Lejárt a testületi tagok mandátuma december 31-én, így 2020. január elsejétől megújulnak a békéltető testületek. Év közben több alkalommal szóvá tettük, hogy álláspontunk szerint a fogyasztóvédelmi törvény módosítása nem jó irányba halad, ütközik az európai uniós irányelvvel, a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket teljesen háttérbe szorítja, kihagyja. Sajnálatos módon ez Budapesten bekövetkezett, nincsenek olyan tagjai a testületnek, akik a fogyasztóvédelmi társadalmi szerevezetek jelöltjei voltak korábban. Álljanak itt Dr. Kispál Edit, a FEOSZ szóvivőjének facebookon közzétett szavai minden kommentár nélkül: 

"Minden alkalommal megkérdezi tőlem a facebook, hogy mi jár a fejemben. Mindig elgondolkozok azon, mennyivel őszintébb lenne a világ, ha valóban leírnánk mi jár a fejünkben.

Nekem most éppen az, hogy mi járhatott a Tisztelt Minisztérium illetékeseinek a fejében, amikor úgy döntöttek, hogy a Budapesti Békéltető Testületet ellehetetlenítik, az eddigi 40 fős testület helyett jövőre 10 fős testület fogja ellátni a közel évi 6000 ügyet.

Nincs szükség a 10-15-20 éve itt dolgozó kiváló szakemberekre, hogy miért? Csak, magyarázat nincs.
Fantasztikus közösség volt ez pedig, nagyszerű barátságok köttettek az évek alatt, köszönöm, hogy közétek tartozhattam. Ahogy az egyik kolléganő mondta, az egyéni ügyvédség egy magányos szakma, itt viszont egy közösséghez tartozhattunk. Hát ezt vették el tőlünk. Mindenki éli majd tovább az életét, hiszen nem ez volt a fő szakmája senkinek, de szerelemből is csináltunk, amit ugyan a férjem speciel sokszor nem is értett.
Azt viszont tényleg nehéz felfogni, hogy ezt a döntést sok-sok hét gondolkodás után tényleg december 23-án kell "karácsonyi ajándékként" közölni mindenkivel?
Hiszek abban, hogy előbb utóbb minden miértre megkapjuk a választ, ahogy abban is, hogy a sors előbb-utóbb kiegyenlíti az erőviszonyokat, mindenki megkapja a maga batyuját, amivel együtt kell élnie.
Sajnálom, hogy nem sikerült túl fennköltre ez a bejegyzés, de a saját lelki békém érdekében, ahhoz hogy szívvel lélekkel átadhassam magam az ünnepnek, minimum ennyit ki kellett írnom magamból, és még nyomdaképesre is sikerült."

 

Az európai országok közötti csomagküldés árait átlátható módon foglalja össze az Európai Bizottság weboldala, ahol a legnépszerűbb európai csomagkézbesítési szolgáltatások tarifáit lehet összehasonlítani. Az Európai Csomagár-összehasonlító Oldal nem csak a fogyasztóknak, de a kis- és középvállalkozásoknak is hasznos lehet, különösen a karácsonyi ajándékrendelések csúcsidőszakában. Az oldal linkje a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapjáról is elérhető.

 

Az ár-összehasonlító oldalon az uniós országok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia egymás közötti, január 1-jén érvényes csomagküldési árait lehet összevetni a küldő és fogadó ország kiválasztásával, az árakat minden évben március 31-ig frissítik. A weboldal a leggyakrabban használt súlykategóriák nyilvános tarifáit veti össze, a borítékban feladott küldemények esetében a fél-, egy- és kétkilós, a dobozban küldött csomagoknál pedig az egy-, a két- és az ötkilós kategóriákat. Ezen kívül megkülönböztet regisztrált és nyomkövetéses csomagokat. A portálon megtalálható a standard kategória is, ami azonban Magyarországon nem létezik.

