A hazai intézményrendszerben a fogyasztóvédelemért felelős nemzetgazdasági tárca és a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok mellett a fogyasztóvédelmi egyesületek is kiemelten fontos feladatokat látnak el. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumban október 2-án lefolytatott egyeztetéseken a feladatok összehangolt végrehajtásában és még szorosabb együttműködésben állapodtak meg a szaktárca képviselői a fogyasztóvédelmi egyesületek vezetőivel.

A fogyasztóvédelmi egyesületek fontos szerepet játszanak a fogyasztói tudatosság növelésében. Ezért létrehozásra került a Fogyasztóvédelmi Civil Fórum, amely az aktuális fogyasztóvédelmi kérdéseket vitatja meg rendszeresen ülésezve, és tesz javaslatokat a fogyasztóvédelem hatékonyságának növelésére. Az együttműködés keretében – a folyamatos konzultáción túlmenően – a nemzetgazdasági tárca támogatja a civil szervezeteket az ingyenesen hívható telefonos ügyfélszolgálat fenntartásában és az iskolai tanulók fogyasztói tudatosságának növelésében, amelynek során az iskoláskorúak részére a civil szervezetekkel közös előadások lefolytatását is tervezi.

„Lejárt közüzemi számla tartozása van, fizesse be, kattintson a linkre!”

„Szabálysértési ügyében fizetési kötelezettsége keletkezett, a rendorseg.com oldalon rendezheti tartozását.”

„Elvámolnivaló rendelése már a vámon van, a linkre kattintva kifizetheti a vámeljárás díját”.

 Ilyen és ehhez hasonló, már messziről is látható kamuüzenetekkel bombáznak SMS-ben vagy e-mailben bennünket fogyasztókat. De mi van akkor, ha a nyilvánvaló átverés ellenére mégis rákattintunk a linkre? És akkor, ha még a bankkártya adatainkat is megadjuk? Amellett, hogy a legfontosabb, ilyet sose tegyünk, ha mégis megtörténik a baj, van lehetőség orvosolni a problémát és a kicsalt összeget visszaszerezni.

 2024. augusztus 1-jével lépett hatályba az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény, amelynek célja az online fizetések biztonságának növelése. A szabályozás összhangban az Uniós rendelkezésekkel bevezet egy bejelentési, zárolási eljárást, amellyel gyorsan és egyszerűen kezelhetővé válnak a visszaélések, egyúttal a csalással megszerzett pénzeszközök visszaszerzése is. Ahogy arra a törvény indokolása rámutat, a cél, hogy a különböző formákban megvalósuló ügyfél-megtévesztéssel (SMS, link küldése, megtévesztő bankszámlaszám küldése, adatok ügyféltől való megszerzése stb.) okozott kárban a kár ténylegesen ne tudjon teljesedésbe menni.

Az eljárás lényege, hogy amennyiben észleli a fogyasztó a csalást, akkor vagy ő, vagy a rendőrség értesíti a számlavezető bankot annak érdekében, hogy a tranzakciót függessze fel. Ezután maga a számlavezető bank az, amely értesíti a kedvezményezett – tehát akinek a pénz átutaltuk – bankját a csalásról, egyúttal az átutaló személy és a kedvezményezett adatairól, a tranzakció egyéb részleteiről. Egy gyors információcserét – amely a bankok és a hatóságok között zajlik – követően a bankok bejelentést tesznek az úgynevezett pénzügyi információs egységnek (FIU), amelyet Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál működik.

Fontos ugyanakkor arra is felhívni a figyelmet, hogy legjobb megelőzni a bajt, hogy egyáltalán ne kerülhessünk csalás áldozatává. Így nem mindegy például, kitől rendelünk meg egy adott terméket. Gyanús lehet egy weboldal, ha nincsenek elérhetőségi adatok, vagy se telefonszám, se e-mailcím nincs feltüntetve. Nem árt vigyázni a Távol-Keleti székhelyű webáruházakkal sem, hiszen nehezebb lehet jogaink érvényesítése. Soha ne adjuk meg másoknak bankkártya adatainkat, így a belépési felületeink PIN-kódját vagy a bankkártyán található számsorokat (kártyaszám, CVC-kód) se áruljuk el másnak.

Online vásárlás előtt pedig érdemes előzetesen tájékozódni azokról a honlapokról, ahonnan vásárolni szándékozunk, akár fogyasztói értékeléseket olvasva, akár a Nemzetgazdasági Minisztérium által vezetett jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon a jogsértést elkövető webáruházak adatbázisát böngészve.

