A fogyasztót nem várt meglepetés érte otthon, mikor szembesült az új hűtőszekrényének hiányos és törött belsejével. A problémáit azonban hiába jelezte azonnal a cég felé, ott nem foglalkoztak vele. Később végül bebizonyosodott, hogy a vállalkozásnak kötelessége a hűtőszekrényt kicserélnie vagy annak vételárát visszafizetnie.

A fogyasztó karácsony után vásárolt vállalkozástól 40.000.- Ft vételárért egy hűtőszekrényt. Az adásvételi szerződés szerint a vállalkozás 1 év teljeskörű jótállást és 2 év szervizgaranciát vállalt a termékre. A vállalkozásról annyit tudott a fogyasztó, hogy szállítássérült műszaki cikkeket árusít, így külsőleg nézte csak meg a hűtőt, amin alig látható kisebb sérülések voltak. Később azonban meglepetten észlelte, hogy 2 db polc törött, az oldalajtóban 2 db fiók hiányzik, valamint 2 db műanyag doboz is törött és ragasztott. A fogyasztó hiába jelezte azonnal a termék hibáit a vállalkozásnak, nem történt meg sem az esetleges hiányok pótlása, sem pedig a készülék cseréje.

 

Végül egy békéltető testületi eljárásban került megállapításra, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztó szavatossági igényeinek eleget tenni (azaz a terméket köteles kicserélni, vagy ennek hiányában a vételárat visszatéríteni). A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, mellyel kimentette volna magát a jótállási kötelezettsége alól, illetve nem bizonyította, hogy a megvett árucikk hibátlan volt az eladáskor.

Konklúzió

–          A fenti eset alapján megállapítható, hogy a fogyasztó nem volt elég körültekintő akkor, mikor nem vizsgálta, illetve nem tekintette meg (még a kiszállítás előtt) a hűtőszekrény belsejét, így csak utóbb szembesült a hibákkal.

–          Ellenben az is megállapítható, hogy gondosan járt el akkor, mikor megőrizte az adásvételi szerződést, a garanciajegyet, valamint a vállalkozásnak írt reklamáló levelét, a tértivevénnyel együtt, hiszen ezen dokumentumok bemutatásával tudott békéltető testülethez fordulni később.

 

Milyen igényeket lehet érvényesíteni a jótállás körében hibás teljesítés esetén?

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének (megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül) nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye. A szerződéstől való elállás egyebekben azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat.

 

Fontos tudnivalók a fogyasztók számára

1.      A hibás teljesítés jogkövetkezményeit illetően, érdemes tudni, hogy nincs eltérés a jogkövetkezmények vonatkozásában használt termék esetében sem.

 

2.      A szavatossági és a jótállási szabályoktól általánosságban tilos eltérni a Ptk. szabályai szerint a fogyasztó hátrányára.

 

3.      Ha az összeszerelést a fogyasztó végzi el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető, ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza, mivel az is a jogszabályban megállapított minőségi követelmények megsértését jelenti.

 

4.      A hibás termék tulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz vagy kijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (jótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez.

 

5.      Ha lejárt a kötelező egyéves jótállás, és ezt követően romlik el a vásárolt termék, akkor minőségi kifogás esetén, szavatossági jogainkat érvényesíthetjük.

 

6.      A könnyebb árucikkeket (10 kilogrammig) a vásárlónak kell eljuttatnia a szervizbe, a nehezebbek el- és visszaszállíttatása a vállalkozás feladata, ne hagyják tehát a fogyasztók, hogy a hűtőt velük cipeltessék vissza az áruházba. Ha mégis, kérjenek számlát a szállításról és azt is kifizettethetik a vállalkozással.

 

7.      Amennyiben a forgalmazó vagy a gyártó egyszerűen magasabb vételárért a törvényi minimumnál hosszabb jótállási időt vállal, (kiterjesztett garancia) akkor ezen jótállási időn belül bekövetkező hibáért vállal felelősséget. Továbbra sincs tehát védelem például az elejtéssel szemben, a többletvédelem nem esetkörében, hanem időtartamában jelent többet.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott az Időskori Biztonság életbiztosítás népszerűsítésekor, mert valótlan állításokat jelenítettek meg a szolgáltatás jellemzőiről, valamint megtévesztően azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást a 4Life Direct Kft. nyújtja. A jogsértésért összesen 99.000.000 forint bírságot szabott ki a GVH. 

A GVH megállapította, hogy megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást a közvetítő honlapján, a rádió- és televízió reklámokban, a teletexten, az online hirdetéseken, a szórólapokon, a direkt marketing levelekben és az SMS-ekben 2012 decembere és 2015 májusa között, mert a kereskedelmi gyakorlat hamisan sugallta, hogy

·       –  a biztosítás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 Ft-ért” „érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett készpénz akár 3.500.000 Ft-ot is elérheti, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”. Napi 100 forintért azonban legfeljebb 50.000 forint biztosítási összeg volt elérhető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára, és a hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fedezésében az utóbbi összeg nem nyújt érdemi segítséget;

·    – a biztosítást a közvetítő 4Life Direct Kft. nyújtja, hiszen a szolgáltatást a valóságban a Magyarországon képviselettel és fiókkal nem rendelkező Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited biztosítja.

A GVH a 4Life Direct Kft.-vel szemben 63.000.00063.000.000 forint, a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited-re pedig 36.000.00036.000.000 forint bírságot szabott ki. A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett kommunikáció költségeire alapozott.

