Ma az a fogyasztó, aki élelmiszert vásárol, a szigorú előírások folytán megfelelő védelemben részesül – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége többek közt erről is tájékoztatta megkeresésére válaszolva az Alapvető Jogok Biztosát. A Biztos által a napokban elkészített jelentés és az abban meghatározott intézkedési javaslat egyik üzenete, hogy a fogyasztók minél magasabb élelmiszerbiztonsági ismeretekhez jussanak.

A FEOSZ tapasztalata alapján a hazai fogyasztók egyre inkább fogékonyabbak és érdeklődőbbek az egészséges élelmiszerek iránt!

 

1. Rendkívül nagy szerep jut ebben a fogyasztói tudatosságnak és annak, milyen információkat látunk az élelmiszereken. Meg kell jegyezni: jelenlég még nem kötelező általános érvénnyel a tápértékek (például: energiatartalom, cukor-, sótartalom) feltüntetése a csomagoláson, a vonatkozó európai uniós szabályozás szerint erre csak 2016. december 16-tól kerül sor. Azonban a FEOSZ tapasztalata alapján a hazai fogyasztók már most igénylik azokat az információkat, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges élelmiszerek megvásárlásához!

 

2. Ugyanakkor a gyerekeknek is képesnek kell lenniük arra, hogy az információkat használják és megtanulják szerepüket, jelentésüket. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége épp ezért számtalan kezdeményezést folytatott le, hogy javítsa a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztónak minősülő fiatalok élelmiszerekkel kapcsolatos tudatosságát. Erre szolgáltak például a „Fogyasztók Hónapja”, az „I-II. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor”, „Országos Fogyasztóvédelmi Sulikupa” c. kezdeményezéseink – ezek mind-mind az iskolai rendszeren kívül oktatás keretében erősítették a gyermekek ismereteit.

 

Márpedig a tudatos döntés kulcsa a tudás átadása: így az iskolai oktatás keretében még inkább erősíteni szükséges az élelmiszer-biztonságra vonatkozó oktatást. Fel kell mérni, hogy az iskolák valóban átültették-e tananyagukba a NAT kapcsolódó előírásait, az adatok értékelése után pedig konkrét intézkedéseket, végrehajtandó feladatokat kell meghatározni a fiatal fogyasztók megfelelő oktatása érdekében.

 

3. Mindez azonban mit sem ér, ha nem áll rendelkezésre megfelelő élelmiszerjogi háttér. Ez ma Magyarországon aprólékos, mindenre kiterjedő. Épp ez jelenti annak garanciáját a hazai élelmiszerbiztonság területén, hogy a „Termőföldtől az asztalig” elv valóban érvényesüljön és a fogyasztók asztalára csak biztonságos, egészségükre veszélyt nem jelentő élelmiszerek kerüljenek. Jól példázza a hatósági intézkedések visszatartó erejét, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal akár több százmillió forint összegű bírságot is kiszabhat, ha a fogyasztók széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető cselekményre bukkan.

 

Tény az is, hogy a nagyobb bírságok hatására az élelmiszer-vállalkozások tartózkodnak a jogsértés elkövetésétől.

 

4. A fentiekhez hasonló megállapításokra jutott az Alapvető Jogok Biztosa nemrég közzétett jelentésében, amelyben a speciálisan védendő fogyasztónak minősülő gyermekek egészséges környezethez való jogának érvényesülését tárta fel minden részletre kiterjedően.[1] A jelentés hátterét képező vizsgálat még 2013-ban kezdődött meg: Szövetségünk az ombudsmannak megküldött észrevételeiben részletesen beszámolt a működése során nyert tapasztalatairól és egyúttal javaslatokat fogalmaztunk meg a hazai élelmiszerjog módosítására is a fogyasztók érdekében.

 

Ezek köszönnek vissza a dokumentumban, amelynek alapján a nevelési-oktatási intézményekben fel kell mérni az élelmiszerbiztonsági ismeretekre vonatkozó, NAT-ban szereplő előírások gyakorlati alkalmazásának érvényesülését. Ebben pedig együtt kell működnie a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, valamint a feladatkörrel rendelkező minisztériumoknak is. Az élelmiszerbiztonsági ismeretek hatékonyabb oktatása mellett pedig a jobb fogyasztói tájékoztatás követelménye ugyancsak elengedhetetlen.

