• 06 30 212 43 21
  • Benedek Elek u 22.
  • hsanorman@gmail.com

Author: feoszadmin

  • Veszélyes fogyasztószer!

     A NÉBIH az EU tagállamok gyorsriasztási rendszerén (RASFF) kapta a hírt, miszerint egészségre ártalmas, nem engedélyezett összetevőt is tartalmazó fogyasztó tea és kapszula rendelhető az interneten elérhető online boltokban és a Facebook-on is.

    A termékek megnevezése: EMTEA, NIVA detox és Irem natural fogyasztó tea illetve kapszula. 

    A holland élelmiszerbiztonsági hivatal által közölt információk alapján olyan bolgár eredetű, gyógynövény tartalmú, fogyasztó hatású étrend kiegészítőt hoztak forgalomba az interneten, amely nem engedélyezett összetevőt, valószínűleg szibutramint tartalmaz. 

    A szibutramin az Európai Unióban betiltott gyógyszer hatóanyag, az „egészséges” emberek 10-30%-ában szédülést, álmatlanságot, szájszárazságot, magas pulzusszámot, magas vérnyomást, hányingert, szédülést és különböző szívproblémákat okozhat már 10 -30 mg/nap fogyasztás esetén.  

    Az előzetes vizsgálat szerint az étrend kiegészítőből ajánlott napi adag 15,5 mg szibutramint tartalmaz.

    A hír alapján lehetségesnek tartják, hogy egy fiatal nő a fogyókúrás tea fogyasztása miatt hunyt el.

    A NÉBIH felhívja a figyelmet, hogy a képen látható termékek ártalmasak lehetnek, ezért ne rendeljék, ne fogyasszák azokat!

  • Megtévesztő reklámok miatt kapott bírságot a Pfizer

     A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. (Pfizer) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott Multi-tabs Multi Kid étrend-kiegészítő készítménye népszerűsítésekor, mert azt a megtévesztő és az ágazati szabályokkal ellentétes látszatot keltette e termék használatáról, hogy az alkalmas a kiegyensúlyozott és változatos étrend kiváltására, és megsértette a szakmai gondosság követelményét is. A jogsértésért 50 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra a GVH.

     A GVH úgy ítélte meg, hogy a reklámok (a tv- és mozireklámok, valamint a plakátok, a szórólapok és a displayek) szöveges és képi megjelenítésének összhatása azt üzente a fogyasztóknak, hogy a három közkedvelt ízben kapható Multi-tabs Multi Kid vitaminkészítmény helyettesíti a változatos étrendet. Előbbiek azt sugallták, hogy ha egy gyermek nem táplálkozik egészségesen és kiegyensúlyozottan, azaz, nem kedveli például a zöldségeket, de a szülő szeretné biztosítani számára a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelt, akkor a Multi-tabs Multi Kid vitaminkészítmény jelentheti a megoldást.

    A vállalkozás ugyan apró betűvel megjelenítette a kötelezően feltüntetendő tájékoztatást is, miszerint, egyetlen étrend-kiegészítő, így a Multi-tabs Multi Kid sem helyettesítheti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot”, azonban ez ellentétes volt a reklámokban megjelenő főüzenettel.

    A GVH megállapította, hogy a vállalkozás megalapozatlan egészségre vonatkozó állítást tett hirdetéseiben, valamint nem tett eleget maradéktalanul az élelmiszerekre vonatkozó speciális ágazati szabályoknak, így megsértette a szakmai gondosság követelményét is.

    A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a vállalkozás módosította kereskedelmi gyakorlatát, azaz növelte az apró betűs tájékoztatás méretét, és szórólapja kiegészítő információkat is tartalmazott. Súlyosító körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a jogsértő gyakorlat hosszabb ideig tartott és jelentős számú fogyasztót ért el a célcsoporton belül.

    Forrás: gvh.hu

  • Miniszterelnökség: ősszel áttekintésre kerül a magyar élelmiszerminőség és e körben a fogyasztóvédelem helyzete

    2016. szeptember 22-én került megrendezésre a 63. Kormányinfó c. sajtótájékoztató, amelyen szóba került a fogyasztóvédelem is. Elhangzott ugyanis a Miniszterelnökség részéről, hogy a Stratégiai Kabinet áttekintette a magyar élelmiszerminőség helyzetét és e körben a Kormány kiemelten foglalkozik a fogyasztóvédelem helyzetével.

