A forint és deviza hitel- vagy lízingszerződéssel rendelkező fogyasztók akkor is kérhetnek részletes elszámolást pénzügyi intézményüktől, ha tőlük korábban nem vontak el tisztességtelenül költségeket, s így nem kaptak elszámolási értesítőt szeptember végéig, mert szolgáltatójuk e kötelezettségét közlemény közzététele útján teljesítette – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján.

Az elmúlt időszakban több fogyasztói megkeresés érkezett a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) és a Pénzügyi Békéltető Testülethez is már konkrét kérelem formájában arra vonatkozóan, hogy azon forint és deviza hitelesek kérhetnek-e részletes elszámolást, akiknél pénzügyi intézményük nem emelte meg tisztességtelenül a kamatot, díjat vagy a költséget és ezáltal nem keletkezett tisztességtelenül elvont összeg. Nekik ugyanis emiatt az elszámolási szabályok szerint (58/2015 MNB rendelet) sem visszajáró összeget, sem elszámolási értesítőt nem kellett kapniuk postai úton az elszámolás 2015. szeptember 30-ig tartó teljesítése során.

 

A vonatkozó MNB rendelet értelmében azoknál a korábban már szerződésszerű teljesítéssel megszűnt – jellemzően rövid futamidejű, fix költségű – fogyasztói kölcsönszerződéseknél, ahol semmiféle kötelezettség nem maradt fenn és a szerződés ideje alatt tisztességtelen kamat-, díj-, költségemelés sem volt, nem kell külön értesítő levelet küldeni. E szerződések esetében a pénzügyi intézmények az elszámolásról a honlapjukon, illetve ügyfélszolgálati helységeikben közzétett közleményben tájékoztathatják az ügyfeleket.

 

A jegybank álláspontja szerint azonban az elszámolás ily módon történő teljesítése a fogyasztók jogait nem csorbíthatja. Ennek megfelelően az érintett ügyfelek – amennyiben igénylik – ez esetben is kérhetik a részletes elszámolást és annak birtokában és ismeretében tehetnek írásbeli panaszt az elszámolás kapcsán, majd akár jogorvoslatot is kérhetnek a Pénzügyi Békéltető Testületnél.

 

A pénzügyi intézmények az elszámolásról készített részletes kimutatást az ügyfél kérésére – és választása szerint – elektronikus úton vagy nyomtatott formában 5 munkanapon belül ugyanúgy kötelesek díjmentesen rendelkezésre bocsátani, mint minden más esetben.

 

Elektronikus formában történő adatszolgáltatás választása esetén a pénzügyi intézmények úgy is eleget tehetnek kötelezettségének, hogy saját (vagy adatvédelmi szempontból megfelelő egyéb) internetes felületen teszik elérhetővé a részletes kimutatást. Ha a fogyasztó nyomtatott formában és postán kéri az elszámolási részletes kimutatását, azt a pénzügyi intézménynek 5 munkanapon belül postáznia is kell.

 

Az MNB a részletes elszámolás megküldésével kapcsolatos kötelezettséget illetően hivatalos álláspontjáról írásban tájékoztatta a Magyar Bankszövetséget is.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015-evi-sajtokozlemenyek/forint-es-devizahiteles-elszamolas-visszajaro-osszeg-hianyaban-is-kerheto-reszletes-elszamolas

 

 

Szigorodó termékbemutatós szabályozás, fogyasztóvédelmi törvény-módosítás, a bankok elszámoltatása. A fogyasztók több, érezhető problémájára is választ adott az elmúlt időszakban a jogalkotás, mégsem látni jelenleg azt az egységes koncepciót tartalmazó stratégiát, amely kijelölné a fogyasztóvédelem jövőbeni irányait – nincs Magyarországnak elfogadott Fogyasztóvédelmi Politikája. A legutolsó Fogyasztóvédelmi Politika 2015 februárig volt hatályban.  

A békéltető testületek pedig a megnövekedett feladatok ellenére kevesebb költségvetésből kénytelen gazdálkodni 2016-ban úgy, hogy a hozzájuk forduló fogyasztók száma országos szinten közel húsz százalékkal emelkedett az előző évhez képest és rendkívüli mértékben megnőtt a fogyasztóvédelmi tanácsot kérők aránya is. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek pályáztatási rendszere pedig ellentétes a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott, államot terhelő kötelezettségekkel.

