A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal megtiltotta a König Bank Zrt.-nek, továbbá a Király Arany és Gyémánt Zálogház Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. Az MNB piacfelügyeleti eljárásokat folytat a társaságoknál – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást folytat a budapesti székhelyű König Bank Zrt. (König Bank), illetve a szintén budapesti székhelyű Király Arany és Gyémánt Zálogház Kft. (Király Zálogház) tevékenységének áttekintésére.

 

A König Bankkal szembeni piacfelügyeleti eljárás azt kívánja megállapítani, hogy – az önmagát Közép-Európa legnagyobb privátbankjaként hirdető – társaság végez-e, vagy végzett-e üzletszerűen az MNB engedélye vagy bejelentés nélkül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. A jegybank nyilvántartásaiban a König Bank nem szerepel, így jegybanki engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet nem folytathat. A jegybank az illetékes cégbíróságnál már korábban törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett, mivel a König Bank cégbírósági bejegyzése úgy történt meg, hogy annak alapítását az MNB előzetesen nem engedélyezte. Hozzátéve, hogy a társaság cégneve is – annak tevékenységi körét és választott cégformáját illetően – megtévesztő látszatot kelthet.

 

A König Banknál végzett helyszíni ellenőrzés során az MNB észlelte, hogy a társaság belvárosi irodájában a vele tulajdonosi összefonódást mutató Király Zálogház is tevékenységet folytat. A jegybank nyilvántartásaiban a Király Zálogház szintén nem szerepel, így jegybanki engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésére ez a társaság sem jogosult. Mindezek nyomán az MNB a Király Zálogházzal szemben is haladéktalanul piacfelügyeleti eljárást indított, melynek keretében szintén azt vizsgálja, hogy a társaság végez-e, vagy végzett-e üzletszerűen az MNB engedélye vagy bejelentés nélkül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

 

Az MNB azonnali fellépésének köszönhetően feltehetően csak elenyésző számú érdeklődő került kapcsolatba a vizsgált társaságokkal. Ugyanakkor befektető-védelmi okokból a jegybank ma közzétett végzéseiben – az MNB-ről szóló törvényben biztosított felhatalmazásával élve – mindkét társaságnak azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – a König Bankra és a Király Zálogházra vonatkozóan is már korábban közzétette a befektetőknek szóló felhívását honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában.

 

Az MNB nemrég közzétett végzései semmilyen formában nem érintik a társaságok befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. Az MNB piacfelügyeleti eljárásait határozattal zárja majd le, amelynek eredményét nyilvánosan közzéteszi internetes honlapján.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/piacfelugyeleti-eljaras-a-konig-bank-zrt-nel-illetve-a-kiraly-arany-es-gyemant-zaloghaz-kft-nel

A H&M az internetes honlapján számos terméket 90-190 Ft-os áron kínált értékesítésre rövid ideig, amelyekből a fogyasztók már rengeteget megrendeltek és számukra azokat vissza is igazolták. Most mégis sorra kapják az értesítést a rendelések törléséről. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a médiából értesült az ügyről, és nem vitás: a vállalkozásnak ki kell szállítani a már ténylegesen visszaigazolt termékeket az eredetileg vállalt áron!

A médiában jelentek meg a napokban azok a hírek, miszerint a H&M rövid ideig rendkívül olcsón, 90-190 Ft-os áron hirdette termékeit és a vásárlók kapva kaptak ezen az alkalmon. Több bejegyzés szólt arról a közösségi oldalakon, hogy volt, akinek az árut ki is szállították, de volt, akinek az esetében erre már nem került sor és a korábban visszaigazolt megrendelése törléséről kapott csak értesítést. Cserébe 15 %-os levásárlási kedvezményt ígér a cég a következő vásárlásnál.  

 

Holott ezt nem lehet megtenni és a vállalkozásnak teljesítenie kell azokat az ügyleteket, amelyekben már ténylegesen visszaigazolta a termékeket az eredeti áron!  

