A hagyományos ünnepi ételek közül 2016 utolsó Szupermenta terméktesztjén 21 előrecsomagolt sertésvirslit ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A laborvizsgálatokon minden termék megfelelt, bőven akadt viszont jelölési hiba, az érzékszervi vizsgálatokon pedig egy virslinél merült fel kifogás.

A Szupermenta projekt idei utolsó terméktesztjén a NÉBIH szakemberei a Magyarországon kapható előrecsomagolt sertésvirsliket ellenőrizték, azok közül is összesen 21-et.

 

A NÉBIH laboratóriumaiban vizsgálták a termékek mikrobiológiai megfelelőségét, továbbá a fehérje-, víz-, zsír-, só-, és nitrit tartalmukat is megmérték. Az eredmények alapján mikrobiológiai szempontból valamennyi minta megfelelt, illetve a minőségi vizsgálatok során sem merült fel kifogásolnivaló.

 

Hat termék csomagolásán szerepelt a „gluténmentes” felirat, így ezekben az esetekben a vizsgálat erre a paraméterre is kiterjedt. Megnyugtató hír a gluténérzékeny vásárlók számára, hogy a „gluténmentes” felirattal ellátott virslik valóban gluténmentesek voltak.

 

A sertésvirslik akkreditált érzékszervi bírálatát is elvégezték a NÉBIH munkatársai. Egy mintánál kellemetlen szagot állapítottak meg a szakemberek, ami miatt a gyártó ellen eljárást kezdeményezett a hatóság.

A termékek jelölésének vizsgálata több hiányosságot is feltárt. Több esetben volt eltérés a termékek gyártmánylapja és a címkén feltüntetett jelölések között, de az is hibának számított, ha a gyártó az ehető burkolatot nem tüntette fel sem az összetevők között, sem a gyártmánylapon. Az allergének feltüntetése, az adalékanyagok felhasználása és a „védőgázas csomagolásban” felirat viszont valamennyi esetben megfelelt az előírásoknak. Jelölési hiba miatt nyolc esetben indít eljárást a hatóság.

 

A termékek kedveltségi vizsgálatára is sor került. Laikus és szakértő kóstolók pontozták – többek között – a virslik alakját, burkolatát, színét, illatát, ízét és állományát. Első helyen a Pick mangalica virsli végzett, második lett az Aldi frankfurti virsli, míg harmadikként zárt az Aldi koktél frankfurti virslije.

 

További információk és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a NÉBIH Szupermenta termékteszt oldalán:

 

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában
részletes eredmények táblázatos formában

Forrás: http://portal.nebih.gov.hu/-/jol-szerepeltek-a-sertesvirslik-a-nebih-tesztjen

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2016. december 31. napjával megszűnik, általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, bizonyos esetekben Pest Megyei Kormányhivatal. Hatályát veszti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet is, a hatáskörök tekintetében új rendelet lesz érvényben. Összegyűjtöttük, hogy 2017. január 1-től milyen ügyekben hova fordulhatunk, melyik közigazgatási szervnek mi lesz a feladata. A fogyasztóvédelmi hatóság honlapja alatt a miniszter által üzemeltetett honlapot kell érteni.

Fogyasztóvédelmi hatóságként közigazgatási hatósági ügyekben kijelölésre került:

– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal),

– a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal), (Illetékessége a megye egész területére terjed ki, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala látja el ezeket a feladatokat.)

– a Pest Megyei Kormányhivatal,

– a fogyasztóvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).

 

Főszabály szerint elsőfokon a járási hivatal, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal, másodfokon országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. Általános fogyasztóvédelmi hatóság a járási hivatal.

 

Ez alól vannak kivételek, így fogyasztóvédelmi hatóságként a miniszter jár el az alábbi esetekben:

– az Európai Gazdasági Térség államainak fogyasztóvédelmi hatóságaival való együttműködés vonatkozásában, a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételek ellenőrzése esetén abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.

– a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodás kötése az együttműködésük részletes szabályairól.

– a villamos energia és a fölgázellátás területén: Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző lista frissítése a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve, a lista megküldése a villamosenergia-kereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi. A felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatról előzetes vélemény kialakítása esetén. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodás kötése az együttműködésük részletes szabályairól.

– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály kapcsán: A Gazdasági Versenyhivatallal és a Magyar Nemzeti Bankkal évente felülvizsgálatra kerülő együttműködési megállapodást kötése.

– a Pálinka Nemzeti Tanáccsal történő együttműködés esetén.

 

Fogyasztóvédelmi hatóságként a miniszter és a megyeszékhely szerinti járási hivatal jár el az alábbi esetekben:

– az állam fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladataiban együttműködés.

– a gazdasági kamarákkal együttműködés az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében.

– a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal együttműködés az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozat közlése esetén.

– a távhőszolgáltatás kapcsán: együttműködés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal a távhőtermelő és távhőszolgáltató működési engedélyében előírt követelmények, feltételek betartása vonatkozásában, valamint a távhőszolgáltatás országos, elvi jellegű kérdéseiben. A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője által megküldött távhőszolgáltató üzletszabályzat véleményezése. Az önkormányzat jegyzője által megküldött távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztések tervezetének előzetes véleményezése. Együttműködés a távhőszolgáltatóval a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátása kapcsán.

– villamos energia szolgáltatás kapcsán: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal együttműködés a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatok ellátása során.

 

Fogyasztóvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el az alábbi esetekben:

-fogyasztóvédelmi referensi képzést végző vállalkozás tevékenységének bejelentésével kapcsolatos ügyek. Fogyasztóvédelmi jogsértés esetén közérdekű perek indítása, fogyasztóvédelmi bírság befizetése.

– fölgázellátás kapcsán: a vezetékes PB-gáz szolgáltató, valamint a PB-gáz forgalmazó a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig megküldött írásbeli igazolásával (árképzés) kapcsolatos ügyek.

– rezsicsökkentés végrehajtásával kapcsolatosan adatszolgáltatás az egyetemes szolgáltató, a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) által a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig

 

Fogyasztóvédelmi hatóságként a megyeszékhely szerinti járási hivatal jár el az alábbi esetekben:

– szerencsejáték szervezésével kapcsolatos jogsértések.

– fogyasztói csoportokkal kapcsolatos ügyekben, fogyasztóvédelmi referensekkel való kapcsolattartás, fogyasztóvédelmi referensek adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatosan, fogyasztóvédelmi rezsipont működtetése, békéltető testületekkel nem együttműködő vállalkozásokkal szembeni eljárások.

– a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételének megsértése esetén.

– az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal összefüggő fogyasztóvédelmi ügyek.

– az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálattal, az előfizetői számlapanaszok elektronikus hírközlési szolgáltató általi intézésének rendjével kezelésével, a számla tartalmával kapcsolatos fogyasztóvédelmi ügyek.

– távhőszolgáltatással kapcsolatosan: lakossági felhasználók esetében az általános szerződési feltételek ügyfélszolgálaton könnyen hozzáférhető helyen történő kifüggesztése, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenes rendelkezésre bocsátása szabályának megsértése, távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglevő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésével kapcsolatos szabályok megsértése esetén, az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról szóló értesítés szabályainak megsértése esetén, elszámolással, díjfizetéssel, mérőeszköz újrahitelesítésével kapcsolatos ügyekben.

– az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedők ügyfélszolgálatával kapcsolatos ügyek.

–  villamos energia szolgáltatás, fölgázellátás, víziközmű szolgáltatás, hulladékelszállítás esetén az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén

– a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt, amennyiben nem a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a Magyar Nemzeti Bank jogosult eljárni.

– a gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén, kivéve a pénzügyi közvetítőrendszer feladataival és az információs társadalommal kapcsolatos jogsértések.

– a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény alapján a piacfelügyeleti program összegyűjtése, megküldése az Európai Bizottság számára.

– az egységes közszolgáltatói számlaképpel kapcsolatos jogsértések esetén.

– a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz biztosított telefonos ügyintézés során a hívás emelt díj mentes megvalósulásával kapcsolatos ügyekben.

