Az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott a fogyasztóvédelmi szabályok megerősítéséről és érvényesíthetőségének javításáról. A legfontosabb változások között szerepel a fogyasztók számára biztosított nagyobb átláthatóság az online vásárlások kapcsán, a hatékonyabb szankciórendszer, valamint a termékek eltérő minőségéből EU-szerte adódó problémák kezelésének világosabb szabályozása.

 

Új megállapodás a fogyasztói érdekekért: az Európai Bizottság üdvözli az uniós fogyasztóvédelmi szabályok megerősítéséről elért ideiglenes megállapodást

 

Az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott a fogyasztóvédelmi szabályok megerősítéséről és érvényesíthetőségének javításáról. A legfontosabb változások között szerepel a fogyasztók számára biztosított nagyobb átláthatóság az online vásárlások kapcsán, a hatékonyabb szankciórendszer, valamint a termékek eltérő minőségéből EU-szerte adódó problémák kezelésének világosabb szabályozása.

 

Az Európai Bizottság az új szabályokra tavaly áprilisban, az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű kezdeményezéscsomagjában tett javaslatot.

 

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „A lényeg a fogyasztók megvédése a nagyobb átláthatóság biztosításával, valamint a megbízhatóbb jogérvényesítés a vásárlók becsapása esetén. Az új megállapodásnak köszönhetően a fogyasztók mindig tudni fogják, mit és kitől vásárolnak.”

 

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A mai megállapodással vége a kettős mércének az egységes piacon. A fogyasztókat nem lehet többé félrevezetni az azonosnak beállított, de különböző termékekkel. Azok a kereskedők, akik a jövőben ezt teszik, súlyos szankciókra számíthatnak. Az új megállapodás emellett megerősíti a fogyasztóvédelmet az online világban, és átláthatóbbá teszi az internetes vásárlásokat.” 

 

Az elfogadott intézkedések kézzelfogható előnyökkel járnak a fogyasztók számára.

·          

·         Hatékony szankciók az uniós fogyasztóvédelmi jog megsértéséért: a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok összehangolt módon hatékony, arányos és visszatartó erejű bírságokat szabhatnak ki. Azon széles körű szabályszegések esetében, amelyek több EU-tagállam polgárait is érintik és amelyekkel szemben az EU koordináltan lép fel, akár a forgalmazó éves árbevételének 4%-ával egyenlő bírság is kiszabható lesz minden tagállamban. 

·          

·         Fellépés az eltérő minőségű fogyasztási cikkekkel szemben: az új szabályok egyértelművé teszik, hogy félrevezető gyakorlatnak számít, ha valaki azonos termékként forgalmaz olyan termékeket, amelyek összetevői és tulajdonságai az eladás helye szerinti tagállamtól függően jelentős mértékben és indokolatlanul különböznek. 

·          

·         A fogyasztók jogainak megerősítése az interneten: annak érdekében, hogy tisztában legyenek az esetleges problémák esetén őket megillető jogokkal, a fogyasztóknak, amikor online úton termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolnak, egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy kereskedőtől vagy magánszemélytől vásárolnak-e. Internetes kereséskor a fogyasztókat egyértelműen tájékoztatni kell a fizetett találatokról és a találatok sorrendjét meghatározó legfontosabb paraméterekről.

 

A következő lépések

 

Az ideiglenes megállapodást most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia. 

 

Háttér-információk

 

Az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű kezdeményezéscsomag a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság által a fogyasztóvédelem területén eddig elért eredményekre

támaszkodik.

 

A digitális egységes piaci stratégia keretében az Európai Bizottság számos olyan sikeres kezdeményezést tett, amely hozzáigazítja a fogyasztóvédelmi szabályokat az online világhoz például azzal, hogy megszünteti a roamingdíjakat vagy az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást. Emellett a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet korszerűsítésének 2017-es elfogadásával javulni fog a jogszabályok érvényesítése és a fogyasztóvédelmi hatóságok határokon átívelő együttműködése.

 

Az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” kezdeményezéscsomag két irányelvjavaslatot tartalmazott:

 

·         Az egyik javaslat a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló tanácsi irányelv, a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló irányelv, az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelv és a fogyasztók jogairól szóló irányelv módosítására irányult. Célja az volt, hogy – elsősorban a digitális világ követelményeinek szem előtt tartásával – javítsa a jogszabályok érvényesítését, és korszerűsítse az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat.

·          

·         A másik javaslat egy új irányelv elfogadását célozta a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárások területén, továbbá előirányozta a jogsértések megszüntetésére irányuló eljárásokat jelenleg szabályozó 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezését.Ez a javaslat a jogellenes magatartásformák megszüntetésére rendelkezésre álló eszközök javításán és a fogyasztókat megillető jogorvoslati lehetőségek igénybevételének elősegítésén keresztül azon esetek kezelését célozta, amikor tömeges károkozás mellett sok fogyasztó jogait sértik meg ugyanolyan módon. E második irányelvjavaslattal kapcsolatban még folyamatban van a munka az Európai Parlamentben és a Tanácsban.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-19-1755_hu.htm

Rendkívül sikeres a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával indult fogyasztóvédelmi rajzpályázat, amelyet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége hirdetett meg. A fiatalok ma már egyre inkább tudatosabbak és ezt jól jelzik azok a színvonalas pályaművek is, amelyeket a gyermekek küldtek meg a Szövetség részére. Többek között ezekről is szó esett az M1 TV „Ma délelőtt” c. műsorában, amely Dr. Baranovszky Györggyel, a FEOSZ ügyvezető elnökével készült el 2019. március 26-án.

