Bajba kerülhetnek az autó eladással foglalkozó cégek is, kötelezővé lehet-e tenni a kötelező szervizt a jótállási jogok érvényesítéskor?

  

 

 

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása jelentősen megváltoztatja 2021. január 1-től a vállalkozások kötelezettségeit.

 

Azonban továbbra sem illetik meg ezek a jogok akkor a vásárlókat, ha cégként vásárolnak, teljesen mindegy, hogy saját használatra veszik, vagy továbbértékesítési célból az adott terméket.

 

A jótállás időtartama 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, 250 000 forint eladási ár felett három év.

 

Sajnos semmilyen racionális indok nincs amögött, hogy miért pont ezeknél az összegeknél húzta meg a jogalkotó a jótállási idő tartamát. Miért maximálta 3 évben és miért csak 10.000- 250.000 forint értékek között összeget jelölt meg.  Amennyiben a cél az volt, hogy a kereskedőket, gyártókat arra ösztönözze a jogalkotó, hogy minél tartósabb termékeket hozzanak forgalomba, ezzel a szabályozással nem lehet ezt a célt elérni.

Különös tekintettel arra, hogy már most is a gyakorlatban a gyártók minimum több év jótállással adják el a tartós használatra rendelt termékeket.

A megjelölt összegek és azokhoz kötött időtartamok a fogyasztók szempontjából alacsonyak, ha a fogyasztók valódi védelme volt a cél.

Ráadásul a kereskedőknek sem az az érdekük, hogy olyan terméket adjanak el a fogyasztóknak, melyek hibásak, sőt ellenkezőleg.

 

Jótállási jegyet január 1-től elektronikusan is elő lehet állítani. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles.

Sajnos nem írta elő a jogalkotó, hogy amennyiben elektronikus jótállási jegyet állít ki a kereskedő akkor a fogyasztó kérésre a letöltéssel szemben vagy mellette ezt megfelelő adathordozó átadásával is biztosítani kell.

 

Csomagolás

A jótállásból eredő jogok érvényesítése nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

 

Sajnos a jogszabály adós maradt minden más termék esetében – a 10.000 Ft alatti és/vagy jótállás alá nem tartozó tartós használatra rendelt vagy bármilyen termék esetében a fogyasztói jogok érvényesítésékor annak kimondásával, – hogy a jogok érvényesítése nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. Azaz, amit meghatározott egy bizonyos terméktípusnál.   

 

Javítás

a.) Ha jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Sajnos ez az új szabályozás semmilyen újdonsággal nem bír a tisztességes vállalkozások részére, hiszen ez a gyakorlatban most is így van.

b.) Ha jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

(De ezekben az esetekben is a fogyasztó igényelheti a vételár arányos leszállítását, vagy a fogyasztó a hibás fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavíthatja. )

A fogyasztót nem az érdekli, hogy hány alkalommal javítgathatja a cég a hibás terméket, hanem az, hogy minél hamarabb tudja a már általa kifizetett terméket használni. Hibátlanul!

Szerencsére erre választ ad a jogszabály: Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékét a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

 

Sajnos a ténylegesen fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek véleményére nem volt kíváncsi a jogszabály megalkotásakor a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárság. Ahogy ez történik már 2016 óta változatlanul.

 

Nincs párbeszéd, nem ismeretes a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi politika, és a példákat sorolni lehetne tovább.

 

Mert ha ez megtörtént volna, akkor ténylegesen fogyasztókat védő rendelkezések születnének, születtek volna és az is a jogalkotó asztalára került volna, hogy a jótállási jogok érvényesítését nem lehet külön feltételekhez kötni, így kötelező szakszerviz igénybevételéhez sem. Vagy például az is életszerűtlen, hogy a futár jelenlétében győződjünk meg a termék bármilyen esetleges hibájáról a vásárló.

 1.

Sok hazai és külföldi fogyasztónak segíthet arra a kérdésre adandó helyes válasz, amikor tervezik, vagy csak álmodoznak a jövő évi utazásaikról, hogy beléphet-e egy adott országba, ha nem lesz a mostani járvány elleni oltási igazolása.

