A fogyasztói bizalom, és a vásárlók megtartása rendkívül fontos a XXI. században már minden cégnek. A felelős és fogyasztóbarát magatartást folytató vállalkozások, már ha csak a legkisebb biztonsági rés is áll fenn, ami az ügyfeleik megkárosításához vezethet, azonnal és a legszigorúbb eszközökkel kell, hogy fellépjenek! Ha pedig ehhez az kell, hogy az SMS-ben más számára történő egyenlegfeltöltési lehetőséget leveszik a szolgáltatások listájáról, akkor ezzel sem szabad várni, hanem haladéktalanul meg kell lépni.

 

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság megtiltotta a Magyar Telekom Nyrt. számára azt, hogy a fogyasztók saját számlájuk terhére SMS-ben egy másik telefon egyenlegét feltölthessék. Ez ugyanis lehetőséget adott bizonyos csalásokra és több fogyasztót is kár ért, amikor hallgatott azokra a csaló telefonhívásokra, amelyekben adategyeztetést kértek vagy kisorsolt nyereményt ígértek.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége tapasztalatai szerint általában is, azok, akik megkárosítják a fogyasztókat, sajnálatos módon sokszor egy lépéssel előbb járnak. Mint bizonyos termékbemutatós cégek, amelyek a nagy médiavisszhang ellenére továbbra is telefonon elcsalják a fogyasztókat egy ingyenes egészségügyi szűrésre, amelyben a fogyasztó vakon megbízik. Mikor azonban ellátogat oda, rájön, hogy termékbemutatón vesz részt, ahol sokszor használhatatlan termékek megvételére veszik rá, neki hamis egészségi eredményeket mutogatva. A „csaló weboldalak” pedig fals ígéretekkel, a kínált termékekkel, szolgáltatásokkal állítólagosan elégedett – és hamis – hozzászólások folyamatos frissítésével, és az aggódó fogyasztóban reményt keltő és meggyőző, de nem igaz állításokkal okoznak kárt.

 

Ugyanilyen az, amikor a fogyasztót azzal keresik fel telefonon, hogy nyert vagy adatokat kérnek tőle különböző szervezetek nevében, és így csalnak ki alkalmanként akár 15.000 Ft-ot az előfizetőktől.

 

A fenti esetekben csak és kizárólag egyetlen megoldás létezhet, és a lehető legszigorúbb eszközökkel kell megakadályozni a tapasztalt visszás gyakorlatokat.

 

A XXI. században, a digitális világban ugyanis a fogyasztói bizalom felértékelődik, hisz akár egymástól több száz és ezer kilométerre lévő, egymás számára ismeretlen fogyasztók és vállalkozások kötnek egymással szerződéseket. A kereskedők, szolgáltatók által használt marketingtechnikák pedig olyan széleskörűek már – és mindig új és új reklámokat, marketing eszközöket találnak ki és alkalmaznak -, hogy a fogyasztók ma már szinte semmin sem csodálkoznak, mert megbíznak az adott kereskedőben.

 

Ezt a fogyasztói bizalmat pedig nem lehet eljátszani.

Még akkor sem, ha például a Magyar Telekom Nyrt. szerint az SMS-ben a havi számla terhére történő egyenlegfeltöltés nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. A fogyasztók biztonságának kockáztatása, és a visszaélések lehetőségének további fenntartása mögött nem állhat egyetlen jogi kiskapu sem. Amikor a fogyasztó szerződik egy szolgáltatóval, akkor úgy gondolja, hogy teljesen biztonságban van, legyen szó akár a nyújtott főszolgáltatásról, akár az azzal együtt járó mellékszolgáltatásokról, és védett az egyes csalásokkal, átverésekkel szemben, mert szakértő, hozzáértő kezekben van.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének határozott álláspontja az, hogy nem lehet megállni az egyes részeredményeknél, amelyek megalkuvást jelentenek a fogyasztók biztonsága szempontjából és a fogyasztók érdekét szolgálja az NMHH határozott döntése, amelyben megtiltotta az SMS-ben történő egyenlegfeltöltést, a csalások teljes körű megelőzése érdekében. Ezt az álláspontot és nézetet pedig a magukat fogyasztóbarátnak mondó szolgáltatóknak is magukévá kell tenniük.

Népszerű gyorsétterem a Blaha Lujza tértől nem messze, kígyózó sorok. A Vásárlók Könyve elfektetve, a pult bal szélén található, alig látható helyen, és azt szinte teljesen eltakarja egy fehér lap. Ez így nem szabályos.

 

Sportszereket áruló forgalmas üzlet, fitnesz központ, nagy forgalmat bonyolító élelmiszer áruházak – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége annak járt utána, hogy eleget tesznek-e a boltok a Vásárlók Könyve kihelyezésére vonatkozó követelményeknek. Azt ugyanis a fogyasztók számára jól látható helyre és könnyen hozzáférhető módon kell kitenni. Tizenkét különböző üzletben jártunk.

 

A fogyasztók egyik legfontosabb alapjoga, hogy panaszuknak hangot adjanak, amennyiben nem elégedettek az üzletben valamilyen termékkel vagy szolgáltatással, vagy akár az eladó magatartásával. Ha pedig a megtett panasz kezelésével nem ért egyet a fogyasztó vagy a kifogást nem lehet azonnal kivizsgálni, úgy a kereskedőnek a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvennie. Sőt annak másolati példányát is át kell adni, ott helyben az üzletben a fogyasztónak.