    A szóban forgó videó az alábbi internetes linken tekinthető meg, a 18. perctől:

     

    http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/videok/kormanyinfo-63-akar-az-alaptorveny-is-modosithato

    Mint ahogy a kormany.hu írja: „Lázár János tájékoztatást adott a stratégiai és a gazdasági kabinet üléseiről is. Előbbi napirendjéről elmondta: elfogadták a paksi erőműbővítés aktuális helyzetével kapcsolatos jelentést; döntöttek arról, hogy a parlament elé terjesztik a földárverések lezárásával összefüggő kormányzati javaslatot; és arról is szó volt, hogy az ősszel a kormány kiemelten foglalkozik majd a kiskereskedelem, a fogyasztóvédelem és a Magyarországon forgalomba hozott – különösen a külföldi – élelmiszerek minőségével, azok egészségügyi mutatókra gyakorolt hatásával.”

     

    Forrás:  http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/varhatoan-nagy-nyomas-ala-kerul-magyarorszag

  • Nyílt levél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságához

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége levélben kezdeményezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságánál a Fogyasztóvédelmi Tanács összehívását. A javaslattevő, konzultatív fórum ugyanis már egy éve nem került összehívásra, így pedig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó Egyesületek nem tudják ellátni feladataikat és a fogyasztókat képviselni az erre megfelelő fórum előtt. A Minisztériumnak írt levél ide kattintva tekinthető meg.

  • Tudnivalók a Samsung Galaxy Note7 készülékkel kapcsolatosan

    A Samsung honlapján tájékoztatást tett közzé a Galaxy Note7 készülékekkel kapcsolatban felmerült problémát érintően. A napokban a termékkel kapcsolatos esetekre vonatkozóan alapos vizsgálatot folytattak, amely során akkumulátort érintő hibát tártak fel. Világszerte csupán kisszámú ilyen esetről szereztek tudomást. Beszállítóikkal közösen jelenleg is alapos vizsgálatot folytatnak, hogy azonosítsák a piacon lévő, érintett akkumulátorok körét. Mivel a felhasználóink biztonsága a legfontosabb, ezért a vizsgálat lezárultáig leállították a Galaxy Note7 értékesítését, és elkezdték a termékek önkéntes visszahívását.

     

    Azoknak a vásárlóknak, akik már kézhez kapták a Galaxy Note7-et, kicserélik a készülékét a következő hetekben. Addig is kérik, hogy kapcsolják ki Note7 okostelefonjukat, és SIM-kártyájukat helyezzék vissza régi mobiltelefonjukba.

    Partnereikkel szoros együttműködésben azon dolgoznak, hogy a készülékek cseréje a lehető leggyorsabban megtörténhessen.

    Szeptember 19-től a Galaxy Note7 telefont új Galaxy Note7 készülékre cserélik. Minden érintett ügyféllel közvetlenül, vagy hivatalos partnereiken keresztül napokon belül felveszik a kapcsolatot. Ha ideiglenes cserekészülékre van szükség, ennek részleteit a kapcsolatfelvételkor készséggel egyeztetik.

    Az ügyfeleknek lehetősége van Galaxy Note7 készülékét a vásárlás helyszínén, illetve a Samsung hivatalos partnereinél Galaxy S7 vagy S7edge okostelefonra lecserélni. Az árkülönbözetet természetesen a Samsung meg fogja téríteni. Bármilyen kérdés esetén szívesen állnak rendelkezésére a Samsung ügyfélszolgálatának ingyenesen hívható 06-80-7267864 (06-80-SAMSUNG) számán.

    forrás: www.samsung.com

     

     

  • Gyermekeink a vesztesei a fogyasztóvédelmi iskolai képzési rendszer hiányosságainak! Mikor lesz egységes fogyasztóvédelmi oktatás a diákok számára?!