 

Az interjú megtekinthető az alábbi internetes linken, 10:45-től:

https://www.mediaklikk.hu/video/ma-delelott-2019-03-26-i-adas-2/

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége kiemelten fontosnak tartja Magyarország fogyasztóvédelmi stratégiáját, hiszen a XXI. század számtalan kihívás elé állítja a fogyasztókat, és a fogyasztóvédelmi szakma szereplőit. A FEOSZ ezért a most induló projektje keretében számba veszi a kutatásai eredményére alapozva a főbb olyan állomásokat, ahol a jövőben módosításra van szükség a fogyasztók érdekében, és monitorozza azokat a területeket, amelyek nagyobb fokú kockázattal járhatnak.

 

Az egyes, sérülékenyebb fogyasztói csoportokat diszkrimináló mesterséges intelligencia, szigorúbb adatvédelem az online platformokon, a tervezett avulással szembeni hatékonyabb fellépés. Csak néhány példa, amelyekről a magyar fogyasztók nem is gondolnák, hogy problémás kérdésként máris előtérbe kerültek.

 

1. A fogyasztóvédelem halad a korral, és egyértelműen látszik, hogy az e-kereskedelem térnyerése okán a fogyasztókra olyan, új kockázatok leselkednek, amelyek létezésére nem is gondolnának.

 

Egy példa a sok közül: ma már sok mindenki hallott arról, hogy a közösségi oldalon, és az azon kívüli internetes böngészés közben is a vállalkozások folyamatosan gyűjtik az adatokat a fogyasztókról, vásárlási szokásaikról, és arról, hogy milyen oldalakat kedveltek. Igazi iparág szól már erről, és hatalmas informatikai és egyéb technikai háttérrel rendelkező platformok állnak rendelkezésre az egyes vállalkozások mögött, amelyek folyamatosan fejlesztik a szolgáltatásaikat a kapott információk alapján. Ez a fogyasztók számára nem feltétlenül jelent rosszat, hiszen feltehetően olyan szolgáltatások, termékek jelennek meg előttük, amelyeket kedvelnek.

 

Azonban akkor, amikor a mesterséges intelligencia ezekben a folyamatokban már egyre nagyobb szerepet kap, hatalmas a kockázat arra nézve, hogy az „emberi tényező” kiiktatása, az automatikus döntéshozatal hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a fogyasztók tekintetében. Így például a biztosítók egyes online termékei már eleve meg sem jelennek azon felhasználók előtt, akiket a mesterséges intelligencia a biztosító számára „kockázatosabb” ügyfélkörbe sorol. Jóllehet a biztosítási feltételek alapján ők szintén szerződést köthetnének az adott biztosítóval.

 

2.  Az új fizetőeszköz az interneten ma már sokak szerint nem is a pénz, hanem a fogyasztók adatai. Hiába ingyenes egy szolgáltatás, a fogyasztók rendszerint hozzájárulnak adataik kezeléséhez, és közvetetten így „fizetnek” mégis az online igénybevételért. Az online platformok mindezekből hatalmas adatbázisokat építenek ki, amely már összefügg a „big data” jelenséggel. Az a vállalkozás, amelynél sok vagy épp a legtöbb adat összpontosul és koncentrálódik, a lehető leghatékonyabban fogja tudni értékelni az adott felhasználók szokásait, és így tovább tökéletesíti termékpalettáját.

 

Ezek az adatok és adatgyűjtemények jelenleg csak és kizárólag a vállalkozások érdekeit szolgálják, és az online kereskedők szinte már a felhasználók tevékenységének monitorozása érdekében olyan, állandó „piacfelügyeletet” hoztak létre, mint amely eszközzel a hatóságok szoktak élni. Biztosítani kell ezért, hogy ezek az adathalmazok a fogyasztók érdekében is felhasználásra kerüljek, és ne csak és kizárólag a profitorientált gazdálkodó szervezetek további nyereségének gyarapodását szolgálják.

 

3. A szabályozatlan online applikációk, tartalmak ugyancsak számos problémát jelenthetnek a fogyasztók számára. E területen jelentős a joghézag és például olyan, alapelvi szintű követelmények hiányoznak, mint például, hogy a fogyasztók egyik alapjoga (lenne) az egyes feltelepített programokat eltávolítani, amennyiben azt a jövőben nem kívánják használni. Mégis, az ilyen, és ehhez hasonló informatikai alapjogok biztosítása és szabályozása még várat magára.

 

Szintén a jövő egy új kihívása ezeken a területeken, hogy a szoftvergyártók – nem véletlenül – sokszor csak és kizárólag egy adott mobiltelefonos operációs rendszerre fejlesztenek. Ezzel ismét hátrányosan különböztetik meg azokat a fogyasztókat, akik eltérő mobilkészüléket használnak a mindennapokban és egyébként igénybe kívánnák venni az adott applikációt. Ezen a területen is szükséges a jogalkotás, és többek között a semlegesség biztosítása.

 

4. A tervezett avulás jelensége kapcsán még mindig nem született ezt szabályozó jogi norma a fogyasztók érdekében. Pedig ma már számtalanszor fordul elő, hogy a fogyasztó által megvásárolt, jellemzően nagy értékű tartós fogyasztási cikk éppen a kellékszavatossági idő, vagy a kötelező garanciaidő leteltével megy tönkre. Ekkor pedig nem áll rendelkezésre új alkatrész, és a fogyasztók egy új terméket kényszerülnek vásárolni. Egy nemrég elkészült teszt eredménye szerint épp a rendszerint legnépszerűbb árucikkek esetében tapasztalható ez a jelenség, így például a mobiltelefonoknál, laptopoknál, tablet PC-nél, videókameráknál vagy éppen olyan háztartási cikkeknél, mint a hűtőgépek, mosógépek, mosogatógépek és a kávéfőzők.