 

A miniszter és a megyeszékhely szerinti járási hivatal:

– szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek tevékenységéhez és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;

– fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg;

– termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, illetve végeztet, és közzéteszi azok eredményét;

– módszertani segédanyagokat készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében;

– támogatja az önkormányzati tanácsadó irodák működését;

– prevenciós, figyelemfelhívó és tájékoztatási jellegű feladatokat lát el a fenntartható és egészségtudatos fogyasztási szokások kialakítása érdekében.

 

A fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal által megkötendő hatósági szerződés érvényességéhez a Pest Megyei Kormányhivatal hozzájárulása szükséges.

A fővárosi és megyei kormányhivataloknak és a járási hivataloknak a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatainak és a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

 

A miniszter feladatai:

– a több fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét vagy a fogyasztók széles körét érintően eseti vizsgálatokat rendelhet el;

– a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatköréhez kapcsolódóan – a fővárosi és megyei kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárása kivételével – konkrét feladat elvégzésére, mulasztás pótlására utasíthatja;

– évente beszámoltatja, továbbá döntése szerint beszámoltathatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatkörébe tartozó tevékenységéről.

– véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, ha azok elkészítése nem a miniszter feladatkörébe tartozik;

– szükség szerint javaslatot tesz az illetékes miniszternek a fogyasztókat érintő jogszabályok módosítására;

– működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert;

– jóváhagyja a fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programját;

– koordinálja a járási hivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatköréhez kapcsolódó nemzetközi kapcsolatokat;

– végzi, illetve végezteti a feladatainak és a járási hivatal fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatkörének ellátásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, ennek érdekében működteti az Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumot, valamint a Mechanikai és Villamos Laboratóriumot;

– gondoskodik a járási hivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami tisztviselőinek szakmai továbbképzéséről;

– együttműködési megállapodást köthet a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó állami szervekkel;

– az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának nemzeti tagjaként működteti a hazai Európai Fogyasztói Központot;

– ellátja a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezésről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (1) bekezdése alapján kialakított elektronikus, archiválást és információcserét biztosító rendszer (Information and Communication System for Market Surveillance) nemzeti kapcsolattartói feladatait;

– ellátja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatására kiírt pályázatok kezelésével összefüggő feladatokat.

 

Leggyakrabban fogyasztóvédelmi kérdésekkel jótállás, szavatosság, azaz a hibás teljesítés témakörben keresnek meg minket a fogyasztók. Csokorba gyűjtöttük a vonatkozó jogszabályokat, milyen jogai és kötelezettségei vannak a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak.Mikor és kivel szemben léphetnek fel igényeikkel a fogyasztók.

A vonatkozó jogszabályok:

– 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

– 1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről

– 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

– 249/2004. (VIII.27.) Kormányrendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

– 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények

 

Fogalmak:

 

Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;

Jótállás: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Szavatosság: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

 

Általánosságban fel kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy nagyobb védelmet a fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződések esetében biztosít a jogszabály. Így ha vállalkozás nevére kérünk számlát egy termékről, már nem illet meg minket a védelem, nincs kötelező 1 éves jótállás például.

 

Mit kell teljesítenie egy szolgáltatásnak, mire kell alkalmasnak lennie egy terméknek?

 

– a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra,

– alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;

– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;

– rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;

– rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal;

– meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

 

Milyen igényekkel léphetünk fel, ha hibás egy termék?

 

Első körben kérhetjük a termék kijavítását, vagy kicserélését. Ha ezt nem vállalja a kereskedő, akkor kérhetünk árleszállítást, a vételár visszatérítését, vagy végső esetben mással megjavíttathatjuk a kereskedő költségére. A levásárlást a jogszabály nem ismeri, ennek ellenére a kereskedelmi gyakorlatban ragyogóan működik ez a megoldás, ha az mindkét félnek megfelel. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítás, kicserélés 15 napon belül megtörténjen.

 

Érdemes azt is tudni, hogy a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

 

Mennyi ideig fordulhatunk panaszunkkal a vállalkozáshoz?

 

Minden egyes új termék esetében a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.

 

Vannak azok a termékek, melyek tartós fogyasztásra készülnek, mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek. Ezen termékek esetében a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. (Megszűnt azonban a tartós használatra rendelt termékeknél megszokott 3 éves szavatossági idő.)