Súlyosító körülményként értékelte mindkét vállalkozás esetében többek között, hogy

·       –  a megcélzott fogyasztói kör tagjai koruk miatt sérülékenyek és kiszolgáltatottak, figyelemmel a rendelkezésre álló életbiztosítási lehetőségek szűkös kínálatára;

·         – a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott.

Enyhítő körülményként értékelte a GVH, hogy a két vállalkozás

·      – módosította kereskedelmi gyakorlatát és a minimális biztosítási összegeket kivezette kínálataiból a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően;

·   – részletes, számításokkal kidolgozott kötelezettségvállalási nyilatkozatot nyújtott be.

forrás:gvh

 

Hiába vonatkozott egy éves kötelező jótállás a fogyasztó karácsonykor vásárolt és utóbb meghibásodott táblagépére, ennek ellenére a javítását – kizárólag díj ellenében – végezte volna el a vállalkozás. Végül, mivel a kereskedő nem bizonyította be, hogy a termék az eladáskor még hibátlan volt – ingyen javítás járt a fogyasztónak. 

A fogyasztó 33.999.- Ft-ért vásárolt karácsonykor egy táblagépet (tablet) a vállalkozástól, melynek töltőrendszere négy hónap múlva, jótállási időn belül tönkrement. Kiderült, hogy a töltő alatt van egy panel és az megrepedt, így erre hivatkozva – jótállás keretén belül – nem javította meg a terméket vállalkozás. Sőt kijelentette, hogy a javítást kizárólag díj ellenében, 50.000.-Ft-ért tudja vállalni.

 

Mivel a fogyasztó az ügyét nem hagyta annyiban, végül egy békéltető testületi eljárásban került alátámasztásra, hogy joggal kívánta a szavatossági igényét érvényesíteni a hibás készülékének kapcsán. A vállalkozás nem bizonyította megfelelő módon, hogy a készülék hibájának oka a teljesítés után keletkezett, ezért a jótállási kötelezettsége alól sem mentesült.

 

A fenti példa esetében a fogyasztó által vásárolt készülékre, a jótállási jegy szerint a vállalkozás – a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerinti – egy év jótállást vállalt. A fogyasztó a hibát jótállási időn belül jelentette be vállalkozásnak, ezért a jótállásra kötelezettet (a vállalkozást) terhelte annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában a termékben nem volt meg. Vállalkozás, mivel nem mentette ki magát megfelelő módon a hibás teljesítés alól, ezért a fogyasztó érvényesíteni tudta vele szemben a szavatossági igényét, a táblagép díjmentes javítását.

Mit jelent a szavatosság és a jótállás?

 

A kötelezett (az eladó) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Amennyiben a megvásárolt termék hibás vagy a hiba a használat során később jelentkezik, akkor a fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás).

A szavatossággal kapcsolatos szabályozás a Polgári Törvénykönyvben található.

 

A szavatosság mellett létezik a kötelező jótállás, vagy hétköznapi és közismert nevén a „garancia” jogintézménye. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki az eladó jótállási kötelezettsége. E termékekhez köteles a forgalmazó (eladó) jótállási jegyet mellékelni. A jótállás időtartama egy év. Fontos kiemelni, hogy a kötelező jótállás kizárólag a Magyarország területén megvásárolt új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, azaz külföldön megvásárolt termékek meghibásodása esetén a kötelező jótállásból eredő jogokra fogyasztóként nem hivatkozhatnak a fogyasztók. Amennyiben egy megvásárolt termékre van kötelező jótállás, akkor a szavatossági jogok és a jótállásból eredő jogosultságok párhuzamosan érvényesíthetőek.

 

Mit jelent a szerződéses jótállás?

 

A szerződéses jótállás a felek megállapodásán alapul, azaz egy termék eladása esetén nem jogszabály kötelezi az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként kerül sor. A kötelező jótállás tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, míg a szerződéses jótállás esetén a felek közösen állapodnak meg annak feltételeiről, és ezt szerződésben rögzítik. Fontos megemlíteni, hogy a szerződéses jótállás a kötelező jótállást nem zárja ki.

 

Például ha a jogszabály egyéves (kötelező) jótállást ír elő egy termékre (pl. mosógépre), az eladó dönthet úgy, hogy a kötelező 1 éven túl, további időszakra garantálja a termék hibátlan állapotát. Az 1 éven túl vállalt garancia tartalmát és feltételeit azonban az eladó maga határozhatja meg.

 

Mit tehet a fogyasztó, ha a megvásárolt termék 3 munkanapon belül hibásodott meg?

 

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek vonatkozásában, a fogyasztó 3 munkanapon belül érvényesítheti csereigényét, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén. Fontos tudni, hogy egyéb termékek esetén ilyen jellegű „cseregarancia” nem illeti meg a fogyasztót!

 

Jó tanácsok a fogyasztók számára

 

1.      A termék meghibásodásával kapcsolatos panaszunkkal minden esetben ahhoz a kereskedőhöz forduljunk (abba a boltba fáradjunk vissza), ahol a terméket megvásároltuk.

 

2.      Fontos tudni, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

 

3.      Ha azt tapasztaljuk, hogy a vásárolt termék meghibásodott, akkor a vásárlás helyén kezdeményezni kell a jegyzőkönyv felvételét az általunk tett minőségi kifogásról.