Mire készüljenek fel az utasok? Kötelezheti-e egy adott állam az országba történő beutazáskor arra a fogyasztót, hogy mutasson fel oltási igazolást bizonyító iratot akár papír, akár elektronikus formában. Mit jelent a fogyasztóvédelem ilyenkor, és mit tehet ilyen esetben, kell-e egyáltalán tenniük valamit. 

 

A legfontosabb a fogyasztók biztonsága, egészsége, és megfelelő tájékoztatása. Ez igaz mind az egészségüket, mind egy adott utazás árát illetően is. Milyen felelősség terheli a fogyasztót?

 2.

Január elsejétől az utazásszervező vagy az utazásközvetítő valamennyi olyan gazdasági reklámjában, amelyben az utazási csomag díját hirdeti, a teljes árat kell feltüntetnie!

 

Oltási igazolás

 

A fogyasztóknak, azaz az embereknek biztonságra van szükségük. Anyagi biztonság mellett legfontosabb az egészségük biztonsága. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény megalkotásakor ez még prioritásként szerepelt a kezdetekben, azaz a törvény elfogadásakor a törvény szövegében is a második fejezetben: A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme címszó alatt.

 

Szerepelt tehát törvényi szinten is az egészség védelme a fogyasztóvédelmi törvényben, igaz ez mára már olyan formában, ahogy volt, kikerült a norma szövegből, de egy pillanatig nem lehet kérdéses, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok bármilyen vizsgálatuk során az elsődleges szempont, hogy az adott termék nem veszélyes-e a fogyasztóra.

De joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezt szolgáltatások esetében is lehet ellenőrizni? A válasz természetesen az, hogy igen – persze szolgáltatástól függően. 

 

Mi a helyzet az utazási szolgáltatásnál?

 

Nagy felelősség terheli az utast (is). Az utazási szolgáltatásnál az egészség védelme érdekében a legfontosabb, hogy az utas mindig rendelkezzen betegség biztosítással is. Ez döntés kérdése; a fogyasztóra van bízva, hogy köt-e szerződést, illetve viseli-e az annak hiányából eredő negatív következményeket, ha megbetegszik külföldön.    

Mint ahogy az is a fogyasztó döntése – mindaddig, amíg egy adott ország nem írja elő az országba történő beutazáskor oltási igazolás bemutatását –, hogy önként beoltatja-e magát.  Ilyen intézkedésről jelen pillanatban még nincs tudomásunk, de készüljenek fel rá a magyar fogyasztók, hogy bármikor előírhatják majd ezt az egyes államok!

 

Figyelem! Már a COVID-19 járvány kitörése előtt is nagyon sok országba csak úgy lehetett beutazni, hogy a fogyasztó rendelkezett meghatározott betegségek elleni oltással. Ezt egy sárga kis füzetbe felvitt igazolás bizonyította, bizonyítja.

Minden valószínűség szerint nem lesz ez másként a mostani világjárvány esetében sem.

 

Árfeltüntetés

 

A FEOSZ (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) és a MUISZ (Magyar Utazási Irodák Szövetsége) régóta szorgalmazta, hogy minden egyes utazás áránál az utazás teljes díja legyen feltüntetve, azaz, hogy ne kelljen külön még számolgatni, hogy milyen összeggel kell még pluszban a fogyasztónak kalkulálnia.

Erre a kérdésre adott választ a néhány napja kihirdetett jogszabály. Az utazási csomag teljes díja minden költséget tartalmazni kell.

Ezt pedig az utazásszervező vagy az utazásközvetítő valamennyi olyan kereskedelmi reklámjában, amelyben az utazási csomag díját meghirdeti, köteles egy összegben feltüntetni.

Ezt a meccset elbuktuk. Ismételten. Vagy, mert jobb az ellenfél, okosabb, taktikusabb, vagy, mert bunda volt, vagy ki tudja miért. Mi nem tudjuk, de az ellenfél biztos.

