Magyarországon a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek feladata, hogy a fogyasztók és a vállalkozások közötti viták elsősorban egyezség útján kerüljenek megoldásra, ingyen és gyorsan. Ha viszont az adott, egyedi vitás ügy egy bank, biztosító, pénztár vagy épp egy befektetési vállalkozás nyújtotta szolgáltatással kapcsolatos, akkor már a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell fordulni!

 

Számtalan különféle fogyasztóvédelmi vitás üggyel Magyarországon a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek foglalkoznak. Hozzájuk kell fordulni, ha vitatjuk például az áram- vagy gázszolgáltató által küldött számlát, vagy többet számlázott az internet-szolgáltató, amennyi szerintünk jár. Szintén a testületek foglalkoznak azokkal a kérelmekkel, ha például egy rossz utazási élményt szereztünk, de az utazási iroda egyáltalán nem orvosolta a problémánkat.

 

Egy légijárat-törlés, jelentős késés, az emiatti kártalanítás elutasítása, a vonat késése, egy javító-karbantartó szolgáltatás hibás elvégzése, vagy akár egy internetről megrendelt laptop esetében a tizennégy napos visszaküldés elutasítása – ezekben az esetekben szintén a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellet működő békéltető testületek járnak el. Csakúgy, ha a vita valamilyen garanciális igény teljesítésével függ össze.

 

Vannak azonban bizonyos, speciális ügyek, amikor kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) jár és járhat el. Ide tartoznak azok a beadványok, amelyek egy pénzügyi szolgáltató által nyújtott, és az MNB felügyelete alá tartozó szolgáltatással kapcsolatosak. Így a PBT hatáskörébe tartozik az ügy, ha például a fogyasztó szerint a bank több kamatot követel a hitel után, mint amennyi jár, de ide tartozik az az eset is, ha a fogyasztó biztosítással rendelkezett, ám mégis a biztosító egy mondvacsinált okra hivatkozva elutasítja a biztosítási összeg kifizetését, amikor káreset van.

 

Fontos tudni: a PBT eljárása ugyanúgy ingyenes és gyors, és előtte szintén kötelező együttműködés érvényesül, tehát a pénzügyi szolgáltatók ugyanúgy részt vesznek az eljárásban. A PBT feladata az, hogy egyezséget kíséreljen meg létrehozni a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató között, de ha erre nem kerül sor, akkor eldönti, megalapozott-e a fogyasztó kérelme vagy sem.

 

Lényeges tisztázni azonban itt is: a PBT-hez akkor kell fordulni, ha a pénzügyi tárgyú vita a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató közötti szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatos, egyedi vitás, pénzügyi fogyasztóvédelmi ügy. Itt, ennél a szervezetnél hoznak tehát olyan döntést például, ha a fogyasztói kérelem megalapozott, hogy a bank fizesse vissza a jogtalanul beszedett kamatot a fogyasztó számára.

 

Azonban azokban a pénzügyi tárgyú egyéb ügyekben, amelyek a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó előírások megsértésével függnek össze, már magához az MNB-hez kell fordulni!

 

Ugyanis, mint ahogy első fokon a járási hivatal az általános feladatokat ellátó fogyasztóvédelmi hatóság, addig az MNB szerepe is hasonló, csak nem a kereskedőket, hanem a pénzügyi szolgáltatókat felügyeli, hogy betartsák a rájuk vonatkozó szabályokat. Így például a bankokat, pénztárakat, biztosítókat, befektetési vállalkozásokat.

 

Ha tehát a fogyasztónak nem magával a szerződéssel van gondja, hanem például azt sérelmezi, hogy a banktól nem kapott írásos érdemi választ harminc napon belül, akkor nem a PBT-hez, hanem a Magyar Nemzeti Bankhoz kell fordulni! Szintén az MNB jár el akkor, ha például egy hitelintézet nem tett eleget a rá vonatkozó kötelezettségeknek, és nem adta meg hitelfelvétel előtt a fogyasztónak az ilyenkor kötelező, írásos tájékoztatást.

 

Emellett az MNB még további lényeges szereppel bír, így például felügyeli a pénzügyi közvetítőrendszer egészét és hatékony működését is, ha kell, akkor pedig közbelép hatékony intézkedésekkel. Vissza is vonhatja a pénzügyi szolgáltató engedélyét, bírságot alkalmazhat, megannyi más szankcióval együtt. Végül az is fontos feladata többek között, hogy javítsa és erősítse a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatókba, és az utóbbiak nyújtotta szolgáltatásokba vetett bizalmat.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

A felvált talpú cipőt nem javítják, a be sem kapcsoló laptop árát nem adják vissza – többször találkozhatnak a fogyasztók ilyen és ehhez hasonló esetekkel. Az már viszont kevésbé ismert, hogy hova kell fordulni azért, hogy megoldódjon a fogyasztóvédelmi vitás ügy!

 

Sokan úgy gondolják, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz kell ilyenkor fordulni. Azonban ez tévhit, ami máig él a fogyasztókban. Úgy gondolják, hogy a hatóság hozhat olyan döntést, hogy kinek van igaza az adott vitában, és hogy például ez alapján a kereskedő javítsa ki a hibás terméket a fogyasztó számára. Ez azonban nincs így, mert a fogyasztóvédelmi hatóság (első fokon a járási hivatal) nem rendelkezik az egyedi vitás ügyek eldöntésére hatáskörrel! Ennek megfelelően nem is hozhat a fentiek szerinti határozatot.

 

Tisztázni kell ezért rögtön a hatóság szerepét! Ennek feladata, hogy vizsgálja és ellenőrizze a fogyasztók védelmét szolgáló előírások betartását és eljár ezek megsértése esetén. Amennyiben megállapítja, hogy jogsértés történt, így például a vállalkozás nem válaszolt a fogyasztó panaszára harminc napon belül érdemben és írásban, vagy nem vett fel jegyzőkönyvet a fogyasztó által bejelentett panaszról, akkor szankciót alkalmaz. Így például akár súlyos szabálytalanság esetén be is zárathat egy üzletet vagy bírságot is alkalmazhat.

