy a magyar másnapi piaci árak alacsonyabbak voltak, mint Ausztriában.

    A betárolási időszak második hónapjában jelentős mértékben felfutott a tárolás. Az előző két hónapan az elhúzódó hideg időjárás miatt magas belföldi fogyasztás mellett az árak alakulása sem kedvezett a tárolásnak. Ausztria kivételével – ahol még kitárolás történt – végre a szomszédos országokban is megkezdődött a tárolók feltöltése.

    Európa más piacain már nem voltak tárolói többletkészletek, így a szokatlanul hideg időjárás és az otthoni munkavégzés miatt megemelkedő kereslet hatására egész Európát a spot árak emelkedése jellemezte. A hazai piacon májusban további 1,8 €/MWh-val emelkedtek a másnapi piaci árak, a CEEGEX záró ára – 24,86 €/MWh – pedig közel négyszerese volt a tavaly májusi szintnek. A tavaszi időszakban elmaradt európai készletfelhalmozás miatt a piaci szereplők a betárolási időszak hátralévő részében, sőt már a téli hónapokban is szűkösséget vártak az európai piacon, ami az árak további emelkedését eredményezte az európai piacokon. Az éves gáztermék ára 21 €/MWh körüli szinten zárta a hónapot az európai gázpiacokon.

    A növekvő árak ellenére a nagy európai szállítók nem növelték kínálatukat. A norvég és az afrikai valamint az LNG behozatal is csökkent, áprilishoz képest csak az orosz-import emelkedett. A Gazprom elektronikus platformján sem kínált érdemleges mennyiségű rövid távú termékeket. 

    Forrás: MEKH

     

  • Egyesületünk jogi igazgatója lett az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztói Főigazgatósága tanácsadó testületének (Consumer Policy Advisory Group) tagja

    Egyesületünk jogi igazgatója lett az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztói Főigazgatósága tanácsadó testületének (Consumer Policy Advisory Group) tagja

    Egyesületünket az a megtiszteltetés érte, hogy Dr. Grafné Dr. Baranyi Dórát közvetlen pályázat útján kinevezték az újonnan felállított fogyasztóvédelmi tanácsadói csoport Magyarországot képviselő civil tagjának. 

    A CPAG a 2020-ban elfogadott fogyasztói menetrend egyik első megvalósítása, és az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztói Főigazgatóságának tanácsadó testülete.

    A CPAG a Bizottság fő fóruma, amely egyeztet a nemzeti és európai fogyasztóvédelemben érdekelt felekkel.

    A Testület tagjai:

    • Az EU fogyasztói szervezetei, de más uniós civil társadalmi szervezetek is (fiatalok, idősek, szakosodott civil szervezetek) (6–8)
    • Nemzeti fogyasztói szervezetek (országonként egy), beleértve Izlandot és Norvégiát (mindkettő megfigyelőként) (29)
    • EU ipari szervezetek (10–12)
    • Akadémiai szakértők (4-6)

    Fő feladatai:

    • Segítség a Bizottság számára a meglévő uniós jogszabályok, programok és politikák végrehajtásában
    • Segítség a Bizottságnak a jogalkotási javaslatok és politikai kezdeményezések előkészítésében
    • Javasoljon operatív intézkedéseket a Bizottságnak a fogyasztóvédelmi program magasszintű végrehajtása érdekében
    • Hozzájárulás az éves operatív programok végrehajtásának Bizottság általi nyomon követéséhez fellépések a fogyasztói csúcstalálkozók alapján
    • Segítsék a Bizottság szolgálatait a fogyasztóvédelmi program prioritásainak megfelelő jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések előkészítésében és / vagy végrehajtásában.
    • A tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése
    • További információ erről a forrásszövegrőlTovábbi fordítási információhoz forrásszöveg szükséges

    Egyesületünk mindent megtesz az európai színtéren is, hogy képviselje a magyar fogyasztók érdekeit.

