Egyre nő az internetes vásárlások száma, egyre többen választják ezt a kényelmes lehetőséget akár műszaki cikket, akár ruhát akarnak vásárolni. Kezd elterjedni új területként az élelmiszerek internetről történő beszerzése is, hiszen a nagy áruházláncok is sorra vezetik be az online vásárlás lehetőségét, de van lehetőség kisebb cégektől is rendelni. A választék széles körű, a tortáktól a kolbászig, a tartós élelmiszerektől a friss tejtermékig bármit el lehet érni interneten is, a már régóta megszokott ételrendelés mellett. A fogyasztói tájékoztatás azonban továbbra sem megfelelő.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége két webáruházzal (Class Mobil Kft., és VendelFood Kft.) szemben indított közérdekű pert a nem megfelelő, tisztességtelen fogyasztói tájékoztatás miatt. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen kötelező tartalmi elemei vannak a fogyasztói tájékoztatásnak, ezeken a weboldalakon viszont csak töredéke lelhető fel, és azok egy része is már hatálytalan jogszabályokra hivatkoznak.

Lássuk melyek a legnagyobb problémák!

Egyáltalán nincs tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy hova fordulhatnak a fogyasztók a panaszaikkal, nincs szó a békéltető testületekről, sem az online vitarendezés lehetőségéről. Az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásához a jogszabály mellékleteként létezik egy mintalevél, melyet szintén nem találhatunk meg nagyon sok weboldalon. Részletesen, érthetően kellene tájékoztatni a vásárlókat a jótállás/szavatosság, azaz a garanciális szabályokról is.

Azzal már sokan tisztában vannak, hogy internetes vásárlás esetén van lehetőség visszaküldeni a megrendelt terméket akkor is, ha nem tetszik, de a pontos feltételeket nem ismerik. A perrel érintett webáruházak esetében tisztességtelen módon, a jogszabálytól a fogyasztó hátrányára kerültek rögzítésre ezek a szabályok.

A jogszabály általános jelleggel rögzíti ugyanis, hogy ha weboldalról vásárol a fogyasztó, akkor még a termék kiszállítása előtt is, de a termék átvételétől számított 14 napon belül is meggondolhatja magát, visszaküldheti a terméket és visszajár neki a kifizetett összeg, és a vállalkozásnak 14 napon belül vissza kell fizetnie azt.

Ez az általános szabály vonatkozik mindenre, vannak azonban kivételek, melyekről szintén tájékoztatni kell a fogyasztókat. Így például az élelmiszereket illetően a leggyakrabban felmerülő eset, amikor a fogyasztó nem élhet ezzel a lehetőséggel, ha romlandó, vagy minőségét rövid ideig megőrző termékeket vásárol. Tehát a megrendelt pizzát nem küldhetjük vissza csak azért, mert meggondoltuk magunkat. Ugyanígy kivétel, ha jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel a vásárolt árucikk. De akkor sem élhetünk ezzel a lehetőséggel, ha kifejezetten a mi utasításaink szerint készült el egy termék, például egy szlogent kértünk rányomtatni pólóra/bögrére.

Ehhez képest az érintett webáruházaknál még mindig téves, rossz tájékoztatás szerepel az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő és a kifizetett összeg visszafizetésére vonatkozó határidő esetében. Ugyanis még mindig a 2014 júniusát megelőzően hatályos jogszabályra hivatkoznak a webáruházak, ami a lemondás lehetőségét 8 munkanapban, a visszafizetés határidejét pedig 30 napban határozta meg.

Azonban a hatályos jogszabály szerint a termék átvételétől számított 14 napon belül lehet élni az elállási joggal, és a kifizetett összeg visszatérítésére is 14 nap áll a vállalkozás rendelkezésére.

Ezen kívül szintén történik hivatkozás a régi Polgári Törvénykönyvre, pedig az sem hatályos már lassan 5 éve. A megtévesztő, félreérthető, jogszabállyal ellentétes, nem egyértelmű szerződési feltétel tisztességtelennek minősülnek.

A fentiekben is említett esetek, valamint hatálytalan jogszabályi hivatkozások miatt a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége folytatva eddig gyakorlatát, közérdekű kereseteket indított tisztességtelen általános szerződési feltételek megállapítása iránt.

Kértük a bíróságtól a tisztességtelen általános szerződési feltételek megállapítását, így annak megállapítását is, hogy a feltételek alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Ezen kívül kértük kötelezni a webáruházat a jogsértés abbahagyására, kértük, hogy tiltsák el a további jogsértéstől, és kötelezzék, hogy saját költségén közlemény közzétételéről gondoskodjon a jogsértés tényét megállapító ítélet tartalmáról.