 

Azonban ettől a fogyasztók – például a fenti, szóban forgó esetekben – még nem kapják vissza a rossz laptop árát, vagy épp nem javítják ki számukra a hibás cipőt! Azért, hogy erre sor kerüljön, Magyarországon ma a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez kell fordulni, amelyek gyors, ingyenes eljárást kínálnak! Legfőbb céljuk és feladatuk egyébként elsősorban nem is a vita eldöntése, hanem a két vitás fél, azaz a fogyasztó és a vállalkozás közötti ügyben egyezség létrehozatala. Ha erre sor kerül, akkor az kötelező erejű és olyan, mintha egy bíróság hozott volna ítéletet az ügyben – mindezt díjmentesen, egyszerű eljárásban. Amennyiben pedig mégsem lenne a vállalkozásnak egyezségi ajánlata, és nem születne egyezség, akkor a békéltető testület eldönti a vitás ügyet, hogy a fogyasztó kérelme megalapozott-e.

 

Ekkor is, több különböző eszköz áll rendelkezésre a döntés kikényszerítésére. Ha például a vállalkozás előre elismerte magára nézve kötelezőként a döntést, és a fogyasztói kérelem megalapozott, akkor kötelező határozat születik, amelyet ismét ki lehet kényszeríteni jogi úton is.

 

Amennyiben a vállalkozás nem fogadta el előre a döntést, de a panaszosnak igaza van a jogszabályok szerint, akkor ajánlás születik. Habár ez nem kötelező erejű, mégis jelentős arányban teljesítik a kereskedők, hiszen ha nem teszik, akkor a fogyasztó jelzése alapján a békéltető testület közzéteszi az egész ügyet (a fogyasztó adatai nélkül), és bárki elolvashatja az interneten a teljes esetet. Így megismerik a kereskedő nevét, székhelyét, mi történt a vitában, és azt is megtudja mindenki, hogy nem tett eleget a cég a békéltető testület ajánlásának. Ekkor tehát a vállalkozás üzleti jóhírneve sérül, amelyet manapság aligha engedhet meg bárki magának az egyre fokozódó piaci versenyben. Épp ezért, ezeket a nem kötelező döntéseket is rendszerint teljesítik.  

 

Végül az eljárás nagy előnye, hogy a vállalkozás nem utasíthatja azt el, köteles együttműködni a békéltető testülettel, máskülönben fogyasztóvédelmi bírságot kap! 

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Ha új családi házat építettünk egy kivitelezővel, vagy épp egy újonnan épített társasházba költöznek be a fogyasztók valamelyik lakásba, fontos tudni, hogy arra is van kötelező jótállás! Bármilyen fogyasztóvédelmi probléma van, három, öt vagy tíz év ilyenkor a jótállási idő, attól függően, hogy milyen épületrész vagy szerkezet, berendezés hibásodott meg.

 

A kötelező jótállás rendkívül széleskörű ez esetben is, hiszen az kiterjed többek között az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az épületszerkezeteire, az épületberendezések beépítésére és beszerelésére vagy épp a lakóépületeknek bizonyos egyéb helyiségeire is.

 

A jótállás ez esetben a kivitelezőt terheli: tehát azt a vállalkozást, amely a kivitelezési szerződés alapján köteles az építési, szerelési munka elvégzésére.

 

A jótállásból fakadó jogokat ekkor a lakás vagy építmény tulajdonosa érvényesítheti, ha pedig a tulajdonba adásra még nem került sor, akkor a megrendelő. Ehhez a jótállási jegyre van szükség, amelyet lakásonként külön-külön kell kiállítani és átadni a műszaki átadás-átvételi eljárás során az arra jogosult személynek.

 

A jótállási jegyen több különböző dolgot is fel kell tüntetni. Így többek között a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, berendezések meghatározását, emellett a jogosultat megillető jótállási jogokat, azok határidejét és további feltételeit. Szerepeltetni kell továbbá a jótállási jegyen a vállalkozó, vagy pedig az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, és a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját is.

 

Fontos: ha esetleg nem került sor a jótállási jegy átadására, vagy pedig ez megtörtént, de a tartalmát szabálytalanul állították ki, akkor ez nem befolyásolja a jótállási kötelezettséget! Az ugyanúgy él, csak ez esetben más egyéb, olyan dokumentummal lehet azt érvényesíteni, amely alkalmas a szerződéskötés bizonyítására (ilyen például a kivitelezési szerződés is maga).

 

Amennyiben a fogyasztók bármilyen hibát észlelnek az újonnan átvett lakásban vagy lakóépületben, úgy a kivitelező szigorú kötelezettsége az, hogy legkésőbb tizenöt napon belül meg kell vizsgálnia a bejelentett hibát. Ezzel együtt már nyilatkoznia is kell arról, teljesíti-e az igényt. Lényeges: a jótállási felelősség alól csak és kizárólag akkor mentesülhet a kivitelező, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a lakás átadása után keletkezett! Ha ezt nem teszi meg, kötelessége az észlelt hibát kijavítani vagy az egyéb, szükségessé vált munkát elvégezni ingyen.

 

Amikor pedig a kivitelező teljesíti a szükséges javítást, cserét vagy egyéb olyan munkát, amely a hiba megszüntetéséhez kell, akkor azt úgy kell elvégeznie, hogy lehetőleg ne akadályozza a lakóépület, illetve a lakás használatát!

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Bárkivel előfordulhat, hogy a háza körül valamilyen, már régebbi, mindennapi használatú fogyasztási cikk elromlik, legyen szó akár egy gázkazánról, hűtőgépről vagy épp egy korábban vásárolt, régi karóráról. Ha ezek elromlanak, és a fogyasztó megrendeli a fizetős javításukat egy vállalkozástól, akkor fontos tudni, hogy az elvégzett munkára hat hónapos kötelező jótállás vonatkozik, amennyiben az ellenérték húszezer forint felett volt!

 

Rögtön meg kell jegyezni a fentiekkel kapcsolatosan, hogy a húszezer forint feletti ellenértéket az általános forgalmi adóval, és az anyagköltséggel együtt kell számolni! Ez esetben pedig egy sor, különböző típusú, javító-karbantartó szolgáltatásra vonatkozik a fent említett kötelező, hat hónapos jótállás. Ezt a jótállást mindig az a fogyasztó érvényesítheti, aki éppen a dolog tulajdonosa (tehát nem például csak bérli az adott dolgot).