 

A fogyasztók által a közösségi oldalakon oly sokszor hivatkozott és kiposztolt, cég részéről adott korábbi írásos tájékoztatás szerint is: „Véglegesített rendelés esetében a csomag után fizetendő összeget, a visszaigazoló e-mailben feltüntetett végösszeg alapján kell kiegyenlíteni”.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a H&M figyelmét, hogy teljesítenie kell a már véglegesített megrendeléseit az eredetileg vállalt áron.

 

Az elektronikus kereskedők kötelezettségeit nem csak jogszabály határozza meg. Pontosan az a lényege az online vásárlásnak, hogy ha a fogyasztó megbízik az interneten hirdető vállalkozásban és leadja megrendelését, a cég pedig írásban visszaigazolja azt, akkor ennek eleget is kell tennie. Ha ez pedig nem így történik, akkor az a fogyasztók digitális kereskedelembe és persze a cégbe vetett bizalmát ássa alá.

2016. július 1-én lépett hatályba a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet, valamint a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. évi törvény több rendelkezése is, mely átalakította a kötelező kéményellenőrzések rendjét.

Legfontosabb változás, hogy a július 1-jétől hatályos szabályozás szerint a kötelező kéményellenőrzést kétévente egy alkalommal kell elvégezni annál az égéstermék-elvezetőnél, amelyre gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés, vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik. Szilárd tüzelésű kémények esetében évi egy alkalommal kell a szolgáltatónak ellenőriznie az adott égéstermék-elvezetőt. Az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát négyévente kell elvégezni. Az ellenőrzéseket, a műszaki felülvizsgálatot ugyanazon önálló rendeltetési egységben azonos időpontban kell elvégezni valamennyi égéstermék-elvezető tekintetében.

A szabályozás szerint a következő kötelező kéményellenőrzésre a legutóbbi ellenőrzéstől számított második évben fog sor kerülni, azaz az utoljára 2015-ben ellenőrzött kémények esetében csak akkor várjuk a kéményseprőket, ha szilárd tüzelésű kéménnyel rendelkezünk, minden más esetben csak 2017-ben fognak érkezni.

 

Figyeljünk arra is, hogy mi az ingatlan használójának a kötelezettsége!

Ugyanis az ingatlan tulajdonos/használója biztosítja:

– az égéstermék-elvezetővel és a levegő-utánpótlás ellenőrzésével érintett helyiségekbe való bejutás, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé történő feljutás, valamint a tisztítónyílás és összekötőelem biztonságos megközelítésének lehetőségét,

– az összekötőelem tisztíthatóságát, elsősorban annak bonthatóságával vagy tisztítónyílások kialakításával,

– az égéstermék-elvezető tisztítása során a kéményseprésből származó pernye, törmelék és egyéb hulladékhoz a hulladékról szóló törvény szerinti gyűjtőedényt,

– a gáztüzelő-berendezés beindítását, ha a gázszolgáltatás működik,

– az égéstermék-elvezető kiégetése alkalmával az alsó tisztítónyílásnál, magastetős épület esetében a padlástérben is legalább tíz liter vizet.

 

A jogszabály rögzíti a panaszkezelés eljárásrendjét is, így a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szolgáltató köteles ügyfélszolgálatot működtetni, telefonos, elektronikus elérhetőségről gondoskodni.

Szintén újdonság, hogy a lakossági ügyfelek részére a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet a jogszabályban meghatározott előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi. Ha a sormunkára egy harmadik időpontban kerül sor, az ingatlan használója a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott kiszállási díjat köteles fizetni. Van arra is lehetőség, hogy a fogyasztók esetileg rendeljék meg – függetlenül a kötelező ellenőrzéstől – az élet- és vagyonbiztonságot garantáló ellenőrzést, ennek feltételeiről az adott szolgáltatónál tudnak érdeklődni a fogyasztók.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy nemrég módosult a közszolgáltatók panaszkezelési eljárása és már nem kötelesek figyelembe venni az ismételten megtett panaszt akkor, ha az nem tartalmaz új információt és azonos a tartalma a korábbi írásbeli kifogással. Legalább ilyen fontos, hogy a fogyasztó a nevét, elérhetőségeit feltüntesse a panaszban – azonosíthatatlan személy esetén ugyanis ismét mellőzhető a panasz kivizsgálása.