 

Az egész évben böngészhető Európai Csomagár-összehasonlító Oldal nem csak a fogyasztóknak nyújthat segítséget – különösen az ünnepi időszakban, a karácsonyi online ajándékrendelések idején –, de a kis- és középvállalkozásoknak is hasznos információkat adhat, amikor termékeiket egy másik európai országba adják fel.

A tarifákat a nemzeti postafelügyeletet ellátó hatóságok – köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – gyűjtötték be azoktól a csomagküldő szolgáltatóktól, amelyek ötvennél több alkalmazottat foglalkoztatnak vagy egynél több tagállamban végzik munkájukat. Az átláthatóságot segítő weboldal az EU-ban székhellyel rendelkező több mint 400 szolgáltató, több mint 46 ezer szolgáltatására vonatkozik.

Az országközi csomagár-áttekintő oldal linkje az NMHH honlapjáról is elérhető. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság dolgozik a belföldi postai tarifák ár-összehasonlító portáljának fejlesztésén is, amely a tervek szerint jövőre készül el.

 

A közúti közlekedési törvény megadja a kereteket, a fővárosi rendelet pedig a részletszabályokat. Azonban évente két-három módosítás történik a fővárosi rendeletben, így még mindig sok a bizonytalanság az autósok körében. Hogyan parkolhatnak szabályosan, mit lehet tenni, ha már pótdíj fizetési felszólítást kaptak, lehet-e kedvezményesen parkolni az ott lakóknak, és még sorolhatnánk. Szeretnénk néhány tévhitet eloszlatni!

 

Tévhit: Bármilyen parkolójegyet utólag be lehet mutatni, és törlik a büntetést.

 

Ez nincs így. Jelenleg igen szigorú az utólagos jegybemutatás lehetősége, kizárólag akkor tehetjük ezt meg, ha a pótdíjazás időpontját követő 5 percen belül váltottunk jegyet. Tehát ha elfelejtettük kihelyezni a gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen és érvényességének ellenőrzését biztosító, teljes egészében látható, olvasható módon a jegyet, vagy az ajtó becsapásával leesett, de nem vettük észre, akkor nem mutathatjuk be utólag, nem fogják a parkolás üzemeltetők törölni a pótdíjat.

 

Tévhit: Lakossági várakozási hozzájárulás az adott kerületben lakóknak alanyi jogon jár, az adott kerületben mindenhol ingyen lehet parkolni vele, és nem kell a matricát kiragasztani.

 

Lakossági várakozási hozzájárulás nem jár automatikusan. Kérelemre annak a lakosnak adható, akinek állandó lakóhelye a várakozási övezet területén van, az általa megjelölt egy darab személygépkocsira, ha annak a lakos az üzemben tartója, vagy – ennek hiányában – ha azt a lakos a munkáltatótól kizárólagos használatba kapta és az a munkáltató üzemben tartásában, lízingelésében vagy tartós bérletében van.

 

Több együttes feltétele van a hozzájárulás kiadásának, mégpedig:

– a költségtérítés megfizetése,

– a várakozási díj megfizetése,

– a gépjárműadó megfizetésének vagy az adómentesség igazolása,

– a kérelem beadásának időpontjában – valamennyi fővárosi parkolás-üzemeltető nyilvántartása szerint – a kérelmezett gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás.

 

Hol lehet használni? Az adott kerület – amennyiben a kerületi önkormányzat rendeletében a várakozási övezetet zónákra osztotta, akkor az adott zóna – kerületi önkormányzati tulajdonú közúti várakozóhelyein és a fővárosi rendelet mellékletében megjelölt fővárosi önkormányzati tulajdonú közúti várakozóhelyeken időtartam korlátozás nélkül. A területi érvényességet a hozzájáruláson fel kell tüntetni. Tehát amennyiben az adott várakozási övezetet az önkormányzat több zónára osztotta, akkor csak az adott zónában lehet használni, és elképzelhető hogy egy utcával arrébb már nem.