Ha még nem bontottuk fel a csomagolást vagy a dobozát, visszaküldhető tizennégy napon belül például az internetről rendelt rizs, tészta, olaj; de nem gondolhatjuk meg magunkat már akkor, ha kenyeret vagy más, rövid ideig eltartható élelmiszert vásároltunk vagy éppen pizzát rendeltünk. Mitől függ a visszaküldés lehetősége és milyen további dolgokra kell ügyelni, ha online rendelünk élelmiszert? A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége jótanácsai a fogyasztóknak.

 

Egyre népszerűbb az internetes élelmiszerrendelés is a fogyasztók körében. Sokkal kényelmesebb, mint a bolti bevásárlás, hiszen nem kell kivárni az áruházakban a kígyózó sorokat a pénztárak előtt, és a futár házhoz jön. A választék széleskörű, a tortáktól a kolbászig, a tartós élelmiszerektől a friss tejtermékig bármi megvásárolható már online is. Mint az internetes vásárlás esetében általában, itt sem árt körültekintően eljárni!

 

Azt már nagyon sokan tudják a fogyasztók közül, hogy az online megrendeléseknél általában meggondolhatják magukat, ha egy kereskedőtől vásároltak. Az átvételtől számított tizennégy napon belül minden további nélkül visszaküldhetik az adott terméket, és ekkor vissza kell kapniuk a teljes, korábban kifizetett összeget. Ezt hívjuk indokolás nélküli elállási jognak.

 

Nem egyszerű viszont a helyzet, ha élelmiszert rendeltünk, hiszen ekkor számos kivétel van, amikor utóbb mégsem gondolhatja meg magát a fogyasztó! Ez attól függ, hogy mi a megrendelés tárgya pontosan!

 

Sokan például már előre megrendelik egész hétre vagy akár a teljes hónapra, egy megadott menü alapján, hogy mit szeretnének ebédelni. De nem egy cég például már teljes körű étkeztetést és kiszállítást is kínál reggelivel, ebéddel és vacsorával. Fontos tudni, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben, amikor az élelmiszer-rendelés a fogyasztó otthonába vagy éppen a munkahelyére történő gyakori és rendszeres kiszállításra vonatkozik, akkor nem lehet élni a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal!

 

Ugyanez igaz azokra az esetekre is, amikor már készételt vásárolunk az interneten. Így például egy étterem szolgáltatását vesszünk igénybe és pizzát, salátát vagy szárnyasokat, frissensülteket rendelünk online. Ezekben a példákban ismét nem gondolhatja meg magát a fogyasztó, hiszen a romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek a kivételek közé tartoznak.

 

Más a helyzet viszont és visszaküldhetőek például az olyan, hosszú ideig eltartható (tartós) élelmiszerek, amelyek csomagolását még nem bontottuk fel! Rizs, tészta, olaj, ecet, liszt, cukor, méz, müzli, gabonapehely, lekvár, konzervek, savanyúságok, fűszerek, szószok, mártások – tipikusan ezek a lezárt csomagolású, dobozú élelmiszerek tartoznak ide.

 

Ezekben a példákban tehát a fogyasztók visszaküldhetik a terméket még tizennégy napon belül, és az egyedüli megkötés az, hogy a doboza, a csomagolás érintetlen, sértetlen legyen. Ellenkező esetben ugyanis már egészségvédelmi okokból nincs lehetőség az indokolás nélküli elállásra.

 

Ha esetleg a tizennégy napos meggondolási határidő már lejárt vagy épp olyan élelmiszert rendeltünk, amely eleve a kivételek körébe tartozik, akkor is lehet reklamálni, ha például nem azt kaptuk, amit rendeltünk! Ugyanez igaz akkor is, ha eleve romlott volt az áru vagy már lejárt az élelmiszer minőségmegőrzési ideje vagy a fogyaszthatósági ideje!  A minőségmegőrzési idő az az időpont, vagy időtartam, ameddig az élelmiszer (megfelelően tárolva) eredeti minőségét, egyedi tulajdonságait megőrzi. Vannak viszont olyan élelmiszerek, amelyek nagyon gyorsan romlandók, és már alig néhány nap elteltével sem szabad őket megenni, mert az már egyenesen veszélyt jelentene az egészségre vagy a fogyasztók életére nézve. Ilyen esetekben az érintett élelmiszereken a minőségmegőrzési idő helyett már a fogyaszthatósági idő szerepel. Ne fogyasszuk el tehát azt az élelmiszert, amelynek lejárt a minőségmegőrzési ideje, de még inkább vigyázzunk azoknál, amelyeknél már a fogyaszthatósági idő járt le.

