Sajnos nagyon sok fogyasztó szembesülhetett azzal, hogy már megrendelt, kifizetett út lemondása esetén milyen válaszokat kapott akár az utazási szolgáltatótól, akár egy szállodától, akár a légitársaságtól vagy fog szembesülni a válaszokkal, ha most szeretne lemondani egy már befizetett utat. Ráadásul sokan most olvassák el az általános szerződési feltételeket és lesznek tisztában azzal, hogy mit is jelent egy olyan vis maior helyzet, amit nem a szálloda, nem az utazási iroda, nem légitársaság, hanem egy járvány okozott.

 

Az elmúlt időszakban a kialakult helyzet miatt rengeteg megkeresés érkezett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez.

 

Nézzük a felmerült kérdésekre adott válaszokat. Sok jogszabály rendelkezik az ilyen helyzetekre, és ezek közül az egyik legfontosabb az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás együttesre vonatkozó szerződésekről rendelkező 472/2017. (XII.28.) Korm. rendelet. Ugyanakkor ugyanilyen fontos a felek által aláírt általános szerződési feltétel tartalma is.

 

1.      Amennyiben a szerződés felmondásra kerül és a szerződést egy utazási irodán keresztül foglalta le az utas, az utazási iroda bánatpénz megfizetését követelheti a fogyasztótól, a szerződési feltételekben meghatározottak szerint. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy bizonyos határidőn túli lemondás esetén, például, ha még hetven nap van az út megkezdéséig akkor nem, de a szerződésben meghatározott határidőn belüli lemondás esetén akár az út árának felét is elkérheti bánatpénzként, és minél közelebb van a nyaralás napja annál nagyobb összegre jogosult. Ennek egyedüli oka nem az, hogy a fogyasztótól minél több pénzhez jusson a szolgáltató, hanem az, hogy az utazási irodát is súlyos kötbérfizetési kötelezettség terheli, ha lemondja például a fogyasztónak kiközvetített szállást a szállodánál vagy a repülőt a légitársaságnál.

 

2.      Abban az esetben, ha az utas közvetlenül maga rendeli meg a szállást a szállodától vagy az interneten keresztül egy szállásközvetítőtől: a visszaigazolásban egyértelműen le lesz írva, hogy a szállás kötbérmentesen meddig mondható le vagy a szállás lemondása lehetséges ugyan, de az egész összeget elveszíti a fogyasztó, ha például másnap bármilyen okból lemondja a szolgáltatást a fogyasztó. Ez utóbbi esethez – azaz bevállalva, hogy az egész díj elveszhet – a fogyasztók azért ragaszkodnak jobban, mert az ár sokkal kedvezőbb egy ilyen esetben, mintha a még meghatározott ideig lemondható szolgáltatást venné igénybe.  

 

3.      A fenti két esetben is igaz, és sokszor kell hangsúlyozni, hogy jól át kell gondolni a jövőben még inkább milyen szerződési feltételeket ír alá a fogyasztó, és hogyan tudja legjobban magát védeni.

A most kialakult világjárvány miatt egy esetben jogosult a fogyasztó a befizetett díj azonnali visszatérítésére, az utazásszervezőtől, ha a szerződés megkötését követően a külpolitikáért felelős minisztérium által vezetett honlapra felkerül az „utazásra nem javasolt” célországok közé az adott utazás során meglátogatni kívánt ország. Természetesen a lehetőség ilyenkor is fennáll, hogy a felek a szerződést közösen módosítsák, akár úgy is, hogy egy más időpontra átfoglalják az utat.

Fontos aláhúzni, hogy a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek felsorolása alatt található országokba történő utazás esetén is csak a szálloda, a szolgáltatást nyújtó jóindulatán fog múlni egy fogyasztói lemondás esetén – ha a szerződési feltételek szerint bánatpénzt vagy kötbért kellene az utasnak fizetni -, hogy milyen összeget fizet vissza vagy milyen más alternatív lehetőséget ajánl fel a fogyasztónak.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szállodák külföldön ragaszkodnak a szerződésben meghatározottakhoz, függetlenül attól, hogy milyen intenzitású a járvány az adott területen, az érintett országban.

 

4.      Nem szabad elfelejteni viszont, hogy egy járattörlés teljesen önálló életet él a szállástól, ha például a fogyasztó saját maga intézte foglalásait. Erre fel kell készülnie a fogyasztóknak! A tegnapi napon derült ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok is beutazási tilalmat vezet be, tehát rengeteg járatot fognak törölni a légitársaságok. Ezekben az esetekben lehetőség van az átfoglalásra egy későbbi időpontra, vagy a légitársaságnak vissza kell fizetnie a repülőjegy vételárát az utas részére.  

 

5.      Fel kell készülni arra is, különös tekintettel, ha közeljövőben utazna valaki külföldre, hogy bármikor a célország lezárhatja határait. A biztosítások ilyen esetben, emiatt nem védik a fogyasztót.