Amennyiben a hozzájárulás kiadása papír alapon történik, úgy az eredeti hozzájárulást (vagy a hozzájárulást igazoló matricát) a gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen, és teljes egészében olvasható módon kell elhelyezni. Ha nincs kihelyezve, akkor azt úgy kell értékelni, mintha nem is lenne, és jogos a parkolás üzemeltetőtől a pótdíjazás.

 

Tévhit: Az applikációk tévedhetetlenek a zóna meghatározás terén.

 

Sajnos ez sincs így. Az autósok felelőssége, hogy megfelelő zónára indítsák el a parkolást, és valamennyi általunk ismert applikáció általános szerződési feltétele kizárja az esetleges tévedés miatti felelősségét. Ezért nem érdemes vakon bízni az applikációkban, hanem ellenőrizni szükséges a megfelelő zónát egy automatán is.

A Fogyasztóvédelmi Tanácsról szóló 1259/2011. (VII. 27.) Korm. határozat 1. pontja értelmében a Kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületként Fogyasztóvédelmi Tanácsot működtet, többek között a fogyasztóvédelmet érintő javaslatok kormányzati munkába való becsatornázása céljából.

 

Tekintettel arra, hogy a Korm. határozat alapján a Tanács szükség szerint, de minimum évente egyszer ülésezik, ezért a Szövetség levélben fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, amely megtekinthető ide kattintva.

Azt gondolhatnánk még messze van a Karácsony, de már sok helyen elkezdődött a karácsonyi készülődés, hiszen sokan megpróbálják időben beszerezni az ajándékokat elkerülve így az utolsó napok sorban állását. Egyre többen intézik vásárlásaikat interneten keresztül, ezért fontos néhány alapvető tudnivalóval, szabállyal tisztában lenni.

 

Első és legfontosabb, hogy tisztában legyenek a fogyasztók azzal, hogy kitől vásárolnak. Hangzatos webáruháznév mögött mindig kell lennie konkrét cégnek, pontos székhelycímmel, telefonszámmal, adószámmal. Ha ilyet nem találnak a fogyasztók, akkor arról a weboldalról inkább ne vásároljanak, mert könnyen átverhetik őket.

 

Azt is érdemes megfontolni, hogy akarnak-e külföldről vásárolni, sok magyar nyelvű weboldalt  ugyanis külföldi székhelyű cégek üzemeltetnek, így a megrendelt termék szállítási ideje sokkal hosszabb is lehet. A szállítási idő kapcsán egyébként is mindig körültekintőnek kell lenni, hiszen nem egyszer előfordult már, hogy a 2-3 munkanapos ígért szállításból akár több hét lett. Vagy olyan példával is találkoztunk, ahol egyáltalán nem volt szállítási határidő feltüntetve, és csak a sokadik reklamációra történt meg a termék postára adása. 

 

Külföldről történő rendelés esetén az is nehézséget okozhat, hogy amennyiben mégsem tetszik a rendelt áru, nem pontosan arra gondolt a fogyasztó, mint ami megérkezett, és szeretne élni az indokolás nélküli elállási jogával, túlzott költséggel jár a termék visszaküldése.

 

Internetes vásárlás esetén ugyanis speciális többletjogok illetik meg a vásárlót, így ha meggondolta magát a vásárlást illetően, nem tetszik neki a termék, akkor a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, akkor is, ha a termék hibátlan. Fontos hangsúlyozni, hogy az elállást írásban, igazolható módon szükséges a fogyasztónak megtennie, illetve saját költségén kell a megrendelt árut a vállalkozásnak visszajuttatnia. Nem csak a vételárat jogosultak visszakapni ebben az esetben, hanem a teljes kifizetett összeget beleértve az eredeti szállítási költséget is, ha volt ilyen. 

