A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége feltett célja, hogy a fogyasztókat közérthető formában ismertesse meg a békéltető testületi eljárással összefüggő tudnivalókkal. Ezért csokorba gyűjtöttük azokat a leggyakoribb kérdéseket – és azokra adott válaszokat -, amelyek valószínűsíthetően legelőször megfogalmazódnak bennük, legyen szó akár azokról, akik már részt vettek ilyen eljárásban vagy épp azon fogyasztókról, akik esetleg még nem hallottak a békéltető testületek intézményéről. Az összefoglaló anyag ide kattintva tekinthető meg.

Szövetségünk a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztése érdekében – nyilvánosságra hozott békéltető testületi ajánlásokból – esettanulmányokat állított össze a szavatosság-jótállás, és a speciális értékesítési formák (üzleten kívüli értékesítés, távollevők között kötött szerződések) témaköréből, amelyek végén jótanácsokkal is ellátjuk a fogyasztókat. Az elkészített összefoglaló ide kattintva érhető el.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége kiemelt célja, hogy hozzásegítse a fogyasztókat jogaik érvényesítéséhez, ezért elektronikus brossúrát állított össze, amelyben békéltető testületi eljárásokkal kapcsolatos formanyomtatványok megfogalmazásában nyújt segítséget. Az ingyenes és gyors békéltető testületi eljárások igénybevételét elősegítő formanyomtatványok ide kattintva érhetőek el.

A tejtermékek esetében jól láthatóan fel kell tüntetni magyarul azok megnevezését, valamint a származás országát – nemrég került közzétételre a vonatkozó miniszteri rendelet tervezete.

 

Az Európai Unió Bizottsága az 1169/2011/EU rendelet alapján felhatalmazást kapott, hogy részletes szabályokat alkosson az élelmiszerek csomagolásain elhelyezett információk olvashatóságának a szabályairól. Azonban amíg ez elkészül, a tagállamoknak lehetőségük van saját hatáskörükben eljárva szabályokat alkotni a fent említett kérdésben. A tagállamok, így köztük Magyarország is felmérést végzett arról, hogy a fogyasztóknak van-e igényük arra, hogy a tej származási helye kötelezően fel legyen-e tüntetve a csomagoláson. A vizsgálat kimutatta, hogy a hazai fogyasztók számára fontos, hogy az előbb említett információk jelölésre kerüljenek ezeken a termékeken. Ennek megvalósulása érdekében a földművelésügyi miniszter kezdeményezte nemrég a még hatályos, a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009.(XI.12.) FVM rendelet módosítását.

 

Újításként jelenik meg a tervezetben, hogy a tejtermékek esetében a magyar nyelvű megnevezést legalább a csomagoláson legnagyobb betűnagysággal feltüntetett idegen nyelvű megnevezés betűnagyságával kell feltüntetni. További lényeges rendelkezés, hogy az előbb említett megnevezés közvetlen közelében, jól olvashatóan a csomagoláson jelölve legyen a tej származási országa feltüntetve, amennyiben az nem Magyarország. A javaslat értelmében azok a termékek, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, azok a rendeletmódosítás hatálybalépésétől számított 3. hónap első napjáig hozhatók forgalomba.

 

A jogszabálytervezet eltérést enged az előző szabályok alól, ugyanis ezeknek a technikai előírásoknak nem kell megfelelni azon termékeknek, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állították elő, illetve hozták forgalomba, vagy EFTA-államban állítottak elő, feltéve, hogy más a fentiekkel egyenértékű védelmet nyújtanak a fogyasztók számára.

 

A társadalmi egyeztetés a napokban zajlott le, amelynek következtében az előbb említett rendelkezések kerülnek várhatóan bevezetésre.

Az Európai Bizottság a nemrég tovább erősítette a fogyasztók, különösen a csecsemők és kisgyermekek védelmét, ugyanis két olyan intézkedést is elfogadott, amelyek korlátozzák három tartósítószer kozmetikai termékekben való felhasználását.

