A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a soron következő, legújabb fogyasztóvédelmi tesztjében olyan weboldalakat vetett vizsgálat alá, amelyek online társkeresési szolgáltatást nyújtanak a fogyasztóknak.
A teszt eredményei megtekinthetőek ide kattintva.
Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
2019. február 21-én kezdetét vette az Utazás Kiállítás a Hungexpo területén, amely rendkívül széles tömegeket vonz, és 2019. február 24-ig a fogyasztók számtalan különböző utazási iroda ajánlatát ismerhetik meg. Sokan már most lefoglalják a nyaralásukat, előre készülve az üdülési szezonra. De nem szabad azt elfelejteni, hogy számos dolgot meg kell fontolni, mielőtt szerződést kötnénk, hiszen egy-egy útért adott esetben több százezer forintot vagy akár milliós összegeket adhatunk ki.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, amely szintén képviselteti magát az Utazás Kiállításon és fogyasztóvédelmi tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak és vállalkozásoknak, fontos és jó tanácsokkal is segíti az utazni vágyókat, mire figyeljenek a későbbi, esetleges kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében!
Ha önállóan intézzük a szállodát vagy a repülőjegyet…
Ne feledjék a fogyasztók, hogy ha maguk intézik különállóan az utazást (repülőjegyet, vonatjegyet, stb.) és külön a szállodát is, és például késik a gép vagy törlik a járatot, akkor a szállodai szoba árát nem kérhetik vissza utólag a szállodától. Ez igaz mind a belföldi, mind a külföldi szállások esetében, érdemes ezért erre is figyelemmel lenni már az utazás megtervezésekor.
A tapasztalatok szerint, ha a fogyasztók maguk foglalnak szállodát, úgy leginkább a hotelszobák minősége, a kapott szoba elhelyezkedése, az étkeztetés színvonalának alacsony volta vagy más kiegészítő szolgáltatások (például: wellness, úszómedence) hiányosságai szokták okozni a legtöbb problémát. Itt is sokat számít a fogyasztói tudatosság.
Mindig nézzünk utána az interneten, kivel szerződünk, mert az egyes fórumokon és blog bejegyzésekben a más, már pórul járt fogyasztók rendszeresen beszámolnak rossz tapasztalataikról, élményeikről. Gyanúra adhat okot, ha egy szállodáról csupa negatív értékelés vagy bejegyzés született.
Ha kuponos oldalról vásárolunk, mindig győződjünk meg arról pontosan, hogy melyik vállalkozás az, amelynek a szolgáltatását kínálják vagy közvetítik számunkra. Ugyanis a későbbiekben, ha probléma lenne, ettől a cégtől – vagy adott esetben a kuponos oldaltól is – várhatjuk a probléma orvoslását. Itt tehát a vita jellege a döntő, így például, ha nem volt szabad szoba az ígért időpontban, akkor egyértelműen a szálloda a felelős, nem pedig a kuponos oldal. Ha viszont nem is kapott értesítést a szálloda a foglalásról, úgy a kuponos oldalnál kell írásos panaszt tenni és a felelősség őt terheli.
Alaposan nézzük át mindig a honlapot, hogy milyen felszereltséget és szolgáltatásokat kínálnak a szobához, illetve, hogy mi az, amit a megrendelésért cserébe ígértek. Ha kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak a szobák mellé és nem teszik hozzá sehol sem, hogy ezek csak külön díj ellenében vehetők igénybe, úgy rendszerint nem is követelhetnek ezért további fizetést! Ilyen eset lehet, ha például a wellness igénybevételét vagy a vacsorát, annak ellenére, hogy a szobaárhoz az hozzátartozna, további felárhoz kötik. Ilyenkor nyugodtan adjunk hangot panaszunknak, de tegyünk így bármilyen más esetben rögtön, ha hiányosságot tapasztalunk a kapott szolgáltatással kapcsolatban. Ha ezt elmulasztjuk és csak később szólunk, akkor utóbb már kevesebb sikerrel érvényesíthetjük igazunkat. Ekkor is törekedjünk arra, hogy írásban közöljük a panaszt, vetessünk fel jegyzőkönyvet a recepción!