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2016. július 4-én módosult az alábbiak szerint:

 

„Fgytv. 17/B. § (5) A 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát szóban közli és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti.”

 

A fentiek alapján tehát, ha a fogyasztók egy közszolgáltatónál (például: villamos energia, földgáz szolgáltató, stb.) reklamálnak újra írásban és nem elégedettek a korábban kapott válasszal, nézzék meg, hogy előzőleg minden fontos és lényeges körülményt leírtak-e, mivel a szolgáltató csak akkor köteles azt figyelembe venni, ha a két levél tartalma nem azonos és az újabb panaszlevél új információt is tartalmaz az előzőhöz képest.

 

Gondosan ügyeljenek emellett arra is, hogy mindig tüntessék fel nevüket, elérhetőségeiket a panaszban, hiszen ha nem így tesznek, a közszolgáltató mellőzheti az írásban megtett reklamáció kivizsgálását.

 

 

 

Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően – törvényi rendelkezések szerint – akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján. Az MNB ezért felhívja a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.

A tavaly forintosítással érintett, korábbi árfolyamgátas deviza alapú jelzáloghitel-szerződéseknél a forintosítási törvény külön kedvezményszabályt határozott meg. Eszerint a (volt) árfolyamgátasok törlesztőrészlete 2015 februárjától (azaz a forintosítás utántól) nem haladhatja meg a januári törlesztés mértékét. E korlát – a kamatváltozás vagy kombinált hitel hatásait nem számítva – az adott szerződésre megkötött árfolyamgát kezdetétől 60 hónapig érvényes.

 

Az árfolyamgát törvény szabályai alapján az árfolyamgátba belépett fogyasztóknak a belépést követő 60. hónap végét követően meg kell kezdeniük a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás fizetését, amely a törlesztőrészletek – törvény szerint szabályozott – növekedését vonja magával. Az elszámolás és forintosítás hatására az árfolyamgátas szerződéseknél is összességében csökkent a fennálló tartozás, továbbá a kamatmérték a tisztességes kamatszintre csökkent. Az elszámolás pozitív hatását jól mutatja, hogy az árfolyamgátas gyűjtőszámlák 92 százaléka megszűnt.

 

Ugyanakkor a forintosítás velejárója, hogy a döntően svájci frank alapú jelzáloghitel szerződések esetében a tartozások 256,47 forint/svájci frank árfolyamon történt forintosítása a törlesztőrészletek természetszerű emelkedésével járt volna a 180 forintos svájci frank árfolyamhoz képest. Ezért az árfolyamgátas szerződések védelme érdekében a forintosítási törvény továbbra is fenntartotta a törlesztőrészletekre vonatkozó korlátot, azaz a törlesztőrészletek mértéke nem haladhatja meg – az árfolyamgát kezdetétől számított 60 hónapig – a 2015. januárban fizetett, 180 forintos svájci frank árfolyamon számított törlesztőrészlet mértékét.

 

A törlesztési korlátra tekintettel, az eredeti árfolyamgátas és a forintosításkori rögzített árfolyam különbségéből eredően törlesztési különbözet keletkezik, amelyet a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) nyilvántartanak. Az így keletkező különbözetek a nem esedékes követelésrészekkel megegyező módon kamatoznak. A havi törlesztés mértékét az árfolyamgát lejártát követően az érintett pénzügyi intézmények a jogszabály alapján legföljebb 15 százalékkal növelhetik majd meg. Ha szükséges, ennek betartására a törlesztési futamidőt meg is növelhetik az adós (vagy legfiatalabb adóstársa) 75. életévének betöltéséig.