    Nincs egységes koncepció a fogyasztóvédelmi iskolai oktatási rendszerben, a diákok fogyasztóvédelmi oktatása csak eseti jellegű; az eredményessége pedig csak azon múlik, van-e épp az iskolának olyan pedagógusa, aki szívén viseli a fogyasztói ismeretek erősítését. Sokszor az intézmények kapacitáshiánya miatt szenved csorbát a fogyasztóvédelmi ismeretek tanítása, amit az iskolarendszeren kívüli oktatás, tudatosságnövelő kampányok csupán kiegészíthetnek, de azt nem helyettesíthetik.

     

    A mai fiatalok egyre hamarabb kezdenek el önállóan vásárolni, az internetet kihasználva sokkal nagyobb hányaduk rendel internetes webáruházból. Ennek ellenére sok esetben nincsenek tisztában az alapvető fogyasztóvédelmi ismeretekkel. Nem tudják milyen jogaik, milyen kötelezettségeik vannak, kihez fordulhatnak, ha ezt nem előzte meg gondos és egységes tematikán alapuló szakértői felkészítés. Pedig a fogyasztóvédelmi törvény nem mond kevesebbet, minthogy a fogyasztókkal már az iskolai oktatás során meg kell ismertetni az igényeik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. Azonban erre nem vagy alig kerül sor a rendes tanórákon, így pedig a diákok nem is tudnak tudatosan eljárni.

     

    Látszólag a jogalkotás mindent megtesz a fogyasztóvédelmi oktatás megvalósulásáért, azonban a gyakorlatban ennek nincs kézzelfogható eredménye.

    A Nemzeti alaptanterv már 2003 óta rögzíti, hogy a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák révén. Külön is nevesíti a fogyasztói kultúrába tartozó témaköröket: termék, termékszerkezet, termékelemzés, áru, piac, marketing, reklám, kereskedelem, fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztás, pénzgazdálkodás, takarékosság, gazdaságosság, minőség és biztonság. Ezt megerősíti a 2012-ben kiadott új jogszabály, amely rögzíti, hogy a diákokat meg kell ismertetni az egészség- és környezettudatos vásárlás és fogyasztás, fogyasztóvédelem, háztartási cikkek összetétele és minőségellenőrzése, élelmiszerek adalékanyagai, élelmiszerbiztonság, valamint az e-kereskedelem témakörökkel.

    A gyakorlatban azonban az iskolák magukra vannak hagyva, nincs olyan egységes tananyag, fogyasztóvédelmi segédlet, amely rendszerezve, közérthetően foglalja össze a lényeges ismereteket. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek megadják az ehhez szükséges szakmai segítséget, ha erre rendelkezésre állnak az erőforrások, azonban még ez sem helyettesítheti az iskolarendszeren belüli oktatási tevékenységet. Különösen, hogy egyre kevesebb összeg jut az állami pályázatokon is a fogyasztói érdekek képviseletet ellátó egyesületeknek, nem áll rendelkezésre a megfelelő mértékű finanszírozás a civil fogyasztóvédelmi oktatásra, programokra és egyéb kezdeményezésekre.

    Mindezért van az, hogy ma Magyarországon a fogyasztóvédelmi képzés az általános- és középiskolákban csupán eseti jellegű és azon múlik, van-e olyan elhivatott pedagógus épp az intézményben, akihez a fogyasztóvédelem közel áll és felvállalja-e az iskolában az oktatást. Ez megengedhetetlen, és a gyakorlat messze áll a fogyasztóvédelmi törvényben rögzített alábbi követelménytől, az nem érvényesül: „A fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat.”

    A Szövetség munkatársai évek óta tartanak fogyasztóvédelmi órákat mind általános iskolákban, mind középiskolákban, szerveznek vetélkedőket a számukra. A fogyasztóvédelmi társadalmi egyesületek közül elsőként rendelkezett a FEOSZ akkreditált pedagógusképzési programmal „Fogyasztóvédelmi alapismeretek pedagógusok számára" címmel. Rengeteg segédanyagot is készítettünk akkor, amikor ezt még biztosították a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatására kiírt pályázatok: „Fogyasztóvédelmi kisokos kisokosoknak”, „Fogyasztóvédelem iskolásoknak”, „Fogyasztóvédelmi kalauz – oktatási segédlet”, „Tudatos Vásárló Leszek”, „Tanári segédanyag – Tudatos Vásárló Leszek”.

