Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete 2018. július 19-én a Novotel Budapest Danube Hotelben

Új megállapodás a fogyasztói érdekekért címmel

Nemzeti fogyasztói párbeszédet tart.

 

Az esemény programja:

12.00   Ebéd és regisztráció

13.15   Köszöntő
Perger István, Képviseletvezető-helyettes, Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

13.20   Az" Új megállapodás a fogyasztói érdekekért" cimű intézkedéscsomag főbb pontjai : Mit tesz az Európai Bizottság a Fogyasztókért?",
Francisco Fonseca Morillo, Főigazgató-helyettes, Európai Bizottság  Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság

13.45   Bevezető előadás
Keszthelyi Nikoletta, fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium

14.00   Kávészünet, lehetőség rövid interjúk készítésére

14.15   " Az" Új megállapodás a fogyasztói érdekekért"  magyar nézőpontból,  az EU fogyasztóvédelmi politikájának jövője ", kerekasztal beszélgetés.

Paneltagok:

·         Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit tanszékvezető egyetemi tanár, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja

 

·         Horváth Zsuzsanna, a Bács-Kiskun Megyei Békéltető testület elnöke

 

·         Megyeri Nóra, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi referense

 

·         Dr. Tóth Gábor a Budapest Főváros Kormányhivatal osztályvezetője

 

·         Dr. Hajnal Zsolt a Hajdú-Bihar Megyei Békéltető Testület elnöke, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének az elnöke, egyetemi oktató

 

·         Székely Gergely az Ecommerce Hungary Szabályozási Munkacsoportjának vezetője

 

·         Dr. Nagy Attila az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság , Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgató-helyettese

 

·         Haraszti Anikó, Tudatos Vásárlók Egyesülete

 

·         dr. Korcsog Tamás, jogtanácsos, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

 

 

Moderátor:  Perger István, Képviseletvezető-helyettes, Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

A beszélgetést követően a résztvevők feltehetik kérdéseiket a paneltagoknak.

15.30   Következtetések
Francisco Fonseca Morillo, Főigazgató-helyettes, Európai Bizottság, Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság

15.45   Esemény vége

 Nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé kerül a gyermek. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvós táborokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig szintén széles skálán mozognak.

A legnagyobb hiányosság, amivel napi szinten lehet találkozni, hogy nincs meghatározva, ki lehet táboroztató, nincsen személyi feltételhez kötve a tábor szervezése, hanem jelenleg bárki, bárhol szervezhet tábort, ha maga a táborhely megfelel a feltételeknek. Ezért nagyon fontos, hogy minél több helyről megpróbáljunk információt gyűjteni az adott táborról, akár személyesen is meggyőződjünk a körülményekről, személyesen találkozzunk a tábor szervezőjével. Próbáljunk a közösségi oldalakon másoktól is informálódni, akik már részt vettek a kiszemelt programokon.

A másik fontos kérdéskör, hogy valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak hangzatos nevekkel történik a hirdetés, azonban valós szolgáltatás nincs mögötte.

 

Több esetről számoltak be a fogyasztók, mely szerint a beígért program teljes egészében elmaradt, a napi négyszeri étkezésből, csak kettőt kaptak a gyerekek, a kézműves foglalkozásokon csak úgy vehettek részt, ha vittek magukkal felszerelést, pedig erről előzetesen nem volt tájékoztatás.

Vagy olyan extrém eset is előfordult, hogy az ingyenesnek hirdetett programért a helyszínen mégis fizetni kellett.

Ezek sajnos csak utólag derülnek ki, azonban ha valóban nem megfelelő szolgáltatást nyújtott a tábor, akkor árleszállítást lehet követelni a táboroztatótól, végső esetben pedig békéltető testülethez lehet fordulni. Ennek alapvető feltétele, hogy tudjuk bizonyítani milyen szolgáltatást ígért a tábor, mennyi vételárat fizettünk ki, tehát mindenképpen érdemes szerződést kötni a táboroztatóval, amiben rögzítésre kerülnek ezek az alapvető feltételek, vagy legalább a szórólapot eltenni, a hirdetést tartalmazó weboldalt lementeni.