 

Minél hosszabb viszont a futamidő, az adósnak összességében annál nagyobb összeget kellene fizetnie kamatként ugyanazon hitel kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért már a forintosításkor fogyasztói tájékoztatóban hívta fel a figyelmet arra a törvényi lehetőségre, hogy az érintett adósok – ha anyagilag megtehetik – a 60 hónapos periódus alatt kezdeményezzék pénzügyi intézményüknél szerződésük módosítását, és vállalják magasabb törlesztőrészlet fizetését.

 

E lépés kétségtelenül a havi törlesztés átmeneti növekedésével, illetve esetlegesen szerződésmódosítási díj megfizetésével jár (törvény adta kedvezmény viszont, hogy a módosítást nem kell közjegyzői okiratba foglalni, tehát ennek nincs költsége). Cserébe azonban az árfolyamgát 60. hónapja után az adósok elkerülhetik a törlesztőrészletek jelentősebb emelkedését, továbbá a futamidő kitolódásának kockázatát. Terheiket tovább enyhíti, hogy a forintosítás óta eltelt időszakban – a jegybank kamatcsökkentési lépéseinek is köszönhetően – a fair banki törvény előírása alapján mérséklődhettek meglévő jelzáloghitelszerződéseik kamatai, s így törlesztésük is.

 

Az MNB Fogyasztóvédelmi honlapján részletes tájékoztatót tett közzé, amelyen keresztül tájékozódhatnak az érintett (volt) árfolyamgátas fogyasztók a magasabb törlesztőrészlet vállalásának, illetve a hitel előtörlesztésének lehetőségéről.

 

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/szazezreket-sporolhatnak-onkentes-szerzodesmodositassal-a-volt-arfolyamgatasok

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2014 januárjában indította útjára azt a projektet, melynek keretében lerövidítenék az utat, mialatt egy gyógyszer a beteghez ér. A fogyasztóvédelmi szervezetek azonban több szempont alapján is vizsgálják, hogy a folyamat felgyorsítása nem teszi-e ki szükségtelen veszélynek a gyógyulásban reménykedőket. Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC), amelynek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is tagja, arra az álláspontra jutott, hogy az, hogy a piacra kerülését megelőzően egy adott gyógyszer biztonságosságáról még nem áll rendelkezésre teljes dokumentáció, nemvárt kockázatot jelent!

2016. augusztus 31-ig véleményezhető az a nyilvános tervezet, melynek kapcsán a FEOSZ, mint az Európai Fogyasztók Szervezetének tagja is megtette az alábbiakban összefoglalt észrevételeit a magyar fogyasztók érdekében.

 

A jelenlegi gyógyszer-engedélyeztetési szabály módosításának célja, hogy azoknak a betegségeknek a kezelésére, amelyekkel szemben jelenleg nem áll rendelkezésre más eljárás, a betegek hamarabb juthassanak hozzá a fejlesztés alatt álló gyógyszerekhez. Ez azonban úgy működik, hogy a klinikai vizsgálatok adatait a valós életben szerzett tapasztalatokkal egészítik ki. Ugyanis a kiválasztott gyógyszereket az adott betegségben szenvedők csoportjai számára elérhetővé teszik.

 

A gyógyszerekhez történő hozzáférés kulcsfontosságú ezekben az esetekben, ennek ellenére a FEOSZ álláspontja szerint ezt az eljárást kizárólag nagyon szűk körben, abban az esetben szabad alkalmazni, amikor semmi egyéb alternatíva nem létezik a gyógyulásra. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezekben az esetekben az időnyerés célját előtérbe helyezve az engedélyeztetés során eltekintenek a hagyományos értékelési módtól, melynek során a várható előnyöket és a ki nem zárható veszélyeket nagyon gondos mérlegelés alá vetik.