    A tapasztalat azonban évek óta mégis ugyanaz: a gyerekeknek nincs rendszerezett tudása, innen-onnan hallanak elcsípett információkat. Már rég elavult nézet az, ami szerint együttesen sok tantárgyban kell átadni a fogyasztóvédelmi ismereteket. Ennek lesz épp az az eredménye, hogy a diákok információi rendszerint nem helyesek, így egyre sürgetőbb a fogyasztóvédelmi oktatás megreformálása.

    Melyek azok az általános fogyasztóvédelmi témák, amikről mindenkinek tanulnia kellene? Garancia, jótállás, szavatosság, hol lehet reklamálni, jegyzőkönyv fontossága, Vásárlók könyve, e-kereskedelem kapcsán jogok és kötelességek, árfeltüntetés, békéltető testületek, élelmiszerbiztonság, hírközlési szolgáltatások, közüzemi szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások.

    Habár, már 2010-ben a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium által kiadott tájékoztató szerint kiemelt cél volt, hogy a diákok és a pedagógusok számára megfelelő tananyag, illetve tanári segédanyag készüljön annak érdekében, hogy az iskolák képzési programjába bekerülő fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása a Nemzeti Alaptantervben, illetve a kerettantervben foglaltak szerint valósuljon meg, erre még mindig nem került sor. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pénzügyi ismeretek, a pénzügyi kultúra széleskörű elterjesztése az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt kapott.

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges a fogyasztóvédelem iskolán belüli oktatási rendszerének megreformálása, a fogyasztóvédelmi tananyag egységesítése és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek nagyobb támogatása az iskolarendszeren kívüli tudatosságnövelő programok végrehajtását, és a diákok fogyasztói ismereteinek erősítését illetően.

     

  • Túlzó állítások miatt bírságolta meg a GVH az Alpecin hajápolási termékcsalád hirdetőjét

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Medimprove Marketing Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft., valamint a DR. KURT WOLFF GMBH & CO. KG – több jogszerű állítása mellett – megalapozatlan hatásokkal is reklámozta Alpecin hajápolási termékeit. A GVH a jogsértésért 5.000.000 forint bírságot szabott ki a DR. KURT WOLFF GMBH & CO. KG-re, aMedimprove Marketing Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft.-re nem rótt ki bírságot – olvasható a GVH honlapján közzétett hírből.

    Az eljárásban érintett Alpecin termékcsalád tagjai (az Alpecin C1 sampon, az Alpecin hajszesz, az Alpecin kettős hatású sampon és az Alpecin Tuning sampon) elsősorban férfiaknak szánt hajápolási és hajhullás elleni termékek, amelyek mindegyike kozmetikumnak minősül.

     

    A GVH úgy ítélte meg, hogy a vállalkozások több igazolt és jogszerű állítást közöltek az Alpecin termékcsaládról reklámjaikban. A GVH a fogyasztói üzenetek többségéről megállapította, hogy azok nem jogsértők, így például nem kifogásolható, hogy hatásos a termék a hajhullás leggyakoribb okai ellen; az ún. androgenetikus és stressz okozta hajhullás ellen, és erősíti a meglévő hajhagymákat.

     

    A GVH megállapította ugyanakkor azt is, hogy a hirdetésekben megjelent egyes állítások túlzók voltak a rendelkezésre álló bizonyítékokhoz képest. A GVH döntése szerint a vállalkozások honlapjukon, sajtó- és Google Adwords hirdetéseikben megtévesztően hirdették a fent említett kozmetikumokról 2014 augusztusától 2016 júliusáig, hogy azok alkalmasak és használhatók

     

    ·         valamennyi ok miatt kialakuló hajhullás ellen,

    ·         a foltos hajhullás kezelésére,

    ·         hajnövesztésre, azaz új hajhagymák növesztésére,

    ·         ugyanolyan hatékonyak bármely korosztály számára, beleértve az időskorúakat is,

    ·         biológiai folyamatok megváltoztatására, az őszülés meggátolására.