Fontos tanács az is, hogy ne kattintsunk gyanús SMS-ekben vagy e-mailekben található linkre sem!

Amennyiben mégis bekövetkezik a baj, azonnal jelezzük azt a számlavezető bankunknak, kérjük mielőbb a bejelentési, zárolási eljárás lefolytatását. Egyidejűleg tegyünk bejelentést a rendőrségen is.

Az utóbbi időszakban meglehetősen sokat olvashattunk, hallhattunk késéssel, vagy akár törléssel érintett vonatokról, sőt, akár mi magunk is részesei lehettünk vasúti kálváriának. Az utasok ilyenkor természetesen kibosszankodják magukat, ugyanakkor egyéb igénnyel általában nem lépnek fel a fogyasztók. Pedig jogaink ugyanúgy vannak vonattal történő közlekedés esetén is, mintha például repülővel utaznánk. Sőt, meghatározott időn felüli késés esetén még akár átalány-kártérítésre is jogosultak lehetünk. Járatkimaradás esetén pedig – ha nem használtuk fel jegyünket egy későbbi járatra, vagy vonatpótló buszra – a vasúttársaság kezelési költség nélkül köteles minden esetben visszatéríteni a menetjegyünk árát.

 Sokan nem tudják, hogy a légijáratokra vonatkozó szigorú szabályozáshoz hasonló Uniós rendelkezések vonatkoznak a vonattal közlekedők jogaira is. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/782 rendelete (2021. április 29.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről tartalmazza többek között járatkimaradásra és törlésre vonatkozó szabályokat, és az utasok jogait is részletesen szabályozza. Mivel Uniós rendeletről van szó, szabályai kötelezően és közvetlenül alkalmazandóak az egyes tagállamokban, így Magyarországon is.

Az Uniós szabályozással összhangban a MÁV Start Zrt. honlapján található tájékoztatás is részletezi, milyen kötelezettségek vonatkoznak a szolgáltatóra, és milyen lehetőségei vannak a fogyasztóknak.

Mindenekelőtt – hasonlóan a légitársaságokhoz – széleskörű és szigorú tájékoztatási kötelezettsége van a vasúttársaságnak, amely nemcsak a menetrendről, hanem az előre látható forgalomkorlátozásokról, a vonatok késéséről, valamint a késés miatt a csatlakozás elmulasztásáról történő tájékoztatásra is kiterjed többek között.

Fontos azt is tudni, hogy nem minden vonatkésés esetén jár úgynevezett átalány-kártérítés, ennek ugyanis mind időbeli, mind meghatározott vonatokra vonatkozó korlátjai vannak. Így belföldi forgalomban kizárólag a felár megfizetésével igénybe vett közvetlen vonat késése esetén jogosult az utas meghatározott mértékű átalány-visszatérítésre a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között. A kártérítés mértéke a késés nagyságától függ: 30 és 119 perc késéssel történő érkezés esetén a menetjegy árának 25%-a, 120 perc vagy annál nagyobb késéssel történő érkezés esetén a menetjegy árának 50%-a jár vissza. Nemzetközi utazás esetén azonban a minimális késési idő 60 perc.

30 perc késés alatt (nemzetközi vonatnál 60 perc alatt) tehát nem jár kártérítés. Nem kérhető kártérítés akkor sem, ha az utas nem rendelkezett menetjeggyel vagy helyjeggyel. Ha az átalány-kártérítés számított összege pedig nem haladja meg az 1000 Ft-ot (nemzetközi utazás esetén a 4 eurót), azt a vasúttársaság nem fizeti ki. Azonban ha az utasnak több, egyenként 1000 Ft-ot meg nem haladó követelése van, a vasúttársaság kifizeti, amint az összegük meghaladja az 1000 Ft-ot.

Azt is meg kell jegyeznünk, hogy nem jár kártérítés akkor, ha a késést a vasúti üzemmel össze nem függő rendkívüli körülmények – például szélsőséges időjárási körülmények, jelentős természeti katasztrófák, így például árvíz, vagy súlyos népegészségügyi válsághelyzetek – idéztek elő, amelyeket a vállalkozó vasúti társaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem háríthatta el. Nem minősül azonban elháríthatatlan körülménynek a vasúti dolgozók sztrájkja, ilyenkor tehát nem mentesül a vállalkozás a kártérítés fizetése alól.

