Szinte nincs nap, amikor jelentős, több órás késéről, törölt járatokról és repülőtéri kaotikus jelenetekről ne kapnánk hírt. A nyári időszakban mindig megnövekednek a légiutas jogokkal kapcsolatos problémák, ugyanakkor az idei nyár a megszokotthoz képest is több fogyasztói panaszt és csalódást hoz egyelőre, miközben a légitársaságok közül több is megpróbál kibújni egyértelmű felelőssége alól.   

Az utóbbi hetekben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez érkezett számtalan megkeresés, valamint több sajtóhír is azt mutatja, hogy utasok széles körét érintő káosz alakult ki egyes európai reptereken. Akár 24 órát is meghaladó késésekről, az indulási időt folyamatosan tologató, majd végül törölt járatokról, a labdarúgó Európa-bajnokságon történő szurkolást célul kitűző, de a meccs kezdési időpontjáig sem elinduló gépekről is beszámoltak a fogyasztók.

Mindezzel pedig együtt jár, hogy a fogyasztókat a légitársaságok nem tájékoztatják megfelelően, sem a rendelkezésre álló elektronikus lehetőségeken, sem a reptéren a helyszíni munkatársak által. Így joggal háborodnak fel a kétségbeesett utasok, akik szabadságukat szeretnék gondtalanul megkezdeni, vagy éppen a nyaralásból hazafelé próbálnak eljutni, nem kevés pénzt költve az utazásra.

Nem véletlen, hogy a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal is eljárást indított több légitársasággal szemben a jogszabályoknak nem megfelelő magatartás miatt.

Határozottan felhívjuk a légitársaságok figyelmét arra, hogy tartsák be a vonatkozó, „a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 261/2004 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet” (a továbbiakban: EK rendelet) szabályait.

Ezzel összefüggésben arra is felhívjuk a légitársaságok figyelmét, hogy a megfelelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól semmilyen esetben nem mentesülnek, azaz tájékoztatniuk kell az utasokat az esetleges késésről, a járattörlésről, adott esetben az átfoglalásról. Ez szolgálja mindenekelőtt ugyanis a fogyasztói érdekek érvényesítését, az utazásokra akár több százezer forintot is kifizető fogyasztók információkkal történő ellátása tehát nélkülözhetetlen.

A hivatkozott EK rendelet ezen felül széleskörű kötelezettségeket ró a légitársaságokra. Így például járattörlés esetén a tájékoztatáson felül átfoglalásra, étkezés és frissítők biztosítására, éjszakai szállás és transzfer szolgáltatásra, ingyenes telefonhívások biztosítására terjed ki a vállalkozások kötelezettsége. Ezen felül az utast a távolságtól függően, 0-1500 km között 250 euró, 1500 km feletti EU-s tagállamok közötti járatok és 1500-3500 km közötti, EU-s tagállam és 3. országok közötti járatok esetén 400 euró, 3500 km feletti, EU-s tagállam és 3. országok közötti járatok esetén 600 euró összegű kártalanítás is megilleti, feltéve, hogy a járattörlést nem rendkívüli körülmény okozta, amelynek megítélése a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.

Járat késése esetén hasonló jogok illetik meg az utasokat, azzal, hogy 5 óra várható indulási késés esetén az utas elállhat a további utazástól, és kérheti a jegyár visszatérítését, átfoglalási lehetőség azonban nem illeti meg az utast. Ha pedig valamilyen okból a célországba érkezéskor 3 órát vagy többet késik a járat, akkor az utasnak szintén járhat kártalanítás a korábban részletezett távolságoktól függően ugyancsak 250, 400 vagy 600 euró összegben, hacsak nem rendkívüli körülmény okozta a járat késését.

Joggal adódik a kérdés, mit tegyen az utas, ha a légitársaság nem teljesíti jogszabályi kötelezettségeit. Amellett, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez fordulhat tanácsért, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal, az alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek, illetve az Európai Fogyasztói Központ is segítséget nyújthat adott panasz megoldása érdekében.