Összességében a gyermektáborozatás helyzete még mindig nem megnyugtató Magyarországon, nincs egységes rendszer, és törvényi szabályozás sem arról, hogy milyen feltéteknek kell megfelelnie egy táboroztatónak.

Legyünk tehát nagyon körültekintőek, kössünk írásban szerződést, próbáljunk meg minél több információt beszerezni a táborról, táboroztatóról. A gyerekek szempontjából pedig jó ötlet lehet osztálytársakkal közösen táborozni, hiszen akkor legalább azzal nem kell megküzdenie a gyermeknek, hogy teljes idegen helyen van, ahol senkit sem ismer.

1.Lónyay Menyhért Baptista Szakgimnázium és Szakközépiskola (4800 Vásárosnamény, Kossuth Lajos út 9.C.)

2.Egri Dobó István Gimnázium (3300 Eger, Széchenyi István u. 19.)

3.Győri Szolgáltatási SZC Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (9025 Győr, Kossuth Lajos utca 22/A.)

4.Szolnok Városi Kollégium Bán Úti Tagintézménye (5000 Szolnok, Baross Gábor utca 68.)

Itt a nyaralási szezon, és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez érkezett panaszok szerint a légitársaságok még mindig nem hajlandók fizetni a jogszabály szerint járó kártalanítást az utasoknak járattörlés vagy hosszú késés esetén. Ezen kívül nem tesznek eleget segítségnyújtási kötelezettségüknek sem.

Az utasoknak kártalanítás jár a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) szerint.

 

Az Európai Bíróság már több ízben értelmezte kötelező ítéleteiben az EK rendelet előírásait: A késéssel érintett járatok utasait a törölt járatok utasaihoz hasonlóknak lehet tekinteni a kártalanítás iránti jog alkalmazása szempontjából, és hivatkozhatnak kártalanítás iránti jogra, amennyiben a késéssel érintett légi járat következtében háromórás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek, vagyis ha végső célállomásukat a légi fuvarozó által eredetileg tervezetthez képest három vagy több órával később érik el.

 

A kimentési okok között a műszaki meghibásodásra automatikusan nem lehet alappal hivatkozni, a légi jármű járattörlést vagy késést eredményező műszaki hibája ugyanis a bíróság ítélete szerint nem tartozik a „rendkívüli körülmények” fogalmába, kivéve ha e hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek.  A légi személyszállítási szolgáltatásnak ugyanis – jellege folytán – a műszaki hiba természetes velejárója lehet, amelynek felmerülésével a légi fuvarozónak számolnia kell és emiatt a hibáért fennálló felelőssége is fokozott. 

 

Milyen rendkívüli körülmények merülhetnek fel? Például rossz időjárási viszonyok, madárrajjal való ütközés, azonban ezekben az esetekben sem elég csupán hivatkozni ezekre a körülményekre. Az uniós fogyasztóvédelmi előírások szerint ezek fennállását bizonyítani is kell a légitársaságoknak.

 

Nemrégiben előfordult olyan eset, amikor a repülőnek betört a szélvédője (műszaki meghibásodás), vagy nem Budapesten az eredeti célállomáson, hanem Debrecenben vagy Bécsben szállt le. Ezekben az esetekben sem lehet magukra hagyni az utasokat. A légijárat üzemeltetője köteles a célállomásra eljuttatni az utasokat, akár más légijárattal, akár alternatív megoldással (busszal), és ezért további költségeket nem számíthat fel.

 

Milyen segítség illeti meg az utasokat? Az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell rendelkezésre bocsátani, emellett a fogyasztóknak joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésre. Ezen kívül szállást is biztosítani kell, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.

Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szálloda elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére.

 

Kártalanításhoz való jog mértéke a repülőút hosszától függ, 250-600 EUR összegre lehetnek jogosultak. A távolság meghatározásánál azt az utolsó célállomást kell alapul venni, amelynél a beszállás visszautasítása vagy a járat törlése miatt az utas érkezése késik a menetrend szerinti időponthoz képest.