Vagy ez nem is focimeccs volt? Áhh, dehogynem! Mert a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket, ha egyáltalán tudja valaki ez pontosan mit jelent 2020. december vége felé, újra padlóra küldték. Már azokat, akik ténylegesen csak azzal foglalkoznak, foglalkoztak – amelyek még a sorsolás előtt beneveztek, vagy még nem estek ki. De lettek új indulók. A cél lehet, hogy pontosan ez volt. Mindegy hogy korábban mi volt a profiljuk, most van egy lehetőség: vágjanak bele!

 

Igaz mára az is kérdéses lett, hogy ki mondhatja magáról el, hogy fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetként működik. Ez a fogalom kezdi elveszteni a jelentőségét, és a hitelét is. Sajnos. Nem mindig volt ez így. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény hatálybalépését követően egészen 2015-ig hol erős, hol erősebb civil fogyasztóvédelmi egyesületi rendszer működött, annak ellenére, hogy már azért mutatkoztak korábban is jelek, hogy valami nincs rendben. Azonban valami nagyon rossz irányba fordult az elmúlt években.

Meggyőződésünk, hogy a fogyasztóvédelem egy szakma. Tudástárat feltételez. Azonban ezt nem mindenki gondolja így.

Néhány évvel ezelőtt történt, hogy a FEOSZ keményen, nyíltan bírálta a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére kiírt pályázati kiírást és a döntést is (több más szakmai javaslat megfogalmazása mellett), eredménytelenül. A válasz az volt: törődjünk bele, meg egyébként is mindig nyert a pályázati forrásokból a Szövetség. Párhuzamosan egy régóta működő másik szervezet önként (?) egy olyan sajtóközleményt adott ki, hogy minden tökéletesen működik a fogyasztóvédelemben, amikor mi bíráltunk. Természetesen, ha úgy érezte, hogy ez a helyes, lelke rajta.  Megtörtént az átigazolás, megint.

A „szakmában” véleményünkkel egyedül maradtunk, senki nem szólalt meg. Nem törődtünk bele, folytattuk a meccset, bár már alig kaptunk levegőt a fáradságtól.

Nagyon kemény válasz született: megszüntetésre kerültek a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek széles körű jogosítványai a békéltető testületek működtetésében, annak ellenére, hogy a változtatás uniós jogszabályba (is) ütközött. Ez 2019. szeptember 1-jén történt.

CSAK A FEOSZ MERT SZÓLNI ELLENE, MINDENKI LAPÍTOTT.

De TÉRJÜNK VISSZA: mi volt az oka a kiállítást eredményező felrúgásnak? A válasz a Dombóvári Fociegyesülettel kezdődött néhány éve, amikor fogyasztóvédelmi pályázatot nyertek. Nem szeretnénk megbántani őket, sőt, mint ahogy akkor is írtuk most is tesszük: nem velük van a baj. Sok sikert kívánunk nekik.

De nem fura egy kicsit? Foci- fogyasztóvédelem?

A napokban született döntés az újabb pályázatról, a fogyasztovedelem.kormany.hu oldalon az újabb nyertesek névsora olvasható. Természetesen(?) a FEOSZ is indult, és nyert.

A Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, az „Éld az Életet” Ifjúsági, Kulturális és Sportegyesület, a Debreceni Nagyerdőért Természetvédelmi és Kulturális Egyesület vagy a Magyar Műhely Sportegyesület – és sorolni lehetne a példákat – mellett. (Még nem szerepel a nevükben a fogyasztóvédelem szó, de célszerű lenne elgondolkodniuk rajta a jövőben.) Jó lenne megismerni őket a fogyasztóvédelem érdekében is.

Szerencsére nincs minden veszve, hiszen a jelenlegi állami fogyasztóvédelemben szép számmal akadnak olyan szereplők, akiknek nagyon fontos a fogyasztók védelme, – NEMCSAK SZÓBAN, vagy holmi PR miatt.

Fair szabályokkal játszanak, segítik, támogatják a fogyasztókat, és nem rúgják fel azonnal a pályán a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek érdekeit felvállaló fogyasztóvédelmi civil csapatokat. Tudják, hogy együtt tudnak eredményesek lenni.  A barátságos meccs végén kezet fognak, és viszik tovább egymás jó hírét.

A GVH, az MNB, NÉBIH és további ágazati hatóságok, nem utolsó sorban kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakapparátusa méltón képviselik a fogyasztók érdekeit, ha szükséges. 