 

Amennyiben tehát mást hozott a futár, mint amit rendeltünk vagy romlott élelmiszert kaptunk, azonnal jelezzük már a kiszállításnál, személyesen a problémát, hogy azt mielőbb orvosolni tudják! Előfordulhat, hogy ezeket csak később vesszük észre, miután a futár már elment: természetesen ez esetben is lehet panaszt tenni akár személyesen vagy írásban is. Ezekre az esetekre érdemes megőrizni egyébként a blokkot is, hiszen ez igazolja, hogy nem egy másik áruházlánctól vásároltunk. Ezekben az esetekben azt kérhetjük, hogy elsősorban cseréljék ki az élelmiszert egy megfelelőre (ami nem romlott vagy, ami eleve a megrendelés tárgya volt), de ha ezt nem vállalják, akkor akár a teljes vételárat is visszakérhetik a fogyasztók. 

 

Nem egyszer fordul elő, ha személyesen vásárolunk élelmiszert, hogy a sorban legelöl lévő élelmiszert vesszük meg, amelynek a minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági ideje már nagyon közeli lejáratú. Ha internetről rendelünk, akkor viszont a rakodóra, csomagolóra vagyunk teljesen utalva, hogy meddig jó még az adott áru. Érdemes akkor is panaszt tenni, ha például nagyobb tételben vásároltunk be olyan élelmiszerből, ami gyorsan romlik és már közel van a lejárata, hiszen ekkor nem várható el, hogy azt mind elfogyasszuk akár egy-két napon belül. A fogyasztók ugyanis tipikusan a nagybevásárlásaikat szeretik online intézni, amikor is eleve nem csak néhány napra, hanem már előre akár egy-két hétre, egy hónapra tervezik meg az étkezésüket.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy járjanak el körültekintően az élelmiszerek internetes megrendelése során! Legyenek azzal tisztában, hogy nem minden esetben gondolhatják meg magukat tizennégy napon belül indokolás nélkül! Azonban, ha nem azt az élelmiszert kapták, mint amit rendeltek vagy eleve romlott árut kaptak, minden további nélkül ki kell cserélni az élelmiszert vagy pedig vissza kell adni annak a vételárát!   

72 óra, három nap, három munkanap – ahány fogyasztó, annyiféle különböző választ kaphatunk általában arra a kérdésre, hogy meddig lehet visszavinni egy terméket abba a boltba, ahol korábban személyesen megvettük. De mennyi ez a határidő valójában, mi az igazság? És milyen esetekre vonatkozik pontosan?

 

Egy tévhitet rögtön el kell oszlatnunk. Ha személyesen vettünk meg valamit egy boltban, akkor egyáltalán nem gondolhatjuk meg magunkat bármilyen indokkal három napon belül vagy 72 órán belül, de még három munkanapon belül sem. Nincs ilyen szabály! Ez azt jelenti, hogy ha rájöttünk, hogy mégsem tetszik, másra kell inkább a pénz vagy nem nyerte el a tetszésünket a termék, akkor később már nincs pardon. Ez alól csak az az eset a kivétel, ha a kereskedő ezt önként vállalta! De mindenképpen tudjunk tehát arról, hogy nincsen olyan előírás ma Magyarországon, ami kötelezné a kereskedőket a 3 napon belül történő visszavásárlásra.

 

Más kérdés, hogy ha kiderül az adott termékről, hogy az tényleg hibás! Ilyenkor ugyanis összesen a vásárlástól számítva az új termékek esetében egészen két évig, használtan vett termékek esetében pedig egy évig reklamálhatunk a kereskedőnél. Ez az említettek szerint, csak a hibás árucikkek esetében igaz: tehát, ha például azok be sem kapcsolnak, nem működnek, nem tudják azt a funkciót, amellyel árulták vagy amiről a reklám szólt. Egyszerűbben: nem alkalmasak arra a célra, amire a hasonló termékeket egyébként használjuk. Egy cipő talpa felválik, a táska füle leszakad, a kávéfőző nem főzi le a kávét: ezekben az esetekben már hibás termékről lehet szó. Ilyenkor is elsősorban a javítás vagy a csere kérhető. Itt is viszont a vállalkozás hivatkozhat arra, hogy a csere számára aránytalan többletköltséget okoz: ezért van az, hogy a gyakorlatban rendszerint első körben a kereskedők csak a javítási igénynek hajlandóak eleget tenni. Ha viszont a javítás nem sikerült, akkor már kérhető a csere vagy a vételár visszafizetése is a kereskedőtől, az említett határidőn belül (új termék esetén a vásárlástól számított két éven belül, használt termék esetében egy éven belül). Itt még arra kell ügyelni, hogy az első hat hónapon belüli hiba esetén a vállalkozásnak kell bizonyítania, miszerint ő még hibátlan terméket adott el, viszont hat hónapon túli hibánál már a fogyasztónak kell bizonyítania, miszerint eleve hibás árucikket kapott.  