 

Mit tehet a fogyasztó, ha mégsem kap papírt arról, hogy személyesen, szóbeli panaszt tett a helyszínen?

 

Ilyenkor jön szóba a Vásárlók Könyve, amiről szinte mindenki hallott már, de az erre vonatkozó pontos előírásokkal a fogyasztók nem feltétlenül vannak tisztában. Az kifejezetten arra való, hogy a fogyasztók bármilyen, az üzlet működésével kapcsolatos panaszukat, de akár javaslatukat is abba bejegyezzék. Kifejezetten tilos a fogyasztókat e jogukban megakadályozni vagy befolyásolni. Ha pedig a fogyasztó beírja oda a kifogását, akkor az írásban megtett panasznak is minősül, amire harminc napon belül a kereskedőnek válaszolnia kell! Emellett, az sem mindegy, hogyan helyezik ki azt. Így a Vásárlók Könyvét a fogyasztók számára jól látható, egyszersmind pedig olyan helyre kell tenni, ahol a vásárlók ahhoz könnyen hozzáférhetnek. Így például, nem szabályos az, ha a fogyasztok elől elzárt, eldugott, nem látható helyen van, de ugyanúgy az sem, ha azt ugyan látható helyen, de az üzlet pultja, esetleg pénztára mögött tartják, tehát kizárólag a kereskedő munkatársa számára hozzáférhető módon.

 

Összességében pozitív tapasztalatok, de eltérő tájékoztatási gyakorlatok

 

Meglehetősen vegyes, ám alapjában véve pozitív tapasztalatokra tettünk szert.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a vizsgált, tizenkét különböző üzlet mindegyikében azt tapasztalta, hogy ott – így vagy úgy, de azért mindenhol – kihelyezésre került a Vásárlók Könyve, amely segíti a fogyasztói jogérvényesítés és panasztétel lehetőségét. Egy esetben sem fordult elő tehát olyan helyzet, amikor az átadást kifejezetten, külön kérni kellett volna, hanem az mindig ki volt helyezve. Ez, mint ahogy írtuk, pozitív.

 

Ha már azonban jobban belemegyünk a részletekbe, meglehetősen vegyes a kép. Néhány kivétellel, de a vizsgált üzletek megfeleltek annak a kötelező fogyasztóvédelmi előírásnak, hogy a fogyasztók számára jól látható helyen kell tárolni a Vásárlók Könyvét. Voltak azonban kerülendő kereskedelmi gyakorlatok is egy-két esetben, mint például amikor a Vásárlók Könyve takarásban volt, mert előtte – vagy rá – közvetlenül valamilyen más papírt helyeztek el, amely megnehezítette a nyomtatvány megtalálását. Ezektől eltekintve viszont, a jól láthatóság követelménye általában érvényesült, teljesült és annak az üzletek megfeleltek.

 

Ennél már több fogyasztóvédelmi probléma akadt viszont a könnyen hozzáférhetőség követelményével. A vizsgált üzletek közül nem egy, sőt több is olyan helyen tartotta a Vásárlók Könyvét, ahol a fogyasztók ahhoz csak nagy nehézségek árán, vagy pedig egyáltalán nem férhettek hozzá (mert például a nyomtatvány az előlük teljesen elzárt pult mögött volt). Ezekben az esetekben kizárólag az üzlet személyzetének döntésén múlik, múlhat, hogy kérésre a fogyasztók rendelkezésére bocsátják-e a nyomtatványt, márpedig ez szembemegy az előírásokkal. Így tehát több helyen szemmel ugyan látható, de a fogyasztók előtt elzárt és kizárólag a vállalkozás személyzete által hozzáférhető helyen, azaz a pult mögött tárolták a Vásárlók Könyvét. Egy alkalommal pedig a nyomtatvány túl magasra került kihelyezésre, ahol a vásárlók már nem feltétlenül érik azt el, amennyiben abba be kívánnak írni.

 

Voltak természetesen kiemelkedő és pozitív kereskedői gyakorlatok is, így ki kell emelni azokat az üzleteket, ahol például már be sem kellett menni külön a „vásártérbe”, a termékek, polcok közé, hanem a Vásárlók Könyve kimondottan szembetűnően – és szabad hozzáférést biztosítva – került kihelyezésre. Azaz már rögtön és közvetlenül az üzletbe történő belépést követően, annak bejárata mellett.

 

Ugyancsak pozitív tájékoztatási gyakorlattal találkozott a Szövetség az egyik gyorsétteremlánc üzletében, ahol a Vásárlók Könyve fellelhetőségének jelzésére külön kihelyezett tájékoztató felirat szolgált. Ez jól láthatóan, szembetűnően, nagy betűméretekkel jelezte a pontos helyet, a „VENDÉGKÖNYV” felirattal. Amellett pedig, hogy ott maga a Vásárlók Könyve c. nyomtatvány is jól láthatóan, és a fogyasztók számára hozzáférhető módon került kihelyezésre. Érdekesség viszont, hogy ugyanezen gyorsétteremlánc egy másik üzletében az előzőnek teljesen az ellenkezőjét tapasztaltuk, amikor is a Vásárlók Könyve szinte teljes takarásban volt, és nehezen volt hozzáférhető a fogyasztók számára.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége tapasztalatai összességében pozitívak a Vásárlók Könyve kihelyezését illetően. Azonban tény, hogy a fogyasztóknak maguknak is tudniuk kell az őket megillető panasztétel jogáról és lehetőségéről, annak módjáról, hiszen sok múlik a fogyasztói tudatosságon is, sikerre tudják-e vinni az adott vállalkozással szembeni fogyasztóvédelmi ügyüket. 