 

Ma például az E-számmal jelzett összetevők (ezek bárki számára ismerősek, pl:„E100-E199, E299, E400…”) esetében azok mennyiségét nem kell feltüntetni az élelmiszereken. Pedig ezek a fogyasztók szervezetében a mindennapi fogyasztás folytán felhalmozódhatnak, a vásárló nem tudja, hogy azokból napi szinten milyen mennyiséget visz be. Akkor, amikor annak kiértékelése (ún. újraértékelési eljárás), hogy az adott anyag veszélyes-e az emberi szervezetre: tíz évig is eltarthat, ez egyértelmű kockázatokat hordozhat a fogyasztókra nézve.[2]

Nincs kizárva ugyanis, hogy az említett eljárás végül olyan eredménnyel zárul, miszerint az addig használt alapanyag nagyobb mennyiségben fogyasztva nem tökéletesen biztonságos az emberi szervezetre.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azt szorgalmazza, hogy az említett követelmények minél hamarabb kerüljenek érvényre juttatásra a fogyasztók érdekében, mivel ezek a ma is hatékonyan működő élelmiszerbiztonsági rendszer eredményességét tovább fogják növelni. 

 

2014. június 13-tól hatályos a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet, mely szélesebb tájékoztatási kötelezettséget ír elő a vállalkozások részére minden fogyasztóval kötött szerződés esetén, ezen kívül kibővíti az indokolás nélküli elállásra nyitva álló határidőt az internetes vásárlások és termékbemutatón történt vásárlások esetében.

A szabályozás hátterében a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv áll, mely minden tagország számára egységesen szigorúbb szabályozást írt elő a fogyasztók védelmében, legyen szó hagyományos vásárlásról, vagy annak valamilyen speciális formájáról, mint az interneten, vagy termékbemutatón történő vásárlás.

 

Mik is a legfontosabb változások?

 

Nem számíthat fel emelt díjat a vállalkozás a telefonos kapcsolattartás esetére. Nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, amelyre nézve nem jött létre szerződés. A vállalkozás ajánlattétele esetén, ha a fogyasztó arra nem reagál, nem lehet vélelmezni azt, hogy hallgatólagosan elfogadta volna a fogyasztó.

Sokkal szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztók részére már a szerződéskötést megelőzően is, tehát a fogyasztóknak megfelelő információkat kell adni minden olyan tudnivalóról, amely a termékkel, szolgáltatással kapcsolatos tudatos vásárlói döntés meghozatalához szükséges. Ezen tájékoztatásnak pedig világosnak, közérthetőnek kell lennie.  Így tájékoztatni kell a fogyasztókat a termék lényeges tulajdonságairól, a kereskedő nevéről, székhelyéről, a fizetendő összegről, egyéb költségekről, a teljesítés feltételeiről, szavatossági kötelezettségekről, a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről.

 

A speciális értékesítési formák esetében ezen kívül tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztót megillető indokolás nélküli elállási jog határidejéről, feltételeiről, a termék visszaküldésének költségeiről, bármilyen letét vagy biztosíték nyújtásának feltételeiről. Amennyiben a fogyasztó nem kapja meg a megfelelő tájékoztatást az őt terhelő valamennyi járulékos költségről, akkor a későbbiekben nem köteles ezeket megfizetni.

Változott az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának határideje is, eddig a termék kézhezvételétől számított 8 munkanap állt a fogyasztók rendelkezésére, most ez a határidő a termék kézhezvételétől számított 14 napra bővült ki. Sőt amennyiben nem kapott a fogyasztó írásban megerősített tájékoztatást az elállási jog gyakorlásának lehetőségéről, akkor ez a határidő egészen addig meghosszabbodik, amíg nem kap tájékoztatást írásban a fogyasztó, de maximum 12 hónappal hosszabbodhat meg.