 

Van viszont egy eset, amikor a fogyasztónak nem kell elfogadni a javítást, hanem azonnal kérheti a cserét! Ez azokban a példákban igaz, amikor a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárolt, amelyre kötelező egyéves jótállás vonatkozik. Ide azok az árucikkek tartoznak, amelyeket rendszerint tartós használat céljára készítettek, és újonnan adtak el, bizonyos eladási ár – általában 10.000 Ft – felett. E körben említjük többek között a 10.000 Ft feletti okostelefonokat, televíziókat.

 

Ha a fogyasztó ilyen terméket vett, és az meghibásodik három munkanapon belül, és e határidőn belül jelzi is a csereigényét, akkor a vállalkozásnak azonnal teljesítenie kell a cserét! További feltétel viszont ekkor, hogy a hibának olyan súlyosnak, komolynak kell lennie, amely már a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Amennyiben ez is teljesült, akkor a vállalkozás nem hivatkozhat még arra sem, hogy egyébként számára a csere aránytalan többletköltséget okoz, hanem köteles azonnal eleget tenni a csereigénynek!

 

Sőt mi több, a Kúria a három munkanapos cseréről még korábban azt is kimondta, hogy ilyenkor a vállalkozás nem vizsgálhatja a hiba okát sem, hogy az mire vezethető vissza, és arra miért került sor! Ha pedig esetleg mégis gyanús a kereskedőnek a hiba eredete, hogy például azt a nem rendeltetésszerű használat okozta, akkor is teljesítenie kell a cserét, és legfeljebb csak ezt követően, utólag érvényesítheti az igényét a fogyasztóval szemben, polgári jogi úton.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Jótállás, garancia – a hétköznapokban sokszor halljuk ezeket a szavakat az egyes ajánlatokban. Nem árt azonban odafigyelni, és tisztában lenni ezek jelentésével. Egyáltalán, mi a különbség a két fogalom között? 

 

A helyes válasz: lényegében semmi!

 

A garancia szót a mindennapokban használják inkább a kereskedők és a fogyasztók, míg a jótállást a fogyasztóvédelmi szakma. 

 

Mind a kettő azt jelenti, hogy a kereskedőt felelősség terheli az általa eladott termék hibájáért, ha az a jótállási idő alatt meghibásodik. Ez alapján pedig köteles bebizonyítani, hogy a hiba oka csak később, a vásárlás után keletkezett. Ha pedig erre nem kerül sor a részéről, akkor köteles a fogyasztó jótállási jogainak eleget tenni! Mik ezek a jogok?

 

Ugyanazok, amelyeket a fogyasztók hibás termékek esetében általában is érvényesíthetnek. Ide tartozik elsősorban a kijavítás vagy a kicserélés, ha pedig ezeket a kereskedő nem vállalta vagy pedig ezek teljesítése lehetetlen, akkor kérhető a vételár leszállítása vagy például a teljes vételár visszafizetése.

 

A kereskedőt a fenti kötelezettség egészen a jótállási idő végéig terheli. Ez azt jelenti, hogy ha például egy laptopot hároméves garanciával árulnak, akkor előjöhet a hiba akár két és fél év múlva is, de akkor is védik a fenti jogok a fogyasztókat! A kerekedőt tehát ez esetben is a fent említett bizonyítási kötelezettség terheli. Ha pedig nem bizonyítja be, hogy ő még hibátlan terméket adott el, akkor a fogyasztó igénye megalapozott lehet.

 

A gyakorlatban ez a bizonyítás általában úgy néz ki, hogy bevizsgáltatják az adott terméket, mi okozta a hibát pontosan, és a hiba oka mikor keletkezett: még a vásárlás előtt vagy utána. Nem mindegy viszont, hogy milyen tartalmú szakvélemény születik! Fontos, hogy az részletesen feltárja a hiba oka és maga a hiba közötti összefüggést, megalapozott legyen és konkrét megállapításokat tartalmazzon, egyúttal megfeleljen a pártatlanság és függetlenség követelményének. Ha ugyanis a fentieknek a híján van a „szakvélemény”, akkor megkérdőjeleződik annak a bizonyító ereje, és ez pedig azt jelenti, hogy az adott dokumentummal a kereskedő még nem mentette ki magát a jótállási felelőssége alól!

 

A fenti követelményeknek így például egész biztosan nem felelhet meg, ha a szakvéleményt maga a szerviz állítja ki és egy-két sorban azért utasítja el a jótállást, mert például sérülést vélt felfedezni az adott terméken!

 

Azonban itt sem mindegy, hogy pontosan milyen jótállási kötelezettségről van szó!

 

Van ugyanis önként vállalt (azaz szerződéses) jótállás, emellett jogszabály szerint járó (azaz kötelező) jótállás.

 

1.Fontos, hogy az önkéntes jótállásnál, a fenti példában – amikor a sérülés miatt elutasításra került az igény – meg lehet tenni azt a kikötést, miszerint a jótállás nem terjed ki például a sérülésekből, elejtésből fakadó hibákra.  

