Ebben a bejegyzésben teszteljük a tartalom megjelnítését.
Author: kaqunviz.forras@gmail.com
-
Hello world!
Welcome to WordPress. This is your first post. Edit or delete it, then start writing!
-
Autópályamatricák, mire figyeljünk?
2026-os évre vonatkozóan több változás került bevezetésre az autópályamatricák tekintetében, de a legfontosabb tudnivaló, hogy a 2025-ben váltott éves matricák 2026. január 31-én éjfélig biztosítanak úthasználati jogosultságot.
Bevezetésre kerül teljesen új termékként az éves M1 regionális e-matrica, amely Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye teljes díjköteles gyorsforgalmi úthálózatára biztosít úthasználati jogosultságot 2026-tól. A matricát bárki megvásárolhatja, jóval kedvezőbb áron, mint a négy vármegyei matrica ára összesen. Az új matricatípussal a jogalkotó az M1-es autópálya bővítésének ideje alatt kompenzációs lehetőséget kíván biztosítani az autósok számára a torlódások és fennakadások miatt.
A jogszabály alapján 2026-ra kedvezményes áron lesz elérhető az autósok számára a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére érvényes éves vármegyei autópálya-matrica is, melynek célja az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti szakaszát érintő kivitelezési problémák, és az út lezárása miatti kellemetlenségek kompenzálása az autósok felé.
Bővülnek a fizetős útszakaszok is Pest, Baranya és Bács-Kiskun vármegyében.
Mi történik, ha elfelejtettük megvenni az úthasználati jogosultságot?
Nincs helye pótdíj kiszabásának a jogszabálynak megfelelően megváltott jogosultság érvényességi idejének kezdetét megelőző 60 percen belül végzett ellenőrzés alapján. Ez azt jelenti, hogyha menet közben, még az utunk elején vesszük észre, hogy elfelejtettünk matricát vásárolni, még gyorsan pótolhatjuk.
Fontos tudni, hogy pótdíj forgalmi rendszámonként és naptári naponként legfeljebb egy alkalommal szabható ki.
Van lehetőség a pótdíjfizetési kötelezettség maximalizálására: Ha ugyanazon gépjármű vonatkozásában többször kerül megállapításra a jogosulatlan úthasználat ugyanazon üzembentartó terhére, a jogosulatlan úthasználat miatt megküldött, a kérelem alapjául szolgáló első pótdíjas esetre vonatkozó pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésének napjától számított 75 napon belül az üzembentartó kérheti az első pótdíjfizetési felszólítás kézbesítéséig keletkezett pótdíjfizetési kötelezettség maximalizálását választása szerint két, a gépjárműre irányadó és kiszabott alap pótdíj vagy különbözeti pótdíj összegére.
Téves forgalmi rendszám feltüntetése esetén pedig, – legfeljebb 3 karakter eltérésig – a jogosultság vásárlásától kezdődően, a téves forgalmi rendszám miatt kapott pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követő 60 napon belül a forgalmi rendszám megfelelő módosításával a helyes forgalmi rendszám rögzíthető. A helyesbítés díja 1.470 Ft ügyintézési díj. Ebben az esetben a jogosultság a módosított forgalmi rendszámra érvényes a teljes érvényességi időn belül. A „0” és az „O” karakterek, illetve az „1” és „I” karakterek felcseréléséből adódó karaktertévesztés átírása során ügyintézési díj nem kerül felszámításra.
Azonban fokozottan figyeljünk az érvényesség évének beállítására a matrica megvásárlása során, azaz a 2026-os év kiválasztására, mert a kiválasztott év korrigálására utólag nincs lehetőség.
-
Még van idő elkészíteni a Fogyasztóbarát webáruház pályázatra készülő pályázatokat a vállalkozásoknak!
Az elmúlt időszak tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy egyre inkább előtérbe kerül az online kereskedelem, egyre inkább így vásárolnak a magyar fogyasztók is. Számos módon hívta fel a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is a fogyasztók figyelmét a webáruházak kapcsán felmerülő legfontosabb tudnivalókra.