Újdonság az is, hogy a vállalkozásoknak az eddigi 30 nap helyett 14 napon belül vissza kell utalniuk a fogyasztók által kifizetett teljes összeget, azaz nem csak a vételárat, hanem a kiszállítás költségét is. Továbbra is a fogyasztók kötelezettsége saját költségükön visszajuttatni a terméket az elállási jog gyakorlása során, azonban ezt a költséget átvállalhatják a kereskedők, illetve termékbemutatón történt vásárlás esetében, ha az árucikk jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza, akkor a vállalkozásnak saját költségén kell gondoskodni a termék visszaszállításáról. Reményeink szerint ezzel megszűnik az a gyakorlat, mely szerint több 10.000, akár 40.000 Ft-ot is elkértek a vállalkozások az ilyen termékek visszaszállításáért.

A jogszabály mintatájékoztatókkal segíti mind a vállalkozásokat, mind a fogyasztókat, így a mellékletek között találhatunk elállási jog gyakorlásához nyilatkozatmintát, kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztatót, elállási mintatájékoztatót.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét arra: amennyiben bármilyen jogvitájuk támad akár a termékbemutatókat szervező akár online értékesítést végző, vagy más vállalkozásokkal, forduljanak a fővárosi, megyei békéltető testületekhez a vita ingyenes és gyors rendezése érdekében.

 

A legfrissebb adatok szerint az Európai Bizottság a tervek szerint halad, hogy a 2015-re kitűzött 101 digitális vonatkozású célból 95-öt megvalósítson. Az uniós fogyasztók és vállalkozások egyre többször használják az internetet, egyre többször vásárolnak online, valamint egyre jobban bíznak az információs és kommunikációs technológiák terén szerzett készségeikben. Nem mindig (és különösen a vidéki területeken nem) áll rendelkezésükre azonban olyan nagy sebességű széles sávú rendszer, amely kielégítené ezt a megnőtt digitális étvágyat. A digitális készséghiány is még mindig nagy problémát jelent.

Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes a következőképp nyilatkozott: „A legtöbb európai digitális életet él, és nem győz betelni vele. Megoldottuk az internet-hozzáférés hiányát, de a digitális készséghiány még mindig probléma. Mindenkinek többet kell tennie, különben egy nap azzal a problémával szembesülünk, hogy Európában kialakult egy digitális műveltséggel nem rendelkező, hátrányos helyzetű társadalmi réteg.”

 

A jó hír:

 

1.      Nőtt a rendszeres internethasználók száma: az internetet hetente legalább egyszer használók aránya 60%-ról 72%-ra emelkedett 2010 óta. A legnagyobb fejlődés Görögországban, Romániában, Írországban, a Cseh Köztársaságban és Horvátországban mutatkozik.

A legjobb eredményekről (ahol több mint 90% használja az internetet) Dánia, Svédország, Hollandia és Luxemburg számolt be. Az Amerikai Egyesült Államokban a felnőtt népesség 87%-a használja rendszeresen az internetet.

 

1.      Nagy előrelépés a hátrányos helyzetű felhasználóknál: a munkanélküliek, az alacsony végzettségűek és az idősek körében 41%-ról 57%-ra nőtt a rendszeres internethasználat aránya. A jelenlegi tendenciák mellett a 60%-os célt még 2015 előtt elérjük.

2.       

3.      Az internetet nem használók száma harmadára csökkent: Az európaiak 20%-a még sohasem használta az internetet (ez az arány 2010 óta a harmadára csökkent). Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, elérhetjük az európai digitális menetrendben megállapított célt, vagyis, hogy 2015-re ez az arány 15%-ra csökkenjen.

4.       

5.      Egyre többen vásárolnak online: Az uniós polgárok 47%-a vásárol online, ez 10%-os növekedést jelent, így nagy valószínűséggel elérjük a 2015-re előirányzott 50%-os célt.

6.       

7.      Hozzáférés megoldva: Jelenleg minden európai számára biztosított a széles sávú rendszerekhez való hozzáférés, ami többféle típust takarhat (pl. száloptika, kábel, ADSL vagy 3G/4G). Továbbá minden európai számára legalább a műholdas széles sávú internet elérhetővé vált, elfogadható áron.

8.       