 

Tapasztalataink szerint automatikusan nem nyújtják ezeket a szolgáltatásokat a légi fuvarozók, így azokat a repülőtéren kérni kell. Ugyanígy a kártalanítási igényt is érdemes minél hamarabb benyújtani, mert csak kérésre fizetnek, illetve ha még így sem hajlandók eleget tenni jogszabályi kötelezettségüknek, akkor mindenképpen érdemes békéltető testülethez fordulnia a fogyasztóknak.

Itt a nyaralási szezon, és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez érkezett panaszok szerint a légitársaságok még mindig nem hajlandók fizetni a jogszabály szerint járó kártalanítást az utasoknak járattörlés vagy hosszú késés esetén. Ezen kívül nem tesznek eleget segítségnyújtási kötelezettségüknek sem.

 

Az utasoknak kártalanítás jár a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) szerint.

 

Az Európai Bíróság már több ízben értelmezte kötelező ítéleteiben az EK rendelet előírásait: A késéssel érintett járatok utasait a törölt járatok utasaihoz hasonlóknak lehet tekinteni a kártalanítás iránti jog alkalmazása szempontjából, és hivatkozhatnak kártalanítás iránti jogra, amennyiben a késéssel érintett légi járat következtében háromórás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek, vagyis ha végső célállomásukat a légi fuvarozó által eredetileg tervezetthez képest három vagy több órával később érik el.

 

A kimentési okok között a műszaki meghibásodásra automatikusan nem lehet alappal hivatkozni, a légi jármű járattörlést vagy késést eredményező műszaki hibája ugyanis a bíróság ítélete szerint nem tartozik a „rendkívüli körülmények” fogalmába, kivéve ha e hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek.  A légi személyszállítási szolgáltatásnak ugyanis – jellege folytán – a műszaki hiba természetes velejárója lehet, amelynek felmerülésével a légi fuvarozónak számolnia kell és emiatt a hibáért fennálló felelőssége is fokozott. 

 

Milyen rendkívüli körülmények merülhetnek fel? Például rossz időjárási viszonyok, madárrajjal való ütközés, azonban ezekben az esetekben sem elég csupán hivatkozni ezekre a körülményekre. Az uniós fogyasztóvédelmi előírások szerint ezek fennállását bizonyítani is kell a légitársaságoknak.

 

Nemrégiben előfordult olyan eset, amikor a repülőnek betört a szélvédője (műszaki meghibásodás), vagy nem Budapesten az eredeti célállomáson, hanem Debrecenben vagy Bécsben szállt le. Ezekben az esetekben sem lehet magukra hagyni az utasokat. A légijárat üzemeltetője köteles a célállomásra eljuttatni az utasokat, akár más légijárattal, akár alternatív megoldással (busszal), és ezért további költségeket nem számíthat fel.

 

Milyen segítség illeti meg az utasokat? Az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell rendelkezésre bocsátani, emellett a fogyasztóknak joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésre. Ezen kívül szállást is biztosítani kell, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.

Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szálloda elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére.

 

Kártalanításhoz való jog mértéke a repülőút hosszától függ, 250-600 EUR összegre lehetnek jogosultak. A távolság meghatározásánál azt az utolsó célállomást kell alapul venni, amelynél a beszállás visszautasítása vagy a járat törlése miatt az utas érkezése késik a menetrend szerinti időponthoz képest.

 

Tapasztalataink szerint automatikusan nem nyújtják ezeket a szolgáltatásokat a légi fuvarozók, így azokat a repülőtéren kérni kell. Ugyanígy a kártalanítási igényt is érdemes minél hamarabb benyújtani, mert csak kérésre fizetnek, illetve ha még így sem hajlandók eleget tenni jogszabályi kötelezettségüknek, akkor mindenképpen érdemes békéltető testülethez fordulnia a fogyasztóknak.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján megjelentek a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2018. évi támogatásáról szóló eredmények.  A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és tagszervezetei is részesültek ugyan támogatásban. Azonban az is jól látszik a többi támogatást nyert szervezet felsorolását elolvasva, hogy a fogyasztóvédelmi tevékenységet folytató szervezetek köre felhígult és e szakmai területtel ma már szinte bárki foglalkozhat.