Vonatkésés esetén az utas kérésére az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát. Az átalány-kártérítésre vonatkozó igényt az utas a vasúti társaság bármely szervezeti egységénél bejelentheti, a vasúti társaság szervezeti egységei az igényt az elbírálására jogosult szervezeti egységhez továbbítják.

Adódik továbbá a kérdés, hogyan lehet az átalány-kártérítést konkrétan igényelni. Fontos, hogy e tekintetben különbséget kell tenni a között, hogy pénztárban vagy jegyautomatából vettük a jegyünket, és a között, ha elektronikus úton vásároltuk. Az állomás pénztárában az utazás napjától számított 14 napon belül teljesítik a kifizetéseket, ezt követően az átalány-kártérítési igényt a MÁV Ügyfélszolgálathoz kell benyújtani az alábbi linken: https://www.mavcsoport.hu/ugyfelszolgalat/mav-start-ugyfelszolgalat.

Elektronikus jegyvásárlás esetén – tehát ha a MÁV honlapján, vagy applikáción át rendelünk jegyet – a kártérítés kifizetése csak központilag lehetséges. Magát az igényt benyújthatjuk ettől függetlenül az állomás pénztárában is igénybejelentő lap kitöltésével, ugyanakkor elektronikus úton is kezdeményezhetjük a kifizetést az eszrevetel@mav-start.hu e-mail címen vagy a www.mavcsoport.hu honlapon található online felületen. Elektronikus igény esetén a vonatjegyet is csatolni kell, megadva a vásárló nevét, a vásárlás idejét, és ha késési igazolást is kértünk az állomáson, akkor azt is.

Amennyiben bérletünk van, az átalány-kártérítés alapja az ugyanazon viszonylatra érvényes teljesárú egy útra szóló menetjegy ára, tanuló bérlet esetén az ugyanazon viszonylatra érvényes 90%-os mérséklésű egy útra érvényes menetjegy ára. Belföldi forgalomban a területi érvényességű bérlettel (Országbérlet és Vármegyebérlet) történő utazás esetén az átalány-kártérítés alapja a bérlet árának a bérlet érvényességi időszakában az egy napra eső rész fele. Ezekben az esetekben a bejelentés ugyanúgy történik, mint egy jegy vásárlása esetén.

Természetesen a járat kimaradása esetén lemondhatunk az utazásunkról, és amennyiben jegyünkkel nem veszünk igénybe másik, akár későbbi járatot, akár vonatpótló buszt,  a vasúttársaság kezelési költség nélkül köteles visszatéríteni menetjegyünket, és ezen kötelezettsége alól például az árvízi helyzet sem mentesíti.

Legjobb tudomásunk szerint a késéssel érintett utasok minimális hányada él csak az általány-kártérítéssel, így nem árt tudatosabbnak lennünk e körben is, éljünk jogainkkal! Ehhez azonban az is szükséges, hogy az utasok ismerjék jogaikat, ezért felhívjuk a MÁV figyelmét, hogy a késés esetén járó kártérítésről tájékoztassák a fogyasztókat mind hangosbemondó, mind kihelyezett táblák útján.

Az utóbbi fél évben jelentősen megnőtt a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez érkezett fogyasztói panaszok száma. Ezen panaszok tartalmát, az okokat, a jogszabályi hátteret adó hazai jogszabályi rendelkezések megfelelőségét – vagy annak módosítási szükségességét – és a jogalkalmazó szervek munkáját és hatékonyságát elemezni szükséges annak érdekében, hogy a magyarországi fogyasztók is érezhessék, hogy nincsenek kiszolgáltatott helyzetben.

 Kereskedelem és fogyasztóvédelem közös irányítás alatt

2024. szeptember 1-jétől a kormány fogyasztóvédelemért felelős tagja a nemzetgazdasági miniszter. Azzal, hogy a kereskedelem és a fogyasztóvédelem egyaránt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelősségi körébe tartozik, sok kérdést vet, vethet fel a jövőben.

Lehet-e egyszerre a vállalkozások érdekeit is védeni a fogyasztói érdekekkel szemben, vagy akár fordítva.

Az biztos, hogy soha nem volt még szükség arra, hogy egységes fogyasztóvédelmi jogalkalmazás és érdekérvényesítés biztosítsa a fogyasztói érdekek védelmét.

Fontos már most arra is felhívni a figyelmet, hogy a minisztérium deklarálta, hogy elkötelezett a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítása, a fogyasztók online térben való fokozott védelme, a fogyasztói tudatosság erősítése, vagy éppen az elérhetőség biztosítása tekintetében, amelyek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is kiemelt céljai között is szerepelnek.

