A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fogyasztók érdekében közérdekű pert indított a H & M Hennes & Mauritz Ruházati Kiskereskedelmi Kft. ellen a 2016. augusztus 18-án tömegesen visszautasított és nem teljesített webshopos megrendelések ügyében.

A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a H & M Hennes & Mauritz Ruházati Kiskereskedelmi Kft. 2016. augusztus 18. napján nem szolgáltatta a megrendelt és visszaigazolt termékeket azon fogyasztók egy része számára, amelyeknek a megrendelést követően előzetesen pozitív tartalmú, az ajánlattal megegyező visszaigazolást küldött.

Mint köztudott, a H & M által üzemeltetett www2.hm.com/hu_hu internet címen fellelhető webshopban 2016. 08. 18. napján felvett és visszaigazolt rendeléseknek a H & M csak egy részét teljesítette.

Tény, hogy nagyon kedvező áron voltak feltűntetve a termékek, több vásárló a megrendelés előtt még rá is kérdezett a cég facebookos oldalán, hogy megfelelőek-e az árak, és igenlő választ kaptak.

Ennek ellenére később a cég olyan megrendeléseket nem teljesített, ahol megtörtént a pozitív tartalmú visszaigazolás küldése, melynek tartalma megegyezett a megrendelés tartalmával, tehát létrejött a szerződés, így köteles lett volna a szerződésben foglaltak teljesítésére.

A bírósági ítélet szerint tehát nem volt megfelelő eljárás az, hogy a megrendelt, kifizetett és pozitív tartalommal visszaigazolt termékeket a H & M nem szolgáltatta.

A bíróság arra is kötelezte a céget, hogy saját költségén ezen megállapítás közzétételéről gondoskodjon a saját honlapján, oly módon, hogy az az ítélet részére történő kézbesítésétől számított egy évig a honlapon látható legyen.

Tekintettel arra, hogy az ítélet már jogerős, így ezen közleményt is köteles megjelentetni 1 évig a H & M saját honlapján.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdette az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Tájékoztatjuk a versenyzőket, hogy a III. forduló (amelynek témája: panaszügyintézés) feladatai már elérhetővé váltak a www.feosz.hu weboldalon, a „Kattintson” gombra kattintva. A harmadik, egyben utolsó forduló feladatainak beküldési határideje: 2018. április 30. napja.

A Húsvéti Ünnepek alkalmával felértékelődik az amúgy is igencsak fontos szereppel bíró élelmiszerbiztonság. Így érdemes több szempontot mérlegelniük a fogyasztóknak akár az ünnepi asztalra való sonka, de más élelmiszerek megvásárlásakor is. Ha pedig ajándékot vesznek az ünnepi leárazások és akciók során, akkor sem mindegy, hogyan járnak el, de ugyanúgy javasolt körültekintő magatartást tanúsítaniuk, amennyiben az ajándék árát például hitelből, gyorskölcsönből fedeznék. A trendek szerint egyébként sokan itthon, wellness hotelekben töltik a Húsvétot: nekik is szolgál pár hasznos fogyasztóvédelmi tanáccsal a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, hogy mire kell és érdemes ügyelni.  

 

Ha ajándékot vásárolnak a fogyasztók a nagy akciók közepette…

 

Húsvétkor, mint minden más hasonló ünnep során, a boltok, áruházláncok nagy akciókkal várják a fogyasztókat, akik jelentős összeget spórolhatnak. Sokan ilyenkor ajándékoznak is valamit a másiknak, itt azonban ugyancsak körültekintően kell eljárni.

 

1.Hagyományos bolti vásárlásnál például nem szabad elfelejteni, hogy ha a megajándékozottnak esetleg nem tetszik az ajándék, de egyébként az nem hibás, akkor a kereskedő azt nem köteles kicserélni! Az persze más kérdés, ha előre ezt szóban megígéri vagy írásban erre önként kötelezettséget vállalt. Ha csak az előbbi esetről van szó és ilyen szóbeli ígéretet kapnak a fogyasztók, akkor nem árt ezt rávezettetni a vásárlásról kapott számlára-nyugtára. A bizonylatot egyébként is meg kell őrizni, hiszen bármilyen fogyasztóvédelmi probléma esetén csak ennek birtokában lehet reklamálni (kivéve a 10.000 Ft feletti új, tartós fogyasztási cikkeket, mert ott a jótállási jeggyel is lehet a hiba miatti fogyasztói igényeket érvényesíteni). Fontos azt is tisztázni, hogy csak akkor lehet visszavinni – amennyiben nem áll fent önkéntes garanciavállalás – az ajándékot, ha az tényleg hibás. Így például egy ruha akkor számít hibásnak, ha az elszakadt, anyaga foszlik. Azonban nem beszélhetünk hibáról akkor, ha például a megajándékozott mérete nagyobb vagy kisebb, mint amilyet választottunk vagy éppen a kapott ajándék színe nem tetszik.

 

A hibás termékek miatt a fogyasztók elsősorban ingyenes javítást vagy cserét kérhetnek. Ha pedig ezeket a vállalkozás nem vállalja vagy teljesítésük lehetetlen, akkor a vételár leszállítását vagy pedig a teljes vételár visszafizetését lehet kérni. Ha új, tartós fogyasztási cikkről volt szó (például: 10.000 Ft feletti műszaki cikkek, mint a számítógép, laptop, televízió), a termék hibája pedig olyan súlyos, hogy már akadályozza a rendeltetésszerű használatot, és ezt a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül még bejelenti, akkor a kereskedő köteles azonnal kicserélni a terméket, és nem veheti be azt javításra! A nagy leárazások közepette pedig azt se felejtsék el a fogyasztók, hogy az akciósan vett termék hibája miatt is ugyanúgy lehet reklamálni és azt nem utasíthatja el a kereskedő csak azért, mert olcsóbban vették meg.