Nem tudjuk lesz-e visszavágó. De bizakodás nélkül nem lehet előre tekinteni. Igaz, ha lesz visszavágó, már nem tudunk kiállni a kellő létszámban, mert sokan lesérültek, vagy átigazoltak egy másik sportágba, vagy egyszerűen beleuntak. De az biztos, hogy a fogyasztóvédelem irányításában változtatásokra van szükség, melyet most egy olyan polip irányit, melynek karjai sokkal erősebbek, hitelesebbek, mint maga a polip feje.

 

Fontolják meg az olyan webáruházból való megrendelést a fogyasztók, ahol a beazonosíthatóság (székhely, e-mailcím vagy telefonszám, cégnév, ügyfélszolgálat elérhetősége stb.) nem egyértelmű! Az internetes megrendelések előtt alaposan olvassák el a weboldalon feltüntetett részletes tájékoztatót illetve az ÁSZF-et, mert abban rögzíteni kell az elállási jog gyakorlásának részletes szabályait, a fizetési módokat, a szállításra vonatkozó időtartamot és annak költségeit!

Lehetőség szerint magyarországi vállalkozástól vásároljunk, hiszen sokkal könnyebben lehet a vitát intézni hazai céggel, mintha ez az Európai Unió más tagállamában működő vagy azon kívüli országokban letelepedett vállalkozástól tennénk meg.

 

1.Nem feltétlenül követelheti a fogyasztó a 60.000 Ft-os terméket, ha elütés miatt vagy más okból 6000 Ft-ért hirdették a webáruház honlapján! De mégis mikor jár?

 

Ha egyértelműen megtörtént a megrendelés visszaigazolása és jóváhagyása elektronikus üzenetben, és ebből ki is derül a pontos termék, cikkszám, a vételár, a megrendelő neve, kiszállítás helye, tehát a megrendelés konkrét részletei, akkor akár megalapozott is lehet a fogyasztó igénye. Ezt mindig esetről esetre kell eldönteni. Amennyiben viszont nem történt semmilyen visszaigazolás vagy csak egy egysoros, tájékoztató jellegű értesítést kaptunk a megrendelés beérkezéséről, ez önmagában még nem keletkeztet olyan kötelezettséget a webáruház számára, amely alapján a hirdetésben szereplő áron ki is kellene szállítania a terméket.

 

2. Internetes vásárláskor nem mindig illeti meg a fogyasztókat a tizennégy napos indokolás nélküli elállási lehetőség!

 

Ma már sok fogyasztó tudja, hogy, hogy internetes vásárlásnál a fogyasztók meggondolhatják magukat a termék átvételétől számított tizennégy napon belül. Vannak viszont olyan termékek, amelyeknél már ez nem igaz és azokat nem lehet minden további nélkül visszaküldeni. Érvényes ez azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő, így például egy póló a vásárló által megadott egyedi felirattal.

Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza. Adott esetben ilyen lehet például egy borotva is. Érdemes először ezért erről előre tájékozódni a webáruháznál!

Sőt, például a lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezeknél, így számítógépes játékoknál, szoftvereknél sincs lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy meggondolják magukat, ha a csomagolást már kibontották. Nem tartozik viszont ide az az eset, ha a fogyasztó például egy laptopot rendelt meg, amin előre telepített szoftver van vagy például ahhoz adtak még egy felbontatlan telepítőlemezes operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis a megrendelés nem a CD-re, DVD-re, hanem magára a laptopra vonatkozott.

 

3. Ha meggondolta magát a fogyasztó, azt mindig írásban jelezze. Ilyenkor a fogyasztó saját költségén kell a terméket visszaküldeni, kivéve, ha ezt a webáruház nem vállalta önként!

 

Sok vitás ügy származik abból, hogy a fogyasztó szóban, például telefonon él az indokolás nélküli elállási jogával. Holott vita esetén neki kell bizonyítania azt, hogy e nyilatkozatát a webáruháznak ténylegesen elküldte. Ezért mindig írásban, e-mailben vagy postai úton juttassuk el az elállási nyilatkozatot a cégnek.