„Ismét megmutattuk, hogy a fogyasztók biztonsága valamennyi döntésünkben kiemelkedő jelentőségű tényező. A tartósítószerek fontos szerepet töltenek be a kozmetikai termékekben: biztosítják, hogy a naponta használt termékek kórokozóktól mentesek legyenek. Biztosítanunk kell azonban, hogy a tartósítószerek a legnagyobb mértékű védelmet garantálják. Ezen intézkedések nyomán a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy kozmetikai termékeik biztonságosak,” – mondta Neven Mimica, a fogyasztópolitikáért felelős európai biztos.

 

A Bizottság azt követően hozta meg határozatát, hogy a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB), egy független tanácsadó testület gondos kockázatértékelés után az anyagok korlátozására vagy betiltására tett javaslatot.

 

A nemrég elfogadott intézkedések révén a Bizottság két tartósítószer – a propil-parabén és a butil-parabén – legnagyobb koncentrációját szorítja vissza a jelenleg megengedett 0,4%-ról (önálló felhasználás), illetve 0,8%-ról (észterekkel keverve való felhasználás) egységesen 0,14%-ra (amely mind a külön-külön, mind az együttesen való felhasználásra vonatkozik). A három évnél fiatalabb gyermekek pelenkával fedett bőrfelületén való alkalmazásra szánt, leöblítésre nem kerülő termékekben való használatuk pedig betiltásra kerül, mivel meglévő bőrirritáció és elzáródás esetén fokozottabban felszívódhat, mint ép bőrön át. Az új szabályokat a 2015. április 16. után forgalomba hozott termékekre kell alkalmazni.

 

Másrészt a Bizottság betiltja a metil-klór-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon keverékének használatát az olyan, leöblítésre nem kerülő termékekben, mint a testápoló krémek. Az intézkedés célja a bőrallergiák kockázatának és előfordulásának csökkentése. A tartósítószer továbbra is használható azonban olyan leöblítendő termékekben, mint a samponok és tusfürdők, a metil-klór-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon 3:1 arányú, legfeljebb 0,0015%-os koncentrációjú keverékében. Az intézkedést a 2015. július 16. után forgalomba hozott termékekre kell alkalmazni.

 

Háttér-információk

 

A tartósítószerek fontos szerepet játszanak a kozmetikumokban, mivel ezek védik meg a fogyasztókat az ártalmas kórokozóktól, amelyek egyébként elárasztanák az emberek által naponta használt krémeket és termékeket. Tartósítószerek nélküli valamennyi kozmetikumnak nagyon rövid lenne az eltarthatósága, és a legtöbbet hűtőszekrényben kellene tartani.

 

A parabének néven ismert vegyi anyagok csoportja alkotja a kozmetikai termékekben felhasználható tartósítószerek jelentős részét. A propil-parabén és a butil-parabén mellett más parabének, mint például a metil-parabén és az etil-parabén is biztonságos, miként ezt többször is megerősítette a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB). Többek között ezek a leghatékonyabb tartósítószerek.

 

A Bizottság az év elején, az újraértékeléshez szükséges adatok hiánya miatt megtiltotta öt másik parabén – az izopropil-parabén, az izobutil-parabén, a fenil-parabén, a benzil-parabén és a pentil-parabén – kozmetikai termékekben való használatát. A 2014. október 30-át követően forgalomba hozott termékek nem tartalmazhatják ezeket az anyagokat.

 

A kozmetikai termékeket az Unió szintjén a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet szabályozza a fogyasztók biztonságának és a belső piac integritásának biztosítása érdekében. Az EU-ban forgalomba hozott kozmetikai termékeknek a gyártási folyamatoktól és az értékesítési láncoktól függetlenül biztonságosnak kell lenniük. A gyártó felelős a termékek biztonságáért, és neki kell biztosítania, hogy a forgalomba hozatalukat megelőzően tudományos biztonsági értékelésen essenek át.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-1051_hu.htm

Engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási és bejelentés nélküli pénzügyi szolgáltatás közvetítésére irányuló függő ügynöki tevékenységet végzett a Meritum Hungary Zrt. – állapította meg nemrég a Magyar Nemzeti Bank, egyben megtiltotta a jogsértő tevékenységek folytatását, s összesen 56 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által indított piacfelügyeleti eljárás keretében a jegybank megállapította, hogy a Meritum Hungary Pénzügyi Zrt. (székhely: 1037 Budapest, Zay utca 24.) óvadéknyújtási szolgáltatása révén 467 természetes személy számára engedély nélkül nyújtott pénzkölcsönt. A Meritum Hungary Zrt. az általa kötött megállapodásokban arra vállalt kötelezettséget, hogy határozott időre készpénz óvadékot helyez el egy fogyasztási kölcsönt nyújtó pénzintézetnél az adósok helyett, akik ennek fejében havonta óvadéki díjat kötelesek fizetni a Meritum Hungary Zrt. részére.

 

A pénzkölcsönnyújtás két jogszabályi alapeleme – a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása és annak visszafizetési kötelezettsége – az óvadéknyújtás során így kétséget kizáróan megvalósult a felek jogviszonyában.

 

A Meritum Hungary Zrt. emellett azáltal, hogy a kölcsönért folyamodó természetes személyeket egy meghatározott pénzügyi intézményhez közvetítette, anélkül végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítésére irányuló – bejelentésköteles – függő ügynöki tevékenységet, hogy az MNB nyilvántartásában szerepelne.

 

Az MNB a nemrég közzétett határozatában mindezek miatt azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a Meritum Hungary Zrt. engedély nélkül hitel- és pénzkölcsönnyújtás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, illetve bejelentés hiányában pénzügyi szolgáltatás közvetítése pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytasson. Az engedély nélkül végzett pénzkölcsön-nyújtási tevékenység miatt az MNB a Meritum Hungary Zrt.-t 55 millió, a bejelentés hiányában végzett függő ügynöki tevékenység miatt pedig 1 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

 

Tekintettel arra, hogy a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, az MNB büntetőeljárást kezdeményezett az illetékes rendőr-főkapitányságnál. Amennyiben a jegybank bármely egyéb gazdasági társaság vagy természetesen személy esetében hasonló jogosulatlan tevékenységet, illetve konstrukciót észlel a továbbiakban, haladéktalanul szankciós intézkedést hoz az érintettekkel szemben.

 

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/14_09_10-Meritum.html

 

A légi járat tényleges érkezése időpontjaként azt az időpontot kell tekinteni, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik. Ez alapján állapítható meg ugyanis a kártalanítás megítélése kapcsán a késés terjedelme – mondta ki az Európai Bíróság nemrég meghozott ítéletében.

Az Európai Bíróság ítélete meghozatalának hátterében álló tényállás szerint a Germanwings légitársaság Salzburgból (Ausztria) Köln/Bonnba (Németország) tartó járata késésének terjedelme képezte a felek között a vita tárgyát. Ugyanis a szóban forgó gép még 3 óra 10 perces késéssel szállt fel, azonban később a járat kerekei a Köln/Bonn repülőtér leszállópályáján már „csak” 2 óra 58 perces késéssel értek földet. Végül pedig amikor a repülőgép elérte állóhelyét, a késés 3 óra 3 perc volt. Az ajtókat kevés idővel később nyitották ki.

 

Az egyik fogyasztó 250 EUR összegű kártalanítási igényt nyújtott be a légitársasághoz, mivel a repülőgép a végső célállomást a tervezett érkezési időponthoz képest több mint három órás késéssel érte el. Azonban panasza elutasításra került: a Germanwings arra hivatkozott, hogy a tényleges érkezési időpont voltaképpen az, amikor a gép kerekei a Köln/Bonn repülőtér leszállópályáján földet értek. Emiatt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tervezett érkezési időponthoz képest a késés időtartama csupán 2 óra 58 perc volt: így pedig a fogyasztót semmilyen kártalanítás nem illeti meg. A fogyasztó ezt követően az osztrák bírósághoz nyújtott be keresetet és kérte a légitársaság kötelezését a 250 EUR összegű kártalanítás megfizetésére. Ezt követően fordult az osztrák bíróság az eljárásban az Európai Bírósághoz azzal a kérdéssel fordult, hogy mely időpont felel meg a repülőgép tényleges érkezési időpontjának.

