A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Jófogás apróhirdetési portált üzemeltető Schibsted Classified Media Hungary Kft. (Schibsted Kft.) megtévesztette a fogyasztókat, mert megalapozatlanul használta a „Csak a Jófogáson” kiemelést a hirdetéseknél, mert egyes apróhirdetések máshol is elérhetők voltak. Emellett a vállalkozás megtévesztette üzletfeleit is a 2015 októberében kiadott sajtóközleményével. A jogsértésért a vállalkozásra kétmillió forint bírságot szabott ki a GVH.

 

A GVH csak azokat a tájékoztatásokat vizsgálta, amelyeket a Schibsted Kft. „Csak a Jófogáson” kiemeléssel a Jófogás ingatlan rovatában (https://ingatlan.jofogas.hu/) és a mobil alkalmazásában tett közzé 2015 októberétől. A kommunikáció azt üzente a fogyasztóknak és az üzletfeleknek, hogy bizonyos hirdetések kizárólag a Jófogáson érhetők el.

A GVH úgy ítélte meg, hogy a Schibsted Kft. jogsértően használta e kiemeléseket, mert több ingatlanhirdetés – a „Csak a Jófogáson” szalag ellenére – ugyanazon időpontban más portálokon is megjelent.

Emellett a GVH jogsértőnek ítélte a vállalkozás sajtóközleményét is, amely a lehetséges üzleti partnereknek szólt, akik abban bízhattak a PR-kommunikáció alapján, hogy a Jófogás ingatlan rovatának fogyasztói aktivitása, így a hirdetések ár-érték aránya megnövekszik. Figyelembe véve, hogy a Schibsted Kft. stratégiai törekvése végül nem valósult meg, a hirdetett kizárólagosság alkalmas lehetett hosszabb távon arra, hogy megtévessze a professzionális hirdetőket a felületen történő hirdetés előnyeit, és az azoktól várható eredményeket illetően.

A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett, a kiemelési szolgáltatások értékesítéséből származó bevételekből indult ki. A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a Schibsted Kft.

·        –  módosította kereskedelmi gyakorlatát már a versenyfelügyeleti eljárás alatt;

·         – kiegészítő információval pontosította a „Csak a Jófogáson” szalagot;

·         – kidolgozott kötelezettségvállalási nyilatkozatot nyújtott be a versenyfelügyeleti eljárás korai szakaszában, és időközben meg is valósította vállalásainak egyes elemeit.

forrás: gvh.hu

 

Kötelező létszámbővítés az áruházakban, hatékonyabb élelmiszerlánc ellenőrzés, szigorúbb bírságok, meghatározott szakképesítések előírása az eladók számára – többek között ezek szerepelnek a médiában napvilágot látott hírek szerint a kormányzati tervekben.

Nagy port kavartak továbbá azok az eredmények, amelyek szerint felmerülhet, hogy a magyar fogyasztók rosszabb minőségű termékek közül válogathatnak, szemben a nyugati szomszédaikkal. Amennyiben ez tényleg bebizonyosodik a későbbi vizsgálatok alapján, indokolt a mihamarabbi fellépés a fogyasztók érdekében. Magyarországon az Alaptörvény védi a fogyasztók jogait, érdekeik védelme alkotmányos alapjog: nem engedhető meg, hogy a magyar vásárlók asztalára rosszabb minőségű élelmiszer kerüljön, mint külföldön! 

 

 

Ugyanakkor számolni kell a hazai fogyasztók árérzékenységével is, ami szintén befolyásolja vásárláskor a döntésüket, továbbá az érintett termékek ár/érték arányát is figyelembe kell venni akkor, amikor a vizsgálati eredmények értékelésére sor kerül.

 

„Az egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról” szóló előterjesztés címmel került a sajtóvisszhang középpontjába az a kormányzati terv, amely alapján a jövőben többféle módosítás várható az áruházláncok működését illetően. Ennek hátterében az a médiában megjelent egyik hír is húzódik, amely szerint a magyar fogyasztók számára rosszabb minőségű élelmiszerek állnak rendelkezésre, mint a nyugati országokban.