 

2.Amennyiben internetről szerezte be az ajándékot a fogyasztó, akkor – a bolti vásárlással szemben – még az átvételtől számított tizennégy napon belül meggondolhatja magát és visszaküldheti a terméket (a saját költségén). Ekkor vissza kell kapnia a teljes, korábban kifizetett pénzösszeget. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha késik a kiszállítás és nem érkezik meg a termék határidőben, akkor is minden további nélkül el lehet állni indokolás nélkül, még a kiszállítás előtt (ha előreutalás történt, ekkor is vissza kell kapni a teljes kifizetett összeget). Vannak itt azonban bizonyos kivételek, amikor a fogyasztó mégsem gondolhatja meg magát, ide tartoznak például a már felbontott csomagolású CD-k, DVD-k, ha kép- és/vagy hangfelvétel vagy számítógépes szoftver volt rajtuk, de azok a termékek is – felbontást követően – amelyek már higiéniai vagy egészségvédelmi okokból nem küldhetőek vissza.

 

Meg kell jegyezni egyébként, hogy internetes vásárlásnál is érvényesíthetőek a hibás termékek miatti fogyasztóvédelmi jogok, amelyek a bolti értékesítésre vonatkoznak.

 

Mielőtt kölcsönt vennének fel a fogyasztók az ajándékra vagy akár a húsvéti üdülés költségeire….

 

Több pénzpiaci szereplő kínál a fogyasztók számára például gyorskölcsönöket. A reklámokban ezeket úgy mutatják be, mint amelyek alkalmasak egy nehezebb anyagi élethelyzet gyors áthidalására. Sokszor pedig tökéletes megoldásként hirdetik ezeket arra az esetre is, ha esetleg a fogyasztónak épp nem áll rendelkezésére az az összeg, amit egy ajándéktárgy árára vagy épp egy wellness hétvége költségeinek fedezésére szánna.

 

Mielőtt a fogyasztók minden meggondolás nélkül beleugranának egy ilyen vagy ehhez hasonló gyorskölcsönbe, nem árt több dolgot mérlegelni. Könnyen lehet, egy kis lemondással, havi spórolással akkora összeget tehetnek félre később, hogy a következő ünnep alkalmával már egy drágább, jobb minőségű árut is megengedhetnek maguknak. Vagy épp azt, hogy egy még kellemesebb pihenést nyújtó, magasabb kategóriájú szállodát vegyenek igénybe családjukkal (ahogy ezt az egyik nagyobb, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szolgáltató a reklámjában bemutatja).

 

Ha mindenképp a hitel felvétele mellett döntenek, akkor is ne az első útjukba akadó ajánlat mellett döntsenek, hanem hasonlítsák össze egymással a pénzügyi szolgáltatók ajánlatait! Ezeknél mindig a Teljes Hiteldíj Mutatót (THM) kell nézni, amely egy egyéves időszakra kalkulált százalékos érték és abban segít, hogy megmutatja a hitel teljes díját és mindazon költségeket, amelyeket még fizetni kell a tőke, azaz a felvett kölcsön összegén kívül még. Minél alacsonyabb egy reklámban vagy egy a hitelhez kapcsolódó tájékoztatásban a THM, annál kedvezőbb lesz a visszafizetendő teljes hiteldíj összege. Nem árt azonban azzal is tisztában lenni, hogy a THM több olyan költségelemet nem tartalmaz, amely közvetetten mégis kapcsolódik a hitelhez, épp ezért ennek megfizetése a későbbiekben felmerülhet (késedelmi kamat, stb.). Mindenképpen kérdezzenek rá ezekre és ismerjék meg ezeket a feltételeket is, hiszen jelentősen megdrágíthatják a kölcsönt!

 

Ne felejtsék azt sem, hogy bármikor bekövetkezhet egy nem várt esemény, betegség, baleset, ami kihat a törlesztési képességre. Ezért érdemes olyan pénzügyi terméket választani, amelyhez biztosítás is jár, így pedig a nem várt esetekre is biztonságot nyújt. Elengedhetetlen azonban megismerni azokat a biztosítási eseményeket is pontosan, amikor a fogyasztó helyett a biztosító fizeti ki a pénzügyi szolgáltató számára a hitel egy részét vagy egészét.  Olvasatlanul sem szabad egyébként a hitelszerződést aláírni, hiszen ha meggondolatlanul vesznek fel hitelt a fogyasztók és megcsúsznak a fizetéssel, akkor akár hosszú évekre vagy adott esetben egész életre szóló terhet vehetnek a nyakukba!

 

 

Ha hotelben töltik el az Ünnepeket a fogyasztók………

 

Sokan választják az otthoni sütés-főzés helyett a sokkal kényelmesebb és pihenést nyújtó szállodák szolgáltatásait. Itt arra érdemes ügyelniük a fogyasztóknak, hogy ha bármilyen fogyasztóvédelmi problémát tapasztalnak, akkor azt azonnal jelezni kell, hiszen ennek hiányában a szálloda nem is fogja tudni kezelni a panaszt. A bejelentett problémáról mindenképp érdemes jegyzőkönyvet felvetetni, ami később fontos bizonyíték a fogyasztók kezében. Ilyen fogyasztóvédelmi kifogás lehet például, ha a szállodában az előre meghirdetett részprogramok (például: koncertek, előadások, egyéb rendezvények) a Húsvéti Ünnepek alatt elmaradnak vagy az ingyenesnek ígért szolgáltatások csak fizetés ellenében vehetőek igénybe. De ide tartozik az az eset is, ha maga a szolgáltatás minősége, például a szoba elhelyezkedése, komfortfokozata vagy akár a wellness-részleg marad el a várakozásoktól.  Amit csak tudnak a fogyasztók ilyenkor, dokumentáljanak. Így akár a fénykép- és a videófelvételek, amelyek igazolják, hogy valóban nem azt kapták, amiért fizettek (például: rossz higiéniai körülmények a szobában, takarítás hiánya, hiányosság az étkeztetésben, stb.), a tapasztalatok szerint nagymértékben hozzásegíti a panaszosokat ahhoz, hogy az esetleges kifogást tényleg kompenzálja a szálloda.