 

4.      Jó, ha tudjuk, hogy a vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni.

 

5.      Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, írásban, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

 

6.      A leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tudott vagy nem tudhatott.

 

7.      A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. Ilyen esetekben a kötelező jótállási idő egy éves időtartama, illetőleg a szavatossági jogok gyakorlására nyitvaálló két éves határideje a kicserélés (az új termék átadásának) napjától újraindul a teljes termék vonatkozásában.

A karácsonyi forgatagban, mivel az üzletben sokan voltak, a fogyasztó nem próbálta ki az új televízió készülékét, csupán a csomagolás megbontása után azt ellenőrizte le, hogy a képernyő törésmentes. Aláírásával igazolta is, hogy a készüléket sérülésmentesen szállítja haza. Később, a televízió otthoni kicsomagolását követően a fogyasztó hibázott, mivel nem olvasta el a mellékelt használati útmutatót, így egy olyan fóliaréteget is eltávolított a készülék képernyőjéről, mely hiányában a televízió nem alkalmas 3D funkcióra.

A nem rendeltetésszerű használat alatt a fenti esetnél azt kell érteni tehát, hogy a fogyasztó a használati útmutató áttanulmányozása nélkül csomagolta ki a készüléket és bontotta meg a képernyőn lévő fóliát. Mivel a hivatkozott hiba az átadás után keletkezett, ezért a fogyasztó nem érvényesíthette a jótállásból eredő jogait.

Mit érdemes tudni a jótállásról?

 

A jótállás körében (hétköznapi és közismert nevén garancia), a jótállás teljes időtartama alatt, a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hivatkozott hiba oka a teljesítés után, (például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett. A teljesítésért jótállást szerződésben lehet vállalni, illetve azt jogszabály írhatja elő.

 

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt termékekre (10.000.-Ft eladási vételár felett) kötelezően 1 év jótállás vonatkozik. A jótállás kezdő időpontja, a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja. Fontos tehát kihangsúlyozni, hogy a jótállási idő nem minden esetben a vásárlás napján kezdődik.

 

A jótállás alapján érvényesíthető jogok

 

A kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet érvényesíteni, ha pedig a jótállás, szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti szavatossági jogokat érvényesítheti a jogosult.

 

Jó tanácsok a fogyasztók részére

 

Fenti eset is jól tükrözi, hogy a fogyasztók nem gyakorolnak kellő körültekintést műszaki cikkek vásárlásánál. Pedig kis odafigyeléssel, tudatossággal, elkerülhetőek lennének az utóbb tapasztalt kellemetlen percek.

 

1.      Az újonnan vásárolt műszaki cikkek esetében érdemes még a vásárlás helyszínén a készülékek üzembe helyezését kérni az eladótól, amelyik termék esetében erre persze lehetőség van. 

 

2.      A fogyasztók minden esetben gondosan őrizzék meg az ellenérték kifizetését igazoló dokumentumot (számlát, blokkot).

 

3.      Fontos tudni, hogy a legtöbb újonnan vásárolt műszaki termékre, amely tartós fogyasztási cikknek minősül, többnyire tízezer forint eladási vételár felett, kötelező egyéves jótállás vonatkozik a Kormányrendelet értelmében (akár átadták, akár nem a jótállási jegyet).

 

4.      Amennyiben nem kapott a fogyasztó jótállási jegyet, mindenképpen kérje azt el a kereskedőtől. A fogyasztók ne fogadják el azt a megoldást, hogy majd azt utóbb küldi meg a vállalkozás részükre, vagy például azért nem ad vállalkozás, mert „nem szokott gond lenni” a megvásárolt termékkel.

 

5.      A műszaki cikkhez mellékelt használati útmutatót minden esetben célszerű elolvasni és áttanulmányozni, még a készülék használatba vétele előtt.

 

6.      Reklamáció esetén kérjük el az arról felvett jegyzőkönyv másolatát (vállalkozás köteles egyebekben átadni egy példányt a fogyasztó részére); a javításra, cserére átadott áruról kérjünk elismervényt, ellenőrizzük, hogy helyesek-e az adatok. Egy későbbi esetleges igényérvényesítésnél ezek megléte illetve megőrzése megfelelő hivatkozási alapul szolgálhat.

 

7.       A fogyasztók igényérvényesítés (jótállás, szavatosság) szempontjából elsősorban kijavítást vagy kicserélést, másodsorban pedig megfelelő árleszállítást, vagy a termék vételárának visszafizetését kérhetik.

 

8.      Drágább terméket, tartós fogyasztási cikket, árammal működő berendezést lehetőleg ne vásároljanak a fogyasztók utcai vagy piaci árustól. Ha mégis így tesznek, ragaszkodjanak a számlához, a jótállási jegyhez vagy bármilyen elérhetőséghez, ahol esetlegesen utóbb reklamálni tudnak.

 

9.      Akciós termék vásárlásakor érdemes rákérdezni az akció okára. Gyakori, hogy az ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot a kereskedők. Fontos tudni, hogy ezt csak akkor tehetik meg, ha a termék hibája miatt szállították le a termék árát, és ezt a tényt illetve a hiba jellegét a fogyasztó tudomására is hozták. A szavatosság korlátozása pedig kizárólag erre a hibára vonatkozhat.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége bíróság előtt támadta meg az SPS Doctors Holding Kft., új nevén Standardps Europe Holding Kft. vállalkozás által használt blanketta szerződés egyes feltételeit. A másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, mely teljes egészében helyt adott a keresetnek, azaz immár jogerősen kimondta egyrészt, hogy tisztességtelen a már nem hatályos jogszabályra való hivatkozás.