Akár utazási irodától vásároltunk, akár pedig magunk intéztük egyénileg a szállást és a repülőjegyet, mindenképp érdemes biztosítást is kötni arra az esetre, ha valamilyen váratlan ok (baleset, betegség, stb.) miatt a fogyasztó utazása meghiúsulna. A lemondási biztosítás megkötésének lehetőségét már számtalan iroda vagy például a szálláshely-közvetítő internetes oldalak is biztosítják. Ugyanakkor itt se felejtsük el áttanulmányozni a megkapott biztosítási kötvényt, a biztosítási termék szabályzatát (ezeket a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani). A biztosítók ugyanis a biztosítási feltételekben tételesen meghatározzák azokat az eseteket és feltételeket, amelyek bekövetkezténél visszatérítik a befizetett részvételi díj teljes összegét vagy egy adott részét. Azonban, bizonyos okok vagy pedig a kizáró feltételek fennállása esetében ezt elutasíthatják.
Rövidebb utazások, utazási csomagok: mi a különbség?
Már az sem mindegy, hogy valaki utazási csomagot (legalább két különböző típusú utazási szolgáltatás, például személyszállítás és szálláshely igénybevétele) vásárol, amikor is még szigorúbbak az előírások, vagy pedig olyan utazási szolgáltatást vesz igénybe, amely már nem minősül utazási csomagnak, és az előbbinél kevesebb szolgáltatást tartalmaz (így például huszonnégy óránál rövidebb ideig tart az utazás és nem is foglal magában éjszakai szállást).Tipikusan utazási csomagnak minősülnek a fogyasztók körében népszerű több napos, hetes nyaralások, körutazások, amelyek a fentiek szerint általában szállást és az utazási célra való eljutást is biztosító személyszállítást, és egyéb programokat is magukban foglalnak (mint például a helyi városnézés, nevezetességek megtekintése, stb.). Ha kifejezetten utazási csomagra vonatkozó szerződésről van szó, arról az utazási irodának külön tájékoztatást kell nyújtania egy formanyomtatványon. Így a fogyasztónak még nem kell ennek is külön utánanéznie, és tudni fogja, mikor élvez az utazása során még nagyobb védelmet, ha probléma adódna. Eltérőek ugyanis az előírások az utazási csomagnak nem minősülő utazási szerződések, és az utazási csomagok esetében.
Ha nem utazási csomagot vásároltunk…..
A fogyasztók körében népszerűek azok a rövidebb utazások is például a szomszédos országokba, és több utazási iroda kínál olyan utakat, amelyek huszonnégy óránál rövidebb időtartamra szólnak és még éjszakai szállást sem tartalmaznak. Ezek például nem minősülnek utazási csomagnak, de itt is több szigorú előírás érvényesül. Így például, a szerződést egyszerű és közérthető nyelven kell megfogalmazni, és magát a szerződést vagy az arról szóló visszaigazolást a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Sőt, ha a szerződést nem távközlő eszközzel, hanem személyesen kötötték meg egymás jelenlétében, a fogyasztó ragaszkodhat a szerződés nyomtatott példányához! Abban megtalál minden részletes információt a szolgáltatással kapcsolatosan.
Fontos, hogy előleget ugyan kérhet az utazási iroda a szerződéskötéskor, de az legfeljebb csak a részvételi díj negyven százaléka lehet. Csak akkor lehet eltérni és van mód ennél is nagyobb előleg elkérésére, ha a közreműködővel (például a szálloda vagy a légitársaság) megkötött szerződés szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre. Nem lehet már több hónappal az utazás előtt, előre elkérni a teljes részvételi díjat sem, és azt a vállalkozás legkorábban csak az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti (ismét kivétel ez alól, ha a közreműködővel kötött szerződés alapján korábbi teljesítésre van szükség).
Érdemes odafigyelni arra is, hogy a fogyasztóval közölt teljes díjat utóbb csak akkor emelheti már az utazási iroda, ha ezt a lehetőséget a szerződésben kikötötték. Ekkor sem mindegy, hogy milyen okból történik az emelés, és a díjemelésre kizárólag a személyszállítás árának (üzemanyag, egyéb energiaforrás költségei), harmadik fél által kivetett adónak, illetéknek és egyéb kötelező tehernek (például reptéri illeték), vagy a devizaárfolyamoknak a változása miatt kerülhet sor. A díjemelés továbbá csak akkor érvényes, ha az utazási iroda erről az utazás megkezdése előtt már legkésőbb húsz nappal vagy ennél korábban értesítette a fogyasztót, meg kell adni továbbá a díjemelés indokát is, sőt az emelés mértékének arányosnak kell lennie a felmerülő költségekkel.