 

Ide tartoznak a fentiek szerint a húszezer forintot meghaladó ellenértékben elvégzett lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások, a háztartási gépek és készülékek javítása, a barkács- és kerti szerszámok javítása, a személygépkocsik és motorkerékpárok karbantartása és javítása, a számítógépek, okostelefonok, fényképezőgépek javítása, de a hangszerek és az órák javítása is.

 

A hat hónapos jótállás ilyenkor mindig akkor kezdődik el, miután az adott javító-karbantartó szolgáltatást elvégezték, és a fogyasztó részére ezt követően átadták a dolgot. Az időtartamot tehát a visszaadástól kell számítani, amennyiben pedig az érintett termék a vállalkozás általi üzembe helyezést is igényelt, akkor pedig az üzembe helyezés napjától kell számítani.

 

Emellett a szolgáltatást elvégző vállalkozásnak kötelessége egy jótállási jegyet kiállítani, és átadni a fogyasztónak. Ezt a jótállási jegyet a szolgáltatás díjának átvételekor vagy pedig az érintett dolognak a fogyasztó részére történő átadásakor kell odaadni.

 

Olyan, kötelező dolgokat kell például ezen feltüntetni, mint a szolgáltatást elvégző vállalkozás neve és címe, a szolgáltatás megnevezése (és a felhasznált alkatrészek, anyagok), a szolgáltatás díja, a fogyasztót megillető jótállási jogok és azok feltételei. Amennyiben a javító-karbantartó szolgáltatás a természetéből fakadóan együtt jár az érintett dolog fogyasztó számára történő visszaadásával (mert a helyszínen nem lehetett kijavítani), úgy ennek az időpontját is fel kell tüntetni. Sőt amennyiben személygépkocsit vagy motorkerékpárt javítottak, akkor a kilométeróra állását is fel kell tüntetni.

 

A jótállásból fakadó jogok ilyenkor az átadott jótállási jeggyel érvényesíthetőek, de ha esetleg nem adták át azt a fogyasztónak, úgy az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (számla-nyugta) ugyanúgy érvényesíthető itt is a hat hónapos kötelező jótállás.

 

Amennyiben az elvégzett, fizetős javítást követően az érintett termék újra meghibásodik, akkor a kötelező jótállás alapján a vállalkozás köteles újra elvégezni a javítást, méghozzá ingyen! Ez alól csak akkor mentesül, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba oka csak a megrendelt, fizetős javítás elvégzését követően keletkezett.

 

Amennyiben pedig a javító-karbantartó szolgáltatás elvégzését követően az érintett dolog vagy termék újra meghibásodik, és a fogyasztó a munka újbóli, ingyenes elvégzése iránt jótállási igényét érvényesít, úgy a kereskedőt további kötelezettségek is terhelik!

 

A jótállási igényről ugyanis jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyben rögzítenie kell a vállalkozásnak többek között a fogyasztó nevét és címét, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, az elvégzett szolgáltatás megnevezését és díját, a hibabejelentés időpontját és magát a hiba leírását is. Szükséges feltüntetni emellett azt, hogyan kívánja rendezni a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényét, ha pedig azt elutasítja, meg kell adni annak indokát is. Indokolni kell emellett ugyanúgy azt is, ha a fogyasztó által jelzett igénytől eltérő módon kívánja a vállalkozás rendezni az ügyet.

 

Előfordulhat, hogy esetleg a vállalkozás rögtön nem tud nyilatkozni arról, teljesíti-e a fogyasztó igényét: ez esetben álláspontjáról legkésőbb öt munkanapon belül, méghozzá igazolható módon kell értesíteni a fogyasztót!

 

Miután a jegyzőkönyvet a vállalkozás felvette, annak egy másolatát át kell adni a fogyasztó részére.

 

Tartsák észben a fogyasztók itt azt is, hogy a szóban forgó, kijavítást végző szakembernek a javítás, vagy épp a szükségessé vált egyéb munka elvégzésének határideje megállapításakor figyelembe kell venni a fogyasztó érdekeit is, tehát azt nem húzhatja-halaszthatja sokáig. A vállalt javítási határidőről pedig egyébként már a bejelentéskor vagy legkésőbb akkor tájékoztatni kell a fogyasztót, amikor közlik azt is, hogy teljesítik-e az igényt!

 

Amennyiben az érintett dolgot átveszik kijavításra, úgy azt elismervény ellenében lehet megtenni, amelyen fel kell tüntetni többek között a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó átveheti a kijavított dolgot. Szintén lényeges, hogy ha esetleg szükséges az ismét kijavítandó dolog el- vagy visszaszállítása, akkor erről a vállalkozásnak kötelessége gondoskodnia (ez alól kivétel, ha járműről, vagy ha 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dologról van szó). Érdemes ezzel kapcsolatosan a fogyasztóknak azt is tudni, hogy ha a vállalkozás elmulasztja a szállítást, akkor – a vállalkozás költségére – azt maga a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti mással.

 

Még egy lényeges előírás, miszerint, ha a vállalkozás teljesíti a jótállási igényt, és ez alapján kijavítja az újra meghibásodott dolgot, akkor a jótállási jegyen, vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetni többek között a hiba okát és a kijavítás módját, és a kijavítási igény bejelentésének és végül a kijavításra átvételnek az időpontját is. Ha pedig helyben kerül sor a kijavításra, akkor a kijavítás megkezdésének időpontját szükséges feltüntetni, illetve gépjármű esetében a kilométeróra állását. Ugyanitt kell szerepeltetni a hiba okát és a kijavítás módját, illetve azt, hogy a fogyasztó mikor kapta vissza a terméket. Ha át sem kellett adni a terméket a vállalkozásnak, mert a helyszínen került sor a kijavításra, akkor feltüntetni a kijavítás befejezésének időpontját kell, illetve gépjármű esetében a kilométeróra állását is.