Immár több mint két éve, hogy a vállalkozásoknak együtt kell működniük a békéltető testületekkel, ennek köszönhetően a fogyasztóvédelmi vitás ügyek megoldódnak, egyre több egyezség születik. Az érintett cég ugyanis nem utasíthatja vissza a testület eljárását, ha pedig mégis megsértené az együttműködési kötelezettségét, úgy erről értesítik a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

 

A békéltető testületek legfontosabb feladata a fogyasztó és vállalkozás közötti vitás ügyek megoldása, elsősorban egyezség létrehozatala útján, de ennek hiányában is eldöntik az ügyet, mindezt ingyenes és gyors eljárás keretében. A békéltető testületek országszerte elérhetőek: minden megyében és a fővárosban is működnek, a kereskedelmi és iparkamarák mellett.

 

Eljárásukat írásban lehet kezdeményezni, és már az interneten is be lehet adni a kérelmet, elérhetőségeik a www.bekeltetes.hu honlapon találhatóak meg. A testület előtti személyes meghallgatáson történik meg a vitás felek álláspontjainak közelítése, amelyben az eljáró tanács van a fogyasztó és vállalkozás segítségére. A tapasztalatok szerint sokkalta nagyobb arányban van mód az egyezség elérésére azóta, hogy a vállalkozásoknak jelen kell lenniük személyesen is a meghallgatásokon, hiszen immár van kivel egyezkednie személyesen is a fogyasztónak.

 

Az együttműködési kötelezettség keretében először is a cégnek már előzetesen is nyilatkoznia kell a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról írásban, ezt meg kell küldeni a békéltető testület eljáró tanács számára. Egyúttal, a későbbi személyes meghallgatáson olyan személy részvételét kell biztosítani, akit felhatalmaztak arra, hogy egyezséget kössön a fogyasztóval. Fontos, hogy amennyiben a vállalkozásnak a székhelye, telephelye, fióktelepe nem a békéltető testület szerinti megyében (vagy a fővárosi testület esetében a fővárosban) van bejegyezve, úgy az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

 

Amennyiben a cég bármelyik fenti kötelezettségét megsérti, úgy a békéltető testület értesíti erről az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, amely pedig kötelező fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, amelytől még a kis- és középvállalkozások esetében sem lehet eltekinteni.

 

A fentiek eredményeként a fogyasztók minden eddiginél hatékonyabb eljárást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy megoldást találjanak a vállalkozásokkal fennálló fogyasztóvédelmi vitás ügyük megoldására.

 

Meg kell jegyezni azt is, hogy a testületek annál is inkább elérhetőek a fogyasztók számára, hogy a kérelem már online módon is könnyűszerrel benyújtható, ami igazodik a XXI. századi elvárásokhoz és az internet térnyeréséhez.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

Három nagyon fontos dolog, amire érdemes ügyelni az egészséges táplálkozásnál, az élelmiszerben lévő szénhidrátok, zsírok és fehérjék aránya. A sok fehérje egészséges, a sok zsír viszont már nem, így érdemes zsírszegény ételeket ennünk, azonban az is fontos, hogy bizonyos zsírok nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára, ilyen például az Omega-3 zsírsav. A szénhidrátok energiával látnak el minket, azonban a túlzott szénhidrátbevitel nem javallott, hiszen amit a szervezet nem tud felhasználni, azt elraktározza, ez pedig túlsúlyhoz vezethet.

 

Az egészséges étrend összeállításánál ezen kívül fontos ügyelnünk a változatosságra. Így előnyben részesíthetjük és kombinálhatjuk a salátákat, gyümölcsöket és zöldségeket, de egészséges a joghurt is. A kenyér szintén egészséges, de nem érdemes túlzásba vinni azt sem, a sertéshússal még inkább óvatosan kell bánni és helyette minél több szárnyast, halat, rizst és hüvelyeseket érdemes fogyasztani. Hozzá kell tenni, hogy elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele is, különösen nyáron.

 

Az élelmiszerbiztonság kiemelt fontossággal bír: szerepe, hogy a fogyasztók csak olyan élelmiszerekhez juthassanak hozzá, amelyek nem jelentenek veszélyt egészségükre és biztonságosak. Ez a követelmény persze nem csupán a készételekre vonatkozik: rendkívül lényeges, hogy már a termelés során is betartásra kerüljenek az élelmiszerbiztonsági rendelkezések. Ezt a követelményt testesíti meg a „Termőföldtől az asztalig” c. jelmondat, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) kötődik. E hatóságnál is lehet például bejelentéssel élni akkor, ha valaki rossz minőségű vagy már lejárt élelmiszerrel találkozik a boltok polcain.

 

Egy-két fontosabb, további jótanács: ha azt látják a fogyasztók, hogy a fagylaltozóban a pultba kihelyezett fagylaltok olvadtak és jégkristályosak, továbbá a kanálöblítő vizet egy szivacsra ütögetéssel távolítják el az adagoló kanálról, semmi esetre sem szabad ott vásárolni, inkább egy másik fagylaltozót kell keresni! Semmiképp sem higiénikus ugyanis az adagoló kanál ilyen módon történő „tisztán tartása”, valamint az egyszerre olvadt és jégkristályos fagylaltok sem a megfelelő tárolási-hűtési körülményekről árulkodnak.