 

Jótanácsok a Húsvétra szánt élelmiszerek megvásárlásához

 

Az élelmiszerbiztonság és a tudatos fogyasztói magatartás különösen fontos akár a húsvéti sonka vagy bármilyen más élelmiszer megvásárlásakor is. Nem mindegy milyen étel kerül az asztalra és a vásárláskor mit néz meg a fogyasztó. A megfelelő minőségű termék megvásárlásához pedig a kulcs a terméken megtalálható címke.

 

Mindig nézzék meg ezért a fogyasztók a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idő lejárati dátumát, de legyenek tisztában azzal is, hogy ez a két dátum nem ugyanazt jelenti! Ha egy élelmiszeren a minőségmegőrzési idő van feltüntetve, akkor az azt az időpontot jelzi, ameddig az élelmiszer még a megfelelő tárolás mellett megőrzi egyedi tulajdonságait. Ellenben, ha egy élelmiszer gyorsan romlandó és ezért már rövid idő elteltével is valószínűleg közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre, akkor a minőségmegőrzési idő helyett már a fogyaszthatósági időt kell feltüntetni! Sose vásároljanak meg vagy fogyasszanak olyan élelmiszert a fogyasztók, amelynek a fogyaszthatósági ideje lejárt, mivel az nem biztonságos! A vásárlás helyén tehát már rögtön ellenőrizzék a lejárat napját.

 

Érdemes egyúttal mindig a polcokra kitett termékek közül nem rögtön a legelöl lévő élelmiszereket kiválasztani, mivel a tapasztalatok ott helyezik el azokat az árucikkeket, amelyek lejárati ideje a legközelebbi. Nyugodtan válogassanak a fogyasztók ezért és ne feledjék, a hosszabb lejárati idővel sokat tehetnek már azért is, hogy később ne kelljen a megvett élelmiszert kidobni, mert az időközben tönkrement és már nem tudták elfogyasztani.

 

Összegezve, a fogyasztók maguk is sokat tehetnek azért, hogy a Húsvéti Ünnep kellemesen teljesen, legyen szó akár az ajándékozásról, pihenésről vagy épp az ünnepi ebéd elfogyasztásáról, vagy az azt megelőző vásárlásról. Egy kis odafigyeléssel elkerülhetik a felesleges bosszúságokat, hogy az öröm ne váljon ürömmé.

Ma Magyarországon több különböző, fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró hatóság felel azért, hogy a vállalkozások betartsák a fogyasztóvédelmi előírásokat. Az alábbiakban rövid betekintést nyújtunk abba, hogy az állami szervek közül mely részfeladatokért ki felel.

 

Itt ugyanakkor rögtön fontos azt is megjegyezni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügyek eldöntése – bizonyos rendkívül szűk kör kivételével – nem az egyes hatóságok feladata, hanem azzal a békéltető testületek foglalkoznak, illetve az ilyen igények polgári peres úton is érvényesíthetőek még, bíróság előtt (vagy adott esetben fizetési meghagyás kibocsátásával, közjegyző előtt). Egy példával illusztrálva: internetes vásárlás esetén a fogyasztók –egyes kivételekkel– meggondolhatják magukat tizennégy napon belül és visszaküldhetik a terméket a webáruháznak, ezt hívjuk indokolás nélküli elállási jognak. Ha a fogyasztó ezt a jogát gyakorolja, és a vállalkozás szerint ezzel mégsem élhetett volna, úgy a fogyasztóvédelmi hatóság nem döntheti el, hogy melyik félnek van igaza, és nem is hozhat olyan döntést, hogy a vállalkozás utalja vissza a termék árát a fogyasztónak. Ma Magyarországon erről a békéltető testületek, illetve a bíróság dönthet. 

 

Fogyasztóvédelmi hatóság

 

Az állami szervezetek közül a fogyasztóvédelmi hatóság általános fogyasztóvédelmi feladatokkal bír és több szintre tagozódva működik, hiszen a számtalan különböző feladatkör megoszlik a járási hivatalok, a megyeszékhely szerinti járási hivatalok, a Pest Megyei Kormányhivatal, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszter között.

 

Többek között a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi azt, hogy a fogyasztónak a vállalkozással szemben benyújtott panaszára válaszolt-e az érintett cég harminc napon belül vagy épp, hogy a hibás termék miatti kifogásról felvették-e a kötelező jegyzőkönyvet és átadtak-e abból egy példányt a fogyasztónak.

 

Magyar Nemzeti Bank

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szintén egy hatóság, amely számtalan feladattal és funkcióval bír a pénzügyi közvetítőrendszer területén. Ennek során felügyeli annak egészét és biztosítja a hatékony működését is, melynek veszélyeztetése esetén közbelép és a megfelelő eszközt alkalmazza. Ez az eszköz lehet engedély visszavonása, bírság kiszabása és számos más szankció vagy intézkedés. Mindez azt jelenti, hogy az MNB egyben a bankoknak, biztosítóknak és egyéb pénzügyi szolgáltatónak a felügyeleti szerve is. Egyik legfőbb feladata, hogy betartassa e piaci szereplőkkel a rájuk vonatkozó kötelező előírásokat, jogszabályokat, rendelkezéseket. Emellett arra hivatott, hogy javítsa és erősítse a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatókba, és az általuk nyújtott szolgáltatásokba vetett bizalmát, és ezen keresztül ellássa a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság feladatát is.

 

Ellenőrzi ugyanis a pénzügyi szolgáltatók működését azok létrehozásától egészen a megszűnésükig, eközben pedig folyamatosan felügyeli működésüket. Így például ahhoz, hogy egy bank megkezdje tevékenységét, eleve külön engedély szükséges. Az engedélyezés mellett a másik fontos eszköz az ellenőrzés, ennek során az MNB azt vizsgálja, hogy a pénzügyi szolgáltatók betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat, azokat megfelelően hajtják-e végre. Ezzel együtt piacfelügyeleti funkcióval is bír, amely azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztók számára ne nyújthassanak semmilyen szolgáltatást azok a pénzpiaci szereplők, amelyek a szükséges feltételeknek nem felelnek meg vagy például engedéllyel nem is rendelkeznek. Az ilyen szolgáltatókkal való szerződéskötés ugyanis rendkívül nagy kockázatokat hordoz az ügyfelekre nézve. Esetükben ugyanis a szolgáltató nagy valószínűséggel nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek egyébként elengedhetetlenek például egy bank esetében.