2024. április 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben a Kormány 93/2024. (IV. 23.) Korm. rendelete a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról. A Korm. rendelet számos szabályt módosít, amelyek közül a legfontosabbakat emeljük ki.

Mindenekelőtt módosításra került az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. Ez alapján a  kötelező jótállás időtartama a külön miniszteri rendeletben felsorolt új termékekre vonatkozóan 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, míg 250 000 forint eladási ár felett három év. Ha jótállási időtartam alatt a  fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, – a  fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a  vállalkozás köteles a  fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Ha a  fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a  vállalkozás köteles a  jótállási jegyen, ennek hiányában a  fogyasztó által bemutatott, a  fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az  általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ezen módosítás a  kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba

Az online kereskedelem fogyasztóvédelme szempontjából jelentős előrelépés, hogy távollévők között kötött szerződés – azaz pl. online vásárlás – esetén, ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a  vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja a 14 napon belüli indokolás nélküli elállási jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az  árut visszaadni a vállalkozásnak, magyarán nem kell postáznia, vagy futárt igénybe vennie a termék visszajuttatásához.

A módosítás a jogszabály kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Ugyancsak módosul a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet, amely alapján üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kerül piacfelügyeleti hatóságként kijelölésre.

A NAV hatáskörét érintő módosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított az Extreme Digital-eMAG Kft.-vel (eMAG) szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.

A GVH álláspontja szerint a vállalkozás fogyasztói véleményekkel kapcsolatos közzétételi gyakorlata 2022. május 28-tól alkalmas arra, hogy megtévessze a vásárlókat a tájékozott döntés meghozatalában.

Felidézték, hogy a 2023. július 25-28. között meghirdetett “Őrült napok” elnevezésű akciójában több terméket is jelentős árkedvezménnyel népszerűsített a cég, majd törölte a termékekre leadott rendelések többségét. Megállapították azt is, hogy az eMAG október 31-től a szállítási határidőkről valószínűsíthetően valótlan tartalmú tájékoz

tatást nyújtott a fogyasztóknak, továbbá július 22-től bizonyos termékeknél előnyként jelenítette meg a fogyasztókat jogszabálynál fogva megillető, 14 napos elállási jogot, valamint a termékgarancia idejét.

Az eljárás lefolytatására három hónap áll a versenyhatóság rendelkezésére, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A GVH emlékeztet: 2021-ben már vizsgálta elektronikai lánc akciótartási gyakorlatát. Akkor 200 millió forintos bírság mellett 4 milliárd forint értékű jóvátételi vállalást is kiszabott a versenyhatóság, majd további 50 millió forintra büntette a társaságot, mert hiányosan teljesítette kötelezettségeit.

Újabb öt évre Dr. Baranovszky Györgyöt választották a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnökévé. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szerepe és nélkülözhetetlensége vitathatatlan a fogyasztóvédelem működése és hatékonysága szempontjából, ahogyan a hazai fogyasztóvédelem másik két pillérének, a fogyasztóvédelmi hatóság (hatóságok) és a békéltető testületek nélkül sem lehetne hatékony és jól működő fogyasztóvédelemről beszélni Magyarországon. A fogyasztóvédelmi törvény egyértelműen meghatározza a feladatokat.

 A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a bajba jutott vagy akár a tudatos fogyasztóknak is. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek ingyenes telefonos és e-mailes ügyfélszolgálata folyamatosan – még szombaton is – elérhető a fogyasztók számára, és egyértelmű tapasztalat, hogy a problémával szembesülő vásárlók élnek is a lehetőséggel: szinte megállás nélkül csörögnek munkatársaink telefonjai, ahol jogaikról és lehetőségeikről érdeklődnek a nem egyszer komoly anyagi bajba jutott fogyasztók.

Amellett, hogy a hatályos jogszabályokról és a fogyasztói jogokról tájékoztatjuk őket, a rendelkezésre álló lehetőségeikről is felvilágosítjuk az érdeklődőket, legyen szó békéltető testületi eljárásról, vagy akár – nem kizárólag fogyasztóvédelmi – hatósági eljárásról.