 

A szalmonella baktériumokról is szólni kell röviden, mivel súlyos megbetegedést okozhatnak. Ezeket a baktériumokat az alapos sütés-főzés és a fertőtlenítés pusztítja csak el. Megbetegítőképes baktérium csíraszám az ételek helytelen kezelése, több órán át és langyos hőmérsékleten zajló tárolása során alakul ki, ezért a megmaradt készételt minél hamarabb le kell hűteni és hűtőbe kell tenni, majd fogyasztása előtt ismét át kell forralni vagy sütni – így előzhető meg a szalmonellás megbetegedés.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Nem vagyunk egyformák és egyes emberek szervezete allergiás lehet bizonyos adalékokra vagy anyagokra. Ha ez fennáll valakinél, annak nagyon óvakodnia kell azoktól az élelmiszerektől, amelyek az előbbi anyagokat tartalmazzák, ugyanis a szervezet által kiváltott reakció akár életveszélyes is lehet a számára. Emiatt kötelező feltüntetni, ha az adott élelmiszer allergén adalékokat vagy nyomokban allergiát kiváltó anyagokat tartalmaz.

 

Az élelmiszerek címkéire ezen kívül még több szigorú előírás is vonatkozik. Így – egyes kivételekkel – nem szerepelhet a címkén olyan állítás, amely arra utal, hogy egy élelmiszer gyógyhatással rendelkezik. Ezen kívül az előállító elérhetőségét is egyértelműen fel kell tüntetni, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy a fogyasztó később panasszal éljen, illetve amennyiben szükséges, további információhoz jusson a termékről.

 

Alapvető fontosságú az is, hogy az élelmiszer milyen összetevőkből áll. Emiatt az összetevőket szintén fel kell feltüntetni (egyes élelmiszerek esetében azonban itt is vannak kivételek), ráadásul az sem mindegy, hogy azt hogyan teszik meg, mivel tömeg szerint csökkenő sorrendben szükséges szerepeltetni ezeket a címkén.

 

Abban az esetben, ha az élelmiszer a jellege miatt speciális tárolást vagy felhasználást igényel, akkor a címkén szerepeltetni kell az erre vonatkozó előírásokat is.

 

Látható tehát, hogy – mint minden más esetben – az élelmiszerek kapcsán is fontos a megfelelő fogyasztói tudatosság: a Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek csomagolásáról egy sor olyan információ tudható meg, amely a megalapozott vásárlói döntést segíti.

 

2016. december 13-tól a kötelezően feltüntetendő adatok a következőek az előrecsomagolt élelmiszerek legtöbbje esetében:

 

– az élelmiszer neve,

– nettó mennyisége, összetevőinek felsorolása (csökkenő mennyiségi sorrendben),

– minden olyan allergiát okozó anyag, amelyet felhasználtak az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél, és a késztermékben jelen van,

– fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejének lejárati dátuma,

– a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek,

– a termék előállítójának vagy forgalmazójának neve és címe,

– eredet vagy származás helye, amennyiben ennek hiánya megtévesztheti a fogyasztót,

– szükség esetén felhasználási útmutató,

– az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetében a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban,

-tápértékjelölés.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Mindennapjaink során alapvető szükségleteinket pótoljuk akkor, amikor élelmiszert veszünk magunkhoz, hiszen az élelmiszerek látják el testünket kellő energiával a mindennapi feladatok elvégzéséhez. Egészségünk szempontjából korántsem mindegy viszont, hogy milyen minőségű élelmiszert fogyasztunk.

 

Ahhoz azonban, hogy el tudjunk igazodni a mai élelmiszerek kavalkádjában, segítségre van szükségünk. Ezt a segítséget adja meg számunkra a címke, amely rengeteg hasznos és fontos dolgot tartalmaz az adott élelmiszerre vonatkozólag. Vannak köztük olyan információk is, melyek alapvető fontosságúak egészségünk számára és amelyekre emiatt fokozottan kell figyelnünk.

 

Nagyon fontos és emiatt fel is kell tüntetni az élelmiszeren a minőség megőrzésének idejét, azaz azt, hogy meddig fogyasztható. Mindig nézzük meg tehát a boltban az élelmiszer minőségmegőrzési idejét, azt ellenőrizzük!

 

Fokozottan igaz ez arra az esetre, amikor valakitől kapjuk az élelmiszert és nem pedig a boltban vásároljuk. Ekkor ugyanis nem lehetünk biztosak abban, hogy azt mikor vásárolták pontosan, így csak a minőség megőrzésének ideje szolgál számunkra tájékoztatásul, hogy meddig fogyaszthatjuk el az adott élelmiszert. Ha pedig olyan élelmiszerrel találkozunk, melynek a „szavatossági ideje” (ahogy azt a hétköznapokban mondják) már lejárt, akkor azt semmiképp se fogyasszuk el!

 

Különbséget kell tenni egyúttal a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő között is, hiszen e kettő fogalom nem ugyanazt jelenti. A minőségmegőrzési idő az az időpont, vagy időtartam, ameddig az élelmiszer (megfelelően tárolva) eredeti minőségét, egyedi tulajdonságait megőrzi.