 

 

 

Tényleg rosszabbak a magyar élelmiszerek, mint külföldön?

 

 

 

 

 

 

 

Magyarországon többek között a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Élelmiszerkönyv) került meghatározásra például az, hogy az egyes élelmiszereknek az egyes tápanyagokból, adalékanyagból mekkora mennyiséget kell vagy lehet tartalmazniuk. Részletesen leírt, kötelezően betartandó minimum-, illetve maximum értékek garantálják azt, hogy a fogyasztók asztalára csak olyan élelmiszerek kerülhessenek, amelyek nem jelentenek veszélyt egészségükre és kielégítik az egyes árucikkekkel szemben támasztott minőségi követelményeket. Meg kell jegyezni, hogy ennek hátterében egységes, európai uniós szintű élelmiszerjogi szabályozás áll.

 

Ezek alapján egyáltalán nem engedhető meg, hogy Magyarországon a boltok polcaira olyan élelmiszerek kerüljenek, amelyek a kötelező jogi előírásoknak nem tesznek eleget, mert például kevesebb vagy több van bennük az Élelmiszerkönyvben előírt határértékeknél. Ehhez tartozik, hogy a magyar piacra érkező élelmiszerek minőségét illetően kizárólag megalapozott és részletes vizsgálati eredményekkel igazolt állításokat lehet csak figyelembe venni.

 

 

 

Ennek eredményeként pedig a lehető legszigorúbb eszközökkel kell fellépni akkor, amennyiben az fog bebizonyosodni, hogy a termékek nem felelnek meg a követelményeknek. Ha viszont azok a kötelező határértékeknek eleget tesznek és azokon belül maradnak, ezzel együtt más szempontok alapján viszont rosszabb minőségűnek bizonyulnak a nyugat-európai országokban megvásárolható társaiknál, úgy a minőségi eltérés okáról érdemes elgondolkodni.  

 

 

 

Magyarországon a fogyasztók jogait az Alaptörvény is védi, így alkotmányos alapjognak minősül, hogy a hazánkba kerülő termékek ne legyenek rosszabb minőségűek a tőlünk nyugatabbra elérhető, ugyanazért a pénzért megvásárolható élelmiszereknél. Figyelembe kell viszont venni az ár/érték arányt is, hiszen Európában, a nyugati országokban az árszínvonal is magasabb, és nem mindegy, hogy az érintett, külföldön kapható és jobb minőségűnek mondott termék mennyibe kerül nyugaton és mennyi az ára Magyarországon. Számolni kell azzal is, hogy a hazai fogyasztók sokszor inkább az olcsóbb élelmiszereket keresik, mert sok háztartásban egyszerűen nem is engedhetik meg maguknak a magasabb vételárú termékeket, amelyek viszont nagy átlagban nagyobb minőséget is képviselhetnek az alacsonyabb áron kapható élelmiszerekkel szemben.

 

 

 

A problémák megoldása érdekében egyértelműen szükség van a szigorúbb élelmiszerellenőrzésekre, amelyek a hamisított vagy nem ellenőrzött állagú termékekkel szembeni fellépést komplex módon kezelik, ez pedig állandó és folyamatos jelleggel végzett, minden élelmiszertípusra kiterjedő mintavételi eljárásokat tesz szükségessé az élelmiszerlánc összes szereplőjénél (ehhez természetesen rendelkezésre kell állnia a szükséges forrásoknak). Nagy szereppel bírhat ebben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kvázi „élelmiszer-rendőrséggé” történő átalakítása a fogyasztók érdekében, amely szervezet már eddig is jól teljesített és számos élelmiszerbiztonsági kockázatot kiszűrt a magyar fogyasztók érdekében.  

 

 

 

 

 

A szigorúbb bírságokból, illetve az egyéb, bevezetésre kerülő hatósági vizsgálati díjak kapcsán ugyanakkor arra is szükséges ügyelni, hogy a befolyó összegekből a fogyasztók számára a vállalkozásokkal szemben jogorvoslati lehetőséget biztosító, azt elősegítő szervezetek is részesüljenek. Ilyenek a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és a békéltető testületek, e fórumokra gondolni kell a bírságösszegek, vizsgálati díjak újraelosztása során. 