 Ezen kívül a következő pont tisztességtelenségét is megállapította: „Az Eladó felhívja, tájékoztatja a Vevő figyelmét, hogy a szerződés aláírásával, olyan higiéniai jellegű termékek is kerülhetnek értékesítésre (Pl.: infra, mágnes (akár pulzáló) terápiás ágybetét stb.), amelyek vonatkozásában a Ptk. 320. § (3) bekezdése alapján a vevő átvételtől való elállási jogát a csomagolás (fólia) felbontása, használat után nem köteles visszavenni a termék átvételétől számítva 14 napon belül, csak is helyreállítási díj (eredeti állapot visszaszállítási költség) megfizetése ellenében.”

A Szövetséghez rengeteg termékbemutatóval kapcsolatos panasz érkezik, ezek feldolgozása, a fogyasztói érdekek feltárása, valamint ezzel egyidejűleg a megküldött szerződések általános szerződési feltételeinek monitorozása során folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a termékbemutató szervezésével foglalkozó vállalkozások igyekeznek a fogyasztók hátrányára eltérni a jogszabályoktól.

Ezekre a bemutatókra általában azzal hívják meg a fogyasztókat, hogy valamilyen egészségügyi felmérésen, egészségnapon vehetnek részt ingyen. A bemutatókon elsősorban egészségügyi, háztartási termékeket kínálnak, kiemelten az idősebb, nyugdíjas, illetve beteg fogyasztók részére. Ezért is kiemelten fontos, hogy a koruknál fogva egyébként is kiszolgáltatott fogyasztók tudják érvényesíteni a jogszabályban biztosított indokolás nélküli elállási jogukat, azaz visszamondhassák a szerződést, miután rájöttek, hogy több százezer forintot kellene megfizetniük a termékekért.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai értelmében amennyiben a szerződéskötésre üzleten kívül került sor, akkor a fogyasztók tizennégy napon belül meggondolhatják magukat. Ezt a jogot korlátozta illetve vonta meg a fogyasztóktól az SPS Doctors Holding Kft. új nevén Standardps Europe Holding Kft. abban az esetben, ha infra, mágnes, vagy pulzáló ágybetét vásárlása történt, arra hivatkozva, hogy ezek higiéniás termékek.

A bíróság álláspontja szerint a kikötés azonban nem határozta meg, hogy mi minősül higiéniai jellegű terméknek, így kizárólag a vállalkozást egyoldalúan jogosította fel ezen feltétel értelmezésére, ezzel a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapította meg.

A fogyasztó jogosult a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatra, azaz kipróbálhatja a terméket, és csak azért az értékcsökkenésért felel, ami ezen szükséges használatot meghaladó használatból ered.

Egy infra matrac külső fólia csomagolásának kibontása elengedhetetlen a termék kipróbálásához, így a fólia ép meglétéhez nem lehet kötni a termék visszavételét.

A Szövetség felhívja ezen kívül a fogyasztók figyelmét, hogy szerződéskötés előtt győződjenek meg róla, hogy valóban termékbemutatón kötik-e meg a szerződést, mert sok esetben bejelentett üzletről van szó, annak ellenére, hogy a helyiség nem hasonlít egy átlagos üzlethez, és ebben az esetben már nem illeti meg a fogyasztókat az indokolás nélküli elállási jog.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezúton is kéri a fogyasztókat, hogy jelentsék be a feosz@feosz.hu e-mail címen, ha az említettekhez hasonló, vagy más tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását tapasztalják.  

 

KÖZLEMÉNYÜNK FRISSÜLT AZ ÉRINTETT VÁLLALKOZÁS ALÁBBI ÁLLÁSFOGLALÁSÁVAL , AMELYET KÉRÉSÉRÉRE KÖZREBOCSÁTUNK:

"VÁLLALKOZÁS AZ INDOKOLÁS NÉLKÜL GYAKOROLHATÓ ELÁLLÁSI JOGOT NEM ZÁRTA KI, CSUPÁN ANNAK GYAKORLÁSÁT AHHOZ KÖTÖTTE, HOGY A CSOMAGOLÁS MEGBONTÁSÁT KÖVETŐEN HELYREÁLLÍTÁSI DÍJAT KELL FIZETNI HIGIÉNIAI JELLEGŰ TERMÉKEK ESETÉBEN. ÍGY, EBBEN A FORMÁBAN MONDTA KI A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA JOGERŐSEN, HOGY EZEN SZERZŐDÉSI FELTÉTEL NEM ALKALMAZHATÓ.

VÁLLALKOZÁS MEGJEGYZI, HOGY NAGYON GYAKORI AZ A PROBLÉMA, AMIKOR A FOGYASZTÓ A HIGIÉNIAI JELLEGŰ TERMÉKET HASZNÁLJA, MAJD VISSZA KÍVÁNJA ÁLLÁÍTANI AZ EREDETI ÁLLAPOTOT, DE A HIGIÉNIAI JELLEGŰ TERMÉK HASZNÁLATÁBÓL (IZZADSÁG, FERTŐZÉSEK, GOMBÁK, STB.) EREDŐ ÉRTÉKCSÖKKENÉST MÁR NEM KÍVÁNJA MEGTÉRÍTENI. A HIGIÉNIAI JELLEGŰ TERMÉKEK ESETÉN KOMOLY KÁRT OKOZ VÁLLALKOZÁSNAK, HOGY A TERMÉKEK HIGIÉNIAI JELLEGŰ KÁROSODÁSÁT KIJAVÍTSA, SZÁMOS ESETBEN AZONBAN ERRE EGYÁLTALÁN NINCS MÓD."