 

Mit kell tennünk, ha gond adódik a termékkel?

 

Minél hamarabb jelezni kell a problémát a kereskedőnek, mert egyéb esetben úgy járhatunk, hogy túlhordásra/túlhasználatra hivatkozva elutasít minket a kereskedő.

 

A kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. A felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. 

 

Kihez forduljunk? Kereskedőhöz, szakszervizhez, gyártóhoz?

 

Bárkihez fordulhatunk, de nem ugyanazokat a jogokat tudjuk érvényesíteni. A kereskedőtől, azaz akitől megvásároltuk a terméket, bármelyik korábban felsorolt igény érvényesítését kérhetjük. A szakszerviztől kizárólag kijavítást, a gyártótól pedig kijavítást vagy kicserélést kérhetünk.

 

Hova lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót?

 

Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) és a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) ismét pályázatot hirdet Magyarország valamennyi általános – és középfokú intézményei, valamint tanulóik és pedagógusaik számára.

A cél a fiatal fogyasztók fogyasztóvédelmi ismereteinek bővítése. A pályázaton sikerrel szereplő intézmények tanulóinak és pedagógusainak díjmentesen biztosítjuk a IV. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban és az annak programjain történő részvétel lehetőségét.

A tábor terveink szerint 2017. április 26-28. között kerül megrendezésre legfeljebb 46, a 14-18 éves korosztályba tartozó gyermek számára, amelynek során természetesen a szakmai felügyelet biztosított az intézmények pályázati eredményei alapján a táborban szintén résztvevő pedagógusok által.

A IV. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor helyszínéül az Erzsébet Üdülőközpont és Tábor Zánka került kiválasztásra, amely a Balatonhoz való közelsége miatt páratlan környezetet kínál a program megvalósítására. Ennek során a fiatal fogyasztók a koruknak megfelelő játékos formában, szórakozva bővíthetik fogyasztóvédelmi ismereteiket amellett, hogy például sportolásra is lehetőségük nyílik. A tábor keretén belül továbbá fogyasztóvédelmi szakemberek ismertetik a fogyasztóvédelem szerepét és fontosságát közérthető módon a gyermekekkel.

A sikeres pályázathoz az szükséges, hogy a pályázó intézményben ún. „Tudatos fogyasztó leszek!” kampány keretében általunk meghatározott konkrét feladatokat és egyéb szabadon megválasztható és kivitelezhető feladatokat valósítsanak meg, melynek során fő központi szerepet kapjon a fogyasztóvédelem, amelyhez természetesen a teljes szakmai háttéranyagot biztosítjuk. A pályázóknak ezután igazolniuk kell a „Tudatos fogyasztó leszek!” kampány kapcsán, hogy az megtartásra került intézményükben: így maximum 2 oldalas terjedelemben be kell mutatniuk, hogy a kampány keretében milyen programot valósítottak meg, illetve az annak eredményeként elkészült dokumentumokat, pályaműveket, fényképeket, elektronikus formában meg kell küldeniük a feosz@feosz.hu e-mail címre. A pályázók közül a legjobb öt pályázati anyagot benyújtó intézmény tanulói részére tudjuk biztosítani a IV. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban való részvételt, intézményenként körülbelül 6-14 tanuló számára.

A pályázathoz kapcsolódó részletes feltételeket tartalmazó Pályázati felhívás itt található.

Pályázat forrása: Szervezők sikerrel pályáztak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírásra került, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2016. évi támogatására meghirdetett, „FV-I-16-2016-00013” kategória kóddal rendelkező felhívásra. „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

Kezdetét veszi az adventi időszak, közelednek az ünnepek. A készülődéshez hozzátartozik az ajándékok beszerzése is, amit egyre gyakrabban webáruházakból szereznek be a fogyasztók. Gyakran csábítóak az ajánlatok, akár 40-60 %-os árleszállításokkal is találkozhatunk, ezért fontos a fogyasztóknak tisztában lenni néhány alapvető információval, – jogokkal és kötelezettségekkel -, melyek birtokában megkönnyíthetik dolgukat a karácsonyi vásárlásoknál.