 

 

 

 

 

Kötelező létszámbővítés: differenciálni kell az eladók szakképzettségére vonatkozó előírásokat!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nyilvánosságra került hírek szerint kötelező létszámbővítés kerül meghatározásra az áruházláncok számára az eladók létszámát illetően, valamint minimális szakképzettségi követelményeket vezetnek be a későbbiekben a fogyasztók jobb tájékoztatása, kiszolgálása érdekében. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége álláspontja szerint szükséges e tervek végrehajtásakor a fogyasztók részére kínált árucikkek és termékek típusa szerinti differenciálás az egyes szakképzettségi követelmények meghatározásakor.

 

 

 

 

 

Különösen a tartós fogyasztási cikkek, például a nagy értékű laptopok, mobiltelefonok, asztali számítógépek és egyéb műszaki termékek esetében indokolt ez. A fogyasztók körében ezek egyre inkább közkedveltek, ugyanakkor a tudatos vásárlói döntéshez szükséges információk megadása szakirányú képzettséget követel meg. A szükséges kompetenciákról történő jogalkotói döntéskor emellett számolni szükséges azzal is, hogy az eladóknak legalább az alapvető fogyasztóvédelmi ismeretekkel rendelkezniük kell. E körben pedig szükséges biztosítani, hogy el tudják határolni a fogyasztók felvilágosításához nélkülözhetetlen olyan alapvető fogalmakat egymástól, mint például a garancia (jótállás) és a szavatosság, illetve, hogy tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi előírásokkal, a jegyzőkönyv-felvétel kötelezettségével vagy éppen a békéltető testületekhez való fordulás lehetőségével és jelentőségével. 

 

 

 

 

 

A kötelező létszámbővítés kérdése a fentiekkel szorosan összefügg, amelynek kidolgozásakor szükséges rögzíteni mindazon termékköröket, amelyek a tartós fogyasztási cikkek mellett a fentiek szerint további szaktudás meglétét feltételezik. A minimális létszámoknál pedig gondolni kell e termékkörökre és a differenciált szakképzettségek rendszerében az egyes termékköröket illetően szükséges előírni és rögzíteni külön-külön a minimális eladói létszámokat.

 

 

 

 

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége támogatja a fogyasztók jobb kiszolgálását és tájékoztatását eredményező későbbi előírásokat, amelyek zsinórelveinek kidolgozásakor ugyanakkor a fenti szempontokat nem lehet nélkülözni.

 

 

 

Még szigorúbb élelmiszerellenőrzések és a fogyasztók számára veszélyt jelentő kockázatok kiszűrése; a fogyasztóvédelmi bírságösszegek, vizsgálati díjak egy részének visszaforgatása a békéltető testületek, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek részére; alapvető fogyasztóvédelmi ismeretek és a szükséges szakképzettség biztosítása az adott terméktípusokhoz illeszkedve az eladók számára – többek között ezek azok a kulcsfontosságú kérdések továbbá, amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen.

A fogyasztó internetes webáruházból rendelt cipőt több mint 26.000 Ft-ért, a pénzt már előre át is utalta és várta a kiszállítást. Arra viszont még később, húsz-huszonöt nap leteltét követően sem került sor. Hiába jelezte a vállalkozásnak a honlap üzenőfelületén, hogy szeretné visszamondani a megrendelést és kéri a pénzét, az eredménytelen volt. Mire érdemes ügyelni, hogy ne járjunk így, mint a fogyasztó? 

A példában szereplő esetben csak később döbbent rá a vásárló, hogy azt sem tudja, voltaképpen kivel kötött szerződést. Hiába ment fel ugyanis a webáruház honlapjára, ott csak egy „fantázianév” szerepelt, de semmilyen konkrét cégnevet, illetve székhelyet nem talált. A webcímen pedig kapcsolattartásra, a vásárlói ügyek intézésre kizárólag egy arra rendszeresített üzenőfelület állt, amit vagy használnak, vagy nem.