Valljuk ugyanakkor azt is, hogy vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem, a fogyasztóknak pedig a cégekbe vetett bizalma kulcsfontosságú szerepet kap az egyre jobban kiéleződő gazdasági versenyben, így szeretnénk a vállalkozásokat is segíteni azzal, hogy amennyiben a most meghirdetett pályázat kritériumrendszerének megfelelnek, akkor úgy hirdethessék tevékenységüket, hogy Fogyasztóbarát webáruház „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ajánlásával 2026”.
A célunk a pályázattal az, hogy a fogyasztók minél több olyan webáruházzal találkozzanak, amelyek mindenben betartják a jogszabályi kötelezettségüket, és ezen felül is fogyasztóbarát szemléletet vallanak. Azon webáruházak, akik pályáznak, és megfelelnek a kritériumoknak, a honlapjuk kezdőlapján jól látható helyen tüntethetik majd fel a Fogyasztóbarát webáruház „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ajánlásával 2026” tanúsítványt. Így a fogyasztók azonnal láthatják egy webáruház honlapján, ha az mindenben megfelel a jogszabályoknak, és egyéb módon is fogyasztóbarát módon jár el.
Hosszútávú célunk, hogy a jövőben évente lehessen majd pályázni ezen tanúsítvány alkalmazására.
A pályázók feladata bemutatni pályázati anyagukban – azon túl, hogy mindenben a jogszabályokban foglaltak szerint járnak el -, hogy a fogyasztók számára is bizonyítják, fogyasztóbarátak azáltal is, hogy bemutatják saját – többlet – vállalásaikat, saját fogyasztóvédelmi gyakorlataikat, amelyek alkalmasak az értékteremtésre, fogyasztóbarát szemléletük alátámasztására.
A pályázatok benyújtására a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége e-mail címére (feosz@feosz.hu) és postacímére (1191 Budapest, Üllői út 178.) történő megküldés útján van lehetőség legkésőbb 2026. január 30-ig, a Fogyasztóbarát webáruház „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ajánlásával 2026” c. tárgy feltüntetésével.
Az értékelésre legkésőbb 2026. február 28-ig kerül sor. A pályázati kritériumoknak megfelelő pályázati anyagokat benyújtó vállalkozásokat e-mailben értesítjük, hogy jogosultak „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ajánlásával 2026” kitétel feltüntetésére a webáruházukban. Ezen kívül a www.feosz.hu honlapon is közzétesszük azon vállalkozások névsorát, amelyek megfeleltek a pályázati kritériumoknak, és sajtóközlemény kiadás útján a sajtót is tájékoztatjuk erről.
A vállalkozásokat azzal is segíteni kívánjuk, hogy a pályázat ingyenes.
A teljes pályázati kiírás innen Fogyasztóbarát webáruház tanúsítvány – pályázati felhívás érhető el.
-
Felháborító DPD közlemény a karácsonyi késedelmes csomagküldést érintően
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez az elmúlt időszakban is, de lényegében egész évben rengeteg fogyasztói megkeresés érkezett a csomagküldő társaságokkal, webáruházakkal, fuvarozókkal kapcsolatban. Ki nem szállított termékek, több hetes csúszások, késedelmek, más termékek a csomagban, mint amire a megrendelés szól, átverések, valótlanságok állítása és sorolni lehetne a fogyasztói panaszokat.
Sokszor a webáruház a kézbesítő társaságra, sokszor a futár az eladóra mutogat. A napokban pedig a DPD csomagküldőt érintően sokasodtak meg a fogyasztói panaszok.
Azonban mást társaságokra is panaszkodnak, panaszkodtak a fogyasztók. Nem volt az elmúlt időszakban olyan, hogy ne került volna a fogyasztók bosszúságára a hazai összes cég célkeresztbe a csomagküldés terén.
Ami most kivágta a biztosítékot nemcsak a fogyasztóknál, hanem minden bizonnyal mindenkinél, aki fogyasztóvédelemmel foglalkozik, hogy a multi cég lényegében közleményében a fogyasztókat is hibásnak tartja a kialakult helyzetért.
Felháborító, hogy az egyébként is kiszolgáltatott fogyasztókra (is) történik a mutogatás, ahelyett, hogy saját házuk táján takarítanának!
Ahelyett, hogy egyszerűen csak egyet betartanának a jogszabályi előírások közül, mégpedig például azt, hogy nem tévesztik meg a fogyasztókat. De ez a webáruházakra is igaz!