 

A FEOSZ álláspontja szerint olyan, egységes szabályozásra van szükség e kérdésben, amely – az energiacímkézés és a környezetbarát embléma mintájára – megmutatja már a vásárláskor is a fogyasztónak, hogy várhatóan milyen élettartammal rendelkező árucikket vásárol! 

 

A fentiekből is jól látszik, hogy a XXI. század új technológiái, az internet és az e-kereskedelem térnyerése – amellett, hogy számos pozitív hatásuk van, akár a bővülő termékkínálatot illetően, akár más tekintetben – egyszerre állítják kihívások elé a fogyasztókat és a vállalkozásokat, a fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró hatóságokat, a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket és a békéltető testületeket is.

Már 2014 júniusa óta új szabályok vonatkoznak az internetes kereskedőkre, de még mindig több webáruház nem alkalmazza a fogyasztóknak kedvezőbb, őket jobban védő szabályokat! Ezek egyike volt a Játékvár.hu Kft, amely tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazott a fogyasztókkal szemben – ezt állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által indított perben.

 

Így például, a kétéves határidővel szemben csak hat hónapon belül fogadott el fogyasztói panaszt a termék hibája miatt. Ahhoz pedig, hogy a fogyasztó meggondolhassa magát tizennégy napon belül, megkövetelte az eredeti csomagolás meglétét. Ezt viszont nem lehet megtenni és több más szerződési feltétel is jogszabályba ütközött.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége folyamatosan figyelemmel kíséri a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket, különös tekintettel az e-kereskedelem területére.

 

1. A Játékvár.hu Kft. által üzemeltetett internetes oldal esetében például azzal szembesült, hogy a webáruház olyan jogszabályra hivatkozik, ami már rég nem érvényes,. Másrészt törvénybe ütköző módon lerövidítette azt a határidőt, amely alatt a fogyasztó ingyenes javítást vagy például cserét kérhet a hibás termék miatt, és ezt két év helyett mindössze hat hónapban állapította meg.

 

2. Szintén egyik típushiba volt, amire érdemes ügyelni egyébként is az internetes vásárlásnál, miszerint a webáruház megkövetelte a tizennégy napos indokolás nélküli elállás esetén, hogy a termék bontatlan vagy ugyan bontott állapotban, de utóbbi esetben is annak csomagolásával együtt érkezzen vissza a webáruházhoz. Ilyen feltételeket azonban nem lehet kikötni!

 

A tizennégy napos meggondolás lehetősége esetén a fogyasztónak vissza kell ugyanis kapnia a teljes általa kifizetett összeget, és ezt nem lehet attól függővé tenni, hogy az eredeti csomagolás megvan-e vagy épp azt a fogyasztó visszaküldi-e. Nagyon szűk körben veszíti el ugyanis csak a fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogát a csomagolás felbontását követően, így például akkor, ha egészségvédelmi vagy higiéniai okok miatt felbontás után az árucikk már nem küldhető vissza, vagy ha olyan CD- vagy DVD-lemezről volt szó, amelyen kép-, hang- vagy filmfelvétel volt.

 

3. Szintén érdemes azt is ellenőrizniük a fogyasztóknak, hogy ha a termék átvételétől számított tizennégy napon belül meggondolják magukat és visszaküldik a terméket, akkor milyen határidőben vállalja a webáruház a teljes kifizetett összeg megtérítését. A perbevont cég például csak harminc napon belül térítette meg a fogyasztók számára ezeket az összegeket. Holott ennek meg kell történnie haladéktalanul, de legkésőbb tizennégy napon belül, az elállásról történő tudomásszerzésétől számítva.

 

4. Legyenek tisztában a fogyasztók emellett azzal is, hogy ha éltek az őket megillető, tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal, akkor nem lehet levonni a megtérítendő összegből az eredeti kiszállítás díját!

 

A szóban forgó webáruház pont ezt tette, csak és kizárólag a termék vételárát fizette vissza a fogyasztóknak, azonban nem csak ezt kell megtéríteni, hanem, ha például a vételár mellett még kifizettek további 5.000 Ft-ot a kiszállításra, akkor ez utóbbi összeget is meg kell kapniuk!

 

Többek között a fenti általános szerződési feltételekről állapította meg a Fővárosi Törvényszék először az elsőfokú ítéletében, majd pedig a Fővárosi Ítélőtábla immár a másodfokú jogerős ítéletében, hogy azok érvénytelenek és tisztességtelenek a kikötések nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. 

 

Így megállapította, hogy tisztességtelen az a kikötés:

 

– ami már nem hatályos jogszabályra hivatkozik,

– ami a szavatossági idő időtartamát hat hónapban állapítja meg a jogszabályban előírt 2 évhez képest,

– ami megköveteli, hogy elállás esetén a termék bontatlan, vagy bontott állapotban érkezzen vissza a webáruházhoz, de annak csomagolásával együtt,

– ami kimondja, hogy a postán vagy futárszolgálattal visszaküldött termékek vételárát, legkésőbb az Eladóhoz való megérkezést követő 30 napon belül utalják vissza, holott a jogszabály előírja, hogy a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles ezt megtenni,

– ami szerint a visszatérítés nem vonatkozik a termék vásárló részére történő kiszállítási költségekre, pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

 

Összefoglalva, internetes vásárlás esetén a fogyasztókat megilleti a termék kézhezvételétől számítva 14 napig gyakorolható indokolás nélküli elállási jog. Ennek gyakorlása során a termék visszaküldésének költsége terheli a fogyasztót, a megrendeléskor kifizetett teljes összeg (vételár, szállítási költség) pedig visszajár a számára. Egyúttal, nem lehet az eredeti csomagolás meglétéhez, mint többletfeltételhez kötni általánosságban a kifizetést (erre csak nagyon szűk körben van lehetőség, például a felbontott egészségvédelmi, higiéniai termékeknél, és a felbontott, kép-, hang- vagy filmfelvételt tartalmazó CD- vagy DVD-lemezeknél).

