Műszaki cikkek vásárlása esetén szinte mindennapossá vált az a gyakorlat, hogy lehet kiterjesztett garanciát vásárolni, vagy a forgalmazó/gyártó biztosít hosszabb jótállási időt a termékre. Sokszor azonban a pontos feltételekkel nincsenek tisztában a fogyasztók, és akkor éri kellemetlen meglepetés őket, amikor a meghibásodott készülék ingyenes javítását vagy cseréjét elutasítják.

Kétféle módon keletkezhet jótállási kötelezettsége a kereskedőnek, vagy a jogszabály erejénél fogva kötelező jelleggel, vagy saját vállalása alapján önkéntesen. A kötelező jótállás időtartama a vásárlástól számított 1 év, az általános szavatossági idő pedig további 1 év a fogyasztók részére. A jótállást és a szavatosságot szokták összefoglaló néven garanciának nevezni. A kötelező jótállás ideje alatt a fogyasztók kérhetik a meghibásodott termék kijavítását, kicserélését, árleszállítást, vagy végső esetben a vételár visszatérítését a forgalmazótól. Az ezen felül vállalt önkéntes jótállás esetében azonban a kereskedő már kötheti feltételekhez a jótállást, illetve azt is meghatározhatja, hogy például csak a hibás termék javítását vállalja, vagy csak a cseréjét.

 

Mi a különbség a jótállás és szavatosság között?

Jótállás esetén amennyiben a kereskedő vitatja a meghibásodást, ő köteles azt bizonyítani, hogy a hiba nem valamilyen anyag vagy gyártási hibából ered. Tehát a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta, így például leesett a készülék és azért tört be a képernyő. Szavatosság esetén a fogyasztót terheli ez a kötelezettség.

 

Kiterjesztett garancia

Egyre több üzletben ajánlják fel a jótállási idő meghosszabbítását is kedvezményes áron, illetőleg lehetőség van a nem garanciális hibákra is biztosítást kötni, mint például monitor repedés, törés, lopás, baleseti kár stb.. Ez utóbbit jelenti a garancia kiterjesztése, mely tehát külön biztosítás megkötésével jár, és ebben az esetben nem a kereskedőhöz kell majd fordulni hiba esetén, hanem ahhoz a biztosítóhoz, akivel megkötötte a fogyasztó a kiterjesztett garanciára vonatkozó szerződést. Ez sok esetben okoz problémát, hiszen az üzletben vásárolják meg a fogyasztók ezt a lehetőséget, és nem értik, hogy miért kell mégis máshoz fordulni a termék meghibásodása esetén.

 

A kiterjesztett garancia biztosítás időtartama a gyári garancia tartamától és a vásárolt terméktől függően választható, így lehet 1 évre, 2 évre vagy akár hosszabb időre is megvásárolni.

 

A különböző garancia biztosítási csomagok különböző tartalommal köthetők, természetesen a fizetendő összeg is ennek függvényében változó. Így vannak olyan biztosítások, melyek kiterjednek az előre nem látható, hirtelen külső behatás következtében fellépő sérülés, törés, megsemmisülésre, a rendeltetésszerű, gondos használat mellett bekövetkezett hirtelen véletlenszerű folyadék károk okozta működésképtelenségre, vagy akár lopás, rablás esetén is segítséget nyújtanak.

 

Több esetben azonban önrész is van a kiterjesztett garancia szerződések feltételei között, mint ahogy a casco gépjármű biztosításnál. Ez azt jelenti, hogy nem ingyen fogják kijavítani a terméket, hanem egy bizonyos, előre meghatározott összeget ki kell fizetni.

 

Érdemes tehát odafigyelni, ha meghibásodást észlelünk:

 

1.      Benne vagyunk még a kötelező jótállási időben? Ha igen, a vásárlás helyére kell visszavinnünk a készüléket, vagy a jótállási jegyen szereplő szervizbe.

 

2.      Ha már több mint 1 év eltelt, a kereskedő/gyártó vállalt-e hosszabb jótállási időt, és ha igen milyen feltételekkel?