Amennyiben állítanak valamit, mindegy, hogy az a webáruház vagy a csomagküldő társaság, akkor ahhoz kötve vannak. Ha azt állítják, hogy a termék egy héten belül a fogyasztónál van, akkor ennek így kell lennie. Ez szerződési kötelezettség!
Nem hivatkozhatnak arra, hogy esetleg az Általános Szerződési Feltételeikben van kibúvó, például az, hogy előfordulhat, hogy nem érkezik meg határidőben a termék.
Teljes mértékig elfogadhatatlan az az állítás is, hogy lényegében minden rendben, hiszen a teljesítési arány 90%. Lehet, hogy ez a cégnek jó, de az érintett 10 százaléknyi fogyasztónak nem!
Ugyanakkor senki előtt ne legyen kétség, hogy nem csak a csomagküldő társaságokat, kézbesítőket terheli a felelősség, hanem a webáruházakat is. A DPD, GLS, és sorolni lehetne a cégeket, csak azokat a termékeket tudják kiszállítani, amit az eladó webáruház eladott a vásárlónak. Ez ilyen egyszerű!
Igen ám, de mindenki, azaz a webáruház és a csomagküldő társaság is csak abban érdekelt, hogy eladjanak terméket, illetve az utóbbinak, hogy őket bízzák meg a kézbesítéssel. Ez hatalmas piac! Úgy is hirdetnek, hogy már a hirdetés időpontjában tudják vagy tudniuk kell, hogy nem fog a konkrét időpontban megérkezni a termék, azaz a vállalást nem tudják határidőben teljesíteni.
A webáruház kimenti magát, a csomagküldő pedig nem jelzi, hogy képtelen leszállítani határidőben a termékeket. Azaz cinkosa az eladónak. Megtehetné, hogy ez ne így legyen, hiszen tudja, hogy hány alkalmazottja van, hány gépjárműve és hány csomagot kell kiszállítania időben. Az együttműködési kötelezettségük alapján a fogyasztókat tájékoztatni kellene, hogy nem lesz szerződésszerű teljesítés. De ez nem történik meg.
Majd jön a fogyasztók hibáztatása, hogy rossz címet adtak meg és még számtalan okra hivatkozva egyszerűen csak közli a szállító, hogy késedelembe esik. (már ha szól előre)
Felháborító, elfogadhatatlan, úgy, hogy arról most nem is beszélünk, hogy sokszor a megrendelt termékről annak ellenére, hogy nem kapta a meg a fogyasztó, a cégek azt állítják, hogy átvette már a fogyasztó! Ami viszont valótlan.
Ha önként nem tartják be a jogszabályi előírásokat a piac szereplői – márpedig nem -, akkor egy teljesen új jogszabály megalkotása szükséges, ahogy ezt jeleztük is korábban a fogyasztók védelme érdekében, szigorú szerződéskötési feltételekkel, automatikus kártalanítással, kötbér fizetéssel.
Addig is a hatóságoknak minden lehetséges eszközzel szükséges a legszigorúbban fellépni ezekkel a cégekkel szemben.
-
Összefoglaló a DG JUST által 2025. november 28-án megtartott szakmai egyeztetésről
2025. november 28. napján került megrendezésre az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága (DG JUST) által szervezett szakmai egyeztetés, amelyen a FEOSZ jogi igazgatója is részt vett, és aktívan képviselte a magyar fogyasztók érdekeit a legfontosabb uniós fogyasztóvédelmi kérdések megvitatásában.
A tanácskozást Isabelle Pérignon, a DG JUST fogyasztói igazgatója nyitotta meg, majd a résztvevők egy interaktív helyzetértékelés keretében áttekintették a fogyasztópolitikát érintő aktuális kihívásokat és trendeket.
A megbeszélés központi témája a 2030-as Fogyasztóvédelmi Agenda és annak megvalósítása volt. Az Európai Bizottság részletesen bemutatta a következő évek tervezett irányait, míg a tagállami képviselők visszajelzéseket adtak arról, miként tudnak hozzájárulni az uniós célok sikeres megvalósításához.
