Az utóbbi hónapokban nem arról szóltak a hírek, hogy milyen sokan utaztak, azonban a hozzánk érkező panaszokból még mindig az derül ki, hogy az utasok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik meg őket, ha egy légijáratot töröltek. Jelen összefoglaló a 261/2004/EK rendelet szabályai alapján készült, tehát amennyiben uniós országból történt volna a személyszállítás bármely légifuvarozóval, vagy uniós országba történt volna a személyszállítás közösségi légifuvarozóval.

 

Segítségnyújtás

Először is az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell rendelkezésre bocsátani, emellett a fogyasztóknak joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésre. Ezen kívül szállást is biztosítani kell, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.

Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szálloda elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére.

A járat törlésére vonatkozó tájékoztatás esetén, az utasok részére magyarázatot kell adni a lehetséges alternatív közlekedési módokról.

 

Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog

Háromféle lehetőség áll fenn:

– a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül,

– átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal,

– átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

 

Kártalanítás

A törölt repülőút hosszától függően 250-400-600 EUR összegű kártalanítás jár az utasoknak.

 

Nem jár kártalanítás, ha

– a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utasokat a járat törléséről, vagy

– az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták őket a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljanak és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négy órás késéssel érjék el; vagy

– az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érjék el.

 

Ezen kívül az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

 

 Nincs Magyarországnak fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programja, pedig a fogyasztóvédelmi törvény 2019. szeptember elsején ezt már előírta.

 

Miért nem tartja fontosnak a Parlament fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályait a fogyasztóvédelemért felelős jogalkalmazó?

 

A Fogyasztóvédelmi Tanács összehívására kilenc hónapja nem került sor, annak ellenére, hogy ezt a fogyasztóvédelmi szervezetek kérték.

 Tavaly jelentős változásokat fogadott el az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi  törvény módosításakor:

 

a)

–         Teljesen átalakították a békéltető testületek működését,

–         Kizárólag a gazdasági kamaráknak biztosítva jogosítványokat,

–         A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek valamennyi jogának, szerepének megszüntetése mellett.

b)

–         Ezen kívül pedig kötelezővé tette törvényben a Parlament  fogyasztóvédelmi szakmapolitika megalkotását.

 

Már a jogi norma elfogadása előtt szakmai érvekkel igyekeztek más fogyasztóvédelmi szereplők is meggyőzni a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárságot, hogy a 2019-ben meghozott változtatások nem a fogyasztók érdekeit képviselik, hanem minden változás kizárólag az állam és a gazdasági kamarák érdekeit szolgálták.

 

Sajnos eredménytelenek voltak ezek a törekvések.

 

1.     Mint ahogy vállalkozások nélkül sem lehet fogyasztóvédelemről beszélni, fogyasztók és képviselőik véleményének kikérése nélkül, a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénnyel ellentétes és a fogyasztóvédelmi szervezetek részére kiírt pályázati célok miatt, a törvény 45. §-ban meghatározottak figyelmen kívül hagyása is már önmagában elegendő annak megállapításához, hogy a fogyasztóvédelem csak kiüresített, „hangzatos szlogen” marad.

 

2.     Ha csak az állam határozza meg azt, hogy mi jó a fogyasztónak és mi nem, ha nincs párbeszéd és érvek ütköztetése, akkor a fogyasztók csak rosszul járnak.

 

3.     Ugyanakkor a jogalkotó 2019. szeptember 1-től előírta – bár Magyarországnak húsz éven keresztül volt középtávú fogyasztóvédelmi politikája 2018-ig, és az is a mindenkori Kormányok által elfogadva – hogy nem Kormány, hanem miniszteriális szinten kell fogyasztóvédelmi szakmapolitikát készíteni 2019-ben. Azonban ilyen nincs, pedig a jogalkotói cél az volt, hogy koherens az egész fogyasztóvédelemre hatással bíró fogyasztóvédelmi politikát kell meghatározni, még akkor is, ha az egyes fogyasztóvédelmi területeket külön hatóságok felügyelik.