 

A legfőbb hiányosságok a tervezet kapcsán az alábbiak:

 

Nem tudjuk mely készítmények tesztelhetőek gyorsított eljárással

 

A projekt eredeti meghirdetett célja a betegek megfelelő időben történő kezelése olyan esetekben, amikor a betegségük másképpen a jelenlegi lehetőségek alapján nem lenne gyógyítható. Ezen esetek leírására azonban a tervezet olyan fogalmakat használ, mint például a „kielégítetlen orvosi igények", de ezeket nem tisztázza egyértelműen. Így azonban nem lehet tudni azt, hogy milyen gyógyszerek tesztelhetők gyorsított úton, és melyek nem, és pontosan mitől függ az elbírálás.

 

 

 

A betegek tájékoztatása elengedhetetlen

 

Mivel a betegek rendszeresen felülértékelik a gyógyszerek hatását és ezzel párhuzamosan alábecsülik a lehetséges veszélyeket, éppen amiatt, mert bíznak a szabályozó rendszerekben, ezért ezekben az esetekben jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy miről kell tájékoztatni a betegeket. Ez azért kell, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, miszerint ezekhez a termékekhez esetlegesen magasabb kockázat fűződik, mint egy rendes eljárásban tesztelt és csak azt követően a piacra bevezetett termékhez.

 

A betegek biztonságát a klinikai tesztekben résztvevőkéhez hasonló szintre kell emelni

 

Azok a betegek, akik rövidebb idő alatt tesztelt gyógyszereket szednek, hasonló szintű kockázatot vállalnak, mint azok, akik a klinikai tesztekben vesznek részt, de míg utóbbiak biztonságát megannyi szabály biztosítja, erre vonatkozó biztosíték jelenleg még nem jelent meg a tervezetben.

 

Nem biztos, hogy valóban – a költségek oldaláról közelítve is – elérhetőek lesznek a gyorsított eljárásban tesztelt és engedélyezett készítmények

 

Egyelőre nem igazolt az, hogy a gyógyszerek ára alacsonyabb lenne egy ilyen típusú engedélyeztetés után. Több információra van szükség ahhoz, hogy egyértelmű legyen, ez a megoldás valóban segíti-e a kezelések elérhetővé tételét, és, ha igen, milyen költségek mellett.

 

A betegnek kell a legfontosabbnak lennie

 

A jelenlegi kilátásokkal ellentétben a betegek érdekei és biztonsága soha nem kerülhet hátrányba a gyógyszergyártás szereplőinek érdekei javára.

 

Nem egyértelmű, hogy mi az eljárás haszna

 

Az európai gyógyszerészeti joganyag ma is ismer olyan eljárásokat, melyek keretein belül a betegek gyorsított eljárást követően élvezhetik egy kezelés vagy gyógyszer előnyeit. Ezekhez képest a jelen tervezet hozzáadott értéke kérdéses.

 

A 2016. augusztus 31-ig tartó nyilvános vitában – és azon túlmenően a döntéshozatalt illetően – a jogalkotási folyamatot nyomon követve a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fenti álláspontot képviseli.

 

Eszerint a születendő jogszabályban sokkal konkrétabban ki kell jelölni annak alkalmazási körét, és az kizárólag azokban az esetekben adhat lehetőséget a klinikai vizsgálatok lerövidítésére – és ezzel gyakorlatilag a piacra lépést követő tesztelésre -, amennyiben igazoltan semmiféle más kezelési mód nem létezik arra a betegségre, melynek a gyógyításában a készítménytől áttörést várnak. A lehetőségekhez mérten pedig ki kell zárni azt, hogy valamely komoly mellékhatásnak vagy egyéb veszélynek tegyék ki a betegeket, és semmilyen körülmények között sem írhatja felül a piaci szereplők érdeke a fogyasztókét!

 

Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 54,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP-csoportra, s kötelezte a csoporttagokat a feltárt jogsértések megszüntetésére – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján közzétett hírben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos átfogó vizsgálatot folytatott le az OTP Bank Nyrt.-nél (OTP Bank) és az összevont felügyelet alá tartozó egyes leányvállalatainál, az OTP Jelzálogbank Zrt.-nél (itt a jelzáloghitelintézeti törvénynek való megfelelésről célvizsgálatra is sor került), a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt.-nél, az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-nél, az OTP Ingatlanlízing Zrt.-nél és az OTP Lakástakarékpénztár Zrt.-nél.