Az egyik legfontosabb téma a jogszabályok végrehajtása volt, melyben nagy szerepe van a független alternatív vitarendezési fórumoknak (köztük a Békéltető Testületek) és az Európai Fogyasztói Központoknak is. Ebben a témában a FEOSZ kiemelten fontosnak tartja és kiemelte a megbeszélések során, hogy a vitarendezési fórumok függetlensége, szakmaisága és hatékonyságának a növelése alapvető érdek. Ennek egyik alappillére a tagállami civil fogyasztóvédelmi szervezetek súlyosan alulfinanszírozott helyzetének a megoldása. A civil szervezetek kulcsszerepet töltenek be a problémák korai felismerésében, a fogyasztók mindennapi támogatásában és a tisztességtelen piaci gyakorlatokra való gyors reagálásban, de kiszolgáltatottak a bizonytalan finanszírozás miatt.
A végrehajtással kapcsolatban felmerült, hogy a fogyasztók egyik legnagyobb problématerülete a határon átnyúló online vásárlás, ahol a jelenlegi mechanizmusok (Békéltető Testületek és EFK) nem biztosítanak hatékony jogérvényesítést, különösen a nem együttműködő vállalkozások esetén.
Az ülés további fontos napirendi pontjai között szerepelt:
- a Digitális Méltányossági Törvény (Digital Fairness Act) előrehaladásának ismertetése, beleértve az aktuális nyilvános konzultációt,
- a CPC-hálózat esetleges felülvizsgálatának és az UCPD irányelv átalakításának bemutatása,
- a fiatal fogyasztók online védelmét célzó jó gyakorlatok megosztása, norvég és európai digitális iparági szereplők részvételével,
- valamint az Európai Fogyasztói Központok szerepének áttekintése a fogyasztóvédelmi célok megvalósításában.
A délutáni szekcióban a résztvevők megvitatták a Single Market & Customs Programme, valamint a következő uniós pénzügyi ciklus (MFF) fogyasztóvédelmi szempontból releváns finanszírozási lehetőségeit is.
-
Karácsonyi vásárlások bosszúságok nélkül
Hetek óta tart már a „karácsonyi” vásárláshullám, amit persze megelőzött a Black Friday napjai, hete is. Igyekeztünk összegyűjteni a panaszokból a legfontosabb tudnivalókat, amire érdemes figyelni, hogy ne bosszúság legyen a vége az ajándékozásnak.
A kívánatos az lenne, ha ebben az időszakban is tudatosak tudnánk maradni, és sikerülne elkerülni az impulzus vásárlásokat. Miért fontos ez?
Sok éves tapasztalat, hogy az elhamarkodott, hirtelen ötlettől vezérelt vásárlások sok esetben vezetnek bosszúságokhoz. Ezekben az esetekben sokszor bedőlünk a különböző vásárlásösztönző trükköknek. Elhisszük a webáruházban felugró ablaknak, hogy a nézegetett termékből már csak pár darab van hátra, vagy az árra vonatkozó információt, miszerint már csak pár percig, vagy csak az adott napon lesz annyi az ára a terméknek. Ilyen esetben nem szánunk időt arra, hogy megnézzük a különböző ár-összehasonlító oldalakat, pedig ott gyakran az is látható, hogyan változtak az árak az elmúlt hónapokban, valamint számtalan webáruház kínálatában láthatjuk a terméket, így meg tudunk róla győződni, hogy valóban elérhető-e.
A különböző közösségi oldalakon érkező hirdetések legtöbbje nem az eredeti márka oldalára navigál, ezért történhet meg, hogy lényegesen alacsonyabb áron kínál márkás termékeket, legyen szó akár cipőről, parfümről, táskáról, vagy műszaki cikkről is. Vegyük azt a pici fáradtságot, hogy mielőtt a kosárra kattintunk, megnézzük, hogy ki üzemelteti a webáruházat, a kapcsolat fülnél, vagy az általános szerződési feltételeknél találunk-e egyáltalán cégnevet, székhelycímet, adószámot, egyéb elérhetőséget. Ha csak az elektronikus felületen tudunk rendelni és semmilyen elérhetőséget nincs feltüntetve, akkor biztosak lehetünk benne, hogy utóbb, ha nem tetszik a termék, vagy a minőségével nem vagyunk megelégedve, nem fogjuk tudni kinek visszaküldeni a terméket, így a pénzünket sem fogjuk visszakapni.