 

 

A hazai fogyasztóvédelem területén az elmúlt időszakban több, a fogyasztókat pozitívan érintő módosítás került elfogadásra és várható a jövőben is. 2015. szeptember 11-től módosításra került a fogyasztóvédelmi törvény és a vállalkozások kötelesek együttműködni a békéltető testületekkel. A jövőben sor kerül egyúttal a termékbemutatós cégek működésének szigorítására és ügyfélszolgálatot kötelesek fenntartani, e rendezvényeken nem lehet kölcsönt felvenni a több százezer forintos termékekre, amelyek sokszor amúgy is használhatatlannak bizonyulnak. Ezek kétségkívül a fogyasztók érdekeit szolgálják, ugyanakkor ma Magyarországon az is jól látszik, hogy nincsen olyan egységes stratégia, amely választ adna a kérdésre: „hogyan és miért élveznek jobb védelmet a fogyasztók a jövőben és a mögöttük álló intézményrendszer?”.

 

 

1. Ez először is annak köszönhető, hogy a Magyarország IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2014-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1011/2012. (I.23.) Korm. határozat 2015. február 12-ig volt hatályban. Ezt követően pedig már nem került újabb fogyasztóvédelmi politika elfogadásra. Hiányoznak így azok a konkrét prioritások-irányvonalak, amelyek kijelölik a fogyasztóvédelem jövőbeni irányait és amelyek átfogóan, egységesen foglalkoznak mind a fogyasztók, mind pedig a védelmükre hivatott szervezetek helyzetével.

 

Azok a fórumok, amelyek pedig alkalmat biztosítanának a párbeszédre, inkább csak jogilag működnek. Így a javaslattévő, véleményező, tanácsadó szereppel bíró Fogyasztóvédelmi Tanács, amelynek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is tagja, csak látszólag működik.

 

A legutolsó, 2015. szeptember 30-i ülés előtt több mint másfél évig nem került összehívásra a Tanács, utoljára 2013 decemberében került sor megbeszélésre a tagok között.

 

2. Egységes fogyasztóvédelmi politika hiányában az sem látszik, hogy a fogyasztói vitarendezés ingyenes, gyors fórumaként működő békéltető testületek számára mit hoz a jövő.

 

Akkor, amikor a fogyasztóvédelmi hatóság a vállalkozással fennálló egyedi vita eldöntését hatáskör hiányában elutasítja, a pereskedés pedig drága, a testületek az utolsó mentsvárai a fogyasztóknak. Mégis már évekre visszamenő probléma, hogy a békéltető testületek nem jutnak hozzá megfelelő időben a működésükhöz kellő összegekhez, és finanszírozási gondokkal kénytelenek szembenézni. A fogyasztóvédelmi törvényben foglalt feladataik ellátása, a költségek megelőlegezése pedig csak és kizárólag az őket működtető kereskedelmi és iparkamarák döntésén múlik.

 

 

3. A békéltető testületek feladatát kiegészítő, fogyasztói érdekfeltárásban és érdekérvényesítésben élenjáró fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek szintén működési nehézségekkel néznek szembe. Az FV-I-15 kategória kódú, fogyasztóvédelmi civil szervezetek számára kiírt pályázati rendszerben bekövetkezett módosítás eredményeként ugyanis elnehezült azoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket ismét a fogyasztóvédelmi törvény nevesít számukra. A fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételek monitorozása, az egyedi fogyasztói érdekfeltárási és tájékoztatási tevékenység, fogyasztói tájékoztató irodák működtetése, a fogyasztókat érintő jogszabály-tervezetek véleményezése, a fogyasztók képviselete hazai és nemzetközi fórumokban, hatósági bejelentések megtétele: mind-mind olyan törvényes feladatok, amelyek elvégzésére az állami támogatási rendszer nem biztosít lehetőséget. 

 

 

Összességében, ma nem látható, mit hoz a fogyasztóvédelemben a holnap és hogyan alakul a fogyasztók védelmére hivatott állami és civil szervezetek sorsa. Holott olyan átfogó stratégia megalkotására van szükség, ahol a középpontban a fogyasztó szerepel és  amelyben egységes rendszerben kijelölt és jól körülírt prioritások biztosítják valamennyi szereplő kiszámítható működését, egyúttal azt is, hogy tevékenységükkel hatékonyan érjék el a közös céljuk szolgálatát: a fogyasztók jobb védelmét.