9.      Gyors széles sávú technológiák: A 4G mobil széles sávú rendszerhez való hozzáférés erőteljesen növekedett: tavaly 26% volt, most 59%. A legalább 30 Mbps szolgáltatására képes vezetékes internethez az EU népessége 62%-ának van hozzáférése, tavaly ez az arány 54% volt, 2010-ben pedig 29%. Belgiumban, Dániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában és az Egyesült Királyságban már a háztartások legalább 90%-a részére elérhető a gyors széles sávú internet.

 

Min kell még javítani?

A kisvállalkozások kiváló lehetőséget szalasztanak el: A 250 személynél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknak csak a 14%-a kereskedik online. E vonatkozásban Unió-szerte egyetlen ország sem közelíti meg a 2015-re kitűzött 33%-os célt.

 

Veszélyben az európai vidéki térségek: a vidéki háztartásoknak csak a 18%-a rendelkezik széles sávú internettel.

 

Az e-kormányzati szolgáltatások stagnálást mutattak 2013-ban A népességnek csak a 42%-a vette igénybe őket. Az ilyen mértékű fejlődés nem lesz elég ahhoz, hogy a tagállamok 2015-re elérjék a kitűzött 50%-os értéket.

 

A Bizottság ma közzé tette az e-kormányzatról készült tizenegyedik teljesítményfelmérést is. A jelentésből kiderül, hogy a polgárok még mindig sokkal jobban elégedettek a privát online szolgáltatásokkal (pl. e-bankolás) mint az online közszolgáltatásokkal (pl. foglalkoztatással kapcsolatos információk). Több e-kormányzati szolgáltatás érhető el, ám igénybe vételük nem mindig egyszerű, gyors vagy átlátható. Ezek az akadályok korlátozzák a polgárokat abban, hogy gyakrabban vegyék igénybe az e-kormányzati szolgáltatásokat.

 

Háttér-információk

 

Az Európai Bizottság olyan szabályozási és üzleti klímát kíván teremteni, amely ösztönzi a versenyt és a befektetéseket az európai digitális technológiai piacon.

 

Az Európai Bizottság tavaly – a ma közzétett adatok által is igazolt – problémák kezelését elősegítő konkrét intézkedéseket javasolt az egységes távközlési piac létrehozására.

 

A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája uniós és nemzeti szinten, a 13 fő teljesítménymutatóhoz mérve értékeli az e cél teljesítéséhez vezető úton elért részeredményeket. A jelentés 2013-as adatokon alapul.

 

A Bizottság eddig 72 intézkedést hajtott végre a digitális menetrend keretében meghatározott 101 intézkedésből. További 23 intézkedés végrehajtása a tervek szerint halad. 6 intézkedés esetében vagy késedelem mutatkozik, vagy felmerült annak a veszélye, hogy késve kerül rájuk sor.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-609_hu.htm

Nemrég meghozott döntésében a Kúria az árfolyamrésre vonatkozó devizahiteles szerződések érvénytelenségéről döntött. Indoklásában kifejtette, hogy az első- és másodfokon eljáró bíróságok  helyes ítéletet hoztak, emellett az azt is tartalmazza: tisztességtelen az árfolyamrés, mert nem érthető a fogyasztók számára.

Az ítélet indoklása szerint nem világos az árfolyamrés árképzése, gazdasági indoka, és az átlagos fogyasztó számára nem követhető. Nyelvtanilag ugyan egyértelmű, és nem kisbetűkkel szerepel, ez a szerződéses kikötés mégsem felel meg a világos és egyértelmű szabályozás követelményének.

Az első és másodfokon eljáró bíróságok azt a megoldást választották, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségének kiküszöbölése végett egységesen vételi árfolyamot írtak elő a két különböző árfolyam alkalmazása helyett. A Kúria ítélete szerint viszont ez nem helyes, mert a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kellett volna előírni. Vagyis folyósításkor és törlesztéskor is az MNB aktuális devizaárfolyamát kell használni.

A hitelintézet szerint az adósnak értenie kellett az árfolyamrést, és emiatt amúgy sem lehet egy kölcsönszerződés érvénytelenségét vizsgálni, a fogyasztó szerint viszont soha nem történt konverzió, és a bíróság évek óta nem tartatja be a szabályokat. Úgy érvelt, hogy semmilyen konverziós szolgáltatás nem volt a hitelintézettel kötött szerződésében, és a bank soha semmilyen konverziós bizonylatot nem tudott neki felmutatni.