Épp ez az önként vállalt jótállás lényege. Ilyenkor a kereskedő saját feltételeihez kötheti a garanciát, és meghatározhatja annak részletes feltételeit, határidejét. Hasonló korlátozás lehet például az, ha egy drága fényképezőgépre tízéves jótállást vállalnak, de megszabják az apró betűs részben, hogy az nem terjed ki a rossz, például esős időben történő használatból (tehát a beázásból) eredő hibákra.

 

Gépjárműveknél is például hasonló az a kikötés, hogy akkor él akár az első megtett 200.000 km-ig vagy a vásárlástól számított tíz évig a garancia, amennyiben a fogyasztó egy bizonyos időközönként elviszi az autót átnézetni a kereskedő által kijelölt szakszervizbe. Ebben az esetben, ha például a fogyasztó ezt elmulasztja, és nem tudja igazolni a szakszerviz általi átvizsgálást, eleve nem terheli a kereskedőt a garancia, hiszen az azt megalapozó feltétel sem teljesült!

 

2. Van azonban olyan jótállás is, amely felől a vállalkozás nem dönthet szabadon, és amit kötelessége biztosítani mindenképpen. Ez a kötelező jótállás! A fogyasztók előtt leggyakrabban ismert példa erre az újonnan eladott tartós fogyasztási cikkek köre, ha vételáruk egy bizonyos összeg – általában 10.000 Ft – felett van: ezekre ugyanis kötelező egyéves jótállás vonatkozik.

 

Ide tartoznak például a fogyasztók előtt népszerű, olyan elektronikai, szórakoztató cikkek, kommunikációs eszközök, mint például a 10.000 Ft feletti Tablet PC-k, számítógépek, laptopok, okostelefonok, televíziók, játékkonzolok, rádiók, MP4-lejátszók, stb. De ugyanitt említhetnénk a 10.000 Ft feletti: háztartási készülékeket, órákat, ékszereket, kerékpárokat, konyhai gépeket, optikai eszközöket, bútorokat, de akár a gépjárműveket is.

 

Ha ilyen árucikket ad el a kereskedő a fogyasztónak, akkor arra mindenképpen egyéves kötelező jótállást kell vállalnia, erről pedig jótállási jegyet is ki kell állítani, amit szintén át kell adni a vásárláskor! Ez esetben a jótállási jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, ha ez nincsen meg, akkor pedig a vásárlást igazoló bizonylattal (számla-nyugta) is. Itt rögtön tisztázni kell azt is, hogy ha esetleg rosszul tölti ki a kereskedő alkalmazottja a jótállási jegyet, sőt, ha esetleg át sem adja, a kötelező jótállás attól még ugyanúgy jár az adott termékre. Egy példával illusztrálva: ha vettünk egy 10.000 Ft feletti árú okostelefont, és az meghibásodik a kötelező egyéves jótállási időn belül,  akkor a kereskedőnek bizonyítania kell, hogy a hiba oka csak a vásárlást követően keletkezett! Ha pedig ezt nem teszi meg, akkor a már ismertetett fogyasztói igényeket megalapozottan kérhetjük.

 

A kötelező jótállás még egy fontos dologban különbözik az önkéntes jótállástól: sokkal szűkebb körben köthető csak feltételhez! Akkor van erre mód kizárólag, ha az adott fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése egyébként nem biztosítható, és a kereskedő által megszabott követelmény nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. Ilyen lehet például az az eset, amikor a fogyasztó vásárol egy gáztűzhelyt. Ennek az ára ismét 10.000 Ft felett van, arra kötelező egyéves jótállás jár. Ilyenkor például feltételként lehet szabni – és ezt meg is teszik a kereskedők – hogy a beköttetést csak kijelölt szakszervizzel vagy megfelelő papírral rendelkező gázszerelővel végeztetheti el a fogyasztó, és ezt jogosan teszik! Ekkor ugyanis maga a vásárló biztonsága kívánja meg azt, hogy szakértő kezek által kerüljön sor a bekötésre.

 

Fontos viszont, hogy más egyéb korlátozó feltétel ebben az esetben sem tehető! Az egyéves  kötelező jótállás esetében tehát nem lehet kikötni például azt, hogy az nem jár akkor, ha az árucikk megkarcolódott vagy például nincs meg az eredeti csomagolása a terméknek.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

 

Érdemes lehet felkészülni az ünnepek után esetlegesen ránk váró feladatokra, mint például a nem tetsző, már meglévő, vagy hibás ajándékok visszavitele. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége összegyűjtötte mire érdemes odafigyelni, milyen jogai vannak a fogyasztóknak.

 

Nem működik az ajándéknak szánt turmixgép? Nem tetszik a karácsonyi pulóver színe? Mikor van és mikor nincs helye reklamációnak?