 

A Magyar Országgyűlés előtt lévő, T/5486. számú törvényjavaslat értelmében szigorodnak a termékbemutatókkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi előírások. Kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartani, egyúttal nem lehet a rendezvényeken hitelszerződést kötni a vételárak fedezésére.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek az alábbiakban összefoglalja a legfontosabb módosításokat.

1. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalma

Az előterjesztés értelmében módosul a kereskedelemről szóló 2005. évi CLVXIV. törvény és abban meghatározásra kerül az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalma.

E szerint pedig azon kiskereskedelmi tevékenységet kell ilyennek tekinteni, amelyre a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása és forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával kerül sor.

2. Kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartaniuk a termékbemutatós cégeknek

A módosuló szabályok szerint a termékbemutatós cégek ügyfélszolgálatot kötelesek fenntartani székhelyükön vagy telephelyükön, valamint fióktelepükön és biztosítani kell a fogyasztókkal történő kapcsolattartást egyszerre többféle módon is. Az ügyfélszolgálat működtetéséhez kapcsolódó kötelezettség kiterjed egyúttal a személyes, az írásban, valamint telefonon és az elektronikus úton történő ügyintézési lehetőség biztosítására. A fogyasztók tehát egyszerre több csatornán jelezhetik majd kifogásaikat a termékbemutatós cégek felé.

A törvényjavaslatban egyúttal meghatározásra kerül szintén, hogy a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva kell tartani a vállalkozás személyes ügyfélszolgálati irodájának úgy, hogy a személyes ügyintézés időpontját akár elektronikusan vagy telefonon is le tudja foglalni a fogyasztó előzetesen.

3. Az ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámjának, valamint a kapcsolt hitelszerződések megkötésének tilalma

Emellett rögzítésre kerül a javaslatban az is, miszerint tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan az ajándék juttatás és ajándéksorsolás reklámja.

Végül, de nem utolsósorban pedig tilos lesz a termékbemutatók során pénzügyi szolgáltatást nyújtani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kapcsolt hitelszerződések nem kerülhetnek megkötésre e rendezvények alkalmával az érintett termékek vételárának fedezésére.

A Magyar Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat teljes szövege ide kattintva érhető el, ennek a kihirdetéskori állapota még változhat.

 

2016. január 1. napjával hatályát veszti a korábbi, biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. és új biztosítási törvény lép életbe. Ez több változást is hoz a panaszkezelés szabályaiban, és ezáltal javítja a fogyasztók helyzetét, elősegítve az eredményes jogérvényesítést.

Az új jogszabály a jelenleg hatályossal ellentétben kifejezetten rögzíti, hogy telefonos panaszkezelésre minden munkanapon 8 órától 16 óráig és legalább egy munkanapon a korábbi 8 és 20 óra közötti intervallum helyett, a szolgáltatóknak nagyobb szabadságot biztosítva, de lényegileg azonosan meghatározva 7 és 21 óra között legalább 12 óra időtartamban köteles lehetőséget biztosítani a szolgáltató.

Változott továbbá a telefonos ügyintézés még egy lényeges szabálya is. Az eddig csak „ésszerű várakozási idő”-ként rögzített időtartamot az új jogszabály 5 percben rögzíti. Ennek értelmében a hívásfogadástól számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezés érdekében a szolgáltató úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Eszerint ha telefonon kívánunk panaszt intézni a szolgáltatóhoz, a kapcsolástól számított 5 percen belül kell élőhangos telefonos ügyintéző bejelentkezését biztosítani.

Rögzíti a jogszabály továbbá azt is, hogy nem csak nem számíthat fel külön díjat a szolgáltató a panasz kivizsgálásáért, de a telefonon történő panaszkezelés nem működtethető emelt díjas szolgáltatással, vagyis az ügyfélnek indokolatlan többletköltséget sem okozhat a panasz megtétele.