  • Élelmiszervásárlás – termékvisszahívás – NÉBIH

    Élelmiszervásárlás – termékvisszahívás – NÉBIH

    Mindannyiunk érdeke, hogy kizárólag ellenőrzött és biztonságosan fogyasztható élelmiszereket vásárolhassunk. Az utóbbi időben havi szinten 2-3 termékvisszahívás történik a NÉBIH gyakorlatában. Az okok a csomagoláson nem jelölt allergénektől kezdve a hűtőlánc megszakadása, vagy valamilyen szennyezettség, baktérium, etilén-oxid, vagy akár műanyag szál előfordulásáig terjednek. Sok vásárló nem tudja, hová forduljon, ha élelmiszer-biztonsági szabálytalanságot észlel, pedig egy zöld szám is segíti a fogyasztókat ebben.

    Mi a forgalomból kivonás? 

    Azt a folyamatot jelenti, amelynek során a terméket – a vásárlóhoz eljutott termékek kivételével – eltávolítják az élelmiszerláncból.

    Mi a termékvisszahívás? 

    Termékvisszahívásra akkor kerül sor, ha a kockázatot jelentő termék már a vásárlónál van. A visszahívásnál nehézséget jelent a vásárlók elérése, értesítése.

    Ki mit tehet azért, hogy a vásárlók ellenőrzött és biztonságosan fogyasztható élelmiszerekkel találkozzanak az üzletekben?

    – Ha az élelmiszer-vállalkozás okkal feltételezi, hogy az élelmiszer – amelyet behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott – nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, és már kikerült az élelmiszer-vállalkozás közvetlen ellenőrzése alól, akkor haladéktalanul kezdeményeznie kell az élelmiszer forgalomból való kivonását, vásárlóktól történő visszahívását és erről tájékoztatnia kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

    Amennyiben a forgalomba hozott élelmiszer ártalmas lehet az egészségre, haladéktalanul tájékoztatnia kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet és közölni kell a megtett intézkedéseket is.

    – Ha a vásárló találkozik kifogásolható termékkel, azt jelezze a vállalkozásnak (általában a vásárlás helyén), valamint bejelentheti az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak. 

    Mikor hívható a Nébih ingyenes ZöldSzáma?

    A nap 24 órájában hívható a NÉBIH ZöldSzáma (06-80-263244), a bejelentéseket vagy a területileg illetékes megyei kormányhivatalok felé továbbítják, vagy (amennyiben indokolt) a Nébih szakemberei vizsgálják ki. Fontos, hogy a szabálytalanság megszüntetésével megelőzhető egy esetleges súlyosabb probléma.

  • Jelentős fogyasztóvédelmi változások – nem mindegy, hogy a valóságban is azt kapja-e a fogyasztó, amilyennek hirdeti magát a belföldi szálloda, panzió Magyarországon

    Jelentős fogyasztóvédelmi változások – nem mindegy, hogy a valóságban is azt kapja-e a fogyasztó, amilyennek hirdeti magát a belföldi szálloda, panzió Magyarországon

    Találkozott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének és a Magyar Turisztikai Ügynökségnek a javaslata

     Évek óta visszatérő probléma, panasz tárgya hogy a belföldi szálláshelyek igénybevétele során is a fogyasztó nem mindig azt kapta, kapja, amit ő remélt, hitt.

    De ezzel csak akkor szembesült, és nem egy esetben egy „több gyermekes család” is, amikor már el akarta foglalni vagy foglalta a pihenéséül kiválasztott szállodás, panziót.

    A panaszok nemcsak amiatt jelentkeztek, hogy a szálláshely szolgáltatása minőségen aluli volt, vagy az étkezés milyensége nem érte el az elvárható szintet, hanem azért is, mert a fogyasztók valójában akkor szembesültek az ár-érték aránnyal, amikor már a kiválasztott településen voltak. A reklamációjukra pedig sok esetben az volt a válasz: „pereljenek be”, el lehet menni.

    Nem sok választásuk volt a pihenni vágyó fogyasztóknak, miután a szabadságukat már kivették, a pénzt befizették, hogy vagy igénybe veszik a szállást, majd utána élnek a minőségi kifogásukkal vagy hazamennek. Sokan az előbbit választották.

    De joggal vetődik fel a kérdés, hogy sok egyéb, más szolgáltatás esetében sem mindig azt kapja a fogyasztó, amit szeretett volna. Mi ezzel a gond egy szállás igénybevétele során?  Rengeteg!

