A pénzügyi intézmények 2015. február 1-jei fordulónappal kötelesek elszámolni majd a tisztességtelenül felszámított árfolyamréssel, és kamatokkal, költségekkel a deviza és a deviza alapú hitelesek felé, s szintén e fordulónappal forintra átváltani a fennmaradó tartozást. Az erről szóló elszámolási értesítők március-áprilisban érkeznek meg a deviza alapú hitelesekhez, akik az elszámolás miatt csökkentett törlesztőrészleteket májustól fizethetik – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján.  

A törvény előírása alapján az elszámolás a deviza alapú hitelesek, illetve a törlesztőrészleteiket ténylegesen devizában fizető adósok esetében 2015. február 1-jei, a forinthitelesek esetében 2015. június 30-i fordulónappal történik. Az erről szóló elszámolási értesítőket azonban csak később kapják meg a fogyasztók: a deviza alapú kölcsönöknél 2015. március 1. és április 30. között, a devizában törlesztettek és a forinthitelek esetében 2015. augusztus 1. és szeptember 30. között kell megküldeniük azokat a pénzügyi intézményeknek. Ha viszont az adott intézmény által indított elszámolási per –előbbi esetben- március 1-ig, illetve –utóbbi esetekben- augusztus 1-ig nem zárul le, akkor az elszámolás megküldésének határideje az érintett fogyasztói körnek a per befejezésétől számított 60. nap.

 

A fogyasztók az elszámolás során visszakapják a futamidő alatt tőlük tisztességtelenül elvont kamatokat, költségeket, illetve a deviza alapú hitelesek a tisztességtelen árfolyamrés összegét.

 

A pénzügyi intézmények kiszámítják és egy levélben érkező elszámolási-forintosítási értesítőben közlik a levonás nyomán fennmaradó kölcsöntartozás és a jövőben fizetendő törlesztőrészletek összegét is. Ezzel együtt a deviza alapú és a ténylegesen devizában törlesztett kölcsönöket átváltják forintra.

 

Az elszámolás alapján visszajáró összegeket az elszámolás megküldésétől számított 15 munkanapon belül kell a pénzügyi intézménynek jóváírnia vagy – a már megszűnt fogyasztói szerződéseknél – átutalnia, kifizetnie. Az új, kedvezőbb törlesztőrészletek fizetése első alkalommal az elszámolás megküldésére nyitva álló határidő utolsó napját követő hónapban történik. Aki például áprilisban kapja meg elszámolását, így májustól fizethet alacsonyabb törlesztőrészletet. Az elszámolás során a februári fordulónaptól az elszámolási értesítésig tartó esetleges túlfizetést is jóváírják.

 

A törlesztőrészlet mértékét az elszámoláson kívül más törvényi intézkedés is csökkenti. A deviza alapú jelzáloghitelesek már 2015. január 1-jétől csökkenést tapasztalhatnak majd, mivel a pénzügyi intézmények ekkortól már nem a piaci, hanem a rögzített árfolyamon (svájci frank esetében például 256,47 forinton) számítják a törlesztőrészleteket. A törlesztőrészletek további csökkenését okozza, hogy valamennyi, az elszámolás kapcsán érintett hitelszerződésnél legkésőbb 2015. február 1-jétől vissza kell állítani a tisztességes kamatokat, amely jellemzően megegyezik a szerződéskötéskori kamattal.

 

A pénzügyi intézmény az elszámolási-forintosítási értesítőt az általa ismert utolsó postacímre küldi meg tértivevényes küldeményként. Ha egy kölcsönszerződéssel több adós érintett, akkor azok közül annak kerül kiküldésre, aki a pénzügyi intézménynél kapcsolattartóként szerepel. Ez jellemzően az a személy, akinek az értesítések korábban postázásra kerültek. Így az időközben esetleges adatváltozást a fogyasztóknak célszerű mielőbb bejelenteni. Ha egy fogyasztó hitelszerződése már megszűnt, s már nincs élő kapcsolata a pénzügyi intézményével, fontos, hogy postacímét egyeztesse, címváltozás esetén pedig közölje a vele elszámoló pénzügyi intézménnyel. A bankok, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján letölthetők az erre szolgáló változásbejelentő űrlapok.