Időközben, még a jogszabály hatályba lépését megelőzően átfogó pénzügyi tárgyú módosító javaslatot fogadtak el, amely alapján változik többek között a Magyar Nemzeti Bankról, a tőkepiacról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény is. Ez utóbbi módosításai alapján a módosítás 2016. január 2-i hatályba lépését követően a telefonon történő panaszkezelés esetén a telefonos kommunikáció kötelező megőrzési ideje az eddigi egy évről öt évre nő.

Konkretizálja a módosítás a Pénzügyi Békéltető Testülethez való fordulás feltételeit is,a mely szerint: a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül.

Ugyanekkor a biztosítónak nyilatkoznia kell arról, hogy tett-e alávetési nyilatkozatot, vagyis, hogy a békéltető testület döntését önmagára kötelezőnek elfogadja-e, és az ügyfél kérésére köteles megküldeni a kérelem elbírálásához szükséges formanyomtatványt.

A panaszt és az arra adott választ az eddigi három év helyett szintén egységesen öt évig kell megőrizni, és kérésre a Felügyeletnek bemutatni.

A törvénybe beemelték az úgynevezett teljes költség mutatót (TKM) is. Ennek az egyszerű értéknek az alkalmazásával a fogyasztók számára könnyen összehasonlíthatóvá válnak az egyes megtakarítási jellegű biztosítási termékek, illetve az azokkal kapcsolatos költségek.

 

Hatályba lépett az MNB pénzügyi szervezetek panaszkezelési tevékenységét szabályozó ajánlása, amelynek alkalmazását a jegybank haladéktalanul elvárja a piac szereplőitől. A cél, hogy az ügyfelek érdekeit szem előtt tartó és a fogyasztói bizalmat erősítő panaszkezelési gyakorlat alakuljon ki, elősegítve ezzel a jogviták hatékonyabb rendezését, és a jövőbeni vitás helyzetek megelőzését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa elfogadta a pénzügyi szervezetek panaszkezelési eljárásáról szóló jegybanki ajánlást. A dokumentumban előírtak alkalmazását az MNB 2015. október 21-től várja el a pénzügyi piac szereplőitől, amelyek érdekképviseleteivel előzetesen szakmai konzultációt folytatott a témáról.

 

Az ajánlás kapcsán az MNB alapvető elvárása, hogy a pénzügyi intézmények a jogszabályok betartásán túl olyan ügyfélközpontú, együttműködésen alapuló panaszkezelési eljárást alakítsanak ki, amely elősegíti a jogviták hatékony, átlátható kezelését, és a jövőbeni vitás helyzetek megelőzését.

 

A jegybank előremutatónak tartja – többek között –, ha a pénzügyi szervezetek az ügyfélpanaszok teljes körű kivizsgálása érdekében külön panaszkezelésért felelős szervezeti egységet jelölnek ki, és a panaszügyintézés során szakmailag felkészült, s kellő empátiával rendelkező munkatársakat alkalmaznak. Követendő jó gyakorlat továbbá, ha az intézmények az MNB-nek a témára vonatkozó rendeletében meghatározott panaszkezelési szabályzatán túl rövid információs kiadványokkal és a fiókjaikban kihelyezett panaszkezelési formanyomtatványokkal is segítik az ügyfelek tájékozódását. Mindezeken túl elvárt, hogy a pénzügyi szervezetek az eljárás menetét az ügyfelek számára közérthető módon rögzítsék a panaszkezelési szabályzatban, továbbá az írásbeli megkeresésesekre – a jogszabályi határidő betartásán túl – érdemben, és szükségtelen késedelem nélkül válaszoljanak.

 

Alapvető fontosságú a jegybank álláspontja szerint, hogy a pénzügyi szervezetek folyamatosan törekedjenek segítőkész szolgáltatói magatartásra a fogyasztóval létrejött jogviszonyt megelőzően, annak időszakában és megszűntét követően is. Hasonló módon működjenek együtt a meghatalmazottként eljárni kívánó személyekkel. Fontos továbbá, hogy a pénzügyi intézmények a panaszokat, valamint az ahhoz kapcsolódóan bekért dokumentumokat magas szintű adatvédelmet biztosító és visszakereshető módon tartsák nyilván.