A hír szerint az FV-I-18 kategória kód kapcsán a beérkezett 23 darab érvényes pályázatból az Innovációs és Technológiai Minisztérium 16 darab pályázatot részesített támogatásban, összesen 49.000.000,- Ft értékben, a FEOSZ, illetve több tagszervezete is részesült támogatásban. A másik, azaz az FV-II-18 kategória kód esetében pedig a beérkezett 17 darab érvényes pályázatból 12 darab pályázatot részesített támogatásban a minisztérium, ott összesen 28.717.000,- Ft értékben, a FEOSZ, illetve tagszervezeti nem részesültek támogatásban, és látva a támogatottak listáját kénytelen megdöbbenésének is hangot adni a Szövetség.

 

Legutóbb két évvel ezelőtt hívtuk fel a figyelmet arra, hogy kivéreztetik a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket, és sajnos látva a mostani pályázati eredményeket, a tendencia továbbra sem javult.

 

Mi is a legnagyobb probléma?

 

A pályázati rendszer hiányosságai miatt a fogyasztóvédelmi egyesületek egész egyszerűen az elmúlt években a korábbi Fogyasztóvédelmi Politika által nevesített, „folyamatos működés” feltételének sem tudtak megfelelni és nem is tudták ellátni a fogyasztóvédelmi törvény 45. § (1) bekezdésben meghatározásra került feladataikat. Ráadásul 2018. január 1. óta nincs is hatályos Fogyasztóvédelmi Politika, mely kijelölné a célokat, feladatokat.

 

A fogyasztóvédelmi törvényben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek feladatai az alábbiak:

– érdekfeltáró munkájukkal segítik a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékelik a fogyasztói jogok érvényesülését,

– figyelemmel kísérik a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,

– képviselik a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,

– közérdekű keresetet indítanak, eljárást, vizsgálatot, intézkedést kezdeményeznek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,

– véleményezik a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményeznek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében,

– közreműködnek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérik annak érvényesülését,

– a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtetnek,

– a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szerveznek, illetve végeznek,

– a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztatják a közvéleményt,

– a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vesznek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,

– közreműködnek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül.

 

Azonban hiába tartalmazza a jogszabály ezt a felsorolást, a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium által kiírt, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek szánt pályázatokban nem támogatott például a hatósági eljárások, vizsgálatok, intézkedések kezdeményezése a fogyasztói jogok és érdekek védelme érdekében. Ugyanez igaz a fogyasztókat érintő jogszabály-tervezetek véleményezésére, jogszabály-módosítások kezdeményezésére, valamint a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodák működtetésére (szemben például a pénzügyi fogyasztóvédelemmel, mert ott országos civil irodahálózat működhet a Magyar Nemzeti Bank támogatásával). A pályázatok arra sem biztosítanak lehetőséget, hogy a szervezetek a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében: a tagdíjak nem számolhatóak el.

 

A Fogyasztóvédelmi Tanács pedig évek óta nem látja el azt a konzultatív szerepet, ami a feladata lenne, hiszen évente mindössze egyszer kerül összehívásra év végén, de csak a látszat kedvéért, érdemi munkavégzés nélkül.

 

A fiatalok oktatása kapcsán a pályázatban a minisztérium a következő feladatot határozta meg, mint támogatandó tevékenységet: „A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek arra irányuló tevékenységének támogatása, hogy a helyi, megyei kapcsolatokat és közösséget erősítve a működési területükön az NFM által kiírt „Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola” címet elnyert, vagy a „Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola” címre pályázó iskolákkal való szoros együttműködésben az iskola diákjai számára az alábbi programokat szervezzék:

1. fogyasztóvédelmi vetélkedő;

2. fogyasztóvédelmi oktatás diákok számára;

3. fogyasztóbarát vállalkozási szemlélet és fogyasztóvédelmi ismeretek gyakorlati bemutatása érdekében nagyvállalatok, helyben működő kisebb vállalkozások látogatása.”