 

Végül, ha szükségessé vált a jótállás alapján a korábban fizetős javítás újbóli, ingyenes teljesítése, akkor a jótállási jegyen rögzíteni kell, hogy az utóbbi kijavításra pontosan mikor került sor.

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

A fogyasztók két évig érvényesíthetik a kereskedőkkel szemben a hibás árucikk miatti jogaikat új termékek esetében, használt termék esetében pedig egy évig (ha a termékre ezeknél hosszabb idejű jótállás is vonatkozik, akkor pedig magát a jótállási időt kell figyelembe venni). Nem mindegy azonban, hogyan tesznek panaszt a fogyasztók, hiszen a kereskedői kötelezettségek ez esetben is szigorúak. Azt pedig sosem árt tudni, hogyan kell eljárnia ilyenkor a másik, vitás félnek.

 

Ha kiderül a kereskedőtől megvett termékről, hogy hibás, és visszavisszük azt, legyünk felkészülve arra, hogy kérhetik tőlünk az eredeti blokkot (nyugta-számla), amit a vásárlásról kaptunk! Ez igazolja ugyanis, hogy az adott terméket tényleg az érintett kereskedőtől vettük, aki felelősséggel tartozik az árucikk hibájáért.

 

Fontos tudni: ha esetleg tartós fogyasztási cikket vettünk (rendszerint 10.000 Ft vételár feletti, tartós használatra rendelt termékek, mint például a bútorok, laptopok, számítógépek, tablet PC-k, okostelefonok, stb.), akkor arra egyéves kötelező jótállás vonatkozik. Ebben az esetben kellet, hogy jótállási jegyet kapjunk már a vásárláskor: ilyenkor a jótállásból fakadó jogokat elsősorban magával a jótállási jeggyel érvényesíthetjük, de ha azt át sem adták részünkre, akkor itt is, másodsorban magával a kapott blokkal is reklamálhatunk. Ha utóbbira kerül sor, attól a kötelező egyéves jótállás még ugyanúgy érvényes! A fentiek miatt érdemes mindig megőrizni a vásárlásról kapott bizonylatot (számla-nyugta), legalábbis, a nagyobb értékű termékek esetében, amiket bánnánk, ha tönkremennének és ami jelentős anyagi sérelemmel jár.

 

Miután bejelentettük a hibát, a kereskedő azonnal köteles felvenni arról egy jegyzőkönyvet! Ebben rögzíteni kell többek között olyan fontos alapadatokat, mint a fogyasztó neve, címe, a megvett dolog megnevezése, mennyiért vette azt a fogyasztó, mikor került sor a hiba bejelentésére, mi a hiba pontosan (a leírása). De ugyanúgy fel kell tüntetni azt már a jegyzőkönyvben, hogy a fogyasztó egész pontosan milyen jogot kíván érvényesíteni! Ez lehet: elsősorban ingyenes javítás vagy csere, ha pedig ezekre nem kerül sor, másodsorban vételár-leszállítás vagy a teljes vételár visszatérítése, vagy pedig a kijavítás, kijavíttatás a kereskedő költségére.

 

Még ezzel sincs vége, hiszen, fel kell tüntetni azt, hogyan kívánja a vállalkozás rendezni az ügyet, azaz teljesíti-e a fogyasztó kérését, ha pedig azt elutasítja, úgy az utóbbi esetben ezt kell feltüntetni. Ez alól mindössze egy kivétel érvényesül: mégpedig az, ha ott rögtön, a bejelentéskor a kereskedő még nem tud nyilatkozni arról, hogy teljesíti-e a fogyasztó igényét. Azonban ez utóbbi esetben is, legkésőbb öt munkanapon belül értesíteni kell a fogyasztót igazolható módon a vállalkozás álláspontjáról, teljesíti-e a bejelentett igényt (ha nem teljesíti, akkor pedig az elutasítás indokát szintén meg kell adni).

 

Végül, de nem utolsósorban, hogy ha esetleg a vállalkozás máshogy kívánja rendezni a vitás ügyet, azaz eltérő módon, mint amit a fogyasztó bejelentett (például: csere helyett csak javítani hajlandó), akkor ezt is meg kell indokolni.

 

Miután készen van a jegyzőkönyv felvétele, és azt kitöltötték, fontos, hogy a fogyasztónak meg kell kapnia abból egy másolati példányt! Ez jelentős bizonyíték a kezében, ha később esetleg tovább kellene vinnie az ügyet, mert például a kereskedő az igényt elutasítja.

Ne feledjék azt sem a fogyasztók, hogy ha a kereskedő átvette kijavításra vagy kicserélésre az adott árucikket, akkor törekednie kell a tizenöt napon belüli elvégzésre!

 

Ha esetleg kijavításra vették át a terméket – vagy azért, hogy megvizsgálják, teljesíthető-e a fogyasztó kérése– akkor egy újabb kötelező előírás például, hogy az átvétel tényét igazoló elismervényt kell odaadni a fogyasztónak! Ezen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az árucikk azonosításához szükséges adatokat, átvételének időpontját, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

 

Egyébként, a fenti, elismervény átadására vonatkozó kötelezettségek úgy is teljesíthetőek, ha mindezeket magában a hibabejelentésről felvett jegyzőkönyvben rögzítik.

 

Fontos szempont egyúttal, hogy ha a fogyasztó igénye a kijavításra irányul, akkor azt bejelentheti nem csak a kereskedőnél (tehát annál a forgalmazónál, akinek a nevére szól a vásárlásról kapott blokk), hanem a javítószolgálatnál (szerviz) is. Ez akkor jön szóba tipikusan, ha a fogyasztó olyan terméket vásárolt, amelyre akár egyéves kötelező jótállás vagy pedig önként vállalt jótállás vonatkozik. Ekkor ugyanis meg szokták jelölni magán a jótállási jegyen azt is, melyik szervizhez vagy szervizekhez viheti vissza a fogyasztó javítás céljából a terméket.