 

Amennyiben üzletben vásárolta meg a nem tetsző terméket a fogyasztó, akkor nem illeti meg ez a meggondolási lehetőség. Ilyenkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, hogy a bizonylattal együtt visszavitt ajándékot kicseréli-e másikra vagy esetleg biztosítja a termék árának levásárlását az üzletében. Ezen kedvezőbb feltételekről már a vásárláskor érdeklődjenek a fogyasztók, kérjék, hogy azokat írják rá a blokkra, nyugtára, hogy később erre hivatkozni tudjanak.

 

Természetesen ha hibás a termék, akkor teljesen mindegy, hogy üzletben történt a vásárlás, vagy interneten keresztül, ugyanazok a szavatossági jogok illetik meg a fogyasztókat. Ennek megfelelően kérhetik elsősorban a termék kijavítását vagy kicserélését, másodsorban pedig vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítésére illetve a kereskedő költségén történő kijavíttatásra jogosultak. Ezen igények a karácsonyi időszakban leárazott, akciós termékekre is vonatkoznak – ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról.

 

Kötelező jótállás alá eső termékek esetén fontos tudni, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a termék le- és felszereléséről, valamint az el- és visszaszállításáról a kereskedő, vagy a szerviz gondoskodik a saját költségén.

 

Kötelező jótállás alá pedig alapvetően a 10.000 Ft eladási vételár feletti műszaki cikkek, háztartási gépek, televíziók, bútorok, okostelefonok tartoznak. A 10.000 Ft-os összeghatárt érdemes a fogyasztóknak szem előtt tartani illetve mérlegelni egy-egy „kihagyhatatlan” 9.999 Ft-os akció láttán is, hiszen ebben az esetben nem lesz kötelező jótállás a termékre, csak szavatosság.

 

Az Európai Bizottság nemrég kihirdette az első Uniós Termékbiztonsági Díj nyerteseit. Ez az új díj olyan vállalkozásokat részesít elismerésben, amelyek túlteljesítik a fogyasztói biztonság növelésére vonatkozó uniós követelményeket. A díjat nyolc (osztrák, dán, finn, német, görög, olasz és holland) vállalkozás kapta a gyermekek biztonságának növelésére tett erőfeszítéseiért.

 

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos, és egyben a díjátadó ünnepség házigazdája, a következőket nyilatkozta: „Gratulálni szeretnék a nyertes vállalkozásoknak, mivel a termékek biztonságosabbá tételét célzó innovációik és beruházásaik révén Európa-szerte növelték a fogyasztóvédelem színvonalát. Ezzel a díjjal az ő erőfeszítéseiket méltatjuk. Minden vállalatot arra kérek, hogy a fogyasztóvédelem előtérbe helyezésével gondoskodjanak gyermekeink, családjaink és barátaink biztonságáról. A fogyasztók bizalmánál nincs jobb befektetés.”

 

A nyertesek

 

A díj arany, ezüst és bronz fokozatát, valamint a különdíjat négy olyan kis- és középvállalkozás (kkv), illetve négy olyan nagyvállalkozás kapta, amely kiemelkedő teljesítményt nyújtott a gyermekgondozási termékek biztonsága terén.

 

Kkv-k:

 

·         Arany fokozat: Remmy (Olaszország) – egy újszerű autós gyermekriasztóért, amely életeket menthet azáltal, hogy figyelmezteti a járművezetőt, ha a gyermek az autóban marad

·         Ezüst fokozat: Evomove (Dánia) – a Nomi etetőszékért, amelynek különleges dőlésgátlója segíti megelőzni a szék eldőlése miatti baleseteket

·         Bronz fokozat: Reer (Németország) – a gyermekek otthoni biztonságát növelő védőeszközeiért és kommunikációs tevékenységéért

·         Különdíj: Mippaa (Hollandia) – a Stair Trainer innovatív korlátért, amely különleges kialakításával segíti a kisgyermekeket a biztonságos lépcsőzésben

·          

Nagyvállalatok:

 

·         Arany fokozat: Reima Oy (Finnország) – annak biztosításáért, hogy a gyermekruhák ne csak biztonságosak legyenek, hanem további védelmet nyújtsanak, például sötétben