 

A pénzügyi intézmények egy jegybanki rendelet alapján kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat az elszámolással kapcsolatos tudnivalókról honlapjuk „Elszámolási és forintosítási információk” menüpontjában, illetve ügyfélszolgálataikon, s közé kell tenniük a folyamathoz esetlegesen szükséges kérelem-, és egyéb nyomtatványmintákat. Az MNB folyamatos ellenőrzésének köszönhetően a pénzügyi intézmények eleget tettek e tájékoztatási kötelezettségnek. Az elszámolással kapcsolatos információkról az MNB saját honlapján is tájékoztatja a fogyasztókat, s a pénzügyi intézményeket is.

 

2015. február 1-jével hatályba léptek fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény új fair banki szabályai is. Ezek a fogyasztói érdekek hatékonyabb érvényesülését és védelmét szolgálják a lakossági hitelezésnél azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően szigorúbb tájékoztatási követelményeket és átláthatóbb kamat-és költségszabályokat írnak elő.

 

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/sajtokozlemeny_20150202.html

 

2015. január 15-én veszi kezdetét a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének információs médiakampánya. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósuló kezdeményezés keretében a fogyasztók és vállalkozások összesen hatvankilenc darab közérthető televízió- és rádió sportban nyernek tájékoztatást a panaszügyintézés, internetes vásárlás, közműszolgáltatás, békéltető testületek népszerűsítése témakörében jogaikról. Utóbbi témakörben pedig két óriásplakát is kihelyezésre kerül 2015. február 15-március 16. között, a kampány részeként.  

A spotok az M1 TV, Duna Tv, TV 2, MR1, Class FM adókon kerülnek megjelentetésre, de elérhetőek a Szövetség internetes honlapján, emellett a youtube.com közösségi videómegosztó oldalon, a Facebook közösségi oldalon, valamint a Fogyasztók Lapja online magazinon szintén megtekinthetőek.

Két tagszervezetünkkel (Fogyasztóvédők Országos Egyesülete, Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület) összehangoltuk a projekt lebonyolítását, így egy és ugyanazon hónapban a fogyasztók és vállalkozások több mint százötven spottal fognak találkozni az országos médiacsatornákon, a legkülönfélébb fogyasztóvédelmi témakörökben.

 

A Szövetség spotjai az alábbiakban tekinthetőek meg:

Televízió spotok

Panaszügyintézés televízió spot – Információs médiakampány 2015.

Internetes vásárlás televízió spot – Információs médiakampány 2015.

Közműszolgáltatások televízió spot – Információs médiakampány 2015.

Békéltető testületek népszerűsítése televízió spot – Információs médiakampány 2015.  

 

Rádió spotok

Panaszügyintézés rádió spot – Információs médiakampány 2015.

Internetes vásárlás rádió spot – Információs médiakampány 2015.

Közműszolgáltatások rádió spot – Információs médiakampány 2015.

Békéltető testületek népszerűsítése rádió spot– Információs médiakampány 2015.  

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „Fogyasztóbarát Település” címmel írt ki korábban pályázatot, ezzel azon települések fogyasztókért tett intézkedéseit, hozzáállását kívánja értékelni, amelyek a területükön működő vállalkozások között a fogyasztóbarát szemlélet általánossá válásához és a fogyasztók helyzetének javításához hozzájárulnak. Ez idáig nyolc település nyerte el a megtisztelő címet.

Fontos tudni, hogy a pályázat csak és kizárólag a települések fogyasztókért tett intézkedéseit értékeli, közvetlen anyagi támogatást pedig nem nyújt. Mindez idáig az alábbi települések nyerték el a címet:

 

1. Pécs MJV Önkormányzata

 

2. Eger MJV Önkormányzata

 

3. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

 

4. Alsóörs Község Önkormányzata

 

5. Kaposvár MJV Önkormányzata

 

6. Miskolc MJV Önkormányzata

 

7. Cigánd Város Önkormányzata

 

8. Szolnok MJV Önkormányzata

 

A Fogyasztóbarát Település cím odaítélése az alábbi szempontok figyelembevételével történik (előnyben részesül ugyanakkor az a település, amely az alábbi tíz szempontból, legalább 5 szempontnak megfelel, illetve a jövőre nézve vállalja annak a teljesítését):

 

1. A Fogyasztóbarát Település az általa kereskedelmi, vagy szolgáltatást végző vállalkozások részére kiírt pályázatok elbírálásánál előnyben részesíti azon vállalkozásokat amelyek „Fogyasztóbarát Vállalkozás” elismerésében részesültek, illetve szerepelnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság „Pozitív listáján”.

 

2. A Fogyasztóbarát Település együttműködik fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel – részben a lehetséges együttműködések, részben a – helyi lehetőségek függvényében – infrastruktúra biztosításában való közreműködés útján.