 

3.      Ha egyéb hiba merült fel (nem gyártási hiba, használatból eredő) például törés. Nézzük meg, hogy kötöttünk-e rá kiterjesztett garanciát! Vonatkozik-e rá a kárbiztosításunk? Ebben az esetben a biztosítóhoz kell fordulnunk.

 

Hiába próbálják visszaszorítani a termékbemutatós cégeket a jogszabályok módosításával, szigorításával, sajnos még mindig hihetetlen vásárlásokra veszik rá az idős embereket. „Természetesen” még mindig a közérzet/egészségjavító készülékek viszik a pálmát, melyekből egyre többféle termék létezik a piacon többszázezer forintos vételáron.

 

Hiába tehát a jogszabályi szigorítás, mégis meghívják a vásárlókat a termékbemutatókra, amik viszont jogilag már nem minősülnek annak, mert ugyan nem néz ki a helyiség üzletnek, de sok esetben bejelentett telephelyről, központról van szó. Itt bemutatják a terméket, kiemelve, hogy milyen betegségek kezelésére alkalmas kifejezetten. (Olyan betegségekről van szó, melyek idős korban gyakorlatilag mindenkit érintenek.)

 

Sok esetben a helyszínen ajándékokat is ígérnek a vásárlás mellé. (Jó tudni, hogy a jogszabály csak azt tiltotta meg, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan nem lehet ajándék juttatását, illetve ajándéksorsolást reklámozni.)

 

Szintén tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása, azaz fogyasztói hitelt közvetítése. Hiszen az ilyen jellegűen rendezvényeken részt vevő fogyasztók általában nem rendelkeznek elegendő anyagi erővel az itt kínált termékek megvásárlásához, ezért a szervezők fogyasztói hiteleket is közvetítenek a részükre. Ugyanakkor a hitelszerződés megkötését követően a fogyasztó a pénzügyi intézménnyel kerül jogviszonyba és nemfizetés esetén súlyos jogkövetkezményekkel kell számolnia.

 

A baj csak az, hogy ez kizárólag a termékbemutató esetében tiltott tevékenység, ha viszont jogilag nem termékbemutatón járt a fogyasztó, akkor ugyanúgy köthetnek vele hitelszerződést. Így a kb. 400.000 Ft-ot termékért 48 hónap futamidővel számolva közel 580.000 Ft-ot kell visszafizetni. Az idős vásárlók minden aláírnak a helyszínen, a konkrét összegeket már meg sem nézik, hiszen elfáradnak a több órás bemutató végére, és bíznak abban, hogy szóban mindent elmondtak nekik, biztos az van a papírokban is.

 

Amikor pedig hetekkel később megérkezik a termék az ajándékokkal, és a fizetendő csekkekkel, akkor döbbennek rá, hogy ezt nem tudják majd fizetni. Nincs félretett pénzük, a nyugdíjból pedig nem tudják havonta kigazdálkodni a törlesztőrészleteket. Ki sem bontják, nem is használják a termékeket, de hiába viszik vissza, a cégek nem hajlandók lemondani bevételük egy részéről sem. Nem bontják fel a szerződéseket, a vásárlóknak pedig ki kell fizetni a hatalmas összegeket.

 

Tekintettel arra, hogy nem termékbemutatón jártak, így nem illeti meg őket a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog sem.

Ugyan most nem utazhatunk, de reményeink szerint pár hónapon belül megváltozik a helyzet, és akkor ismét előfordulhat, hogy a légitársaságok törlik valamelyik járatukat. Ekkor gondot okoz az utasok számára, hogy ki fizeti meg a kárukat, azaz a repülőjegy árát, az esetlegesen befizetett szervezett utazás díját, vagy egyénileg foglalt szállás költségét, valamint jár-e kártalanítás a számukra. Több jogszabály foglalkozik ezek szabályozásával, mind nemzetközi, mind uniós, mind hazai szinten, több bírósági ítélet is született már a kérdés kapcsán, ezért készítettünk egy összefoglalót.