 

Érdemes azzal tisztában lenni, hogy a webáruházaknak fel kell tüntetni legalább a nevüket, postacímüket és – ha azzal rendelkeznek – a telefonszámukat, a telefaxszámukat és az elektronikus levelezési címüket is. Amelyik a cég honlapján ezeket nem találják meg a fogyasztók, azzal nem is érdemes szerződést kötni, hiszen egyrészt fogyasztóvédelmi előírásokat is megsért ezzel a vállalkozás, másrészt már önmagában is gyanúra ad okot, ha nem vállalják fel ezeket a kötelezően nyilvános adatokat. Nem felelt meg tehát az a jogszabályoknak, hogy még csak egy postacím, cégnév sem állt rendelkezésre az internetes honlapon. Ez persze azt is jelenti, hogy ne bízzunk azokban a weblapokban sem feltétel nélkül, ahol csak egy telefonszám áll rendelkezésre, mivel feltehetően ekkor is csalás áldozataivá válunk, ha tőlük rendelnénk.

 

A szóban forgó ügyben azt is érdemes megjegyezni, hogy internetes megrendelés esetén az árucikk átvételétől számítva a fogyasztók tizennégy napon belül – bizonyos kivételekkel – meggondolhatják magukat. Ezt hívjuk úgy, hogy indokolás nélküli elállási jog, amely alapján a fogyasztónak vissza kell küldenie saját költségén a megvett terméket. A vállalkozásnak pedig vissza kell fizetnie szintén a fogyasztó által kifizetett teljes összeget.

 

Ami a fenti esetet illeti, hozzá kell tenni azt is, hogy ha a fogyasztó még a kiszállítás előtt gondolja meg magát, mert nincs szüksége a termékre, akkor nem kell természetesen megvárnia az átvételt ahhoz, hogy később visszaküldhesse. Megteheti azt is, hogy a köztes időszakban jelzi indokolás nélküli elállását a vállalkozásnak, ekkor ugyanúgy visszajár a már kifizetett összeg. Példánkban tehát a fogyasztó jogosult volt arra, hogy visszakapja a pénzt.

 

Ha pedig valaki azért nem szeretné kifizetni már előre a terméket, mert tart attól, hogy később nem kapja meg, akkor célszerű az utánvétel fizetési módot választani. Ezzel ugyanis a kiszállításkor kerül sor csak a vételár rendezésére és így elkerülhetőek a vitára okot adó esetek. Mint például az a problémás példa, amikor valaki valamilyen dátumhoz kötött, jeles alkalom miatt vásárol ajándékot az interneten másnak, azonban a csomag nem érkezik meg, ezért lemondja a rendelést, mégis több hétbe kerül, hogy az előre átutalt összeget később visszakapja.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

Magyarországon 2017-re az e-kereskedelem került a fogyasztóvédelem fókuszába. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az internetes vásárlások száma egyre inkább gyarapszik a statisztikák szerint, másrészt Magyarország V. középtávú Fogyasztóvédelmi Politikájában is hangsúlyos szerepet kap a fogyasztók felkészítése a digitális kor kihívásaira.

Ezt úgy is el lehet érni, hogy gyakorlati példákat hívunk segítségül a való életből és az alapoknál kezdjük: így például tudatosítjuk, hogy ma Magyarországon egy webáruháznak többek között milyen előírásoknak kell megfelelnie. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már 2013-ban, majd 2016-ban is ún. „Nagy Webáruház Tesztet” hajtott végre, és több internetes webáruház honlapját tesztelte abból a szempontból, eleget tesznek-e bizonyos fogyasztóvédelmi előírásoknak.

 

Most, 2017-ben, különösen időszerűvé vált e tesztek folytatása, tekintve, hogy a 2014 júniusában életbe lépett, szigorúbb előzetes tájékoztatási kötelezettségnek és az előírásoknak a webáruházak 2016-ban sem tudtak mindenben megfelelni.