 

A bíróság arra is kötelezte a céget, hogy saját költségén közlemény közzétételéről gondoskodjon a jogsértés tényét megállapító ítélet tartalmáról saját honlapján 45 napon keresztül.

Tata, Szolnok, Eger, Debrecen, Bátaszék, Karcag, Siklós, Ecsed, Budapest – csak néhány azok közül a települések közül, ahonnan a diákok benyújtották pályázatukat az Országos Rajzverseny Pályázatra, amelyet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége rendez meg a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával. A rendkívül sikeres program keretében már több mint hatszáz rajz érkezett, és a tanulók színvonalas anyagokban mutatták be, mit gondolnak, milyen tapasztalataik vannak a megtévesztő reklámokról.

 

–„Átverések az interneten!”,

-„Tisztességtelen élelmiszerreklámok, ahogy én látom”,

-„Csalogató reklámok”

 

E három kategóriában hirdette meg a Szövetség korábban az Országos Rajzverseny Pályázatot a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával, Magyarország valamennyi általános- és középiskolája számára. A diákok ugyanis koruk folytán kiszolgáltatott fogyasztóknak minősülnek, akik akár nap mint nap ki vannak téve az interneten és a közösségi médiában a megtévesztő reklámoknak. Fontos ezért a tudatosság, és hogy egészséges gyanakvással kezeljék a gyanús ajánlatokat!

 

A fiatalok ugyanis a jövő fogyasztói, épp ezért elengedhetetlen, hogy már gyermekkorban megismerkedjenek a legalapvetőbb fogyasztói ismeretekkel. Így például a tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal, reklámokkal és az ezekhez kapcsolódó alapvető tudnivalókkal is. Aktív használói az internetnek és a közösségi médiának, épp ezért rendkívül gyakran találkozhatnak és találkoznak is reklámokkal, csábító ajánlatokkal. Fel kell tehát a tanulókat készíteni a tudatos fogyasztói magatartásra és arra, hogy a szükséges ismeretek birtokában a kellő gyanakvással kezeljék a megtévesztő, vagy annak tűnő ajánlatokat. Ismereteiket e téren mindenképp erősíteni szükséges.

 

A pályázattal a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének közös célja a diákok versenykultúrával, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő ismereteinek a megalapozása és megerősítése.

 

A program két korcsoportban (8-14 évesek, 15-18 évesek) szól a tanulóknak a feltüntetett három kategóriában (1.„Átverések az interneten!”, 2. „Tisztességtelen élelmiszerreklámok, ahogy én látom.”, 3. „Csalogató reklámok.”), a diákok feladata pedig nem más, mint hogy a kiválasztott témakörhöz kapcsolódó, véleményük szerint tisztességtelen, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot mutassanak be az általuk készített rajzokban.

 

Legnagyobb örömünkre a programmal valóban elértük Magyarország diákjait és tanárait, hiszen több mint 600, színvonalas, és a fogyasztói tudatosságról nagyban árulkodó pályamű érkezett az ország eltérő szegleteiből. Így a fővárosi diákokon kívül még kaptunk rajzokat például hajdúböszörményi, érsekvadkerti, ebesi, sárberki, dunaalmási, péceli, járdánházi, balmazújvárosi, veszprémi, vásárosnaményi, abonyi vagy éppen ajkai iskolásoktól is.

 

A tapasztalatokat jól mutatja tehát, hogy nem csupán a nagyvárosokba, hanem az elszigeteltebb, kisebb településekre is eljutott a program híre.

 

A rajzok értékelésére 2019. március 31-ig kerül majd sor, ezt követően pedig a legjobb pályamunkákat elkészítő diákokat értékes nyereményekben, felkészítő tanáraikat pedig különdíjban részesítjük a programot lezáró, 2019. április 15-i, budapesti Ünnepélyes Díjátadó rendezvény keretében.

 

Az Országos Rajzverseny Pályázat a fentiekkel elérte célját, hiszen számos iskolát, és ennél is több diákot szólítottunk meg, figyelmüket felhívva a fogyasztóvédelem jelentőségére és arra, hogy tudatosan kell eljárni a mindennapokban, többek között akkor, amikor bármilyen reklámmal találkoznak a fiatalok – akár az interneten, akár személyesen.

Ideiglenes megállapodás született az Európai Parlament és a Tanács között a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program tekintetében, amely az EU következő, 2021–2027-re szóló, hosszú távú költségvetésének részét képezi – olvasható az Európai Bizottság internetes honlapján.

 

A finanszírozás elsősorban a környezetvédelemre és az éghajlatváltozás mérséklésére koncentrál azáltal, hogy az energiahatékonyság fokozásával és a megújulóenergia-használat arányának növelésével támogatja a tiszta energiákra való áttérést. Ez a program lesz az egyik olyan eszköz, amely lehetővé teszi az EU számára éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítását és az arra irányuló törekvést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.

 

Az európai polgárok életminőségének javítása és a fenntarthatóbb jövőbe való befektetés jegyében a Juncker-Bizottság minden korábbinál nagyobb erőfeszítéseket tesz a környezet és az éghajlat védelme érdekében, elsősorban annak köszönhetően, hogy növeli a LIFE program finanszírozását, valamint az éghajlat-politikát az összes jelentős uniós kiadási programba beemeli. Mindez segíteni fogja Európát abban, hogy teljesítse a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai keretében vállalt kötelezettségeit, és választ adjon évszázadunk egyik legnagyobb kihívására. A tegnap született megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

 

Üdvözölve a megállapodást, Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Minden nap fiatal európaiak százezreit látjuk, akik a bolygónk jövőjének érdekében tüntetnek és követelik, hogy tegyünk többet. Nagyobb költségvetéssel hatékonyabban kezelhetjük ezeket a problémákat, felgyorsíthatjuk a körforgásos gazdaságra való átállást, és mérsékelhetjük a természetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt ökológiai lábnyomunkat.”