Vállalkozások nélkül nincs hatékony fogyasztóvédelem

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége közel negyed évszázados tevékenysége során folyamatosan kiállt amellett, hogy vállalkozások nélkül nincs hatékony fogyasztóvédelem, és a tudatos, jogkövető, egyben fogyasztóbarát vállalkozások működése éppen annyira fontos a fogyasztói jogok érvényesítéséhez, mint a megfelelő jogszabályok megalkotása, vagy éppen a hatósági jogalkalmazás és a tudatos fogyasztói magatartás.

Ezért álláspontunk szerint a jövőben akár a hazai fogyasztóvédelem szempontjából pozitív irányt is szabhat a fogyasztóvédelem és a kereskedelem egy, közös szakmai irányítás alá kerülése, azzal, hogy a keretek megfelelő tartalommal történő kitöltése az ősz folyamán vár a szakmai irányító minisztériumra. Ebben pedig számíthatnak a fogyasztóvédelmi egyesületek, így a FEOSZ együttműködésére is, ugyanakkor azt semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyenlőtlenség miatt minden alkalommal elsődlegesen a fogyasztók védelmének kell érvényesülnie a jogkövető vállalkozások támogatása mellett!

A magas szintű fogyasztóvédelmi jogalkotás és egységes szakmai irányítás mellett a fogyasztóvédelem további szereplőinek is megfelelően kell ellátniuk tevékenységüket, hogy a fogyasztók tudják, kihez fordulhatnak baj esetén, tudják, ki védi meg őket, vagy egyáltalán kitől kaphatnak megfelelő tájékoztatást jogaikat illetően.

A fogyasztóvédelmi egyesületek kiemelt szerepe, békéltető testületek, hatóságok

 A fogyasztóvédelem egyik legfontosabb pillére, a fogyasztóvédelmi egyesületek folyamatosan végzik tájékoztatási és tudatosságnövelő tevékenységüket. Így például a FEOSZ ingyenes telefonszámon és e-mailen is válaszol a megkereséssel élő fogyasztók részére, munkatársaink szombaton is elérhetőek, és bár feladatuk nem lenne, de a vállalkozások kérdéseire is készséggel válaszolnak. Emellett kiemelt cél az iskoláskorúak fogyasztói tudatosságának erősítése, nem véletlen, hogy a most kezdődő tanévben már 11. alkalommal szervezzük meg a ”Fogyasztóvédelmi Sulitábort”. Természetesen a sort folytatnia lehetne számos olyan feladattal, melyeket ellátnak a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek. Szükséges a fogyasztóvédelmi szervezetek folyamatos támogatása is.

Ugyanakkor a fogyasztói megkeresések sajnos azt bizonyítják, hogy az alternatív vitarendezési funkciót ellátó egyes békéltető testületek továbbra sem működnek megfelelően, azokat a panaszosok vagy egyáltalán nem ismerik, vagy rossz tapasztalattal rendelkeznek a testületek munkáját illetően, azzal, hogy hogy a vállalkozói oldal is több kritikát fogalmaz meg a testületek működését illetően. Változtatásra, tényleges szakmai irányításra van szükség.

Nem mehetünk el szó nélkül a hatósági fellépés fontossága mellett sem. A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok – természetesen más fogyasztóvédelmi feladatot ellátó szervezet, hatóságok mellett – azok, amelyek jogszabálysértés esetén fellépnek és egyúttal kötelességük is fellépni a jogsértő vállalkozásokkal szemben. Szükségesnek tartjuk a renitens, a fogyasztókkal szemben tisztességtelen, jogszabályba ütköző magatartást folytató vállalkozásokkal szemben, az egyetlen elrettentő és komoly összegű bírság alkalmazását.

Szükségesnek tartjuk – melynek megszüntetésével korábban sem értettünk egyet – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság újjáalakítását.

Közüzemi számlák, fel nem vett jegyzőkönyvek, vállalkozások fogyasztóellenes tevékenysége

A nyár – sajnálatos módon már hagyományosan – magával hozta a légi járatok késésének és törlésének problematikáját. Káoszok a reptereken, az ügyfélszolgálati tevékenység kritikán aluli teljesítése a légitársaságok részéről, tájékoztatási hiányosságok és bosszankodó utasok ezrei, tízezrei. Miközben a légitársaságok felelőssége a vonatkozó Uniós szabály alapján egyértelmű, az azok teljesítésével összefüggő fogyasztói kifogások idén nyáron a korábbiakhoz képest is hatványozottabban jelentkeztek, így mind a jogalkotónak, mind a jogalkalmazóknak határozottan kell fellépniük annak érdekében, hogy hasonló esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. De ez nemcsak a légi utasok jogaira vonatkozik.

A közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálatainak működéséről a fogyasztó vélemények lehangolóak. A legnagyobb probléma, hogy a határidőket sem tudják tartani a szolgáltatók, és a legszomorúbb, hogy lényegében meg tudják fogalmaznia a fogyasztók, hogy olyan érzéseik vannak, mintha robotokkal beszélnének, ha sikerül elérni az ügyfélszolgálatot. Hiányzik az emberi hang!

Semmi változás nem történt abban sem, hogy a vállalkozások jelentős száma nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségeinek, nem vesznek fel jegyzőkönyvet a fogyasztói kifogásról, nem válaszolnak megfelelő határidőn belül a panaszokra, a vásárlói igényeket pedig rendre elutasítják mondvacsinált, szakvélemény által alá nem támasztott indokokra hivatkozva.

Online vásárlásokkal és javítással kapcsolatos problémák

Ugyancsak számtalan panasz érkezett az online vásárlásokkal összefüggésben a webáruházak megtévesztő kereskedelmi gyakorlataira, átveréseire vagy éppen a javító-karbantartó munkákkal kapcsolatos, sokszor szakszerűtlen, a fogyasztói kifogásokat egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelő vállalkozók munkájára is. E körben többször előfordul az is, hogy a vállalkozás a munka felmérésekor meghatároz egy árat, amelyet a fogyasztó elfogad, majd a munka elvégzését követően az ár az eredeti összegnél jóval magasabb lesz. A kényszerhelyzetben lévő fogyasztó pedig kénytelen fizetni, hiszen a hétköznapi életvitelhez létfontosságú fürdőszobai, fűtési vagy konyhaeszközök használatáról van szó.

Ezzel kapcsolatban azt se feledjük el, hogy ősszel a kazánok télre való felkészítése is indokolt, ezért készüljünk fel időben erre, és lehetőleg leinformálható szakember munkáját vegyük igénybe, aki megfelelő és dokumentált árajánlatot ad részünkre. Akár javításról, karbantartásról, akár bármilyen szolgáltatásról van szó, az ár az az egyik lényeges elem, amelyben előzetesen mindenféleképpen meg kell állapodniuk a feleknek!

A fogyasztói tudatosság szerepe

A jogalkotói és jogalkalmazói felelősség mellett szólnunk kell a legerősebb önvédelmi eszközről, a fogyasztói tudatosságról is. Felkészült, tudatos, a jogait ismerő állampolgárok sokkal ritkábban válnak átverés áldozatává, fogyasztói probléma esetén pedig ismerik jogaikat, tudják, kitől kérhetnek tanácsot és kihez fordulhatnak segítségért.

Kétségtelen tény, hogy a FEOSZ-hoz érkező panaszok megerősítik, hogy sokszor a fogyasztók azzal sincsenek tisztában, kitől vásárolnak egy adott terméket, és ennek megfelelően a jogérvényesítés során falakba ütköznek, pedig talán ez az egyik legfontosabb, de mindenképpen első fogyasztói feladat és kötelesség: ismerjük meg, ki az eladó cég, milyen elérhetőségeken tudjuk velük felvenni a kapcsolatot baj esetén, egyáltalán, áll-e valós cég például egy webáruház mögött.

Hitelfelvétel átgondoltan! Black Friday(ok)

Az, hogy mennyire szerteágazó a fogyasztóvédelem, bizonyítja, hogy vásárlásokat sokszor kölcsönből fedező fogyasztók lényegében csak később szembesülnek azzal, hogy milyen rendkívüli fontossággal bír, hogy bármilyen kölcsön felvétele előtt nem gondolták át, hogy milyen fizetési kötelezettségük keletkezik, a kölcsön nem határidőben történő visszafizetésekor.

Gondolják át ezért a fogyasztók, hogy a kölcsön visszafizetése milyen anyagi terheket ró a későbbiekben rájuk, mekkora THM-mel, mennyi időre, milyen törlesztő részletre veszik fel a kölcsönt. Ehhez használják a hitel-összehasonlító oldalakat!  