 

3. A Fogyasztóbarát Település elősegíti és támogatja a helyi közoktatási intézményekben történő rendszeres fogyasztóvédelmi oktatások megtartását, a tanulók felkészítését fogyasztóvédelmi vetélkedőkre, versenyekre.

 

4. A Fogyasztóbarát település kiemelt figyelmet fordít a fiatalkorúak védelmére, ezért rendszeresen kezdeményez közös hatósági ellenőrzéseket a helyi rendőrség és a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségénél az éjszakai szórakozóhelyek, illetve az iskolák környékén lévő dohány, valamint alkoholtartalmú italok árusítását végző kereskedelmi egységek vizsgálata érdekében.

5. Az életkoruk, valamint a gazdasági helyzetük miatt kiszolgáltatott fogyasztók érdekeiknek védelme céljából a Fogyasztóbarát Település rendszeresen figyelemmel kíséri a helyi szervezésű árbemutatóval egybekötött termékértékesítéssel, illetve fogyasztói csoportok szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és arról tájékoztatja a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségét, kezdeményezve azok ellenőrzését.

 

6. A megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége által lefolytatott ellenőrzéseket követően maga a település is javaslatot tesz helyi vállalkozások „Pozitív listára” való felkerülése érdekében.

 

7. A Fogyasztóbarát Település az általa szervezett fesztiválokon, illetve egyéb rendezvényeken rendszeresen biztosítja az NFM, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, (NFH) illetve a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének kitelepülését a fogyasztók, illetve a helyi vállalkozások szakmai tájékoztatásának céljából.

 

8. A Fogyasztóbarát Település elősegíti az NFM és az NFH fogyasztóvédelmi kiadványainak helyi terjesztését, honlapján elektronikus úton biztosítja a hatóság hírleveleinek elérhetőségét.

 

9. A Fogyasztóbarát Település támogatja és elősegíti az NFM, az NFH illetőleg a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének rendszeres megjelenését a helyi médiában.

 

10. A Fogyasztóbarát Település a honlapján valamint az általa kiadott kiadványokon utal az elismerő címre, továbbá linkelési lehetőséget biztosít az NFM, az NFH és a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének honlapjára illetve a településre bevezető utak mentén a címre utaló táblákat helyez ki.

Még 2014. január elsején került bevezetésre az a módosítás, amely szerint a termékbemutatókat be kell jelenteni a rendezvény előtt tizenöt nappal. Egy évvel ez után jól látszik, hogy a szigorítás nem hozta meg a várt eredményeket.

Az árubemutatókra továbbra is valótlan ígéretekkel, méregdrága, ám sokszor használhatatlannak bizonyuló árucikkekkel csábítják főleg a szépkorúakat. A fogyasztóknak pedig hiába van tizennégy napjuk arra, hogy meggondolják magukat a vásárlást illetően, a cégek ezzel általában nem foglalkoznak.

Sokszor pedig utol sem tudják érni a vállalkozást a vásárlók, mert az köddé válik, a bejegyzett székhelyen egy épülőfélben lévő családi ház fogadja a fogyasztót vagy épp az már kétszer is átalakult és más vállalkozásként működik. Az alkalmazott trükkök tárháza kifogyhatatlan és a példákat sorolni lehetne. Mostanra egyértelmű vált, hogy csak a termékbemutatók betiltása hozhatja meg a várt eredményt.   

 

2014. január elsejétől hatályos a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet azon rendelkezése, hogy üzleten kívüli kereskedelem esetében legkésőbb tizenöt nappal megelőzően be kell jelenteni a termékbemutatókat az illetékes jegyzőnek. A fogyasztóvédelmi felügyelőség ekkor még nem is értesül az esetről: a jegyző a Korm. rendelet értelmében csak később – szinte „postásként” – értesíti az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes hatóságot.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez beérkező fogyasztó megkeresések alapján jól látszik, hogy a módosítás nem érte el a kívánt hatást: a bejelentési kötelezettség nem változtatott általánosan a cégek gyakorlatán. Azok továbbra is valótlan, szórólapon megtalálható ígéretekkel, sokszor nem is létező ingyenes egészségi állapot-felméréssel, ajándékokkal csábítják a fogyasztókat a rendezvényekre, ahol pedig megtévesztő információkkal, agresszív marketing-technikákkal veszik rá őket a szerződéskötésre. Az tehát, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság tudomást szerez – már ha szerez és a cég teljesíti bejelentési kötelezettségét – a rendezvényről, továbbra sem riasztja el a cégeket a fenti fogyasztóellenes gyakorlatok alkalmazásától.