A fogyasztói tudatosság erősítésében is rendkívüli szerepet játszanak a fogyasztóvédelmi társadalmi egyesületek: az időseknek és fiataloknak szóló hagyományos és online kiadványok, az iskolai előadások, sajtóközlemények és a tavalyi évben akár a Fenntarthatósági Témahéten mutatott aktivitásunkkal is egyértelmű célunk, hogy felkészült és tudatos vásárlók vegyék igénybe a vállalkozások szolgáltatásait, szükséges esetben pedig tudják, milyen jogaik vannak, vagy hova fordulhatnak, ha problémájukat nem sikerült megoldaniuk a kereskedőkkel.

A FEOSZ az országban a társadalmi szervezetek közül az elsők között kapott az Igazságügyi Minisztériumtól a képviseleti keresetekre vonatkozóan feljogosított szervezeti státuszt, tekintettel arra, hogy az új jogszabályi változások átalakították a kollektív jogérvényesítési mechanizmust és szabályait is. Ennek értelmében Szövetségünk is jogosult arra, hogy bíróság előtt érvényesítse a fogyasztói jogokat, és kérje a bíróságtól a fogyasztókat érintő jogsértő magatartás megszüntetését, megtiltását, a jogsérelem orvoslását, kártérítést, kijavítást vagy akár árleszállítást is. 

A perek indításában korábban is élenjárt, hiszen a Szövetség által indított közérdekű keresetek sikere hozzájárult s hazai fogyasztóvédelem erősítéséhez.

A magyarországi fogyasztóvédelem három pillére közül a társadalmi szervezetek mellett rendkívül fontos szerep hárul a fogyasztóvédelmi hatóságokra és a békéltető testületekre.

A békéltető testületek alternatív vitarendezési fórumok. Amennyiben nem sikerül egy jogvitát békésen rendeznie a fogyasztónak a vállalkozással, akkor gyors, egyszerű és ingyenes eljárás keretében megpróbálnak a felek között egyezséget létrehozni, ennek hiányában pedig döntenek a vitás ügyben.

Fogyasztóvédelem nem létezhetne az állami fogyasztóvédelmi szereplők nélkül, hiszen feladataik, jogosítványaik hozzájárulnak egyrészt ahhoz, hogy a vállalkozások jogkövető magatartást tanúsítsanak, másrészt segítik is a fogyasztókat iránymutatásaikkal, döntéseikkel, és az ellenőrzéseik révén hozzájárulnak közvetetten a tudatos vállalkozói és fogyasztói magatartás kialakításához is.

Az Igazságügyi Minisztérium szakmai irányítása alatt álló, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok járnak el a nem élelmiszer jellegű, úgynevezett klasszikus fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti jogszabálysértések esetén.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – nevéből adódóan is – az élelmiszerbiztonságért felel, míg a Gazdasági Versenyhivatalnak – más területek mellett- a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi magatartások esetén vannak hatáskörei, feltéve, hogy a jogsértés a versenyt érdemben befolyásolja. A Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi fogyasztóvédelemmel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a hírközlési jogokkal, míg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a közüzemeket érintő fogyasztói jogokkal kapcsolatban vannak kiemelt feladatai és hatáskörei.

A hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer tehát rendkívül összetett. Ahhoz, hogy megfelelő védelemben részesüljenek a magyar fogyasztók, elengedhetetlen, hogy mindhárom pillér minden egyes szereplője megfelelően lássa el feladatát. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége – ahogy az elmúlt negyed évszázadban mindig – a maga részéről továbbra is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy betöltse szerepét és rendeltetését a magyar fogyasztók érdekében.     

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Wizz Air Hungary Kft.-vel szemben. A légitársaság valószínűsíthetően lényeges információkat hallgatott el az ingyenes online utasfelvétellel kapcsolatban, ezzel egyébként elkerülhető költségeket okozva az utasoknak.  