 

Ezzel szemben azoknál az élelmiszereknél, amelyek mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandóak, és ezért már rövid idő elteltével is valószínűleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett már a fogyaszthatósági időt kell feltüntetni.

 

Ez tehát azt jelenti, hogy jelentős élelmiszerbiztonsági kockázattal jár, ha valaki a feltüntetett fogyaszthatósági idő lejártát követően mégis elfogyasztja az adott élelmiszert!

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Tartós fogyasztási cikkek, javító-karbantartó szolgáltatások, új lakások – a vállalkozásoknak több esetben is kötelező jótállást kell vállalniuk az általuk eladott dolgokra vagy a nyújtott szolgáltatásokra. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

 

A jótállás (garancia) nem jelent mást, mint hogy a vállalkozás lényegében „jótáll” azért, hogy az általa nyújtott szolgáltatás vagy az általa eladott termék jó minőségű és felelősséget vállal arra az esetre, ha esetleg kiderülne, hogy hibás volt az adott árucikk vagy szolgáltatás.

 

A gyakorlatban pedig ez már úgy nyilvánul meg, hogy a jótállási idő alatti előjövő hibánál a vállalkozásnak bizonyítania kell, miszerint az átadáskor a termék vagy szolgáltatás hibátlan volt, és a hiba oka csak később keletkezett. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó megalapozottan követelheti elsősorban az ingyenes kijavítást vagy kicserélést (szolgáltatás esetében ez a szolgáltatás újbóli elvégzését jelenti), ennek hiányában pedig vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítésére tarthat igényt.

 

A jótállásnak egyébként több formája is van, egyrészt alapulhat önkéntes vállaláson vagy jogszabályon (ez utóbbi esetben beszélünk kötelező jótállásról). Míg az első esetben a kereskedő saját döntésén múlik, hogy biztosítja a jótállást, úgy a másodikban jogszabály kötelezi a vállalkozást a jótállás vállalására.

 

1.A fogyasztók a kötelező jótállás formái közül leggyakrabban a tartós fogyasztási cikkek esetében találkoznak, amikor is egyéves kötelező jótállást kell a vállalkozásnak vállalnia bizonyos árucikkekre. Azok tartoznak ide, amelyeket tipikusan tartós használatra rendeltek, és az áruk meghatározott eladási ár felett van. Számtalan termékfajta ide tartozik, mint például a villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10.000 Ft eladási ár felett (például: mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kávéfőző, vízforraló, stb), de ide soroljuk az említett ár feletti gázkészülékeket, motoros kerti gépeket, egészségmegőrző termékeket, mobiltelefonokat, monitorokat, laptopokat, fényképezőgépeket, és a sort még folytatni lehetne.

 

Ezeknek az esetében a kötelező jótállás ideje egy év, ez alatt az idő alatt a vállalkozást a már korábban említett bizonyítási kötelezettség terheli, ha a termék meghibásodik. A jótállást a kapott jótállási jeggyel, ennek hiányában pedig a kapott számlával-nyugtával lehet érvényesíteni, feltéve, ha a termék tulajdonosa fogyasztónak minősül (azaz magánszemélynek, és nem vállalkozásnak).

 

2. A fogyasztók előtt kevésbé ismert, de jó tudni, hogy az egyes javító-karbantartó szolgáltatások esetében a vállalkozásokat ugyancsak kötelező jótállás terheli, ha a szolgáltatás díja a húszezer forintot meghaladja (az ÁFA-t és az anyagköltséget is magában foglaló díjat kell itt alapul venni). A kötelező jótállás ideje ilyenkor hat hónap, és a következő típusú szolgáltatásokra terjed ki: lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások, háztartási gépek és készülékek javítása, barkács- és kerti szerszámok javítása, személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása, audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása, gyógyászati segédeszközök javítása, telefon- és telefax-berendezések javítása, hangszerek javítása, órák javítása.

 

Amennyiben a fogyasztó által igénybe vett szolgáltatás a fenti körbe tartozik és ára meghaladja a jelzett húszezer forintot, úgy a vállalkozás jótállási jegyet köteles a fogyasztónak átadni, amelyen fel kell tüntetni például a cég nevét és címét, az elvégzett szolgáltatás megnevezését, a szolgáltatás díját, vagy éppen a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat is. Fontos, hogy ha esetleg elmaradna a jótállási jegy átadása vagy pedig azt a vállalkozás szabálytalanul állítja ki, úgy attól még ugyanúgy érvényes a jótállás. Ilyen esetben a fogyasztó az átvett összegről szóló bizonylattal (számla-nyugta) tudja a jótállási jogait érvényesíteni.

 

Ha a nyújtott szolgáltatással probléma adódik (például hat hónapon belül a kijavított gázkazán újra elromlik), és a fogyasztó bejelenti a jótállási igényt a vállalkozásnak, úgy arról az utóbbinak jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyben rögzíteni kell a fogyasztó nevét, címét, és többek között a hiba leírását is. A jegyzőkönyvből egy példányt át kell adni a fogyasztónak ilyenkor.

 

3. Végül a kötelező jótállás harmadik típusa az újonnan épített lakásokra és lakóépületekre, valamint azok meghatározott épületszerkezeteire, és többek között azok bizonyos berendezéseinek beépítésére és helyiségeire vonatkozó jótállás. Ez esetben a garancianyújtás azt a vállalkozást terheli, amely a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére köteles.