 

Repülőjegy árának visszatérítése

 

Amennyiben közvetlenül a légitársaságnak fizettük ki, akkor közvetlenül tőle igényelhetjük vissza. Amennyiben utazási irodánál szervezett út kapcsán fizettük ki egyben a teljes utazás díjával együtt, akkor viszont az utazási irodától kérhetjük vissza, feltéve, hogy az utazási iroda nem ajánl fel alternatív utazási lehetőséget a számunkra.

 

Kártalanítás

 

Minden esetben a légitársaságot terheli. 

 

Amennyiben uniós országból történt volna a személyszállítás bármely légifuvarozóval, vagy uniós országba történt volna a személyszállítás közösségi légifuvarozóval, akkor a 261/2004/EK rendelet szabályait kell alkalmazni. A törölt repülőút hosszától függően 250-400-600 EUR összegű kártalanítás jár az utasoknak.

Amennyiben az uniós rendeletet nem lehet alkalmazni, akkor a Montreáli vagy a Varsói 
Egyezmény szabályai értelmében terheli felelősség a légitársaságot. Ezek a jogszabályok csak a kártalanítás maximumát határozzák meg, nem írnak elő konkrét összeget.

A Montreáli egyezmény szerint a fuvarozó felelőssége minden egyes utassal szemben 4150 SDR összegre korlátozott. (Jelenleg kb. 1.600.000 Ft)

A Varsói egyezmény szerint a fuvarozó felelőssége minden egyes utassal szemben kétszázötvenezer frank összegre korlátozott. (A frankban kifejezett összegek hatvanöt és fél milligramm súlyú és kilencszáz ezredrész finomságú arany pénzegységre vonatkoznak. Ezeket az összegeket a nemzeti pénznemekre, kerekszámban lehet átszámítani. Bírósági eljárás esetében az említett összegeket nem arany nemzeti pénznemre az illető pénznemnek az ítélethozatal napján jegyzett arany egyenértéke alapján kell átszámítani.)

 

Szervezett utazás vagy szállás díja

 

A szervezett utazás kapcsán az utazási iroda kártérítési felelőssége fennáll a szerződésszegés folytán okozott károkért. A vonatkozó jogszabályok szerint utazási csomagok esetén az utazó – azaz a fogyasztó – kártérítésre jogosult az utazásszervezőtől minden olyan kárért, amely az utazót a szolgáltatások nem szerződésszerű teljesítése miatt éri, és a kártérítést indokolatlan késedelem nélkül meg kell fizetni.

A fogyasztó egyedül akkor nem jogosult a kártérítésre, ha az utazásszervező bizonyítja, hogy a szerződésszegés:

– az utazónak róható fel,

– olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási csomagra vonatkozó szerződésben foglalt utazási szolgáltatás teljesítésével nincsen kapcsolatban, és a szerződésszegést az utazásszervező észszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, vagy az elháríthatatlan volt, vagy

-elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt következett be.

 

A nemzetközi egyezmények esetlegesen korlátozhatják az utazási iroda kártérítési felelősségét. Azonban ebben az esetben is, az utazási iroda részéről csak a befizetett részvételi díj összegének háromszorosára korlátozható legfeljebb a maximális kártérítés mértéke, és semmis az ezt meghaladó kikötés.

 

A szállás díja vagy egyéb költség kapcsán a légifuvarozó felelőssége állapítható meg a fent már idézett nemzetközi egyezmények, illetve uniós rendelet alapján.

 

Minden egyes új termék esetében a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.

 

Vannak azok a termékek, melyek tartós fogyasztásra készülnek, mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek. Ezen termékek esetében a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett.

 

Mit tehetünk és mit kell tennünk, ha gond adódik a termékkel?

 

Minél hamarabb jelezni kell a problémát a kereskedőnek, mert egyéb esetben úgy járhatunk, hogy túlhordásra hivatkozva elutasít minket a kereskedő. Tehát nem szabad megvárni, hogy a cipőnk talpa teljes egészében átlyukadjon, amikor már hónapokkal korábban észrevettük, hogy rohamosan elkezdett kopni. Vagy a televíziókészülék képernyőjén észrevett pixel hiba esetén sem szabad arra várni, hogy már a fél képernyő sötétbe boruljon, hanem a lehető leghamarabb jelezni kell a hibát a kereskedőnek.