    ·          

    A GVH kizárólag a DR. KURT WOLFF GMBH & CO. KG-re szabott ki bírságot, mert e cég alakította ki a hirdetések tartalmát, és fedezte azok költségeit. A termék kizárólagos forgalmazójának, a Medimprove Marketing Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek felelőssége ugyan megállapítható volt a jogsértéssel összefüggésben, de a GVH vele szemben nem szabott ki bírságot, figyelemmel a jelentős egyedi körülményre (azaz, hogy nem vett részt a reklámok megrendelésében, kialakításában).

     

    A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs költségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat célcsoportjának egy része sérülékeny fogyasztó. A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vállalkozások

     

    ·         felhagytak a jogsértő üzeneteket is tartalmazó hirdetések közzétételével a versenyfelügyeleti eljárás megindítása előtt, illetve az eljárás idején,

    ·         elismerték a jogsértést az előzetes álláspont megismerését követően.

    A bírság összegét csökkentő tényezőként vette figyelembe a GVH azt is, hogy az elért fogyasztók túlnyomó része nem találkozott kifogásolható hirdetésekkel.

     

    Forrás: http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016_os_sajtokozlemenyek/tulzo_allitasok_miatt_birsagolta_meg_a_GVH_az_Alpe.html

  • Egyszerűsödik a bankszámla váltás 2016. október 29-től

     2016. október 29-től egyszerűsödik a fizetési számla váltása a fogyasztók részére. Így könnyebb és gyorsabb lesz bankot váltani. Aki eddig a hosszadalmas, bonyolult eljárás miatt nem nézett körbe más pénzügyi szolgáltatók ajánlatai között, annak érdemes lesz érdeklődnie, hiszen nagy különbségek vannak a számlacsomagok díjai között.

     Eddig is létezett egy ún. egyablakos rendszer, de az egyszerűsített bankváltási eljárás abban az esetben volt lehetséges, ha a választott és a jelenlegi bank is csatlakozott a Magyar Bankszövetség elnökségének bankváltási eljárásáról szóló ajánlásához. Most viszont jogszabály rögzíti a bankváltási eljárás feltételeit, határidejét. Így az eddigi tapasztalatok szerinti minimum 30 munkanapos határidő is rövidülni fog.

    Mikor kell alkalmazni ezeket a szabályokat?

    Magyarországon nyitott vagy vezetett fizetési számla váltás esetén, ha a  számlaváltással érintett fizetési számlákat azonos pénznemben vezetik és az  érintett fizetési számlák legalább lehetővé teszik a készpénz befizetését a fizetési számlára, valamint készpénz kifizetését, és fizetési számlák közötti fizetés keretében átutalás teljesítése, valamint jóváírása.

    Kinél kell kezdeményezni a számlaváltás?

    A  számlaváltást a  fizetésiszámla-tulajdonos fogyasztónak számlaváltási meghatalmazással kell kezdeményeznie az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál írásban, magyar nyelven vagy a fogyasztóval történt megállapodás alapján kikötött más nyelven. Fontos, hogy ha a  fizetési számlának több tulajdonosa van, akkor a  számlatulajdonosok kizárólag együttes számlaváltási meghatalmazást adhatnak.

    Mire terjedhet ki a meghatalmazás?

    A fogyasztó döntésén múlik, adható olyan meghatalmazás mellyel az új szolgáltató intéz mindent a fogyasztó helyett, beleértve az ismétlődő átutalások, rendszeres átutalási megbízások, beszedési megbízások kezelését, a régi fizetési számla felmondását is. Azonban dönthet úgy is a fogyasztó, hogy maga kívánja értesíteni az átutalások fizető feleinek, illetve a beszedések kedvezményezettjeinek az értesítését, valamint egyenlőre nem kívánja felmondani a régi szerződést, és majd azt is maga fogja intézni. 

    Mi a folyamat?