 

Itt két lényeges dolgot kell tisztázni: az első, hogy a kijavításnál – a fentiek szerint – a fogyasztó dönti el saját maga, hova jelenti be, hova viszi vissza a terméket. Őt ilyenkor nem küldheti el a kereskedő azzal, hogy „ezt a szerviz intézi”, hanem ilyenkor neki is be kell venni az árucikket, foglalkoznia kell a megtett reklamációval, és saját magának szükséges továbbítani az érintett, hibás dolgot a szervizbe. Ha pedig a javítási igényt a szerviznél jelentették be és át is vették a terméket javításra, úgy magának a szerviznek is törekednie kell arra, hogy azt megcsinálják tizenöt napon belül.

 

Végül a második fontos szempont pedig az, hogy ha a fogyasztó kérése nem a javításra, hanem ezt meghaladó igényre (például cserére vagy a vételár visszafizetésére irányul), akkor azt ne a szervizbe vigye vissza, hanem magához a kereskedőhöz (azaz a forgalmazóhoz). A szerviztől ugyanis legfeljebb a javítást lehet kérni, más igényt nem. Nem így a kereskedő esetében, aki viszont felel a hibás termék esetében az összes korábban ismertetett fogyasztói jog (elsősorban javítás vagy csere, másodsorban, az előzőek hiányában pedig például: a vételár leszállítása vagy a teljes vételár visszatérítése) teljesítéséért.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával meghirdeti 2019. február 1-jétől az „Országos Rajzverseny Pályázatot” Magyarország valamennyi általános- és középfokú oktatási intézménye számára, két korcsoportban (8-14 évesek, 15-18 évesek).

 

A pályázat témakörei (kategóriái) mind a két korcsoportban:

–„Átverések az interneten!”,

-„Tisztességtelen élelmiszerreklámok, ahogy én látom.”,

-„Csalogató reklámok”.

 

A fiatalok a jövő fogyasztói, épp ezért elengedhetetlen, hogy már gyermekkorban megismerkedjenek a legalapvetőbb fogyasztói ismeretekkel. E között tartjuk számon a tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal, reklámokkal és ehhez hasonló ajánlatokkal kapcsolatos, azok tilalmára vonatkozó alapvető tudnivalókat. A diákok ugyanis aktív használói a mindennapokban az internetnek és a közösségi médiának, épp ezért rendkívül gyakran találkozhatnak az előbb említett kereskedelmi gyakorlatokkal és reklámokkal. Fel kell tehát a tanulókat készíteni a tudatos fogyasztói magatartásra és arra, hogy a szükséges ismeretek birtokában a kellő gyanakvással kezeljék a megtévesztő, vagy annak tűnő ajánlatokat, hiszen korukból fakadóan kevésbé tudatosak. Ismereteiket e téren mindenképp erősíteni szükséges.

 

Az Országos Rajzverseny Pályázattal így a célunk a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő diákok versenykultúrával, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő ismereteinek a megalapozása és megerősítése.

 

Az Országos Rajzverseny Pályázat részletes felhívása elérhető ide kattintva, és tartalmazza már mindazon szakmai segédanyagokat is, amelyeket a tanulóknak és a pedagógusoknak megismerésre ajánlunk az eredményes részvétel érdekében.

 

A rajzok megküldésére a pályázati felhívásban foglaltak szerint van mód 2019. március 15-ig, azok értékelésére pedig 2019. március 31-ig kerül sor.

 

A legjobb pályamunkákat elkészítő diákokat értékes nyereményekben, felkészítő tanáraikat pedig különdíjban részesítjük a programot lezáró, 2019. április 15-i, budapesti Ünnepélyes Díjátadó rendezvény keretében.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége minden iskolának, diáknak és felkészítő tanáraiknak eredményes részvételt kíván!

 

Habár már 2014. óta a webáruházakra rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, ennek ellenére még mindig előfordul a címben jelzett kikötés. Ebben az esetben a fogyasztókat megfosztják a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségétől. Megteheti-e ezt a kereskedő? A kérdés nem is olyan egyszerű: általában nem lehet ezt kikötni minden egyes termékre, de itt is vannak bizonyos kivételek!

Okostelefonoknál, televízióknál, hasonló nagyobb értékű műszaki cikkeknél, de akár más termékeknél is előfordul az, hogy a webáruház saját maga által megszabott feltételéhez köti a tizennégy napos, indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségét. Mint például ahhoz, hogy legyen meg a termék eredeti, bontatlan doboza, a csomagolás legyen bontatlan vagy hasonló, gyakran megkövetelt feltétel, hogy az árucikk legyen sértetlen, és legyenek meg a termék tartozékai is. Többször szereplő – és sokszor jogszabálysértő – általános szerződési feltétel az is, hogy a termék ne legyen használt, viseltes állapotú.

 

Fontos, hogy a fentieket csak akkor kötheti ki a webáruház, amennyiben az érintett termék a fogyasztóvédelmi előírások szerinti kivételek körébe esik. Az ilyen leggyakoribb eset az, ha például olyan, lezárt csomagolásban kiszállított árucikkről van szó, amely felbontást követően – egészségvédelmi vagy higiéniai okokból – már nem küldhető vissza. Kiköthető tehát emiatt az eredeti, bontatlan csomagolás megléte például egy elektronikus szőrtelenítő eszköz vagy ismét egy tisztálkodási eszköz (epilátor, stb.) esetében. Ekkor már nem lehet visszaküldeni a terméket tizennégy napon belül, ha a fogyasztó a csomagolást felbontotta. Szintén nem gyakorolhatja a fogyasztó az indokolás nélküli elállás jogát akkor sem, ha olyan, nem előre gyártott termékről van szó, amelyet kifejezetten a fogyasztó személyére szabtak, vagy egyedi utasításai alapján, a kérésére állították elő. Végül, visszatérve a lezárt csomagolású árucikkekhez: szintén a kivételek közé tartoznak azok a zárt csomagolású CD-vagy DVD-lemezek, amelyen számítógépes program, film- vagy zenefelvétel van, és a csomagolást már a fogyasztó felbontotta.

 

Azonban azt fontos tudni, hogy ha például a fenti termékkörön kívül eső árucikkről van szó, például egy laptopról, televízióról, okostelefonról, akkor nem lehet az eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötni a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jogot!