 

A kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. 

 

Hova lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót?

 

Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.

 

Sajnos még mindig sokan nem tudják, hogy a gázmérők állagmegóvása a felhasználó feladata, így ha bármilyen sérülést észlelünk rajta, azonnal be kell jelenteni. Előfordult ugyanis nem egy esetben, hogy a fogyasztó észlelte ugyan, hogy a plomba le van szakadva az óráról, azt gondosan vissza is tette az óra tetejére minden takarítás után, de nem gondolta, hogy ezt be is kellene jelentenie. Az évenkénti leolvasások során sem jelezték felé a szolgáltató munkatársai, hogy sérült lenne az óra és szabálytalan így használni. Sajnos kötbér fizetés lett az ügy vége.

 

Egy másik esetben a gázmérő óra a lépcsőházban, közvetlenül a bejárati ajtó mögött helyezkedett el. A régi ajtó elérte az órát, de több költözés is volt a házban. Mivel szűk a lépcsőház, ezért az ajtó neki csapkodása okozhatta az óra sérülését, vagy a költözések során is neki ütközhetett egy-egy bútor a fordulás közben. A fogyasztó ezért vitatta a sérülés okát és időpontját, így a kiszabott kötbér követelés jogosságát is. Ebben az esetben a szolgáltató tartott egy újabb helyszíni szemlét, melyet követően elengedte a kötbér követelését.

 

Mit is kell tudni a szabálytalan gázvételezésről?

 

Az első és legfontosabb, hogy nem azt jelenti, hogy loptuk a gázt. A jogszabály szerint már az szabálytalan vételezésnek minősül, ha:

 

a) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését a földgázkereskedőnek, vagy a földgázelosztónak a sérülés észlelését követő 2 munkanapon belül nem jelentjük be,

b) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi valaki,

c) a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gáz vételezése történik,

d) a fogyasztásmérő berendezés megkerülésével méretlen gáz vételezésére alkalmas állapotot idéz elő valaki.

 

A jogszabály nem mondja ki, hogy ezt mi, felhasználók tesszük meg, de az objektív felelősség miatt, mi, felhasználók leszünk felelősségre vonva, ugyanis a gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.

 

Az is nagyon fontos szabály, hogy a szerződésszegést minden esetben a földgázelosztó köteles bizonyítani.

 

Tehát, ha a felhasználó a szabálytalan vételezést vitatja, az elosztói engedélyes köteles a fogyasztásmérő berendezés kötelező szakértői (szerkezeti) vizsgálatát az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértővel elvégeztetni.

 

Ha a szakértői vélemény nem egyértelmű, ellentmondások vannak benne, vagy nem mondja ki a meghibásodási okot, egyáltalán nem tesz nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogyan keletkezhetett a belső sérülés, akkor azt nem kell elfogadnunk. Ebben az esetben, ha a szolgáltató mégis követeli a kötbér összegét, akkor forduljunk békéltető testülethez.

 

Mi a következménye a szabálytalan vételezésnek?

 

A szolgáltatók kötbér fizetését követelhetik, melynek nagysága az Üzletszabályzatukban kerül rögzítésre. Mértéke a több százezer forintot is eléri, így legyünk óvatosak és körültekintőek, hogy elkerülhessük ezen összeg megfizetését.

 

Fontos tudni, hogy az éves leolvasások alkalmával nem a szolgáltató szerelői olvassák le az órákat, ezt a feladatot általában kiadják laikusoknak. A leolvasók feladata mindössze annyi, hogy dokumentálják fényképfelvételekkel is az óra aktuális állását. Tehát azzal sajnos nem lehet érvelni, hogy a leolvasáskor nem jeleztek problémát, mert a leolvasó nem is nézi meg az órát abból a szempontból, hogy sérült-e.