 

A vizsgálat az OTP Banknál jogszabálysértést állapított meg egyebek közt az ügyletminősítési tevékenység (értékvesztés-elszámolás, céltartalék megképzése), az ügyfelek jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatójának (JTM) számítása, a felügyeleti adatszolgáltatás, az ingatlanfedezetek értékelése és értékbecslése, a befektetésekre vonatkozó belső szabályzatok aktualizálása, könyvvitel számviteli megfelelősége a csoportszintű tőkeszámítás, a nemteljesítő kitettségek minősítése, illetve az informatikai (IT) biztonsággal kapcsolatosan. A feltárt problémák nem jelentenek kockázatot a bank jövőbeni működését illetően.

 

Mindezek miatt az MNB összességében 42 millió forint bírságot szabott ki az OTP Bankra és kötelezte a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartására. A bírság összegének megállapításakor a jegybank enyhítő körülményként értékelte, hogy ügyfél-érdeksérelem nem történt, s a hitelintézet a vizsgálat során együttműködött az MNB-vel. Súlyosító körülménynek számított a bank erős hatásbesorolása.

 

Az MNB az OTP Jelzálogbankra adatszolgáltatási hiányosságok miatt további 1 millió forint bírságot , az OTP Faktoringra fedezetértékelési és IT-biztonsági hiányosságok miatt 1,5 millió forint bírságot,  az OTP Ingatlanlízingre ügyletminősítési, adatszolgáltatási és informatikai hibák nyomán 5,25 millió forint bírságot, illetve a Merkantil Bankra hitelkockázatkezelési, számviteli és informatikai hiányosságok miatt 5 millió forintnyi bírságot szabott ki.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/intezkedesekkel-zarult-az-otp-csoport-jegybanki-vizsgalata

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legújabb terméktesztjén az előrecsomagolt salátakeverékeket és azok fő összetevőjét, a jégsalátákat vizsgálta – olvasható a NÉBIH honlapján. A Szupermenta projektben 35 terméket ellenőrzött a hatóság. A laboratóriumi vizsgálatok alapján valamennyi megfelelő volt. Jelölési hiba miatt 10 előrecsomagolt salátakeverék esetében szabnak ki élelmiszer-ellenőrzési bírságot a szakemberek, a jégsalátáknál pedig nem engedélyezett hatóanyag használata okán indul hatósági eljárás.

12 jégsalátát és 23 előrecsomagolt salátakeveréket vizsgáltak a Szupermenta júliusi terméktesztjén a NÉBIH szakemberei. A salátakeverékek csomagolása Magyarországon történt, a jégsalátákat – egy spanyol termék kivételével – mind hazánkban termesztették. A hatóság felügyelői két előállítónál és két termelőnél helyszíni ellenőrzést is végeztek.

 

A NÉBIH laboratóriumaiban komplex vizsgálatnak vetették alá a termékeket. A szakemberek megvizsgálták, hogy találhatóak-e a mintákban mikroorganizmusok (pl. Salmonella spp., Listeria monocytogenes, E. coli, Hepatitis A vírus), növényvédőszer-maradékok, nitrát, nitrit, de minőségüket érzékszervi bírálók is ellenőrizték. A csomagolóanyagoknál megvizsgálták többek között a fémvegyületek kioldódását (bárium, kobalt, réz, vas, lítium) is. A vizsgálatokon valamennyi termék megfelelt az előírásoknak.

 

Két esetben a friss jégsalátáknál nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyagot mutattak ki a laborvizsgálatok, ami miatt az érintett termelőkkel szemben hatósági eljárás indul.

 

Az előrecsomagolt termékeknél több jelölési probléma is akadt. Ilyen például, hogy a gyártók az összetevőket nem megfelelő sorrendben tüntették fel, rosszul használták a „változó arányban” jelölést, az előírtnál kisebb betűmérettel írták ki a nettó tömeget, illetve, hogy a csomagoláson szereplő összetevők eltértek a gyártmánylapban leírtaktól. A 23 termékből végül 19-nél indult hatósági eljárás a jelölési hibák miatt. 10 termék esetében élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, amelynek várható összege kb. 500.000 Ft. A kevésbé súlyos jelölési hibák miatt figyelmeztetésben részesíti a NÉBIH az előállítókat.