 

Az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos, Miguel Arias Cañete szerint: „A megerősített LIFE program fontos szerepet fog játszani abban, hogy felélénküljenek az éghajlat-politikai és a fenntartható energiákkal kapcsolatos fellépésekbe irányuló beruházások. Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatos támogatásával a LIFE továbbra is az EU segítségére lesz abban, hogy teljesíteni tudja éghajlat-politikai céljait, valamint a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak értelmében vállalt kötelezettségeit.”

 

A LIFE program azon uniós finanszírozási programok egyike, amelyeknek a Bizottság javaslata szerint a legnagyobb arányban növelnék a forrásait a 2021-től 2027-ig tartó időszakra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai fellépések erőteljesebb érvényesítése érdekében a Bizottság azt javasolta továbbá, hogy az uniós programok keretében felmerülő uniós kiadások legalább 25%-ának hozzá kell járulnia valamely éghajlat-politikai célkitűzés teljesítéséhez.

 

Saját közvetlen eredményein túlmenően a LIFE program más pénzeszközök tekintetében is katalizátorként fog működni.

 

Az új LIFE program (2021–2027) fő elemei a következők:

 

·         A körforgásos gazdaságra való átállás és az éghajlatváltozás fokozottabb mérséklése továbbra is támogatást kap: olyan támogatásokról van szó, amelyek a virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megteremtésére irányuló hosszú távú uniós stratégiai jövőképpel összhangban hozzájárulnak a szakpolitikai célkitűzések teljesítéséhez. Az intézkedések támogatni fogják a körforgásos gazdaságra való teljes átállást, a víz és a levegő minőségének védelmét és javítását az EU-ban, az EU 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keretének végrehajtását és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében vállalt uniós kötelezettségek teljesítését.

·          

·         Nagyobb hangsúlyt kap a tiszta energiákra való áttérés támogatása: egy új alprogram fogja ösztönözni az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra irányuló beruházásokat és támogató tevékenységeket, különösen azokban az ágazatokban és Európa azon régióiban, amelyek mindeddig késlekedtek a tiszta energiákra való átállással.

 

·         A természet és biológiai sokféleség nagyobb hangsúlyt kap: a LIFE program hagyományos részterületét alkotó új, úgynevezett „stratégiai természeti projektek” valamennyi tagállam esetében célirányosan arra törekednek, hogy a természetvédelemmel és a biodiverzitással kapcsolatos szakpolitikai célok más szakpolitikákban és finanszírozási programokban, így például a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén is érvényre jussanak, és valamennyi ágazatban koherensebb legyen az ezzel kapcsolatos szemlélet.

 

·         Az egyszerű és rugalmas megközelítés innovatív megoldások kialakítására és alkalmazására fog törekedni a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kihívások terén.

 

Következő lépések

 

Az ideiglenes megállapodást hivatalosan jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jövőbeli LIFE program költségvetési vonzatai és az azokhoz kapcsolódó horizontális rendelkezések a Bizottság által 2018 májusában javasolt hosszú távú költségvetésről szóló átfogó megállapodástól függenek.

 

Háttér-információk

 

Az 1992-ben indított LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai támogatások egyik fő eszköze. A program 4600 projektet finanszírozott szerte az Unióban és harmadik országokban, közel 10 milliárd EUR forrást mozgósított, és több mint 4,3 milliárd EUR-val járult hozzá a környezetvédelemhez és az éghajlat-politikához. A jelenlegi LIFE program 2014-ben indult, 2020-ig tart, költségvetése pedig 3,4 milliárd euró.

 

A LIFE program fontos szerepet játszott a főbb uniós környezetvédelmi jogszabályok, pl. az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvek végrehajtásában. A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új programra irányuló javaslat a jelenlegi program félidős értékelésének eredményeire és egy hatásvizsgálatra támaszkodott.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-19-1434_hu.htm

 

Kérjük a hír megtekintéséhez kattintson a „tovább” gombra.

MOTTÓ:

 

 „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” /Magyarország Alaptörvénye, M) Cikk (2) bekezdés/

 

„Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek – különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, továbbá az egyesületeken keresztül történő fogyasztói érdekképviselethez fűződő érdekek – védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését, a következő törvényt alkotja:” /a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény preambuluma/

 

I. Bevezetés

 

A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere többszereplős és ezek körét, valamint feladataikat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) pontosan meghatározza.

 

Állami oldalról ide tartozik a fogyasztóvédelmi hatóság, civil oldalról a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, és végül a békéltető testületek. Mindenkinek más a feladata ebben a rendszerben, ugyanúgy a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése e szervezetek célja, csak más szempontból.

 

 

 

Az egyes fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró hatóságok a fogyasztókat védő jogi, kötelező előírások betartását vizsgálják. Ha kell, például bírságolnak, eltiltanak, köteleznek a határozatukban. Nem rendelkeznek viszont hatáskörrel az egyéni, vitás fogyasztóvédelmi ügyek rendezésére! Fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró szervezetek többek között a járási hivatalok, a Magyar Nemzeti Bank, és a Gazdasági Versenyhivatal is. 

 

 

 

A fogyasztók hangját hallatják, „társadalmi szócső” szereppel bírnak. Fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást végeznek, és fogyasztói érdekfeltárási feladatokat. E társadalmi szervezetek jelölik a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek tagjainak felét. Mindezek mellett például közérdekű keresetekkel, hatósági bejelentések megtétele útján képviselik és érvényesítik a fogyasztói érdekeket.