·         Ezüst fokozat: Cybex (Németország) – a PRIAM babakocsi biztonsági elemeinek gondos kialakításáért és robusztus belső termékbiztonsági eljárásaiért

·         Bronz fokozat: Mega Disposables (Görögország) – a Babylino Sensitive pelenka bőrbarátságára irányuló innovatív erőfeszítéseiért

·         Különdíj: MAM Baby (Ausztria) – a cumikra és cumisüvegekre vonatkozó biztonsági követelmények kidolgozásáért és túlteljesítéséért

 

Háttér-információk

 

Az újonnan alapított Uniós Termékbiztonsági Díj azokat a vállalkozásokat emeli reflektorfénybe, amelyek túlteljesítik az uniós jog biztonsággal kapcsolatos fogyasztóvédelmi követelményeit. A bevált gyakorlatok bemutatása révén az Európai Bizottság más vállalkozásokat is a példa követésére kíván ösztönözni, hogy EU-szerte növelje a fogyasztóvédelem szintjét. A díj célja emellett, hogy tudatosabbá tegye a fogyasztókat azon joguk tekintetében, hogy csak biztonságos termékekkel találkozhassanak a piacokon.

 

A most első alkalommal odaítélt Uniós Termékbiztonsági Díjért uniós, illetve izlandi, liechtensteini és norvég vállalkozások indulhattak. Összesen 16 különböző európai ország kis- és nagyvállalkozásai nyújtották be pályázatukat. A 8 nyertest nemzeti és európai fogyasztóvédelmi szervezetek képviselőiből és kormányzati kulcsszereplőkből álló zsűri választotta ki.

 

Az Uniós Termékbiztonsági Díjhoz pénzjuttatás nem jár, de széles körben növeli a nyertesek ismertségét és hírnevét, akik így akár a termékbiztonsági ágazat vezető vállalkozásaivá is válhatnak.

 

További információk

 

·         Uniós Termékbiztonsági Díj

·         A 2019. évi nyertesek

·         Uniós termékbiztonsági szabályok

·          

Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_19_5830

A közzétett legújabb adatok azt mutatják, hogy 2018-ban megnövekedett az Unióba behozott és lefoglalt hamisított áruk mennyisége. Mindez a normál és expressz postai szolgáltatások keretében kézbesített kis méretű csomagok jelentős számára vezethető vissza. A feltartóztatott szállítmányok száma a 2017. évi 57 433-ról 2018-ban 69 354-re ugrott, ugyanakkor a lefoglalt árucikkek száma az előző évekhez képest összességében csökkent. 2018-ban közel 27 millió olyan terméket foglaltak le, amelyek szellemitulajdon-jogokat sértettek meg; ezek értéke kereskedelmi árakon számítva közel 740 millió euró.

 

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „A vámtisztviselők EU-szerte már eddig is sikereket értek el az olyan hamisított áruk nyomon követésében és lefoglalásában, amelyek a fogyasztókra nézve gyakran veszélyesek. Munkájuk azonban még nehezebbé vált az online értékesítések révén az Unióba kerülő kis méretű csomagok számának növekedése miatt. Az egységes piac és a vámunió integritásának védelme ugyanolyan kiemelkedő fontosságú, mint a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítése a nemzetközi szállítói láncon belül. Továbbra is fokoznunk kell a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet.”

 

A lefoglalt árucikkek között kiemelkedő helyet foglal el a cigaretta, amely összesen 15%-ot tett ki. Ezt követték a játékok (14%), a csomagolóanyagok (9%), a címkék, a cédulák és a matricák (9%), valamint a ruházati cikkek (8%). Az otthoni személyes használatra szánt termékek, mint például a testápoló cikkek, a gyógyszerek, a játékok és az elektromos háztartási cikkek az összes lefoglalt áru közel 37%-át tették ki.