 

2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (ÚPtk.): mint minden magánjogi kódex, az egymással szerződő felek közötti jogviszonyokat rögzíti. Mivel e körbe tartoznak a fogyasztó és a vállalkozás között megkötésre kerülő szerződések, így az ÚPtk. önkéntelenül is alapvető fogyasztóvédelmi előírásokat rögzít. Bizonyos rendelkezések pedig jelentősen megváltoztak az ÚPtk. előtti, Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez (Ptk.) képest. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezért közérthető tájékoztatóval segíti a fogyasztókat, ezáltal megismertetve velük a fogyasztóvédelmet érintő, lényegesebb módosításokat. Az összefoglaló ide kattintva tekinthető meg.  

 

Az Európai Bizottság által nemrég elfogadott stratégia alapján csökkenni fog a teherautók és buszok üzemanyag-fogyasztása, és ezzel együtt a szén-dioxid-kibocsátásuk az Európai Unióban. Európai-e szerte ugyanis a közúti közlekedésből származó széndioxid-kibocsátás nagyjából egy negyedéért e nehéz tehergépjárművek a felelősek.

Connie Hedegaard éghajlat-politikai biztos szerint „Ez a következő lépés, amit ma meg kell tennünk a közúti közlekedés okozta kibocsátások csökkentése érdekében. Először a személygépkocsik és a kisteherautók kibocsátásait szabályoztuk, és ennek az eredményei már szemmel láthatóak: kevesebb a kipufogógáz, csökken a levegőszennyezés a városokban, és többféle innovatív, kis fogyasztású autó kapható. Ezért kell most a teherautókkal és a buszokkal is foglalkozni. A stratégia felvázolja azon új intézkedéseket, amelyekkel e járműkategória CO2-kibocsátása fokozatosan visszaszorítható, így üzemeltetőiknek kevesebb költséget okoznak, az EU-nak pedig csökken az importált kőolajtól való függése.”

 

A rövid távú tennivalók

 

A jelenleg hatályos uniós szabályozásnak köszönhetően az új személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásai folyamatosan csökkennek. Ez a stratégia foglalkozik először a nehéz tehergépjárművek kibocsátásaival.

 

A stratégia rövid távon a nehéz tehergépjárművek kibocsátásainak hitelesítésére, jelentésére és nyomon követésére helyezi a hangsúlyt. Ez az első feladat, amelyet a kibocsátások visszaszorítása érdekében el kell végezni, ugyanis egyelőre meglehetősen nehéz összehasonlítani a rengeteg különböző típusú és méretű, a helyi piacok igényei szerint átalakított és az autókhoz és buszokhoz képest sokkal kisebb szériában gyártott teherautó teljesítményét.

 

A Bizottság ezért kifejlesztett egy VECTO nevű számítógépes szimulációs eszközt az új gépjárművek CO2-kibocsátásának mérésére. Ennek segítségével fogja kialakítani a jövő évig a nehéz tehergépjárművek CO2-kibocsátásának kötelező hitelesítésére, jelentésére és nyomon követésére vonatkozó jogalkotási javaslatait. Mindez hozzá fog járulni egy átláthatóbb és versenyalapú piac kiépüléséhez, valamint a lehető legenergiatakarékosabb technológiák előretöréséhez.

 

Középtávú lehetőségek

 

Amint az első jogszabályok hatályba lépnek, a Bizottság fontolóra veheti további kibocsátás-csökkentő intézkedések foganatosítását. A legkézenfekvőbb lehetőség az újonnan forgalomba állítandó nehéz tehergépjárművek átlagos CO2-kibocsátásának korlátozása, ami a személygépkocsik és a kisteherautók esetében már bevezetésre került. A további lehetőségek között szerepel az olyan korszerű infrastruktúrák kiépítése, amelyek támogatják az alternatív üzemanyagot használó nehéz tehergépjárművek terjedését, az infrastruktúra-használat intelligens árazása vagy a járművek tagállami adóztatásának hatékony és koherens alkalmazása, de elképzelhető egyéb piaci alapú eszközök bevetése is. A legköltséghatékonyabb opció vagy opciók azonosítására hatásvizsgálatot kell végezni.