 

4.     Tény hogy a magyar fogyasztók régóta nem voltak annyira kiszolgáltatottak, mint az elmúlt időszakban; az árak hihetetlen emelkedése vagy akár az egyes szolgáltatások színvonalának csökkenése mellett joggal vetődik fel a kérdés, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megszüntetése helyes lépés volt-e, vagy jó-e kormányzati szinten a fogyasztóvédelem elapróztatása, a többes irányítási rendszer fenntartása.

 

Azonban mindez nem igazán érdekli a fogyasztót, kizárólag csak az, hogy

–         megfelelő-e a „saját fogyasztóvédelme”, bízhat-e az állami fogyasztóvédelemben,

–         visszakapja-e egy hibás terméknél a már kifizetett összeget,

–         el tud-e utazni, ha van egy befizette repülőjegye, de a járvány miatt törlik a járatot, segít-e neki valaki az ügy intézésében

–         megfelelőek-e az egyes szolgáltatások színvonala,

–         miért kell olyan levelet olvasnia a fogyasztónak, hogy ha a közüzemi számlát egy-két napos késedelemmel fizette be rajta kívül álló okból, a szolgáltató megfenyegeti a kikapcsolással,

–         és sorolni lehetne a fogyasztóktól érkezett panaszokat.

 

Nincs egységes jól meghatározott fogyasztóvédelmi szakmapolitikai irány,  törvényi kötelezettség ellenére!

 

Mi az oka, hogy nincs egy év elteltével fogyasztóvédelmi szakmapolitika annak ellenére, hogy ezt törvény írja elő?

Mert nem fontos a fogyasztóvédelem vagy mert egyszerűen figyelmen kívül lehet hagyni a törvényi előírásokat? Vagy esetleg, mert nem jól működik a fogyasztóvédelmi intézményrendszer?

 

Már a 2019. évi LXVII. törvény hatálybalépése előtt leszögeztük, hogy nagy hiba volt a fogyasztóvédelmi törvényből kivenni azt a rendelkezést, miszerint a Kormány megalkotja Magyarország középtávú fogyasztóvédelmi politikáját.

Az idézett törvény 66 §-a alapján a jelenleg hatályos fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 40. §-a már csak azt írta elő, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot alkot. Ez a szabály 2019. szeptember 1-től hatályos.

 

Folyamatosan jeleztük a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárságnak, hogy várjuk a tervezetet esetleges véleményezésre, hiszen a törvényi kötelezettség mellett a fogyasztók érdeke is ezt szolgálja és a Fogyasztóvédelmi Tanács összehívása is „süket fülekre” talált. Ezt a veszélyhelyzet miatt online is meg lehetett volna tartani, a többi jelzett probléma pedig már el se érte az ingerküszöböt.

 

Nem jó ez a fogyasztóknak, de az államnak sem.

 

Fontos a fogyasztók érdekeit is szolgáló változtatásokra van szükség szabályozási és intézményi szinten is egyaránt, visszaállítva a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jogosítványait, a fogyasztóvédelmi törvénnyel koherens pályázati célokat közzétenni, a fogyasztóvédelem irányítását a Miniszterelnökséghez helyezni, a Fogyasztóvédelmi Tanácsot haladéktalanul összehívni és a vállalkozások, fogyasztók érdekeinek figyelembevételevél a közös érdekegyeztetést, párbeszédet elkezdeni.

 

Az biztos, hogy sok magyar fogyasztó is nehéz helyzetbe került a 2020. szeptember 1-től hatályos utazásra vonatkozó rendelkezések miatt, amennyiben külföldre szeretne, szeretett volna utazni. Menjen vagy maradjon?

Utazni lehet, de a körülmények jogi szempontból is lényegesen megváltoztak: mivel a világ összes országa az úgynevezett piros (utazásra nem javasolt) kategóriába került a hazai szabályok alapján.