 Kuponos vásárlások esetén a legfontosabb tudnivaló, hogy a kuponos oldalak a termékeket/szolgáltatásokat csak közvetítik, nem értékesítik azokat, így vásárlás esetén nem a kuponos oldal és a vevő között jön létre a szerződés, hanem a terméket ténylegesen eladó, vagy a szolgáltatást ténylegesen nyújtó cég és a vevő között. A vásárlás előtt tájékozódjunk az ajánlat feltételeinek részleteiről a kupon tényleges kibocsátójánál, mert a kuponos oldalon lévő tájékoztatás gyakran nem teljes körű, így annak alapján nem jutunk hozzá az ajánlattal kapcsolatos minden információhoz.

 

Nem árt újra és újra felhívni a figyelmet arra, hogy internetes vásárlás esetén speciális többletjogok illetik meg a vásárlót, így ha meggondolta magát a vásárlást illetően, nem tetszik neki a termék, akkor a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, akkor is, ha a termék hibátlan.

Az elállást írásban, igazolható módon szükséges a fogyasztónak megtennie, illetve saját költségén kell a megrendelt árut a vállalkozásnak visszajuttatnia. Kevesen tudják, hogy nem csak a vételárat jogosultak visszakapni ebben az esetben, hanem a teljes kifizetett összeget beleértve az eredeti szállítási költséget is, ha volt ilyen. 

Kivételt képez online vásárlás esetén, azaz nem lehet az elállási jogot gyakorolnia a fogyasztónak, ha például CD-t, DVD-t, vagy számítógépes szoftvert vásárolt és a csomagolást már felbontotta, vagy kifejezetten a fogyasztó egyedi utasításai szerint készítették el a terméket (például egy pulóver egyedi felirattal, hímzéssel ellátása), ha hírlapot, napilapot vásárolt, vagy ha szállással, utazással, rendezvénnyel kapcsolatban vett igénybe szolgáltatást.

Ha pedig az utolsó napokra hagyjuk a vásárlást, akkor számolnunk kell azzal, hogy nem fogják tudni időben kiszállítani az áhított ajándékokat!

 

Üzletben történő vásárlás esetén nem illet meg minket hibátlan áru (nem megfelelő színű vagy méretű ajándéknak szánt pulóver) esetében az elállási jog. Ilyenkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, hogy a bizonylattal együtt visszahozott ajándékot kicseréli-e másikra vagy esetleg biztosítja a termék árának levásárlását az üzletében. Ezen kedvezőbb feltételekről már a vásárláskor érdeklődjünk, kérjük, hogy azokat írják rá a blokkra, nyugtára, hogy később erre hivatkozni tudjunk.

 

Utazási ajánlatok, utazási kuponok esetén különösen figyelni kell az alábbiakra: Az ajánlat minden részét ellenőrizni kell (rejtett költségek, van-e még szabad szoba, hány napra és hány éjszakára szól az ajánlat). Nézzük meg a szálloda saját honlapját is, és olvassuk el a vendégek interneten elérhető véleményeit. Járjunk utána, hogy milyen plusz költségek merülhetnek fel, amelyeket a kuponár nem tartalmaz (pl.: hétvégi felár, idegenforgalmi adó, poggyász díj, parkolási díj, stb.). Ne feledjük, hogy sok esetben az utazási kuponokat kiemelt idegenforgalmi időszakokban, hosszú hétvégéken nem lehet beváltani. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy melyik iroda szervezi ezeket az utazásokat, és az adott utazásszervező rendelkezik-e a hatályos jogszabályok szerinti jogosultságokkal. A bejegyzett utazási irodák listája a következő linken található: www.mkeh.gov.hu. 

 

Biztos, hogy a kedvezményesnek hirdetett ár valóban kedvezményes? Ne dőljünk be a százalékoknak! Sajnos gyakran előfordul – akár üzletben, akár webáruházban vásárolunk -, hogy egy akció előtt hirtelen felmegy a termék, vagy szolgáltatás vételára, így lényegesen kevesebb a tényleges kedvezmény, mint azt hinnénk. Legyünk körültekintőek, nézzünk körbe, keresgéljünk a piacon található ajánlatok között.