 

A szellemitulajdon-jogokat megsértő áruk fő származási országa továbbra is Kína. A hamisított alkoholtartalmú italok nagy része Észak-Makedóniából származott. Az egyéb italok, parfümök és kozmetikumok legfőbb forrása Törökország volt. Az uniós vámhatóságok nagy számban találtak Hongkongból (Kína) származó hamis órákat, mobiltelefonokat és tartozékokat, tintapatronokat és tonereket, CD-ket és DVD-ket, címkéket, cédulákat és matricákat. A számítástechnikai felszerelések fő forrása India, a cigarettáké Kambodzsa, a csomagolóanyagoké pedig Bosznia és Hercegovina volt.

 

Háttér-információk

 

Az elmúlt 50 év során a vámunió az egységes piac sarokkövévé nőtte ki magát: hozzájárul az uniós határok biztonságához és védi polgárainkat a tiltott és veszélyes áruktól, például a fegyverektől, a kábítószerektől és a hamisított termékektől.

 

A Bizottság 2000 óta évente készít jelentést a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó vámhatósági intézkedésekről. A jelentésben foglalt adatokat a tagállamok vámigazgatási szervei bocsátják a Bizottság rendelkezésére.

Az adatok értékes információkkal szolgálnak, amelyek felhasználhatók a szellemitulajdon-jogok megsértésének elemzéséhez, és más intézmények, például az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az OECD munkáját is segítik a gazdasági adatok kinyerésében és a hamisítók leggyakoribb útvonalainak feltérképezésében.

 

2017 novemberében a Bizottság átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a szellemitajdon-jogok alkalmazásának és érvényesítésének további javítása, valamint a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem fokozása érdekében. Ezt 2018-ban egy új, a Tanács által most elfogadott uniós vámügyi cselekvési terv követte, amelynek célja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan.

 

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) megfigyelőközpontja a mai napon egy további kiegészítő jelentést tesz közzé, melynek címe: „Jelentés a szellemitulajdon-jogok uniós érvényesítéséről: eredmények az EU határain és a tagállamokban a 2013–2017-es időszakban”. Ez a jelentés – amely az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság adatain is alapul – a belső piacon a nemzeti végrehajtó hatóságok által végzett feltartóztatásokra vonatkozó adatokkal egészíti ki azt a jelentést, amely az elmúlt évekbeli vámhatósági visszatartások során tapasztalt tendenciákról szól.

 

Egy korábbi tanulmányból az is kiderül, hogy a hamisított áruk miatt az uniós vállalkozások közvetlen értékesítési vesztesége évente 56 milliárd eurót tesz ki, ami közel 468 000 munkahely elvesztésének felel meg. A többi ágazatra átgyűrűző hatások miatt a teljes értékesítési veszteség 92 milliárd euróra becsülhető.

 

További információk

 

A teljes jelentés itt olvasható.

 

A tájékoztató itt található.

Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_19_5581

Nem fogynak azok a panaszok, melyek szerint a fogyasztók újsághirdetésben talált telefonszámon rendelnek meg termékeket, az átvételkor kifizetik, azonban utóbb meggondolják magukat. Nincs kihez fordulni azonban, nem tudják gyakorolni indokolás nélküli elállási jogukat, mert nem tudják, hogy pontosan kitől vásároltak!

 

Mind a női magazinok, mind a napilapok egy része, mind az ingyenes újságok tele vannak hirdetésekkel. A hirdetések egy részéből azonban kizárólag a terméket ismerhetjük meg, az árát tudhatjuk meg és nagy betűkkel, kiemelve azt a telefonszámot, amin megrendelhetjük a terméket. Emellett azonban arról semmit sem lehet tudni, hogy pontosan melyik vállalkozás hirdetését olvassuk, honnan fog érkezni a termék hozzánk, kinél tehetünk esetlegesen panaszt, ha hibás a termék, vagy kivel szemben, milyen címen gyakorolhatjuk indokolás nélküli elállási jogunkat.