 

2014. június 13. óta a fogyasztók már nem 8 munkanapon, hanem 14 napon belül gondolhatják meg magukat, ha termékbemutatón vásárolnak, de az érintett vállalkozások ezzel sem törődnek sokszor, hiába jelentik be megfelelően részükre írásban azt, hogy gyakorolják indokolás nélküli elállási jogaikat. A vásárlók ekkor persze bottal üthetik a rendezvényen általában már előlegként előre elkért több tízezer forintos összeget is.

 

Ráadásul rajtuk marad ilyenkor a sokszor használhatatlan termék, amelyhez a boltban vagy interneten akár ötödannyi összegért is hozzájuthatnak – mint az történt a 280.000 Ft-ért polarizált fényterápiás lámpaszettet vásárló fogyasztó esetében, aki csak később tájékozódott a weben annak valódi áráról.

 

A fogyasztóvédelmi szabályok megsértése mellett a termékbemutatós cégekkel más hatóságoknak is meggyűlik a bajuk rendszeresen. Nem példa nélküli velük szemben a jogellenes adatkezelés miatti bírságok alkalmazása vagy épp a csalás kísérletének gyanúja miatt rendőrségi nyomozás a legutóbbi esetnél, amikor a vállalkozás azt állította valótlanul a megvételre kínál ágyneműről, hogy annak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár visszatéríti az árát. Emellett pedig a Gazdasági Versenyhivatal is sorra hozza meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megállapító és több millió forintos bírságokról szóló határozatait.  

 

Mindezek egy irányba mutatnak: az árubemutatóval foglalkozó cégek megfékezésére hozott előírások kudarcot vallottak, nem hozták meg a kellő eredményeket.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fogyasztói tudatosság javítása érdekében nyilvánosságra hozatalra került békéltető testületi ajánlásokból újabb esettanulmányokat állított össze.

Az elektronikus brossúra keretében a szavatosság-jótállás, és a speciális értékesítési formák (üzleten kívüli értékesítés), valamint az egyéb, a fogyasztók által gyakran igénybe vett egyéb szolgáltatások témaköréből hoztunk szemelvényeket, jótanácsokkal-tanulságokkal ellátva, amelyek segítségével a fogyasztók a tudatos döntéshozatal jegyében köthetik meg a jövőben vonatkozó szerződéseiket. A brossúra ide kattintva tekinthető meg.

 

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület által meghirdetett Országos Fogyasztóvédelmi Sulipárbaj harmadik fordulójának kérdéssora már kitölthető a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége honlapján (www.feosz.hu) a „Kattintson” menüpontban, valamint beküldhetőek a fogyasztóvédelmi formanyomtatvánnyal, rajzpályázattal összefüggő feladatok is 2015. január 8-ig a kofe@fogyvedok.hu e-mail címre!

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége korábban bíróság előtt támadta meg az internetes értékesítéssel foglalkozó plazamarket.hu vállalkozás szerződési feltételeit, ugyanakkor a perben ítélet meghozatalára már nem is volt szükség. A cég ugyanis önként vállalta tisztességtelen szerződési feltételei módosítását és a jövőben nem korlátozza a fogyasztókat indokolás nélküli elállási joguk gyakorlásában. Nem árt azonban körültekintően eljárni, ha a fogyasztók online szerzik be a fa alá szánt ajándékot – bizonyos kereskedők még mindig jogszabályellenes feltételeket alkalmaznak.

Internetes vásárlás esetén a fogyasztók tizennégy napon belül meggondolhatják magukat, ekkor vissza kell kapniuk a kereskedőnek kifizetett teljes összeget – a médiában számtalan hírforrás emlékezteti a fogyasztókat legfontosabb jogukra az Ünnepek közeledtével. Se szeri-se száma viszont azoknak az online cégeknek, amelyek az egyértelmű szabályok ellenére különböző trükkökkel próbálnak kibújni kötelezettségeik alól. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége még 2013-ban hét webshop általános szerződési feltételeinek vizsgálatát végezte el „Nagy Karácsonyi Webáruház Teszt” néven. A vizsgálat eredményei nem voltak bíztatóak, mivel hétből mindössze egy vállalkozás nyújtott teljes körű és megfelelő tartalmú tájékoztatást a fogyasztókat megillető indokolás nélküli elállási jogról.