 

Ezen feladathoz képest pedig olyan egyesületek kaptak támogatást, mint például a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, a Dombóvári Focisuli Egyesület és a Ráckevei Savoyai Kulturális Egyesület. E szervezetektől nem feltétlenül várható el a diákok megfelelő szakmai színvonalon történő fogyasztóvédelmi oktatása, hiszen egyáltalán nem érhető el olyan információ, ami azt mutatná, hogy azok a fogyasztóvédelem területén is tevékenykednek és e szakmai területhez bármiféle kötődésük lenne a gyakorlatban. „A pályázó a pályázat beadásakor nyilatkozik arról, hogy működése során fogyasztói tudatosság növelését célzó tevékenységet végez, amennyiben alapszabályában nem szerepel fogyasztóvédelmi tevékenység céljai között.” – szól a pályázati felhívás.

 

A fentiek miatt Szövetségünk már több alkalommal is azzal a javaslattal élt, hogy a pályázati rendszer továbbfejlesztése keretében szakítsanak a 2015-ben bevezetett gyakorlattal és a feladatalapú pályázatok kidolgozása során legyenek arra figyelemmel, hogy a rögzített feladatok jellege biztosítsa a bemutatott és a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott szakmai tevékenységek ellátását – értelemszerűen az ehhez szükséges feltételeket pedig meg kell teremteni.

 

Olyan pályázatok bevezetésére van tehát szükség, amelyek ténylegesen biztosítják a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt tevékenységek folyamatos végzését, és azon szervezetek számára, akik valóban évek óta a fogyasztók érdekében és a fogyasztóvédelem területén dolgoznak.

 

Észrevételeinkkel, kérdéseinkkel, javaslatainkkal természetesen megkerestük az Innovációs és Technológia Minisztériumot is, ahogy azt az elmúlt években is megtettük a jogelőd Nemzeti Fejlesztési Minisztérium esetében. A nyílt levél a www.feosz.hu honlapon is olvasható.

Nyílt levél Dr. Palkovics László Miniszter Úrnak

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége részéről Dr. Palkovics László Miniszter Úrnak megküldött nyílt levél ide kattintva tekinthető meg. 

Nincs magyar nyelvű használati-kezelési útmutató, nincs magyar nyelvű menü, nincs gyártói garancia, csak forgalmazói, számos ilyen jellegű panasz érkezett az utóbbi időben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez mobil telefon vásárlásokat követően.

Mindegyik panasz alapja az, hogy olyan mobiltelefont vásároltak a fogyasztók, amiket nem magyarországi piacra szántak, de ezt a fogyasztók a vásárláskor nem vették észre, nem hívták fel erre külön a figyelmüket. A vásárlások legtöbbször webáruházban történtek, vagy kisebb boltokban, a nagy hírközlési szolgáltatók által értékesített telefonok esetében ilyen jellegű panasz még nem érkezett.

Amikor pedig szembesül a fogyasztó azzal, hogy nincs magyar nyelvű menü, be sem lehet azt állítani, a kereskedő válasza az, hogy nem is ígértek ilyet a telefon hirdetésében. Azért olcsóbb a telefon, mert nagy tételben vásároltak más piacra szánt készülékeket, vigye el a vásárló egy szakemberhez a készüléket, aki majd megoldja ezt a problémát, vagy használja az angol nyelvű menürendszert. Olyan szélsőséges eset is előfordult, ahol kizárólag kínai nyelven volt elérhető a menü, azonban itt a fogyasztó volt figyelmetlen, mert a hirdetés ezt tartalmazta, csak nem olvasta végig alaposan a vásárló.

Szintén gyakran előfordul, hogy a telefon meghibásodása esetén a vásárlók nem nézik meg a jótállási jegyet, hanem a korábbról általuk ismert adott márkához tartozó szakszervizbe viszik a készüléket jótállás keretében történő javításra.

A szerviztől kizárólag kijavítást lehet kérni, azonban a gyakorlatban ők állítják ki a cserére jogosító igazolást is, amit sok forgalmazó megkövetel a készülék esetleges cseréjéhez. Abban az esetben azonban, ha nem Magyarországon történt a forgalmazása az adott készüléknek, a gyártói szakszervizek kizárólag javítást vállalnak, nem fognak ilyen csereigazolást kiállítani. Sok esetben pedig sajnos nem is tájékoztatják a fogyasztót, hogy a jótállási jegyen milyen információk vannak feltüntetve.