Ráadásul az ilyen felületeken történő vásárlások után sok esetben nem kapunk se nyugtát, se számlát, így abból sem tudjuk kideríteni az eladó kilétét. Márpedig, ha nem tudjuk kivel állunk jogviszonyban, akkor se a fogyasztóvédelmi hatóság, se a békéltető testület nem fog tudni segíteni panaszunk megoldásában. Gyakori eset az is, hogy az ilyen megrendeléseket követően olyan műszaki cikkek érkeznek a fogyasztókhoz, melyek nem biztonságosak, így ezért is célszerű elkerülni az ilyen vásárlásokat.
-
BEUC álláspont a végrehajtásokkal kapcsolatosan
A BEUC (Európai Fogyasztói Szervezet) a következő állásfoglalást adta ki a végrehajtásokkal kapcsolatosan.
A VÉGREHAJTÁS ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK
A jogérvényesítés egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A nagy piaci szereplők és a végrehajtó hatóságok között egyre szélesebb szakadék tátong az erőforrások és a kapacitások tekintetében, miközben a hatóságok gyakran szűk költségvetéssel és korlátozott létszámmal működnek. A digitális térben a jogsértések gyorsan és láthatatlanul történhetnek, lehetővé téve, hogy a vállalkozások hasznot húzzanak belőlük, mielőtt a hatóságok egyáltalán reagálni tudnának ─ ez néha évekkel később történik meg.
A BEUC a fogyasztóvédelmi jogérvényesítés modernizálását sürgeti. Míg a magánjogi jogérvényesítés javítását egy külön ellenőrzőlista tárgyalja, ez a dokumentum a közhatalmi jogérvényesítés fejlesztésére összpontosít, különösen a 2017/2394/EU rendelet (CPC-rendelet) reformján keresztül.
KÖZPONTOSÍTOTT JOGÉRVÉNYESÍTÉS AZ EU-SZINTŰ ÜGYEKBEN
Amikor a jogsértések több ország fogyasztóit érintik, a kizárólag nemzeti hatóságokra támaszkodó rendszer nem hatékony. A párhuzamos vizsgálatok eltérő eredményekhez, megkettőzött erőfeszítésekhez és jogérvényesítési hiányosságokhoz vezethetnek. Ez a széttagolt megközelítés lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kihasználják az illetékességi különbségeket.
A stratégiai, határokon átnyúló ügyek kezeléséhez a jogérvényesítésnek központosítottabbá kell válnia. Az Európai Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamokkal együttműködve kezdeményezze és vezesse a vizsgálatokat az EU-szinten jogellenes gyakorlatok esetében, valamint hogy szankciókat szabjon ki, ha a vállalkozások nem működnek együtt vagy megszegik vállalásaikat.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK ÉS ERŐFORRÁSAINAK ERŐSÍTÉSE
A Bizottság jogérvényesítési szerepének megerősítése nagyobb függetlenséggel kell, hogy járjon. A CPC-eljárásoknak politikai befolyástól mentesnek kell lenniük, hogy biztosítsák a hitelességet és a közbizalmat. Ehhez a szerephez megfelelő létszámú személyzetre és elegendő finanszírozásra is szükség van ahhoz, hogy a vizsgálatokat hatékonyan lehessen végrehajtani.
A KÖZHATALMI ÉS MAGÁNJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA
A hatékony fogyasztóvédelem a köz- és magánjogi jogérvényesítés szinergiájától függ. A CPC-rendeletnek, a Képviseleti Keresetek Irányelvének és a Fogyasztói ADR Irányelvnek egymással összekapcsolódva kell működnie.
Például:
- A CPC-határozatoknak kötelező erővel kellene támogatniuk a követő képviseleti kereseteket.
- Az ADR (Alternatív Vitarendezés) szervezetek piacadatai folyamatosan tájékoztathatnák a szabályozói intézkedéseket.
- Ez az integráció biztosítja, hogy a jogérvényesítés értelmes és érzékenyen reagáló legyen a tisztességtelen gyakorlatokra.
HATÉKONY INTÉZKEDÉSEK KIVÁLASZTÁSA A MEGFELELÉS ÉS AZ ELRIASZTÁS ÉRDEKÉBEN
A hatóságoknak számos eszköz áll rendelkezésükre a jogellenes gyakorlatok kezelésére, ám sokat nem használnak ki teljes mértékben. A megfelelő intézkedés kiválasztása annak megértését igényli, hogy mi hat legerősebben a vállalkozásokra, figyelembe véve azok erőforrásait és piaci erejét.