 

A két eset között az a különbség, hogy míg a hibás turmixgép esetén – annak hibája miatt – élhetnek a fogyasztók szavatossági igényeikkel (elsősorban kijavítás vagy kicserélés, másodsorban pedig vételár-leszállítás vagy a vételár visszatérítés iránti igény), addig a hibátlan pulóvernél nincs lehetőség reklamációra. Nem tetsző színű vagy méretű termék esetén tehát csak a kereskedő jóindulatán múlik, hogy a bizonylattal együtt visszahozott ajándékot kicseréli-e másikra, vagy esetleg biztosítja a termék árának levásárlását az üzletében.

 

Ha online rendeltük a nem tetsző terméket, akkor a kézhezvételtől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhatunk a szerződéstől. Természetesen pár kivétel itt is van, például a kifejezetten a mi utasításaink alapján készült termékek (pólóra fénykép nyomtatása), vagy csomagolásából kibontott szoftverek, DVD-k.  

 

”Akciós árut nem cserélünk” – hibás kereskedői magatartás

 

A már említett szavatossági igények a karácsonyi időszakban leárazott, akciós termékekre is vonatkoznak – ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról. A kereskedők, illetve vállalkozások kötelesek tehát figyelembe venni a fogyasztók akciós termékekre vonatkozó minőségi kifogásait.

 

”Háromnapos csereszabály mindenre vonatkozik” – tévhit!

 

Általános tévhit, hogy bármilyen terméket három napon belül, minden további nélkül visszavihet a fogyasztó a kereskedőhöz, illetve visszakérheti annak vételárát. Amennyiben olyan termékről van szó, amely az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, (például háztartási gépek, televíziók, okostelefonok 10.000 Ft eladási vételár felett) és a fogyasztó a termék hibája miatt csere iránti igényét 3 munkanapon belül érvényesíti, úgy a kereskedő köteles kicserélni az adott terméket. Egyéb esetben nem. A kötelező jótállás időtartama egyébként egy év.

 

 

„Vásárlást követő 3 nap után csak a szakszervizbe lehet vinni a hibás terméket” – hibás kereskedői magatartás

 

Amennyiben egy termék meghibásodik, kizárólag a fogyasztón múlik, hogy közvetlenül a szakszervizhez viszi a készüléket, vagy a kereskedőnél jelenti be reklamációját. A szakszerviz kizárólag javítást végez, míg a kereskedőtől lehet kérni a javításon kívül a cserét, a vételár leszállítását, vagy a teljes vételár visszatérítését. A jogszabály nem rendelkezik csereutalványról, így nem lehet azt megkövetelni a fogyasztótól, hogy ilyet szerezzen be a szakszerviztől, és csak ezen utalvány alapján hajlandó a kereskedő cserélni a hibás terméket.

 

Panaszok, kifogások ügyintézése

 

Reklamáció esetén ügyeljenek a fogyasztók arra is, hogy minőségi kifogásukról jegyzőkönyv készüljön (erről egyébként a kereskedő köteles gondoskodni), ha ez mégis elmaradna, jelezzék panaszukat a Vásárlók Könyvébe történt bejegyzésükkel. Erre azonnal, de legkésőbb harminc napon belül írásban köteles válaszolni a vállalkozás.

 

Néhány jó tanács:

 

-Mindig tegyük el a vásárlást igazoló nyugtát/blokkot!

-Reklamációnkról mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet! A jegyzőkönyv egy példánya a fogyasztót illeti.

-Tartsuk be a használati útmutatóban lévő szabályokat!

A Fogyasztóvédelmi Tanács 2018. december 20-i ülése után Szövetségünk levelet juttatott el Dr. Palkovics László miniszter úrnak. A levél szövege ide kattintva olvasható.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége mindenkinek Boldog Karácsonyt és Kellemes Ünnepeket kíván!

A Fogyasztóvédelmi Tanácsról szóló 1259/2011. (VII. 27.) Korm. határozat 13.3. pontja értelmében a Tanács évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ennek ellenére, a 2018. évben egészen 2018. december 17-ig nem került sor a Tanács összehívására, amelyet a Szövetség tagszervezete, a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) jelzett is az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára. A FOE levele ide kattintva tekinthető meg.

Nemrég az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság politikai megállapodásra jutott a kiberbiztonsági rendeletről, amely megerősíti az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség, ENISA) megbízatását annak érdekében, hogy az hatékonyabban támogassa a tagállamokat a kiberbiztonsági fenyegetések és támadások kezelésében. Az említett rendelet emellett létrehozza a kiberbiztonsági tanúsítás uniós keretrendszerét, amellyel fokozható az online szolgáltatások és a fogyasztói eszközök kiberbiztonsága.