Így fordulhatott elő az az eset, hogy a telefont már kétszer javította egy márkaszerviz, a harmadik javítást azért nem vállalta, mert már eltelt a vásárlástól számított 1 év. A fogyasztó ezt követően fordult a kereskedőhöz panaszával, aki viszont azért utasította el a jótállási igényt, mert a jótállási jegyen világosan feltüntette, hogy nem gyártói hanem forgalmazói garancia van a termékre, melyik szervizben kell javíttatni, hova kell bejelenteni a hibát.

Az ilyen panaszok elkerülése érdekében alaposan tájékozódjuk a vásárlás előtt arról is, hogy magyarországi forgalmazásra szánt terméket vásárolunk-e!

Az Európai Bizottság közzétette a Belső Piac új Programjára vonatkozó javaslatait, amelyben kiemelt szerepet kap a fogyasztóvédelem is, a 2021-2027. évek között. A javaslatokról most az uniós tagállamok és az Európai Parlament folytatnak tárgyalásokat és a tervek szerint azok már 2019 májusa előtt elfogadásra kerülhetnek.

 

A javaslatok szerint az uniós fogyasztóvédelmi program a korábbi, jól bevált rendszerben és struktúrát követve kerül majd végrehajtásra az elkövetkező években, és kiemelt szerepet szánnak a „New Deal for Consumers” c. javaslatcsomag részeként a nemzeti fogyasztói szervezeteknek is.


Elkülönített költségvetés szerepel ugyanis a tervezetben a „New Deal for Consumers” c. javaslatcsomag implementálására és ennek keretében kerül sor többek között a nemzeti fogyasztói szervezetek támogatására pályázatok útján, emellett a képzésre is nagy hangsúlyt fektetnek majd. Emellett, az Európai Bizottság továbbra is együtt kíván dolgozni a tagállamokkal a nemzeti fogyasztói szervezetek támogatása érdekében.



A Belső Piac új programjában egyébként a fentiek mellett kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság is, mint terület, valamint az élelmiszerbiztonság, a tudás- és kapacitásbővítés, és kiemelt figyelmet kap ugyancsak a piacfelügyelet, beleértve a harmadik országokból származó importált termékek felügyeletét is.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-4049_en.htm

40 munkanap után sem érkezik meg a Facebook-on rendelt ruha, természetesen a fizetés előre történt, a panaszra pedig még csak egy reagálás sem jön hetekig, holott az eladó „látta” a fogyasztó üzenetét. A közösségi oldalak népszerűsége töretlen a fogyasztók körében, és azokat sokan már nem csak kapcsolattartásra, hanem vásárlásra is használják.

 

Azonban könnyen pórul járhat a fogyasztó, ha nem figyel, hiszen legtöbbször csak egy kitalált fantázianév szerepel az oldalak megnevezéseként, tele jogszabály- és a fogyasztók érdekeit sértő általános szerződési feltételekkel. Már ha vannak egyáltalán közzétett ÁSZF-ek vagy épp, ha az eladó nem változtatja meg a nevét a profilján azért, hogy elnehezítse a vevővel való kapcsolattartást.  

 

Továbbra is jelentős bosszúságot okoznak a fogyasztóknak a Facebook-os, akár a Twitter-es vagy a más közösségi oldalakról történő vásárlások, hiszen ha nem kellően elővigyázatosak, könnyen találhatják magukat olyan esetben, mint a fenti példa. Az Európai Bizottság kidolgozott egy új javaslatcsomagot („New Deal for Consumers”) a fogyasztók érdekében, amely a későbbi elfogadás esetén nagyobb fogyasztóvédelmet ígér Európa-szerte, például az alábbiak szerint:

 

-az online piacokon jobb, részletesebb tájékoztatásban részesülnek a fogyasztók, hogy magánszemélytől vagy kereskedőktől vásárolnak-e, és megilletik-e őket a szigorúbb fogyasztóvédelmi jogok vagy sem,

 

– megfelelőbb védelmet élveznek majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben: például pontosítják az uniós jogot annak egyértelműsítése érdekében, hogy tilos az élelmiszereket a fogyasztókat megtévesztő módon kétféle minőségben forgalmazni,

 