 

Gazdasági Versenyhivatal

 

A Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a piacgazdaság működésében betöltött – a verseny szabadságával és tisztaságával kapcsolatos – szerepe, hogy a köz érdekében, a hosszú távú fogyasztói jólétet és így a versenyképességet is növelő módon érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, valamint, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel általában is támogassa a versenyt, vagy ahol verseny nem lehetséges, elősegítse a versenyt megteremteni vagy a pótolni hivatott állami szabályozás kialakítását.

 

Ebből következik egyúttal, hogy nagy szereppel bír a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen, például megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésében és meggátolásában is, többek között a hatósági bírság eszközével. Meg kell jegyezni, hogy hasonló feladatköre – a hozzájuk kapcsolódó területeken – a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a Magyar Nemzeti Banknak szintén van, a GVH a megtévesztő gyakorlatok esetén akkor jár el, ha a szóban forgó és kifogásolható kereskedelmi gyakorlat alkalmas a gazdasági verseny érdemi befolyásolására.

 

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Magyarországon a hírközlés szabályozási és felügyeleti, illetve a médiafelügyeleti feladatokat látja el, célja minden területen ugyanaz: a fejlődés és a piaci verseny kibontakoztatása; valamint a fogyasztók, felhasználók érdekeinek hatékony képviselete.

 

Összefoglalva, ezt azt jelenti, hogy az NMHH többek között az elektronikus hírközlési és a hírközlési szolgáltatók felügyeletét látja el, és így juttatja érvényre az előfizetők érdekeit, jogait.

 

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hazai energia- és közszolgáltatások piacának szabályozó hatósága, a nemzetgazdaság stratégiai jelentőségű ágazatait felügyeli. Ellátja az engedélyezési, felügyeleti, árszabályozási, ár- és díjelőkészítői feladatokat a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőellátás, illetve a víziközmű-szolgáltatás területén, valamint előkészíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját. Legfontosabb feladata partnereivel együttműködve az ellátásbiztonság fenntartása, illetve a lakossági, közületi és ipari fogyasztók védelme. Így a felhasználók érdekeit szem előtt tartva folyamatosan ellenőrzi az engedélyesek számlázási, szerződéskezelési és ügyfélszolgálati tevékenységét. Egyúttal lényeges, hogy ellát számos szabályozói, ellenőrzési, energiastatisztikai és tájékoztatási feladatokat is az energiahatékonyság területén.

 

Budapest Főváros Kormányhivatala

 

2017. január elsejétől megszűnt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) és annak jogutódja Budapest Főváros Kormányhivatala lett (BFKH).  A BFKH több különböző, bárki számára nyilvános nyilvántartást vezet egyes, működési engedéllyel rendelkező vállalkozásokról, továbbá bizonyos gazdasági tevékenységgel foglalkozó cégek (például: az utazási irodák) csak úgy nyújthatnak jogszerűen a fogyasztók számára bármilyen szolgáltatást, ha teljesítették az engedélyeztetési, bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségeiket. Így többek között fontos szerepe van a BFKH-nak a fekete utazásszervezéssel szembeni fellépésben, és a fogyasztók a nyilvános listából könnyen megtudhatják, hogy az adott cég feketén működik-e. Amennyiben a nyilvántartásban nem szerepel, úgy nem érdemes az érintett utazási vállalkozással szerződést kötniük. 

 

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztosági Hivatal (NÉBIH) többek között élelmiszerbiztonsági, élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokkal bír, így például javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozására, illetve azonosítja az élelmiszer- és takarmánybiztonságra kockázatot jelentő területeket.

 

A fentieken túl meg kell jegyezni, hogy rendelkezik még további, bizonyos fogyasztóvédelmi feladatkörökkel például az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is, több más egyéb szervezet mellett.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Egyre többen tudnak már a fogyasztók a békéltetés lehetőségéről és arról, hogy a békéltető testületek fogyasztóvédelmi vita esetén ingyenes, gyors megoldást kínálnak a vállalkozással való megegyezés érdekében. Országszerte elérhetőek és legyen szó akár egy vitás telefonszámláról, hűségszerződésről, jogtalan gázszámláról, garanciális kifogásról, segítenek annak elintézésében és a megegyezésben.  

Magyarországon a békéltető testületek 1999. január elsejétől kezdheték meg működésüket, azért hozták létre őket, hogy a fogyasztónak és a vállalkozásnak ne kelljen bíróságra mennie a vita megoldása érdekében, sőt ellenkezőleg: gyors, ingyenes, egyszerű eljárás álljon rendelkezésre a megegyezésre. A fenti előnyök mellett a testületek nagy pozitívuma, hogy országszerte mindegyik megyében és a fővárosban is elérhetőek, és a fogyasztó dönt egyedül arról, melyik békéltető testület előtt szeretné az eljárást megindítani.

 

Példák

 

Érdemes néhány példát is szemügyre venni, hogy konkrétan milyen esetekben fordultak a fogyasztók már a testületekhez és milyen ügyek oldódtak meg ennek köszönhetően.

 

Az egyik esetben például a fogyasztó egy mobiltelefont vásárolt, de az hibás volt, hiszen a fogyasztó zsebében, táskájában is óránként közel 100 db. fényképet készített, így pedig nagyon hamar lemerült. A gyártó arra hivatkozott, hogy ez a készülék sajátossága, ezért a vásárló tovább vitte az ügyet a békéltető testülethez, amely előtt a vállalkozás végül vállalta, hogy ingyen kijavítja az árucikket, míg korábban erre csak térítés ellenében lett volna hajlandó. Egy másik ügyben a fogyasztó kétmillió forintos autót vett, de amikor az elromlott, elzárkózott a cég a probléma megoldásától. Később a békéltető testületi eljárásban a felek megegyeztek, és immár vállalták az autó díjmentes kijavítását, sőt a fogyasztó csereautót is kapott ennek idejére.