A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy a Wizz Air Hungary Zrt. a honlapján 2022. december és 2023. május között elhallgatta azt a jelentős információt, hogy a retúrjeggyel rendelkező, és visszafelé utazó utasok az ingyenes online utasfelvételt a mobiltelefonjuk böngészőjéből megnyitva, a honlap mobiltelefonos nézetének sajátosságai miatt nem tudják elvégezni, ezért az érintett fogyasztóknak később reptéri utasfelvételi díjat (40 EUR) kellett fizetniük.

A nemzeti versenyhatóság 2022 októberében átfogó gyorselemzés (sweep) keretében megvizsgálta, hogy a Magyarországon elérhető légitársaságok – ideértve a fapados szolgáltatókat – honlapjai, illetve a hazánkban népszerű jegyár-összehasonlítóweboldalak alkalmaznak-e úgynevezett sötét mintázatokat a jegyeladási és reklámgyakorlatuk során. A GVH már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy indokolt esetben versenyfelügyeleti eljárások keretében is vizsgálja majd a piacon a tisztességes verseny szabályainak érvényesülését.

Az ügyindítás kapcsán a GVH ismét felhívja a légitársaságok figyelmét arra, hogy a jegyeladással kapcsolatos információikat minden esetben átláthatóan tegyék közzé, valamint könnyen érthetően és értelmezhetően fogalmazzák meg azokat a fogyasztók számára.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/4/2024.

Forrás: GVH

Szinte kivétel nélkül minden ügytípussal, így termék vásárlása vagy szolgáltatás nyújtása kapcsán történt hibás teljesítéssel, átverésekkel  kapcsolatos fogyasztói panaszokkal is találkoznak szakembereink a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által és az az Igazságügyi Minisztérium támogatásával működő telefonos és e-mailes ügyfélszolgálatra érkező megkeresések kapcsán.

 Sajnos nem meglepő tendencia, hogy a panaszok jelentős hányada a webáruházakkal vagy online platformon történő rendelésekkel, vásárlásokkal kapcsolatos.  

 Egyáltalán nem mindegy, kitől és hol vásárolunk egy adott terméket online. A beérkező panaszokból is egyértelműen látszik, komoly gondokat is okozhat egy, elsőre talán fantasztikusnak tűnő ajánlatra azonnal lecsapni. Ha például valamely közösségi oldal marketplace felületén, illetve az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Vinted, Temu vagy Jófogás applikációkban magánszemélytől vásárolunk egy árucikket, jogilag teljesen más helyzetbe kerülünk, mintha azt egy vállalkozás honlapján tettük volna meg. De ugyanígy problémás lehet, ha az online felületen nem a platformot üzemeltető vállalkozás, hanem egy másik kereskedő az eladó fél.

I. Az online fogyasztóvédelem alapvető szabályairól rendelkező, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet fogyasztókat védő előírásai csak akkor érvényesülnek, ha kifejezetten fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyról van szó, azaz amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az áru ellenértékét egy vállalkozás számára.

Ennek, vagyis a szerződés másik oldalán lévő fél jogi megítélésének nem csak azért van jelentősége, mert nem árt tudni, kivel szerződünk, hanem azért is, mert a Korm. rendeletből fakadó fogyasztói jogok is csak akkor illetik meg a vásárlót, ha a terméket vállalkozástól rendelte. Így például nem illet meg bennünket az indokolás nélküli 14 napos elállás joga akkor, amikor magánszemélytől, például valamely közösségi portálon vagy online platformon vásárolunk meg egy adott terméket.

De szintén nem vonatkoznak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet rendelkezései sem egy ilyen típusú vásárlásra, és ugyancsak nem mellékesen, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény panaszkezelésre vonatkozó rendelkezései sem alkalmazandóak két magánszemély között létrejövő szerződéssel összefüggésben.

Hogy egy egyszerű példával éljünk: ha egy vállalkozás által üzemeltetett online webshopból rendelünk egy 250 ezer forintnál drágább új mobiltelefont, az átvételtől számított 14 napon belül elállhatunk a szerződéstől. Elállás nélkül pedig három év kötelező jótállási időn belül érvényesíthetjük jótállási jogainkat is, ha a készülék meghibásodik.