 

Mindezek alapján konkrét elvárás, hogy a pénzügyi intézmények olyan nyilvántartást vezessenek, amely alkalmas a panaszok belső nyomon követésére, illetve azok okainak azonosítására. Elvárás az is, hogy az ismétlődő panaszok kezelése érdekében az intézmények elemezzék a panasztípusok kiváltó okait, és – a megoldást szolgáló döntések meghozatalát elősegítendő – a visszatérő problémákról a vezetőket rendszeresen tájékoztassák.

 

Az MNB az ajánlást a vonatkozó uniós iránymutatásoknak való megfelelés, továbbá a hazai jogszabályok egységes alkalmazása, és ahhoz kapcsolódó jó gyakorlatok érvényre juttatása céljából alkotta.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015-evi-sajtokozlemenyek/uj-jegybanki-ajanlas-a-penzugyi-intezmenyek-panaszkezeleserol

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett határozatában huszonkettőmillió forintra bírságolta a FHB Kereskedelmi Bank Zrt-t. A hitelintézetnek a jegybanki kötelezés alapján legkésőbb 2016. március 15-ig meg kell szüntetnie az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.

Az MNB határozatában megállapította, hogy a FHB Kereskedelmi Bank Zrt. megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra, a keretszerződés tartalmára, a fizetési műveletek teljesítését követő utólagos tájékoztatásra és a fizetési művelet összegének visszatérítésére vonatkozó előírásait a fogyasztó és mikrovállalkozás ügyfelei körében, továbbá esetenként a fizetési számla megterhelés előtti állapotának a helyreállítására és a pénzforgalmi számlanyitásra vonatkozó előírásait. A pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szabályai közül a haladéktalan jóváírásra, a hitelintézeten belüli fizetésekre, valamint az értéknap használatára vonatkozó rendelkezéseket.

Az MNB ma közzétett határozatában kötelezte a hitelintézetet, hogy a pénzforgalmi törvényben és az MNB rendeletben foglaltaknak való megfelelés érdekében legkésőbb 2016. január 31-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket, és azt követően folyamatosan biztosítsa a pénzforgalmi jogszabályok betartását. Az MNB azt is előírta, hogy a hitelintézet legkésőbb 2016. március 15-ig adatok és dokumentumok küldésével igazolja a szabálysértések megszüntetését.

A jogsértésekre tekintettel a jegybank huszonkettőmillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte a hitelintézetet. Az MNB a hitelintézet terhére értékelte, hogy a feltárt jogszabálysértések többsége huzamosan, a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, rendszereibe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fenn, és az évek óta változatlan tartalommal fennálló, fogyasztókat és mikrovállalkozásokat védő jogszabályok megsértése esetenként az ügyfelek széles körét, a nem haladéktalan jóváírás és nem megfelelő értéknap alkalmazás jelentős számú fizetési műveletet érintett. Továbbá a nem megfelelő értéknap alkalmazása ügyfelei kárára vagyoni előnyt biztosított a hitelintézet számára.

Az MNB a pénzforgalmi ellenőrzési tevékenység során kiemelten veszi figyelembe az ügyfelek jogainak megsértését, ezen belül is a fogyasztók jogainak érvényesülését, illetve a fizetési megbízások teljesítésének és a haladéktalan jóváírási követelmény betartását, amelynek megsértése csökkenti az ügyfelek bizalmát a pénzforgalmi szolgáltatások és a készpénzmentes fizetési módok igénybevétele iránt. Az MNB éppen ezért különösen fontosnak tartja a pénzforgalmi szabályok betartását, elítél minden jogszabálysértést és ennek megfelelően a továbbiakban is kellő szigorral fog fellépni a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézmények ellenőrzése során.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015-evi-sajtokozlemenyek/penzforgalmi-szabalysertesek-miatt-az-mnb-birsagot-vetett-ki-a-fhb-kereskedelmi-bank-zrt-re

Elképesztő látvány fogadta a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜI) ellenőreit egy Pest megyei vágóhíd ellenőrzésekor: az üzemben a padozatot, az falakat és a berendezési tárgyakat alvadt vér, kosz és húscafatok borították, a vágást többek között nem működő késfertőtlenítő, eldugult kézmosó és rozsdás berendezési tárgyak mellett végezték. A vágóhíd működését azonnali hatállyal megtiltották a szakemberek.