– a fogyasztóknak minden tagállamban joguk lesz egyéni jogorvoslattal élni (pl. pénzügyi kártérítést és a szerződés megszüntetését kérni), ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például agresszív vagy megtévesztő marketing – áldozataivá váltak,

 

– erőteljesebb szankciókra hatalmazzák fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait,

 

-internetes kereséskor a fogyasztók egyértelmű információt kapnak arról, ha a kereskedő által fizetett keresési találatról van-e szó,

 

– a fogyasztók a felhőalapú tárolási szolgáltatások, a közösségi média vagy az e-mail-fiókok igénybe vétele során is tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhatnak a szerződéstől (hiszen ilyenkor tulajdonképpen a személyes adataikkal „fizetnek” a szolgáltatásért).

A javaslatcsomag a későbbi elfogadása esetén azonban nem mindig terjed ki a Facebook-os vagy épp a Twitter-es, esetleg a más közösségi oldalról történő vásárlásokra. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint indokolt, hogy a fogyasztók ez esetben is jobb tájékoztatást kapjanak, és kiderüljön számukra, kereskedőként vagy magánszemélyként jár-e el a másik személy a közösségi oldalon, akinek az adatlapjáról vásárolnak! Ugyanis, ha egy magánszemélytől vásárolnak a fogyasztók az interneten, akkor például nincs tizennégy napos elállás, nem gondolhatják meg magukat később! Épp ezért a Szövetség már eljuttatta javaslatait a fogyasztóvédelemért felelős, Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz a fogyasztók és a jobb tájékoztatás érdekében.

 

Egyértelmű, hogy a fogyasztók ma már a közösségi oldalakon is vásárolnak és a fogyasztó közvetlenül az oldalra történő belépést követően már böngész a különböző felhasználókhoz tartozó, regisztrált adatlapok között, és esetleg ott azok idővonalán, vagy épp az oldalhoz tartozó általános információknál már lát megvásárolható termékeket vagy szolgáltatásokat. Itt rendszerint egymás között, üzenetben beszélik meg a szerződés és a teljesítés, fizetés egyes feltételeit (néhány közösségi profilnál pedig általános szerződési feltételek is megtalálhatóak), és így kerül sor a közösségi oldalról történő vásárlásra.  

 

2018-ban ismét az e-kereskedelem áll a fogyasztóvédelem fókuszában Magyarországon, és egyre inkább megjelenik azokon az online felületeken is, amelyek eredeti célja kezdetben nem is feltétlenül eladásra kínált áruk értékesítése volt, hanem a fogyasztók számára biztosítani a kapcsolattartást ismerőseikkel. Látható már tehát, hogy számtalan különböző közösségi adatlap is kínál eladásra egyes termékeket, például ruhákat, más hasonló árucikkeket a fogyasztók számára. Mindezek miatt hatalmas a közösségi oldalak fogyasztóvédelmi felelőssége is, az esetleges csalások és egyéb ártó szándékú módszerek megelőzése érdekében! Ennek egyik kulcsa pedig a megfelelő tájékoztatás! 

 

A jelek szerint azonban a fogyasztók is sokszor elmulasztják a kellő körültekintést a közösségi oldalakról történő vásárláskor, holott az ugyanolyan online rendelésnek számít, mintha egy külön erre szakosodott weboldalt keresnének fel. Épp ezért nem is nélkülözhető az ilyenkor szokásos aranyszabályok betartása.

 

Mielőtt egyáltalán rendelnének bármit az adott adatlapról, ellenőrizzék a fogyasztók, hogy milyen adatokat ad meg magáról a másik fél. Az sem mindegy, hogy a profilt egy magánszemély vagy egy vállalkozás regisztrálta. Ha nem kereskedőről van szó, akkor jobb, ha tudják, hogy bármi probléma esetén nem küldhetik vissza tizennégy napon belül a terméket (kivéve, ha ezt a másik fél önként vállalta). Jellemzően a különböző „Adok-veszek” nyilvános csoportok esetében igaz ez, amikor a fogyasztók már megunt használati tárgyaikon szeretnének túladni.