- A bírságok erős jelzést küldhetnek, és finanszírozhatják a jogérvényesítést, az oktatást vagy a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz.
- A nagy piaci szereplők esetében a bírságok gyakran nem elegendőek, mivel ezek a vállalatok gyakran a büntetést az üzleti költségek részének tekintik.
- Az ígéretvállalások és informális megbeszélések megoldhatják a problémákat, de a vállalkozások ezeket késleltetésre vagy szélesebb körű változtatások elkerülésére használhatják.
- Más eszközök, például az online platformokhoz való hozzáférés blokkolása vagy a fogyasztói kár megtérítésének követelése, nagyobb hatást gyakorolhatnak.
A jogérvényesítést testre kell szabni. Az intézkedések és szankciók kombinációja, a vállalkozás profiljához és a jogsértés természetéhez igazítva, gyakran a leghatékonyabb.
SZAKSZERŰ SZIGETELÉS MEGSZÜNTETÉSE:
HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSSok káros gyakorlat – különösen a digitális térben – a fogyasztóvédelem határain túlmutató következményekkel jár, érintve az adatvédelmet, a versenyt és a biztonságot. Ennek ellenére a hatóságok közötti együttműködés továbbra is korlátozott.
Formális keretrendszert kellene létrehozni a CPC-hálózat és más szervek, például az EDPB (adatvédelem), az ECN (verseny) és egyéb testületek között, a bizalmas információk megosztása, a prioritások összehangolása és az azonos vállalkozásokkal kapcsolatos vizsgálatok koordinálása érdekében.
Nemzeti példák, például Hollandiában, azt mutatják, hogy a szektorok közötti együttműködés lehetséges és előnyös. Ezek a modellek inspirációt nyújthatnak a szélesebb uniós szintű együttműködéshez.
A FOGYASZTÓI SZERVEZETEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE
Az érintettekkel való együttműködés létfontosságú. A CPC-rendelet alapján bizonyos szervezetek külső riasztásokat adhatnak ki, amikor potenciális jogsértést észlelnek. A BEUC és tagjai 2020 óta 11 alkalommal használták ezt a mechanizmust olyan területeken, mint a szerencsejáték, a légiközlekedés és a közösségi média.
Bár ez az együttműködés hozzájárult a bizalom kiépítéséhez, a folyamat továbbra is átláthatatlan. A panaszosok továbbra is alig kapnak információt a vizsgálat előrehaladásáról vagy a vállalkozásokkal folyó tárgyalásokról.
A fogyasztói szervezetek azonban a riasztásokon túl is hozzájárulhatnak, például terepi bizonyítékok szolgáltatásával és a kártérítési lehetőségekről folytatott egyeztetésben való részvétellel. Ennek a potenciálnak a kiaknázása érdekében számukra eljárási jogokat kell biztosítani, beleértve a meghallgatáshoz való jogot az eljárások során. Az uniós versenyjog jó példát nyújt, ahol a fogyasztói szervezetek részt vehetnek a fogyasztói termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben.
AZ ERŐFORRÁSOK ÉS A DIGITÁLIS KOORDINÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA
A CPC-hálózat hatékonysága az egyes tagjai erejétől függ. A nemzeti hatóságok azonban jelentősen eltérnek pénzügyi, technikai és humán erőforrásaik tekintetében. Néhány ország (pl. Franciaország, Belgium) digitális eszközöket fejlesztett ki a piacok nyomon követésére, de ezek nem állnak mindenhol rendelkezésre.
Az EU több eszközt hozott létre a jogérvényesítés támogatására: e-labort a vizsgálatokhoz, az EC-REACT platformot a kollektív jogorvoslathoz, valamint egy hamarosan induló eszközt a fogyasztói alternatív vitarendezéshez. Ezeket az eszközöket integráltan kell használni, nem elszigetelten. Például az EC-REACT adatai tájékoztathatnák a CPC-vizsgálatokat. A digitális jogérvényesítési eszközök közötti jobb koordináció erősítené a rendszert, és segítené a hatóságokat abban, hogy hatékonyabban reagáljanak az új kihívásokra.