 

Ebben pedig ne csak azt írjuk le, hogy például más terméket vártunk vagy az árucikk hibás és ezért panaszunk van, hanem kifejezetten a teljes átutalt összeget kérjük vissza annak okán, hogy meggondoltuk magunkat. Ha ugyanis a fogyasztó nem így teszi meg a nyilatkozatot, akkor azt hiheti a webáruház, hogy nem az indokolás nélküli elállási jogot szeretné érvényesíteni, hanem ehelyett csak garanciális panaszt tesz, és ezért kér csak kijavítást vagy kicserélést – a pénz visszafizetése helyett. A kettő között különbség van, ugyanis indokolás nélküli elállásnál visszakérhető rögtön a pénz, garanciális probléma esetén viszont nem. 

 

4. Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből „használati díjat” vagy bármilyen más címen egyéb összeget. Erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy a visszaküldés előtt a termék használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket és emiatt csökkent annak az értéke. 

 

Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg. Sőt, ha visszaküldte a terméket a fogyasztó, a kifizetett összegből a visszautalásnál csak akkor van lehetőség levonásra, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat mértékét meghaladóan használta azt és ezért az árucikk értéke csökkent.

 

5. Fontos, hogy mielőtt üzletben vásárolunk, tájékozódjunk a vállalkozás által biztosított akció pontos feltételeiről, szabályairól, időtartamáról, esetleg kérdezzünk is rá a helyszínen! Az ajándék vásárlásakor annak nyugtájára írassuk rá, hogy a kereskedő – arra az esetre, ha az nem hibás, viszont nem tetszik a megajándékozottnak – vállalja-e a cserét és meddig!

 

Szerencsére a legtöbb vállalkozásnak azt követően is fontos a vásárló, miután már megvásárolta a terméket. Azaz érdeke, hogy visszatérjen a fogyasztó az üzletébe. A korábbi évek tapasztalatai alapján szerencsére a vállalkozások önként vállalják, hogy rendszerint 15 vagy 30 napon belül az ajándékot, ha nem jó a méret vagy más okból nincs rá szükség kicserélik vagy levásárolhatja a vételárat a fogyasztó.

 

 6. Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak, ha hibás a termék?

 

Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, így például az nem működik, vagy be sem kapcsol. Esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, aki kérheti például a termék kijavítását, kicserélését is. Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik”, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát, ahogy ez előzőekben írtuk.

 

Tudnunk kell, hogy ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak – de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak. Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése, vagy a mással való kijavíttatás költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Amennyiben a termék valóban hibás, akkor kérhetjük, hogy azt javítsák ki, vagy cseréljék ki. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, visszakérhetjük a teljes vételárat is, vagy pedig megjavíttathatjuk a terméket valaki mással, és ennek a díját kifizettethetjük a vállalkozással.

 

Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz.

 

a) Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg!

 

b) A másik a határidők kérdése.

 

Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

 

Kötelező jótállás – mit is jelent?

 

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a 10.000,- Ft-ot, vagy például szőrméknél az 50.000,- Ft-ot meghaladta.

 

Fontos változás, hogy ez a jövő évben megváltozik, de a még ebben az évben vásárolt termékekre a most ismertetett szabályokat kell alkalmazni jótállás érvényesítésekor. 

 

 

 

Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?

 

Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül), a cégek így teljesítik – vagy próbálják meg teljesíteni – azt a bizonyítási kötelezettségüket, amelyről már szó esett korábban.

 

72 órás szabály, 3 napos visszavétel, 3 munkanapos csere – mi az igazság?

 

A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont nem érvényes már. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.

 

Végezetül a fentieken túl is egy két-apró jó tanács:

 

–          Érdemes rászánni az időt a termékek egységárainak összevetésére, vagy ugyanazon termék nem akciós kiszerelésű változata árának összehasonlítására. Elképzelhető, hogy ezzel még többet tudunk spórolni!

 

–          Tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor győződjünk meg arról, hogy a számla vagy a jótállási jegy helyesen kitöltve átadásra került-e, illetve ezeket a dokumentumokat gondosan őrizzük meg a későbbi jogérvényesítés érdekében! Ha át sem adták a jótállási jegyet vagy ez megtörtént, csak rosszul állították azt ki, attól még ugyanúgy jár a jótállás és ekkor a blokkal érvényesíthetjük a fogyasztói jogokat!