 

Végül egy harmadik esetben az elektronikus hírközlési szolgáltató az érintett mobiltelefon készülékbiztosításának éves összegéről téves tájékoztatást adott korábban, ezért többet kellett a fogyasztónak fizetnie. A fogyasztó közvetlen panaszára még nem, azonban a békéltető testületi eljárásban a szolgáltató már elismerte a hibáját, és egyszeri, 31.000 Ft-os jóváírást biztosított a fogyasztó telefonszámláján. 

 

Hogyan indítsunk békéltető testületi eljárást?

 

Fontos, hogy mielőtt a vállalkozással szemben békéltető testületi eljárást indítunk, kíséreljük meg előtte írásban is rendezni a vitát közvetlenül az érintett vállalkozással is. Ennek a legegyszerűbb módja egy e-mail küldése a cégnek, vagy akár a postai úton, ajánlottan feladott levél. Ebben az esetben a vállalkozásnak harminc napja van a válaszadásra a beérkezéstől számítva, arra érdemben köteles válaszolni. Ha erre nem került sor, vagy végül elutasítják a panaszt, akkor bátran fordulhat a fogyasztó a békéltető testülethez, a kérelmet írásban kell benyújtani mindig, és arra már lehetőség van elektronikus úton is, a mellékleteket pedig ugyanilyen formában, szintén be lehet nyújtani.

 

Ha minden szükséges papír, bizonyíték beadása megtörtént, sor kerül a személyes meghallgatás kitűzésére, hatvan napon belüli időpontra. A vállalkozást az eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, amelyet, ha megsért, akkor a békéltető testület értesítésére a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki.

 

Amennyiben a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe a békéltető testület szerinti megyében (vagy a fővárosi testület esetén a fővárosban) van bejegyezve, úgy az együttműködés kiterjed a testület előtti meghallgatáson való személyes részvételre, egyúttal arra is, hogy azt megelőzően írásos nyilatkozatot küldjön meg a cég a testület számára az üggyel kapcsolatos álláspontjáról, valamint mellékelje bizonyítékait. Ha a cég pedig az adott megyében (vagy a fővárosban) nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, úgy az együttműködési kötelezettség az írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

 

Az is nagyon fontos, hogy a vállalkozásnak az előbb említett személyes együttműködése körében olyan személy részvételét kell biztosítania a meghallgatáson, akit egyezségkötési jogosultsággal ruházott fel. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mivel így az adott cég képviselője nem hivatkozhat arra, hogy ő ugyan jelen van, de felhatalmazása már nem terjed ki egyezségnek a megkötésére.

 

Milyen döntések születhetnek a békéltető testületi eljárásban?

 

Ha egyezség jött létre a békéltető testület előtt, mert volt a cégnek egyezségi ajánlata, úgy a jóváhagyott egyezség kötelező erejű jogilag. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó annak végrehajtását kikényszerítheti, amennyiben annak az önkéntes teljesítése elmarad.

 

Születhet kötelezés is, amikor a vállalkozás már előre úgy nyilatkozott, hogy magára nézve elfogadja a békéltető testület döntését, legyen az bármi. Ilyenkor, ha a fogyasztó igénye megalapozottnak bizonyult, akkor kötelezést tartalmazó határozatot hoznak. Ez ismét kikényszeríthető az önkéntes teljesítés hiányában.

 

Ha a fogyasztó igénye megalapozott, azonban nincs egyezségi ajánlat a vállalkozás részéről és utóbbi azt sem mondja, hogy előre elfogadja magára nézve a döntést (vagy erről hallgat), úgy ajánlás jellegű döntés születik a vita rendezése érdekében. Amennyiben ezt nem teljesíti a vállalkozás, úgy a fogyasztó jelzésére az ügyet a békéltető testület nyilvánosságra hozza, méghozzá a cég nevének, székhelyének megjelölésével (természetesen a fogyasztó adatai nélkül). Ez a feketelista pedig árt a cég jó hírnevének.

 

Amennyiben a jogi szabályok nem teszik lehetővé a fogyasztó igazának érvényesítését, úgy elutasítás születik, illetve, ha olyan ügyről van szó, amely nem a békéltető testületre tartozik (például két magánszemély vitája), akkor szintén – meghallgatás kitűzése nélküli – elutasításra vagy pedig megszüntetésre kerül sor.

 

Az utóbbi, megszüntető döntés születik például akkor is, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja. A tapasztalatok szerint erre is gyakran kerül sor, mivel – miután a békéltető testület felveszi hivatalosan a kapcsolatot a bepanaszolt vállalkozással – a fogyasztó jelzi rendszerint írásban a testületnek, hogy már a meghallgatás előtt az ügy megoldódott (az eljárás megindításának hatására).

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Több felmérés is szólt arról, hogy a fogyasztók jelentős hányada feladja, ha valamilyen problémát tapasztal egy vállalkozással. Nem viszik tovább az ügyet, így az nem is oldódhat meg. Holott éppen az egyedi fogyasztóvédelmi vitás ügyek ingyenes, gyors megoldása érdekében működnek a békéltető testületek. A fogyasztóvédelmi hatóság pedig a jogsértések kivizsgálásáért felelős, aminek adott esetben bírság is lehet az eredménye a cégre nézve.

 

Egy évekkel ezelőtti uniós felmérés szerint az Európai Unióban a fogyasztók közel fele feladja, ha bármilyen fogyasztóvédelmi problémát tapasztal egy vállalkozás részéről. Tény, ha a fogyasztó így tesz, egyáltalán nincs reménye a megoldásra, hiszen még csak nem is jelzi azt a cégnek, vagy ha meg is tette, és elutasítást kapott, akkor nem hajlandó tovább vinni az ügyet. Pedig ingyenes, gyors segítség áll már rendelkezésre évek óta annak érdekében, hogy így vagy úgy, de a céggel fennálló vita rendeződjön.