Ha azonban a telefont – amely lehet akár a vásárláskor új, kifogástalan állapotban lévő is – egy online platformon vesszük meg egy másik magánszemélytől, se elállási, se jótállási jogunk nincs, és bármilyen probléma esetén a békéltető testületi eljárás sem áll rendelkezésre. 

II. De még ha az eladó fél vállalkozásnak minősül, akkor is fontos tudnunk, ki áll a szerződéses jogviszony másik oldalán, azaz ki maga a vállalkozás. A FEOSZ-hoz érkező panaszok alapján rendkívül gyakoriak azon esetek is, amikor a vásárló egy online platformon, úgynevezett marketplacen vásárol meg egy adott terméket, majd amikor kifogása merül fel a vásárlással kapcsolatban, meglepetten tapasztalja, hogy a marketplace-t üzemeltető vállalkozás azzal utasítja el, hogy nem áll fenn közöttük szerződéses kapcsolat. Sok esetben ugyanis a marketplace – ami lehet akár egy online webáruházként is működő kereskedő – csak a felületet biztosítja más vállalkozások számára, amelyek ezen platformon keresztül érétkesítik termékeiket.

Ezért nagyon fontos minden vásárlás előtt utánanézni, ki is az eladó valójában: maga a platformot is működtető vállalkozás, vagy pedig egy harmadik fél, amely így csak közvetítőként használja az online felületet. Ez utóbbi esetben ugyanis a vásárló ezen vállalkozással kerül jogviszonyba, így kifogását is vele tudja rendezni. Ha sikerül. Mert mint alábbi példánk mutatja, ez sokszor egyáltalán nem könnyű, kiváltképp, ha nem jóhiszemű az eladó fél.

A FEOSZ-hoz forduló egyik fogyasztó az eMAG oldaláról vásárolt egy visszapillantó-tükröt tolatókamerával. A termék kipróbálásakor azonban egyértelművé vált, hogy az hibás, az egyik sarka ugyanis törött volt, a kijelzője pedig be sem kapcsolt. Még aznap visszaküldte a hibás tükröt az eMAGnak, amely egy héten belül el is végezte a ”termékellenőrzést”, a hivatalos visszajelzés alapján „a termék megfelelt a visszaküldési feltételeknek”.

 A pénz visszafizetési opciót választotta, egyébiránt erre hibátlan termék esetén is lehetősége van a vásárlóknak, hiszen online rendelés esetén a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-a alapján a fogyasztót 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. 

 A bejelentés óta közel egy hónap eltelt, a vásárló pedig azóta sem kapta vissza a vételárat. Pedig a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a kereskedő tizennégy napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

 Amikor újfent kifogással élt a vásárló az eMAG felé, egy munkatársuk jelezte, hogy az eladó vállalkozásnak kell teljesítenie a visszautalást, mivel harmadik fél az eladó. Azaz – a fenti típuspanaszoknak megfelelően – ebben az esetben az eMAG csak közvetítőként, platformként vesz részt a szerződéskötési folyamatban, az eladó azonban az a kereskedő, amely a terméket forgalmazta. De ezt a fogyasztó nem tudta!

 Természetesen ennek a forgalmazó kereskedőnek ugyanazon jogszabályi kötelezettsége vannak, mintha maga a platform lett volna az eladó, azaz a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai – így például az indokolás nélküli elállás esetére vonatkozó pénz visszafizetési kötelezettség – rá is vonatkoznak.

 III. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a platformot biztosító, de az adott termék tekintetében eladónak nem minősülő vállalkozásnak ne lennének jogszabályi kötelezettségei. Ezek a tevékenységek úgynevezett online közvetítő szolgáltatásoknak minősülnek, amelyek szolgáltatásaik révén lehetővé teszik az üzleti felhasználók számára áruk és szolgáltatások fogyasztóknak való kínálását azzal a céllal, hogy előmozdítsák az üzleti felhasználók és a fogyasztók közötti közvetlen ügyletek kezdeményezését, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletekre végül hol kerül sor. Magyarán, platformot biztosítanak a vállalkozás részére, hogy a fogyasztónak egy terméket vagy szolgáltatást kínáljanak.