 

–          A nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket lehetőleg minél hamarabb, de legkésőbb a vásárlást követően 3 munkanapon belül bontsuk ki és próbáljuk ki, hogy rendeltetésszerűen működik-e!

 

Ha vitáját nem tudta a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül rendezni, akkor fordulhat a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekhez, fogyasztóvédelmi hatósághoz, illetve a kereskedelmi és iparkamarákhoz, akik működtetik a békéltető testületeket.

 

„Kérjük, hogy a kézhezvétel után rögtön ellenőrizze a csomag és a benne lévő termék(ek) sértetlenségét. Az átvételt követően nem áll módunkban reklamációt elfogadni.„ Áll az egyik legnagyobb webáruháztól online vásárolt termék nyugtáján. Egyszerűen tisztességtelen ez a kijelentés és – nem utolsó sorban – a jogszabályokba ütközik. Indul a karácsonyi nagy bevásárlási roham, és minden bizonnyal ez idén még inkább online történik.

 

Azonban az ilyen és ehhez hasonló átveréseket egy egyszerű próbavásárlással már rég ki lehetett volna szűrni. Sok fogyasztó, ha egyáltalán elolvassa, mi szerepel a nyugtán megijed: vagy azért, mert a kicsomagolás után olvasta el, vagy azért mert szeret olvasni és rögtön a termék kézhezvételét követően tette meg. De teszi is fel rögtön a kérdést: most minden olyan fogyasztói jogtól elesik, amiket esetleg már megtanult(?): hogy például elállhat a szerződéstől, hogy kicserélheti a terméket. Azaz élhet egyrészt a távollévők között kötött szerződésre vonatkozó elállási jogával 14 napon belül vagy érvényesítheti a hibás teljesítésből eredő jogait.

 

Egyszerűen a tény az, hogy a vállalkozás nem zárhatja ki a reklamáció jogát!

 

Sokszor lehet azt hallani, hogy tudatos fogyasztóként kell viselkednie az átlag magyar fogyasztónak is. De azt gondoljuk, hogy eljött az az idő, vagy el kellett volna már régen jönnie, hogy a fogyasztóvédelemért felelős hatóság, ha kell jogszabály változtatásokkal ténylegesen is védje a fogyasztókat! Hasonlóan a vállalkozásokat tömörítő és azok érdekeiket képviselő kamarai szervezetnek, szervezeteknek is mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy megköveteljék a vállalkozásaiktól a fogyasztóbarát magatartást, pontosabban ebben az ügyben a jogszabályoknak megfelelő eljárást, vagy ha nincs erejük ehhez, akkor egyszerű ajánlásokkal segítsék a fogyasztók érdekében is a vállalkozásokat.

 

Vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem. Tisztességtelen vállalkozások ezt egyszerű figyelmezetéssel vagy bírsággal most megússzák, megúszhatják az ilyen vagy ehhez hasonló ügyet, ügyeket. Pedig egyszerűen be kellene azokat zárni. Gondoljunk bele, mi történik a fogyasztóval, ha néhány napot már késedelembe esik egy számla kifizetéssel: azonnal kamat, plusz egyszeri költség, majd jön a szolgáltatásból való kizárás.

Nem jó ez így, nincs tényleges XXI. századi fogyasztóvédelem, ha ilyen eset elő tud fordulni.

 

Mire figyeljünk mindenképpen online vásárlás esetén?

 

Első és legfontosabb, hogy tisztában legyenek a fogyasztók azzal, hogy kitől vásárolnak. Hangzatos webáruháznév mögött mindig kell lennie konkrét cégnek, pontos székhelycímmel, telefonszámmal, adószámmal. Ha ilyet nem találnak a fogyasztók, akkor arról a weboldalról inkább ne vásároljanak, mert könnyen átverhetik őket.