 

Az első és legfontosabb, hogy ha bármilyen fogyasztóvédelmi problémát tapasztalunk, merjünk annak hangot adni, hiszen a panasztétel a fogyasztók alapvető joga. Épp ezért van az, hogy ha például írásban reklamálunk, arra a vállalkozások harminc napon belül érdemi választ kötelesek adni. Sőt, a közszolgáltatást (mint például: földgáz- és villamos energia szolgáltatás) nyújtó vállalkozások esetében ez a határidő tizenöt nap.

 

Békéltető testületek – gyors, ingyenes eljárás a vita egyszerű megoldása érdekében

 

Amennyiben a válaszadásra rendelkezésre álló határidő eredménytelenül letelt (tehát nem jött válasz) vagy pedig kapott a fogyasztó választ, de abban elutasították, úgy a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhat az egyedi fogyasztóvédelmi vitás ügy ingyenes, gyors megoldása érdekében. Ha pénzügyi tárgyú a panasz (például bankkal, biztosítóval, lakástakarékpénztárral fennálló vitáról van szó), úgy a Pénzügyi Békéltető Testület jár el az ügyben.

 

A békéltető testületek előnye a már említett díjmentesség és a gyorsaság mellett az eljárásnak az egyszerű, érthető volta mindkét fél számára, általuk elkerülhetik a bírósági utat, amely sokszor költséges és hosszabb ideig tarthat. A testületek eljáró tanácsai először a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitát egyezség útján próbálják meg lezárni, ha pedig erre nem kerülne sor, úgy eldöntik az ügyet.

 

Fontos, hogy az eljárás feltétele a vállalkozással fennálló vita közvetlen rendezésének megkísérlése, amelynek a legegyszerűbb formája, ha panasz e-mailt küld a fogyasztó a vállalkozásnak vagy esetleg postai úton tesz panaszt, a bizonyíthatóság érdekében ajánlott küldeményként. Szintén lényeges, hogy a vállalkozás nem utasíthatja vissza a békéltető testületi eljárást és együttműködési kötelezettség terheli, máskülönben fogyasztóvédelmi bírság kiszabására kerül sor vele szemben.

 

Meg kell jegyezni azt is, hogy – a tévhittel ellentétben – a fogyasztóvédelmi hatóság (bizonyos nagyon szűk kivételekkel) nem tud segíteni és nem terjed ki a hatásköre a fogyasztó és vállalkozás közötti egyedi vitás ügy eldöntésére. Ma Magyarországon ugyanis erre a békéltető testület vagy pedig a polgári bíróságok hivatottak.

 

A békéltető testületek elérhetőségeiről a www.bekeltetes.hu oldalon, míg a Pénzügyi Békéltető Testületről a www.felugyelet.mnb.hu/pbt oldalon lehet tájékozódni.

 

A jogsértések kivizsgálásáért és a bírságolásért a fogyasztóvédelmi hatóság felel

 

A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóknak akkor tud segíteni, ha az érintett vállalkozás valamilyen kötelező fogyasztóvédelmi előírást megsértett, és határozattal megtilthatja például a jogsértés folytatását vagy akár bírságot is kiszabhat.  

 

Ilyen jogsértés lehet, ha például a vállalkozás a törvényi kötelezettsége ellenére nem ad választ a fogyasztó panaszára harminc napon belül, vagy éppen a fogyasztó hibás termék miatti kifogásánál nem vesz fel az esetről jegyzőkönyvet, illetve azt rosszul tölti ki. Szintén ide tartozik az az eset, amennyiben egy vállalkozás például megtévesztő információkat közöl egy az általa forgalmazott termékről, de itt ejtünk szót arról a további példáról is, amennyiben egy webáruház nem adja meg a kötelező információkat saját magáról az internetes honlapján.

 

A fenti eseteken kívül még sorolni lehetne a további, különböző ügyeket, így például a fogyasztóvédelmi hatóság felel az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartatásáért is.

 

Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatósági ügyekben ma Magyarországon a százkilencvenhét járási hivatal valamelyikéhez lehet fordulni, amelyek elérhetőségeiről bővebb információt a fogyasztók a www.jarasinfo.gov.hu oldalon találnak.

 

Amennyiben esetleg az adott ügy nem oda tartozna, úgy pedig az érintett hatóság továbbítja azt az illetékes szervezet részére.

 

Ne feledjék a fogyasztók tehát, hogy van megoldás a fogyasztóvédelmi vitás ügy elintézésére, éljenek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel!

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A fogyasztók körében egyre divatosabbnak számít az internetes vásárlás, sokkalta egyszerűbb és kényelmesebb, sokak szerint hatékonyabb formája ez a vásárlásoknak. Azonban ilyenkor nincs ott a termék a vásárló előtt, nem tudja megnézni és csak átvételkor szembesülhet azzal, olyan-e, mint amilyenre számított. Épp ezért ilyenkor a fogyasztók különleges védelemben részesülnek és többletvédelem illeti meg őket.