A Pest megyében végzett ellenőrzés során súlyos higiéniai és nyomonkövethetőségi hiányosságokat tártak fel a NÉBIH KÜI szakemberei: a vágóhídon általános és igen nagyfokú volt a szennyezettség; a fémfelületek berozsdásodtak; a kézmosási és eszközfertőtlenítési lehetőségek korlátozottak, a munkaruhák pedig kifejezetten szennyezettek voltak, továbbá nagy mennyiségű, állati eredetű mellékterméket is találtak a helyszínen.

 

 

Az ellenőrzés során az üzemben fellelt nem nyomonkövethető termékek (kb. 500 kg, többnyire belsőség) megsemmisítését, továbbá – tekintettel a nyomonkövethetőségi és higiéniai hiányosságokra – a még megfelelő fogyaszthatósági idejű, már kiszállításra került termékek visszahívását rendelték el a szakemberek.

 

Az egységben lévő sertések az őket kísérő állategészségügyi dokumentummal – egyedi jelölésük alapján – nem voltak összeegyeztethetőek, ezért eredetük igazolásáig elrendelték az állatok forgalmi korlátozását. Az üzem tulajdonosának a korlátozás ideje alatt gondoskodnia kell a sertések – állatjóléti előírásoknak megfelelő – ellátásáról.

 

A súlyos higiéniai hiányosságok felszámolásáig a vágóhíd működését azonnal hatállyal megtiltották a szakemberek.

 

Forrás: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/alvadt-ver-huscafatok-es-fedetlen-higtragya-gyujto-egy-pest-megyei-vagohidon

 

A Magyar Nemzeti Bank a nemrég közzétett határozatában összesen 20 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a Commerzbank Zrt.-t a hitelintézet számviteli, fedezetértékelési, ügyletminősítési, illetve belső ellenőrzési tevékenységét érintő egyes hiányosságok miatt. A feltárt jogsértések nem hordoznak olyan rendszerkockázatot, amelyek jelentősen veszélyeztetnék a bank megbízható működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozott terjedelmű átfogó ellenőrzés keretében vizsgálta a Commerzbank Zrt. tevékenységét a 2012. december 31. és 2015. szeptember 8. közötti időszakra vonatkozóan. A jegybank vizsgálata nyomán – többek között – megállapította, hogy a Commerzbank Zrt. egyes belső ellenőrzési és számviteli, fedezetértékelési és ügyletminősítési tevékenysége, az átstrukturált ügyletek minősítési és nyilvántartási eljárása, továbbá a tőkekövetelmény-számítása és felügyeleti adatszolgáltatása nem minden tekintetben felel meg a jogszabályi előírásoknak.

 

A jogsértések miatt az MNB 20 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki a bankra, és 2015. szeptember 30.-i, illetve december 31.-i határidővel kötelezte a jogsértések megszüntetésére. Utóbbi keretén belül a banknak a jogszabályok szerint kell elvégeznie egyes ügyleteinek átminősítését és el kell számolnia a szükséges mértékű értékvesztést.

 

A bírság mértékének meghatározásánál a jegybank tekintettel volt a Commerzbank által elkövetett jogsértések súlyosságára, a cselekménynek a biztonságos működésre gyakorolt hatására, a szabályszegéssel előidézett kockázatra. Súlyosbító körülménynek számított a jogsértések ismétlődése, tekintve, hogy számos hiányosság megszüntetésére már a pénzügyi felügyeletet korábban ellátó hatóság is kötelezte a hitelintézetet.

 

A pénzpiac átlátható működésének alapvető biztosítéka, hogy az itt tevékenykedő intézmények a jogszabályokban meghatározott előírások maradéktalan betartása mellett működjenek, így a jegybank jogsértések észlelése esetén a jövőben is szigorúan és következetesen fog fellépni, az intézkedések végrehajtását pedig minden esetben nyomon követi.

 

Forrás:http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015-evisajtokozlemenyek/huszmillios-jegybanki-birsag-a-commerzbanknak

 

 

2015. szeptember 08-án a Kúria Önkormányzati tanácsa a Köf.5014/2015/4-es számú határozatával törvénysértőnek találta és megsemmisítette a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet utólagos parkolójegy bemutatásra vonatkozó egyes szabályait.