 

Ezúton bocsátjuk közre az újonnan elkészített teszt eredményét, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával készült el, a fogyasztói tudatosság javítása, illetve a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása érdekében.

 

A teszt elérhető ide kattintva.

 

 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében.”

Internetes vásárlás, online vitarendezés, békéltető testületek – fontos témakörök mind a fogyasztók számára, és elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek legalább az ezekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókkal. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége egy hónapig tartó online médiakampányt indít a fogyasztói tudatosság javítása és a vállalkozások jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósuló projektben sor kerül webáruházak fogyasztóvédelmi szempontból történő vizsgálatára, és ennek eredményeit közzétesszük a Szövetség internetes honlapján, a Fogyasztók Lapja online fogyasztóvédelmi magazinban, és ezek Facebook oldalain is.

 

Ugyanezeken a felületeken teszünk közzé továbbá különböző, gyakorlati példákat is felvonultató, közérthető szakmai anyagokat-cikkeket az internetes vásárlás, online vitarendezés és a békéltető testületek témakörében.

 

Kövessék nyomon bejegyzéseinket, híreinket:

 

-a Szövetség internetes honlapján: www.feosz.hu;

 

-a Fogyasztók Lapja online fogyasztóvédelmi magazinon: www.fogyasztoklapja.hu;

 

-a Szövetség Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/feosz/?fref=ts;

 

-és a Fogyasztók Lapja online magazin Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/FogyasztokLapja/?fref=ts.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

 

A Magyar Nemzeti Bank megítélése szerint a hazai bankok között a lakáshitelezésben nem elég erős az árverseny: ezt mutatja az átlagos kamatfelárak nemzetközi összehasonlításban is magas szintje és a hitelkiváltások alacsony száma is. Az MNB a kamatfelárak csökkentése és a hiteltermékek átláthatóságának növelése érdekében megalkotja a „fogyasztóbarát lakáshitel” minősítést, amelyet csak a feltételeknek megfelelő banki lakáshitel-termékek nyerhetnek el. A minősítés bevezetésével egységes feltételrendszerű, átlátható, összehasonlítható, kedvező árazású lakáshitelek terjedhetnek el a piacon – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontból is kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a lakáshitelek piacán élénk árverseny alakuljon ki. Az MNB átfogóan vizsgálta a bankrendszeri verseny erősségét, kiemelt figyelmet szentelve a nemzetközi összehasonlításban is magas átlagos kamatfeláraknak, valamint a hitelkiváltások alacsony számának.

 

A banki árverseny élénkítése szempontjából indokolt egy standardizált, fogyasztóbarát jellemzőkkel bíró lakáshitel-termék kialakítása és minél szélesebb körben való elterjesztése. Ennek érdekében az MNB egy „fogyasztóbarát lakáshitel” minősítés bevezetéséről döntött: azon banki termék-konstrukciók, amelyek az MNB által támasztott szigorú elvárásoknak megfelelnek, pályázhatnak a jegybank által odaítélt minősítés és az ahhoz kapcsolódó logó használatára.

 

A fogyasztóbarát termékkel szemben kritérium, hogy a fogyasztók széles köre számára legyen elérhető, beleértve a Családok Otthonteremtési Kedvezményében (CSOK) részesülő hitelfelvevőket is. A minősítést csak könnyen érthető és összehasonlítható, egyszerű ügyintézés mellett felvehető, rejtett költségeket és árukapcsolásokat nem tartalmazó lakáshitel-termékek kaphatják meg. A terméknek biztosítania kell, hogy a jövőbeli fizetési kötelezettség mértéke hosszabb távon is kiszámítható legyen. Fontos kritérium még a fogyasztó megváltozott körülményeihez való rugalmas alkalmazkodás és a fogyasztók hitelkiváltásokból eredő előnyök kihasználására való ösztönzése is.

