Immár második alkalommal került megrendezésre a BEUC (Európai Fogyasztók Szervezete) szervezésében a COJEF-találkozó. E nemzetközi civil fogyasztóvédelmi projekt célja a nemzeti fogyasztói érdekérvényesítés tapasztalatainak megosztása, a legjobb gyakorlatok átvétele. A találkozó helyszíne ezúttal Milánóban volt, ahol részt vett az olasz Altroconsumo, és több más európai uniós tagállam fogyasztói szervezete is. Magyarországot az ülésen a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége képviselte, amely szintén a BEUC tagja.
Valamennyi előadás és beszélgetés témája a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat volt, azon belül is főszabály szerint annak a tagállamokban a közelmúltban előforduló esetei, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EC Európai Bizottsági irányelv fényében.
Az első napot és ezzel az egész eseménysorozatot a belga Evelyne Terryn (KU LEUVEN – KULAK Egyetem docense) nyitotta, egy átfogó összegzést adva a legfrissebb bírósági gyakorlatról. Előadásában két fontos tényre hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy a vonatkozó jogszabály kapcsán sok fogalom nem tisztázott, és ezen fogalmak meghatározása a tagállamokban sem egységes. Kiemelte például a „gyermek” fogalmát, mely nincs meghatározva a jogszabályban, annak ellenére, hogy a gyermekek felé irányuló közvetlen felhívás abszolút tiltólistán, az úgynevezett feketelistán szerepel, vagyis minden körülmények között tilos. Amikor azonban a bíróságnak dönteni kell abban a kérdésben, hogy ez a cselekmény megvalósult-e, sem a gyermek fogalma, sem pedig a közvetlen felhívás fogalma nem egységes, utóbbi valójában ki sem alakult.
A másik fontos észrevétele, hogy a teljes jogharmonizáció miatt a tagállamok korábban már létező, esetenként az irányelvnél szigorúbb szabályai nem alkalmazhatóak, hiszen ellentétesek az EU jogalkotással.
Ezt követően a házigazda olasz szervezet, az Altroconsumo képviselője nyújtott betekintést legnagyobb 2014-es projektjük, a nagy gépjármű-üzemanyagfogyasztás teszt és az ahhoz kapcsolódó közérdekű kereset aktualitásaiba. Előadta, hogy melyek azok a módszerek, amelyekkel az autógyártók a kötelező tesztek során a valós fogyasztás töredékét érik el. Két típust vizsgáltak, egy FIAT Pandát, és egy Volkswagen Golfot, előbbi esetében 18%, utóbbi esetében 50% eltérés mutatkozott a meghirdetett és a valós fogyasztási érték között. A kereset jelenleg már a bíróság előtt van, de tervezik további típusok tesztelését is hasonló módszerekkel.
Az első napot Marieke Sluijters a holland Fogyasztóvédelmi és Gazdasági Hivatal elnökasszonya zárta, azzal, hogy bemutatta ezt az újonnan megalakult szervezetet, ami egyesíti a fogyasztóvédelmi egyesületek tájékoztató, informáló, segítségnyújtó szerepét, és emellett fogyasztóvédelmi és verseny ügyekben eljáró hatóságként vizsgál, és szükség esetén bírságol.
A második napot a Hans-W. Miklitz, a firenzei European University Institute professzora elnökölte, a nap középpontjában pedig a gyermekek álltak, a német Helke Heidemann-Peuser kettő, míg az osztrák Ulrike Docekal három közelmúltbeli esetről számolt be, melyben gyermekek számára közvetíttek felhívást a vállalkozások. A nemzeti döntések megosztóak voltak. A német Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a reklámot, a gyermek számára intézett felhívást a maga egészében kell vizsgálni, nem csak a szövegében, de az esetlegesen hozzá tartozó továbbmutató linkekkel együtt, a gyermek márpedig egészében értelmezi, és megérti a felhívást, és annak megfelelően mérlegeli, hogy szüksége van-e az adott termékre, vagy sem.
Az osztrák ügyek annyira frissek voltak, hogy csak egyikükben született jogerős döntés. Ennek alapja, hogy az ellenőrző könyvet bizonyos vállalkozások ingyen nyújtják az iskolák számára, így annak megvétele nem jelent az intézmények számára többletköltséget, de ennek fejében ezek az ellenőrző könyvek, amit a gyermek minden nap kinyit, reklámokat tartalmaznak, szinte minden oldalon a lap alján, de egész oldalakon is. Itt egyrészt azt is vizsgálta a bíróság, hogy vajon ezek a felhívások a gyermeknek, vagy a szülőknek szólnak-e, és arra jutott, hogy bár végső soron a szülő az, aki terméket választ a gyermek részére, de ő is rövid időközönként visszatérően ugyanezekkel a képekkel szembesül, melyek rögzülnek, és ugyanez természetesen érinti a gyermeket is. A végső döntés szerint az ügyben foglalt mennyiségű reklám és termékmegjelenítés arányaiban túl sok, ezért nem megengedett. Mindez előrevetíti, hogy újabb perek kellenek majd annak kialakítására, hogy hol húzódik a határ az arányiban sok, és a még megengedhető mértékű hirdetés között.
Sophie Ridoux az Európai Bizottság részéről elmondta, hogy készül egy új útmutató az irányelv alkalmazásához, illetve több tagállamba, köztük Magyarországra is ellátogatnak munkatársaik, hogy segítség a jogalkalmazókat mind az átültetésben, mind pedig az értelmezésben és helyes alkalmazásban. Úgy fogalmazott, hogy szeretnék bevonni a civil szervezeteket is, előadásokat és workshopokat is tartani, de részleteket erről még nem árult el.
Hans-W. Miklitz a találkozóra egy, az irányelvhez tartozó útmutató kidolgozásához irányadó szempontokat felvonultató tanulmánnyal készült, melynek megvitatása és a Bizottság elé tárása a résztvevő szervezetek közös feladta. Ezzel az irányelv valamennyi tagállamban valóban egységesen alkalmazható, így a jogharmonizáció és a fogyasztók tisztességtelen és/vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme is teljes lehet, mely mindannyiunk közös célja.