 

Ugyanez igaz a többi, általában gyakran szereplő és sérelmes általános szerződési feltételre, hiszen önmagában a használt állapot, a sérülés, a tartozékok hiánya még nem eredményezi azt, hogy a fogyasztó ne élhetne a tizennégy napos visszaküldés lehetőségével (ha nem áll fenn az előbb említett kivétel)! Nem lehet tehát ilyen, saját, további feltételeket megszabnia a webáruháznak, mert ez ekkor jogszabálysértőnek minősül, mivel ekkor az ÁSZF szűkíti a fogyasztói jogokat. Nem lehet ugyanis a fogyasztók hátrányára eltérni a fogyasztóvédelmi rendelkezésektől és általánosságban kikötni, mindenféle termékkörre nézve a fentieket. Ha például használta is a fogyasztó a terméket, vagy utóbbi megsérült csak akkor lehet levonni bármilyen díjat a visszafizetendő összegből, amennyiben a termék jellegének, használhatóságának, tulajdonságainak megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használták a terméket. De még ezt az értékcsökkenést sem lehet levonni akkor, ha elmulasztották a fogyasztót előzetesen tájékoztatni arról, hogy ez alapján módja van a kereskedőnek a levonásra, a teljes visszafizetendő összegből.

 

Végül, fontos megjegyezni: csak akkor szabhatja meg a webáruház a fenti feltételeket (például: sérülésmentes állapotú legyen és meglegyen minden tartozék, ne legyen viseltes, használt állapotú a termék, stb.), ha az átvételtől számított tizennégy napon túl is biztosítja a visszaküldés lehetőségét!

 

Megteheti tehát, hogy saját döntése alapján például az átvételtől számítva 30 naptári napig vállalja a visszavásárlást, azonban ezt már ekkor – mivel túl van a tizennégy naptári napon – már bármilyen feltételhez kötheti. Amit pedig, ha nem teljesít a fogyasztó a visszaküldéskor, akkor az elutasítás már jogos lehet.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Elég felmennünk a közösségi oldalakra vagy éppen más internetes oldalakra ahhoz, hogy a vállalkozások számtalan különböző ajánlattal, reklámmal bombázzanak bennünket, fogyasztókat. Ezek közül a kereskedők közül pedig többről még sosem hallottunk, és nem ismerjük, ezért pedig körültekintően kell eljárni, utána kell nézni, ki is a másik fél! Ha már előre tudjuk, mit kell ellenőrizni, akkor sok felesleges bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat!

 

Többek között attól, hogy akár bottal üssük az előre kifizetett, akár több százezer forintos összeg nyomát, különösen, ha a webáruház honlapja hirtelen elérhetetlenné válik, nem működik, és a panaszainkra sem reagálnak!

 

Épp ezért az első fontos szempont: ha fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy egy adott időpontra megérkezzen mindenképp a termék, akkor már időben intézzük el a rendelést, hiszen a tapasztalatok szerint a megrendelések „beragadhatnak”. Sokszor előfordul ugyanis, hogy egy kereskedő nem számol – különösen a karácsonyi ünnepek során vagy más hasonló nagy, szezonális leárazás, akció során – a megrendelések hirtelen megnövekvő számával. Ilyenkor a legrosszabb, ha már előre kifizettük a terméket, hiszen se pénz, se posztó – a pénzünk a kereskedőnél, a termék viszont nincs nálunk. Épp ezért a legbiztonságosabb, ha nem előre utaljuk át a vételárat, hanem ha utánvéttel fizetünk a futárnál. Ekkor már kezünkben van a termék is, nálunk van az, amiért a pénzt kiadjuk.

 

Emellett is, meg kell nézni – ha teljesen ismeretlen cégről van szó –, hogy az adott vállalkozásról milyen bejegyzések, kommentek, hozzászólások, vélemények vannak az interneten, akár a fogyasztóvédelmi vagy más jellegű blogokban. Érdemes rákeresni mind a honlap pontos címére és a vállalkozás konkrét nevére is. A már pórult járt fogyasztók ugyanis megosztják rossz, negatív tapasztalataikat, tanuljunk ezekből!

 

Ellenőrizzük le azt is, hogy van-e az adott kereskedőnek regisztrált adatlapja a közösségi oldalakon, hiszen ez egy újabb felületet biztosít a fogyasztói vélemények és értékelések megosztására. Itt is nézzük meg az egyes közzétett képek, bejegyzések alatt tett fogyasztói hozzászólásokat, ki mit írt le, de több helyen akár magát az oldalt is értékelhetik az adott felhasználók, ha a kereskedő aktiválta ezt a funkciót. Az elhelyezett vélemények szintén támpontot nyújthatnak arra nézve, érdemes-e az adott vállalkozástól vásárolni vagy inkább más webáruházat kell keresni.

 

Ezen kívül is még több mindent fontos megnéznünk!

 

Ugyanis a webáruházakra vonatkozó szabályok szerint, az Európai Unióban az interneten értékesítő cégek kötelesek a honlapjukon közzétenni többek között a vállalkozás pontos nevét, székhelyének postai címét, és ha van, további elérhetőségeiket, mint például az e-mail címüket.

 

Egyáltalán ne kössünk azzal a vállalkozással szerződést, amely még csak egy pontos cégnevet, székhelyet sem tüntet fel magáról! Árulkodó jel lehet az is, ha a fogyasztókkal való kommunikáció érdekében a webáruház csak és kizárólag egy „üzenetküldő menüpontot” tart fenn, és semmi egyéb információ nincsen, például e-mail cím! Legyünk tisztában azzal is, hiába magyar nyelvű a honlap, hiába végződik a domain címe „.hu”-ra, ez még egyáltalán nem garantálja, hogy Magyarországon működő cégről van szó. Számos példa van rá, hogy a fogyasztó magyarnak hitte az adott vállalkozást és közben kiderült ennek ellenkezője és például, hogy az USA-ból üzemeltetik, amely megnehezíti vita esetén a fogyasztói jogérvényesítést.  