 

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „Fontos, hogy az emberek és a vállalkozások biztonságban érezzék magukat a digitális környezetben; mert csak így tudják teljes mértékben kihasználni az európai digitális gazdaság előnyeit. A digitális egységes piac megfelelő működéséhez elengedhetetlen a bizalom és a biztonság. A kiberbiztonsági termékek átfogó tanúsításáról és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség megerősítéséről szóló, ma elért megállapodás újabb mérföldkövet jelent e piac kiépítésében.”

 

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így nyilatkozott:„Európa kiberbiztonságának fokozása, valamint a polgárok és a vállalkozások digitális társadalomba vetett bizalmának növelése elsőrangú kérdés az Európai Unió számára. Az olyan jelentős események, mint a „Wannaracy” és a „NotPetya” újra rávilágítottak arra, mik a nagyszabású számítógépes támadások lehetséges következményei. Ezért határozottan hiszek abban, hogy a ma este létrejött megállapodás javítani fogja az Unió általános biztonságát, és támogatni fogja az üzleti versenyképességet.”

 

A kiberbiztonsági rendeletre 2017-ben tett javaslat a kibertámadások kezelésére és az Unión belüli erős kiberbiztonság kiépítésére irányuló széles körű intézkedéscsomag része, és a következőkre terjed ki:

 

Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség, az ENISA eredetileg 2020-ig szóló megbízásának állandóvá tétele és erőforrásainak növelése céljai elérésének lehetővé tétele érdekében; valamint

·         az ENISA szilárdabb alapokra helyezése az új kiberbiztonsági tanúsítási keretben, hogy az uniós szintű együttműködés és koordináció megerősítése révén támogassa a tagállamokat a kibertámadásokkal szembeni hatékony fellépésben.

 

Emellett az ENISA hozzá fog járulni uniós szinten a kiberbiztonsági kapacitás növeléséhez, a kapacitásépítéshez és a felkészültség fokozásához. Végezetül az ENISA független szakmai központként fog működni, elősegítve a polgárok és a vállalkozások magas szintű tudatosságát, ugyanakkor segítséget nyújtva az uniós intézményeknek és tagállamoknak a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában.

 

A kiberbiztonsági rendelet az egész EU-ban érvényes európai kiberbiztonsági tanúsítási keretet hoz létre a termékek, eljárások és szolgáltatások számára. Ez egy úttörő eszköz: az első olyan belső piaci törvény, amely tanúsítványok révén próbálja javítani a hálózatra kapcsolt termékek, a dolgok internetéhez kapcsolódó eszközök, valamint a kritikus infrastruktúra biztonságát. A kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer létrehozásának köszönhetően a termékek műszaki tervezése és fejlesztése korai szakaszaiban sor kerül a biztonsági elemek beépítésére (beépített biztonság). A keretrendszer emellett megkönnyíti a felhasználók számára a biztonsági szint megállapítását is, és biztosítja a biztonsági elemek független ellenőrzését.

 

Előnyök a polgárok és vállalkozások számára

 

Az új szabályok megbízhatóbbá teszik a magánemberek és a vállalkozások által naponta használt eszközöket, mert kiberbiztonsági szempontból biztonságos opciók válnak elérhetővé, például a dolgok internetéhez kapcsolódó eszközök között.

 

A tanúsítási keretrendszer egyablakos rendszerben biztosítja a kiberbiztonsági tanúsítást, jelentős költségmegtakarítást eredményezve a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, amelyeknek máskülönben több országban több tanúsítványért kellene folyamodniuk. Az egységes tanúsítás a piacra lépés lehetséges akadályait is megszünteti. Ezen túlmenően ösztönzi a vállalkozásokat termékeik kiberbiztonságába való befektetésre, ami versenyelőnnyé alakítható.

 

A további lépések

 

A nemrég elfogadott politikai megállapodást követően az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának hivatalosan el kell fogadnia az új rendeletet. Ezt követően közzéteszik azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azonnal hatályba lép, megnyitva az utat az európai tanúsítási rendszerek létrehozása, illetve az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) működése előtt, ami ezentúl e konkrét és állandó mandátum alapján fog zajlani.

 

Háttér-információk

 

A kiberbiztonsági törvény a 2017. szeptember 13-án elfogadott kiberbiztonsági csomag részét képezi, a digitális egységes piaci stratégiaegyik prioritása. A folyamatosan változó kiberfenyegetésekkel szembeni felkészültség jegyében a Bizottság egy évvel később, 2018 szeptemberében javaslatot tett egy Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a kiberbiztonsági kompetenciaközpontok hálózatának létrehozására a kiberbiztonsági együttműködésre, kutatásra és innovációra elkülönített források hatékonyabb elosztása és használatának összehangolása érdekében. A javasolt új európai kiberbiztonsági kompetenciaközpont kezeli majd az EU költségvetéséből származó, kiberbiztonságra fordítandó pénzügyi támogatást, és elősegíti az Unió, a tagállamok és az ipar általi közös beruházásokat, amelyek célja az uniós kiberbiztonsági ipar fellendítése és annak biztosítása, hogy védelmi rendszereink mindenkor a legkorszerűbbek legyenek.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-6759_hu.htm

Meghosszabbított jótállás, kiterjesztett garancia – mire vonatkozik?