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége pályázatot hirdet meg Magyarország általános- és középfokú oktatási intézményei, valamint tanulóik és pedagógusaik részére az Országos Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Sulitáborban történő díjmentes részvételre.

A tábornak az Erzsébet Üdülőközpont és Tábor Zánka ad otthont, amely a Balatonhoz való közelsége miatt páratlan környezetet kínál: a fiatal fogyasztók a koruknak megfelelő játékos formában, szórakozva bővíthetik pénzügyi fogyasztóvédelmi ismereteiket amellett, hogy például sportolásra is lehetőségük nyílik.

 

A tábor a tervek szerint 2016. május 12-14. között kerül megrendezésre a 14-18 éves korosztályba tartozó diákok, valamint az őket kísérő pedagógusok számára. A versenyen hazánk összes általános- és középfokú oktatási intézménye indulhat: a sikeres pályázathoz az szükséges, hogy a pályázó vállalja, hogy intézménye keretein belül 2016 tavaszán legalább egy hétig tartó kampányt, programsorozatot valósít meg „Pénzügyi Fogyasztók Hete” címmel, melynek keretében a pénzügyi fogyasztói ismeretek elterjesztését ösztönzi a diákok körében.

 

A pályázatra a jelentkezési határidő 2016. február 20., a feosz@feosz.hu e-mail címen.

 

A pályázóknak a kampány megvalósítását követően 2016. április 29-ig igazolniuk kell a „Pénzügyi Fogyasztók Hete” kapcsán, hogy az megtartásra került intézményükben: így maximum 2 oldalas terjedelemben be kell mutatniuk, hogy milyen programot valósítottak meg, illetve az annak eredményeként elkészült dokumentumokat, pályaműveket, fényképeket elektronikus formában meg kell küldeniük a Szövetség e-mail címre.

 

Az iskolák közül a legjobb hat pályázati anyagot benyújtó intézmény tanulói részére biztosított az Országos Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Sulitáborban való részvétel lehetősége, intézményenként körülbelül 5-10 diák számára.

 

A részletes pályázati feltételek megtalálhatóak ide kattintva,  a tervezett program pedig itt érhető el.

 

 

További információk: Dr. Kispál Edit             szóvivő                         06-30-400-4477  

 

Varrás mentén szétszakadt cipő, kétóránként kikapcsoló mobiltelefon esetén sokszor felmerül a kérdés, hogy tehetünk-e valamit, vagy el kell viselnünk ezeket a károkat. Ilyenkor esik szó a címben szereplő jótállás, szavatosság, garancia kulcsszavakról, de hogy ezek pontosan mit jelentenek, azt sokan nem tudják.

Garancia: Csak a köznyelvben szereplő fogalom, általában a jótállást értik alatta.

 

Jótállás: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

 

Szavatosság: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

 

Mit kell teljesítenie egy szolgáltatásnak, mire kell alkalmasnak lennie egy terméknek?

 

– a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra,

– alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;

– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;

– rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;

– rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal;

– meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

 

Ha ezeknek nem felel meg egy szolgáltatás, vagy termék, akkor hibás teljesítésről beszélünk. A fent említett esetben a magától kikapcsoló telefon nem felel meg semmilyen jogszabályban meghatározott minőségi követelménynek, így a hibás teljesítés megállapítható.

 

Mit kérhetünk a kereskedőtől, ha hibás egy termék?

 

Első körben kérhetjük a termék kijavítását, vagy kicserélését. Ha ezt nem vállalja a kereskedő, akkor kérhetünk árleszállítást, a vételár visszatérítését, vagy végső esetben mással megjavíttathatjuk a kereskedő költségére. A levásárlást a jogszabály nem ismeri, ennek ellenére a kereskedelmi gyakorlatban ragyogóan működik ez a megoldás, ha az mindkét félnek megfelel.

 

Mennyi ideig élhetünk reklamációval?

 

Minden egyes új termék esetében a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.

 

Vannak azok a termékek, melyek tartós fogyasztásra készülnek, mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek. Ezen termékek esetében a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem meghatározott vételár felett legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett.

 

Mit tehetünk és mit kell tennünk, ha gond adódik a termékkel?

 

Minél hamarabb jelezni kell a problémát a kereskedőnek, mert egyéb esetben úgy járhatunk, hogy túlhordásra hivatkozva elutasít minket a kereskedő. Tehát nem szabad megvárni, hogy a cipőnk talpa teljes egészében átlyukadjon, amikor már hónapokkal korábban észrevettük, hogy rohamosan elkezdett kopni. Vagy a televíziókészülék képernyőjén észrevett pixel hiba esetén sem szabad arra várni, hogy már a fél képernyő sötétbe boruljon, hanem a lehető leghamarabb jelezni kell a hibát a kereskedőnek.

 

A kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. 

 

Hova lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót?

 

Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.

A garancia-jótállás értelmezése, az árucsere fogyasztóvédelmi előírásai, a nyugta megőrzésének fontossága. Többek között ezekkel a témakörökkel is foglalkozik a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2016. január 15-én elindult nagyszabású közösségi médiakampányában, amellyel célunk a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztése a világhálón.