 

Sajnos ezen információk hiányát a megrendeléskor nem tartják fontosnak a fogyasztók. Csak a termék használatával elérhető, várható pozitív eredményekre figyelnek, legyen szó akár hallókészülékről, napszemüvegről, fogyasztó tablettáról, vagy egyéb termékekről.

 

Több esetben még csak számla sem szerepelt a megkapott csomagban, így azt sem tudta utóbb bizonyítani a fogyasztó, hogy mennyit fizetett a termékért, hiszen utánvétellel fizette, telefonon rendelte meg, így semmilyen írásos nyoma nem maradt a szerződéskötésnek.

 

Más esetekben a csomagban szerepelt egy tájékoztató, mely szerint, ha élni szeretne a fogyasztó az indokolás nélküli elállási joggal, akkor egy lengyelországi címre küldje vissza a terméket, és majd ezt követően fizetik vissza részére a vételárat. A fogyasztók a termékeket azonban nem külföldről kapták, hanem egy magyar logisztikai cégtől, a hirdetésben sem utalt semmi arra, hogy külföldről érkezne a termék. A visszaküldés aránytalan terhet jelent ebben az esetben, amiről előzetesen nem tudtak, és ráadásul sok esetben még ekkor sem kapták vissza sem a vételárat, sem a postaköltséget.

 

Akik pedig esetleg számlát is kaptak, abból kiderülhetett utóbb számukra, hogy egy tengerentúli cégtől vásároltak, akivel viszont csak postai úton tudnák esetleg felvenni a kapcsolatot amennyiben nyelvi korlátok nem merülnek fel, hiszen emailcím nem szerepel a céghez, a hirdetésben lévő telefonszámon pedig panaszt tenni nem lehet.

 

Ezért mindenképpen azt tanácsoljuk a fogyasztóknak, hogy újsághirdetés, internetes reklám esetén is mindig győződjenek meg arról, hogy ki értékesíti számukra a terméket, hogyan tudnak majd panaszt tenni, hogyan tudják gyakorolni indokolás nélküli elállási jogukat!

 

 

Újabb öt évre, 2024-ig ismét dr. Baranovszky Györgyöt választotta ügyvezető elnökének a legnagyobb hazai civil fogyasztóvédelmi egyesület, a FEOSZ. Ennek kapcsán összegeztük a Szövetség 2001-es megalakulásától eltelt 18 év tapasztalatait, a jelenlegi kihívásokat, a jövőbeni feladatokat.

 

Dr. Baranovszky György elmondta: „A fogyasztóvédelem minden eddiginél nagyobb kihívásokkal néz szembe. A digitális fogyasztóvédelem folyamatos térnyerése, a fiatal fogyasztók tudatosságának megalapozása és megerősítése – többek között ezek az új kihívások, amelyekkel mindenkinek szembe kell majd néznie. Kiemelten fontos a párbeszéd, az együttgondolkodás és együttműködés a fogyasztóvédelmi hatóságokkal, fogyasztóvédelem területén működő szervezetekkel, békéltető testületekkel, minisztériumokkal, valamint a vállalkozásokkal, azok képviselőivel. Vállalkozások nélkül ugyanis nincs fogyasztóvédelem.”

 

Legnagyobb sikereink között említhetjük, hogy az elmúlt 18 évben a fogyasztóvédelmet az asztalra tudtuk tenni, egyre több fogyasztó ismeri azt, hogy vannak jogai, egyre több vállalkozás foglalkozik úgy a fogyasztóval, hogy partnernek tekinti. Bekerült a nemzeti alaptantervbe a fogyasztóvédelem tanítása, ismertté tudtuk tenni a békéltető testületeket, valamint az Alaptörvény is deklarálja, hogy az állam védi a fogyasztók jogait. Ez nagyon fontos.