 

Műszaki cikkek vásárlása esetén szinte mindennapossá vált az a gyakorlat, hogy lehet kiterjesztett garanciát vásárolni, vagy a forgalmazó/gyártó biztosít hosszabb jótállási időt a termékre. Sokszor azonban a pontos feltételekkel nincsenek tisztában a fogyasztók, és akkor éri kellemetlen meglepetés őket, amikor a meghibásodott készülék ingyenes javítását vagy cseréjét elutasítják.

 

Kétféle módon keletkezhet jótállási kötelezettsége a kereskedőnek, vagy a jogszabály erejénél fogva kötelező jelleggel, vagy saját vállalása alapján önkéntesen. A kötelező jótállás időtartama a vásárlástól számított 1 év, az általános szavatossági idő pedig további 1 év a fogyasztók részére. A jótállást és a szavatosságot szokták összefoglaló néven garanciának nevezni. A kötelező jótállás ideje alatt a fogyasztók kérhetik a meghibásodott termék kijavítását, kicserélését, árleszállítást, vagy végső esetben a vételár visszatérítését a forgalmazótól. Az ezen felül vállalt önkéntes jótállás esetében azonban a kereskedő már kötheti feltételekhez a jótállást, illetve azt is meghatározhatja, hogy például csak a hibás termék javítását vállalja, vagy csak a cseréjét.

 

Mi a különbség a jótállás és szavatosság között?

Jótállás esetén amennyiben a kereskedő vitatja a meghibásodást, ő köteles azt bizonyítani, hogy a hiba nem valamilyen anyag vagy gyártási hibából ered. Tehát a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta, így például leesett a készülék és azért tört be a képernyő. Szavatosság esetén a fogyasztót terheli ez a kötelezettség.

 

Kiterjesztett garancia

Egyre több üzletben ajánlják fel a jótállási idő meghosszabbítását is kedvezményes áron, illetőleg lehetőség van a nem garanciális hibákra is biztosítást kötni, mint például monitor repedés, törés, lopás, baleseti kár stb.. Ez utóbbit jelenti a garancia kiterjesztése, mely tehát külön biztosítás megkötésével jár, és ebben az esetben nem a kereskedőhöz kell majd fordulni hiba esetén, hanem ahhoz a biztosítóhoz, akivel megkötötte a fogyasztó a kiterjesztett garanciára vonatkozó szerződést. Ez sok esetben okoz problémát, hiszen az üzletben vásárolják meg a fogyasztók ezt a lehetőséget, és nem értik, hogy miért kell mégis máshoz fordulni a termék meghibásodása esetén.

 

A kiterjesztett garancia biztosítás időtartama a gyári garancia tartamától és a vásárolt terméktől függően választható, így lehet 1 évre, 2 évre vagy akár hosszabb időre is megvásárolni.

 

A különböző garancia biztosítási csomagok különböző tartalommal köthetők, természetesen a fizetendő összeg is ennek függvényében változó. Így vannak olyan biztosítások, melyek kiterjednek az előre nem látható, hirtelen külső behatás következtében fellépő sérülés, törés, megsemmisülésre, a rendeltetésszerű, gondos használat mellett bekövetkezett hirtelen véletlenszerű folyadék károk okozta működésképtelenségre, vagy akár lopás, rablás esetén is segítséget nyújtanak.

 

Több esetben azonban önrész is van a kiterjesztett garancia szerződések feltételei között, mint ahogy a casco gépjármű biztosításnál. Ez azt jelenti, hogy nem ingyen fogják kijavítani a terméket, hanem egy bizonyos, előre meghatározott összeget ki kell fizetni.

 

Érdemes tehát odafigyelni, ha meghibásodást észlelünk:

 

1.      Benne vagyunk még a kötelező jótállási időben? Ha igen, a vásárlás helyére kell visszavinnünk a készüléket, vagy a jótállási jegyen szereplő szervizbe.

 

2.      Ha már több mint 1 év eltelt, a kereskedő/gyártó vállalt-e hosszabb jótállási időt, és ha igen milyen feltételekkel?

 

3.      Ha egyéb hiba merült fel (nem gyártási hiba, használatból eredő) például törés. Nézzük meg, hogy kötöttünk-e rá kiterjesztett garanciát! Vonatkozik-e rá a kárbiztosításunk? Ebben az esetben a biztosítóhoz kell fordulnunk.