 

Internetes vásárlás esetén speciális többletjogok illetik meg a vásárlót, így ha meggondolta magát a vásárlást illetően, nem tetszik neki a termék, akkor a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, akkor is, ha a termék hibátlan. Fontos hangsúlyozni, hogy az elállást írásban, igazolható módon szükséges a fogyasztónak megtennie, illetve saját költségén kell a megrendelt árut a vállalkozásnak visszajuttatnia. Nem csak a vételárat jogosultak visszakapni ebben az esetben, hanem a teljes kifizetett összeget beleértve az eredeti szállítási költséget is, ha volt ilyen. 

 

Ha hibás a termék, akkor internetes vásárlás esetén is ugyanazok a szavatossági jogok illetik meg a fogyasztókat, mintha üzletben vásároltak volna. Ennek megfelelően kérhetik elsősorban a termék kijavítását vagy kicserélését, másodsorban pedig vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítésére illetve a kereskedő költségén történő kijavíttatásra jogosultak. Ezen igények a karácsonyi időszakban leárazott, akciós termékekre is vonatkoznak – ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról.

 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi kara, valamint az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetsége (BEUC) közösen fogyasztóvédelmi szakemberképzést tart „Digitális jogaink és a fogyasztóvédelmi jog alapintézményei” címmel. A tréninget a “Consumer PRO” elnevezésű, az Európai Bizottság által kezdeményezett program keretein belül szervezik. A „Consumer PRO” képzési programot azzal a szándékkal indította az Európai Bizottság, hogy bővítse a BEUC (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet) Fogyasztóbarát mozgalmába bekapcsolódó szakemberek számát. A tréning tervezett időpontja: 2021. január 14-15, mely természetesen az aktuális egészségügyi helyzetnek megfelelően lesz megszervezve. 

 

A tréning célja, hogy megismertessük a szakemberekkel a digitális jogokra, adatvédelemre vonatkozó, fogyasztókat érintő jogszabályokat és a fogyasztóvédelmi jog legfontosabb jogintézményeit.

 

 

A képzés témái

 

 

A tréningen foglalkozunk a digitális világ jogi szempontból releváns aspektusaival, valamint a fogyasztóvédelmi jog kulcskérdéseivel, amelyekkel leggyakrabban találkozhatnak a fogyasztóvédelmi szervezetek és fogyasztók Magyarországon. A tervezett témák a következők: fogyasztóvédelem, jogérvényesítés, digitális jogok, adatvédelem (GDPR), e-platformok, telekommunikáció.

 

A kétnapos képzés célkitűzései:

 

·         A résztvevők megismerjék a kulcsfontosságú Európai Uniós és hazai jogszabályokat

·         A képzés során a résztvevők olyan információkat gyűjtsenek, melyek birtokában tanácsadással segíthetik a fogyasztókat

·         Leggyakrabban felmerülő kérdések, fogyasztói panaszok ismertetése

·         Alkalmazható eszközök, módszerek bemutatása, hatékony segítségnyújtás a fogyasztók jogainak védelmében

·         Tanácsadás a gyakorlatban, panaszok kezelése

·         Szakmai kapcsolatok építése társszervezetekkel, fogyasztóvédelmi szakemberekkel

·         A képzés szakmai háttéranyagának biztosítása a résztvevő szakemberek számára

 

A tréning vezető előadói dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár, a polgári jog és   fogyasztóvédelmi jog szakértője, és dr. Karácsony Gergely, egyetemi docens, a digitális és az adatvédelmi jog szakértője. Meghívott előadók: Dr. Baranovszky György a fogyasztói vitarendezés szakértője, a FEOSZ elnöke, Dr. Zavodnyik József ügyvéd, a fogyasztói versenyjog és az adatvédelmi jog szakértője, és Dr. Lapsánszky András, tanszékvezető egyetemi docens, a digitális jogok szakértője.

A tréningen részt vesznek a hazai fogyasztóvédelem fontos szereplőinek képviselői, a minisztérium, a hatóság, a békéltető testületek és a civil oldal részéről is.

 

 

2021. január 1-től több ponton, lényegesen változtat a jogalkotó az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályain. Így változik az időtartam, bevezetésre kerül az elektronikus jótállási jegy, pontosításra kerül a kijavításra/kicserélésre előírt időtartam, valamint kibővül azon termékek köre, amikre kötelező jótállást kell biztosítani. Lássuk a részletszabályokat!