 

A legfontosabb ilyen jog az, hogy ha nem olyan a termék, mint amilyenre a fogyasztó számított, úgy az átvételtől számított tizennégy napon belül még visszaküldhetik a terméket. Ezt hívjuk indokolás nélküli elállási jognak, ami egyúttal többet is biztosít már önmagában is, mint a csere: a fogyasztó ugyanis ez alapján jogosult arra, hogy rögtön visszakapja a teljes befizetett összeget. Egyedüli kötelezettsége, hogy vissza kell ilyenkor juttatnia a terméket saját költségén a vállalkozásnak (ha utóbbi ezt nem vállalta). Amennyiben a fogyasztónak tehát nem tetszik az adott termék, úgy minden további nélkül érvényesítheti az indokolás nélküli elállási jogát, ezt írásban kell megtenni, és fontos, hogy kifejezetten erre hivatkozzon a levelében. Ellenkező esetben ugyanis, ha például azt írja le, miszerint a termék hibás, akkor a vállalkozás azt már a továbbiakban úgy is kezeli, hogy a hiba miatt reklamál a fogyasztó. Ez azért lényeges, mert ilyenkor elsősorban már csak a kijavítás vagy a csere követelhető és a pénzvisszatérítést csak ezek hiányában van mód kérni. Ellenben, ha a fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogára hivatkozik, akkor jogosulttá válik már rögtön a teljes kifizetett összeg visszatérítésére. Fontos tehát, hogy a fogyasztók ezt írásban jelezzék a cég számára, mivel nekik kell azt bizonyítaniuk vita esetén, miszerint éltek a szóban forgó jogukkal.

 

Azt is meg kell jegyezni, hogy vannak bizonyos kivételek az indokolás nélküli elállási jog alól, így például online foglalt szállás esetében nem gyakorolható ez a jog, de ugyanúgy nem vonatkozik arra az esetre, ha például a fogyasztó már felbontotta a termék eredeti csomagolását és az már higiéniai vagy egészségvédelmi okokból nem küldhető vissza vagy például felbontott CD-ről vagy DVD-ről van szó, amely kép- és/vagy hangfelvételt vagy számítógépes programot tartalmazott. További kivétel például az is, ha a terméket a fogyasztó egyedi utasításai alapján gyártották le, ilyen lehet például egy olyan póló, amelynél a feliratot maga a fogyasztó választotta ki.

 

Az internetes vásárlásoknál szintén előfordul egyébként, hogy a vállalkozások a tizennégy napos, indokolás nélküli elállási jogon túl még további lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára. Többször megfigyelhető például, hogy az átvételtől számított harminc napon belül is indokolás nélküli „pénzvisszafizetési garanciát” vállalnak vagy épp a csere lehetőségét biztosítják egy másik termékre úgy, hogy a fogyasztónak azt nem kell megmagyaráznia. Nem árt arra is ügyelni, hogy ezekben az utóbbi esetekben (tehát, a tizennégy napos indokolás nélküli elállás körén kívül eső vállalások körében) a webáruház által megszabott feltételeknek már teljesülniük kell ahhoz, hogy a cserére lehetőség nyíljon.

 

Végül azt is meg kell jegyezni, a fentiek még nem jelentik azt, hogy a webáruházak csorbíthatnák a fogyasztók azon jogait, amelyek a hibás termékek esetében megilletik őket. Ugyanis, a tizennégy napon túl még akkor is lehet reklamálni, ha esetleg az árucikk nem működik vagy más okból hibás. Ilyenkor elsősorban javítást vagy cserét kérhet a fogyasztó, illetve ezek hiányában a vételár leszállítását vagy a teljes vételár visszatérítését, amennyiben a termékben a hiba oka már az átvételkor megvolt.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Az többek előtt ismert, hogy a terméket bizonyos esetekben vissza lehet vinni a kereskedőkhöz, ugyanakkor az már közel sem mindegy, miért kerül arra sor, és ezt milyen időtartamon belül teszi meg a fogyasztó. 72 órás szabály nincsen, ahogy három napos sem – és három munkanapon belül is csak akkor lehet rögtön cserét kérni a kereskedőtől, ha tartós fogyasztási cikkről van szó és a hiba miatt azt nem lehet használni.

 

 

Többször merül fel a fogyasztókban az a kérdés, hogy meddig lehet visszavinni az ajándékba kapott termékeket a kereskedőhöz, illetve az sem egyértelmű számukra, miszerint milyen esetekben van erre lehetőség. Az fontos, hogy ha a termék nem volt hibás, és például csak annyi a probléma vele, hogy kiderült, a megajándékozott másra vágyott vagy éppen a színe nem tetszik neki, úgy a kereskedő nem köteles visszavenni a terméket. Ugyanígy, a levásárlást sem köteles ez esetben biztosítani egy másik árucikkre.

 

Amennyiben viszont a termék tényleg hibás, így például be sem kapcsol, tönkrement vagy elszakadt, vagy nem rendelkezik egy olyan funkcióval, amelyet egyébként vállaltak, úgy a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, egy fontos kikötéssel. Köteles elfogadni ugyanis a fogyasztó a kijavítást, ha számára azt ajánlják fel a csere helyett és megfelelően javítani tudják a terméket. Abban az esetben viszont, ha a termék újra elromlik vagy továbbra sem működik megfelelően, úgy ez már megalapozottá teheti a fogyasztó csereigényét. 

 

Hibás termék esetében egyébként a vásárlástól számított egészen két évig fel lehet lépni a fenti jogokkal (kijavítás, kicserélés hiányában pedig akár követelhető a vételár-leszállítás vagy a teljes vételár visszatérítése is) a kereskedővel szemben. Fontos viszont, hogy a vásárlás első hat hónapjában a fogyasztó sokkal védettebb helyzetben van. Ugyanis, ha ilyenkor jön elő a hiba, akkor a kereskedőt bizonyítási kötelezettség terheli: be kell bizonyítania azt, hogy ő még hibátlan terméket adott el és a hiba oka csak később keletkezett. A gyakorlatban ezért küldik el az érintett és visszavitt terméket szakértői vizsgálatra, hogy feltárják, mi volt a kiváltó ok és az mikor keletkezett. Fontos megjegyezni itt, hogy nem tekinthető független szakértői véleménynek például az, ha a vállalkozás szervize adja a szakvéleményt vagy épp az maga az érintett vállalkozás munkatársa!

 

Meg kell jegyezni, hogy hat hónapon túli hiba esetében már a fogyasztónak kell azt bizonyítania, miszerint eleve hibás volt a megvett termék és neki szükséges a szakvéleményt elkészíttetnie.