Nem volt előzmény nélküli ez a döntés, hiszen 2014-ben már született egy hasonló tartalmú határozat, melyet követően részben módosításra került a parkolási rendelet, de a módosítás sem volt megfelelő a mostani döntés szerint.

 

A rendelet 48. § (3) bekezdése az alábbiakban rendelkezett az utólagos jegybemutatás, illetve a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának utólagos bemutatásáról. (Kiemelve szedve a Kúria által is vizsgált szakaszokat)

„(3) Amennyiben

a) a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy
b) az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, vagy
c) a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el,

úgy az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható. Amennyiben a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból. A parkolójegy bemutatásának, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolásának, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa bemutatásának lehetőségével naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója, ha a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás.”

 

Ezen kiemelt szakaszok kapcsán mondta ki a Kúria, hogy törvénysértő. Indoklása szerint a parkolási rendelet vonatkozó rendelkezéseinek jelentősége az, hogy akárhányszor veszi igénybe a gépjármű üzemben tartója az érintett önkormányzat által biztosított közszolgáltatást, – jön létre parkolási közszolgáltatási szerződés a parkolásüzemeltető és a fogyasztó között –  havonként csupán egy alkalommal és az ellenőrzéstől számított 5 munkanapon belül teszi lehetővé annak igazolását, hogy a közszolgáltatás ellenértékét megfizette.

 

A közterület, így a közút is főszabályként ellenszolgáltatás nélkül vehető igénybe. A díjfizetés oka az urbanizáltság, az a körülmény, hogy a városias környezetben elkerülhetetlen a járművel való közlekedés és azon belül a nyugvó közlekedés, a parkolás. Ilyen körülmények között a parkolás díjfizetéséhez kötése az egyik lehetséges „késztető eszköz” a közutak mint véges javak megfontolt, gazdaságos használatának. A díj és pótdíjfizetési kötelezettség tehát a közlekedő felelős magatartásra szorításának egyik lehetséges eszköze.

 

Mindazonáltal a tárgykör szabályozása nem közigazgatási, hanem szerződéses irányt vett. A szabályozási koncepció ezért nem nélkülözheti a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének garantálását, elsődlegesen a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fogyasztó védelmét.

 

A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy jelen szabályozás módja – törvényi felhatalmazás nélkül – normatív alapon teremti meg a kétszeres közszolgáltatási ellenérték megszerzésének lehetőségét, és ezzel megbontja a szolgáltatás – ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét. Törvényi háttér nélkül arra jogosítja a parkolásüzemeltetőt – és mögötte a közszolgáltatás biztosítására kötelezett önkormányzatot –, hogy egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez.

 

A határozat értelmében a parkolási rendelet 48. § (3) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:

    „(3) Amennyiben

    a) a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy

    b) az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, vagy

    c) a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el,

    úgy a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható. Amennyiben a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból.”

 Az országgyűlés elfogadta az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényt, már csak az országgyűlés elnökének aláírására van szükség, hogy hatályban lépjen. A legfontosabb rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk össze.

 Kiket érint ez a forintosítás?

Azokat a fogyasztókat, akiknek pénzügyi intézménnyel kötött olyan devizaalapú kölcsönszerződése (lízing) van, amely forintosítása eddig nem történt meg, függetlenül attól, hogy élő vagy megszűnt szerződésről van szó. Mindkét esetben feltétel, hogy a szerződés kötelezettje 2015. augusztus 31-én fogyasztó.

 

Mely szerződéseket nem érinti ez a forintosítás?

Az ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott devizaalapú kölcsönszerződéseket, már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésből eredő követeléseket.

A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó devizaalapú kölcsönszerződéseket.

A deviza értékpapír vagy deviza betét fedezete mellett nyújtott devizaalapú kölcsönszerződéseket.

A törvény hatálybalépése előtt forintosított devizaalapú kölcsönszerződéseket.

 

Milyen árfolyamon történik az átváltás?

A forintra átváltásnál alkalmazott árfolyam a 2015. augusztus 19. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam. A hitelösszegeket a svájci franknál 287,22 forintos, az eurónál pedig 309,20 forintos árfolyamon rögzítik a bankok.