 

Az Európai Bíróság ezt követően a nemrég meghozott ítéletében megállapította, hogy a „tényleges érkezési időpontˮ fogalma csupán a szerződés alapján nem határozható meg: azt önállóan és egységesen kell értelmezni. Rámutatott arra is, hogy a repülés ideje alatt az utasok a légi szállító utasításai mellett és ellenőrzése alatt zárt térbe vannak bezárva, miközben jelentősen korlátozottak technikai és biztonsági okokból a külvilággal való kapcsolattartásra vonatkozó lehetőségeik. E körülmények között tehát az utasok nem intézhetik folyamatosan személyes, családi, szociális vagy üzleti ügyeiket. Habár az ilyen kellemetlenségek elkerülhetetlenek mindaddig, amíg a repülés nem haladja meg a tervezett időtartamot, ez késés esetén már megváltozik: a fogyasztók ugyanis a késés folytán „elveszett időtˮ nem használhatják azon célok elérésére, amelyek miatt éppen az aktuális járatot választották. Épp emiatt pedig a „tényleges érkezési időpontˮ fogalma alatt azt az időpontot kell érteni az Európai Bíróság álláspontja szerint, amikor is az említett kényszerhelyzet véget ér.

 

Márpedig a légi járat utasainak helyzete nem változik lényegesen sem akkor, amikor a repülőgép kerekei a leszálló pályán földet érnek, sem pedig akkor, amikor a repülőgép eléri állóhelyét. Az utasok ugyanis ekkor ugyanúgy zárt térben tartózkodnak, ahol továbbra is az említett kényszerhelyzetben vannak – korlátozott lehetőségekkel. Az említett kényszerhelyzet akkor ér véget számukra, amikor engedélyezik, hogy elhagyják a gépet és e célból utasítást kap a személyzet a repülőgép ajtajainak kinyitására. Ekkor már folytathatják ugyanis szokásos tevékenységeiket.

 

Mindezeket folytán kimondta az Európai Bíróság, hogy a légi járat utasai által elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor használt „érkezési időpontˮ annak az időpontnak felel meg, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik, és e pillanatban az utasok már elhagyhatják a gépet.

 

Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletének teljes szövege ide kattintva tekinthető meg.

 

Forrás: http://curia.europa.eu/jcms/wp-content/uploads/docs/application/pdf/2014-09/cp140116hu.pdf

A dubai Gazdaságfejlesztési Minisztérium két raktárépületben rendelt el rajtaütést a közelmúltban. Az eredmény: több mint egymillió hamis termék.

Az akciót az Öböl-menti ország minisztériumának kereskedelmi és fogyasztóvédelmi  egységei hajtották végre. Összesen egymilliónál is több hamis termékre akadtak a két razzia során. A művelet több mint tíz órát vett igénybe, a nyomozók ugyanis tételesen ellenőriztek és azonosítottak minden terméktípust, írja az uaeinteract.com

 

A lefoglalt hamis portéka egy része  Dubaiba került volna, míg más szállítmányok továbbhajózásra vártak a raktárakban. Előbbieket a hatóságok megsemmisítették, utóbbiakat pedig visszaküldték a származási országba.

 

Abdullah Al Shehi, a Szellemitulajdon-Védelmi Hivatal igazgatója emlékeztetett rá, hogy éberen figyelik a piacot, és fellépnek azok ellen, akik más védjegyét bitorolják. Meggyőződése szerint erőfeszítéseik elengedhetetlenek, ha Dubai kedvelt nemzetközi kereskedelmi központ és üzleti úti cél státuszát fenn akarják tartani.

 

Ibrahim Behzad, a Minisztérium szellemi tulajdonjogi részlegének vezető tisztségviselőjét is idézi a uaeinteract.com hírportál cikke. Behzad köszönetet mondott a védjegyjogosultaknak, akik regisztráltatták termékeiket, és megosztják a hatóságokkal a legfrissebb információkat róluk, hiszen ez teszi lehetővé a hamis termékek azonosítását.

 

Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Hírlevél, 2014. szeptember 11.