A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek igazi ereje a fogyasztói tájékoztatásban rejlik és erre nagy szükség is van. Ezt igazolják a Szövetség korábbi tapasztalatai, ami szerint még mindig zavarba jönnek a fogyasztók sokszor akkor, ha alapvető jogaikat próbálják érvényesíteni a cégekkel szemben. Ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége nagyszabású közösségi médiakampányt indít és ebben a legfontosabb fogyasztóvédelmi témaköröket érintve erősíti a fogyasztók tudatosságát.

 

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósuló program egyszerre négy internetes felületen zajlik, a Szövetség internetes honlapján (www.feosz.hu), az általa szerkesztett Fogyasztók Lapja online fogyasztóvédelmi magazinon (www.fogyasztoklapja.hu) , valamint ezek Facebook oldalain (kattintással elérhető itt a Szövetség adatlapja, itt pedig a Fogyasztók Lapja oldala). Emellett pedig online hirdetésekkel érjük el, hogy minél több fogyasztó kedvelje és kövesse az internetes lapokat, ezáltal is javítva fogyasztói ismereteiket.

 

A Szövetség a kampányával bemutatja azt, milyen lehetőségek vannak akkor, ha egy termék elromlott, és megismerteti ezzel kapcsolatosan a nyugta pontos szerepét, de ugyanúgy közérthetően dolgozzuk fel a garancia-jótállás témakörét, nélkülözhetetlen ismereteket közvetítve.

 

Emellett a békéltető testületek ingyenes, gyors eljárásával is foglalkozunk, valamint a termékbemutatók, internetes vásárlások és persze a panaszügyintézés témaköre sem maradhatott ki. Ezek mind-mind szükségesek a tudatos döntésekhez, akár csak a mobil-, pénzügyi- és közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő tudnivalók.  Azt pedig szintén megtanítjuk, hova, kihez, melyik szervezethez viheti tovább ügyét a fogyasztó, ha nem teljesítették kérését a cégnél vagy szolgáltatónál. A program egyértelműen érinti és eléri a fiatalokat is, akik a jövő fogyasztói és előreszeretettel használják a közösségi oldalakat az interneten, koruk folytán azonban kiszolgáltatottnak minősülnek és gyakrabban jönnek zavarba jogaik érvényesítésekor, mint a felnőttek. 

 

A négy hónapig tartó aktív közösségi médiakampány megvalósítása egybecseng egyúttal a Magyarország V. középtávú Fogyasztóvédelmi Politikájában meghatározottakkal, erősíti a fogyasztói tudatosságot, amelyet pedig elősegít a közérthető kommunikációs csatorna. Ugyanakkor az is biztos, a közeljövőben szükség van a fogyasztói tájékoztatást elősegítő további programokra, kampányokra és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek számára több forrást kell biztosítani ezek megvalósítására.

 

Azt mondták, hogy beáztatta, ezért kijavítatlanul kapta vissza a fogyasztó azt a nyolcvanezer forintos telefont, ami a kiszállítást követően már be sem kapcsolt. A garanciát pedig megvonták. Holott a készülékre egy éves kötelező jótállás vonatkozott, amit nem lehet csak úgy törölni és „nem rendeltetésszerű használatra” vagy „korrózióra” hivatkozni. A cég pedig nem bizonyította be, hogy a termék az eladáskor még hibátlan volt, ezért ingyen javítás vagy csere járt a fogyasztónak.

Jótállás, garancia – a fogyasztók nincsenek mindig pontosan tisztában e fogalmak jelentésével. Sőt sokszor azt gondolják, hogy a kettő teljesen egy és ugyanazt jelenti, holott ez nem így van. A szóban forgó esetnek, amely egy békéltető testületi ügy volt, épp ez volt a tárgya, nem árt ezért megismerkedni a fogyasztókat pontosan megillető lehetőségekkel. Már csak azért sem, mert a fenti példában a vásárló teljes joggal várta el, hogy az internetről megrendelt drága telefon kifogástalanul működjön. Mégis hidegzuhanyként érte, amikor a kiszállítást követő napon a készülék már be sem kapcsolt. Rögtön visszavitte ezért az üzletbe, ahol azt mondták neki, hogy szervizbe kell küldeni. Később viszont kijavítatlanul kapta vissza a telefont és arról tájékoztatták, hogy a garanciát megvonták. A jegyzőkönyvben az állt, hogy az „ismeretlen eredetű anyag befolyásából származó maradványok, korróziós nyomok” miatt csak akkor javítják, ha azt kifizeti. Az ügy végül szerencsés véget ért, hiszen a szolgáltató a békéltető testület előtt már nem is a javítást, hanem magát az ingyenes kicserélést ajánlotta fel. A fogyasztó épp ezt szerette volna elérni, megegyeztek, ugyanakkor az esetnek több tanulsága is van.