 

Amennyiben nem vagyunk ebben biztosak, először inkább vegyük fel üzenetben a kapcsolatot az eladóval és tisztázzuk azt, kiről van szó, magánszemélyként vagy kereskedőként jár-e el, mielőtt bármilyen számlaszámra pénzt utalnánk egy ismeretlennek. Akinek nincs rejtegetnivalója és eladási szándéka valóban komoly, nem fogja válasz nélkül hagyni ezt a kérdést.  Annál is inkább fontos ez, mert több közösségi oldalon természetesen már előreutalással kérik a vételárat rendezni.

 

Amennyiben kiderül, hogy a kiszemelt adatlapon a nekünk tetsző terméket egy kereskedő árulja, bizonyosodjunk meg arról is, milyen adatokat ad meg magáról. Gyanúra ad okot, ha például semmilyen cégnév, postacím nem áll rendelkezésre és csak és kizárólag egy e-mail cím szerepel a fogyasztói panaszok fogadására. Ilyenkor az előzetes tájékoztatás körében ugyanis meg kell adni legalább a vállalkozás nevét és székhelyének postai címét, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámát, a telefaxszámát és az elektronikus levelezési címet is.

 

Ellenőrizzük le azt szintén, rendelkezik-e külön olyan internetes honlappal, webáruházzal a kereskedő, amelyen már kifejezetten értékesítés céljából kínál több terméket, ez ugyanis adott esetben komolyabb értékesítési szándékot mutathat annál, mintsem, ha csupán egy néhány napja létrehozott közösségi adatlapon megtalálható információk alapján vásárolunk.

 

Ugyanakkor azt se feledjék a fogyasztók, hogy ma már pár ezer forintért cserébe bárki készíthet webáruházat előre kidolgozott sablonok szerint, pusztán néhány kattintással. Hogy valóban ilyen rögtönzött weboldalról van-e szó, az könnyen kiderül a különböző internetes keresők segítségével, ezért érdemes ezeket is használni előzetesen és elővigyázatosnak lenni. Tájékozódjanak arról, kivel kötnek szerződést!

 

Ne mulasszák el átolvasni az oldalon megtalálható általános szerződési feltételeket sem, ellenben könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részük később. Hasonlóan járt az a fogyasztó, aki úgy kötött szerződést az érintett egyéni vállalkozóval, hogy az még csak egy postacímet sem közölt magáról, a kiszállítást negyven munkanappal vállalta és a vételárat előre kérte átutalással rendezni. Mikor eltelt a határidő, a kiszállítás viszont elmaradt, a közösségi oldal felületén, üzenetben panaszt tett, választ abszolút nem kapott, pedig a rendszer kijelezte, hogy a profil tulajdonosa elolvasta a reklamációt. Sőt később csak azt látta, hogy a profilt megváltoztatták más névre és a korábbi női hirdető helyett hirtelen egy férfi profilja volt elérhető. Arról nem is beszélve, hogy az oldal tele volt jogszabálysértő feltételekkel, így például panaszt csak a pénz átutalásától számított kilencven napig fogadott el a kereskedő. Az ilyen és ehhez hasonló eseteknek se szeri, se száma.

 

Az előzetes tájékozódás körében még sokat segíthet, ha a kiválasztott közösségi oldalon megtalálható „Bejegyzések” menüpont alatt, vagy épp a közzétett megosztásokhoz érkező fogyasztói kommentek közül többet megnézünk. A már kárt szenvedett fogyasztók ugyanis sokszor megosztják tapasztalataikat, így jelezve, hogy nem érkezett meg számukra a termék vagy épp, hogy a hír megosztása esetére ígért ingyenes sorsolás mégis elmaradt, és ezzel számot adnak a tapasztalt megtévesztő gyakorlatokról.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége fokozott körültekintésre hívja fel a fogyasztókat, ha közösségi weboldalakról vásárolnak! Győződjenek meg először arról, kivel kötnek szerződést, az illető milyen adatokat oszt meg magáról, olvassák el a többi felhasználó által tett bejegyzéseket, a vásárlói véleményeket. Ne feledjék, ha mindezek nélkül kerül sor a megrendelésre és a fizetésre, az olyan, mintha az utcán fizetnének egy vadidegennek, akiről semmit sem tudnak!