    Az első, hogy a magyar fogyasztóknak sem mindegy, hogy a leginkább várt szabadságukat milyen körülmények között töltik el. Pihenni szeretnének, nem idegeskedni. Ez már önmagában elég indokul kell, hogy szolgáljon. 

    Amennyiben tovább vizsgáljuk a kérdést, rögtön eljutunk ahhoz, hogy fogyasztóvédelmi szempontból a fogyasztó azt kapja-e a pénzéért, amit remélt, de jogi szaknyelvre lefordítva: azt kapta-e, amit látott a hirdetésben, ahogy becsalogatta a szálláshely a fogyasztót az értékesítési oldalra.

    Természetesen sorolni lehetne azokat a marketing technikákat, melyekkel a fogyasztókat ráveszik arra, meggyőzik őket, hogy az általuk kiválasztott hazai szálloda a legjobb választás.

    Úgy, hogy a magyar fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy egy kis ráköltéssel, lehet, hogy jobb szolgáltatást kapnának egy valódi tenger mellett. Szerencsére azonban sokan még a Balatont kedvelik. Viszont a magyar fogyasztók a pénzükért szolgáltatást várnak el. 

    Egy olyan szolgáltatást melynek alapja az összehasonlítás.

    A Magyar Turisztikai Ügynökség a fogyasztók érdekében olyan új javaslatot terjesztett be a Parlament elé, amely erősítheti a fogyasztói bizalmat.

    Sok fogyasztói panasz volt az elmúlt években arra vonatkozóan is, hogy az internetes felületen lefoglalt szállás a valóságban teljesen más volt, pontosabban sokkal rosszabb, mint ahogy azt a feltüntette a szolgáltató.

    Nem volt egy olyan egységes összehasonlítási alap a fogyasztók részére, amely sok-sok évvel ezelőtt még megvolt, de időközben ezt teljesen megszüntetésre került, azaz a szálláshelyek egységes szempontból történő osztályozása.

     A törvényjavaslat visszaállítja ezt, egységes minősítési szempontokat vezet be, a fogyasztók választását megkönnyíti, segíti, amikor döntenek arról, hogy nyaralásukat hol töltsék.

  • Közérdekű perek a fogyasztók érdekében

    Közérdekű perek a fogyasztók érdekében

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a korábbi évek gyakorlatát követve idén is indított közérdekű pert webáruházzal szemben az illetékes törvényszéken az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A cél az, hogy a jövőben egyre kevesebb tisztességtelen kikötésekkel találkozhassunk vásárlásaink során.

    A korábbi években gyakran találkoztunk az alábbi tisztességtelen kikötésekkel, ez szerencsére már kezd kisebb mértéket ölteni, de még mindig fel kell hívni rá a figyelmet:

    – Hatálytalan jogszabályra utalás: 2014. 06. 14-től hatályos a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, mely szabályozza az internetes vásárlást is. Ennek ellenére még mindig sűrűn találkozhatunk a korábbi, így már 7 éve hatálytalan jogszabályi rendelkezésekkel.

    – Indokolás nélküli elállás esetén, annak határidejét 8 munkanapban rögzítik, a jogszabály szerinti 14 napos határidő helyett.

    – A kifizetett összeg visszatérítését 30 napban határozzák meg, a jogszabály szerint 14 nap helyett.

    – A visszatérítés összegét kizárólag a vételárra korlátozzák, és a jogszabályi rendelkezés ellenére a kiszállítási költséget nem kívánják visszafizetni, pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

    Újdonságként jelent meg a jótállás időtartamának téves feltüntetése, hiszen 2021. január 1-től változtak a kötelező jótállás alá eső termékre vonatkozó kötelező jótállás előírásai. Eszerint a 2021. január 1. után vásárolt termékek esetén

    A jótállás időtartama:

    – 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

    – 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

    – 250 000 forint eladási ár felett három év.

    Minden esetben kérjük a bíróságot, állapítsa meg, hogy az általános szerződési feltétel tisztességtelen, jogsértő, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen. Kötelezze a vállalkozást a jogsértés abbahagyására és a jogsértő céget tiltsa el a további jogsértéstől. Ezen kívül rendelje el, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon a jogsértés tényét megállapító ítélet tartalmáról a honlapján.