 

Milyen következményei lehetnek ennek az utazás szempontjából?

 

Aki utazási irodán keresztül foglalt és szeretne külföldre utazni, biztos, hogy könnyebb helyzetben van, ha mégis úgy döntene, hogy nem utazik el a hazautazás miatti rendelkezések miatt, mert az irodák segíteni fognak a fogyasztóknak.

A lényeges elem pontosan az, hogy az iroda tudja-e vagy nem az utazási csomagban vállaltakat teljesíteni, van-e olyan elháríthatatlan és rendkívüli körülmény, amely a csomag teljesítését jelentős mértékben befolyásolja, vagy lényegesen befolyásolja az utas célállomásra szállítását.

 

Bánatpénz nélkül lemondhatja az útját a fogyasztó?

 

Aki saját maga szervezte az útját, és nem szeretne elutazni, lényegesen rosszabb helyzetbe kerül, különösen, ha a célállomás fogadja az utazókat.

Vállalja-e a hazai karantént a fogyasztó vagy kifizeti a kétszeri teszt költségét vagy elveszti a befizetett út árát?   

Az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről rendelkező 472/2017.(XII.28) Korm. rendelet segíthet az eligazodásban, de számos problémát is felszínre hozott a szabályozás alkalmazása, különös tekintettel a jelenlegi járványhelyzetre.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége segíti a magyar fogyasztókat abban is, ha bármilyen kérdésük van a megszervezett és már lefoglalt úttal kapcsolatban, akkor forduljanak bizalommal a Szövetséghez a feosz@feosz.hu e-mailen keresztül, a szakemberek segíteni fognak.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2019/2020-as tanévben is meghirdette pályázatát „Fogyasztóvédelmi Sulihét”  címmel, melynek díjaként a legjobb pályamunkákat benyújtó iskolák tanulói és tanárai elnyerik a VII. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban való ingyenes részvétel jogát.

 

A táborban a szállás és az étkezés-ellátás térítésmentes, azonban a pályázati feltételek nem teszik lehetővé az útiköltség térítését is, ezért ez utóbbit az iskolának/diákoknak kell állnia. A tábor a Zsóry Zsibongó Gyermeküdülő és Ifjúsági Táborban (3400 Mezőkövesd (Zsóry fürdő), Olajfa u. 1.) 3 nap-2 éjszakás ott tartózkodással került volna megrendezésre, 2020 április 27-29. között.

 

Tekintettel a járványhelyzetre ebben az időpontban nem lehetett a tábort megrendezni, azonban az Innovációs és Technológiai Minisztérium lehetőséget biztosított számunkra a pályázati időszak meghosszabbítására. Így lehetővé vált, hogy ősszel új időpontban: 2020. szeptember 28-30. kerüljön megrendezésre a tábor.

 

Reméljük, hogy a járványhelyzet nem írja ismét felül a terveinket és megtarthatjuk a 80 fős tábort a lelkes résztvevőknek.

 

A napokban kerül ki a nyomdából a „Fogyasztóvédelmi békéltetés fejlődése Magyarországon” című könyv. A szerzők arra törekedtek, hogy egy olyan dolgozatot készítsenek – legfőképpen a fogyasztóvédelem, azon belül is a békéltető testületek működése iránt érdeklődő szakma, de az egyetemi hallgatók számára is – mely számba veszi az elmúlt húsz év jogalkotási folyamatát.

Ennek megfelelően átfogó elemzés olvasható a jogszabály módosítások kapcsán, kitekintést kaphatnak az olvasók az Európai Unió jogalkotásából, hiszen azok ismerete nélkül nem lehet megérteni a békéltető testületek működésében, eljárásában történt változtatásokat. A könyv tartalmazza a 2019. szeptember 1-jén hatályba lépett legutolsó, a békéltető testületek egész rendszerét érintő változásokat is, és annak elemzése is olvasható, hogy ezek a változások milyen negatív hatásokat eredményeznek, eredményeztek a fogyasztóvédelem területén is, és milyen visszalépés történt a fogyasztóvédelmi jogban is.