Harmadik pillér: békéltető testületek. 

Feladatuk az egyéni, vitás fogyasztóvédelmi ügyek rendezése ingyen, gyorsan, elsősorban egyezség létrehozatala útján, ennek hiányában pedig döntenek a fogyasztói kérelem megalapozottságáról. Emellett díjmentes fogyasztóvédelmi tanácsadással segítik a fogyasztókat és a vállalkozásokat, a fogyasztókat megillető jogokkal kapcsolatosan.

 

II. A fogyasztóvédelem állami szereplője: a fogyasztóvédelmi hatóság

 

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztóvédelmi rendelkezések, előírások betartását és azok megsértése esetén eljár. Nem tartoznak azonban ide azok a vitás ügyek, esetek, amelyek a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével kapcsolatosak. Ellenőrzik, hogy a vállalkozások ne tévesszék meg a fogyasztókat, és a példákat még sorolni lehetne tovább az élelmiszerbiztonság területétől elkezdve egészen a hírközlésig bezárva. Első fokon – rendszerint -, általános fogyasztóvédelmi feladatkörben a járási hivatalok járnak el, azonban az úgynevezett megyeszintű járási hivatalok és a Pest Megyei Kormányhivatal (egyben mint másodfokú szerv is jelenleg) is ugyanúgy, e területhez kapcsolódó hatósági tevékenységet végeznek, felügyeletüket a Miniszterelnökség látja el.

 

Ami a fogyasztóvédelmi hatóság szervezetét illeti, 2017. január 1-jén jelentős változás következett be, hiszen az általános fogyasztóvédelmi feladatokkal bíró központi hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megszűnt és beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba. Jelenleg a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mely jelenleg főleg szakmai irányítási feladatokat lát el (kettős irányítás modellje).

 

Az általános, fogyasztóvédelmi hatósági feladatkör mellett továbbá vannak egyéb, olyan speciális gazdasági ágazatok (például: energia, pénzügyek, hírközlés) is, amelyek kapcsán a felmerülő, speciális hatósági feladatok ellátásáért különálló közigazgatási hatóságok felelnek. A pénzügyi fogyasztóvédelemért a Magyar Nemzeti Bank felel, a közüzemi szolgáltatások fogyasztóvédelméért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A tisztességes verseny felett a Gazdasági Versenyhivatal őrködik, míg a hírközlési fogyasztóvédelem esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lát el rendkívül fontos szakigazgatási feladatokat. Az élelmiszerlánc, az élelmiszerek biztonságossága kapcsán ismét külön szakigazgatási szerv a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

 

III. Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek

 

A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek legfontosabb feladata a fogyasztóvédelmi törvény alapján a fogyasztói érdekfeltárás, érdekképviselet, tájékoztatás és fogyasztóvédelmi oktatás és többek között a fogyasztói igényérvényesítés. Jelentős szerepük abban is megmutatkozik, hogy hallatják a fogyasztók hangját például a média, az érdekképviseleti fórumok és egyéb szervezetek előtt, vagy legyen szó akár a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságokról, minisztériumokról. Szakmai párbeszéd és egyeztetés útján is igyekeznek érvényre juttatni a fogyasztói érdekeket.

Rendkívül fontos feladatuk a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételek folyamatos figyelemmel kísérése, közérdekű kereset indítása, hatósági eljárás, vizsgálat kezdeményezése.

Törvényes feladatuk az is, hogy képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon. Hasonló ehhez a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetek véleményezése, valamint a jogszabály-módosítások kezdeményezésének feladata. Legalább ilyen lényeges, és a „társadalmi szócső” szerepkörükhöz tartozik, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek közreműködnek a mindenkori fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, egyúttal figyelemmel is kísérik annak az érvényesülését. (Ehhez kapcsolódik az Fgytv. 40. § (1) bekezdése értelmében, hogy magát, a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját a fogyasztóvédelemért felelős miniszter dolgozza ki és terjeszti jóváhagyásra a Kormány elé, illetve szintén a miniszter tesz javaslatot a fogyasztóvédelmi politika megvalósításának szervezeti és intézményi feltételeire.)

 

Itt kell megemlítenünk azt is, hogy – ismét a fogyasztóvédelmi törvény értelmében – a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelölik a következő pontban bemutatásra kerülő békéltető testületek tagságának felét országos szinten – azaz mind a fővárosi, mind pedig a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek esetében. A tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása érdekében pedig meghatározásra került a fogyasztóvédelmi oktatás és tájékoztatás szervezésének, végzésének feladata is. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek újabb, jelentős eszköze a fogyasztói érdekek képviselete és érvényesítése érdekében a nyilvánosság tájékoztatása, amikor is a tevékenységük során tapasztalt problémákat nyilvánosságra hozzák a közvélemény előtt. Ez a gyakorlatban tipikusan a sajtóközlemények kiadását jelenti. A nemzetközi szervezetek tevékenységében való részvételről ugyancsak rendelkezik a törvény.

 

IV. Békéltető testületek

 

A fogyasztóvédelmi intézményrendszer harmadik alappillérét a már több mint két évtizede működő fővárosi és megyei békéltető testületek jelentik, mint a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyedi vitás fogyasztóvédelmi ügyek megoldásának fórumai. Ingyenes, gyors eljárásuk vonzó nemcsak a fogyasztók, hanem a vitával érintett kereskedők számára is, hiszen a bíróságot elkerülve kínálnak alternatív vitarendezési lehetőséget. A pénzügy-biztosítás területén pedig kizárólag a fővárosban működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el.