 

1. Az első és legfontosabb, hogy a jótállás a cég szigorú kötelezettségét jelenti. Ahhoz kapcsolódik, ha egy megvásárolt termék tönkremegy, elromlik, egyszóval hibás. Ekkor, ha van rá jótállás, annak teljes ideje alatt a kereskedőnek kell bebizonyítania, hogy hibátlan volt a megvett árucikk az eladáskor. Ha pedig ezt nem teszi, akkor a fogyasztó részére köteles kijavítani vagy kicserélni a terméket. Sőt, amennyiben ezeket sem vállalja vagy ezekre nem képes, akkor már a pénzt kell visszaadni vagy pedig ha nem olyan súlyos a hiba, akkor a teljes vételár kialkudott részét megtéríteni. Ezek a fogyasztók legfontosabb jogai akkor, ha hibás a termék. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan gyakorolják ezeket, tisztázni kell rögtön, hogy nem minden árucikkre vonatkozik jótállás. Van az az eset, amikor erről egy jogszabály rendelkezik, mint amilyen a bemutatott ügy is. Az ott szereplő mobiltelefonra ugyanis kötelező egy éves jótállás volt: ez igaz egyébként minden tartós fogyasztási cikkre, meghatározott vételár felett. Aki ezekre kíváncsi, érdemes megnéznie a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet mellékletét, amely ide kattintva érhető el. Ha tehát ilyen termék hibásodik meg a vásárlást követően, akkor nem lehet csak úgy megvonni annak jótállását, hanem be kell bizonyítani, hogy az árucikk a megvételkor még hibátlan volt.

 

2. Fontos azonban, hogy a cég saját döntése alapján is vállalhat jótállást az általa forgalmazott termékre, még akkor is, ha erre nem kötelezi semmilyen előírás. Ezt hívjuk a hétköznapokban „garanciának”. Például a mobiltelefonokra a kötelező jótállás csak akkor vonatkozik, ha 10.000 Ft feletti a vételáruk. Ettől függetlenül azonban vállalható az ennél olcsóbb készülékekre is akár egy éves, akár kevesebb vagy pedig hosszabb ideig tartó garancia – csak hogy ekkor ezt már feltételhez lehet kötni. Így meghatározhat a vállalkozás ilyen eseteket akár, hogy az nem vonatkozik esésre, törésre, sőt akár arra sem, hogy ha karcnyomokat lehet a meghibásodott terméken felfedezni. Ekkor pedig már lehetőség van a garancia automatikus megvonására is, ha a korábban rögzített eset/feltétel bekövetkezett.

 

3. Jól látszik, hogy a kötelező jótállás a fogyasztóknak több lehetőséget biztosít. Ez olyannyira igaz, hogy a példában szereplő esetben a készüléket rögtön kicseréltethette volna a fogyasztó, ha azt kéri. A telefon ugyanis a kiszállítást követő napon már be sem kapcsolt és a vásárló azt nem tudta használni. Épp erre az esetre rögzíti azt a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló Kormányrendelet, hogy ha a mellékletében felsorolt termékek hibája a vásárlástól számított három munkanapon belül kiderül és emiatt nem is lehet használni az árucikket, akkor azt rögtön cserélni kell. Ilyenkor pedig még azt sem mondhatja a cég, hogy inkább javítaná, mert ez lenne számára a kedvezőbb.

 

4. A fogyasztónak tehát a bemutatott ügyben nem is lett volna érdemes elfogadnia a szervizbe küldést: kérhette volna rögtön, hogy cseréljék ki a telefont egy jól működő, ugyanolyan típusú készülékre. Ha viszont tudatosan jár el, már eleve élt volna azzal, hogy internetes vásárlásnál bizonyos kivételekkel tizennégy napon belül meggondolhatja magát a fogyasztó. E joga alapján ugyanis rögtön követelhette volna vissza a teljes kifizetett összeget és ekkor még csak az sem kell, hogy a termék hibás legyen: nem kell ezt indokolni. Ezzel a lehetőséggel viszont a vásárló nem élt és nem küldte vissza a terméket, ezért is volt később nehezebb dolga.

 

5. Arról is még szólni kell, hogy ha esetleg egyáltalán nem lett volna jótállás az árucikkre, ugyanúgy kérhette volna a fogyasztó a cégtől a kijavítást, kicserélést, vételár-leszállítást vagy vissza a teljes pénzt. Ezzel a vásárlást követő két évig lehet élni (használt terméknél is pedig legalább egy évig). Ekkor, ha az első hat hónapban ment tönkre a termék, akkor a cégnek kell bebizonyítani, hogy a hiba oka a megvételt követően keletkezett, amennyiben pedig ezt követően, tehát a hátralévő másfél évben romlik el az árucikk, úgy már a fogyasztónak szükséges igazolni, hogy azt eleve hibásan kapta meg.

 

Amire feltétlenül ügyelniük kell a fogyasztóknak

 

1. Amennyiben az a probléma a termékkel, hogy nem tetszik, esetleg a mérete nem megfelelő vagy csak egyszerűen meggondolta magát a fogyasztó, akkor a cég már nem köteles visszavenni vagy pedig kicserélni. Ugyanez a helyzet, ha például eleve szépséghibásként árulnak valamit és a fogyasztó ennek tudatában vásárolja azt meg. Később e hiba miatt már nem reklamálhat.

 

2. Ha azt tapasztalják, hogy a megvett termék hibás (például elromlik, tönkremegy), rögtön vigyék azt vissza ahhoz a céghez, amelytől megvásárolták! Ne feledjék, hogy csak ettől kérhetik a kijavítást, cserét vagy a vételárat vissza, mivel a szerviznél kizárólag javítást lehet igényelni! Akár a kereskedőhöz, akár a szervizhez viszik vissza a tönkrement árut, mindkét esetben szükség van vagy a nyugtára vagy pedig a jótállási jegyre, ha kaptak ilyet!

 

3. Amennyiben a cég nem akarja teljesíteni a kijavítást, kicserélést rögtön és inkább vizsgálatra küldi a terméket vagy pedig a kérést azonnal elutasítja, akkor erről egy jegyzőkönyvet kell felvenni, aminek egy másolatát a fogyasztónak meg kell kapnia! Ha pedig a javítást-cserét vállalták, akkor szükséges törekedni rá, hogy erre tizenöt napon belül sor is kerüljön!