A fogyasztók anyagi biztonságának fenntartása rendkívül fontossággal bír. Ne feledjük, hogy az iskolakezdés gyakran nagyobb kiadásokkal is jár, az ősszel ismét lesz Black Friday, és az ünnepek is jelentős anyagi áldozatokkal is járnak. Nem mindegy tehát, a fogyasztók hol vásárolnak, milyen termékeket, ha online vásárolnak, kitől rendelik meg az adott terméket, ha megrendelték, ismerik-e elállási jogukat és annak korlátait.

A fentiekben felsoroltak teljesülése egyaránt fontos ahhoz a közös célunkhoz, hogy a magyar fogyasztók közel érezzék magukhoz a fogyasztóvédelmet. Ezáltal érvényesülhet ugyanis a fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1353/2022. (VII. 21.) Kormányhatározatban foglalt alapelv: „a fogyasztók jogainak érvényesítése kizárólag hatékony állami segítségnyújtással és intézményrendszerrel, valamint a fogyasztóvédelmi intézményrendszer és a piaci szereplők közötti együttműködéssel valósítható meg.”

Ehhez pedig a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége részéről minden tőlünk telhető támogatást és szakmai együttműködést biztosítunk a jövőben is.

Átvert fogyasztók, soha meg nem érkező árucikkek, hibás termékek a Távol-Keletről, felszívódó és el nem érhető eladók, súlyos anyagi károk. Bosszantó hibák, amiket mi, fogyasztók rendszeresen elkövetünk, és amelyet kihasználhatnak a rosszhiszemű eladók. Szinte nincs nap, amikor ne érkezne olyan fogyasztói panasz a FEOSZ ingyenesen hívható telefonszámára, amelyben online vásárlással kapcsolatban merül fel problémája a fogyasztónak. Az esetek többségében a hívó fél azonban azt sem tudja megmondani, kitől rendelte a terméket, pedig sok gondtól megóvhatta volna magát egy kis tudatossággal és felkészültséggel.

 Mert ha például előre tudjuk, hogy a marketplace felületen magánszemélytől, vagy Vinted, esetleg Temu oldalról rendelünk egy terméket, és az eladó magánszemély, akkor máris más, jóval kevesebb jog illet meg minket, mint hagyományos vállalkozástól történő rendelés esetén, és ezáltal kevesebb meglepetés is érheti a vásárlókat. Ilyenkor többek között nem illeti meg a fogyasztót a későbbiekben kifejtésre kerülő elállási jog, nincs jótállási jogunk, nem vonatkoznak a panaszkezelési szabályok a szerződésre, nem indulhat fogyasztóvédelmi hatósági eljárás jogszabálysértés esetén, és nem kezdeményezhetünk békéltető testületi eljárást sem.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm.rendelet fogyasztókat védő előírásai ugyanis csak akkor érvényesülnek, ha kifejezetten fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyról van szó, azaz amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az áru ellenértékét egy vállalkozás számára. Ide nem értjük pedig a magánszemélytől akár marketplace felületen, akár aukciós, vagy más rendelési oldalról történő vásárlás esetkörét. 

Sőt, ha a Távol-Keletről rendelünk egy terméket, mégha vállalkozás is az eladó fél, jóval nehezebb – szinte kizárt – a jogérvényesítés, amellett, hogy a szállítás és az esetleges vámköltségek miatt további terheket ró ránk az amúgy eleve nagyon olcsón kínált termék.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a marketplace felületet egy platform csak biztosítja, de az eladó vállalkozás más, nem a platform. Ilyen esetben az eladóval kerülünk szerződéses jogviszonyba, nem az online közvetítő szolgáltatóval, jogvita esetén tehát vele szemben érvényesíthetjük fogyasztói jogainkat. Szintén gyakran előfordul, hogy a vállalkozás a futárszolgálatot hibáztatja a hibás teljesítésért vagy a szolgáltatás elmaradásáért. Ugyanakkor ebben az esetben is a vállalkozással állunk fogyasztói jogviszonyban, azaz a hiba orvoslását, vagy a teljesítést tőle kell követelni. De ez még mindig a jobbik eset, hiszen fogyasztóként tudunk fellépni, ellentétben a fentiekben hivatkozott példákkal.

Természetesen előfordulhat, hogy a legnagyobb tudatosság mellett is fogyasztói problémánk adódik egy online vásárlás kapcsán, például nem érkezik meg egy termék, mást küldenek nekünk, vagy az árucikk hibás. Ilyenkor minden esetben első körben az eladó vállalkozással vegyük fel a kapcsolatot, és ha vele nem jutunk dűlőre, kezdeményezhetünk békéltető testületi eljárást, jogszabálysértés esetén pedig fordulhatunk a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz.