 

A három munkanapos csere lehetősége a tartós fogyasztási cikkeknél

  

Fontos tudni, hogy azonnali csere csak és kizárólag azon termékek esetében kérhető, amelyek tartós fogyasztási cikknek minősülnek. Ide azok az árucikkek tartoznak, amiket tipikusan tartós használatra rendeltek, és az eladási áruk egy bizonyos összeghatár felett van. Így például ide soroljuk a háztartási készülékeket 10.000 Ft eladási ár felett, mint a hűtőszekrény, fagyasztó, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép vagy ide tartoznak akár a konyhai kisgépek szintén 10.000 Ft felett. Ezekre mind kötelező, egyéves jótállás (garancia) vonatkozik.

 

Amennyiben ilyen, tartós fogyasztási cikk hibásodik meg három munkanapon belül, és a hiba akadályozza annak a rendeltetésszerű használatát, úgy a vállalkozás a fogyasztó kérésére köteles azonnal kicserélni a terméket, és a hiba okát nem is vizsgálhatja.

 

Három munkanapon túli hibánál pedig a már korábban említettek szerint léphet fel a fogyasztó a kereskedővel szemben, azzal a különbséggel, hogy a kötelező egyéves garanciaidő alatti meghibásodás esetében a vállalkozásnak kell bizonyítani végig, miszerint a termék a vásárláskor még hibátlan volt. Így pedig a fogyasztót a bizonyítási kötelezettség a – a vásárlástól számított két éven belül – csak az egy éven túli hiba esetén terheli (arra nézve, hogy a termék már a vásárláskor is hibás volt).

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdette az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Tájékoztatjuk a versenyzőket, hogy a II. forduló (amelynek témája: internetes vásárlás) feladatai már elérhetővé váltak a www.feosz.hu weboldalon, a „Kattintson” gombra kattintva. A második forduló feladatainak beküldési határideje: 2018. március 23. napja.

Valentin-napi ajándékozás után sokan viszik vissza az üzletekbe a korábban meglepetésnek szánt termékeket és próbálják azt kicseréltetni. Nem mindegy azonban, hogy erre miért kerül sor. A kereskedő ugyanis csak és kizárólag a hibás árucikkeket köteles kicserélni (vagy épp a kijavítást felajánlani, ha számára ez az olcsóbb megoldás). Egyébként viszont (hacsak ezt külön nem vállalta), nem köteles visszavenni a hibátlan terméket. 

Könnyen előfordulhat az, hogy az ajándékba szánt termék valamilyen ok miatt nem tetszik a megajándékozottnak. Ennek többféle oka lehet, így például, hogy annak színe nem megfelelő, vagy pedig méretében végül nem volt jó. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben fontos azt tisztázni, hogy ilyenkor nem beszélhetünk hibás termékről. Más a helyzet viszont akkor, ha az árucikk tényleg hibás, így például ha a ruhadarab anyaga elszakadt, foszlik vagy egy elektronikai cikk elromlik, nem működik, be sem kapcsol.

 

A fogyasztókat kizárólag az utóbbi esetben, tehát a hibás árucikk megvásárlása esetén illetik meg különleges jogok, így többek között az, hogy kérjék az ingyenes javítás vagy cserét, ha pedig ezt nem teljesítik vagy ennek a teljesítése lehetetlen, úgy a vételár leszállítását vagy pedig a teljes vételár visszatérítését. Lényeges viszont, hogy ilyenkor sem kérhető rögtön a csere, ha ugyanis a vállalkozás ki tudja javítani a terméket, úgy ezt a megoldást a fogyasztó köteles elfogadni.

 

Más a helyzet persze akkor, ha például már három-négy további javítás sem hozott eredményt és a kereskedő továbbra is csak a javításnak hajlandó eleget tenni. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben ugyanis a fogyasztó csereigénye már megalapozottá válik, hiszen a vállalkozásnak a fogyasztó érdekeire is figyelemmel kell lennie a fogyasztóvédelmi előírások szerint. A fentiekkel kapcsolatosan azt is meg kell jegyezni, hogy a hibás termék miatt két évig lehet panasszal élni. Ha az első hat hónapon belül hibásodott meg a termék, akkor a vállalkozásnak be kell azt bizonyítani, hogy a hiba oka csak a vásárlást követően keletkezett, mert például a fogyasztó nem használta a terméket rendeltetésszerűen. Amennyiben pedig a hiba hat hónapon túli, úgy már a fogyasztónak kell azt bizonyítania, miszerint eleve hibás terméket kapott (így például, hogy az árucikk gyári hibás volt).

 

Ahhoz, hogy a fogyasztó érvényesíthesse jogait, szükséges, hogy be tudja mutatni a vásárlást igazoló bizonylatot (számlát-nyugtát), így azt szükséges megőrizni, akár ajándékba vettük az árucikket, akár nem.

 

Fontos azt is tisztázni, hogy – a fenti, kötelező előírások mellett – bizonyos vállalkozások azáltal tanúsítanak fogyasztóbarát magatartást, hogy ezeken túl többletvállalásokra is kötelezik magukat.

 

Ilyen például különösen az, hogy még arra az esetre is vállalják a cserét, ha esetleg a termék nem hibás és csak az a baja, miszerint nem tetszik a megajándékozottnak. Az ehhez hasonló esetekben már célszerű jó előre tájékozódni ezeknek a vállalásoknak a feltételeiről, hiszen a kereskedő itt saját maga határozza már meg, milyen esetekre biztosítja a termék visszavételét.

 

Így például egyes boltok nyolc napig, mások tizennégy napig, vagy tizennégy munkanap leteltéig is biztosítják a visszavételt, de például egy cipő esetében kikötik azt, hogy csak akkor vásárolják vissza, ha az még utcán nem volt hordva. Ezekben az esetekben tehát akár a bontatlan csomagolás megléte is előírható. Ezért érdemes ezekről már előre tájékozódni és adott esetben akár már a vásárláskor rávezettetni ezt a többletvállalást akár a blokkra, hiszen mint tudjuk: „szó elszáll, írás megmarad”. 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.