 

Akciós árut nem cserélünk? Ne higgyük el! Hibás termékek esetén a fogyasztók úgynevezett szavatossági igényeket érvényesíthetnek a kereskedőkkel szemben, így kérhetik elsősorban a termék kijavítását vagy kicserélését, másodsorban pedig vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítésére illetve a kereskedő költségén történő kijavíttatásra jogosultak. Ezen igények a karácsonyi időszakban leárazott, akciós termékekre is vonatkoznak – ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról.

 

Háromnapos csere-szabály, mit is jelent? Tévhit, hogy bármilyen terméket három napon belül, minden további kérdés, hiba nélkül visszavihetünk, és visszakérhetjük annak vételárát. Ez csak a kötelező jótállás alá eső fogyasztási cikkekre vonatkozik, és csak akkor, ha hibás a termék, egyéb esetben nem. Tehát ha csak nem tetszik a termék, vagy meggondoltuk magunkat, akkor a kereskedő nem köteles sem cserélni a terméket, sem a vételárat visszaadni, még akkor sem, ha 3 napon belül, vagy akár aznap visszavisszük az üzletbe.

 

Nem győzzük elég sokszor felhívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy a vásárlások során az eladótól kapott nyugtát, blokkot, jótállási jegyet minden esetben őrizzék meg, hiszen ezek hiányában egy esetleges utólagos minőségi kifogás intézése lehetetlen. Igaz ez az internetes vásárlásra is, ebben az esetben is meg kell kapnunk ezeket a dokumentumokat. Ha a vásárolt termékkel probléma van, nem működik, vagy a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, a vásárlás tényét fentiek bemutatásával tudják igazolni a vásárlók.

Különösen nagy nehézségbe ütközhet egy alkalmi vásáron megvásárolt termékkel kapcsolatos panasz intézése, amikor már vége van a vásárnak és a kereskedők már a helyszínen sem lelhetők fel.

 

És ne feledjük, az ünnep végső soron nem a vásárlásokról szól, hanem a szeretteink körében eltöltött boldog órákról!

2016. október 28-án került benyújtásra a Magyar Országgyűlés elé az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12733. törvényjavaslat. Ennek háttéranyagaként az Országgyűlés Hivatala részletes infojegyzetet állított össze a témában, amelyből jól látszik, hogyan változnak a vásárlási trendek és melyek az aktuális, leggyakoribb fogyasztói problémák. 

A háttéranyag ide kattintva tekinthető meg.

 2017. január 1-jétől 27-ről 18 százalékra csökken az internet-előfizetés áfája. A szolgáltatók külön tájékoztatást kötelesek közzétenni honlapjaikon arról, hogy ez díjcsomagonként mekkora tételt jelent. A szolgáltatóknak létre kell hozniuk honlapjukon egy, az internetáfáról szóló tájékoztató oldalt. Ezen minden díjcsomagra kereshető módon fel kell tüntetniük, hogy mennyi a csomagban lévő internet-előfizetés nettó és bruttó – tehát áfa nélküli és áfás – díja a januártól életbe lépő áfacsökkentés előtt, illetve mennyi utána.

Az internet-előfizetésre jutó díjrészt külön sorban kell feltüntetni akkor is, ha egyébként egy több szolgáltatásból álló csomagról van szó és akkor is, ha az internetért nem előre meghatározott fix összeget kell fizetni, hanem az adatforgalom-függő.

Az előfizetők a számláikon is tájékoztatást kapnak a küszöbön álló változásokról: az érintett szolgáltatók összesen három alkalommal, a novemberi és decemberi, valamint a 2017. januári számlában vagy külön levélben informálják előfizetőiket az áfacsökkenésről, illetve arról, hogy az erre vonatkozó tájékoztató oldal hol érhető el honlapjukon. Ha az előfizetés sajátossága miatt eleve nincs számlalevél – mint pl. a feltöltőkártyás mobil-előfizetéseknél –, akkor a szolgáltatók ugyanezt a tájékoztatást megadhatják SMS-ben, MMS-ben, emailben vagy akár felugró internetes ablakban is.