-
Ünnepi menütervezés könnyedén a Nébih Maradék nélkül adagkalkulátorával
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szakmai támogatásával idén adagkalkulátorral segíti a karácsonyi menütervezést. A fejlesztés révén a maradeknelkul.hu oldalon ezentúl könnyedén kiszámítható, mennyi alapanyagra lesz szükség a tervezett vendégszámhoz, elkerülve ezáltal az élelmiszerpazarlást.
A Nébih felmérése alapján egy 4 fős magyar család évente átlagosan 239 kilogramm háztartási élelmiszerhulladékot termel, amelynek jelentős része megelőzhető lenne. A karácsonyi időszakban a kukába kerülő élelmiszerek aránya rendszerint még magasabb. Ilyenkor a menü túltervezése miatt a nagy mennyiségben megvásárolt, vagy elkészített ételek pazarlása jelenti a legnagyobb problémát.
Néhány egyszerű praktika segíthet megelőzni az élelmiszerpazarlást. A karácsonyi előkészületek egyik fontos lépése például a hűtő és a fagyasztó átnézése és kiürítése, amely elegendő helyet biztosít az ünnepi alapanyagoknak és a megmaradt fogásoknak. Külön időt spórolhatunk, ha a következő hetek menüjéhez – vagy akár az ünnepi fogásokhoz – felhasználjuk a fagyasztóban lapuló alapanyagokat. Bizonyos karácsonyi sütemények, például a bejgli vagy a hókifli, hetekkel előre is elkészíthetők, és a fagyasztóban akár karácsonyig eltárolhatók.
A pazarlás megelőzésében ezentúl a Maradék nélkül program adagkalkulátora is segítséget nyújt. A kalkulátor iránytűként mutatja a korcsoportok szerinti reális alapanyag mennyiséget. Ezzel megkönnyíti a menü és a bevásárlólista összeállítását, amivel elkerülhető a felesleges élelmiszervásárlás és főzés. Például a kalkulátor alapján 5 felnőtt számára körülbelül 450 gramm, 2 felnőtt és 3 kisiskolás gyerek számára pedig hozzávetőleg 360 gramm rizst érdemes köretként főzni annak érdekében, hogy az maradék nélkül elfogyjon. Az adagkalkulátor adatbázisának összeállítását tanácsaival az MDOSZ is segítette.
Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
-
BEUC álláspontja a kollektív keresetekkel kapcsolatosan
A BEUC (Európai Fogyasztói Szervezet) a következő állásfoglalást adta ki a kollektív keresetekkel kapcsolatosan:
BIZTOSÍTANI KELL A KOLLEKTÍV ELJÁRÁSOK MEGFELELŐ FINANSZÍROZÁSÁT
Megbízható finanszírozás nélkül a fogyasztói szervezetek nem tudják bíróság elé vinni a tömeges károkozással járó ügyeket, mivel a költségek gyorsan több millió euróra rúghatnak. Annak érdekében, hogy a költségek ne jelentsenek visszatartó erőt, a nemzeti kormányoknak közfinanszírozást kell biztosítaniuk. Ennek példái lehetnek a fogyasztói szervezetek strukturális támogatása, speciális jogi segítségnyújtási rendszerek, illetve olyan dedikált kollektív peralapok, amelyeket a jogsértő vállalatok bírságaiból vagy az igénybe nem vett kártérítésekből finanszíroznak.
Bár a közfinanszírozás továbbra is alapvető fontosságú, a magánfinanszírozásnak is elérhetőnek kell lennie, ahol ez lehetséges, anélkül, hogy csökkentené a fogyasztók számára járó előnyöket. A közfinanszírozási rendszerek kiegészítéseként ezért minden tagállamnak egyértelműen lehetővé kell tennie a magánfinanszírozási mechanizmusokat, beleértve a harmadik fél általi perfinanszírozást is, amely megfelel a RAD által meghatározott függetlenségi és átláthatósági feltételeknek.
MODERNIZÁLNI KELL AZ UNIÓ MAGÁNNEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYAIT
A jelenlegi uniós szabályokat két félre tervezték, és nem veszik figyelembe azokat a kollektív ügyeket, amelyekben több tagállam fogyasztói érintettek. Ma nem egyértelmű, hogy melyik bíróság illetékes, és az alperesek gyakran illetékességi kifogásokkal támadják meg a képviseleti kereseteket, ami tovább késlelteti az eljárást és a károsult fogyasztók kártalanítását – akár évekkel is.