 

A szerint, hogy éppen pontosan milyen épületberendezésről vagy épületrészről van szó, a kötelező jótállás ideje ez esetben három, öt vagy tíz évig terjedhet, és azt a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától kell számolni. Új lakásoknál a jótállási jegyet, fontos, hogy külön-külön kell kiállítani, ezek tartalmazzák többek között a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, vagy éppen a jótállás alapján érvényesíthető jogokat is.

 

Fontos szabály még, hogy ha sor kerül a jótállási igény bejelentésére, úgy a vállalkozásnak azt tizenöt napon belül meg kell vizsgálnia és a javítást, cserét, illetve a munkát úgy kell elvégeznie, hogy az ne akadályozza a lakóépület vagy a lakás használatát.

 

Összegezve, a fogyasztókat többletvédelem illeti meg több különböző esetben is, amelyben kötelező jótállást érvényesíthetnek a vállalkozásokkal szemben.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

 

A fogyasztó internetről rendelt meg egy kétszázezer forintos televíziót, amely azonban három héttel később meghibásodott, a panaszát pedig elutasították. „A képernyőn sérülést fedeztünk fel, a garanciát megvontuk.” – szólt a vállalkozás válasza. A békéltető testület a vitás ügyben a fogyasztónak adott igazat, hiszen a televízióra kötelező egyéves garancia (jótállás) vonatkozott, amit nem lehet csak úgy megvonni.

 

A fenti esetben a vállalkozás tévedett, hiszen bizonyos termékekre kötelező, egyéves jótállás (hétköznapi néven: garancia) vonatkozik. Maga a jótállás azt jelenti, hogy a vállalkozás a jótállási időn belül előjött hiba miatt csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ellenkező esetben ugyanis köteles teljesíteni a fogyasztónak a hiba miatti igényét, ami elsősorban kijavítás vagy kicserélés lehet, ennek hiányában pedig vételár leszállítás vagy a teljes vételár visszafizetése.

 

Az említett, kötelező egyéves jótállás azokra a termékekre vonatkozik, amelyek tartós fogyasztási cikknek minősülnek. Ide tartoznak egyes árucikkek, amelyeket tartós használatra rendeltek, bizonyos eladási ár felett, mint például a 10.000 feletti laptopok, órák, számítógépek, MP4-lejátszók. Amikor a vásárlás tárgyát ilyen termék képezi, akkor a kötelező egyéves jótállást nem lehet csak úgy megvonni vagy feltételhez kötni, hanem az jogszabály folytán jár. Ez alól csupán egyetlenegy eset a kivétel, mégpedig az, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a vállalkozás által megszabott feltétel teljesítése nem jelent a fogyasztó számára aránytalan terhet. Ilyen lehet, ha egy gáztűzhelyről van szó, hiszen annak üzembe helyezése már olyan szakértelmet kíván meg, amellyel a fogyasztók rendszerint nem rendelkeznek, épp ezért pedig itt a garancia ahhoz köthető, hogy a tűzhelyt például szakember kösse be.

 

Meg kell jegyezni egyébként azt is, hogy a jótállás (garancia) másik formája az, amikor a kereskedőt semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy jótállást vállaljon, ugyanakkor azt mégis megteszi annak érdekében, hogy fogyasztóbarát magatartást tanúsítson. Fontos viszont, hogy ilyenkor a garancia már feltételhez köthető. Ennek egyik gyakorlati példája lehet, amikor egy matracra a gyártó huszonöt év jótállást vállal önként, azzal a feltétellel, hogy az nem terjed ki a nem rendeltetésszerű tisztítás folytán előállt hibákra.

 

Visszatérve a szóban forgó békéltető testületi ügyhöz, egyébként ott az is kiderült, hogy a vállalkozás a már említett, kötelező jótállás folytán fennálló bizonyítási kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget. Ugyanis, semmilyen vizsgálatot nem végzett el arra vonatkozóan, hogy kiderítse a hiba okát, vagy hogy feltárja azt, miszerint a meghibásodásra a vásárlás előtt vagy azt követően kerülhetett sor.

 

A szóban forgó készülék baja az volt ugyanis, hogy annak menürendszere lefagyott, márpedig az, hogy a képernyőn egy karcot fedeztek fel (ráadásul azt a fogyasztó sérülésmentesen csomagolta be és küldte vissza a vállalkozásnak), még egyáltalán nem ad magyarázatot a fogyasztó által jelzett hibára, így arra, hogy a menürendszer nem működik. Mivel pedig a vállalkozás az említettek szerint egyáltalán nem mentette ki magát a jótállási felelősség alól, a fogyasztó jogosult volt arra, hogy ingyenesen javítsák, ennek hiányában pedig cseréljék, ha pedig erre sem kerül sor, akkor adják vissza a tévé teljes vételárát a fogyasztónak.

 

A békéltető testület eljáró tanácsa pedig még azt is megjegyezte, hogy a jótállási kötelezettség objektív felelősségi forma, amely mindenfajta meghibásodásra kiterjed, azaz ilyenkor a vállalkozásnak bizonyítani kell, illetve kellett volna, hogy a képernyőn található karc okozta az árucikk hibáját (azaz a menürendszer lefagyását). Épp ezért megalapozott volt a fogyasztó igénye.