 

Pénzügyi intézmény kötelezettségei:

A devizaalapú kölcsönszerződések alapján fennálló, devizában nyilvántartott követelését forintkövetelésre átváltani. A pénzügyi intézmény 2015. december 15-ig köteles a kölcsönszerződések forintra átváltáshoz kapcsolódó módosított szövegét elkészíteni, és tértivevényes levélben az érintett főadósnak megküldeni. A szerződés módosításának napja a tájékoztatás kézbesítését követő 31. nap. A szerződés módosításának hatálya a 2015 novemberében fizetendő összeg esedékességének napjára, de legkésőbb 2015. december 1-jére visszamenőleg áll be.

Fontos szabály: A devizaalapú kölcsönszerződések ezen módosítása az ügyleti kamat, díj, költség mértéke tekintetében az érintett fogyasztóra nem lehet hátrányosabb.

 

A már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésből eredő, devizában nyilvántartott követelést a pénzügyi intézmény forintkövetelésre váltja át. A pénzügyi intézmény 2016. január 31-ig köteles a követelés forintra átváltásáról a főadós részére tértivevényes levélben tájékoztatást küldeni. A követelés forintra átváltásának napja a tájékoztatás kézbesítését követő 31. nap. A követelés forintra átváltásának hatálya 2016. január 1. napjára visszamenőleg áll be.

 

Mit kell tartalmaznia a tájékoztató levélnek?

Az érintett szerződés megjelölését, tájékoztatást a forintkövetelésre történő átváltásról. Arról szóló tájékoztatást, hogy a fogyasztó egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészletekben teljesíti a jövőben fizetési kötelezettségét, erre vonatkozó törlesztési táblázatot. Tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés jelen tájékoztatásban foglaltak szerint kerül módosításra, és a szerződés módosított rendelkezéseit a tájékoztatáshoz mellékelve kapja meg a fogyasztó. A forintra átváltás értéknapját, az alkalmazott árfolyamot. Az elengedett követelés összegét. A futamidő rövidítésének lehetőségét. A panasztételi lehetőségeket.

 

Mennyiben változhat a törlesztőrészlet nagysága?

A módosított szerződés alapján 2015 decemberétől fizetendő első törlesztő részlet kizárólag akkor lehet több, mint a 2015. december 1. napját megelőző három hónapban fizetendő összeg számtani átlagának 115%-a, ha a devizalapú kölcsönszerződés módosítást követő teljes futamideje – a szerződéskötéstől számítva – eléri a 12 évet, DE nem lehet több, mint a 2015. december 1. napját megelőző három hónapban fizetendő összeg számtani átlagának 125%-a.

Van arra lehetőség, hogy a fogyasztó kérje a szerződése futamidejének rövidítését, ebben az esetben természetesen vállalva a magasabb törlesztőrészleteket.

 

Fogyasztó kötelezettsége, hogy amennyiben az értesítési címe megváltozott, azt 2015. október 31-ig bejelentse a pénzügyi intézmény felé, hiszen csak így garantálható, hogy megkapja a forintátváltásról szóló tájékoztató levelet.

 

Újabb közjegyzői okiratot kell készíteni a forintátváltást követően?

Nem. A devizaalapú kölcsönszerződés módosítását, illetve a követelés módosított összegét nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a devizaalapú kölcsönszerződésről korábban készített közjegyzői okirat a módosított szerződés tartalmának keretei között érvényes.

 

Kötelező elfogadni a forintátváltást?

Nem. Az érintett fogyasztó a devizalapú kölcsönszerződések forintra átváltott, módosított szövegének kézbesítését követő 30 napon belül igazolható módon írásban nyilatkozhat arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el vagy jogosult a szerződést díj-, költség- és jutalékmentesen igazolható módon, írásban felmondani.

Ha a fogyasztó határidőben nem élt ezzel a lehetőséggel, akkor úgy kell tekinteni, hogy a pénzügyi intézmény által megküldött, e törvény rendelkezéseinek megfelelő szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatot teljes körűen elfogadta, és a szerződés közös megegyezéssel módosult.

A szerződés felmondása esetén a fogyasztó fennálló kötelezettségei a forintra váltást megelőző eredeti szerződési feltételeknek megfelelően egy összegben esedékessé válnak, amelyet legkésőbb a szerződés szerinti rendes felmondási idő utolsó napjáig – rendes felmondási idő kikötésének hiányában 30 napon belül – köteles teljesíteni.