 

Emellett az e-kereskedőknek még egy sor, további információt is meg kell adniuk magukról az előzetes tájékoztatás körében! Ilyen alapvető tájékoztatás például a fogyasztókat megillető tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog, valamint annak a feltételeiről, az egyes kivételekről szóló részletes információk! Ne kössünk szerződést azzal a vállalkozással sem, amely még ezeket az alapadatokat sem adja meg.

 

Végül még egy fontos teendőnk van! Érdemes ugyanis leellenőrizni az interneten megtalálható, nyilvános feketelistákat és pozitív listákat, amelyeket például a békéltető testületek tesznek közzé. Ebből könnyen látni fogjuk, hogy melyik vállalkozás volt hajlandó az esetleges fogyasztóvédelmi vita békés rendezésére az ingyenes, gyors békéltető testületi eljárásban, de az is kiderül, miszerint melyik kereskedő nem működött együtt az adott testülettel. Ezek már önmagában jelzésértékű adatok.

 

Ahogy az is, hogy szerepel-e a webáruház azon a listán, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium üzemeltet! Ezt úgy hívják: „Súlyos jogsértést elkövető webáruházak adatbázisa”, és a http://www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu/ internetes oldalon érhető el. Itt még keresni is lehet azok között a vállalkozások között, amelyek jogsértő magatartását a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság jogerősen megállapította. Érdemes tehát innen is tájékozódni, honnan nem ajánlott rendelni!

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Arról már szinte mindenki hallott, hogy általában a fogyasztó meggondolhatja magát internetes vásárlásnál, és tizennégy napon belül visszaküldheti a terméket az átvételtől számítva. Ekkor vissza kell kapni a teljes kifizetett összeget. Itt is azonban nem árt tudatosan eljárni, hiszen számos olyan kivétel van, amikor mégsem illeti meg a fogyasztókat a fenti lehetőség! A leggyakoribb, fogyasztókat érintő példákat közöljük, amelyek a mindennapokban általában előfordulhatnak.

 

Már azt is meg kell nézniük a fogyasztóknak eleve, hogy a másik eladó fél magánszemély vagy vállalkozás-e! Ugyanis, csak akkor gondolhatják meg magukat tizennégy napon belül, ha tényleg egy kereskedőtől vásároltak. Ha pedig magánszeméllyel kötöttek meg egy ügyletet például egy internetes piactéren, akkor az eladónak nem kötelessége visszavásárolnia a terméket minden indokolás nélkül. Erre ezért külön rá kell kérdezni, magánszemély vagy kereskedői minőségben jár-e el az eladó és legyen erről írásos bizonyíték!

 

A másik leggyakoribb eset: nem illeti meg a fogyasztókat a tizennégy napos visszaküldés akkor sem, ha a kereskedőtől egy lezárt csomagolású CD-t vagy DVD-t vásároltak, ami filmet, zenét vagy számítógépes programot tartalmazott, amennyiben kiszállítást követően a csomagolást már felbontották.

 

Maradva a lezárt csomagolású termékeknél: ha a megrendelés tárgya olyan termék, amely a fogyasztó általi felbontást követően egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhető már vissza, akkor a felbontás ismét az indokolás nélküli elállási jog elvesztését eredményezi. Ilyen lehet például egy lezárt csomagolású elektromos fogkefe vagy épp egy borotva.

 

Ide tartozik az az eset is, ha a megrendelés tárgya olyan, nem előre gyártott termék volt, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy pedig kifejezett kérésére állították elő, vagy, ha olyan árucikkről volt szó, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. Ilyen például, és egyedi terméknek számít, ha egy olyan pólót rendel meg a webáruháztól a fogyasztó, amelyet nem előre gyártottak, ugyanis a kifejezett kérésére nyomtatták rá például egy kedvenc filmsztárjának a képét vagy a kedvenc idézetét.

 

Nem lehet emellett gyakorolni az indokolás nélküli elállási jogot akkor sem, amennyiben interneten olyan terméket rendeltünk, amely romlandó vagy minőségét rövid ideig őrzi meg. Ilyen lehet például egy élelmiszer, akár egy pizzarendelés.

 

További kivételnek számít, ha a fogyasztó a számítógépes programot nem CD-n vagy DVD-n rendeli meg, hanem konkrétan már annak az internetes letöltéséért fizet online a szolgáltató részére. Ilyenkor, ha a letöltés a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdődött meg, és a fogyasztó egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a letöltés megkezdését követően elveszíti indokolás nélküli elállási jogát, úgy ez is kivételnek minősül.

 

Ugyanúgy nem gondolhatja meg magát a fogyasztó, ha például online szerencsejátékkal játszott, vagy éppen interneten rendelt meg és fizetett ki repülő-, vonat- vagy éppen autóbuszjegyet.

 

Szintén a kivételek közé tartozik, ha például szállodai szobát foglaltunk online, vagy éppen egy kulturális rendezvényre, például koncertre, kiállításra, színházi- vagy mozielőadásra vagy egy sporteseményre (például: focimeccs) szóló jegyet fizettünk ki a világhálón.  

 

De ugyanúgy körültekintően járjunk el, ha az USA-ban működő cégtől vásárolunk, tehát Európán kívüli országból: ilyenkor sem kötelesek ugyanis a kereskedők visszavenni a terméket tizennégy napon belül. 

 

Jól gondolják meg ezért a fogyasztók, mit vásárolnak, és legyenek tisztában azzal, hogy több esetben nem illeti meg őket az indokolás nélküli elállási jog

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Amikor az interneten vásárolnak valamit a fogyasztók, az nincsen előttük, és legjobb esetben is csak az online közzétett képekre, videókra, tesztekre hagyatkozhatunk, amikor szeretnénk eldönteni azt, hogy tetszik-e tényleg. Épp ezért a fogyasztókat védik az előírások és ilyenkor – bizonyos kivételekkel – meggondolhatják magukat tizennégy napon belül és ekkor vissza kell kapniuk az általuk kifizetett teljes összeget.

 

Ez a lehetőség egyébként nem csak Magyarországon jár, hanem az Európai Unió bármelyik országában, hiszen egységes szabályok védik a fogyasztókat! Épp azért, hogy merjenek élni a lehetőséggel, a rendeléssel, és éljenek azokkal az előnyökkel, amelyek például a külföldről, azaz más uniós tagállamból történő vásárlással járhatnak. Ilyen lehet többek között az olcsóbb ár, jobb minőség és a szélesebb körű választék.