Sokszor elmondjuk, leírjuk, de még mindig sokan nem tudják: online vásárlás esetén speciális jogok illetnek meg minket, de ismételjük, csakis akkor, ha vállalkozástól rendelünk egy terméket, a gyakorlatban pedig jobbára csak akkor tudjuk ezen jogainkat érvényesíteni, ha nem távol-keleti cégekről van szó. 

Mivel online vásárlás esetén nincs lehetőségünk kipróbálni, vagy megtekinteni a terméket, indokolás nélküli elállási jog illet meg bennünket a termék átvételétől számított 14 napon belül. Ez azt jelenti, hogy akkor is meggondolhatjuk magunkat, ha nem hibás a termék, csak éppen nem tetszik, nagy vagy kicsi, vagy éppen van már belőle egy másik.

Elállás esetén kötelesek vagyunk a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga szállítja vissza.

Ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a  vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja a 14 napon belüli indokolás nélküli elállási jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az  árut visszaadni a vállalkozásnak, magyarán nem kell postáznia, vagy futárt igénybe vennie a termék visszajuttatásához.

A fogyasztót egyébiránt elálláskor kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás ezt át nem vállalja. Elállás esetén a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által vételárként megfizetett teljes összeget, méghozzá a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon.

Az elállási jog azonban nem korlátlan, nincs ugyanis elállási jog élelmiszerekre, kibontott csomagolású CD-re, DVD-re vagy szoftverre, letöltött programokra, vagy éppen a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékekre, vagy kibontott csomagolású higiéniai termékekre. Ezen felül – ahogy korábban említettük – online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog.

Továbbá az elállási határidő alatt a termék tényleges használata miatti, azaz nem a kipróbálás miatti értékcsökkenést is meg kell téríteniük az vásárlóknak.

Még egyszer megismételjük, a legjobb védekezés a tudatosság: tájékozódjunk vásárlás előtt, ki az eladó, magánszemély, vagy vállalkozás-e. Ha vállalkozás, vannak-e megfelelő elérhetőségi csatornái, e-mailcím, postacím, székhely. Magyar, európai vagy távol-keleti vállalkozásról van-e szó, nem mindegy a későbbi esetleges problémánk megoldása miatt. Legyünk sokkal tudatosabbak, sokkal felkészültebbek, hogy ne érjenek minket kényelmetlenségek, vagy adott esetben súlyos anyagi károkkal járó hátrányok!

Ezáltal az idén januártól a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartozó kereskedelem és az azzal szorosan összefüggő fogyasztóvédelem egységes szakmai irányítás alá kerül, amely a mikro-, kis és középvállalkozások támogatása mellett egyidejűleg teszi lehetővé a magyar fogyasztók még hatékonyabb védelmét.

A Kormány kiemelt célja a magyar állampolgárok anyagi biztonságának és egészségének garantálása. Ezért továbbra is szigorúan fellép annak érdekében, hogy a jogsértő, tisztességtelen vállalkozások ne élhessenek vissza erőfölényükkel, súlyos anyagi hátrányt és egészségügyi károkat okozva ezzel a magyar családoknak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter határozottan elvárja a szakmai irányítása alatt álló, fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivataloktól, hogy a magyar emberek védelme érdekében a jövőben is szigorúan járjanak el a jogsértések megakadályozása érdekében. Ahogy tették azt az infláció letörését célzó szabályok betartása érdekében és a légiközlekedés területén kialakult reptéri káosz idején is.

A miniszter nyomatékosította, hogy a kormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyaránt elkötelezett a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítása, így a család- és gyermekvédelem, a fogyasztók online térben való fokozott védelme, az egységes jogalkalmazás, a termékbiztonsági szabályok betartatása, az elérhetőség biztosítása, az alternatív vitarendezési fórumként eljáró békéltető testületek szakmai hatékonyságának növelése, valamint a fogyasztói tudatosság erősítése iránt.

 

Forrás: NGM

2022. május 28-a óta Uniós és hazai szinten és szigorú szabályok vonatkoznak a kettős minőség tilalmára. Ez alapján, ha egy terméket külföldön és idehaza is egyezőként forgalmaznak – pl. ugyanaz a neve, a márkaneve, a külső megjelenítése, akkor sem összetételében, sem jellemzőiben nem lehet eltérés.