 

4. Ha a megvett nagy értékű tartós fogyasztási cikk (például laptop, mobiltelefon) hibásodik meg három munkanapon belül és azt emiatt nem is lehet használni, kijavítás helyett a cég azonnal köteles kicserélni azt a fogyasztónak!

 

5. Az internetes vásárlás többletjogokat biztosít a fogyasztóknak, mert bizonyos kivételektől (például: élelmiszerek, felbontott CD-k és DVD-k, stb.) eltekintve tizennégy napig vissza lehet kérni a pénzt és ilyenkor még csak az sem kell, hogy az adott termék hibás legyen! Elég, ha nem tetszik, mert például a képen a színe más volt vagy annak mérete nem jó avagy bármilyen más ok is fennállhat. Ilyenkor nem kell tehát megindokolni a fogyasztónak, hogy mi a pontos probléma, hanem elég, ha saját költségén visszaküldi a terméket és írásban, de mindenképp bizonyítható módon jelzi a vállalkozásnak, hogy él az indokolás nélküli elállási jogával az említett határidőn belül.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tapasztalatai szerint még mindig nincsenek a fogyasztók kellőképp tisztában azzal, mit tehetnek, ha például nem kaptak meg egy küldeményt vagy milyen egyéb dolgokra szükséges odafigyelni akkor, ha postai szolgáltatást vesznek igénybe. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Ne csodálkozzanak azon a fogyasztók, ha a nem könyvelten feladott, „egyszerű küldeményért” mindennemű felelősséget elhárít a postai szolgáltató. Ugyanis ilyenkor nagyon nehéz bebizonyítani azt, hogy a szolgáltató vagy az általa megbízott személy, így például a postás szándékos cselekménye eredményeként sérült például meg a küldemény tartalma. Márpedig más esetben nem tartozik a szolgáltató kártérítési kötelezettséggel ilyenkor.

 

Éppen ezért fontos, hogy ha a fogyasztók nagyobb értékű csomagot adnak fel, akkor azt mindig legalább ajánlottan vagy értéknyilvánítás-szolgáltatással tegyék meg. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató ezekért egyértelműen kártérítési felelősséget köteles vállalni. Ajánlott feladás esetén ez a felelősség a szolgáltatás díjának tizenötszöröséig, értéknyilvánítás-szolgáltatás esetén pedig egészen az előre meghatározott összeg értékéig (azaz a küldemény értékéig) terjed.

 

Kevesen tudják azt is, hogy elsősorban a feladó érvényesítheti a postával szemben az igényét, hiszen a szerződés eleve közötte és a szolgáltató között jön létre. Ha tehát valaki küldeményt vár és az például elveszett vagy megsérült, ekkor nem ő, azaz nem a címzett, hanem a feladó érvényesíthet jogokat emiatt. Ez alól csak az a kivétel, ha a postai küldeményt már a címzett megkapta vagy a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó írásban a címzettre engedményezte.

 

Fontos tudni, hogy a küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése esetén a postai szolgáltató felelős a kárért, kivéve, ha az külső elháríthatatlan ok, a postai küldemény belső tulajdonsága vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága miatt következett be, vagy a küldemény sérülését vagy megsemmisülését más postai küldemény okozta.

 

Ilyenkor a postának kell bebizonyítani a csomagolás hiányosságát és azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy a szolgáltató szerződésszegő magatartása ellenére a károsulton kívüli harmadik személy postai küldeménye okozta. A feladónak pedig azt kell ilyenkor bebizonyítania, hogy a kár nem a postai küldemény belső tulajdonságának a következménye, és nem a csomagolás hiányossága miatt állt elő.

 

Lényeges: ha a fogyasztók azt látják a kézbesítéskor, hogy a küldemény károsodott, akkor rögtön jelezniük kell ezt a kézbesítési okiraton. Amennyiben ilyen okirat nem készült vagy nem volt a sérülés rögtön felismerhető, akkor a kézbesítéstől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül kell a kézbesítő postai szolgáltatóhoz bejelenteni a kárigényt.

 

Fontos az is, hogy a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése esetén a kártérítési igényt legkésőbb mindenképp meg kell tenni a küldemény feladatásától számított tizenötödik naptól kezdődő hat hónapos jogvesztő határidőn belül.

 

Bárminemű panaszt egyébként a postai szolgáltatással kapcsolatban a feladás napjától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül lehet megtenni, ha pedig a kifogás egy sérelmezett tevékenységgel vagy magatartással függ össze, akkor az erről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység vagy a magatartás megvalósítását követő hat hónapon belül.

 

Ezt követően pedig, ha a panasz elutasításra került, akkor az egyedi vita kapcsán békéltető testülethez lehet fordulni, amennyiben pedig a fogyasztó úgy véli, hogy valamilyen előírást megszegett a cég, akkor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz lehet fordulni.

 

Végül érdemes foglalkozni a küldemény visszaküldésének kérdésével: a postai szolgáltató ezt megteheti, sőt erre köteles is a postatörvény alapján akkor, ha nem fizették meg a postai szolgáltatás díját, vagy más okból nem lehet kézbesíteni a küldeményt. Ha pedig sikertelen volt a visszaküldés, akkor a posta köteles megőrizni a csomagot három hónapig, azt követően azonban akár meg is semmisítheti azt, sőt akár értékesítheti is.