    A számlaváltási meghatalmazás átvételét követő két munkanapon belül az  új pénzforgalmi szolgáltató felkéri a  korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltatót a  következő műveletek elvégzésére:

    – a  számlaváltással érintett valamennyi fennálló rendszeres átutalási megbízás teljesítéséhez szükséges adatok és a beszedési felhatalmazások adatainak átadása az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak,

    – a  megelőző 13 hónapban a  fogyasztó fizetési számlájára beérkező rendszeres átutalásokra és a  beszedők által kezdeményezett ismétlődő beszedési megbízásokra vonatkozó adatok átadása az  új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak,

    – ha a  korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató vagy a  központi átirányítási szolgáltatás nem biztosít automatikus átirányítást, akkor a beszedési megbízások teljesítésének és a beérkező átutalások jóváírásának leállítása,

    – a rendszeres átutalási megbízások törlése,

    – a fogyasztó által meghatározott napon a fizetési számla pozitív egyenlegének átutalása az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott vagy vezetett fizetési számlára,

    – a  korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla lezárása a  fogyasztó által meghatározott munkanapon.

    A korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató az  új számlavezető pénzforgalmi szolgáltató felkérésének kézhezvételét követően a meghatározott adatokat öt munkanapon belül megküldi az  új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak, és elvégzi a többi kért műveletet is. Bizonyítható módon haladéktalanul tájékoztatni kell arról a  fogyasztót, amennyiben fennálló kötelezettségei akadályozzák fizetési számlájának megszüntetését.

    Ezt követően az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a korábbi pénzforgalmi szolgáltatótól a  kért adatok kézhezvételét követő öt munkanapon belül a  számlaváltási meghatalmazásban meghatározott módon:

    – rögzíti és a  számlaváltási meghatalmazásban megjelölt naptól kezdődő hatállyal teljesíti a  fogyasztó által megjelölt rendszeres átutalási megbízásokat;

    – megteszi az  előkészületeket a  beszedési megbízásoknak a  beszedési felhatalmazásokban megjelölt naptól kezdődő teljesítésére;

    – a fogyasztó fizetési számlájára ismétlődően átutalást teljesítő fizető feleket azok számlavezető pénzforgalmi szolgáltatói útján tájékoztatja a fogyasztónak az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról;

    – a  beszedőket tájékoztatja az  új fizetési számláról és megjelöli azt az  időpontot, amelytől kezdődően a beszedési megbízást a fizetési számla terhére teljesíti.

    Milyen díjak számíthatók fel?

    A  számlaváltással összefüggésben számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók kizárólag a tényleges ráfordításaikkal arányos, ésszerű díjat állapíthatnak meg. Az adatszolgáltatásért azonban a korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató sem a fogyasztónak, sem pedig az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak nem számíthat fel díjat vagy költséget.

    Mi történik, ha a pénzügyi szolgáltatók nem megfelelően teljesítik a kötelezettségeiket?

    Az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a fenti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, és ezzel a  fogyasztónak kárt okoz, köteles a  fogyasztó pénzügyi veszteségét – ideértve a  díj- és kamatveszteségeit is – haladéktalanul megtéríteni.

  • 100 milliós bírsággal sújtotta a Tigázt a MEKH

    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ahogy arról mi is beszámoltunk, júniusban hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, mely során vizsgálta, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.

    A vizsgálat feltárta, hogy behajtási költségátalány címén a társaság 31 ezer ügyféltől követelt jogtalanul mintegy 2 milliárd forintot, ezért a Hivatal kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de nem megfizetett követeléseket törölje. Ezen felül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 100 milliós bírsággal szankcionálta a Tigáz magatartását.

    A behajtási költségátalányról szóló, 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget teremt a szolgáltatók számára késedelmes számlafizetés esetén, hogy behajtási költségátalányt számoljanak fel, azonban annak alkalmazását nem írja elő. Az engedélyesek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján akkor jogosultak a felhasználók szerződésszegései esetében hátrányos következmény alkalmazására, ha a kilátásba helyezett jogkövetkezményt az üzletszabályzatukba foglalják és azt a Hivatal jóváhagyta.

     

    A Tigáz előzetesen nem jelezte sem a Hivatalnak, sem ügyfeleinek, hogy élni kíván a behajtási költségátalány lehetőségével, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Tigáz a felhasználók számára nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári nap időtartamot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók időben intézkedhessenek a számlák befizetése érdekében.