 

A vizsgált cégek egyike volt a PlazaMarket.hu webáruház, amely kikötötte, hogy a fogyasztó nem gondolhatja meg magát és nem élhet e joggal akkor, ha nincs meg a termék eredeti, sértetlen csomagolása. Holott az indokolás nélküli elállási jog szerepe épp az, hogy a fogyasztó meggyőződjön róla: azt kapta valóban, amit megrendelt. Sőt, a jelenleg hatályos előírások szerint olyan mértékben használhatja is az árucikket, amely ahhoz szükséges, hogy annak jellegét, tulajdonságait megállapítsa. Erre azonban nem is lenne lehetősége a vásárlónak akkor, ha fel sem bontja a csomagolást. Szintén tisztességtelen volt az a feltétel, amely szerint hibás termék esetén a kicseréléshez az eredeti doboz, csomagolás megléte szükséges. Ha ugyanis az áru a vásárláskor már eleve hibás volt, nem köthető ilyen szűkítő feltételhez a fogyasztó kicseréléshez való joga.

 

Mindezek miatt a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége közérdekű keresetet indított a webáruház ellen. A bírósági eljárásban azonban a Szövetség és a vállalkozás egyezséget kötött, mivel utóbbi önként vállalta, hogy általános szerződési feltételeit módosítja a vonatkozó előírásoknak megfelelően.

 

 

 

Ugyanakkor érdemes odafigyelni a fogyasztóknak azokra a trükkökre, kiskapukra, amelyeket bizonyos vállalkozások az indokolás nélküli elállási jog esetében még mindig alkalmaznak:

 

1. Így jogszabályba ütközik az a feltétel a fentiek szerint, ha bontatlan, eredeti csomagolás meglétéhez kötik e jogot.

 

2. Érdemes azt tudni, hogy ha a vállalkozás az indokolás nélküli elállási jogról nem adott tájékoztatást, úgy annak tizennégy napos határideje tizenkét hónappal meghosszabbodik, amennyiben pedig e tizenkét hónapon belül a tájékoztatást pótolja, akkor az elállásra nyitva álló határidő a tájékoztatás megadása napján kezdődik, és az azt követő tizennegyedik napon jár le. Amennyiben a cég ezzel ellentétes tájékoztatást nyújt, ez sem szabad elfogadni.

 

3. Az érvényben lévő előírások szerint a kereskedőnek tizennégy napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által már megfizetett teljes összeget, ha utóbbi gyakorolja indokolás nélküli elállási jogát. Ezt pedig csak addig tarthatja vissza, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte. A tizennégy napos határidőt a kereskedő nem húzhatja-halaszthatja. Az elállásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt vagy például harminc munkanapon belül történő visszatérítés kikötése tehát ellentétes a fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.

 

4. Gyakori az is, hogy az online webshopot üzemeltető cégek az indokolás nélküli elállási jog érvényesítését az eredeti blokkhoz vagy számlához kötik. Ugyanakkor már a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési gyakorlata szerint is e kikötés jogsértő és nem indokolt ilyen többletfeltétel támasztása. Távollevők között megkötött szerződés (mint amilyen az internetes vásárlás is) esetén ugyanis azt a vállalkozás köteles visszaigazolni. Ennek köszönhetően pedig a fogyasztó kiléte és az általa megrendelt pontos árucikk nyomon követhető mindkét fél számára, a nyugta, számla pedig nem lehet szükséges még külön az azonosításhoz, így annak bemutatása sem követelhető.

 

5. Szintén lényeges előírás, hogy az indokolás nélküli elállási jog érvényesítése esetében a fogyasztó által kifizetett teljes összeget vissza kell téríteni, vonatkozik ez a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségekre is. Emiatt ne fogadják el a fogyasztók a kereskedők azon hivatkozását, ha a teljes vételár mellett eredetileg felszámolt kiszállítási költséget már nem akarják visszautalni. A visszatérítési kötelezettség ugyanis a teljes kifizetett összegre vonatkozik, már pedig ez érvényes arra a külön díjra is, amelyért cserébe a vállalkozás a fogyasztónak kiszállította a terméket. A fogyasztónak elállás esetén csak a kereskedőhöz való visszaküldés költségeit kell állnia.