 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal megtiltotta a Profit Square Business Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank piacfelügyeleti eljárást folytat a társaságnál.

 A Magyar Nemzeti Bank hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást folytat a budapesti székhelyű Profit Square Business Kft. tevékenységének áttekintésére. A Profit Square Business Kft.-vel szembeni piacfelügyeleti eljárás azt kívánja megállapítani, hogy a társaság végez-e, vagy végzett-e bejelentés hiányában – rendszeres gazdasági tevékenység keretében – a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti függő ügynöki tevékenységet. A jegybank nyilvántartásaiban a Profit Square Business Kft. nem szerepel, így az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet nem folytathat.

Befektetővédelmi okokból a jegybank végzésében azonnali hatállyal megtiltotta a Profit Square Business Kft.-nek, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – már 2016 tavaszán közzétette a befektetőknek szóló figyelmeztetését a Profit Square Business Kft.-re vonatkozóan is honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában.

Az MNB piacfelügyeleti eljárását határozattal zárja majd le, amelynek eredményét nyilvánosan közzéteszi internetes honlapján.

forrás: mnb.hu

Magas atropin- és szkopolamin tartalom miatt extrudált kölesgolyó termékeket vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A termékek fogyasztása elsősorban gyermekeknél jelenthet kockázatot. Probléma esetén a tünetek azonnal jelentkeznek, hosszú távú elhúzódó hatástól nem kell tartani.

Az atropin és a szkopolamin a tropán alkaloidok csoportjába tartozó, mérgező hatású vegyületek. Az atropint gyógyászati célra is alkalmazzák. Jogszabályban meghatározott felső határértékük jelenleg csak kifejezetten csecsemők és kisgyermekek számára készült bizonyos élelmiszereknél van. Ez mindkét vegyület esetében 1 μg/kg. Az extrudált kölesgolyó termékek nem tartoznak ebbe a kategóriába, a NÉBIH laboratóriumában mért értékek alapján azonban – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által meghatározott napi beviteli referenciaértéket alapul véve – a tételek fogyasztása gyermekek számára kockázatos lehet. A NÉBIH által mért mennyiségek – a termékek ajánlott mennyiségben történő fogyasztása esetén – a felnőttekre nem jelentenek veszélyt.

 

Fontos, hogy probléma esetén a tünetek (pl. szájszárazság, pupillatágulás) azonnal jelentkeznek, amivel orvoshoz kell fordulni. A termékek elfogyasztásának hosszú távú egészségkárosító hatása azonban nincs.

 

Tekintettel a gyermekeket érintő élelmiszerbiztonsági kockázatra a NÉBIH azonnali hatállyal elrendelte a termékek forgalomból történő kivonását. Az élelmiszerek előállítója és forgalmazója is azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. A hatóság kéri, hogy aki rendelkezik az alábbi azonosító adatokkal ellátott termékekkel, az elővigyázatosságból gyermeknek ne adjon belőlük.

 

Az érintett termékek:

1.      Termék neve: Tesco Organic Gluténmentes, extrudált bio kölesgolyó, földimogyorós ízesítésű, ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból

Gyártó: I love Bio Kft., 2451 Ercsi, Ipari Park, Biopont u.

Kiszerelése: 75 g

Minőség-megőrzési ideje/tételazonosítója: 18.01.2017. / L 16-0899

 

2.      Termék neve: Tesco Organic Enyhén sózott, gluténmentes, extrudált kölesgolyó ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból

Gyártó: I love Bio Kft., 2451 Ercsi, Ipari Park, Biopont u.

Kiszerelése: 150 g

Minőség-megőrzési ideje/tételazonosítója: 09.11.2016. / L 16-0874

 

 

A tropán-alkaloidokról

A tropán alkaloidok egyes gyomnövények (pl. beléndek, csattanó maszlag) toxikus hatású anyagai, melyek a növény minden részében, így a magjában is megtalálhatóak, közismert képviselőjük az atropin, melyet gyógyászati célra is felhasználnak.

Ezeknek a gyomnövényeknek a magjai azonos méretük miatt könnyen keverednek a kölessel, így a kölesgolyó termékek alapanyagául szolgáló kölest – nem megfelelő növényvédelmi technológia esetén – nagymértékben szennyezhetik.