A három évvel ezelőtt készített hasonló felmérést követő legfrissebb Eurobarométer felmérésből egyértelműen az derül ki, hogy a gazdasági válság ellenére nem lanyhult az európai fogyasztók környezeti kérdések iránti érdeklődése. A 28 000 megkérdezett polgár túlnyomó többsége (95%-a) úgy nyilatkozott, hogy személyesen is fontosnak tartja a környezet védelmét, és sokan úgy vélik, hogy van még mit tenni e téren – olvasható az Európai Bizottság internetes honlapján.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos a következőket mondta: „Jó látni, hogy a környezetvédelem ügye még ezekben a nehéz időkben is ilyen erőteljes és széles körű támogatást élvez. Az emberek különösen aggasztónak találják a levegő- és a vízszennyezéssel, a vegyi anyagokkal és a hulladékkal kapcsolatos problémákat, és úgy érzik, hogy mindenkinek többet kellene tennie a környezet védelméért.”

 

A legfontosabb eredmények:

 

A környezetvédelem a gazdaság érdekeit is szolgálja

 

Az emberek döntő többsége egyetért abban, hogy a természeti erőforrások hatékony felhasználása és a környezet védelme előmozdíthatja a gazdasági növekedést (az erőforrások felhasználását illetően a válaszadók 79%-a, a környezetvédelem kapcsán 74%-uk nyilatkozott így). Míg a felmérésben részt vevők 80%-a gondolja úgy, hogy a gazdaság kihat az életminőségükre, 75% az aránya azoknak, akik szerint a környezet állapota hasonló hatást fejt ki, és az uniós polgárok 77%-a véli úgy, hogy a környezettel kapcsolatos problémák közvetlenül befolyásolják mindennapjaikat. A legtöbb aggodalmat a szennyezés és ezen belül (a válaszok 56, illetve 50%-a alapján) elsősorban a levegő és a víz szennyezettsége, valamint a növekvő hulladékmennyiség és a természeti erőforrások kimerítése váltja ki.

 

Egyre többen (59%) vélekednek úgy, hogy az országuk által elért előrehaladás mérésében a szociális és a környezeti tényezőknek a gazdasági szempontokéval megegyező súllyal kell latba esniük. Az állami hatósági kiadások és beruházások kapcsán a válaszadók 59%-a azt a véleményt képviseli, miszerint országuk hatóságainak a költségekkel kapcsolatos megfontolások helyett a környezet kíméletére irányuló megfontolásokat kellene előtérbe helyezniük.

 

Fokozódó mértékű környezetvédelmi felelősségvállalás

 

A polgárok a 2011-esnél is nagyobb (75%-os) arányban nyilatkoztak úgy, hogy akkor is hajlandóak környezetbarát termékeket vásárolni, ha azok valamivel többe kerülnek. A döntő többség (93%) szerint a nagy szennyezőknek helyre kellene hozniuk az általuk okozott környezeti károkat. A válaszok alapján a környezeti problémák kezelésének leghatékonyabb módja az lenne, ha magasabb bírságokat szabnának ki a szabálysértőkre.

 

Az európaiak 85%-a gondolja úgy, hogy szerepet kell vállalnia a környezetvédelemben. A többségük környezetbarát szokásokat vesz fel, illetve környezetbarát életmódot alakít ki. Ezzel összefüggésben a három leggyakrabban megjelölt tevékenység a hulladék újrahasznosítási célból történő szétválogatása (72%), az energiafogyasztás csökkentése (52%) és a vízfogyasztás mérséklése (37%) volt. Míg több polgár véli úgy, hogy a környezeti kérésekben általában véve jól tájékozott, 39% szerint nem áll rendelkezésre elegendő információ a mindennapok során használt termékekben alkalmazott vegyi anyagok egészségre gyakorolt hatásairól.

 

Az emberek nagy többségének az a véleménye, hogy többet is lehetne tenni a környezet védelméért. A válaszadók 77%-a szerint a nagyvállalatok és az ipar e téren folytatott tevékenysége nem kielégítő, 70% ugyanezt gondolja a nemzeti kormányaik vonatkozó tevékenységéről is, 65% szerint pedig maguknak az állampolgároknak is lenne még mit tenniük. A felmérés eredményei alapján a környezet védelmére törekvő polgárok legfontosabb feladatai a következők: szelektív hulladékgyűjtés újrahasznosítási célból (54%), az otthoni energiafogyasztás csökkentése (39%), valamint a tömegközlekedési eszközök igénybevétele (39%).