A szerzők bíznak benne, hogy e hiánypótló művel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarországon hatékonyabb fogyasztóvédelem alakuljon ki a jövőben, és a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, békéltető testületek megerősítése új alapokra kerülhet, összhangban az európai uniós normákkal és a hazai fogyasztók és vállalkozások érdekével. A könyv online változatban itt érhető el. 

 

Erős tévhit Magyarországon a fogyasztóvédelemmel kapcsolatosan az, hogy az üzletekben bizonyos napon belül (a legtöbben a 3 vagy 14 napot "hiszik") hibátlan termékek esetében vissza kell adnia a vételárat a fogyasztónak. Nem árt tudni, hogy nem minden esetben jár ez „cseregarancia”, hanem csak természetes személyeknek, kizárólag jótállásos termékeknél, amennyiben a termék hibás.

 

A három munkanapos cseregarancia lényege, hogy ha három munkanapon belül érvényesítünk csereigényt, mert hibás a termék, akkor az eladó nem hivatkozhat arra, hogy ez neki többletköltséget eredményezne, és inkább javítana, hanem köteles a terméket cserélni.

 

Amennyiben a vaterán vagy egyéb internetes felületen vásárolunk magánszemélytől, akkor ez a jog nem illet meg minket.

Nem naptári napról, hanem  három munkanapról van szó e jog esetében, ami a vásárlással (üzembe helyezéssel) kezdődik. Ebbe természetesen az ünnepnapok nem számítanak bele. 

 

Csak a jogszabályban meghatározott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. Tehát nem minden esetben élhetünk e garanciával, csak a kormányrendeletben felsorolt bruttó 10 ezer forint eladási ár fölött értékesített tartós fogyasztási cikkek meghibásodása esetén.

Tehát ha veszünk egy okosórát, akkor:

• egyrészt a vásárlástól számított egy év jótállási jogunk, 

• a vásárlástól számított kettő év kellékszavatossági jogunk van, 

• ezen belül megillet bennünket a vásárlástól számított három munkanapos cseregarancia is (mert jótállás köteles terméket vettünk).

 

Viszont ha veszünk egy több tízezer forintos cipőt, akkor

• nincs jótállási jogunk,

• ezért nincsen három munkanapos cseregaranciánk sem,

• de természetesen van a vásárlástól számított 2 év kellékszavatossági jogunk (melyből az első hat hónapban kiderült hiba esetén a kereskedőn van a bizonyítási teher, hogy mi okozta a hibát).

 

A három munkanapos cseregarancia – mint a neve is mutatja – csak a termék cseréjére jogosítja fel a fogyasztót, és csak abban az esetben, ha az adott termék hibás. Elállásra, vagyis pénzvisszafizetésre nem jogosít ez a garancia. Az elállás (pénzvisszafizetés) csak akkor jöhetne itt szóba, ha az eladó nem tud/nem akar cserélni, és a szavatossági igényérvényesítés visszatér a „rendes kerékvágásba”, vagyis ha megnyílnak a második lépcsős szavatossági jogok (árleszállítás, javíttatás a kötelezett költségére, elállás).

 

A fentiekből megállapítható, hogy ha a terméknek nincs hibája, akkor nem kérhetünk cserét, és természetesen nem is állhatunk el indokolás nélkül a vásárlástól! Az indokolás nélküli elállási jog csak a távollévők között kötött szerződésnél (internetes vásárlás) illeti meg a fogyasztót 14 napon belül, de az már egy másik történet. 

 

Az elmúlt évben többet lehetett hallani a Vásárlók Könyvéről (Panaszkönyv) annak kapcsán, hogy adatvédelmi okok miatt módosították a szabályozást, és a kereskedőnek egyúttal haladéktalanul el kell távolítani a Vásárlók Könyvébe bejegyzett olyan panaszt vagy javaslatot, amelyet más vásárló tett meg korábban és ezt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – meg kell őrizni, és ha pedig a fogyasztóvédelmi hatóság kéri, ezt be is kell tudni mutatni. De mit érdemes még tudni erről a könyvről?