Ha esetleg a fogyasztó nem tudna elutazni például betegség miatt vagy más okból, de nem szeretné, hogy elvesszen a már kifizetett összeg, akkor el is adhatja másnak az utat. Ekkor viszont figyelni kell arra, hogy csak olyan valakinek lehet értékesíteni, aki az utazási szerződésben foglalt feltételeknek megfelel. Arra is ügyelni kell, hogy ha sor került az eladásra, akkor erről legalább az utazás megkezdését megelőző öt napon belül értesíteni kell az utazási irodát!
Egyébként is, a fogyasztó bármikor felmondhatja az utazási szerződést, ha nem szeretne elutazni, számolni kell azonban ilyenkor azzal, hogy esetleg bánatpénzt is fizetni kell! Ahhoz, hogy érvényes legyen, ennek lehetőségét ugyancsak a szerződésnek szükséges tartalmaznia, és a bánatpénz nem haladhatja meg a részvételi díj összegét! Egyáltalán nem kell viszont bánatpénzt fizetni akkor, ha az utazási iroda rajta kívül álló okból módosítja a szerződés lényeges feltételét, ilyennek minősül a nyolc százalékot meghaladó mértékű díjemelés is. Amennyiben ezt a fogyasztó elfogadja, akkor módosítani kell a szerződést közösen, ha pedig nem fogadja el, akkor bánatpénz fizetése nélkül mondhatja fel azt!
Ha viszont az utazási iroda mondja fel az utazási szerződést és olyan okból, amely miatt nem a fogyasztó a felelős, akkor a vállalkozás köteles olyan más (helyettesítő) szolgáltatást nyújtani, amely az eredetivel azonos vagy magasabb értékű, vagy pedig ha ilyen szolgáltatást nem tud felajánlani, vagy azt a fogyasztó nem fogadja el, úgy meg kell téríteni a teljes befizetett díjat.
Bármilyen fogyasztóvédelmi probléma merül fel az utazás során, így például nem megfelelő szobát kaptak, vagy a megígért programok maradnak el, fontos, hogy ne mulasszák el a fogyasztók azt azonnal bejelenteni, mivel felelősek a késedelemből eredő kárért! Ezt az utaskísérőnek, ha pedig az utazás során ilyen nincs, akkor a helyszíni szolgáltatónak kell jelezni. Amennyiben a problémát ekkor sem orvosolják, akkor az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt kell azonnal tájékoztatni, amelynél az utazási szerződést megkötötték. Ilyenkor mindenképp meg kell határoznia a fogyasztónak egy határidőt arra, hogy a vállalkozás orvosolja a problémát, de ha az eltelt és ez sem hozott eredményt, vagy pedig a segítséget rögtön megtagadták, akkor a fogyasztó saját maga intézkedhet, és az utazási irodának állnia kell ennek a költségeit. Ha például nem kaptak tehát megfelelő szobát, ilyenkor egy másik szobát lehet már kivenni, az utazási iroda költségére. Egyébként is pedig, ha a fogyasztó nem azt kapta, amiben korábban megegyeztek az irodával, akkor az utazásszervező köteles a részvételi díjat leszállítani, mivel felelős az utazás megfelelő teljesítéséért. Sőt, ha a szerződés egy lényeges elemét nem tudták teljesíteni, akkor is helyettesítő szolgáltatást kell nyújtani, vagy amennyiben erre nincs mód vagy azt a fogyasztó nem fogadja el, úgy már gondoskodni szükséges a kiindulási állomásra történő visszaállításról is.
Ha utazási csomagot vettünk…
Az utazási csomagok esetében még szigorúbb előírások érvényesek, hiszen a fogyasztóknak meg kell kapniuk előzetesen egy írásos tájékoztatót, amely segít megismerni az utazási csomagok esetében gyakorolható további jogokat, és azt is tartalmazza, hogy az adott szerződés utazási csomagnak minősül. Emellett, itt is természetesen rendelkezésre kell bocsátani a szerződés egy példányát vagy az arról szóló visszaigazolást.
Sőt, az utazási csomagoknál még inkább korlátozott a díjemelés lehetősége az utazási iroda részéről. Ha az a teljes díj nyolc százalékát meghaladja vagy pedig az utazás lényeges elemét változtatná meg a vállalkozás még az utazás megkezdése előtt, úgy a fogyasztó felmondhatja a szerződést bánatpénz megfizetése nélkül vagy pedig el is fogadhatja a javasolt változtatást. Bármilyen módosításra egyébként is csak akkor van lehetőség az utazási iroda részéről, ha ezt a jogát a szerződésben eleve kikötötték. Ugyancsak a fogyasztókat, utazókat védi az az előírás, miszerint az utazási csomagok esetében, ha felmondják a szerződést (mert például nem tudnak elutazni betegség folytán vagy más egyéb ok áll a háttérben), akkor a kikötött bánatpénz kizárólag indokolt mértékű lehet. Azaz már nem háríthatóak át a fogyasztókra azok a költségek, amelyek az üggyel összefüggésben máshonnan, költségmegtakarítás vagy bevétel formájában mégis megtérülnek a vállalkozás számára. Sőt, meg is kell indokolni az utas számára az erre irányuló kérése esetén, hogy miért akkora a bánatpénz.