 

Több hasonló jellegű kérdés érkezik a Szövetséghez, ebből emelünk ki néhányat és adjuk meg rá a választ. Az egyik panaszos ott sem lakik az ingatlanban, a másik csak nyáron használja a hétvégi házat, ami közös, hogy fizetni kell a szemétszállításért. Van, akitől a korábbi 50 %-os díjkedvezményt vonták meg, a másiktól a kukát lopták el, és a pótlásért neki kell fizetnie. Hogyan lehetséges ez? Olyan szolgáltatásért fizessünk, amit nem veszünk igénybe? A rövid válasz: igen. A hosszabb válasz a cikkben olvasható.

 

 

Minden ingatlanhasználónak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítania kell, és a közszolgáltatást köteles igénybe venni. Ezen kívül az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet. Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.

 

Hogyan kell gyűjteni a hulladékot?

 

Az ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként át kell adni. Önkormányzati rendelet az ingatlanhasználót kötelezheti a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére is.

 

Lomtalanítás során, közterületen csak nem veszélyes lomhulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak. Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.

 

A települési önkormányzatok rendeletben állapíthatják meg többek között – a magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott – az ingatlanhasználót terhelő díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit, valamint az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat.

 

Így minden esetben a helyi önkormányzati rendeletet kell áttanulmányozni ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, hogy milyen kedvezmények vannak, lehet-e szüneteltetni a szolgáltatás igénybevételét.

 

Budapesten például korábban volt olyan lehetőség, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén 50 %-os díjkedvezményre lehetett jogosultságot szerezni. Azonban ha a jogosult elhalálozott, akkor az örökösnek 30 napon belül be kellett jelentenie a szolgáltatónak ezt a tényt ahhoz, hogy a díjkedvezmény átszállhasson rá. Ha ezt elmulasztotta, akkor később már nem volt lehetőség arra, hogy ő is megkapja ezt a díjkedvezményt.

 

A vonatkozó jogszabály szerint úgy kell kiszámolni a tartály méretét, hogy fejenként naponta 3,9 liter hulladékkal kell számolni. A legkisebb tartály mérete 110 literes, azonban sok esetben az egy fős háztartásokban is ennél nagyobb méretű kukák vannak kihelyezve, mert korábban többen használták, és így maradt. Érdemes utánanézni, hogy valóban csak akkora méretű tartály után fizessünk, ami kötelező és ki is tudjuk használni.

 

Egy másik esetben a Budapesten élő fogyasztó arról panaszkodott, hogy eltűnt az utcára kihelyezett kuka, a pótlásért pedig díjat kellett fizetnie. Ez valóban így van, a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint az ingatlanhasználó gondoskodik az általa birtokba vett hulladékgyűjtő edények rendeltetésszerű használatáról, őrzéséről, rendszeres tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetük tisztán tartásáról. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárért az ingatlanhasználó a polgári jog szabályai szerint felel, a Közszolgáltató a kár észlelését követő 40 napon belül írásban felszólítja az ingatlanhasználót a kár megtérítésére.

 

Varrás mentén szétszakadt cipő, kétóránként kikapcsoló mobiltelefon esetén sokszor felmerül a kérdés, hogy tehetünk-e valamit, vagy el kell viselnünk ezeket a károkat. Ilyenkor esik szó a címben szereplő jótállás, szavatosság, garancia kulcsszavakról, de hogy ezek pontosan mit jelentenek, azt sokan nem tudják.

 

Garancia: Csak a köznyelvben szereplő fogalom, általában a jótállást értik alatta.

 

Jótállás: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

 

Szavatosság: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

 

Mit kell teljesítenie egy szolgáltatásnak, mire kell alkalmasnak lennie egy terméknek?

 

– a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra,

– alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;

– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;

– rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;

– rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal;

– meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

 

Ha ezeknek nem felel meg egy szolgáltatás, vagy termék, akkor hibás teljesítésről beszélünk. A fent említett esetben a magától kikapcsoló telefon nem felel meg semmilyen jogszabályban meghatározott minőségi követelménynek, így a hibás teljesítés megállapítható.