 

Azonban a termék nincs ott ilyenkor a maga fizikai valójában a fogyasztók előtt. A webáruházak ugyan közzétesznek fényképeket az adott árucikkről, amelyek alatt vagy mellett általában az ilyen vagy ehhez hasonló feliratok szerepelnek: „A képek csupán illusztrációk és a termék a valóságban elérhet a közölt fotóktól.”

 

Ekkor persze a tudatos fogyasztó előtt még számtalan lehetőség áll: megnézhet különböző videókat, adott esetben felhasználói teszteket az adott árucikkről, ha van ilyen vagy rákereshet arra, más fogyasztók mennyire voltak elégedettek a termékkel, kutathat több, más webáruház által közzétett kép után. De hogy tetszik-e a megrendelt tárgy, az úgyis csak élőben derül ki, amikor a futár kiszállítja a terméket.

 

Épp ezért a fogyasztókat megilleti a kereskedőktől történő, online vásárlás esetében a tizennégy napos meggondolás lehetősége (bizonyos kivételekkel, amelyekkel későbbi cikkünkben külön foglalkozunk, de ide tartoznak például a már felbontott csomagolású, zenét, filmet vagy számítógépes programot tartalmazó CD- vagy DVD-lemezek). Ezt úgy hívjuk, hogy indokolás nélküli elállási jog, és ez alapján a fogyasztók meggondolhatják magukat a termék átvételétől számított tizennégy napon belül, elállhatnak a vásárlástól írásban. Ezt úgy kell megtenniük, hogy a webáruháznak címzett levélben (akár postai úton, akár e-mailben, de mindenképp bizonyítható módon, tehát írásban) közlik azt, miszerint élnek az indokolás nélküli elállási jogukkal. Fontos: itt még csak indokolnunk sem kell – mint az elnevezés is mutatja – és egyáltalán nem számít, miért küldjük vissza a terméket. Ha hibás a termék, vagy csak az a probléma vele, hogy nem tetszik (mert például máshogy néz ki élőben), akkor is ugyanúgy meggondolhatjuk magunkat.

 

Arra szintén ügyelni kell, hogy a megrendelés napját követően bármikor, azaz még akár a kiszállítás előtt is el lehet állni indokolás nélkül a vásárlástól írásban, és nem is kötelezhető a fogyasztó a termék átvételére ilyenkor. Nem kell tehát megvárni azt, hogy a termék mindenképpen megérkezzen a fogyasztóhoz, hanem előtte is jelezhetjük az alábbiak szerint, miszerint élünk az indokolás nélküli elállással. Itt lényeges: fogalmazzunk pontosan (indokolás nélküli elállást említsünk a levélben), hiszen ez esetben a teljes, kifizetett összeget kérhetjük vissza azonnal (szemben azzal az esettel, ha a termék hibájára hivatkozunk, mivel ekkor elsősorban csak a javítást vagy a cserét kérhetjük).

 

Ha ezt megtette a fogyasztó, akkor az elállás közlésétől számítva haladéktalanul, de legkésőbb tizennégy napon belül vissza kell küldenie a terméket, vagy át kell adnia a webáruháznak személyesen, méghozzá saját költségen. Kivéve, ha ezt a kereskedő nem vállalta át – de ezt általában nem teszik meg. Ami a visszajuttatás részleteit – azaz a postázást, annak pontos módját vagy a címet, ahova vissza lehet vinni személyesen – illeti, a webáruház által közzétett általános szerződési feltételek irányadóak. Nem árt ezt előzetesen ellenőrizni, nehogy úgy járjunk, mint az a fogyasztó, aki csak később jött rá, hogy a magyar nyelvű weboldal ellenére valójában Lengyelországból vásárolt. Oda is kellett – volna – visszaküldenie a terméket, saját költségén, és maga a visszaküldés drágább lett volna, mint az eredetileg kifizetett összeg. Ezért kell körültekintően eljárni.

 

Miután visszajuttattuk a terméket – vagy pedig nem igazoltuk azt kétséget kizáróan, hogy a visszaküldésre már sor került (például postai feladást igazoló papírral) -, azt követően a vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb tizennégy napon belül meg kell térítenie a teljes, korábban kifizetett összeget a fogyasztó számára. Ezt csak addig tarthatja ugyanis vissza a kereskedő, amíg az előbb említettek szerint, a termék vissza nem érkezett a webáruházhoz ténylegesen vagy pedig a fogyasztó nem igazolta kétséget kizáró módon, hogy sor került például a postai feladásra.

 

Fontos, hogy a teljes kifizetett összeget vissza kell kapnia a fogyasztónak! Abból nem lehet levonni például (ha volt ilyen) az eredeti kiszállítás költségét. Ha például 14.000 Ft volt a vételár és a kiszállítás díja pedig 2.000 Ft, akkor összesen 16.000 Ft-ot fizettünk, és ezt a 16.000 Ft-ot is kell visszakapnunk!

 

Másik lényeges szempont, hogy nem vonhat le csak úgy a kereskedő például használati díjat vagy pedig, ha arra hivatkozik, miszerint a termék sérült. A fogyasztó ugyanis csak és kizárólag azért az értékcsökkenésért felel, ami abból eredt, hogy a termék jellegének, tulajdonságainak, használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a terméket. Itt sem szabad azonban elfelejteni: csak akkor tehető a fogyasztó ezért az értékcsökkenésért felelőssé, ha már előre tájékoztatták írásban (rendszerint erre a webáruházak honlapján, az ÁSZF-ekben kerül sor) annak a lehetőségéről és pontos feltételeiről. Ha nem volt ilyen tájékoztatás, akkor viszont egyáltalán nem kérhető számon semmilyen értékcsökkenés, és nem is vonható le semmilyen díj a fogyasztónak visszafizetendő összegből!

 

Fontos tehát, hogy a fogyasztók tudatosan járjanak el és körültekintően akkor is, amikor az indokolás nélküli elállási jogukat kívánják gyakorolni!

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.