Bármilyen fogyasztóvédelmi probléma adódik, ez esetben is haladéktalanul tájékoztatnia kell a fogyasztónak az utazásszervezőt, vagy azt az utazásközvetítőt, akinél a szerződést megkötötte, ha szerződésszegést tapasztal (így például nem megfelelő a kapott szoba vagy az étkezés minősége). Ezeket az utazásszervezőnek orvosolnia kell mindenképp, és ha erre nem kerül sor határidőben, úgy a fogyasztó ezt maga is megteheti és kérheti a felmerülő, szükséges kiadásai megtérítését. Akkor is lehetőség van arra, hogy a fogyasztó maga intézkedjen, ha az utazásszervező a felmerült probléma orvoslását rögtön megtagadta. Amennyiben viszont nem orvosolható a felmerült kifogás, mert az lehetetlen vagy aránytalan költségekkel járna, kártérítés és díjengedmény jár a fogyasztónak.
Egyébként, már 2018. július elsejétől szigorúbb előírások terhelik emellett az utazási irodákat a tekintetben is már, hogy ha az utazás lényeges részét nem tudják biztosítani, úgy helyettesítő szolgáltatást kell felajánlani, amit a fogyasztó akár el is utasíthat akkor, ha az eredeti szerződéstől a feltételek így már jelentősen eltérnének vagy nem kap megfelelő díjengedményt. Amennyiben pedig egyáltalán nem tudták orvosolni a jelentős szerződésszegést ésszerű határidőben, akkor végső soron a fogyasztó akár bánatpénz megfizetése nélkül is felmondhatja a szerződést, és díjengedményt, kártérítést követelhet, sőt, ha a szerződés személyszállítást is magában foglalt, kérheti az utas azt is, hogy szállítsák haza őt az utazási iroda költségére.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a soron következő újabb fogyasztóvédelmi tesztjében olyan weboldalakat vetett vizsgálat alá, amelyek feltehetően a fogyasztók megkárosítására jöttek létre, tekintve, hogy sokszor hihetetlen és nyilvánvalóan valótlan állításokkal próbálják rábírni a fogyasztókat a szerződéskötésre.
Ilyen, megtévesztő állítás lehet például az, hogy a megrendelt dolog vagy szolgáltatás segítségével a fogyasztó három nap alatt megtanul bármilyen idegen nyelven.
A teszt eredményei ide kattintva tekinthetőek meg.
Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezúttal különböző, gyermekjátékokat árusító webáruházakat vizsgált abból a szempontból, közzéteszik-e a kötelező információkat a fogyasztók számára, internetes honlapjukon.
A teszt eredménye megtekinthető ide kattintva.
Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
–„Átverések az interneten!”,
-„Tisztességtelen élelmiszerreklámok, ahogy én látom”,
-„Csalogató reklámok”
Országos Rajzverseny Pályázatot hirdet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával, Magyarország valamennyi általános- és középiskolája számára. A diákok koruk folytán kiszolgáltatott fogyasztóknak minősülnek, akik akár nap, mint nap ki vannak téve az interneten és a közösségi médiában a megtévesztő reklámoknak. Fontos ezért a tudatosság, és hogy egészséges gyanakvással kezeljék a gyanús ajánlatokat!
A fiatalok a jövő fogyasztói, épp ezért elengedhetetlen, hogy már gyermekkorban megismerkedjenek a legalapvetőbb fogyasztói ismeretekkel. Így például a tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal, reklámokkal és az ezekhez kapcsolódó alapvető tudnivalókkal is.
A diákok ugyanis aktív használói az internetnek és a közösségi médiának, épp ezért rendkívül gyakran találkozhatnak és találkoznak is reklámokkal, csábító ajánlatokkal. Fel kell tehát a tanulókat készíteni a tudatos fogyasztói magatartásra és arra, hogy a szükséges ismeretek birtokában a kellő gyanakvással kezeljék a megtévesztő, vagy annak tűnő ajánlatokat. Ismereteiket e téren mindenképp erősíteni szükséges.