A joghatóságra, valamint az ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat (amelyeket a 1215/2012/EU rendelet, a „Brüsszel I. újrakodifikálása” rögzít) ki kell egészíteni a képviseleti keresetekre vonatkozó külön rendelkezésekkel. A rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a fogyasztói szervezetek a képviselt fogyasztók lakóhelye szerinti bíróság előtt indíthassanak eljárást, és biztosítania kell, hogy a nem uniós alperesekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak.
Ezenfelül az uniós jogot úgy kell módosítani, hogy a bíróságok az ügy elbírálásának helye szerinti ország jogát alkalmazhassák, ahelyett hogy több különböző nemzeti jogot kellene vizsgálniuk. A jelenlegi kötelezettség, miszerint külföldi jogokat is elemezni kell, az eljárásokat hosszabbá és költségesebbé teszi.
A BIZONYÍTÁSI TEHER ÁTHELYEZÉSE ÉS A BIZONYÍTÉKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS MEGKÖNNYÍTÉSE
A kollektív jogorvoslati ügyekben a követelések alátámasztásához szükséges információk gyakran az alperes birtokában vannak. Ez a korlátozott hozzáférés megnehezíti a fogyasztók és a fogyasztói szervezetek számára a követelések bizonyítását. Bár a RAD lehetővé teszi a bíróságok számára a bizonyítékok feltárásának elrendelését, a joggyakorlat gyakran megköveteli, hogy a felperesek pontosan megjelöljék azt a dokumentumot, amelyet az alperesnek be kell mutatnia.
Ezért tisztázni kell, hogy a meglévő szabályok már most is lehetővé teszik a bíróságok számára bizonyítékkategóriák – nem csak egyedi dokumentumok – feltárásának elrendelését.
A szabályoknak azt is egyértelművé kell tenniük, hogy a bíráknak képesnek kell lenniük áthelyezni a bizonyítási terhet az alperesre, amikor az információs aszimmetria nyilvánvaló. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat megtagadja a bizonyítékok kiadását, a bíróságoknak lehetőségük kell legyen vélelmezni, hogy a hiányzó információ a fogyasztók álláspontját támasztaná alá.
MEG KELL KÖNNYÍTENI A NEM VAGYONI KÁROK KOLLEKTÍV JOGORVOSLATÁT
A tömeges károkozás gyakran nem vagyoni jellegű veszteségeket okoz, például a magánszféra megsértését vagy pszichológiai károkat. A RAD azonban nem tér ki arra, hogy az ilyen károkért járó kártérítés kollektíven érvényesíthető-e, illetve hogyan kell azt meghatározni. Ez jogbizonytalanságot teremt, és annak a kockázatát hordozza, hogy a fogyasztók jogorvoslat nélkül maradnak az olyan károkért, amelyek a mai digitális gazdaságban széles körben elterjedtek.
Egyértelművé kell tenni, hogy a képviseleti keresetek alkalmasak az olyan fogyasztók nevében történő kártérítés igénylésére, akik kizárólag nem vagyoni kárt szenvedtek el. A bíróknak kifejezetten lehetővé kell tenniük az átalánykártérítés megítélését – például egységes összegek formájában fogyasztónként vagy alcsoportok alapján –, anélkül hogy minden érintettnek külön bizonyítania kellene a sérelmét. Ahol a különbségek jelentősek, további kártérítési lehetőségeknek is rendelkezésre kell állniuk. Ez biztosítaná a méltányos és működőképes megoldásokat valamennyi fogyasztó számára.
A MAGÁN- ÉS KÖZHATALMI JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA
A hatékony jogérvényesítéshez szükséges, hogy a magán- és a közhatalmi jogérvényesítés együttműködjön és kiegészítse egymást. Ennek elősegítése érdekében a hatóságok által hozott jogerős határozatok vélelmezett bizonyítékként szolgálhatnának a későbbi kollektív jogorvoslati eljárásokban. Ez azt jelentené, hogy a jogsértést automatikusan elismernék, kivéve, ha a vállalkozások ennek ellenkezőjét bizonyítani tudják.
Végül az Európai Bizottság által fejlesztett EC-REACT online platform szintén értékes eszközzé válhat a köz- és magánjogi jogérvényesítés közötti kapcsolat erősítésében.