 

A Vásárlók Könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó, folyamatosan sorszámozott oldalú nyomtatvány alkalmazható. Tartalmaznia kell a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a Vásárlók Könyve használatba vételének időpontját. Ezen kívül kiemelendő, hogy a Vásárlók Könyvét a jegyző hitelesíti. A hitelesítés a jegyző aláírásával és bényegzőlenyomatával történik.

 

 

Milyen üzletben kell elhelyezni?

 

Vásárlók Könyvének minden, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló, kereskedelmi tevékenységet végző helyen lennie kell (üzletben, étteremben, büfében, benzinkúton, stb.), ezért ne fogadjuk el, ha a kereskedő azt állítja, hogy az ő üzletében nincs. Ráadásul az üzletekben jól láthatóan, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni úgy, hogy a fogyasztó segítség nélkül is bejegyzést tehessen. A Vásárlók Könyvéhez tollat is biztosítani kell. Amennyiben a Vásárlók Könyve nincs látható helyre kitéve az üzletben, az már önmagában is szabálysértés!

 

A vásárlók milyen bejegyzéseket tehetnek?

 

Amennyiben a vásárlónak bármilyen panasza van az üzlet működésével, a vásárolt áruval, kapott szolgáltatással kapcsolatban, panaszát szóban vagy a Vásárlók Könyvébe történő bejegyzéssel, írásban teheti meg. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. Ha különösen sérelmesnek tartjuk az esetünket, akkor érdemes inkább az írásbeli utat választani, mert a szóbeli kérést utólag nehezebb bizonyítani. A kitöltés után nem az első, hanem a második lapot kell kitépni és eltenni.

 

Mi a teendője a vállalkozásnak a bejegyzéssel kapcsolatosan?

 

A vállalkozásnak a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni, és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell. A hatóság vizsgálhatja a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzéseket. Az írásbeli panaszt a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni, hogy panaszával, mely hatóság, vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Továbbá meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét.

 

Az elmúlt évben többet lehetett hallani a Vásárlók Könyvéről (Panaszkönyv) annak kapcsán, hogy adatvédelmi okok miatt módosították a szabályozást, és a kereskedőnek egyúttal haladéktalanul el kell távolítani a Vásárlók Könyvébe bejegyzett olyan panaszt vagy javaslatot, amelyet más vásárló tett meg korábban és ezt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – meg kell őrizni, és ha pedig a fogyasztóvédelmi hatóság kéri, ezt be is kell tudni mutatni. De mit érdemes még tudni erről a könyvről?

 

A Vásárlók Könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó, folyamatosan sorszámozott oldalú nyomtatvány alkalmazható. Tartalmaznia kell a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a Vásárlók Könyve használatba vételének időpontját. Ezen kívül kiemelendő, hogy a Vásárlók Könyvét a jegyző hitelesíti. A hitelesítés a jegyző aláírásával és bényegzőlenyomatával történik.

 

 

Milyen üzletben kell elhelyezni?

 

Vásárlók Könyvének minden, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló, kereskedelmi tevékenységet végző helyen lennie kell (üzletben, étteremben, büfében, benzinkúton, stb.), ezért ne fogadjuk el, ha a kereskedő azt állítja, hogy az ő üzletében nincs. Ráadásul az üzletekben jól láthatóan, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni úgy, hogy a fogyasztó segítség nélkül is bejegyzést tehessen. A Vásárlók Könyvéhez tollat is biztosítani kell. Amennyiben a Vásárlók Könyve nincs látható helyre kitéve az üzletben, az már önmagában is szabálysértés!

 

A vásárlók milyen bejegyzéseket tehetnek?