Élelmiszerek esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, nem élelmiszerek vonatkozásában pedig a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivataloknak van hatásköre eljárni ilyen esetekben.

Az Uniós és az átültetett hazai szabályozás alapján megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Kivételnek minősül az, ha ezt az eltérő forgalmazást jogszerű és objektív tényezők indokolják.

Bár minden ügy egyedi és a hatóságoknak az eset összes körülményét figyelembe véve kell eljárniuk, nem engedhető meg, hogy külföldön jobb minőségű terméket áruljanak, mint idehaza, ezért fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok határozottan fellépjenek, ha tudomásukra jut a kettős minőség tilalmába ütköző jogsértő gyakorlat. 

2024. július 1-jétől többek között a legalább 10 ezer forint eladási árú új bel- és kültéri masszázsmedencékre, a látásjavító eszközökre, így különösen szemüvegre, valamint napszemüvegekre is kötelező jótállás vonatkozik már, vételártól függően két, vagy három év időtartamra. A vállalkozásokra ezen felül szigorú határidők vonatkoznak a hibás termékek javítása, illetve cseréje tekintetében.

A Magyar Közlöny 2024. június 28-án megjelenő 69. számában került kihirdetésre az igazságügyi miniszter 10/2024. (VI. 28.) IM rendelete a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról (a továbbiakban: IM rendelet). Az IM rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályaival összhangban határozza meg azon fogyasztási cikkek körét, amelyre kötelező jótállás vonatkozik, feltéve, hogy új, legalább 10 ezer forint eladási árú termékről van szó.

Az IM rendelet 37. pontban sorolja fel ezen termékek körét – az egyes pontokon belül adott esetben több terméktípust is megnevezve –, illetve meghatározásra kerül az is, hogy kötelező jótállás alá tartozik a felsorolt, kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka és alkotórésze is. De ugyancsak kötelező jótállás alá tartozik például a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, így különösen etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető és alomtálca is.

Ahogy arról korábban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is hírt adott, idén májusban a kötelező jótállás idejére vonatkozó szabályok is módosultak. Így a  kötelező jótállás időtartama a fent hivatkozott miniszteri rendeletben felsorolt új termékekre vonatkozóan 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, míg 250 000 forint eladási ár felett három év.

Bár nem változtak a vállalkozói kötelezettségek, mivel számtalan megkeresés érkezik a FEOSZ-hoz is ilyen tárgykörben, nem árt – mind a fogyasztók, mind a cégek tudatosságának növelése miatt – megismételnünk, hogy a vállalkozásoknak 15 napon belül törekedniük kell a meghibásodott termék javítására. Ha ezen 15 napos határidőt nem tudja tartani a cég, tájékoztatnia kell a fogyasztót, hogy mennyi időn belül várható a javítás. Viszont ha a kijavítás igény közlésétől számított 30. napig nem történik meg a javítás, vagy a termék három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha pedig cserére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott számlán feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Fontos kiegészítő szabály azonban, hogy ezen szabályok nem vonatkoznak gépjárművekre, vagy éppen elektromos kerékpárra, rollerre.

A jótállási igényt a vásárló egyébiránt a jótállási jeggyel tudja érvényesíteni. Ha azonban azt szabálytalanul állították ki, vagy nem is adták át a fogyasztónak, nem jelenti a jótállási jog elvesztését. Ilyen esetben a vásárló a számla vagy a nyugta bemutatásával tudja érvényesíteni jogait.

Ha a vásárlónak a legnagyobb tudatossága mellett sem sikerült panaszát rendeznie a kereskedővel, akkor amellett, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez fordulhat tanácsért, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok, valamint az alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek tudnak segítséget nyújtani jogai érvényesítése érdekében.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet, a BEUC, amelynek tagja a FEOSZ is, megjelentette Memorandumát a 2024. II. félévi magyar EU Tanácsi Elnökség prioritásait illetően.

A Memorandumban konkrét javaslatokat vázolt fel a BEUC arra vonatkozóan, hogy a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében mely Uniós fogyasztóvédelmi rendelkezések módosítása bír kiemelt fontossággal. Így említésre került többek között a zöld állításokról szóló irányelv, az alternatív vitarendezésre vonatkozó irányelv, vagy éppen az utasok jogairól és az utazási szerződésekről szóló Uniós norma módosítása.

A BEUC Memorandum teljes szövege ide kattintva érhető el.