 

Mit kérhetünk a kereskedőtől, ha hibás egy termék?

 

Első körben kérhetjük a termék kijavítását, vagy kicserélését. Ha ezt nem vállalja a kereskedő, akkor kérhetünk árleszállítást, a vételár visszatérítését, vagy végső esetben mással megjavíttathatjuk a kereskedő költségére. A levásárlást a jogszabály nem ismeri, ennek ellenére a kereskedelmi gyakorlatban ragyogóan működik ez a megoldás, ha az mindkét félnek megfelel.

 Egy áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett – ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. Egy termék használata közben sokféle, sokszor olyan veszély kockázata előfordul, amelyre a fogyasztó nem is gondol.

 

Az áru/termék biztonságossága alapvetően az alábbi szempontok alapján ítélhető meg (egy-egy példa szemlélteti).

–          Összetétel – kozmetikai készítményeknél egyes termékalkotó összetevők a bőrön keresztül felszívódnak, ezért a jogszabályban tiltott vegyületek bekeverése kockázatot jelenthet az egészségre.

–          Csomagolás – a nem megfelelően csomagolt törékeny termékek, (üvegáruk) termékek leejtése sérülést okozhat.

–          Összeszerelésre vonatkozó előírás – nem készre gyártott bútoroknál a fogyasztó a gyártó által meghatározott módon végzi el a szerelést, biztosítania kell a stabilitást, ezért alapvetően fontos az előírás megfelelősége.

–          Beszerelés, karbantartás – gázzal működő háztartási berendezések beszerelésének szakszerűsége (gázszivárgás kiküszöbölése), annak rendszeres ellenőrzése és karbantartása (a tökéletes égés biztosítása és a szénmonoxid keletkezésének megakadályozása) a biztonságosság fontos összetevője.

–          A felhasználás módja és más termékekkel való együttes használat hatása – gyógyszereknél a dózison, az alkalmazás gyakoriságán és idején kívül fontos értékelni más gyógyszerek és anyagok (alkoholfogyasztás) együttes hatását.

–          Külső megjelenés – játék megjelenésű öngyújtók égési sérüléseket okozhatnak a gyerekeknek.

–          Címkézés – a tájékoztató címkéken közölt utasítások téves értelmezéséből eredő helytelen használat veszélyforrást jelenthet.

–          Használati és kezelési útmutató – a termékhez adott útmutató a rendeltetésszerű és biztonságos használatot szolgálja, pl. a karácsonyfa fényfüzéreknél a beltéri vagy kültéri rendeltetés nem közlése veszélyforrás.

–          Hulladékkezelés – kiürült dezodorflakon tűzbe dobáskor felrobbanhat.

–          A fokozott veszélynek kitett, gyermek- és az időskorú fogyasztók védelme – a gyermek vízi játékoknál, „úszógumiknál” figyelmeztetés a felnőtt felügyeltének szükségességére.

A biztonságosságnak a termékbe való beépítése a gyártók, a biztonság megőrzése, az információk, használati útmutatások átadása a kereskedőké, a használati útmutatónak megfelelő, rendeltetésszerű és körültekintő használat, a termék rendszeres ellenőrzése és a karbantartása pedig a fogyasztó kötelezettsége és felelőssége. Mivel a fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy a biztonságosság mértékét meg tudná ítélni és annak figyelembe vételével hozhatná meg vásárlási döntését, a biztonsághoz kapcsolódó jogi háttér meghatározása, valamint az előírások betartásának ellenőrzése az állam és hatóságai feladata és felelőssége.

Összefoglalva, a termékbiztonság megvalósításában –, amely a műszaki-technológiai fejlődés következményeként állandóan változik – a piac valamennyi szereplőjének fontos feladata van.