 

Amennyiben a vásárlónak bármilyen panasza van az üzlet működésével, a vásárolt áruval, kapott szolgáltatással kapcsolatban, panaszát szóban vagy a Vásárlók Könyvébe történő bejegyzéssel, írásban teheti meg. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. Ha különösen sérelmesnek tartjuk az esetünket, akkor érdemes inkább az írásbeli utat választani, mert a szóbeli kérést utólag nehezebb bizonyítani. A kitöltés után nem az első, hanem a második lapot kell kitépni és eltenni.

 

Mi a teendője a vállalkozásnak a bejegyzéssel kapcsolatosan?

 

A vállalkozásnak a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni, és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell. A hatóság vizsgálhatja a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzéseket. Az írásbeli panaszt a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni, hogy panaszával, mely hatóság, vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Továbbá meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét.

 A fogyasztói társadalom egyik jellemzője az egyre növekvő számú termék és szolgáltatás használata. A fejlett világban a napi szükségleteken felül az elektronikus rendszerek, közlekedés, kultúra, divat, média, információ, illetve egyéb dolgok megszerzése mind-mind a felek közötti kapcsolatok tömeges létrejöttét teszi szükségessé, melyek sokszor szerződések megkötésével járnak.

 

A fogyasztókat fokozott védelem illeti meg, ha a szerződést olyan személlyel kötik, aki gazdasági tevékenysége körében jár el.  Mivel általában minden cselekvőképes természetes személynek vannak olyan szükségletei, amelyekhez vásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele útján juthat hozzá, szinte mindenki fogyasztó, vállalkozásnak azonban csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy minősül. Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

Különösen akkor, ha a felek közötti szerződéskötés üzleten kívül történik, nem biztos, hogy egyszerű meggyőződni arról, kivel állunk jogviszonyban, probléma esetén kivel szemben tudjuk jogainkat érvényesíteni, ha például az interneten hirdetett terméket nem kapjuk meg, az meghibásodott, vagy a szórólapon hirdetett telefonszám alapján megismert iparos selejtes munkát végzett a lakásfelújításnál. Míg egy megszokott bolti vásárlás esetén a nyugta vagy számla kellő eligazítást ad a vállalkozás nevéről, székhelyéről, adószámáról, sőt többnyire az érintett telephelyéről (bolt) is, az internetes honlapokon nem, vagy nehezen található meg az az információ, hogy kivel kötjük meg a szerződést, kivel szemben érvényesíthetők a fogyasztókat megillető többletjogok. Minden esetben tájékozódjunk az eladó vagy szolgáltató kiléte felől!

 

Lehet, hogy a csábító ajánlatról kiderül, az eladó magánszemély. Ebben az esetben a vásárlót nem illetik meg azok a többletjogosultságok, amelyek egy vállalkozással szemben biztosítottak. Ilyen például a 14 napos elállási jog, továbbá hibás teljesítés esetén a vásárlónak kell azt bizonyítani, és a kifogás rendezésére is csak egy évig van lehetősége. Előfordul, hogy üzletszerű tevékenységet folytatók – azaz vállalkozásnak minősülő személyek – tűntetik fel úgy magukat, mintha magánszemélyként adnák el a terméket. Ezt többnyire azért teszik, hogy a vállalkozásokat terhelő kötelezettségek alól kibújjanak. Számla vagy nyugta hiányában a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződést kötött, ami írásbeli dokumentum hiányában nehézkes lehet. 

 

Nem ritka az sem, hogy magyar nyelvű a webáruház, vagy a weboldal domainje „.hu”-ra végződik, mégis a mögötte álló cég nem Magyarországon van. Ez pedig adott esetben azt is jelentheti, hogy hibás teljesítés vagy panasz esetén a külföldi vállalkozást kell megkeresni, ami nem egy esetben megnehezíti az ügyintézést.

