A fogyasztó egy neves gyártó készülékét rendelte meg egy webáruházból közel 40.000 Ft-ért, később azonban, már egy nap használatot követően elromlott a termék. A készülék a szervizbe került, azonban a vállalkozás jelezte két hét múlva, hogy szerinte a fogyasztó tehet a meghibásodásról, ezért nem is lehetséges a garanciális javítás. A kijavításra pedig csak 33.000 Ft ellenében lett volna hajlandó, ami majdnem a teljes vételárral volt egyenlő.  

A fogyasztó az ügyben ezért békéltető testületi eljárást kezdeményezett, amelyben a vállalkozások kötelesek együttműködni a békéltető testülettel. Ez azt jelenti, hogy részt kell venniük az eljárásban, máskülönben fogyasztóvédelmi bírsággal kell számolniuk. Ha ugyanis az adott cég mulaszt a békéltető testületi eljárásban, akkor arról a testület értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely pedig kötelező bírságot alkalmaz. Ettől mikro-, kis- és középvállalkozások esetében sem lehet már eltekinteni.

 

A tapasztalatok szerint a törvénymódosítás a gyakorlatban is hatásos, hiszen a vállalkozások már részt vesznek az eljárásokban, tartva az előbb említett bírságtól. Ennek eredményeként pedig megnyílik a lehetőség, hogy a fogyasztó és a vállalkozás egymással egyeztetni tudjon, ütköztessék érveiket, létrejöjjön a kommunikáció. A vitás felek közötti egyezség elérésében pedig a békéltető testületek eljáró tanácsai segítik őket, ennek eredményeként pedig a testületek előtt megoldódnak a viták.

 

Ez történt a fenti esetben is, amely végül pozitív véget ért.

 

A vállalkozás ugyanis tájékoztatta arról a testületet előzetesen már írásban, hogy a szervizben azt állapították meg, miszerint az akkumulátor csatlakozó törését külső mechanikai hatás okozta, ezért pedig alaplap-cserére lenne szükség. Mint ahogy előadta, a mechanikai vagy egyéb sérülés esetén nem hajlandó elfogadni a jótállási igényt. Ugyanakkor azt is megjegyezte a cég, miszerint pusztán méltányossági alapon arra is hajlandó, hogy visszafizeti a termék vételárát a panaszos részére akkor, ha a fogyasztó visszaküldi a terméket.

 

Mivel ez a megoldás a fogyasztónak is tökéletesen megfelelt, így elfogadta ezt az egyezségi ajánlatot, amellyel a vita rendeződött.

 

A békéltető testületi eljárás így nagy segítség a fogyasztók és vállalkozások számára a vita ingyenes, gyors, egyszerű rendezésében, amelynek hatékonyságát nagymértékben elősegíti, hogy a cégnek együtt kell működnie a békéltető testületi előtti eljárásban.

 

Ha a vállalkozás a békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve, akkor az együttműködési kötelezettség arra terjed ki, hogy egyrészt írásos nyilatkozatot küldjön meg a testületnek, amelyben előzetesen nyilatkozik többek között az üggyel kapcsolatos álláspontjáról, bizonyítékairól. Emellett személyesen is részt kell vennie az eljárásban: ugyanis a meghallgatáson egyezségkötésre jogosult személy részvételét szükséges biztosítania. Végül, ha a vállalkozás nem a békéltető testület megyéjében van bejegyezve, akkor a kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

 

Ne feledjék tehát a fogyasztók, hogy érdemes békéltető testületi eljárást kezdeményezniük, ha korábban nem jutottak dűlőre a vállalkozással fennálló vitájukban, mert könnyen lehet, hogy az ügy egyezséggel rendeződik, mindezt ingyenes, gyors, egyszerű eljárás keretében.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

40 munkanap után sem érkezik meg a Facebook-on rendelt ruha, természetesen a fizetés előre történt, a panaszra pedig még csak egy reagálás sem jön hetekig, holott az eladó „látta” a fogyasztó üzenetét. A közösségi oldalak népszerűsége töretlen a fogyasztók körében, és azokat sokan már nem csak kapcsolattartásra, hanem vásárlásra is használják.

Azonban könnyen pórul járhat a fogyasztó, ha nem figyel, hiszen legtöbbször csak egy kitalált fantázianév szerepel az oldalak megnevezéseként, tele jogszabály- és a fogyasztók érdekeit sértő általános szerződési feltételekkel. Már ha vannak egyáltalán közzétett ÁSZF-ek vagy épp, ha az eladó nem változtatja meg a nevét a profilján azért, hogy elnehezítse a vevővel való kapcsolattartást.  

 

Az e-kereskedelem került a fogyasztóvédelem fókuszába, és egyre inkább megjelenik azokon az online felületeken is, amelyek eredeti célja kezdetben nem is feltétlenül eladásra kínált áruk értékesítése volt, hanem a fogyasztók számára biztosítani a kapcsolattartást ismerőseikkel. Az online vásárlások világában azonban ma már számtalan különböző közösségi adatlap is kínál eladásra különböző termékeket, például ruhákat, más hasonló termékeket.

 

A jelek szerint azonban a fogyasztók sokszor elmulasztják a kellő körültekintést a Facebook-on történő vásárláskor, holott az ugyanolyan online rendelésnek számít, mintha egy külön erre szakosodott weboldalt keresnének fel. Épp ezért nem is nélkülözhető az ilyenkor szokásos aranyszabályok betartása.

 

Mielőtt egyáltalán rendelnének bármit az adott adatlapról, ellenőrizzék a fogyasztók, hogy milyen adatokat ad meg magáról a másik fél. Az sem mindegy, hogy a profilt egy magánszemély vagy egy vállalkozás regisztrálta. Ha nem kereskedőről van szó, akkor jobb, ha tudják, hogy bármi probléma esetén nem küldhetik vissza tizennégy napon belül a terméket (kivéve, ha ezt a másik fél önként vállalta). Jellemzően a különböző „Adok-veszek” nyilvános csoportok esetében igaz ez, amikor a fogyasztók már megunt használati tárgyaikon szeretnének túladni.

 

Amennyiben nem vagyunk ebben biztosak, először inkább vegyük fel üzenetben a kapcsolatot az eladóval és tisztázzuk azt, kiről van szó, magánszemélyként vagy kereskedőként jár-e el, mielőtt bármilyen számlaszámra pénzt utalnánk egy ismeretlennek. Akinek nincs rejtegetnivalója és eladási szándéka valóban komoly, nem fogja válasz nélkül hagyni ezt a kérdést.  Annál is inkább fontos ez, mert több közösségi oldalon természetesen már előreutalással kérik a vételárat rendezni.

 

Amennyiben kiderül, hogy a kiszemelt adatlapon a nekünk tetsző terméket egy kereskedő árulja, bizonyosodjunk meg arról is, milyen adatokat ad meg magáról. Gyanúra ad okot, ha például semmilyen cégnév, postacím nem áll rendelkezésre és csak és kizárólag egy e-mail cím szerepel a fogyasztói panaszok fogadására. Ilyenkor az előzetes tájékoztatás körében ugyanis meg kell adni legalább a vállalkozás nevét és székhelyének postai címét, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámát, a telefaxszámát és az elektronikus levelezési címet is.

 

Ellenőrizzük le azt szintén, rendelkezik-e külön olyan internetes honlappal a kereskedő, amelyen értékesítés céljából kínál több terméket, ez ugyanis adott esetben komolyabb értékesítési szándékot mutathat annál, mintsem, ha csupán egy néhány napja létrehozott közösségi adatlapon megtalálható információk alapján vásárolunk.

 

Ugyanakkor azt se feledjék, hogy ma már pár ezer forintért cserébe bárki készíthet webáruházat előre kidolgozott sablonok szerint, pusztán néhány kattintással. Hogy valóban ilyen rögtönzött weboldalról van-e szó, az könnyen kiderül a különböző internetes keresők segítségével, ezért érdemes ezeket is használni előzetesen és elővigyázatosnak lenni. Tájékozódjanak arról, kivel kötnek szerződést!

 

Ne mulasszák el átolvasni az oldalon megtalálható általános szerződési feltételeket sem, ellenben könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részük később. Hasonlóan járt az a fogyasztó, aki úgy kötött szerződést az érintett egyéni vállalkozóval, hogy az még csak egy postacímet sem közölt magáról, a kiszállítást negyven munkanappal vállalta és a vételárat előre kérte átutalással rendezni. Mikor eltelt a határidő, a kiszállítás viszont elmaradt, a közösségi oldal felületén, üzenetben panaszt tett, választ abszolút nem kapott, pedig a rendszer kijelezte, hogy a profil tulajdonosa elolvasta a reklamációt. Sőt később csak azt látta, hogy a profilt megváltoztatták más névre és a korábbi női hirdető helyett hirtelen egy férfi profilja volt elérhető. Arról nem is beszélve, hogy az oldal tele volt jogszabálysértő feltételekkel, így például panaszt csak a pénz átutalásától számított kilencven napig fogadott el a kereskedő. Az ilyen és ehhez hasonló eseteknek se szeri, se száma.

 

Az előzetes tájékozódás körében még sokat segíthet, ha a kiválasztott közösségi oldalon megtalálható „Bejegyzések” menüpont alatt, vagy épp a közzétett megosztásokhoz érkező fogyasztói kommentek közül többet megnézünk. A már kárt szenvedett fogyasztók ugyanis sokszor megosztják tapasztalataikat, így jelezve, hogy nem érkezett meg számukra a termék vagy épp, hogy a hír megosztása esetére ígért ingyenes sorsolás mégis elmaradt, és ezzel számot adnak a tapasztalt megtévesztő gyakorlatokról.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége fokozott körültekintésre hívja fel a fogyasztókat, ha közösségi weboldalakról vásárolnak! Győződjenek meg először arról, kivel kötnek szerződést, milyen adatokat oszt meg magáról, olvassák el a többi felhasználó által tett bejegyzéseket, a vásárlói véleményeket. Ne feledjék, ha mindezek nélkül kerül sor a megrendelésre és a fizetésre, az olyan, mintha az utcán fizetnének egy vadidegennek, akiről semmit sem tudnak!

2017. május 3-án ért véget az a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósult Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzpályázat, amelyet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége még 2017 elején hirdetett meg Magyarország valamennyi általános- és középiskolája számára. A budapesti zárórendezvénynek a fővárosi Móra Ferenc Általános Iskola adott otthont.

A pályázaton három fogyasztóvédelmi témakör került meghatározásra:

– Így reklamálj, ha hibás az áru!
– Tudd is mit eszel, nézd meg a címkét!
– Reklámozni lehet, de nem minden áron!

Több mint 200, jobbnál jobb és ötletes rajzot kapott a Szövetség szerte az országból, így például Tiszagyulaházáról, Budapestről, Ráckevéről, Szentendréről, Nyírgyulajról, Martfűről, Városföldről, Csepregről, Fábiánsebestyénről, Tatabányáról. Ezekből a rajzokból rendeztünk kiállítást, és díjátadó ünnepség keretében adtuk át kategóriánként az első három helyezett diákoknak a jutalmakat 2017. május 3-án a Móra Ferenc Általános Iskolában (1162 Budapest Ida u. 108-110.).

 

A díjnyertes rajzok megtekinthetőek ide kattintva.

 

Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak és minden résztvevőnek a színvonalas munkákért!

 

Magyarországon már több fogyasztó vitás ügye is megoldódott az uniós békéltető honlapon, amely 2016-tól áll a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére azért, hogy gyorsan, egyszerűen, ingyen megoldásra kerüljenek az online megrendelésből fakadó viták.

Az egyik esetben például egy német fogyasztó nem tudott korábban elutazni az egyik hozzátartozója halála miatt. Ilyenkor, az érintett légitársaság általános szerződési feltételei szerint is vissza kellett volna kapnia a kifizetett, százharminc eurós repülőjegy árát. Jelezte is a vállalkozásnak, hogy mi történt, és elküldte azokat a hivatalos papírokat, amelyek igazolták az általa elmondottakat.

Ennek ellenére az ügyben semmilyen visszatérítés nem történt, hiába várta azt a fogyasztó. Ezért az uniós békéltető honlapon (www.ec.europa.eu/odr

) kezdeményezett online vitarendezési eljárást, bízva a vita gyors megoldásában. Ezt követően pedig meg is oldódott az ügye, hiszen kiderült az, hogy az átutalási adatokat korábban rosszul adta meg, ez volt az oka annak, hogy elmaradt a várt utalás. Az eljárásnak köszönhetően tehát rendeződött az ügy.

 

Egy másik ügyben egy román fogyasztó indított például online vitarendezést, ugyanis hiába fizetett az elsőbbségi beszállásért (priority boarding) felárat, mégsem engedték fel a gépre őt és csak akkor tudott már felszállni, miután mindegyik utas a repülőgépen volt. Kifizetett tehát egy szolgáltatást, amit nem tudott igénybe venni. A problémát az okozta, hogy a nagyobb bőröndje mellett volt még nála egy kistáska is, és emiatt nem engedték beszállni, csak ha átrakja azt a nagyobb bőröndbe. Tíz perc vitába került, mire végül beszállhatott, azonban akkor már az elsőbbségi beszállás teljesen értelmét vesztette, hisz mindenki más az utasok közül addigra beszállt.

 

Később a légitársaság vállalta az online vitarendezési eljárásban, hogy kompenzálja a fogyasztót és utastársát is, és részükre megtérítette a felárat, amit az elsőbbségi beszállásért cserébe korábban kifizettek.

 

A fenti példák is jól mutatják, hogy érdemes igénybe venni az uniós békéltető honlap kínálta új lehetőségeket, amennyiben a fogyasztóknak vitájuk támad valamilyen online értékesítésből fakadóan egy vállalkozással. Ha így tesznek, úgy nincsen ügyükben személyes meghallgatás, hanem az eljáró békéltető testület előtt, elektronikusan folyik az eljárás, és a megküldött írásos nyilatkozatok, bizonyítékok alapján születik döntés, amely idő- és költségkímélő mind a fogyasztó, mind pedig a vállalkozás számára.

 

Magyarországon a határon átnyúló, online vitából fakadó ügyeket a Budapesti Békéltető Testület dönti el ingyen és gyorsan (a pénzügyi tárgyúak kivételével). Emellett magyar online vitarendezési kapcsolattartó pontként segíti is a feleket, ha kérdésük van az eljárás igénybevételét illetően. 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

2016-tól már elérhető az Európa Unióban az online vitarendezés, amelynek köszönhetően játszi könnyedséggel egyezhet meg egymással a fogyasztó és vállalkozás akkor, ha online megrendelésről van szó és abból vita fakadt. Korábban ugyanis – hiába áll rendelkezésre szélesebb választék, olcsóbb árak, jobb minőség – a fogyasztók nem vették igénybe az Európai Unió különböző webáruházainak termékeit.

Féltek ugyanis attól, hogy később probléma esetén nem lesz esélyük sem megegyezni a vállalkozással, amely akár több száz vagy ezer kilométerre is található, az Európai Unió másik szegletében. Emiatt pedig elestek a már említett előnyöktől, a vállalkozások pedig megannyi potenciális vásárlótól. Meg kell jegyezni azt is, hogy a webáruházak szintén ódzkodtak attól, hogy elfogadják az Európai Unió másik tagállamaiból érkező megrendeléseket, mivel vita esetén szintén nehezebb egyezségre jutni azzal a vásárlóval, akitől akár több ország határa választja el őket. Épp ezért hozta létre az Európai Bizottság az ún. uniós békéltető honlapot (www.ec.europa.eu/odr), amelynek ingyenes a használata és abban segít, hogy megmutatja mind a fogyasztónak, mind pedig a vállalkozásnak, hogy melyik az az illetékes békéltető testület, amely vita esetén segít számukra egyezségre jutni.

 

Az uniós békéltető honlap használatához mindössze meg kell adni a fogyasztónak néhány adatot, azt, hogy mi történt, melyik a vitával érintett vállalkozás. Szükséges megjelölni annak elektronikus címét is, amelyről a cégek rendszerint internetes honlapjukon tájékoztatást adnak már. A panaszhoz természetesen hozzá lehet csatolni mellékleteket is, amelyek a fogyasztó igazát bizonyítják. Ez követően be is küldhető a panasz, amelyről a békéltető honlap a másik felet értesíti, felajánlja az eljáró békéltető testületet. Ennek jóváhagyását követően a testülethez kerül az ügy, maga az eljárás végig a honlapon keresztül folyik elektronikusan, megkímélve a feleket többek között a személyes megjelenéstől, levelezés költségeitől. 

 

Amennyiben hazai fogyasztónak támadt gondja egy másik tagállamban megtalálható, online értékesítést folytató vállalkozással, vagy pedig egy külföldi fogyasztó vette igénybe egy hazai cég szolgáltatását az internetről, úgy a vita eldöntésére a Budapesti Békéltető Testület lesz kizárólag illetékes (a pénzügyi tárgyú ügyeket kivéve).

 

Végül azt is érdemes tudni, hogy ha esetleg elakadtak a felek az uniós békéltető honlap használatban és ebben segítséget szeretnének kérni, úgy a magyar online vitarendezési kapcsolattartó ponthoz tudnak fordulni, amelynek feladatait szintén a Budapesti Békéltető Testület látja el Magyarországon.

 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma fogyasztóvédelmi versenyt hirdetett március elején a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum 18 iskolája részére. A selejtező során egy feladatsor kitöltésével lehetett pályázni és az első 10 csapatot hívták meg a döntőre. 29 pályázat érkezett, ebből az első 10 csapat a Centrum 6 iskolájából került ki.

A döntőre 2017. április 21-én került sor, ahol a csapatoknak több forduló során kellett bizonyítania tudásukat. A zsűri elnöki feladatainak ellátására a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségét kérték fel, melynek nagy örömmel tettünk eleget. A végső küzdelemben az 1. helyezett a Zakota csapat lett (BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnázium), a 2. helyezett a Rosberg Team (BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma), 3. helyezett pedig az ABCD1234 csapat (BGSZC Békésy György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája).

Több tízezres mobiltelefont rendelt meg egy webáruházból a fogyasztó, amelyet annak rendje s módja szerint meg is kapott. Nem sokkal később mégis probléma volt vele, hiszen azt látta, hogy nem tölt és visszaküldte ezért a cégnek. Mivel garanciás volt, nem igazán gondolta, hogy bármi probléma lehet. Később mégis megdöbbent, amikor egy levél fogadta a postafiókjában, hogy megszűnt a garancia a készülékre. Meg lehet-e ezt tenni internetről vásárolt árucikkek esetében?

A válasz egyértelmű: nem!

 

Először is azt fontos tisztázni, hogy internetes vásárlás esetén a fogyasztók meggondolhatják magukat, az átvételtől számított tizennégy napon belül (bizonyos kivételekkel). Ez azt jelenti, hogy visszaküldhetik a nekik nem tetsző terméket és még csak meg sem kell indokolniuk, miért teszik ezt.

 

Meg kell jegyezni emellett, hogy természetesen az interneten megrendelt termékek esetében is, még ugyanúgy lehet fordulni a kereskedőhöz akkor, ha az árucikk meghibásodik. Tehát az online megrendelés ténye egyáltalán nem befolyásolja a fogyasztónak a webáruházzal szemben támasztott azon jogait, amelyeket azért kíván érvényesíteni, mert az adott árucikk elromlott. Új termékek esetén az átvételtől számítva két évig illeti meg ez a lehetőség a vásárlót, és kérheti többek között azt, hogy a vállalkozás ingyen javítsa ki, ennek hiányában cserélje, vagy ha erre sincsen mód, akkor fizesse vissza a hibás termék árát.

 

Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó esetben, mivel tízezer forintot meghaladó eladási árú mobiltelefonról volt szó, még nagyobb védelem illette meg a fogyasztót. Ugyanis arra kötelező egyéves garancia (jótállás) vonatkozott, ez pedig jogszabály folytán jár. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ez alatt a garanciális idő alatt (egy év) nem vonható meg a garancia, nem állapítható meg annak megszűnése. Ugyanis a garancia épp egy többletvállalás a fogyasztóval szemben. Ez alapján pedig, amennyiben a termék meghibásodik a garanciális időn belül, akkor a vállalkozás köteles azt bebizonyítani, hogy a hiba oka csak később, a termék átvételét követően keletkezetett. Amennyiben pedig erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó ismét kérheti többek között a díjmentes javítást, cserét.

 

A fentiek szerint a példánkban, amiről már szó volt, nem vonhatta volna meg a vásárlótól a garanciát a webáruház pusztán azért, mert „a mobiltelefon vázán repedéseket fedezett fel”.

 

Még ugyanis, ha külsérelmi nyomok, például karcolás, vagy repedés található a mobiltelefonon, akkor is, a garanciális kötelezettség körében a vállalkozásnak fel kellett volna tárnia a lehetséges hibaokokat és ha az általa idézett külsérelmi nyomokat ilyenként tartja számon, úgy ez esetben is ok-okozati összefüggést kellett volna felállítania a hiba oka (a repedés) és a fogyasztó által észlelt hibajelenség között. Mivel azonban erre nem került sor, ezért a vásárlónak volt igaza az adott ügyben és a vállalkozásnak ingyenesen ki kellett volna javítani számára a telefont. Másrészt pedig nem is lett volna lehetőség az egyéves, jogszabály folytán járó kötelező jótállás folytán annak az önkényes, vállalkozás általi megvonására.  

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”  

Hatalmas húsvéti akciók, kedvezmények, leárazások mind a boltokban, mind a webáruházakban. Sokan lepik meg ilyenkor szeretteiket, barátaikat, ismerőseiket különböző ajándékokkal. Azonban előfordul, hogy már csak a húsvéti ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, így például az nem működik vagy be sem kapcsol. Esetleg nem sokkal később tönkremegy. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, aki kérheti például a termék ingyenes kijavítását-kicserélését is. Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik”, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát.

Miért is van ez így?

 

Tudnunk kell, hogy ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak – de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak. Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése, vagy a mással való kijavíttatás költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Tény: manapság gyakran vállalják azt is bizonyos cégek, hogy a megajándékozottnak nem tetsző, de egyébként kifogástalan terméket cserélik vagy épp annak árát visszaadják, ugyanakkor ez nem kötelezettségük. Ezért erről érdemes mindig külön érdeklődni, és mielőbb utánajárni, legfőképp, mert ilyen esetben ennek határidejét és feltételeit már a vállalkozás szabja meg.

 

Ha pedig tényleg hibás a termék….

 

Amennyiben a termék valóban hibás, akkor kérhetjük, hogy azt ingyenesen javítsák ki, vagy cseréljék ki (ezek közül legelőször azt kérhetjük, amelyik kevesebb költséggel jár a kereskedőnek). Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, visszakérhetjük a teljes vételárat is, vagy pedig megjavíttathatjuk a terméket valaki mással, és ennek a díját kifizettethetjük a vállalkozással.

 

Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk valamit egy kereskedőhöz.

 

1. Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg!

2. A másik a határidők kérdése.

 

Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

 

Kötelező jótállás – mit is jelent?

 

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a 10.000,- Ft-ot, vagy például szőrméknél az 50.000,- Ft-ot meghaladta.

 

Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?

 

Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül), a cégek így teljesítik – vagy próbálják meg teljesíteni – azt a bizonyítási kötelezettségüket, amelyről már szó esett korábban.

 

72 órás szabály, 3 napos visszavétel, 3 munkanapos csere – mi az igazság?

 

A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont nem érvényes már. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.

 

Hova lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót?

 

Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.

A fogyasztó nagy értékű, FULL HD televíziót vásárolt az internetről, több mint százezer forintért. Ez után azonban a tévé elromlott, alig egy héttel az átvételt követően. A fogyasztó vissza is küldte ezért rögtön az árucikket a vállalkozásnak egy futárral úgy, hogy utóbbi igazolta a lezárt csomagolású és sértetlen, fogyasztótól történő átvételt. Később mégis elutasították a fogyasztót arra hivatkozással, hogy már nem áll módjukban tőle átvenni az árucikket és nincs lehetőség az elállásra. Vajon kinek volt igaza az ügyben?

 

A fogyasztónak!

 

A vállalkozás ott hibázott, hogy a fogyasztó indokolás nélküli elállási igényét saját ún. „visszaküldési garanciájuk” keretén belül kezelték. A visszaküldésre ugyanis az átvételtől számítva harminc napot biztosítottak, akkor, ha az árucikk még sértetlen állapotban volt. Ez ugyanakkor nem az a kötelező vállalás, amelyet a fogyasztóvédelmi előírások meghatároznak! Ugyanis, aki interneten vásárol egy terméket, az átvételtől számított tizennégy napon belül gondolhatja meg magát és visszaküldheti, bizonyos kivételekkel. Azonban ezen kivételek közé nem tartozik a szóban forgó eset, amikor is a bontatlan csomagolás hiánya, illetve a megsérült termék miatt megfosztották a fogyasztót a visszaküldés lehetőségétől (az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásától). Fontos tudni azt is, hogy a webáruház ugyan tehet olyan önkéntes többletvállalásokat, amelyek keretében biztosítja a tizennégy napot meghaladóan is a fogyasztók számára a visszaküldés lehetőségét, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a törvényes határidőben (az átvételtől számított tizennégy napon belül) is már megkövetelhetné ezeket a többletfeltételeket. Így például azt, hogy az eredeti, bontatlan csomagolás meglegyen vagy épp, hogy sérülésmentes árucikk kerüljön visszaküldésre.

 

Következésképp, a fenti esetben a cég nem járt el szabályosan, méghozzá több okból sem. Ugyanis az indokolás nélküli elállási jog érvényesítésére a tizennégy napos határidőben került sor, így csak a jogszabály által ismert feltételekkel járhatott volna el. Márpedig az érintett termék, a televízió nem tartozik azon árucikkek körébe, amelyek esetén felbontást követően – önmagában az eredeti, bontatlan csomagolás hiánya miatt – a fogyasztó elveszíti az indokolás nélküli elállási jogot. Nem lehet tehát ehhez kötni az elállást, mert ez a feltétel csak például a felbontott CD-kre, DVD-kre vagy kibontott higiéniai termékekre vonatkozik (tehát ez esetben valóban nem küldhető vissza a termék, még az átvételtől számított tizennégy napon belül sem). Szintén nem lehet a törvényes határidőn belül a visszaküldést ahhoz a feltételhez kötni, hogy a termék ne legyen sérült. Értékcsökkent termék esetén ugyanis azt szintén vissza lehet küldeni, és az értékcsökkenés következménye az, hogy azt a fogyasztónak meg kell fizetnie. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a vásárló az átvételt követően nagyobb mértékben használta a terméket annál, mint ami ahhoz kellett volna, hogy megállapítsa a termék jellegét, tulajdonságait, működését. Tehát azt, hogy felmérje, szüksége van-e a termékre. Ez esetben is csak azt az értékcsökkentést kell megtéríteni, ami a szükségesnél nagyobb mértékű használatból fakadt és kizárólag akkor követelhető ez a fogyasztótól, amennyiben előzetesen megfelelő tájékoztatást kapott az indokolás nélküli elállási jogról, annak feltételeiről.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

A fogyasztó a már régóta keresett fényképezőgépet találta meg az interneten, amelyet rögtön meg is rendelt. Előtte rá is kérdezett a webáruháznál, hogy kipróbálhatja-e bármi büntetés nélkül, a válasz erre egyértelmű „igen” volt. Később mégis megdöbbent a vásárló, mivel az optika nem volt mégsem megfelelő, és mikor visszaküldte a kétszázezer forintos gépet, levontak az utalásából 15 % használati díjat.

A fenti ügyben nem árt tisztázni először is, hogy nem lehet csak úgy használati díjat levonni a fogyasztó által kifizetett összegből, ha később a vásárló visszaküldi a terméket. Tudniillik, ha a fogyasztó gyakorolja az őt megillető indokolás nélküli elállási jogát, akkor a teljes kifizetett összeget meg kell téríteni.

 

Ez alól kivétel az az eset, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó mértékben használta a terméket, amelyben ennek következtében értékcsökkenés állt elő. Ilyenkor ezt az értékcsökkenést kell kizárólag megtéríteni, azonban, ha a vállalkozás esetleg elmulasztotta az indokolás nélküli elállási jog feltételeiről szóló információkat előzetesen megadni, akkor még ezt sem lehet követelni a fogyasztótól.

 

A fenti példa esetében ez azt jelenti, hogy – mivel a fényképezőgép a kipróbálástól még nem károsodott az ügyben – nem volt jogos az, miszerint a webáruház önkényesen, automatikusan levonta a szóban forgó 15 %-os díjat. Különösen, hogy később kiderült, arról sem nyújtott tájékoztatást internetes honlapján, hogy ha egy fogyasztó élne az indokolás nélküli elállási jogával, akkor mikor is van módja pontosan a cégnek a használat miatti értékcsökkenés levonására.

 

A szóban forgó ügyben tehát megalapozatlan volt a vállalkozásnak a fogyasztóval szemben fennálló igénye.

 

Az is nagyon fontos, hogy a pénz visszatérítésénél mindig a teljes, a vásárló által kifizetett összeget kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy például nem lehet abból levonni a fogyasztó részére történt kiszállításnak a díját, más költséget vagy egyebet.

 

Ezzel párhuzamosan pedig a fogyasztónak kell állnia a visszaküldés költségét akkor, amennyiben az online megrendelést követően a kiszállítás és a termék kézhez vétele már megtörtént és később érvényesíti indokolás nélküli elállási jogát.

 

Fontos ezzel kapcsolatosan tisztázni azt is, hogy – mint a példa mutatja – az online értékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli, amelyet internetes honlapjukon teljesítenek rendszerint. Amennyiben ezt nem adják meg, akkor annak jogi következményei vannak, amit viselniük kell. Így például, ha az indokolás nélküli elállási jogról szóló információkat nem szerepeltették, akkor e jog tizennégy napos határideje meghosszabbodik tizenkét hónappal.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”