A pályázattal a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének közös célja a diákok versenykultúrával, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő ismereteinek a megalapozása és megerősítése.
Az Országos Rajzverseny Pályázat nyitott Magyarország valamennyi általános- és középfokú oktatási intézménye számára, amelyeknek a tanulói két korcsoportban (8-14 évesek, 15-18 évesek) nevezhetnek, mindkét korcsoportban az alábbi kategóriákban:
–„Átverések az interneten!”
-„Tisztességtelen élelmiszerreklámok, ahogy én látom.”,
-„Csalogató reklámok.”
A diákok feladata nem más, mint hogy a kiválasztott témakörhöz kapcsolódó, véleményük szerint tisztességtelen, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot kell bemutatniuk az általuk készített rajzokkal.
Egy adott oktatási intézményből bárki nevezhet. A diákoknak a rajzokat legkésőbb 2019. március 15-ig kell elküldeniük a Szövetség részére és ezzel együtt elektronikus formában is el kell juttatniuk CD-n, DVD-n vagy e-mailben a feosz@feosz.hu e-mail címre.
A diákok önállóan és egyénileg pályázhatnak. Egy tanuló érvényesen egy színes vagy fekete-fehér rajzzal indulhat a korcsoportjában, és a három kategória közül is összesen egy kategóriában (az általa kiválasztottban) adhat be pályaművet. A rajzokat minden esetben kézzel kell elkészíteni (például: színes ceruzával, zsírkrétával vagy épp festékkel).
Ugyanakkor – az előre meghatározott három különböző pályázati kategóriát, azaz a témaköröket kivéve – a versenyzők szabad kezet kapnak a rajzolás tárgyát, valamint módját illetően, az lehet akár egy grafika, festmény vagy szénrajz is, benne alkalmazhatnak szöveges feliratokat is.
A rajzok értékelésére legkésőbb 2019. március 31-ig kerül sor, ezt követően pedig a legjobb pályamunkákat elkészítő diákokat értékes nyereményekben, felkészítő tanáraikat pedig különdíjban részesítjük a programot lezáró, 2019. április 15-i, budapesti Ünnepélyes Díjátadó rendezvény keretében.
Az Országos Rajzverseny Pályázat részletes felhívása elérhető ide kattintva, és a további részvételi feltételek mellett már tartalmazza mindazon szakmai segédanyagokat is, amelyeket a tanulóknak és a pedagógusoknak megismerésre ajánlunk az eredményes pályázatok érdekében.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége minden általános- és középiskolának, diákjaiknak és felkészítő tanáraiknak sikeres részvételt kíván és várja a rajzok megküldését legkésőbb 2019. március 15-ig!
Az alábbi két, különböző videóval is bátorítjuk a jelentkezést, amelyeket a diákokkal készítettünk el, hisz kíváncsiak voltunk eddigi tapasztalataikra a témában:
Készült a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával.
Hazánkban, ahogy világszerte is, egyre nagyobb teret hódít az e-kereskedelem. Az internetes vásárlások száma egyre csak nő, több felmérés pedig igazolja, hogy a fogyasztóknak az online megrendelésekbe vetett bizalma tovább javult, legyen szó akár a belföldi, akár pedig a határon átnyúló vásárlásokról. Fogyasztóvédelmi szempontokat vizsgálva azonban még mindig sok kérdés merül fel az internetes vásárlások kapcsán.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már 2013-ban, majd 2016-tól kezdve minden évben fogyasztóvédelmi tesztnek vetett alá több webáruházat is abból a szempontból, hogy eleget tesznek-e az őket terhelő lényegesebb fogyasztóvédelmi előírásnak. Ugyanakkor ezekből jól látszott az, hogy az érintett vállalkozások nem mindenben feleltek meg a követelményeknek, és az előzetes tájékoztatási kötelezettség körében téves információt nyújtottak a fogyasztóknak.
Határozott álláspontunk az, hogy mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára hasznos segítséget nyújthat a főbb és lényegesebb kötelezettségek összefoglalása, illetve ezek szemléltetése a teszttel érintett webáruházak konkrét példáin keresztül.
2019-ben négy területen kívánjuk megvizsgálni az e-kereskedelem során nyújtott fogyasztói tájékoztatást, mégpedig a játékokat értékesítő webáruházak, a „csaló” webáruházak (olyan hirdetésekkel csalogatják a vevőket, amelyek teljesen hihetetlennek tűnnek, feltételezhetően átverésekről lehet szó), az online ékszerüzletek, és az online társkereső szolgáltatásokat nyújtók körében. A tesztek segítségével nagymértékben ösztönözni lehet a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztését. A tesztekben, mint látható a fogyasztók mindennapjait érintő árucikkeket, szolgáltatásokat és kivételes alkalmakkor igénybe vett termékeket/szolgáltatásokat nyújtó webáruházakat egyaránt tesztelünk.