Dr. Geri István

 

Ha még nem bontottuk fel a csomagolást vagy a dobozát, visszaküldhető tizennégy napon belül például az internetről rendelt rizs, tészta, olaj; de nem gondolhatjuk meg magunkat már akkor, ha kenyeret vagy más, rövid ideig eltartható élelmiszert vásároltunk vagy éppen pizzát rendeltünk. Mitől függ a visszaküldés lehetősége és milyen további dolgokra kell ügyelni, ha online rendelünk élelmiszert? A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége jótanácsai a fogyasztóknak.

 

Egyre népszerűbb az internetes élelmiszerrendelés is a fogyasztók körében, főleg a mostani helyzetben. Sokkal kényelmesebb, mint a bolti bevásárlás, hiszen nem kell kivárni az áruházakban a kígyózó sorokat a pénztárak előtt, és a futár házhoz jön. A választék széleskörű, a tortáktól a kolbászig, a tartós élelmiszerektől a friss tejtermékig bármi megvásárolható már online is. Mint az internetes vásárlás esetében általában, itt sem árt körültekintően eljárni!

 

Azt már nagyon sokan tudják a fogyasztók közül, hogy az online megrendeléseknél általában meggondolhatják magukat, ha egy kereskedőtől vásároltak. Az átvételtől számított tizennégy napon belül minden további nélkül visszaküldhetik az adott terméket, és ekkor vissza kell kapniuk a teljes, korábban kifizetett összeget. Ezt hívjuk indokolás nélküli elállási jognak.

 

Nem egyszerű viszont a helyzet, ha élelmiszert rendeltünk, hiszen ekkor számos kivétel van, amikor utóbb mégsem gondolhatja meg magát a fogyasztó! Ez attól függ, hogy mi a megrendelés tárgya pontosan!

 

Sokan például már előre megrendelik egész hétre vagy akár a teljes hónapra, egy megadott menü alapján, hogy mit szeretnének ebédelni. De nem egy cég például már teljes körű étkeztetést és kiszállítást is kínál reggelivel, ebéddel és vacsorával. Fontos tudni, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben, amikor az élelmiszer-rendelés a fogyasztó otthonába vagy éppen a munkahelyére történő gyakori és rendszeres kiszállításra vonatkozik, akkor nem lehet élni a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal!

 

Ugyanez igaz azokra az esetekre is, amikor már készételt vásárolunk az interneten. Így például egy étterem szolgáltatását vesszünk igénybe és pizzát, salátát vagy szárnyasokat, frissensülteket rendelünk online. Ezekben a példákban ismét nem gondolhatja meg magát a fogyasztó, hiszen a romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek a kivételek közé tartoznak.

 

Más a helyzet viszont és visszaküldhetőek például az olyan, hosszú ideig eltartható (tartós) élelmiszerek, amelyek csomagolását még nem bontottuk fel! Rizs, tészta, olaj, ecet, liszt, cukor, méz, müzli, gabonapehely, lekvár, konzervek, savanyúságok, fűszerek, szószok, mártások – tipikusan ezek a lezárt csomagolású, dobozú élelmiszerek tartoznak ide.

 

Ezekben a példákban tehát a fogyasztók visszaküldhetik a terméket még tizennégy napon belül, és az egyedüli megkötés az, hogy a doboza, a csomagolás érintetlen, sértetlen legyen. Ellenkező esetben ugyanis már egészségvédelmi okokból nincs lehetőség az indokolás nélküli elállásra.

 

Ha esetleg a tizennégy napos meggondolási határidő már lejárt vagy épp olyan élelmiszert rendeltünk, amely eleve a kivételek körébe tartozik, akkor is lehet reklamálni, ha például nem azt kaptuk, amit rendeltünk! Ugyanez igaz akkor is, ha eleve romlott volt az áru vagy már lejárt az élelmiszer minőségmegőrzési ideje vagy a fogyaszthatósági ideje!  A minőségmegőrzési idő az az időpont, vagy időtartam, ameddig az élelmiszer (megfelelően tárolva) eredeti minőségét, egyedi tulajdonságait megőrzi. Vannak viszont olyan élelmiszerek, amelyek nagyon gyorsan romlandók, és már alig néhány nap elteltével sem szabad őket megenni, mert az már egyenesen veszélyt jelentene az egészségre vagy a fogyasztók életére nézve. Ilyen esetekben az érintett élelmiszereken a minőségmegőrzési idő helyett már a fogyaszthatósági idő szerepel. Ne fogyasszuk el tehát azt az élelmiszert, amelynek lejárt a minőségmegőrzési ideje, de még inkább vigyázzunk azoknál, amelyeknél már a fogyaszthatósági idő járt le.