 

Sajátos marketing eszközök a kuponok, promóciós ajánlatok és a végtelen variációjú árakciók. Senki nem akar lemaradni a kupon megvásárlása esetére meghirdetett nagyszerű lehetőségekről. Azonban érdemes körültekintően elolvasni, hogy kitől és milyen szolgáltatást, milyen feltételekkel kap a vevő. Célszerű a vásárlás előtt a kuponnal kapcsolatos információkat rögzíteni, elmenteni. A kupon értékesítője általában nem felel a vásárolt termék vagy szolgáltatás hibájáért, azzal kapcsolatos kifogás közvetlenül az eladóval vagy szolgáltatóval szemben érvényesíthető.

Összefoglalva tehát; tudatos vásárlóként mindig győződjünk meg a velünk szerződő partner kilétéről.    

 

A XXI. század fogyasztóvédelme egyre inkább mint digitális fogyasztóvédelem jellemezhető. Ennek egyik oldalát az internetes kereskedelem, másik részét pedig kifejezetten az elektronikus okos eszközök jelentik. Ezeket az okos eszközöket a gyerekek is egyre fiatalabb korban elkezdik használni, így kiemelt jelentősége van, hogyan kezelik, milyen tartalmakhoz férnek hozzá.

 

Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gyermekek körében az úgynevezett okosjátékok, amelyeket csatlakoztatni lehet az okostelefonokhoz, és ezzel is valamilyen extra funkciót kínál az adott eszköz. Így például azt, hogy a játékot már közvetlenül a telefonról irányítsák a hozzá kapott program segítségével, vagy akár a játék beépített kamerája által rögzített képet a mobiltelefonon jelenítsék meg, és a többi példát sorolni lehetne. 

 

Az internet korában ezek a világhálóhoz kapcsolódó okoseszközök, okosjátékok is veszélyt jelenthetnek a fogyasztókra, különösen, ami a gyermekeket illeti. Így például már 2016-ban Amerikában olyan játékbabákat gyártottak, amelyek, mint kiderült, rögzítették a gyerekek által elmondott szavakat, és azt egy külső, harmadik nagyvállalatnak továbbították, és a szülőknek mindezekről fogalmuk sem volt. Egy másik esetben pedig olyan jelentős biztonsági rést hagyott a gyártó az okosjáték tervezésénél, hogy gyakorlatilag a ház kerítése előtt tartózkodó hacker egy okostelefon segítségével rá tudott csatlakozni a játékra, és így beszélgetni tudott a kisgyermekkel.

 

Már számos teszt bizonyította tehát, hogy nem mindig kielégítőek a modern kor játékainak technikai, biztonsági feltételei, és az esetlegesen könnyen kijátszható védelem sérti a fogyasztók magánélethez való jogát is. Jelenleg nincsenek olyan előírások, amelyek ezeket az új, kockázatot jelentő szituációkat megfelelően kezelnék.  

 

Mindezekkel összefüggésben az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) több javaslatot fogalmazott meg. Ennek alapján ki kell ezért bővíteni a gyártók felelősségét azokra a káresetekre is, ha például az okosjáték, okoseszköz nem biztosítja a megfelelő adatbiztonságot és adatvédelmet a fogyasztó számára, és az adatai rossz kezekbe kerülnek. Ezzel összefüggésben szükséges az Általános Szerződési Feltételek felülvizsgálata is, hiszen az nem jó fogyasztói tájékoztatás, amikor 80-100 oldalon keresztül írja le szerződési feltételeit a vállalkozás. Ezt a fogyasztók nem olvassák el, ezért mindenképpen szükséges lenne egy közérthető rövid tartalmú kivonat, mely a legfontosabb tudnivalókra, esetleges veszélyekre hívja fel a fogyasztók figyelmét az okos eszközök használata kapcsán.

 

Ettől függetlenül, ameddig ez nem valósul meg, addig marad a szülők felelőssége, hogy mennyi ideig használják a gyermekek az okos eszközöket, milyen tartalmakhoz férnek hozzá, ki tud esetlegesen csatlakozni, és ezáltal kapcsolatba lépni a gyermekkel.