     

    A Tigáz március óta több mint 31 ezer felhasználóval szemben, nagyságrendileg 2 milliárd forint értékben követelt jogtalanul behajtási költségátalányt. Ebből 1,1 milliárd forintot be is fizettek a felhasználók. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal arra kötelezte a szolgáltatót, hogy valamennyi érintett felhasználónak – függetlenül attól, hogy fordultak-e panasszal a szolgáltatóhoz vagy a Hivatalhoz – fizesse vissza a behajtott összeget, és törölje a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket. Erre 30 napja van a szolgáltatónak. A MEKH a Tigázt ezen felül 100 millió forintos bírsággal sújtotta a késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt, tekintettel arra, hogy alapvető kötelezettségét sértette meg, és jogsértő tevékenysége a felhasználók széles körét érintette.

    Forrás: www.mekh.hu

  • Tiltott hitelközvetítés gyanúja merült fel több árubemutatón

    Az időseket célzó, jellemzően túlárazott termékeket kínáló árubemutatókon – egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően – tilos a vásárláshoz hitelt nyújtani. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több ügyféljelzés is érkezett, miszerint egyes bemutatókon – a jogszabályi tilalom ellenére – hitelfelvétel útján is lehetővé tették a termékek megvételét. Az MNB a jogsértő vállalkozásokkal szemben fellép, s továbbra is számít minden fogyasztó jelzésére, aki árubemutatón pénzügyi szolgáltatásnyújtást tapasztal.

    A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) az idei évben több olyan fogyasztói jelzés érkezett, miszerint egyes vállalkozások az árubemutatók helyszínén lehetővé tették, hogy az érdeklődők akár hitelfelvétel útján is megvásárolják az ott felkínált termékeket. A hitelintézeti törvény ugyanakkor 2015 decemberétől megtiltotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során az olyan pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amely például hitel – vagy kölcsönszerződés megkötésének elősegítésére irányul.

     

    Az MNB – a társhatóságokkal is együttműködve – kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az árubemutatókkal kapcsolatos törvényi szigorítások elérjék céljukat. Ennek megfelelően a jegybank a beérkezett ügyféljelzéseket megvizsgálta, s azok nyomán egyes pénzügyi intézményeknél a jogsértés gyanúját felvető körülményeket azonosított. A jogalkotói célok és a fogyasztói érdekek védelmében az MNB kiemelt prioritással vizsgálja ezt a területet.

     

    A zártkörű árubemutatókra jellemzően személyre szólóan (meghívó, telefonos megkeresés vagy utcai leszólítás útján) invitálják a fogyasztókat, így a jogsértő vállalkozások kiszűrésénél kiemelt jelentősége van a lakossági jelzéseknek. A fogyasztók esetében lényeges, hogy megfontolják, valóban szükségük van-e az adott termékre, tájékozódjanak, hogy máshol mennyibe kerül, és ha az árubemutatón a termék megvásárlásához esetleg hitelt kínálnak számukra, mielőbb jelezzék azt a MNB felé.

     

    Az elmúlt években az árubemutatókat szervező vállalkozások az idősebbek sérülékeny helyzetével visszaélve, gyakran megtévesztő tájékoztatásokkal és hitelfelvétel ösztönzésével jelentősen túlárazott termékek meggondolatlan vásárlását kényszerítették ki. A hitelnyújtásra vonatkozó jogszabályi szigorítást követően az MNB felhívta az érintett vállalkozások figyelmét, hogy vizsgálatra okot adó körülmény lehet, ha a fogyasztó az árubemutatón kínált terméket hitelfelvétel útján vásárolja meg, és az árubemutató szervezője, a termék értékesítője, valamint a hitelnyújtó között közvetítői kapcsolat mutatható ki. Felvetheti a jogsértés lehetőségét az is, ha az árubemutató keretében történő termékértékesítések mellett visszatérően azonos pénzügyi intézmény hitelnyújtása jelenik meg.

     

    A jegybank továbbá nem tartja elfogadhatónak a tiltó rendelkezések megkerülését célzó olyan gyakorlatot sem, ahol a vállalkozás fizikailag vagy időben választja el a termékértékesítést és a hitelnyújtást, vagy ennek látszatát kívánja kelteni.

     

    Az árubemutatók kockázatairól további hasznos információk találhatóak az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi aloldalán.

     

    Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/tiltott-hitelkozvetites-gyanuja-merult-fel-tobb-arubemutaton