 

További információk és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a NÉBIH Szupermenta termékteszt oldalán:
http://szupermenta.hu/roppanos-nyari-termekteszt-a-salatak-versenye/

Forrás: http://portal.nebih.gov.hu/-/salatakat-tesztelt-a-nebih

 

2016. július 01-től lépett hatályba az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény rendelkezéseinek módosítása. Új hatásköri szabályok kerültek bevezetésre a távhűtéses közszolgáltatással kapcsolatosan. 

Eszerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a távhűtés mérésével, elszámolásával, a díjfizetéssel, a számlázással és a végső felhasználók tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezések végső felhasználóval szemben történő távhűtési szolgáltató általi megsértése esetén.

A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a végső felhasználó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

 

Természetesen itt is él az a szabály, hogy a végső felhasználó csak akkor kezdeményezheti a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását, ha igazolja, hogy eredménytelenül fordult panaszával a távhűtési szolgáltatóhoz.

 

De mi is az a távhűtés?

 

A távhűtés környezetbarát és innovatív klimatizálási technológiát testesít meg, hiszen az abszorpciós készülékekben hőt használnak hűtési célra, majd az így lehűtött hűtési célú víz – mint hőhordozó közeg –  ugyanúgy vezetékeken jut el a fogyasztókhoz, mint a távfűtés esetében.
Optimális esetben a távhűtés előállítására csakis hulladékhőt használnak fel; s ilyenkor – mivel kiiktatódik a kompresszorok villamosenergia-felhasználása – átlagosan 4-10-szer kisebb fosszilis energiahordozó-felhasználás érhető el; következésképpen a károsanyag-kibocsátás is jelentősen csökken.

A távhűtés előnyei:

• A távhűtés jelentős mértékben szerepet vállalhat a teljes épületekre kiterjedő klimatizálás környezetbarát módon történő megvalósításában.

• A távhűtés lényegesen kevesebb elektromos áramot használ fel, hiszen előállítása történhet hulladékhő felhasználásával is.

• Az abszorpciós klímaberendezések – a hagyományos klímaberendezésekkel ellentétben – nem használnak környezetre káros hűtőközeget.

• A távhűtés központosított rendszerének köszönhetően nincsen szükség az épület és a város képét romboló, kívül rögzített „klímadobozokra”.

A budapesti nagybani zöldség-gyümölcs piacon tartott ellenőrzést nemrégiben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A szakemberek 6 zöldség-gyümölcs importőrt, illetve forgalmazó céget ellenőriztek. Az akció során összesen több mint 2.100 kg – romlott, illetve ismeretlen eredetű – terméket kellett megsemmisíteni.

 

Az akció középpontjában – az induló szezonra való tekintettel – a görögdinnyék minősége és nyomon követhetősége állt, de egyéb zöldségeket és gyümölcsöket is vizsgáltak a szakemberek. Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök 6 zöldség-gyümölcs importőrt, illetve forgalmazó céget ellenőriztek, közülük kettőnél mindent rendben találtak.

Az ellenőrzés során a NÉBIH munkatársai több mint 43.000 kg terméket zároltak. A lefoglalt áru túlnyomó részéről az érintett cégek utólag bemutatták a hiányzó dokumentumokat. Végül 2.100 kg terméket – almát, avokádót, jégsalátát, nektarint és őszibarackot – kellett megsemmisíteni, részben minőségi hiba (romlás), részben nyomon követhetőségi problémák (azaz ismeretlen eredet, így ismeretlen kockázat) miatt.

Az eljárás alá vont négy céggel szemben a bírság kiszabása folyamatban van, több százezer forintos büntetésre számíthatnak.

Forrás: nébih