Az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/1150 Rendelete (2019. június 20.) szigorú kötelezettségeket ír elő ezen szolgáltatók számára, hiszen mind a fogyasztók választására, mind a platformot használó vállalkozások üzleti eredményességére jelentős hatással van a szolgáltatók tevékenysége.

Ezért olyan, jogszabályi kötelezettségeknek kell megfelelniük többek között, mint hogy a szerződési feltételeik világosak és érthetőek legyenek, a rangsorolás szempontjait is egyértelműen jelezniük kell, nem mindegy, mi alapján került egy áru vagy egy szolgáltatás a keresési lista elejére.

Végül, de nem utolsó sorban arról az esetről is szólnunk kell, amikor például távol-keleti, rendkívül olcsó webáruháztól rendelünk egy terméket. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő és elsősorban fiataloknak szánt weboldalak ugyanis az alacsony áraival és az ingyenes szállítással érthető módon vonzóak a vásárlók számára, teszik ezt tökéletes dizájnú weblapjaikon.

Ugyanakkor két dologgal nem árt tisztában lenni: egyrészt a termékek minősége jelentős kívánnivalót hagy maga után, másrészt egy esetleges jogvita megoldása is komoly nehézségekbe ütközhet, még akkor is, ha maga az eladó fél esetleg vállalkozásnak minősül. Ne lepődjünk meg tehát, ha egy ilyen oldalról nem a minőségi szempontból legjobb termék érkezik meg, de ha mást kaptunk, mint amit rendeltünk, fogyasztói jogainkkal ilyenkor is megpróbálhatunk élni, csak a valóságban sokkal nehezebb lesz.

IV. Természetesen fogyasztói problémák akkor is felmerülhetnek, ha megbízható vállalkozástól vásárolunk, és a FEOSZ Ügyfélszolgálatára érkező megkeresések között számos ilyen panasz is akad: a leggyakoribb eset, hogy nem a rendelt termék érkezik meg a vásárlóhoz, és amikor ezt a fogyasztó jelzi az eladó felé, gyakran szembesül azzal, hogy a kereskedő elérhetetlen, vagy egyáltalán nem válaszol a megkeresésre.

Sok esetben a 14 napos indokolás nélküli elállási jog kapcsán merülnek fel problémák. Viszont a rendelkezésre álló jogi lehetőségek, ezen belül is a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet fogyasztókat védő rendelkezései e körben adottak és jóval nagyobb a megoldási esély, mint a korábban hivatkozott esetekben.

 Mindezeket figyelembe véve, a legfontosabb védelem az előzetes tájékozódás: kitől vásárolunk, vannak-e az eladónak megfelelő elérhetőségei feltüntetve, esetleges korábbi fogyasztói kommentekből is szerezhetünk információkat. És végül, nem biztos, hogy a találati listában elsőként feldobott, adott esetben még rendkívül olcsó terméket is árusító webáruház a legmegbízhatóbb palettán, nyugodtan keressünk, kutassunk és hasonlítsuk össze a rendelkezésre álló lehetőségeket minden szempontból, mielőtt jelentős összegeket adunk ki vásárlásunk során!

A fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1-jén hatályba lépő módosításai jelentős mértékben átalakítják az alternatív vitarendezési funkciót ellátó békéltető testületek szervezeti és működési kereteit. Ezáltal a fogyasztók még nagyobb védelemben részesülnek, jogaik érvényesítése még erősebbé és hatékonyabbá válik Magyarországon. 

A továbbra is ingyenes és gyors eljárást lefolytató békéltető testületeket érintő legfontosabb változás, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) módosítása alapján abban az esetben is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a testület, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az ügytárgy értéke 200 ezer forint alatti.