Ezúton bocsátjuk közre az újonnan elkészített teszt eredményét, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával készült el, a fogyasztói tudatosság javítása, illetve a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása érdekében.
Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
Az Európai Bizottság már 2016-ban létrehozta az úgynevezett uniós békéltető honlapot (www.ec.europa.eu/odr), amelynek segítségével egyszerűen, játszi könnyedséggel rendezhetőek az online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi vitás ügyek az Európai Unióban.
Statisztikák bizonyítják, hogy ha a fogyasztók jobban bíznának a határon átnyúló, online vásárlásokban az Európai Unióban, összesen több milliárd eurót spórolhatnának meg. Ugyanis sokszor a külföldi tagállamokban ugyanaz a termék olcsóbban vagy éppen jobb minőségben érhető el, de a szélesebb körű kínálat szintén egy olyan előny, amelytől elesnek a fogyasztók, ha nem mernek külföldről rendelni.
Épp ezért működik már két éve az uniós békéltető honlap, amely arra szolgál, hogy az internetes megrendelésekből származó fogyasztóvédelmi vitás ügyek könnyen rendezésre kerüljenek a fogyasztók és a kereskedők között Ez az online vitarendezés, amelyben részt vesz nem csak az előbb említett két vitás fél, hanem a kettejük ügyében olcsón, gyorsan, egyszerűen döntést hozó békéltető testület is – az online vitarendezés ráadásul végig az interneten zajlik.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felek megspórolják a személyes megjelenés és a postai levelezés idejét, költségét, minden elektronikus. Fontos, hogy a békéltető honlap az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető, és a sikeres vitarendezést gátló nyelvi akadályok leküzdése érdekében fordító funkció is rendelkezésre áll. Egyúttal lényeges, hogy az online vitarendezés ugyanúgy használható a belföldi ügyletek megoldása érdekében, mint a határon átnyúló ügyek esetében: a lényeg, hogy mindkét fél, azaz a fogyasztó és a kereskedő is az EU-ban éljen. Ez az eljárás feltétele.
Ha felkeresi a fogyasztó a fent jelzett webcímet, először válaszolnia kell néhány egyszerű kérdésre, hogy kiderüljön, fennállnak-e az eljárás feltételei. Utána le kell írni a panaszt, megadni a vállalkozás adatait, csatolni a bizonyítékokat. Amennyiben bármit nem értene a fogyasztó, a vállalkozás vagy pedig maga az eljáró békéltető testület, úgy Magyarországon – online vitarendezési kapcsolattartó pontként – a Budapesti Békéltető Testület segít a feleknek. Elmagyarázza az online vitarendezés folyamatát az elejétől a végéig, támogatást nyújt a kérelem benyújtásához, de ugyanígy tájékoztatást ad mindazokról a fogyasztói jogokról, amelyek hazánkban érvényesíthetőek az adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatosan.
Ami az eredményeket illeti, jól mutatja, hogy az online vitarendezésnek köszönhetően jelentős számban oldódnak meg Európa-szerte a különböző viták. Ugyanis sokszor már az is előmozdítja az ügyet, hogy a fogyasztó beadja a kérelmét az uniós békéltető honlapon, és a kereskedő már ennek hatására felveszi vele a kapcsolatot az ügy békés rendezése érdekében. A vállalkozások ugyanis a hivatalos, jogi eljárásokkal járó időt, ügyintézést szeretnék általában megspórolni maguknak, de sokszor pedig épp a fogyasztóbarát magatartás és üzletpolitika az, amiért végül – a korábbi elutasítás ellenére – teljesítik az online vitarendezési eljárás megindítását követően a fogyasztó igényét.
Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
Ha a kereskedő nem foglalkozott a fogyasztó panaszával egyáltalán vagy pedig azt elutasította, akkor a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez kell fordulni az ingyenes, gyors vitarendezés érdekében. Már évek óta annak, hogy ezt az interneten is meg lehet tenni, megfelelően a digitális kor diktálta követelményeknek.