A stratégia kialakítása során elvégzett tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával legalább 30%-os csökkenés érhető el a nehéz tehergépjárművek CO2-kibocsátásában.

 

Háttér-információk

 

A nehéz tehergépjárművek kibocsátása az Unióban keletkező közúti kibocsátások hozzávetőleg egy negyedét teszi ki, ami a teljes üvegházhatású gázkibocsátások 5%-ának felel meg.

 

A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó stratégiát alátámasztó hatásvizsgálat szerint 1990 és 2010 között nagyjából 36%-kal nőtt e járműkategória összes CO2-kibocsátása. A változatlan helyzetre vonatkozó előrejelzés alapján 2030–2050 között nem változna számottevően a tendencia, vagyis e kibocsátások 35%-kal volnának magasabbak az 1990-es értéknél. Ez egyértelműen elfogadhatatlan annak fényében, hogy az EU elkötelezte magát a közlekedésből származó ÜHG-kibocsátások 60%-os csökkentése mellett 1990 és 2050 között. Ez szerepel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló 2011. évi közlekedési fehér könyvben is.

 

A következő lépések

 

A stratégiát megküldjük az Európai Parlament és a Tanács részére, felkérve őket annak támogatására és a benne foglalt intézkedések előmozdítására.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-576_hu.htm

Az Európai Bizottság nemrég közzétette jelentését az európai légi közlekedési ágazatban tapasztalt panaszkezelési és utasjogi tapasztalatokról a 2010–2012 közötti időszakban. A jelentés szerint a kivételesnek számító 2010-es év (az izlandi vulkánkitörés és a rendkívüli hóhelyzetek éve) óta a nemzeti hatóságokhoz benyújtott kártalanítási vagy segítségnyújtási panaszbeadványok száma visszaesett a korábbi szintre.

A légitársaságokra mindössze az esetek 1%-ában kellett szankciókat kiszabni; a panaszok döntő többségét sikerült anélkül orvosolni, hogy büntetőintézkedésekkel kellett volna nyomatékosítani a jogérvényesítést. A fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek részéről a légi közlekedésben tapasztalt problémák miatt beérkezett panaszok általában igen ritkák voltak, és egy esetben sem kellett szankciót kiszabni légitársaságra.

 

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a következőképpen nyilatkozott: „Büszke vagyok mindarra, amit Európa az utasjogok területén az elmúlt öt évben megvalósított. Azonban a jogok csak akkor érnek valamit, ha ténylegesen érvényre jutnak. A Bizottság a jövőben is éberen ügyel arra, hogy az utasok maradéktalanul tisztában legyenek jogaikkal, és tudják, hogy szükség esetén hogyan tehetnek panaszt. A légi utasok jogainak jelenlegi felülvizsgálata is elsősorban e jogok hatékonyabb alkalmazását és érvényesülését célozza.”

 

A jelentés alapjául szolgáló statisztikák 28 tagállam, valamint Izland, Norvégia és Svájc nemzeti végrehajtási szerveinek adatait dolgozzák fel. A jelentés főbb megállapításai a következők:

 

A nemzeti végrehajtási szervekhez a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló rendelet (261/2004/EK rendelet) alapján 2010-ben 91 726, 2011-ben 52 675, 2012-ben pedig 56 478 panasz érkezett be.

 

A jelentés által vizsgált időszakban a nemzeti végrehajtási szervek ritkán szabtak ki szankciókat a szabályszegő légitársaságokra. Ilyen intézkedésekre az eseteknek alig több mint 1%-ában került sor. Mindez azt mutatja, hogy a hatóságok továbbra is csak a legvégső esetben folyamodnak büntetőintézkedésekhez, miután minden egyéb orvoslati lehetőséget kimerítettek.

 

Ugyanakkor javult a nemzeti végrehajtási szervek által a szabályszegő légitársaságokra kiszabott szankciók betartatásának és alkalmazásának hatékonysága. Vagyis ritka előfordulása mellett a kiszabott szankció immár nem marad puszta írott szó.