 

Tekintettel a javaslat újszerűségére és széleskörű hatásaira, a következő két hónapban az MNB intenzív konzultációt folytat a piaci szereplőkkel és a fogyasztók képviselőivel a minősítés részleteinek véglegesítése érdekében.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/az-mnb-a-fogyasztobarat-lakashitel-minosites-bevezetesevel-elenkiti-a-banki-arversenyt

Nyúlhúst is forgalmazó húsboltokat ellenőrzött egy fővárosi vásárcsarnokban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A három vizsgált üzletben nem tudták igazolni az előhűtött nyúlhús tételek eredetét. A szakemberek összesen több mint 60 kg ismeretlen eredetű terméket vontak ki a forgalomból.

A vásárcsarnokban ellenőrzött három húsboltban az előhűtött nyúlhús tételek nyomon követése nem volt biztosított: a termékek jelöletlenek voltak és a származást igazoló kereskedelmi dokumentumokat sem tudták bemutatni. Ezek hiányában a húsok fogyaszthatósági idejét sem lehetett megállapítani.

 

A NÉBIH szakemberei a három helyszínen összesen 63,6 kg ismeretlen eredetű nyúlhús forgalomból történő kivonását rendelték el.

 

A hatósági ellenőrzés eredményei alapján az sem zárható ki, hogy a boltokban a nyúlhús átvétele, valamint azok helyszínre történő szállítása szabálytalanul, illetve élelmiszerek szállítására alkalmatlan gépjárművekkel történt. Ennek felderítésére a hatóság további vizsgálatokat végez.

 

Az eljárás folyamatban van, az ügyben százezres nagyságrendű bírság várható.

Forrás: portal.nebih.gov.hu

Támogatva a Fogyasztók Világszervezete célkitűzését a jobb digitális világ iránti igény népszerűsítése érdekében, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (amely a Fogyasztók Világszervezete teljes jogú tagja) csatlakozik ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez (#BetterDigitalWorld), amely kiemelt figyelmet fordít a digitális világ és a fogyasztói bizalom közötti összefüggésekre.  (‘Digital World Consumers can Trust’).

A digitális technológia és az internet drámai változásokat hozott a fogyasztók életében.  Különösen a digitális piactér kialakulásának sebessége, és egyes területeinek gyors átalakulása sürget kiemelt fellépést a fogyasztók védelme érdekében.

 

Az online viszonteladói kereskedés forgalma 2015-re már 1.55 ezer milliárd amerikai dollárt is elért, a fogyasztók többsége azonban még mindig nincs tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik meg az online vásárlás során kialakuló viták rendezésével összefüggésben. Világviszonylatban a fogyasztók háromnegyed része (74%) nyugtalan amiatt, hogy nem látja át, a vállalatok hogyan használják az online megadott adataikat. A weboldalakra ellátogatva még mindig nincs elég lehetőség az online megadott fogyasztói adatok üzleti célú felhasználását nyomon követni, vagy a fogyasztóról gyűjtött információk helyességét ellenőrizni.

 

 

 

 

Globálisan a fogyasztók 83%-a ért egyet azzal, hogy új szabályokat kell elfogadni arról, miként hasznosíthatják a kormányok, a vállalatok, valamint más internet felhasználók a fogyasztói adatokat.

 

 

 

A digitális technológiákhoz való hozzáférés hiánya is problémákat vet fel. 4 milliárd ember – vagyis a világnépesség 53%-a – még 2016-ban sem rendelkezik internet-hozzáféréssel. A kutatások azt mutatják, hogy a fejlődő államokban az internet biztosítása évente 600 amerikai dollárral növelné a jövedelmeket, és 1600 embert emelhetne ki a szegénységből. Több kezdeményezésre van tehát szükség a megfizethető internethez való hozzáférés elősegítése érdekében.   

 

 

A hozzáférés biztosítása önmagában azonban nem elég: a fogyasztóknak megfelelő és megbízható szolgáltatásokra van szükségük. Azonban vannak olyan fogyasztók, akik számára még ma sem világos, hogy a szélessávú szolgáltatások költsége és sebessége milyen összefüggésben áll egymással. Mindez pedig megnehezíti számukra a szolgáltatások ár-érték arányának megítélését, és összehasonlítását olyan termékek esetén, amelyek egyesítik a TV, a mobil és a szélessávú megoldásokat.

 

Az is előfordul, hogy a fogyasztók egyszerűen csak nem tudják, hogy hol és hogyan érhetik el a szolgáltatót, ha mégsem a kínált minőségben működik a megrendelt szolgáltatás. Gondot okoz az is, hogy jó néhány vállalkozás ún. „csöpögtető árazást” (drip pricing) alkalmaz. E módszer alkalmazásával csak több lépcsőben merülnek fel a fogyasztót terhelő költségek, és a teljes ár csak a fizetési folyamat befejezésével válik ténylegesen megismerhetővé.

 

Módosítást igényel a vállalkozások azon gyakorlata is, hogy rengeteg információt zsúfolnak hosszú szerződési feltételekbe, amely megnehezítik a fogyasztók dolgát, megfosztva őket attól a lehetőségtől, hogy kellő körültekintéssel tanulmányozzák át és ez alapján pedig megértsék a hatalmas mennyiségű információt, amelyet velük a vállalkozások közölni kívánnak.

 

 

 

 

Egy tanulmány például feltárta, hogy egy átlagembernek 76 teljes napját venné igénybe, ha egy évben minden online megkötött szerződésének általános szerződési feltételeit (ÁSZF) valóban átolvasná.

 

 

A fogyasztók jelentik a digitális gazdaság hajtóerejét, ezért könnyen megállhat a növekedés, ha nincs kellő bizalom a digitális termékek és szolgáltatások iránt. A fogyasztói bizalommal övezett digitális gazdaság megteremtésében ezért a civil szervezeteknek is alapvető szerepet kell vállalniuk a kormányok, és az üzleti szféra szerelői mellett.

 

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az évente megrendezésre kerülő Fogyasztók Világnapja keretében, 2017. március 15-én ezért figyelemfelkeltő közösségi média megosztásokkal, fogyasztói tájékoztató anyagokkal növeli a fogyasztók tájékozottságát. Figyelemfelhívó kampányunkkal igyekszünk a digitális hozzáférés megértését elősegíteni, és tudatosítani a digitális biztonság szükségességét, valamint az online vitarendezés lehetőségének kiaknázását.

 

 

 

Mindezek érdekében a Szövetség, amely a Fogyasztók Világszervezete teljes jogú tagja, csatlakozik a Fogyasztók Világszervezete hash-tag kampányához is azért, hogy megosztásainkkal, kampányunkkal támogassuk a kezdeményezést. Ezeken kívül, szakmai anyagokat bocsátunk közre, és egyetemi szakkörök révén is igyekszünk növelni a hallgatók fogyasztói tudatosságának szintjét.   

 

 

Kövessenek minket:

 

-a Szövetség internetes honlapján: www.feosz.hu

 

-a Fogyasztók Lapja online fogyasztóvédelmi magazinon: www.fogyasztoklapja.hu

 

-a Szövetség Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/feosz/?fref=ts,

 

-a Fogyasztók Lapja Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/FogyasztokLapja/?fref=ts

Az internet nem csupán a foglalkoztatás, az üzlet vagy a tudás előtt nyit egyre újabb lehetőségeket, de alapvető előnyökkel jár a fogyasztók számára is, ahogyan arra egy nemrég közzétett kutatás is felhívta a figyelmet – olvasható többek között a Fogyasztók Világszervezete által a közelgő Fogyasztók Világnapja által közzétett dokumentumban.

Az anyagban többek között szó esik a hozzáférés és választás jogának jelentőségéről, az egyes nemzetközi példákról. Ide kattintva érhető el a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által magyar nyelvre lefordított dokumentum.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdette az Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Az Egyesület legnagyobb örömére az oktatási intézmények nagy számban jelentkeztek a felhívásra és sokan kitöltötték az első forduló feladatait. Tájékoztatjuk a versenyzőket, hogy a II. forduló (amelynek témái: termékbemutatók, panaszügyintézés) feladatai már elérhetővé váltak a www.feosz.hu weboldalon, a „Kattintson” gombra kattintva. A második forduló feladatainak beküldési határideje: 2017. április 7. napja.