A tropán alkaloidok nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolják a központi- és a vegetatív idegrendszer működését. Szájszárazságot, pupillatágulást, szívritmuszavart, és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Földelni Jó Kft. megalapozatlanul reklámozta gyógyító, egészségre vonatkozó és egyéb hatásokkal a Geo-Connect Pad és a Geo-Connect Bed termékeket. A GVH megállapította, hogy a Földelni Jó Kft. és az Echo Hungária TV Zrt. burkolt reklámot tett közzé az „ELEKTRO/SOKKK” műsorral az Echo TV televíziós csatornán. A jogsértésekért a Földelni Jó Kft.-re 600.000 forint bírságot, míg az Echo Hungária TV Zrt.-re 500.000 forintot szabott ki a GVH, és egyúttal megtiltotta a jogsértő gyakorlatok folytatását.

 

A GVH a Geo-Connect Pad (alátét) és a Geo-Connect Bed (derékalj vagy lepedő) termékekkel összefüggő, többek között az ELEKTRO/SOKKK című műsorban, valamint televíziós reklámokban, a www.foldelnijo.hu oldalon és a YouTube videó-megosztó oldalon közzétett tájékoztatásokat vizsgálta. Ezek összességükben azt üzenték a fogyasztóknak, hogy a Földelni Jó Kft. által forgalmazott Geo-Connect Pad és Geo-Connect Bed termékek kompenzálják a káros hatásokat, amelyeket az elektroszmog gyakorol az emberi szervezetre (és amelyek következtében többek között betegségek alakulhatnak ki), valamint hogy e betegségek megelőzhetők, kezelhetők a fent sorolt termékekkel, illetve a fogyasztó jótékony és egyéb hatásokat remélhet használatuktól.

 

A GVH úgy ítélte meg, hogy a Földelni Jó Kft. jogsértően népszerűsítette termékeit, mert

·         megalapozatlanul hirdette, hogy azok alkalmasak konkrét betegségek gyógyítására, hiszen ezt a vállalkozás nem tudta megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani. Ismertetett bizonyítékai ugyanis nem a Földelni Jó Kft. által forgalmazott Geo-Connect Pad és Geo-Connect Bed termékek hatásairól készült tanulmányok, egyéb írások és dokumentumok, hanem a földelés, mint módszer hatásaira vonatkoznak;

 

·         a termékeknek bizonyítékok nélkül tulajdonított az emberi szervezet normál állapotával, annak fenntartásával kapcsolatos, az egészségre gyakorolt kedvező hatásokat, hiszen a vállalkozás ezen állítások esetében is a fenti bizonyítékokat kérte figyelembe venni;

 

·         szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat közvetített az Echo TV-n közzétett műsoraival, mert az „ELEKTRO/SOKKK” műsor a Geo-Connect Pad és Geo-Connect Bed termékek értékesítésének előmozdítása céljából készült, amiért a Földelni Jó Kft. fizetett, azonban mindez nem derült ki a fogyasztó számára, még a műsor végén közzétett rövid tájékoztató ellenére sem.

 

A GVH a bírság kiszabásakor a Földelni Jó Kft.-nél a kommunikációs költségekre, az Echo Hungária TV Zrt.-nél pedig az érintett tévéműsorból származó árbevételre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat kiterjedt volt, és sérülékeny fogyasztókat célzott meg.

 

A GVH érvényt szerezhet az eltiltásnak a jogsértő gyakorlatban közreműködő vállalkozásokon keresztül is, ha a közvetlenül kötelezett vállalkozások nem szüntetik meg a jogsértést. Így a GVH a honlap üzemeltetőjéhez, a Facebook és a YouTube oldalak üzemeltetőihez, valamint a hatás-állítások esetében az Echo TV üzemeltetőjéhez fordulhat, ha a vállalkozások nem felelnek meg az eltiltásnak a GVH határozatában megjelölt határidőig, és az erről szóló igazolást nem nyújtják be a GVH-nak.

Forrás: http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016_os_sajtokozlemenyek/megalapozatlan_gyogyhatasok.html