 

Egyébként pedig az is nagy jelentőséggel bír, hogy a jótállás esetében a bizonyítási kötelezettség alóli kimentést nem eredményezhet magának a forgalmazónak, a gyártónak vagy a szerviznek a „szakvéleménye”, hiszen ezeket a szereplőket gazdasági érdek fűzi ahhoz, hogy elutasítsák a fogyasztó igényét. Ebből kifolyólag az általuk kiadott dokumentum nem tekinthető függetlennek. 

 

Következésképp pedig, a jótállási kötelezettség alóli kimentés érdekében független szakértői véleményre van szükség. 

 

Nem árt tehát, ha a fogyasztók tudatosan járnak el és nem hagyják annyiban a fent bemutatott példához hasonló eseteket. Ilyenkor az ingyenes, és gyors békéltető testületi eljárás kínál megoldási lehetőséget a vitás üggyel érintett vállalkozással való megegyezésre, de ha egyezségre nem kerül sor, akkor is a testület eldönti az ügyet.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A fogyasztó százezer forintos kávéfőzőt vásárolt, ami nem sokkal a vásárlást követően elromlott. Hiába javították azt később öt alkalommal, a vállalkozás továbbra is csak javítani volt hajlandó. Holott a fogyasztó jogosult volt a cserére, hiszen számára már jelentős sérelmet okozott, hogy nem tudja használni a megvett terméket – mondta ki a békéltető testület eljáró tanácsa. A fogyasztókat különleges jogok illetik meg, ha a megvett árucikk elromlik!  

 

Fontos, hogy a fentiek nem vonatkoznak arra az esetre, ha a termékkel csak annyi a probléma, hogy „nem tetszik” például a színe, vagy a megajándékozott számára nem jó a mérete. Ilyenkor ugyanis nem beszélhetünk hibás árucikkről, tehát azt a kereskedő nem köteles visszavenni. Persze előfordulhat, hogy saját vállalása alapján a vállalkozás megígéri, hogy még az előző esetekben is például kicseréli az árucikket: ilyenkor érdemes ezt az ígéretet rávezettetni a termékről kapott nyugtára-számlára.

 

Ha viszont a termék például elromlik, be sem kapcsol, nem működik, tehát nem lehet használni (egy ruhánál ilyen lehet az az eset, ha az anyaga elszakad vagy foszlik), egyszóval, hibás, akkor a fogyasztókat az említettek szerint különleges jogok illetik meg. E szerint pedig kérhetik a kereskedőtől elsősorban azt, hogy ingyenesen javítsa ki vagy cserélje a terméket, ha pedig az előzőek teljesítése lehetetlen vagy ezt a kereskedő nem vállalja, akkor jogosulttá válhat a fogyasztó a vételár leszállítására vagy a teljes vételár visszafizetésére, illetve akár arra, hogy a kereskedő költségére kijavítsa vagy kijavíttassa a terméket.

 

Ezekkel a jogokkal a termék megvásárlásától számított két évig élhet a fogyasztó a kereskedővel szemben (de használt termékek esetében is legalább egy évig, ha pedig ingatlanról van szó, úgy öt évig).

 

Ugyanakkor, közel sem mindegy, hogy a két éven belül is a hiba pontosan mikor jött elő. Ugyanis a vásárlástól számított hat hónapon belüli hiba esetén a fogyasztók még kedvezőbb helyzetben vannak. Ekkor ugyanis úgy kell tekinteni, hogy az árucikk már eleve a megvásárláskor hibás volt, ha pedig a vállalkozás nem bizonyítja be ennek az ellenkezőjét, úgy megalapozott lehet a fogyasztó igénye.

 

Fontos viszont, hogy hat hónapon túli hibánál (a két évet tekintve tehát a még hátralévő másfél évben előjött hiba esete tartozik ide) már a fogyasztónak kell bizonyítani, hogy eleve hibás terméket kapott. Ellenkező esetben a panasza megalapozatlan. 

 

Szólni kell ugyanakkor azokról az esetekről, amikor a vállalkozás nem hajlandó eleget tenni a fogyasztó csereigényének vagy annak, hogy a pénzt visszakérje. Tény: a fogyasztó nem kérheti vissza az előbb említettek szerint rögtön a kifizetett vételárat, hanem ha a vállalkozás javítani vagy cserélni tudja a terméket, akkor azt (a csere és javítás közül is azt, amelyik a vállalkozás számára olcsóbb megoldást jelent) köteles elfogadni.

 

Természetesen nem tartozik ide viszont az a bevezetőben említett eset, amelyben egy százezer forintos kávéfőzőről volt szó, és amelyet a vállalkozás sikertelenül javított ki, öt alkalommal is. Ilyenkor figyelembe kell venni ugyanis a fogyasztó érdekeit és a javítást úgy kell elvégezni, hogy ne okozzon aránytalan érdeksérelmet. A fenti esetben épp ezért tehát már megalapozott volt a fogyasztó csereigénye, ha pedig a cserét sem teljesíti a vállalkozás, úgy az, hogy a teljes kifizetett pénzt visszakövetelje, figyelemmel az elhúzódó javításra.

 

Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy előfordulnak például olyan esetek, amelyekben egy-egy cég akár több hónapig sem tudja kijavítani az adott terméket: márpedig ezekben az esetekben szintén megalapozott lehet emiatt már a cserére, illetve a vételár visszafizetésére vonatkozó igény. Különösen, hogy a fogyasztóvédelmi előírások szerint is, a vállalkozásnak törekednie kell a tizenöt napon belül történő kijavításra vagy kicserélésre.  