A testületek jelentőségét jól mutatja, hogy a 2013-2017. évek között összesen – országos szinten – közel hatvanezer fogyasztóvédelmi ügyet zártak le a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek. Ebből is, csak a 2017. évben több mint tizenháromezer ügy került eldöntésre. Ráadásul ezek a számok nem tartalmazzák az ingyenes fogyasztóvédelmi tanácsot kérők számát sem, amely ugyancsak jelentős. Itt kell megjegyeznünk, hogy a testületek által a 2018. évben lezárt összes eljárásra vonatkozó számadatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. 

 

A békéltető testületek nem csak a fogyasztóvédelmi vitás ügyek rendezésének feladatát végzik, hanem a fogyasztók és vállalkozások körében rendkívül népszerű, további hatáskörökkel is rendelkeznek.

A teljesség kedvéért itt említjük meg a fogyasztóvédelmi tanácsadási feladatokat, hiszen a testületek díjmentesen adnak fogyasztóvédelmi tanácsot a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről, mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások számára. Ez mindkét, most említett célcsoport esetében népszerű, a fogyasztók a jogaikról kívánnak tájékozódni, míg a kereskedők, szolgáltatók pedig a fogyasztóbarát és jogkövető magatartásra törekednek, és ezért veszik igénybe a békéltető testületek e szolgáltatásait.

 

Végül ugyanebben a körben szólunk az online fogyasztóvédelmi vitarendezésről is, amelyre szintén a békéltető testületek bevonásával kerül sor. Az Európai Bizottság ugyanis 2016-ban tette elérhetővé az európai uniós fogyasztók és vállalkozások számára az online vitarendezést a www.ec.europa.eu/odr internetes honlapon (uniós békéltető honlap). A honlap az internetes megrendelésekből fakadó, EU-s fogyasztóvédelmi vitás ügyek megoldásában nyújt segítséget (mind a belföldi, mind a határon átnyúló panaszoknál), és a felek otthonról, vagy akár az irodából, a saját számítógépük elől egyezhetnek meg egymással egy, az eljárásba bevont békéltető testület segítségével. Az online vitarendezés, mint ahogy a neve is mutatja, végig az interneten zajlik. Népszerűségét mutatja, hogy csak idáig Európában közel száztízezren használták az uniós békéltető honlapot, Magyarországon pedig több mint kétezer-ötszázan.

 

Ezzel kapcsolatosan a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület kiemelt szerepet kapott. Kizárólagosan látja el ugyanis Magyarországon a békéltető testületek között az alábbi, európai uniós vetülettel bíró feladatokat:

 

–          a konkrét panaszügyekben eljáró békéltető testületi szerepkör: a határon átnyúló, online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi vitás ügyek rendezése (a pénzügyi tárgyú ügyek kivételével), emellett

 

–          online fogyasztóvédelmi tanácsadó szerepkör: tagállami, kijelölt online tanácsadó pontként segíti mind a belföldi és külföldi fogyasztókat és vállalkozásokat, békéltető testületeket az online fogyasztóvédelmi vitarendezés igénybevételében, az uniós békéltető honlap használatában és tájékoztatást ad a hazánkban érvényesíthető fogyasztói jogokról.

 

A fentiekből jól látható, hogy hazánkban a fogyasztók védelmének feladatát számos szereplő látja el, és ki-ki a saját maga tevékenységével járul hozzá ahhoz, amit ma Magyarországon úgy hívunk: fogyasztóvédelem.

 

 

Budapest, 2019. március 11.                                         Dr. Baranovszky György

                                                                                          ügyvezető elnök

                                                                                 Fogyasztóvédelmi Egyesületek

 

                                                                                        Országos Szövetsége

 

A fogyasztói jogok védelmét első alkalommal John F. Kennedy amerikai elnök fogalmazta meg nyilvánosan 1962. március 15-én, melynek tiszteletére 1983 óta ezen a napon tartják a Fogyasztók Világnapját.

 

Kennedy elnök ezen a napon hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot (a biztonsághoz, az információhoz, a választáshoz és a képviselethez való jog). Ez volt az első olyan alkalom, hogy bármely politikus ilyen alapelveket fogalmazott meg a fogyasztók védelmével kapcsolatban. Az évek folyamán ezeknek a jogoknak száma nyolcra szaporodott, melyeket 1985 áprilisában az ENSZ közgyűlése hivatalosan is deklarált.

 

A nyolc fogyasztóvédelmi alapjog

 

1. Az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog. (A túlélést biztosító fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz való hozzájutás joga.)

 

2. Biztonsághoz való jog. (A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, a fogyasztót védeni kell az életére és egészségére veszélyes árucikkektől és szolgáltatásoktól.)

 

3. Tájékoztatáshoz való jog. (Jog az információhoz, a jól informált döntéshozás, és a tisztességtelen vagy félrevezető reklámozás és címkézés elleni védelem érdekében.)

 

4. A különféle termékek és szolgáltatások közötti választás joga.

 

5. Képviselethez való jog. (Jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez a törvényhozásban és a végrehajtásban, valamint a termékek és szolgáltatások kifejlesztésében.)

 

6. Jog a kártérítéshez. (Ellentételezéshez való jog, nem megfelelő minőségű fogyasztási cikk, vagy szolgáltatás esetén.)

 

7. Oktatáshoz való jog. (A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.)

 

8. Jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez. (Mindenkinek joga van a méltóságot és jólétet biztosító félelem- és veszélymentes környezethez.)

 

Időről időre felmerülnek olyan problémák, melyek egységes fellépést igényelnek európai uniós szinten is. Nemrégiben az évek óta rengeteg panaszt okozó kötelező alkatrész ellátás hiánya kapcsán kezdték el szorgalmazni az egységes előírásokat az Európai Unióban.  