 

A nemzeti végrehajtási szervekhez a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló rendelet alapján 2010-ben 128, 2011-ben 111 panasz érkezett be. A panaszok száma 2012-ben 275-re emelkedett, de az ugrás puszta statisztikai hatásból adódik – az említett évtől az Egyesült Királyság adatai is bekerültek a statisztikákba, vagyis a változás nem tükröz valós trendet. A légitársaságokra ebben az időszakban nem kellett szankciókat kiszabni.

 

A feldolgozott adatok kiindulási pontját a légi utasok jogaira vonatkozó rendelet adja: a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló261/2004/EK rendelet és a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 1107/2006/EK rendelet.

 

A Bizottság eltökélten törekedik arra, hogy a polgárok ténylegesen érvényesíteni tudják jogaikat a légi közlekedési szolgáltatások igénybe vételekor. Egyúttal elkötelezetten kiáll a légitársaságokat az EU-n belül megillető egyenlő versenyfeltételek mellett, aminek érdekében többek között a tagállami hatóságok által kiszabott szankciók nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza. A statisztikák közzétételére azért is volt szükség, mert számos szereplő (köztük az EP, a tagállamok és maga a légi közlekedési iparág) sürgetett megbízható adatokat a panaszkezeléssel és a jogérvényesítéssel kapcsolatos tagállami kötelezettségek végrehajtásáról.

 

Előzmények: 2013. március 13-án a Bizottság új intézkedéscsomagot terjesztett elő, amely bővítené a repülőtereken várakozásra kényszerülő légi utasok tájékoztatáshoz és ellátáshoz, illetve ahhoz való jogát, hogy más útvonalon minél hamarabb eljuthassanak célállomásukra; ezenkívül a csomaghatékonyabb panaszkezelési és végrehajtási intézkedéseket vezetne be.

 

Forrás:http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-558_hu.htm

A Magyar Telekom Nyrt. 2012. május 1 – 2012. november 17. között tisztességtelenül számlázta ki a 142 forintos tranzakciós díjat postai- és személyes befizetés esetén a fogyasztók részére, ezért a vonatkozó szerződési feltételei tisztességtelenek és érvénytelenek – a Fővárosi Ítélőtábla 2014. május 8-án helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék vonatkozó, korábbi döntését a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által indított perben. Az ítélet jogerős, a fogyasztóknak visszajár a jogtalanul kiszámlázott díjtétel!

Szövetségünk többször felhívta a figyelmet a Magyar Telekom fogyasztóellenes gyakorlatára. A szolgáltató ugyanis 2012. május 1-jét követően egészen 2012. november 17-ig a személyesen vagy postai úton befizetésre kerülő minden egyes számla esetében 142 Ft-os tranzakciós költséget számított fel ügyfeleinek, pusztán azért, mert a befizetés előbb említésre került módjait választották. Ez a gyakorlat teljes mértékben ellentétes volt a fogyasztók érdekeivel és rendkívül sok ügyfelet érintett: Magyarországon még mindig a postai csekkes befizetési mód a legelterjedtebb. Szintén érthetetlen volt, hogy személyes díjfizetés esetén miért került felszámításra a tranzakciós díj – ekkor ugyanis a fogyasztó kereste fel a szolgáltató üzletét. Azaz a vállalkozás számára ekkor nem keletkezett semmilyen adminisztrációs, illetve postaköltség, ami indokolta volna a díj kiszámlázását. Való igaz, a szolgáltatásnak ára van, amit meg kell fizetni. Ugyanakkor a befizetés módját nem lehet külön még „megsarcolni”. Tény: a Magyar Telekom semmilyen valós szolgáltatást nem nyújtott a 142 Ft-os tranzakciós díjfizetési kötelezettséggel szemben. Számtalan fogyasztónak kellett így befizetnie ezt a tisztességtelen díjtételt: pedig a nyugta, csekk kiállítása a nyújtott szolgáltatásnak egyértelműen része, nem lehet azért cserébe további, külön költséget felszámítani.