Ennek jelentősége, hogy korábban csak akkor kerülhetett sor bírósági úton is végrehajtható határozat meghozatalára, ha a felek egyezséget kötöttek, a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett, vagy magára nézve a döntést kötelezőnek ismerte el. Utóbbi két eset meglehetősen ritka volt, így ha nem született egyezség, csak bírósági úton ki nem kényszeríthető ajánlást tehettek a békéltető testületek. A módosítással a fogyasztói jogok érvényesítésének hatékonysága is jelentősen nőni fog, hiszen ha a vállalkozás nem tesz eleget a kötelezésnek, bírósági úton a döntés kikényszeríthető, végrehajtható, azaz a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntésről van szó. Fontos, hogy ezek a békéltető testületi döntések is megtámadhatóak bírósági úton, ha a döntés meghozatalára az eljárási szabályok megsértésével került sor, vagy a határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. 

Az Igazságügyi Minisztérium által végrehajtott módosítás érinti ezen felül a békéltető testületek szervezeti felépítését is. 2024. január 1-jétől ugyanis régiós szinten működnek tovább az alternatív vitarendezési fórumok, ugyanakkor mindezzel nem csökken az ügyintézési helyek száma, sőt! A fogyasztók továbbra is kérhetnek ugyanis személyes meghallgatást a nem régióközpont vármegyeszékhelyeken, valamint a vármegyeszékhelynek nem minősülő megyei jogú városokban is. Ezáltal a korábbi 20 helyett immáron 27 helyen kerülhet sor békéltető testületi meghallgatás lefolytatására.

Mindez arra az esetkörre vonatkozik, amikor a felek személyesen vesznek részt a meghallgatáson. Főszabályként ugyanis az online meghallgatás intézményét vezeti be az Fgytv. módosítása, azaz a feleknek személyesen sem kell megjelenniük az egyeztetésen, amely jelentős idő, energia és költségkímélést jelent számukra. Természetesen, ha a fogyasztó szeretné, mert esetleg nincs lehetősége online úton részt venni az eljárásban, vagy ahhoz nem ért, akkor kezdeményezheti személyes meghallgatás lebonyolítását is.

A vállalkozások számára kedvező változás, hogy együttműködési kötelezettségük – a válaszirat megküldési kötelezettség mellett – legalább az online meghallgatáson történő részvételre terjed ki. Mindez azt jelenti, ha online meghallgatásra kerül sor, akkor köteles a vállalkozás is döntésre jogosult képviselője útján részt venni online módon a meghallgatáson. Ha azonban a fogyasztó személyes meghallgatást kezdeményez, a vállalkozás dönthet arról, hogy online vagy személyesen vesz részt a meghallgatáson.

További jelentős, ugyancsak a vállalkozások érdekeit is védő módosítás, hogy hasonlóan a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz, az Igazságügyi Minisztérium szakmai irányítói feladatokat lát el a békéltető testületek felett, ezáltal is elősegítve az egységes jogalkalmazás biztosítását.

A fogyasztókat közvetlenül nem, de a békéltető testületek működésének szakmaiságát közvetlenül érinti az a módosítás, amely kötelező képzést és alapvizsgát ír elő a békéltető testületi elnökök és tagok számára megbízatásuktól számított egy éven belül. A képzés és a vizsga célja a békéltető testületek egységes joggyakorlatának kialakítása a szakmai irányító minisztérium iránymutatása alapján, továbbá az, hogy a vizsgázók bemutassák a békéltető testületi tagi és elnöki feladatkör ellátásához szükséges elméleti ismereteiket, gyakorlati szaktudásukat és jogalkalmazási készségeiket.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége tagszervezetei révén a békéltető testületek 1999. évi megalakításától kezdődően aktív szerepet játszott a testületek működésében, ismertségük növelésében. Határozott véleményünk, hogy a 2024. január 1-jétől hatályos módosítások révén a békéltető testületek ereje és ismertsége nőni fog, amely elősegíti mind a fogyasztói jogok érvényesítését, mind az egységes jogalkalmazás biztosítását, ezáltal pedig a magyar fogyasztóvédelem erősítését.

Minden kedves fogyasztónak, vállalkozásnak és a fogyasztóvédelemben dolgozó kollégának áldott, békés ünnepeket és egészségben, sikerekben gazdag boldog új évet kíván a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége!