Egyre több hitelkártyához ajánlanak pénzvisszatérítési akciókat, azonban ténylegesen csak azok járnak jól, akik tudatosan használják kártyájukat. Hiszen több feltételnek meg kell felelni ahhoz, hogy pozitív legyen a mérleg, megfelelő mennyiségű vásárlást kell lebonyolítani, nem lehet késedelembe esni, és még ekkor is maximalizálva van a visszatérítendő összeg nagysága.

Hogyan is működik a hitelkártya?

 

Hitelkártya használat során a bank a megkötött szerződésben meghatározott mértékű hitelkeretet nyújtja a fogyasztók részére. Tehát amikor a kártyabirtokos használja a kártyát, maximum a hitelkeret erejéig kölcsönt kap a banktól.

 

Ez a kölcsön mindaddig kamatmentes, amíg minden hónapban, határidőn belül (általában 30-45 nap) a teljes összeg visszafizetésre kerül. Aki azonban kicsúszik a határidőből, súlyos árat fizethet. Hiszen a hitelkártya az egyik legmagasabb teljes hiteldíj mutatóval (35-40 százalék) rendelkező hiteltermék. A jogszabály úgy szól, hogy a hitelkártya-szerződésekhez, a fizetési számlákhoz kapcsolódó hitelek és az áruhitelek esetén (kivéve az alacsonyabb hitelplafon kategóriába tartozó gépjárműhitelt) a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt összegét.

 

Ráadásul, ha csak 100 forinttal is elmarad a teljes összeg visszafizetésétől a fogyasztó, akkor is a teljes összegre kamatot kell fizetnie a visszafizetés időpontjáig.

 

A hitelkártyákhoz egyéb költségek is kapcsolódhatnak, így a kártya kiállításának díja is igen eltérő mértékű a különböző pénzintézeteknél.

 

Ezen kívül azt is figyelembe kell venni, hogy a hitelkártya konstrukciót nem a készpénzfelvételre találták ki. Az ezzel történő készpénzfelvétel jóval drágább, mintha bankkártyával vennék fel az összeget, és a vásárlásoktól eltérően, ezt a tranzakciót már a végrehajtás pillanatától kamat terheli.

 

Legyünk körültekintőek! Nem kell azonnal aláírni a hitelkártya szerződést, ha megállítanak minket egy bevásárlóközpontban, vagy áruhitel felvétele mellé ajánlják, hiszen nem aktivált hitelkártya esetén is felmerülhetnek költségeink, mint a kártya díja, vagy számlafizetési díj.

 

Összefoglalva csak azok válasszák a hitelkártya használatot, akik folyamatosan figyelemmel tudják kísérni a visszafizetési határidőket, és eleget is tudnak tenni a teljes összeg visszafizetésének.

Az ír légitársaság a honlapján bejelentette, hogy naponta körülbelül 50 járatát törli hat héten keresztül, mely lépés fogyasztók százezreit érinti, azonban a törölt járatokat csak hosszas keresgélés után lehet megtalálni, ráadásul a jogszabály szerinti vételár visszatérítésre is hosszabb határidőt ad magának a cég a kötelezően előírthoz képest. A honlapon található általános szerződési feltételek több ponton érthetetlenek, értelmezhetetlenek.

 

 

A legfontosabb kérdés az utasok szempontjából: Mit tehetnek, milyen jogaik vannak, minden káruk megtérül-e?

Sajnos a károk tekintetében azt kell mondanunk, hogy nem fog minden térülni, ugyanis aki kizárólag repülőjegyet vásárolt, és maga foglalta külön a szállást, bérelt autót, fizetett be egyéb programokat, ezeket a költségeket nem fogja visszakapni, ugyanis az úgynevezett következmény károk esetében a légifuvarozók kizárják kártérítési felelősségüket.

 

 

A jogok tekintetében a választ az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) adja meg, mely a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szól.

 

Két alapvető lehetőség merül fel, egyrészt a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése, melynek hét napon belül meg kell történnie. A Ryanair honlapján ehhez képest az olvasható, hogy 7 munkanapon belül fog ez megtörténni, mely tájékoztatás és eljárás ezáltal tisztességtelen és jogszabálysértő.

 

Másrészt az átfoglalás lehetősége összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomáshoz a legkorábbi alkalommal; vagy esetleg egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

 

Az egyéb költségek tekintetében az utasoknak díjmentesen a következőket kell felajánlani: a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket; szállodai elhelyezést, ha egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges, vagy ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell ott tartózkodnia; szállítást a repülőtér és a szálláshely (hotel vagy egyéb) között. Az utasoknak díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését is fel kell ajánlani. Amennyiben egy várost vagy régiót több repülőtér szolgál ki, és az utasnak a helyfoglaláshoz képest egy alternatív repülőtérre induló légijáratot ajánlanak fel, akkor a Ryanairt terheli az utas átszállításának a költsége az alternatív repülőtérről arra a repülőtérre, amelyre a jegyet váltották.

 

Ha ezekez a légifuvarozó mégsem ajánlja fel, akkor utólag köteles megtéríteni az indokoltan felmerülő, számlával igazolt költségeket.

 

Ezen kívül az utasok mérlegelés nélkül kártalanításra is jogosultak, melynek összege attól függ, hogy milyen távolságra utaztak volna.250 EUR minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra; 400 EUR minden 1500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli repülőútra és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútra; 600 EUR-t minden, az előzőekbe nem sorolható repülőútra.

 

Abban az esetben nem jár kártalanítás, ha időben kapott tájékoztatást az utas a járat törléséről: azaz,

-ha a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utast a járat törléséről,

-vagy két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták az utast a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számára, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljon és végső célállomást a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négy órás késéssel érje el,

 

-vagy hét napon belül tájékoztatták a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számára, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljon, és végső célállomást a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érje el.

2017. szeptember 15-én kezdetét veszi a fűtési időszak a távhőszolgáltatásban, amelynek során a fogyasztóknak nem árt több dologra is odafigyelniük. A fővárosban sokan a tényleges fogyasztás után szeretnék fizetni a számlákat: ez esetben viszont ezt jelezni kell külön a szolgáltató felé, és erre elszámolási időszakonként is mindössze egy alkalommal van lehetőség!

 2017. szeptember 15-től tart 2018. május 15-ig a következő távfűtési időszak, ami egységes Magyarországon, a díjfizetés egyes részletszabályai azonban akár településenként eltérőek lehetnek. Az önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg például rendeletben a távhőszolgáltatás csatlakozási díjat, és a máshol nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket is.

 

A fővárosban a távhőszolgáltatás számlázása két módon is történhet. Egyrészt fizethetik a fogyasztók havonta a számlát a ténylegesen mért fogyasztás alapján, ez a havi számlázás. Másrészt pedig a fizetés történhet a szolgáltató által megajánlott havi átalányfogyasztás alapján. Ez az egyenletes díjfizetéssel történő számlázás, amikor is végig ugyanannyit fizet a fogyasztó havonta az egyes részszámlákban, és az elszámolási időszak végén kap csak egy elszámoló számlát. Ekkor a szolgáltató egybeveti az addig már kifizetett hőfogyasztást a tényleges fogyasztás adataival, és a fogyasztónak ez alapján rendeznie kell a még fennmaradó tartozást, vagy pedig, ha túlfizetésben van, visszatérítést kap. Túlfizetés esetén sem árt tudni, hogy 3000 Ft-ot meg nem haladó összegnél a fogyasztót megillető túlfizetést a következő számlában számolják el. 3000 Ft felett pedig az adott díjfizetési mód szerint kell a számla kibocsátásától számított nyolc napon belül visszafizetni a fogyasztónak a különbözetet.

 

1.Különösen ügyelniük kell a budapesti fogyasztóknak, mivel, ha nem jelzik külön a távhő-szolgáltatónak, melyik számlázási módot választják a kettő közül, úgy automatikusan részszámlákat fognak kapni! Amennyiben tehát a valós fogyasztás alapján szeretnék a fogyasztók fizetni havonta a távfűtést, ne mulasszák el azt jelezni a szolgáltató felé! Itt is figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a fogyasztó a hődíj számlázásának módját elszámolási időszakonként egy alkalommal változtathatja csak meg. Ha tehát korábban valaki már a részszámlázási igényéről értesítette a szolgáltatót ugyanazon elszámolási időszakban és módosítani szeretne, erre már csak a következő elszámolási időszakban lesz lehetősége.

 

Emellett továbbiakra is érdemes figyelni.

 

2. Akár csak a többi közüzemi szolgáltatásnál, ha nem fizeti a fogyasztó a távhő díját, az a részéről szerződésszegést jelent. Ennek akár a fővárosban az is lehet az eredménye, hogy csökkentik a fűtési célú hőellátáshoz szükséges hőmennyiséget legfeljebb 50 %-kal, sőt, a használati melegvíz-fűtést teljesen megszüntetheti a szolgáltató. Ugyanakkor az is fontos, hogy távhőtartozásnál az egyes lakók tartozása nem terheli a többi lakót, és az épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén maga a lakásszövetkezet és a társasház sem tartozik felelősséggel az egyes lakók tartozásáért.

 

Fontos tudni továbbá, a fogyasztóknak kötelességük beengedni a szolgáltató embereit, ha arra szükség van a mérők leolvasása vagy ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzésre – a veszélyhelyzetet kivéve – csak munkanapokon van mód, reggel 8 és este 20 óra között. Mivel egyre több a visszaélés és előfordul, hogy egyesek a szolgáltató embereinek adják ki magukat, a fogyasztók mindig kérjék el az ellenőrzést végző személy fényképes, kifejezetten az ellenőrzésre feljogosító igazolványát!

 

Azt se feledjék a fogyasztók, hogy ha a lakásba való bejutást nem biztosítják – kétszeri írásbeli, eredménytelen felszólítást követően – a távhő-szolgáltató akár gyorsított bírósági eljárást, úgynevezett nemperes eljárást is igénybe vehet a lakásba való bejutás érdekében, és azt jogi úton is kikényszerítheti. Ez egyébként nem csupán a fővárosban, hanem bármelyik településen igaz az országban.

 

Nem árt tudni, leolvasásnál, valamint a plomba és a költségmegosztók ellenőrzésénél kötelező jegyzőkönyvet is felvenni, amelyet a fogyasztónak is meg kell kapnia, sőt, abban jelezheti az esetleges kifogásait. 

 

Fontos tudni azt is, hogy ha egy új lakóközösségbe költözik a fogyasztó, úgy a tulajdonosváltással egyidejűleg már a változás időpontjától neki kell megfizetnie a távhő díját. Itt érdemes egyúttal arra szintén ügyelni, hogy a régi és az új tulajdonos – a közös képviselő egyidejű értesítése mellett – köteles bejelenteni a távhő-szolgáltatónál a tulajdonos-változást, az attól számított tizenöt napon belül.  Ha a fogyasztók esetleg azt tapasztalnák a lakásukon belül, hogy a ma már mindenhol elterjedt fűtési költségmegosztó, esetleg a költségmegosztóra felszerelt plomba megsérült, arról haladéktalanul tájékoztassák a lakóközösség képviselőjét írásban. Ez esetben – kevesen tudják – a költségmegosztó, illetve a felszerelt plomba pótlásának költségét a fogyasztó köteles állni.

 

3. Amennyiben vitatnák a kiszámlázott távhő díjat a fogyasztók, úgy minden esetben a lakóközösség, így például a társasház közös képviselőjénél vagy a lakásszövetkezet vezetőségénél tudják kezdeményezni a díjszétosztási arányok módosítását a távhőszolgáltató felé. Ha viszont nem került sor ezek megosztására, úgy az épületben lévő egyes épületrészek légtérfogata arányában történik a lakók között az elfogyasztott távhőmennyiség szétosztása és megfizetése. Különösen nagy szerep hárul itt tehát a lakóközösségekre, hogy hogyan osztják szét egymás között e díjakat, hiszen a távhőszolgáltató a tulajdonosok által meghatározott és megadott, közös képviselő által jelentett arányok szerint bocsátja ki a számlákat. A fogyasztók joga és lehetősége szintén ebben az esetben, hogy a lakóközösség képviselőjével egyeztetett időpontban és helyen betekintsenek azokba az iratokba, amelyekből kiderül számukra a díjmegosztási arányok számításának módja. Egyébként a fogyasztó a távhő-szolgáltató felé maga is jelezheti, ha tájékoztatást szeretne a díjszétosztás módjáról és a rá vonatkozó díjszétosztási arányról: ezeket az információkat meg kell kapnia.

 

A fentiekből is jól látszik: mint minden szolgáltatás esetében, a távhő-szolgáltatásnál sem nélkülözhető a tudatos fogyasztói magatartás, járjanak el körültekintően a fogyasztók ezért ez esetben is!

 

Az MNB nemrég értesítette a Raiffeisen Bank Zrt.-t a Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek forgalmazására vonatkozó pályázata pozitív elbírálásáról. A minősített termékek forgalmazása ezt követően a hitelintézet döntésétől függően akár azonnal megkezdődhet. Az újabb sikeres pályázattal tovább nő a minősített termékeket kínáló hitelintézetek köre, így a fogyasztók még több intézmény kínálatából választhatják ki a számukra legkedvezőbb lakáshitelt – olvasható az MNB internetes honlapján. 

 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pozitívan bírálta el, és erről ma értesítette a Minősített fogyasztóbarát lakáshitel program keretében pályázatot benyújtó Raiffeisen Bank Zrt.-t. Mivel az intézmény sikerrel pályázott a minősítés megszerzésére, az MNB felé bejelentett lakáshitelekre vonatkozóan megkezdheti a minősített termékek forgalmazását.

 

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a minősítési keretrendszer megalkotásával sztenderdizált, egyszerűen összehasonlítható és fogyasztóbarát jellemzőkkel bíró lakáshiteltermék elterjesztését tűzte ki célul. Az MNB a piaci szereplőkkel és a fogyasztók képviselőivel való intenzív konzultáció eredményeképp a minősítés koncepcióját és a hozzá kapcsolódó pályázati kiírást úgy alakította ki, hogy a fogyasztói igényeket minél inkább kielégítő, a piaci versenyt erősítő és a hitelkiváltásokat ösztönző termékek forgalmazása indulhasson meg. A 2017. május 19-én közzétett pályázati feltételek alapján a minősítés elnyerésére 2017. június 1-jétől pályázhatnak a hitelintézetek.

 

A Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek termékismertetőit az MNB minositetthitel.hu oldalán érhetik el a fogyasztók.

 

Magyar Nemzeti Bank

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/a-raiffeisen-bank-is-kinalhat-minositett-fogyasztobarat-lakashiteleket

 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a médiából értesült arról, hogy a Fashion Days webáruház visszatartja a fogyasztók pénzét a már visszavett áruknál, a panaszokra pedig késve vagy egyáltalán nem válaszol. Fontos tudniuk a fogyasztóknak, hogy az indokolás nélküli elállásnál a webáruház nem húzhatja hónapokig a kifizetést, hiszen arra sort kellett volna kerítenie haladéktalanul, de legkésőbb tizennégy napon belül! 

 Médiaértesülések szerint van olyan fogyasztó, aki már 2017 júniusa óta várja a pénzét vissza, de még nem került sor a visszatérítésre.

 

Holott, ha a fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogát gyakorolja, úgy a vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb tizennégy napon belül meg kell térítenie a teljes, fogyasztó által kifizetett összeget.

 

Az indokolás nélküli elállási jog azt jelenti, hogy a fogyasztó meggondolhatja magát a termék kézhezvételétől számított tizennégy napon belül (bizonyos kivételekkel, ide tartozik például a felbontott, higiéniai vagy egészségvédelmi okból nem visszaküldhető termék), és ilyenkor visszaküldheti az árucikket, saját költségén. Sőt, ha a vállalkozás vállalta, hogy állja ennek költségeit, akkor azt sem a fogyasztó állja!

 

Ne feledjék a Fashion Days-zel pórul járt fogyasztók, hogy, ha a terméket már nem kérik a nagy késedelem miatt, úgy a tizennégy napos meggondolási lehetőséghez egyáltalán nem kell megvárniuk a termék átvételét! Ennek megfelelően nyugodtan elállhatnak indokolás nélkül a szerződéstől bármikor, még a termék átvétele előtt! Ugyanakkor fontos, hogy ha erre sor kerül, azt mindenképpen írásban tegyék meg, méghozzá elektronikus levélben, és ezt mentsék el, mivel vita esetén ezzel tudják igazukat bizonyítani!

 

Nagyon fontos szintén, ilyenkor a vállalkozás nem teheti meg, hogy hónapokig ül a fogyasztók pénzén, hanem haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzését követőn tizennégy napon belül meg kell térítenie a teljes, fogyasztó által kifizetett összeget! Ezt a pénzt kizárólag addig tarthatja ugyanis vissza, amíg a visszaküldött terméket meg nem kapta ténylegesen, vagy pedig amíg a fogyasztó kétséget kizáróan nem igazolta számára, miszerint ténylegesen visszaküldte a cégnek a terméket. Megfelelő bizonyíték ez utóbbira például egy a postai visszaküldést igazoló irat, amelyet érdemes a panaszban eljuttatni a webáruháznak.

 

Tisztázni kell azt is: azon fogyasztók esetében, akik éltek azzal a lehetőséggel, hogy a vállalkozás saját maga szállítja vissza a terméket ingyen, úgy ebben az esetben még a visszatartás joga sem illeti meg a céget!

 

Tartsák észben azt is továbbá a vásárlók, hogy a vállalkozás nem vonhat le külön használati díjat vagy épp bármilyen más külön díjat vagy költséget a visszatérítendő összegből, hanem a fogyasztónak a teljes, vásárláskor kifizetett összeget kell visszakapnia! Ez alól egy kivétel van csak, ha a fogyasztó esetleg a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó mértékben használta volna az árucikket, és emiatt annak csökkent az értéke. Ilyenkor ezt az értékcsökkenést lehet csak levonni.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azt javasolja a fogyasztóknak, hogy tegyenek írásban panaszt a webáruháznál, lehetőleg ne a közösségi oldalon, hanem elektronikus levélben, ha pedig erre nem kapnak választ, vagy a panaszt nem orvosolják, akkor indítsanak ingyenes, gyors békéltető testületi eljárást a céggel szemben, a legegyszerűbben az uniós békéltető honlapon keresztül: www.ec.europa.eu/odr. Ha pedig esetleg a panaszra adott válasz maradt el (erre harminc napja van a vállalkozásnak válaszolni) és ezt kifogásolják, akkor pedig emiatt a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak. 

Előre kifizetett, de elmaradt színházi előadások vagy koncertek, lemondott fellépések, hiányos fogyasztói tájékoztatás a szervezők részéről, vissza nem térített jegyárak. A nyári fesztiválok, koncertek, egyéb zenés programok időszakában a fogyasztók könnyen olyan helyzetben találhatják magukat, hogy hiába fizettek ki egy előadást, de az elmarad és később probléma van a jegyárak visszatérítésével. 

 A szervezőknek, legyen akár egy cég, akár egy önkormányzat, már a vásárláskor megfelelően kell tájékoztatniuk a fogyasztókat a program elmaradása esetén követendő visszatérítési eljárásról és minden egyéb, fontos információról!

 

A fentiekhez hasonló eset történt például 2017. augusztus 11-én, amikor Balatonakaliban vihar miatt elmaradt a Pál utcai fiúk c. előadás, amelyet a Pannon Várszínház mutatott volna be. Habár a megváltott jegyek érvényesek az újabb, 2017. augusztus 15-i előadásra, de a csak idényjelleggel ott tartózkodott fogyasztók ezt már nem tudják igénybe venni és már hazautaztak. Mindehhez képest is teljes mértékben tisztességtelen a szervező honlapján, (www.balatonakali.hu) közzétett tájékoztatás, miszerint a jegyek csak akkor válthatóak vissza, ha a program még a második, azaz az augusztus 15-i alkalmon (az esőnapon) sem kerül megtartásra. Jóllehet a honlapon korábban szerepelt az a figyelemfelhívás, hogy a fogyasztók figyeljék az időjárást, és csak abban az esetben vegyék meg a jegyet, ha az esőnapon, 15-én is a településen tartózkodnak, azonban erről egyáltalán nem adtak tájékoztatást a fogyasztók számára a személyes jegyvásárláskor. Az pedig nem várható el, hogy a vásárlók a szervező internetes honlapját folyamatosan figyelemmel kísérjék.

 

Ne feledjék a fogyasztók, hogy a program szervezőjének, legyen szó akár egy önkormányzatról, akár egy vállalkozásról, már a jegyvásárlás előtt világosan és közérthető módon kell tájékoztatnia a fogyasztót a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól. Ez már 2014. június 13. óta így van, amikortól is a vállalkozásokat előzetes fogyasztóvédelmi tájékoztatási kötelezettség terheli minden fogyasztói adásvétel vagy szolgáltatás esetén!

 

Az előbbiek közé tartozik és ugyanilyen lényeges tulajdonság egy szabadidős rendezvénynél vagy programnál, hogy ha esetleg az elmarad vagy elhalasztják, akkor a szervező hogyan jár el, milyen lehetőséget biztosít a fogyasztóknak a jegyek visszavételére, vagy esetleg az elhalasztott előadáson való részvételre.

 

A szervezők tehát akkor tanúsítanak felelős és fogyasztóbarát magatartást, ha minden, a fogyasztókkal kapcsolattartásra szánt csatornán, ahol jegyeket árusítanak, megfelelően tájékoztatást adnak a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, így arról is, milyen eljárást követnek, ha a program esetleg elmarad és tájékoztatnak a visszatérítés lehetőségéről, menetéről! Ellenkező esetben ugyanis akár a fogyasztó igénye – adott esetben – megalapozott is lehet, természetesen ezt esetről esetre lehet eldönteni.

 

Mindezek különösen fontosak annak fényében is, hogy a szervező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is megvalósíthat azzal, ha az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat vagy elrejt és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg! Sőt, nem is szükséges a megtévesztésnek megvalósulnia, már elég az is a fogyasztóvédelmi előírások szerint a megtévesztés megállapításához, ha a kereskedelmi gyakorlat erre alkalmas! 

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a vállalkozások, jegyértékesítők, rendezvényszervezők figyelmét arra, hogy tanúsítsanak felelősségteljes magatartást és megfelelően tájékoztassák a fogyasztókat az általuk kínált programokkal kapcsolatos, minden fontos körülményről, amely a tudatos vásárlói döntéshez szükséges! 

Tizenöt napon túli tartozásnál negyvenszeres bírság, a korábban megszokott ingyenes várakozási övezet fizetőssé nyilvánítása, félregépelt rendszámok a mobilparkolásnál, eltérő parkolási szabályok az egyes településeken – a parkolásnál sem mellőzhető a kellő körültekintés! Ehhez ad most néhány jótanácsot a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. 

 Nem egyszerű annak a fogyasztónak a dolga, aki szeretne teljesen tisztában lenni a parkolási szabályokkal. Különösen, hogy a helyi (vagy kerületi) önkormányzatok mindig külön rendeletben állapítják meg, egy óra parkolásért mennyit kell fizetni és milyen részletszabályok vonatkoznak a parkolásra, így például hol, milyen utcákon fizetős pontosan a várakozás. Fontos tudni, hogy ezekben a helyi rendeletekben a képviselő-testületek bizonyos körülmények esetén kivételeket állapíthatnak meg és méltányosságból biztosíthatják – ez ugyanis nem kötelező – a parkolási bírság (pótdíj) alóli mentesülés lehetőségét. Ilyen eset lehet például, ha a fogyasztó az adott várakozási övezetben kórházban volt gyógykezelésen és ezért lépte túl a meghatározott várakozási időt vagy ha mobilparkolásnál egy karaktert eltévesztett, esetleg két karakter felcserélésével adta meg a rendszámot vagy zónakódot. Ezeket a méltányosságot biztosító eseteket a képviselő-testületek mindig egyedileg határozzák meg.

 

Ha pedig a rendelet időközben megváltozik, úgy az is könnyen lehet, hogy egy korábbi jól megszokott ingyenes várakozási övezet válik fizetőssé. A parkolás díja is jócskán megnőhet pedig akkor, ha a fogyasztó annak megfizetésével nem foglalkozik kellő időben.

 

Ugyanis, ha fizetős helyen várakozunk díjfizetés, tehát parkolójegy vásárlása nélkül, úgy várakozási esetenként (tehát parkolásonként) egy órai várakozási díjat és pótdíjat is kell fizetni. Ez igaz akkor is, ha a fogyasztó fizetett ugyan a parkolásért, de a kifizetett várakozási időt az egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén öt perccel lépi túl, vagy ha egy órára, esetleg ennél hosszabb időre váltotta meg a parkolójegyet és azt tizenöt perccel lépi túl.

 

Lényeges, hogy ha megtörtént a baj és büntetést kap a fogyasztó, úgy az erről szóló értesítést mindig a jármű szélvédőlapján vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyeznie a parkolási vállalkozásnak!

 

Közel sem mindegy, hogy ezt követően a fogyasztó mennyit vár a befizetéssel, nem érdemes azzal késlekedni! Ha figyelmetlen, úgy a pótdíj kiszabását követő tizenöt napon túl már emelt összegű, negyvenszeres bírsággal (az egy órai várakozási díj negyvenszeresével) kell számolni! Amennyiben viszont tizenöt napon belül rendezi a tartozást, úgy a pótdíj összege „csak” az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj.

 

Fontos tudni azt is, ugyan van egy korlát, miszerint a parkolójegy nélkül várakozó járműre ugyanazon a parkolási helyen egy naptári napon belül csak egyszer lehet pótdíjat kiszabni! Ha viszont az érintett hely épp olyan, hogy ott csak korlátozott ideig lehet parkolni és egyúttal ezt a szabályt is megszegi a fogyasztó, akkor akár szabálysértési bírságot is kaphat, ami viszont már egy újabb, befizetendő büntetés a parkolási pótdíj mellett!

 

Ne feledjék el a fogyasztók azonban azt sem, hogy mind a várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség is egy év alatt elévül, amelyre, ha sor kerül, akkor a követelés jogi úton már nem érvényesíthető a parkolási vállalkozás részéről! Emellett nem lehet még külön a várakozási díjra és a pótdíjra késedelmi kamatot elszámolni!

 

Külön megvan a szigorú értesítési rendje annak, ha a parkolási vállalkozás lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a fogyasztó fizessen! Amennyiben ugyanis a parkolási díjat nem fizette meg a fogyasztó, úgy hatvan napos jogvesztő határidőn belül a gépjármű üzembentartója részére postai küldeményként vagy más igazolható módon kell megküldeni a díj- és pótdíjfizetési felszólítást. A hatvan napot attól az időponttól kell számolni, amikor a fizetés nélküli parkolás történt. Amennyiben a felszólítás nem a fentieknek megfelelő előírások szerint történik, úgy akár a parkolási vállalkozás követelése megalapozatlan is lehet! Ugyanakkor ez alól is van kivétel, ide tartozik az az eset, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat elmulasztotta bejelenteni és emiatt a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére kerül megküldésre. Ez utóbbi esetben a hatvan napos határidő már nem jogvesztő.  

 

Több olyan eset is előfordult, hogy a fogyasztótól az adott gépjárművet ellopták vagy az más egyéb okból, jogellenesen kikerült a birtokából. Ilyenkor érdemes például haladéktalanul feljelentést tenni, hiszen ha az üzembentartó ennek megtörténtét igazolni tudja, akkor mentesül a várakozási díj és a pótdíj megfizetése alól!

 

Ha esetleg a fogyasztó azzal szembesül, hogy nem jó a parkolóautomata és az nem tud jegyet kiadni, azzal önmagában még nem mentesül a fizetési kötelezettség alól! Ilyenkor érdemes haladéktalanul felvenni a kapcsolatot a parkolás-üzemeltetővel, amelynek telefonszáma rendszerint feltüntetésre kerül az automatán és érdeklődni a parkolási lehetőségekről vagy pedig az automatán elhelyezett információk alapján is lehet tájékozódni. Megoldás lehet az előző helyzetben például a mobilparkolás, ugyanakkor ott is körültekintően kell eljárni! A félregépelt rendszám könnyen azt eredményezheti, hogy a fogyasztó fizet is a szolgáltatásért és büntetést is kap, méghozzá jogosan! Elképzelhető ugyanis, hogy a helyi vagy kerületi önkormányzat a rendeletében erre az esetre méltányosságot biztosít, de ahány település, annyi eltérő szabály!

 

Ne mulasszák el a fogyasztók azt sem ellenőrizni, ha esetleg okostelefonos alkalmazással parkolnak, hogy a GPS tényleg jól azonosította be a tartózkodási helyet és a megfelelő zónakódra kínálta fel a parkolás díjának befizetését! Arra nem hivatkozhatnak ugyanis, hogy az applikáció nem működött megfelelően.

 

Fontos arra is ügyelni, hogy ha mozgásában korlátozott személyről van szó, az ennek igazolására szolgáló igazolványt mindig a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából megállapítható legyen! Az igazolványnak a sértetlen megőrzéséért mindig a jogosult felel, és ha esetleg az érvénytelenné válik, megrongálódik vagy más okból cserére szorul, úgy azt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak! Ilyen eset lehet például, ha a feliratok az igazolványon olvashatatlanná válnak, vagy nem azonosítható az arcképmás: az igazolvány cseréjét szintén a járási hivatal intézi.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azt javasolja a fogyasztóknak, hogy tudatosan járjanak el a parkolásnál, hiszen a kellő körültekintés elmulasztása esetén akár negyvenszeres pótdíjjal is szembesülhetnek, ha óvatlanok! Ha a követelést vitatják, akkor forduljanak békéltető testülethez, de ne feledjék, hogy ennek önmagában még nincsen halasztó hatálya. 

Betegségek, nehéz anyagi helyzet vagy más bizalmas információk– nem számít milyen személyes adatról van szó, a Facebook ezeket gyűjti és ez alapján automatikusan csoportosítja a fogyasztókat. Akár akaratlanul is kiadhatják magukról ezeket a különleges adatokat, ha óvatlanok!

Ma már bárki hirdethet akár néhány ezer forintért is a Facebook-on, és cserébe fogyasztók százezreit, millióit érheti el célzottan. A közösségi oldal ugyanis folyamatosan összesíti az adatokat a felhasználókról, legyen szó például életkorukról, nemükről, tartózkodási helyükről, bármilyen bejegyzés kedveléséről, megosztásáról. Ugyanez igaz a Facebook-on kívül megnézett weboldalakra is. Ezek alapján pedig automatikusan különböző típusokba sorolja a fogyasztókat, hogy mely területek iránt érdeklődnek és e kategóriák közül a hirdetők kedvük szerint válogathatnak, hogy milyen érdeklődésű felhasználók előtt jelenjen meg az adott hirdetés. Tény, hogy a hirdető a hirdetési felületén nem látja azok nevét, akik előtt a hirdetése megjelent, hanem például csak az elért fogyasztók számát (ekkor nem alkalmasak még személyazonosításra az információk). Azonban, ha a fogyasztó közvetlenül is reagál a hirdetésre, például „kedveli”, vagy a Facebook-on felveszi a kapcsolatot, üzenetet küld a reklámra hivatkozva a vállalkozásnak, úgy akarata ellenére és tudtán kívül különleges, bizalmas információkat oszthat meg a hirdetővel.

 

Ennek az az oka, hogy a Facebook egy sor, előre beállított olyan „érdeklődési kört” is tartalmaz, amelyek között helyet kapott például a: „cukorbetegség”, „jelzálogkölcsönök”, „bonyolult családi állapot” és a sort még folytatni lehetne ilyen és ehhez hasonló példákkal. Az egyes felhasználók internetezési szokásait elemezve akár a fenti vagy más „érdeklődési köröket” rendeli hozzá az egyes fogyasztókhoz, így besorolva őket. A hirdetők pedig megadhatják saját kezűleg a közösségi oldalon, hogy egy-egy hirdetésüket mely „érdeklődési körrel” rendelkező fogyasztók lássák. Beállíthatnak mindössze egy kategóriát, de akár azt is, hogy csak olyanokat jelenítsenek meg, akik egyszerre több, megadott kategória iránt érdeklődtek a Facebook szerint. Sőt, arra is van módjuk, hogy bizonyos érdeklődési területtel rendelkező fogyasztókat kizárjanak a megcélzott potenciális vásárlók köréből. 

 

Mindez a hirdető vállalkozásoknak kiváló lehetőség, azonban a fogyasztók szempontjából – rossz kezekben – akár súlyos visszaélésekre vezethet adataikra nézve. A holland „Consumentenbond” fogyasztóvédelmi szervezet vizsgálata egyértelműen erre a megállapításra jutott és megdöbbentő eredményekkel zárult. Ez alapján a fogyasztók nem rendelkeznek teljes körű információkkal és a kellő tudatossággal adataik kezeléséről, átadásáról. 

 

A teszt során videóüzenetet hirdettek meg a Facebook-on és kérték a fogyasztókat, hogy egy „jelzálogkölcsönnel” kapcsolatos felmérés elkészítésében működjenek közre. Mindeközben hirdetőként az érdeklődési köröknél nem csak azon fogyasztók körét választották ki a kulcsszavaknál, akik a „jelzálogkölcsön” iránt valamilyen módon érdeklődtek már, hanem felettek oda egy olyan kulcsszót is, amely egy betegség megnevezése volt. Miután a fogyasztók válaszoltak az üzenetre – immár a nevükkel –, a szervezet felvette velük a kapcsolatot, tudták-e, hogy a megnevezett pénzügyi termék mellett az adott betegséget megnevező kulcsszó is helyet kapott a Facebook által megadott érdeklődési területeik között. Nem egy esetben kiderült, hogy az érintett felhasználó családjában vagy ismerősi körében ténylegesen előfordult a betegség vagy éppen haláleset is. Ezzel együtt sokan megdöbbentek és sérelmezték a Facebook gyakorlatát és többen elmondták, hogy „legalább engedélyt kellett volna kérniük tőlem az adatokhoz”. 

 

Ugyanerre az eredményre jutott a Consumentenbond, amikor csupán az „élet- és egészbiztosításokkal” kapcsolatos felmérés elkészítéséhez kért segítséget a fogyasztóktól a fizetett hirdetés során közzétett videóüzenetben, azonban a hirdetési „érdeklődési körök” között megadta a „krónikus betegségek” kategóriát is. Mikor a jelentkező fogyasztókat tájékoztatták, hogy a Facebook milyen érdeklődési kört állított be számukra automatikusan az internetezési szokások alapján és tudtak-e erről, többen felháborodtak, hiszen nem egy közülük tényleg krónikus betegségben szenvedett.

 

Kevésbé közismert szintén, hogy a közösségi oldal egy informatikai megoldásnak („Facebook Pixel”) köszönhetően még akkor is adatokat gyűjt a felhasználókról, ha nincsenek bejelentkezve a szolgáltatásba. A weblapokba ezt a modult beépítik, ez szabad szemmel nem látható. Azonban, ha felkeresi a fogyasztó az adott oldalt, olyan, mintha magát a Facebook-ot látogatta volna meg. A számítógépen ugyanis egy kisméretű file (cookie: úgynevezett „sütik”) gyűjti ezeket az információkat, amelyeket a Facebook meg tud nyitni. Lehetőség van egyébként az egyes internetes böngészőkben ezeknek is a letiltására.

 

Nem árt azt sem tudniuk a fogyasztóknak, hogy a Facebook a hirdető vállalkozásoknak lehetőséget teremt a már meglévő ügyfélkörük adatainak feltöltésére, a közösségi oldal pedig a kivonatolt adatokat egybeveti és megfelelteti a regisztrált fogyasztók körével. Ugyanakkor ez a gyakorlat akár jogszabálysértő is lehet, amennyiben a felhasználók az adataik e célból történő kezeléséhez nem járultak hozzá. A holland fogyasztói szervezet egyébként a Facebook szóvivőjét is megszólaltatta a témában, aki elmondta, hogy a hirdetéseknél létezik egy olyan gomb („Miért látom ezt?”), amelyre kattintással tájékoztatást kaphat a fogyasztó a megjelenítés okáról. Azonban ez közel sem egy tételes listát tartalmaz és mindössze két kiválasztási kategóriát jelenít meg az összes szóba jöhető ok közül. Jóllehet tehát, van olyan funkció, amellyel megtekinthető, hogy miért látja a fogyasztó az adott hirdetést, ugyanakkor az nem tartalmazza egyszerre az összes szóba jöhet okot (minden, a vállalkozás által előre beállított érdeklődési kört), és a fogyasztó számára érzékeny információk, érdeklődési területek rejtve maradhatnak.

 

Kellő fogyasztói tudatosság szükséges az esetleges visszaélések megelőzése érdekében!  A fentiek elkerülhetőek azzal, ha a fogyasztók tudatos magatartást tanúsítanak és módosítják adatlapjukon a hirdetési beállításaikat, a minimálisra korlátozzák a róluk gyűjthető adatok körét, eltávolítják a beállított kategóriákat, letiltják a szolgáltatói helymeghatározás lehetőségét. Léteznek emellett úgynevezett „adblocker” alkalmazások, amelyek segítségével az is letiltható, hogy a közösségi oldalról történt kijelentkezést követően történjen az adatgyűjtés. Érdemes egyúttal mellőzni az egyes, megjelenített hirdetésekre történő közvetlen válaszadást vagy üzenetküldést is.

 

Szövetségünk felhívja a fogyasztók figyelmét a Facebook és más közösségi oldalak felelősségteljes használatának fontosságára és bizalmas adataik védelmére, hiszen a világhálón azokat bárki megismerheti, ha nem kellően elővigyázatosak! Az internet világában ez nem nélkülözhető. Az oldalak használata megkötött szerződésnek minősül, jogokkal, kötelezettségekkel – és bárki által megismerhető, nyilvános adatkezelési szabályzatokkal, amelyek kiterjednek az adatok felhasználásának módjára és körére.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a legnagyobb megdöbbenéssel értesült a médiából arról, hogy a Ryanair 2017. július 26-i, Madridból Budapestre tartó esti járata végül Pozsonyban szállt le és az utasokat szó szerint otthagyták. Egyetlen felelős légitársaság sem teheti meg azt, hogy ne foglalkozzon utasaival és ne biztosítson valamilyen módon hazajutási lehetőséget a fogyasztóknak! Még akkor sem, ha – ahogy az értesülésekben olvasni lehet -, egy vihar miatt nem tudott a légi járat eljutni a tervezett célállomásra és emiatt közlekedett más útvonalon.

A pórul járt utasoknak jár a kártalanítás, hacsak a cég nem bizonyítja, hogy ténylegesen rendkívüli körülmények merültek fel! Különösen, hogy az egyik sajtóértesülés szerint: „Az egyik pórul járt utas utánanézett a Flightradaron, és kiderítette, hogy az a gép, amivel érkeztek, üresen visszarepült Budapestre 8:56-kor, majd jó nagy késéssel ment tovább immáron utasokkal Pisába és vissza Pestre.”

 

Emellett követelhetik a fogyasztók a felmerült, ésszerű költségeik, így például a hazaút megtérítését és a teljes kifizetett jegyárat!

 

Az Európai Bíróság már évek óta kimondta kötelező érvényű ítéletében, hogy a három órát meghaladó késést szenvedő utasokat a járattörléssel érintett utasokhoz hasonlóan kártalanítás illeti meg. Járatkésésnek a fenti esetben csak azt lehetett volna tekinteni, ha a repülőgép elérte volna végül végső úti célját, azonban ez egyáltalán nem történt meg.

 

Az eredetitől eltérő célállomás miatt ezért a fogyasztókat megilleti mindazon jog, amelyek egyébként egy törölt járat utasait megilletik! Mik is ezek?

 

1.Ha egy járatot törölnek, akkor az utasok választhatnak aközött, hogy:

 

– a jegyek árát számukra visszatérítik az utazás meg nem tett szakaszára, vagy pedig a már megtett szakaszra vagy szakaszokra is, ha a repülőút a fogyasztó eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt, vagy

 

-a jegyek átfoglalását számukra biztosítják összehasonlítható szállítási feltételek mellett a végső célállomásra, a lehető legkorábbi időpontra, vagy

 

– egy későbbi, olyan időpontra foglalják át a jegyeket, amely a fogyasztónak is megfelel.

 

Ezek közül az utolsó kettő fel sem merülhetett, és a pozsonyi úti célnak semmi köze Budapesthez, ezért a teljes jegyárat meg kell téríteni a fogyasztóknak!

 

2. Emellett jár(t volna) járattörléskor az ingyenes étkezés, frissítő, továbbá két telefonhívás, faxüzenet vagy e-mail küldés lehetőségének biztosítása. Azok az utasok, akik nem kaptak ellátást vagy ha ugyan kaptak, de az nem volt elegendő a beváltásra az általában drága reptéri büfékben, és emiatt saját költségre vásároltak étkezést, frissítőt, visszakérhetik ezek árát! Nagyon fontos, hogy megőrizzék a fogyasztók azokat a bizonylatokat, amelyeket a vásárláskor kaptak, hiszen ezzel tudják bizonyítani a költségek felmerültét.

 

3. Továbbá a kártalanításhoz való jog is megilleti a fogyasztókat, amely a repülőút távolságától függően 250-600 EUR-nak megfelelő összeg. Ez utóbbi kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet a légitársaság, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Fontos, hogy nem elég erre csak említés szinten hivatkozni, ezt bizonyítani is kell!  

 

4. Sokan autóbusszal vagy taxival jutottak végül haza Budapestre. Mivel káruk keletkezett és a Ryanair nem szállította őket vissza, ezért a hazautazás költségét is meg kell téríteni, amelyekre ismét akkor van mód, ha a fogyasztó megőrzi azt a számlát-nyugtát, amely igazolja a költségek felmerülését!

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a figyelmet, semmilyen vihar, műszaki hiba vagy egyéb körülmény sem mentesítheti a légitársaságokat attól, hogy utasaiknak segítséget nyújtsanak váratlan helyzet esetén és hazaszállítsák őket! Ha pedig erre nem került sor, vállalniuk kell a következményeket! A Szövetség azt javasolja a fogyasztóknak, hogy minél hamarabb nyújtsák be a Ryanairnél kárigényüket és ahhoz ne mulasszák el mellékelni a kárt igazoló bizonylatokat! Ha panaszuknak nem tesznek eleget, akkor pedig indítsanak ingyenes békéltető testületi eljárást az ügyben!

Az Európai Bizottság nemrég tette nyilvánossá azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy  csak 2016-ban több mint negyvenmillió hamis árucikket foglaltak le az Európai Unió külső határain, mintegy hatszázhetven millió euró összértékben. A hamisítás jelensége jelentős kockázatokat hordoz a fogyasztókra nézve, és életüket, egészségüket, testi épségüket is veszélyeztetheti.

Ez különösen igaz akkor, amikor a nemrég közzétett statisztikákat nézzük, hiszen a lefoglalt áruk körülbelül egyharmada a fogyasztók által gyakran vásárolt, mindennapi fogyasztási cikkek közül került ki, mint például az ételek, italok, gyógyszerek, játékok, és háztartási elektronikus cikkek.

 

Pierre Moscovici, a gazdaságért, pénzügyekért, adóért és vámokért felelős uniós biztos nyilatkozatában kiemelte, hogy a szellemi tulajdon magas szintű védelme hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Rámutatott egyúttal arra is, hogy a hamisított áruk kiemelt veszélyt hordozhatnak az európai uniós állampolgárok egészségére és biztonságára nézve, egyúttal alááshatják a fogyasztók vállalkozásokba vetett bizalmát.

 

Mindezekhez társul, hogy az Európai Unió kiemelten érintett a hamis áruk behozatalának káros jelenségével, épp ezért nagy a tagállami hatóságok felelőssége, amelyek feladatkörébe tartozik a hamis áruk kiszűrése a piacról. Ezeket támogatni kell és megfelelő erőforrásokat kell biztosítani számukra, hogy megvédjék a fogyasztókat a káros termékektől. Nem nélkülözhető egyúttal az erős együttműködés a tagállami hatóságok között és a megfelelően működtetett, kockázat előrejelzési-rendszer sem.

 

Az Európai Bizottság adatai azt mutatják, hogy a lefoglalt hamis árucikkek között leggyakrabban dohánytermékek (24 %) fordultak elő, második helyen pedig a gyermekjátékok állnak (17 %), ezeket követi a hamis élelmiszerek (13 %) köre.

Továbbra is Kínából származik a legtöbb hamis áru, arányában körülbelül az összes árucikk nyolcvan százaléka. A cigaretták jelentős része Vietnámból és Pakisztánból ered, míg a hamis alkoholos italok legtöbbje Szingapúrból. A hamis ruházati árucikkek legtöbbjét Iránban készítették, míg Hong Kongból a legtöbb hamis mobiltelefon, Indiából pedig a legtöbb hamis gyógyszer származott.

Az esetek kilencven százalékában egyébként a hamis termékeket megsemmisítették vagy büntetőeljárást kezdeményeztek.

A fenti adatok az egyes uniós tagállamok felelős hatóságai által összeállított adatokból származnak, amelyeket az Európai Bizottság összesít és tesz közzé már 2000 óta a hamisítás visszaszorítása érdekében.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-2082_en.htm