 

Amennyiben tehát mást hozott a futár, mint amit rendeltünk vagy romlott élelmiszert kaptunk, azonnal jelezzük már a kiszállításnál, személyesen a problémát, hogy azt mielőbb orvosolni tudják! Előfordulhat, hogy ezeket csak később vesszük észre, miután a futár már elment: természetesen ez esetben is lehet panaszt tenni akár személyesen vagy írásban is. Ezekre az esetekre érdemes megőrizni egyébként a blokkot is, hiszen ez igazolja, hogy nem egy másik áruházlánctól vásároltunk. Ezekben az esetekben azt kérhetjük, hogy elsősorban cseréljék ki az élelmiszert egy megfelelőre (ami nem romlott vagy, ami eleve a megrendelés tárgya volt), de ha ezt nem vállalják, akkor akár a teljes vételárat is visszakérhetik a fogyasztók. 

 

Nem egyszer fordul elő, ha személyesen vásárolunk élelmiszert, hogy a sorban legelöl lévő élelmiszert vesszük meg, amelynek a minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági ideje már nagyon közeli lejáratú. Ha internetről rendelünk, akkor viszont a rakodóra, csomagolóra vagyunk teljesen utalva, hogy meddig jó még az adott áru. Érdemes akkor is panaszt tenni, ha például nagyobb tételben vásároltunk be olyan élelmiszerből, ami gyorsan romlik és már közel van a lejárata, hiszen ekkor nem várható el, hogy azt mind elfogyasszuk akár egy-két napon belül. A fogyasztók ugyanis tipikusan a nagybevásárlásaikat szeretik online intézni, amikor is eleve nem csak néhány napra, hanem már előre akár egy-két hétre, egy hónapra tervezik meg az étkezésüket.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a korábbi évek gyakorlatát követve idén is indított közérdekű pereket webáruházakkal szemben az illetékes törvényszékeken az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A célunk az, hogy a jövőben egyre kevesebb tisztességtelen kikötésekkel találkozhassunk vásárlásaink során.

 

Mi az ami még mindig gyakran előfordul?

 

– Hatálytalan jogszabályra utalás.

2014. 06. 14-től hatályos a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, mely szabályozza az internetes vásárlást is. Ennek ellenére még mindig sűrűn találkozhatunk a korábbi, így már 6 éve hatálytalan jogszabályi rendelkezésekkel.

 

– Indokolás nélküli elállás esetén, annak határidejét 8 munkanapban rögzítik, a jogszabály szerinti 14 napos határidő helyett.

 

– A kifizetett összeg visszatérítését 30 napban határozzák meg, a jogszabály szerint 14 nap helyett.

 

– A visszatérítés összegét kizárólag a vételárra korlátozzák, és a jogszabályi rendelkezés ellenére a kiszállítási költséget nem kívánják visszafizetni, pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

 

Összefoglalva, internetes vásárlás esetén a fogyasztókat megilleti a termék kézhezvételétől számítva 14 napig gyakorolható indokolás nélküli elállási jog. Ennek gyakorlása során csak a termék visszaküldésének költsége terheli a fogyasztót, a megrendeléskor kifizetett teljes összeg (vételár, szállítási költség) visszajár a számára 14 napon belül.

 

Minden esetben kérjük a bíróságot, állapítsa meg, hogy az általános szerződési feltétel tisztességtelen, jogsértő, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen. Kötelezze a vállalkozást a jogsértés abbahagyására és a jogsértő céget tiltsa el a további jogsértéstől. Ezen kívül rendelje el, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon a jogsértés tényét megállapító ítélet tartalmáról a honlapján.