Fontos, hogy az internetes benyújtás lehetősége nem kizárólag a kérelemre, hanem annak a mellékleteire is vonatkozik. Ezeknek nagy jelentősége van az ügy szempontjából, hiszen mint minden jogi eljárásban, úgy itt is a kérelmező fél (aki jelen esetben a fogyasztó) sikere azon múlik, mit tud alátámasztani bizonyítékkal is az állításaiból.
Tudni kell, a békéltető testületi eljárás előfeltétele az, hogy a fogyasztó megkísérelje közvetlenül is a vita rendezését először a kereskedővel, és hogy ez valóban megtörtént, igazolni kell írásos bizonyítékkal is a békéltető testület előtt a kérelem benyújtásához csatolt melléklettel.
Ezt a legegyszerűbben úgy lehet megtenni, ha egy e-mailben vagy postai, ajánlott szelvénnyel feladott levél útján először közvetlenül a vállalkozással közöljük a panaszunkat, majd az előbb említett dokumentumok másolatát benyújtjuk a békéltető testületnek. A postai levél esetében fontos, hogy magát a levél tartalmát is be tudjuk mutatni, tehát erről készítsünk egy másolatot. De ugyanúgy megfelelő például egy a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzés, illetve a fogyasztói kifogásról felvett jegyzőkönyv másolata is annak alátámasztására, miszerint valóban sor került az egyeztetés megkísérlésére.
Lényeges az ügy kapcsán rendelkezésre álló minden dokumentumot csatolni, hiszen a békéltető testület eljáró tanácsa ezeket is meg fogja vizsgálni, és azt szintén, hogy állításainkból, a panaszügy leírásából mit tudunk bizonyítani. Fontos, hogy ne szortírozzunk: minden papírt adjunk be! Mik is lehetnek ezek? Például a fogyasztó és a vállalkozás között megkötött írásos szerződés másolata, bármilyen átadott pénzösszeg megfizetését igazoló bizonylat (nyugta vagy számla), a kereskedővel folytatott levelezés, az utóbbi által megküldött fizetési felszólítások, számlák, egyenlegközlők. Egy hibás termék esetében például fontos a kapott jótállási jegy, a használati és kezelési útmutató, a kifogásról felvett jegyzőkönyv másolata, bármilyen, az adott termékhez kapott írásbeli tájékoztató.
Ne mulasszunk el – adott esetben – akár fénykép- vagy videófelvételt is benyújtani, hiszen ezek is sok mindent alátámaszthatnak. Így például egy rosszul sikerült utazás során azt, hogy a szállodai szoba piszkos volt, vagy az ígéretek ellenére nem aranyhomokos tengerpartra, hanem sziklás partra nézett. De ugyanúgy az okostelefonok korában akár könnyen bizonyíthatják, hogy valóban, az érintett, interneten megrendelt termék már sérülten érkezett meg. Látható tehát, hogy már itt is tudatosan kell eljárni és sok mindenre kell gondolni a békéltető testületi eljárás megindításakor! A kérelem benyújtása pedig teljesen ingyenes, nincsen semmilyen eljárási díj vagy illeték, a fogyasztóknak nem kell fizetniük semmit sem az eljárásért.
Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
Sokan meglepődnének, ha tudnák, hogy a békéltető testületek Magyarországon már majd húszéves múltra tekintenek vissza. Azóta segítenek a fogyasztóknak és vállalkozásoknak rendezni a közöttük lévő vitás fogyasztóvédelmi ügyeket – mindezt ingyen, gyorsan, hatékonyan, egyszerűen. Ráadásul a vállalkozások már 2015 szeptembere óta nem utasíthatják vissza a testületek eljárását és együtt kell működniük a vita megoldása érdekében!
Korántsem túlzó az a kijelentés, hogy a békéltető testületek Magyarországon a fogyasztók nulladik fokú bíróságaként működnek. Az ingyenes, gyors, egyszerű eljárással könnyen elkerülhető a bírói út, és a vitás ügyek jelentős részében egyezség születik, az ügyeket a testületek megoldják.
2015. szeptember 11-én olyan jelentős változás következett be egyúttal, amely nagymértékben elősegítette a testületek munkáját. Ugyanis a vállalkozások kötelesek együttműködni a békéltető testületekkel, és nem utasíthatják vissza az eljárást, abban részt kell venniük, máskülönben fogyasztóvédelmi bírsággal kell szembenézniük.