 

A jótállás időtartama az eddigi kötelező 1 év helyett, 1, 2, 3 évben kerül meghatározásra az eladási ár függvényében:

-10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

–100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

–250 000 forint eladási ár felett három év.

 

Újdonság, hogy ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

 

A jótállási jegyen a jövőben fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást is.

Lehetőség lesz arra, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton is átadhassa a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. Vita esetén az elektronikus úton való teljesítés a vállalkozás köteles bizonyítani.

 

A jótállásból eredő jogok érvényesíthetőségének nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

 

Pontosításra kerül, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. Tehát bármelyik helyen megteheti, és nem küldözgethetik ide-oda a fogyasztót a különböző előbb nevesített vállalkozások.

 

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

 

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

 

Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

 

Fontos kiemelni, hogy ezen nyolc napos kijavítási/kicserélési határidők, illetve a háromszori sikertelen kijavítást követő csere nem vonatkoznak az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint motoros vízi járműre.

 

Bővül a kötelező jótállás alá eső termékek köre, így az alábbiakra is vonatkoznak 2021. január 1-től a kötelező jótállás szabályai:

-nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;

-árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;

-kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett;

-garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett;

-zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett;

-napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

-játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett;

-külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.

 Az országgyűlés előtt van a fogyasztóvédelmi törvény legújabb módosításának tervezete. Nagy örömünkre szolgál, hogy a FEOSZ egyik korábbi észrevétele kerül most szabályozásra, mégpedig, hogy a békéltető testületek előtti eljárásban is érvényesüljön az iratok elektronikus kézbesítése. A fogyasztók lehetőségként választhatják majd ezt, míg a vállalkozások az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint kötelesek az elektronikus ügyintézésre.

 A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek részére nemrég kiírt pályázati feltételek között szerepel, hogy a pályázónak jövőképpel, stratégiával kell rendelkeznie 2024-ig.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ennek eleget téve elkészítette stratégiáját, mely ide kattintva érhető el.

 

A szakbizottságok elsődleges célja, hogy biztosítsa az élelmiszerek kiváló minőségét, ugyanakkor visszaszorítsa a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek piacát, és növelje a vásárlói tudatosságot ezen a területen is.

 

A minisztérium új működési szabályzata szerint csökkent a szakbizottságok száma és létszáma is. Jelenleg 9 állandó szakbizottság fog működni 15 állandó taggal:

1. Gyümölcslé, Üdítő és Ásványvíz,

2. Tej és Tejtermék,

3. Malomipari és Száraztészta,

4. Söripari, Tartósítóipari,

5. Sütőipari és Cukrászati,

6. Hús és Hal,

7. Szeszesital,

8. Édesipari és Kávé. 

 

Egyesületünket az a megtiszteltetés érte, hogy a szakbizottságokba tagot delegálhat, akinek a feladata a következő 4 évben a fogyasztók érdekeinek hatékony érvényesítése. Ennek érdekében az egyesület jogi igazgatóját Dr Grafné Dr Baranyi Dórát javasoltuk tagnak a szakbizottságokba, melyet a minisztérium elfogadott, így 2020. augusztus és szeptember hónapban az alakuló ülésekkel elkezdődhetett az érdemi munka.

 

Minden szakbizottság elfogadta az elkövetkezendő időszakra szóló munkatervét, mely az Élelmiszerkönyv Szakbizottság jóváhagyásával fog hatályba lépni. A szakbizottságok elsődleges célja, hogy biztosítsa az élelmiszerek kiváló minőségét, ugyanakkor visszaszorítsa a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek piacát, és növelje a vásárlói tudatosságot ezen a területen is. Ennek érdekében először miden szakbizottságban a tagok felülvizsgálják az Élelmiszer Könyv előírásait, és amennyiben szükséges előkészítik annak módosítását. Sok sikert kívánunk munkatársunknak a munkához és bízunk benne, hogy hatékonyan fogja képviselni a fogyasztói érdekeket ezen a mindenkit érinti nagyon fontos területen is.