 

Amennyiben a fogyasztó a hibás termék miatt panaszt tesz, fontos, hogy birtokában legyen a termékről kapott bizonylatnak (számla-nyugta), hiszen neki kell bizonyítani a szerződés megtörténtét. Erre pedig éppen a vásárlásról kapott blokk alkalmas. Szintén lényeges, hogy ha észrevesszük a hibát, úgy azonnal jelentsük be az érintett vállalkozásnak, mivel ha ezt mégsem tesszük meg, az már a mi felelősségünk. Meg kell jegyezni azonban, hogy ha a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül kerül sor a bejelentésre, akkor még időben vagyunk – a fogyasztóvédelmi előírások szerint. Ilyenkor a fogyasztó kifogásáról a vállalkozásnak mindenképpen jegyzőkönyvet kell felvennie, amely tartalmazza például a fogyasztó nevét és címét, a termék nevét, vételárát és többek között a hiba leírását, valamint azt, hogy a fogyasztó mit szeretne, például kijavítást vagy kicserélést. Egyúttal a felvett jegyzőkönyv egy példányáról a fogyasztónak át kell adni egy másolatot is.

 

Előfordulhat természetesen olyan eset is, amelyben rögtön az eladó ott helyben nem tudja megmondani, hogy teljesítik-e a fogyasztó kérését, ilyenkor a válaszról legkésőbb öt munkanapon belül, igazolható módon kell értesíteni a fogyasztót.

 

Ha esetleg a fogyasztó igényének a vállalkozás nem tesz eleget és azt elutasítja, úgy a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez lehet fordulni a vita ingyenes és gyors megoldása érdekében. Amennyiben pedig az ügy például azzal kapcsolatos, hogy a vállalkozás nem vett fel a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet vagy más, kötelező fogyasztóvédelmi előírás megsértésével függ össze, úgy a járási hivatalok szervezetében működő, elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságnál lehet bejelentést tenni.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Napjainkban a fogyasztókat a vállalkozások szinte bombázzák a különböző hirdetésekkel, reklámokkal, információkkal. Sokszor meg is kérdőjelezik ezek tartalmát, és a fogyasztók ma már sokkal tudatosabbak. Például nem feltétlenül hiszik el egy meghirdetett akciónál, hogy ott ténylegesen árleszállítás történt és az internet segítségével ellenőrzik is akár ezt az állítást.

 

Amikor a fogyasztók számára valamilyen megtévesztő információt közölnek vagy éppen elhallgatnak egy adott termék vagy szolgáltatás reklámjakor egy lényeges információt az áruval kapcsolatban, ott könnyen felmerülhet az, hogy az adott kereskedő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsít. Márpedig ez tilos.

 

Tisztességtelennek akkor számít egy kereskedelmi gyakorlat, ha a kereskedő nem az elvárható szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelő elvárható gondossággal jár el és ez csorbítja a fogyasztónak azt a lehetőségét, hogy az áruval kapcsolatos tájékozott döntést hozzon, és ezzel a fogyasztót olyan döntésre készteti, amit nem hozott volna meg, vagy épp erre alkalmas volt. Látható tehát, hogy rendkívül sokféle kereskedelmi magatartás idetartozhat, ennek megfelelően mindig, esetről esetre kell és lehet csak eldönteni, hogy adott esetben a kereskedő megsértette-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. Ezt, hogy sor került-e jogsértésre, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja.

 

Vannak olyan kereskedelmi gyakorlatok, amelyek szintén tiltottak, ilyennek számítanak például a kifejezetten megtévesztő vagy agresszív gyakorlatok. Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz a fogyasztó számára vagy pedig valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az adott árucikk egy lényeges tulajdonsága tekintetében. Ilyen lényeges tulajdonság vagy jellemző lehet például az árucikk származási helye és eredete. Agresszív kereskedelmi gyakorlatoknak azok a gyakorlatok minősülnek, amelyek például pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással jelentősen korlátozzák a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási szabadságát, illetve a tájékozott döntés meghozatalát, vagy erre alkalmasak.

 

Végül pedig említést kell tennünk azokról a kereskedelmi gyakorlatokról, amelyek mindig tisztességtelennek minősülnek, ennél fogva pedig tiltottak. Ilyennek számít például, ha valaki úgy reklámoz egy 10.000 Ft feletti laptopot, hogy arra csak most, egyéves garanciát biztosít, ugyanis ezt nem saját maga biztosítja önként, hanem a kereskedőket erre Magyarországon jogszabály kötelezi. Szintén tisztességtelen, ha például egy vállalkozás valótlan tartalmú hirdetéssel ösztönzi vásárlásra a fogyasztókat, és nem igaz, hogy már másnap beszünteti a tevékenységét. De ugyanúgy az is tisztességtelen, ha a kereskedő azt állítja, hogy az adott áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést vagy például, ha valótlanul állítja, hogy bizonyos termék alkalmas a betegségek meggyógyítására.

 

Épp a fentiek miatt, érdemes a fogyasztóknak óvatosan és a kellő tudatossággal kezelniük a számukra közvetített kereskedelmi információkat, így különösen azokat a kereskedelmi gyakorlatokat, amelyekkel az interneten találkoznak.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.