 

6. Ugyanígy ellentétes a jogszabályokkal annak a feltételnek a kikötése, amely megfosztja a fogyasztót az indokolás nélküli elállási jogának gyakorlásától akkor, ha például a termék sérült vagy hiányos. Ez esetben is meggondolhatja magát a vásárló és élhet e jogával, ugyanakkor felel azért az értékcsökkenésért, amely abból származik, hogy a terméket annak jellegének, tulajdonságainak, működésének megállapításához szükséges igénybe vételt meghaladó mértékben használta. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezúton is kéri a fogyasztókat, hogy jelentsék be a feosz@feosz.hu e-mail címen, ha az említettekhez hasonló szerződési feltételek alkalmazását tapasztalják. 

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ támogatásával megvalósuló programja részeként fogyatékkal élő fogyasztók személyes pénzügyi fogyasztóvédelmi oktatását valósítja meg, ebből két rendezvényre már sor is került 2014. november 21-én és 24-én Budapesten.

A hallgatóság pozitív visszajelzései egyértelműen megerősítették, hogy szükség van az ilyen és ehhez hasonló oktatásokra.  A Szövetségnek a rendezvényekről készített összefoglalója, egyúttal a levetített prezentációk megtekinthetőek ide kattintva.

Hamis márkajelzésű ruhát, romlott élelmiszert és veszélyes műszaki cikkeket találtak egy nagyszabású ellenőrzésen a fővárosban, a Kőbányai úti Ganz-telepen – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-vel. A többnapos ellenőrzésen, amelyen hét hatóság háromszáz dolgozója vett részt, munkaügyi szabálytalanságokra is fény derült. – áll az MTI közleményében.

A közlemény szerint a NAV járőrei 100 millió forintot meghaladó értékű, főleg népszerű világmárkák hamis márkajelzésű utánzataira bukkantak. Az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt az árut lefoglalták, az ügyben büntetőeljárás indul.

 

Az adóellenőrök az ötnapos ellenőrzés-sorozat alatt elsősorban az igazolatlan eredetű áruk felkutatására és a feketefoglalkoztatásra koncentráltak. A kereskedők döntő többsége a helyszínen nem tudta igazolni a legális beszerzést, így ők további vizsgálatra számíthatnak. A revizorok az ellenőrzések mintegy kétharmadában állapították meg, hogy a telepen dolgozókat bejelentés nélkül foglalkoztatják vagy maga a munkáltató is adószám nélkül végzi a tevékenységét. Az ellenőrzéseken több, adótartozást felhalmozó kereskedő is fennakadt, a végrehajtók 7,5 millió forint értékben készpénzt, árut és gépjárműveket foglaltak le.

 

A kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségének munkatársai több mint húszféle, súlyos veszélyt jelentő terméket – hosszabbítókat, rádiókat, akkumulátoros zseblámpákat, hajvágó készletet – találtak, amelyek lefoglalásával hozzávetőlegesen 600 vásárlót óvtak meg az esetleges fizikai sérülésektől és vagyoni károktól – hangsúlyozták.

 

Az akcióban a rendőrség is részt vett, amely a NAV bevetési járőreivel közösen folyamatosan ellenőrizte a ki- és belépő forgalmat, valamint a szállítmányok papírjait. Öt nap alatt csaknem ezer embert igazoltattak és hétszáz gépjárművet vizsgáltak át.

 

A közleményben az áll: a távol-keleti eredetű könnyűipari áruk magyarországi központi elosztójának számító Ganz-telepen folyamatosak a hatósági ellenőrzések. A legutóbbi átfogó ellenőrzés-sorozatot a korábban feltárt jogsértések súlya és mennyisége, valamint a karácsonyra szánt áruk kiskereskedelmi terítésének megkezdése indokolta. A tapasztalatok tükrében, valamint a karácsonyi áruterítésre tekintettel a területen további, a vásárlókkal szembeni visszaélések kiszűrését is szolgáló ellenőrzések várhatók – fűzték hozzá.

 

Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Hírlevél

 

2014. december 4-én első alkalommal kerül megrendezésre az I. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Konferencia a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. A rendezvény célja, hogy lehetővé tegye a fogyasztóvédelmi szakigazgatási terület, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, valamint a tudomány képviselőinek találkozását, tapasztalat- és véleménycseréjét.

A konferencia együttműködő partnere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara, valamint a Kar Közigazgatási Jogi Tanszéke.

 

A rendezvény előadói – amelynek soraiba a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is meghívást kapott – a fogyasztóvédelmi szakterület időszerű témáiról tartanak előadást a fogyasztóvédelmi intézményrendszer, a fogyasztóvédelmi civil szervezetek, a tudomány képviselői, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem érdeklődő hallgatói előtt.

A Fogasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége meghívott előadója által a konferencián levetítésre került prezentáció megtekinthető ide kattintva.