Az együttműködési kötelezettség keretében egyrészt a vállalkozásoknak részt kell venniük a személyes meghallgatásokon, méghozzá olyan személy részvételét szükséges biztosítani, akit egyezségkötésre való jogosultsággal is felruháztak. Másrészt, a kereskedőnek már a meghallgatást megelőzően írásban szükséges megküldenie a testület számára a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontját, és többek között csatolnia is kell az ügyre vonatkozó bizonyítékait. Amennyiben viszont a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, akkor a vállalkozás együttműködési kötelezettsége kizárólag a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A fentieknek köszönhetően a vitával érintett vállalkozások képviselői általában jelen vannak a testületek előtti személyes meghallgatásokon. A fogyasztó tehát azzal találkozik a testület előtt, aki korábban panaszát elutasította és jogosult is arra, hogy ezt az álláspontját felülvizsgálja és egyezséget kössön. Létrejön a vitás felek kommunikációja, a vitás álláspontok közelednek, a felek megértik egymás érveit-ellenérveit, ki mit, miért tett, a fogyasztó miért tett panaszt, és a kereskedő azt miért utasította el.
Mindeközben pedig a békéltető testület eljáró tanácsa is segítséget nyújt a feleknek abban, hogy egyezséget érjenek el.
Ennek eredménye, hogy a testületek nagy hatékonysággal látják el feladataikat, és segítenek a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak az egyedi, vitás fogyasztóvédelmi ügyek megoldásában.
Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
„Akciós vagy használt terméket nem cserélünk akkor sem, ha hibás” – nem egyszer találkozni ilyen szóbeli kereskedői tájékoztatásokkal, vagy épp kiírásokkal az üzletek falain. Rögtön tisztázni kell: ezek megtévesztő tájékoztatások, és jogszabálysértést követ el az a kereskedő, aki ilyen információt ad a fogyasztóknak! Azonban nem mindegy ilyenkor sem, hova fordul a vásárló jogorvoslatért.
Ha a fogyasztó akciósan, leárazva vagy éppen használtan vett meg egy kereskedőtől egy terméket, és amennyiben az hibás volt, nem sokkal, például két hónapot követően derül ki, akkor a vállalkozás nem zárkózhat el adott esetben a cserétől sem! Ilyenkor is érvényes ugyanis az az előírás, miszerint, ha új termékről volt szó, akkor két évig, ha pedig használt termékről, akkor pedig egy évig lehet a kereskedőnél a fogyasztói jogokat érvényesíteni. Ezek alapján elsősorban ingyenes javítást vagy cserét kérhet a fogyasztó, ha pedig ezekre nem kerül sor, akkor másodsorban vételár-leszállítást vagy pedig például a teljes vételár visszatérítését lehet kérni. Attól tehát, hogy az akció keretében – vagy a termék használt volta miatt – olcsóbban kaptuk meg a kereskedőtől a hibás terméket, még nem zárhatóak ki automatikusan a fenti fogyasztói jogok.
Ezek tipikusan megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok, és a törvény tiltja őket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vállalkozás megtévesztő – és ezzel pedig tisztességtelen – kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, téves információkat adott a fogyasztóknak, úgy akár bírsággal is sújtható.
Azért, hogy ne kerüljön sor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tanúsítására, több hatóság is felel. Ha tehát úgy érezzük, megtévesztettek bennünket a vásárlás során és emiatt bejelentést szeretnénk tenni, akkor több, különböző hatóság is a segítségünkre van, amely az esetet kivizsgálja.
Általában a fogyasztóvédelmi hatóság jár el itt is, azonban, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által felügyelt pénzügyi szolgáltató részéről valósult meg, akkor már az ügy az MNB hatáskörébe tartozik.
Ez alól is van viszont egy kivétel: ha ugyanis az adott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat olyan széles körben valósult meg, hogy például fogyasztók millióihoz jutott és juthatott el (akár internetes vagy országos televíziós reklám segítségével, vagy más módon), akkor a Gazdasági Versenyhivatal jár el. Itt is fontos viszont az, hogy a hatósági eljárás eredményeképpen a fogyasztó számára az egyedi vitás ügy még nem oldódik meg. Tehát, ha például a fogyasztó akciósan vett egy laptopot, olcsóbban a megszokottnál, és épp emiatt utasította el a webáruház a tizennégy napos visszaküldés lehetőségét, és szeretné a pénzét visszakapni, akkor ugyanúgy a fővárosi, illetve a megyei kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testületekhez kell fordulni a vita ingyenes, gyors megoldása érdekében!
Ha viszont az egyedi vitás ügy egy az MNB által felügyelt pénzügyi szolgáltatással (fogyasztói hitelezés, biztosítás, befektetés, stb.) kapcsolatos és azt szeretné a fogyasztó megoldani, akkor pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell fordulnia!
Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