 

Most a Fővárosi Ítélőtábla is a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének adott igazat a szolgáltató ellen indított perben. Megállapította, hogy a Magyar Telekom Nyrt. által 2012. május 1. és 2012. november 17-e között alkalmazott vonatkozó általános szerződési feltételek tisztességtelenek, épp ezért azokat a szolgáltatóval szerződő valamennyi fogyasztóra nézve érvénytelennek nyilvánította. Ebbe a körbe tartoznak azok a fogyasztók, akik a szolgáltató vezetékes telefon-, illetve helyhez kötött műsorterjesztési-, valamint az utólag és előre fizetett mobil rádiótelefon szolgáltatását vették igénybe, és akár csak egyszer is felszámításra került e szolgáltatások esetében részükre a postai sárga csekken vagy a személyes ügyfélkapcsolati pontokon történő befizetéskor a 142 Ft-os tranzakciós díj.

 

Szövetségünk ezúton kéri a Magyar Telekom Nyrt-t, hogy önként fizesse vissza a fogyasztóknak a jogtalanul kiszámlázott díjakat, amelyeket a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint is tisztességtelenül alkalmazott!

Az Európai Unió országainak 2019-ig legalább 80 százalékkal csökkenteniük kell a leginkább környezetszennyező és leggyakrabban használt műanyag zacskók használatát – erről nemrég szavazott az Európai Parlament. A képviselők adók, díjak, piaci korlátozások vagy tiltás bevezetését javasolják. A szemétbe kerülő műanyag hordtáskák ugyanis komoly természetvédelmi problémát jelentenek – különösen a tengerek és más vizek szennyezése miatt.

„A képviselők ma megszavazták, hogy az Unióban sokkal kevesebb nejlonzsákot használjunk, és kevesebb hordtáska kerüljön a szemétbe. A nejlonzsákok számát egy kötelező érték alá kell szorítani, és nem lehet ingyenzacskót adni. Ahogy azt már több jó példából láthatjuk, az eldobható nejlonzsákok mennyiségét célirányos politikával radikálisan csökkenteni lehet. A nejlonzsákok fokozatos kivezetése jó megoldás a környezetbe jutó műanyaghulladék okozta problémáraˮ- mondta Margrete Auken dán zöldpárti képviselő, akinek a jelentését 539 szavazattal, 51 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett fogadták el.

 

2017-re felére, 2019-ig 80 százalékkal csökkenjen a nejlonzsákok száma

 

Az 50 mikronnál vékonyabb, könnyű nejlonzsákokat – amelyeknek legnagyobb része az Unióban fogy – sokkal ritkábban használják újra, mint a vastagabb fajtákat, így sokszor azonnal a szemétbe kerülnek, szennyezve a környezetet.

 

Az Unió tagállamainak 2017-ig legalább a felére kell visszaszorítaniuk az ilyen nejlonzsákok használatát, két évvel később pedig 80% százalékkal kell csökkenteni a jelenlegi forgalmat a 2010-eshez képest. A tagállamok adók, díjak, piaci korlátozások vagy tiltások révén érhetik el, hogy az üzletek ne biztosítsanak ingyen nejlonzsákokat. Egyedül a húsok, halak vagy tejtermékek csomagolásához használt, nagyon könnyű műanyagok jelenthetnek kivételt.

 

2019-ig a zöldség-gyümölcs csomagolására használt nejlonzsákokat újrafeldolgozott papírból, vagy lebomló és komposztálható anyagokból készült tasakoknak kell felváltania. A lebomló és komposztálható csomagolással kapcsolatos előírásokat felül kell vizsgálni, fogalmaztak a képviselők.

 

Háttér

 

2010-ben minden egyes uniós polgár kb. 198 nejlonzacskót használt, ennek 90 százaléka a könnyebb, ritkán újrahasznált, általában azonnal kidobott fajta. Ha nem történik változás, akkor a nejlonzsákok száma tovább növekszik. A Bizottság hatásvizsgálata szerint 2010-ben csak az Unióban több mint nyolc milliárd nejlonzacskó végezte a szemetesben.

 

A következő lépések

 

A Parlament a döntéssel az első olvasatot lezárva megfogalmazta álláspontját, amelynek alapján a következő ciklus új Parlamentje megkezdheti a tárgyalásokat a tagállamokkal.

 

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20140411IPR43461/html/Eur%C3%B3p%C3%A1nak-kevesebb-nejlonzs%C3%A1kot-kell-haszn%C3%A1lnia