Új, tematikus oldalon tájékozódhat ezentúl a lakosság az élelmiszerláncban történt termékvisszahívásokról. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) weboldalán elérhető kereshető adatbázisban (https://portal.nebih.gov.hu/termekvisszahivas) a vállalkozások által jelzett vásárlóktól történő visszahívások és a RASFF-on érkező esetek is megtalálhatóak – olvasható az Agrárminisztérium sajtóközleményében.

 

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár kiemelte, a magyar emberek egyre tudatosabbak élelmiszerbiztonsági kérdésekben. Ennek köszönhetően egyre jelentősebb az igény, hogy a különböző termékvisszahívásokról gyorsan és könnyen tájékozódhassanak. Maga a téma természetesen az előállítói, kereskedői oldalt is érinti és foglalkoztatja, ahogy arra a Nébih tavaly júniusi, mintegy 40 szervezet képviselőivel tartott kerekasztal-beszélgetése is rávilágított. 

 

Az eredményes termékvisszahíváshoz egyaránt nélkülözhetetlen szereplő a felelős vállalkozás, a támogató hatóság és a tudatos vásárló. E folyamat első mérföldköveként az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény idén januártól előírja a vállalkozások számára, hogy jelentsék az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek az önellenőrzésből eredő termékvisszahívásokat. Az esetek másik körét a RASFF-on érkező riasztások adják. Ezen információk gyors és hatékony megosztásához a Nébih létrehozott egy aloldalt, amely az utóbbi hat hónap termékvisszahívásait tartalmazza. Emellett a vállalkozások a jövőben tematikus e-mail címen juttathatják el bejelentéseiket a hivatal felé.

 

Az új felület célja a hiteles és hatékony tájékoztatás. Fontos, hogy a vásárlók értsék, egy termék gyártó általi visszahívása az esetek többségében pozitív, a vásárló érdekeit szem előtt tartó és felelős vállalkozói döntésként értékelhető. Kiváltképp igaz ez a vállalkozások önellenőrzésének eredményeként történő önkéntes termékvisszahívásokra.

 

A termékvisszahívás aloldal mellett – várhatóan az év második felében – a hivatal ingyenes mobiltelefonos applikációjában, a Nébih Navigátorban is elérhetőek lesznek az adatok. Emellett az alkalmazás felhasználói értesítést is kapnak majd az új esetekről.

 

Forrás: Agrárminisztérium Sajtóiroda

Az MNB utóvizsgálatai nyomán összesen 13,5 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bankkal és leányvállalatával, az ONEY Magyarország Zrt.-vel szemben, elsősorban az adósságfék szabályokat és az informatikai területet érintő ismételt, nem orvosolt jogsértések, illetve a banknál feltárt egyéb működési szabálytalanságok miatt- olvasható az MNB internetes honlapján.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) utóvizsgálatot végzett a Magyar Cetelem Bank Zrt.-nél (Magyar Cetelem Bank), illetve az összevont alapú felügyelet alá tartozó leányvállalatánál, az ONEY Magyarország Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (ONEY Magyarország Zrt.). A 2016. december 31. és a 2018. június 8. közötti időszakot áttekintő utóvizsgálat elsődlegesen a korábbi átfogó vizsgálat során tett felügyeleti megállapítások végrehajtását ellenőrizte.

A jegybank eljárása során megállapította, hogy a Magyar Cetelem Bank a korábbi felügyeleti kötelezés ellenére nem, vagy nem teljeskörűen szüntette meg a hitelkockázat-kezelési és informatikai tevékenységét érintő egyes hiányosságokat. Az adóstársak minősítése és az adósságrendező kölcsönök hitelcéljának ellenőrzési mechanizmusa továbbra sem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

A hitelintézet emellett hitelkihelyezése során számos esetben ismételten megsértette az adósságfék-szabályokat, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatónál (JTM) előírt korlát túllépésével. A túlzott eladósodásnak gátat szabó (a vizsgált időszakhoz képest azóta módosult) JTM előírások szerint ugyanis az eljárásban vizsgált egyes hitelek törlesztőrészlete legfeljebb az adós, adóstársak igazolt nettó jövedelmének 50 százaléka lehetne (400 ezer forintot el nem érő igazolt nettó havi jövedelem esetén), de magasabb bevétel esetén sem engedhette volna a bank a 60 százalékos arányt meghaladó törlesztőrészlet vállalását.

Az MNB emellett több, a korábbi vizsgálattól független hiányosságot is azonosított a banki működésben. A hitelkockázat-kezelése körében így annak tőkeszámítási és hitelképesség-vizsgálati gyakorlata sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak.

Az utóvizsgálat az ONEY Magyarország Zrt.-nél az informatikai rendszer egyes biztonsági, hozzáférési és adminisztratív problémáit érintően állapított meg részben ismétlődő jogsértéseket.

Mindezek nyomán a jegybank ismételten határozatokban kötelezte a pénzügyi intézményeket, hogy a feltárt, nem orvosolt szabálytalanságokat 2019. március 31-ig szüntessék meg, s erről a vezető testületeik által is megtárgyalt belső ellenőri jelentés megküldésével számoljanak be. Az MNB az utóvizsgálatban azonosított jogsértések miatt a Magyar Cetelem Bankra 9 millió, az ONEY Magyarország Zrt.-re 4,5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott. A bírságösszeg meghatározása során enyhítő körülménynek számított, hogy a vizsgálat nem tárt fel ügyfélérdek-sérelmet, továbbá a pénzügyi intézmények együttműködő magatartást tanúsítottak, és a hiányosságok orvoslására azonnali intézkedéseket tettek.

Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/utovizsgalat-nyoman-intezkedesek-a-magyar-cetelem-csoportnal