 

Az uniós intézkedések támogatottsága

 

Az uniós polgárok 77%-a egyetért abban, hogy szükség van uniós környezetvédelmi jogszabályokra a környezet saját országukban történő megóvásához, és tízből hatan úgy vélik, hogy a környezettel kapcsolatos döntéseket az EU-n belül közösen kellene meghozni. Emellett a polgárok 79%-a úgy gondolja, hogy az EU-nak képesnek kell lennie annak ellenőrzésére, hogy a környezetvédelmi jogszabályokat helyesen alkalmazzák-e az országukban. A válaszadók 84%-a szerint több uniós forrást kellene biztosítani a környezetbarát tevékenységek támogatásához. Ezenkívül a polgárok többsége (56%) azt várja az EU-tól, hogy még többet tegyen a környezetvédelem érdekében.

 

Háttér-információk

 

A környezetvédelemmel foglalkozó legfrissebb Eurobarométer felmérés három évvel az e témában készült legutóbbi jelentés közzétételét követően lát napvilágot. A felmérést, amelynek célja az uniós polgárok környezettel kapcsolatos meglátásainak, hozzáállásának és gyakorlatainak értékelése volt, 2014. április 26. és május 11. között végezték az Európai Unió 28 tagállamában. A Környezetvédelmi Főigazgatóság megbízásából összesen 27 998 – különböző szociális és demográfiai csoportokból kiválasztott – válaszadót kérdeztek meg személyes beszélgetés keretében, a válaszadók anyanyelvén.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/search-result.htm?query=18&locale=hu&page=9

Annak érdekében, hogy a tagállamok rugalmasabban dönthessenek arról, hogy mit lehessen termeszteni a területükön, az Európai Bizottság módosítaná a jelenlegi uniós szabályokat – olvasható az Európai Parlament internetes honlapján. Jelenleg még kevés európai uniós fogyasztó tudja azt, hogy a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó előírások rendkívül szigorúak az Európai Unióban, génmódosított növényeket is csak kockázatelemzést követően lehet termeszteni.

Lehet-e genetikailag módosított növényeket termeszteni az EU-ban, mik annak feltételei?

 

Igen, amennyiben uniós szinten az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezte azt. Az engedélyezést követően az uniós országok egy védzáradékra hivatkozva tilthatják csak be a génmódosított terméket a területükön. A döntést indokolni kell, és bizonyítani kell, hogy a növény ártalmas lehet a környezetre vagy az emberekre.

 

Termesztenek-e már most is ilyen növényeket az EU-ban, és betiltotta-e azt valamelyik uniós ország?

 

Jelenleg csak a Monsanto által forgalmazott, kártevőknek ellenálló MON 810 kukoricát termesztik az EU-ban. Ausztria, Bulgária, Görögország, Németország, Magyarország, Olaszország és Luxemburg megtiltotta viszont, hogy területükön termesszék a növényt.

 

Miért akarja az EU megváltoztatni a génmódosított termékek engedélyeztetésének mostani rendszerét?

 

Néhány tagállam nagyobb szabadságot és rugalmasságot szeretett volna abban, hogy betilthassák vagy korlátozhassák a génmódosított növények termesztését. Az Európai Bizottság ezért a mostani szabályok megváltoztatására tett javaslatot, amelyről az Európai Parlament és a Tanács tárgyal jelenleg.

 

Mikor lépnek életbe az új szabályok?

 

2001-ben az EP első olvasatban már elfogadta a témáról szóló véleményét, a Tanácsban pedig 2014. június 12-én született meg a politikai megállapodás. A javaslat végleges változatát 2015-ben fogadhatják el.

 

Forrás:http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20140902STO57801/html/G%C3%A9nm%C3%B3dos%C3%ADtott-n%C3%B6v%C3%A9nyek-az-EU-ban-%E2%80%93-mit-hol-ki-termesztheti-%C5%91ket