 

A vállalkozói oldalt nem volt könnyű megnyerni, hiszen a fogyasztóvédelmet először csak hátrányként élték meg. A fogyasztó az egyik oldalon áll, aki sokkal gyengébb, míg a másik oldalon a vállalkozás „nehéz tüzérséggel” tud fellépni bármilyen panasz kezelése során. Ezt a gondolkodást kellett átalakítani, és a különböző vállalkozói érdekvédelmi szervezetekkel közösen sikerült elérni, hogy a vállalkozások partnerként figyelnek oda a fogyasztókra. Vállalkozások nélkül nem lehet fogyasztóvédelemről beszélni ugyanis.

 

A legnagyobb új kihívás a digitális fogyasztóvédelem. Minden szereplőnek, fogyasztónak vállalkozásnak, de az államnak is fel kell erre készülnie, hiszen a hagyományos kereskedési formából elmegyünk abba az irányba, hogy a fogyasztó az interneten rendel meg egyre több terméket. Ez egy új attitűd, és egy új, olyan kereskedési forma, amire a fogyasztóknak is fel kell figyelniük. Hiszen a fogyasztók közül jelen pillanatban nagyon kevesen tudják azt például, hogy a feljövő reklámok azok lényegében irányított reklámok.

 

Sosem szabad megállni, menni kell tovább, folytatni kell az eddigi munkát, például az iskolásokat érintő programokat, hiszen a fiatal fogyasztók tudatossága által sokkal eredményesebb lehet a fogyasztóvédelem. Nagyon fontos, hogy legyenek jól képzett fogyasztóvédelmi szakemberek is, hiszen ez elengedhetetlen a hatékonysághoz akár a hatóságoknál, akár a fogyasztóvédelmi szervezeteknél.

 

 

Azt is meg kell említenünk, hogy a fogyasztóvédelemben kőkemény harcok voltak, és most is vannak. Ezt a munkát csak elhivatottan, a fogyasztók érdekeit felvállalva lehet csinálni, és azok a kollégák, akik mögöttünk állnak, ezt így is teszik. De ez azt is jelenti egyben, hogy harcolni is kell, azt is jelenti, hogy konfliktusokat kell felvállalni. De tény az, hogy sikerült az állam szereplőivel nagyon jó kapcsolatot kialakítani, ezt a párbeszédet, együttműködést folytatni kell. Bizonyos szereplőknek pedig el kell gondolkodni azon, hogy miért jó az, hogyha nincs párbeszéd a fogyasztóvédelmi szervezetekkel, hiszen az együttműködés a fogyasztók érdekeit szolgálja, és nem az önző, irigy érdekeket tolja előre.

 

Az elkövetkezendő időszak kapcsán nagyon bízunk abban, hogy a fogyasztóvédelmi államtitkárság új vezetője, akit most neveztek ki, és akinek sok sikert kívánunk, leül velünk, és folytatódik a párbeszéd a fogyasztók érdekében. Az elmúlt három évben a helyettes államtitkárság ugyanis megtagadott tőlünk minden kommunikációt, és ez nem jó.

 

A jövőt tekintve pedig arra lennénk a legbüszkébbek, hogyha sok év múlva is működne a FEOSZ, ahogy a többi fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet is. Legyenek elismertek nem csak szakmailag, hanem anyagilag is azok az emberek, akik védik a fogyasztókat erről az oldalról.

Dr. Baranovszky György elmondta: „A fogyasztóvédelem minden eddiginél nagyobb kihívásokkal néz szembe. A digitális fogyasztóvédelem folyamatos térnyerése, a fiatal fogyasztók tudatosságának megalapozása és megerősítése – többek között ezek az új kihívások, amelyekkel mindenkinek szembe kell majd néznie. Kiemelten fontos a párbeszéd, az együttgondolkodás és együttműködés a fogyasztóvédelmi hatóságokkal, fogyasztóvédelem területén működő szervezetekkel, békéltető testületekkel, minisztériumokkal, valamint a vállalkozásokkal, azok képviselőivel. Vállalkozások nélkül ugyanis nincs fogyasztóvédelem. Végezetül talán a legfontosabb, hogy az Alaptörvény egyértelműen meghatározza, hogy Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”