 

6.      A biztosítási szerződések egyik típusa esetén, azaz a storno biztosítás kizárólag abban védi a fogyasztót, ha ő kerül utazásképtelen állapotba például még az utazás megkezdése előtt, illetve a betegségbiztosítás esetén a biztosító a kint tartózkodás alatti betegségez kapcsolódó kárainkat, költségeinket fogja fedezni. Leegyszerűsítve, ha külföldön állapítják meg, hogy megfertőződtünk akkor fizet a biztosító, ha az ország közegészségügyi rendelkezése miatt kerül a fogyasztó karanténba, akkor a biztosító nem fog téríteni.

 A FEOSZ jogi igazgatóját dr. Grafné Dr. Baranyi Dórát kinevezték a Hungarikum Bizottság mellett működő Agrár- és Élelmiszergazdaság szakbizottság tagjává. A Bizottságban a feladata hatékonyan érvényesíteni a fogyasztói érdekeket. A Bizottság első ülésén több értékes pályázat (Tüskeszentpéteri liszt, Nagydobosi sütőtök, Szentkirályi ásványvíz, Szomolyai cseresznye, Újfehértói fürtösmeggy) is érkezett, melyet véleményeznie kellett a szakbizottságnak. 

 

Mi a hungarikum?

„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.” – így határozza meg a 2012. július 1-jével hatályba lépett, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló, 2012. évi XXX. törvény a hungarikumok fogalmát.

 

Hungarikum Bizottság

A Hungarikum Bizottság egy 16 fős grémium, amelyet a hungarikum-törvény hívott életre. Az elnöki teendőket az agráriumért és a vidékfejlesztésért felelős miniszter látja el. A Hungarikum Bizottság legfőbb feladata a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítása.

 

Ágazati Szakbizottságok

A Hungarikum Bizottság munkáját szakmai ágazati bizottságok segítik, melyből az egyik az Agrár- és élelmiszergazdaság bizottsága. E szakmai területenként szervezett testületek véleményező, tanácsadó, javaslattevő, döntés-előkészítő jogosultságokkal rendelkeznek, illetve tartalmi szempontok szerint elbírálják a támogatási pályázatokat.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének munkatársai is várják a fogyasztókat az Utazás Kiállításon a 302/a standon. Keressen minket bizalommal, ha bármilyen fogyasztóvédelmi kérdése van!

Az biztos, hogy nincs könnyű helyzetben az a fogyasztó, aki a napokban szeretné az utazását megrendelni, előfoglalást kötni akár az Utazási Kiállításon vagy akár online vagy egy utazási irodánál. Mennyiben kerül az út, miért annyi, miért olcsóbb máshol, milyen egyéb illetékeket kell a díjon felül megfizetni? Mi történik akkor fogyasztóvédelmi szempontból, ha egy járatot törölnek? Ki fizeti a szállás költséget, ha az utas rajta kívül álló okból külföldön marad? Miért jobb egy utazási irodával intézni az utat, mintha egyedül tenné ezt a fogyasztó?

Számtalan kérdés, de szerencsére mindenre van fogyasztóvédelmi válasz.

További kérdésként merülhet fel, hogy a hazai szabályok megfelelő védelmet nyújtanak az utasnak, ha bármilyen gond adódna az úttal kapcsolatban? Ugyanakkor azt is rögtön le kell szögezni, hogy a fogyasztó védtelenebb helyzetbe kerülhet, ha saját maga szervezi az utat egy nem várt esemény miatt. De ezzel tisztában is vannak az utasok. Ez a kérdés pedig soha nem volt még aktuálisabb, mint most a koronavírus járvány idején.

 

1.      Az utazás lefoglalása előtt meg kell győződni arról, hogy az utazási iroda – ha irodával szeretne a fogyasztó utazni -, rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel! Legegyszerűbb a www.muisz.com oldalra ellátogatni. Ha véletlenül nem található a tagok között a kinézett iroda az nem jelenti azt, hogy nincs joga utazást szervezni, de nézzenek ennek utána, látogassanak el közösségi oldalakra, és megfelelő információt fognak kapni, hogy az iroda megbízható-e, hogyan kezeli például a panaszokat.

 

2.      Egyre gyakoribb az online utazás megrendelése. Ennek látszólag egyik oka, az olcsóság. Ez viszont ne tévessze meg a fogyasztókat. Azért, mert olcsónak tűnik egy út, az nem biztos, hogy minőségi is lesz. Ráadásául, ha nem csomagban történik például a repülőjegy és szállás megvásárlása, kevesebb fogyasztói jog illeti meg az utast. A jogszabályi rendelkezések felsorolása helyett a legegyszerűbb csak azt felhozni érvként, hogy ha baj van, akkor nem számíthat az utas másra, pláne gondot okozhat ez, ha például egy távol-keleti út során kellene segítség az utasnak, mert külön vette a repülőjegyet a légitársaságtól, és külön a szállást egy másik szolgáltatótól, és az nem minősült utazási csomagnak.

 

3.      Sokan választják az üdülésként a hazai desztinációkat is. Természetesen a hazai szolgáltatóknak is kötelessége a fogyasztó reklamációjáról jegyzőkönyvet felvenni, és cél is, hogy az esetleges vitát békésen rendezzék, ha pedig erre mégse kerülne sor, akkor biztosítani kell a fogyasztónak a békéltető testületekhez való fordulás lehetőségét, melyek a fővárosban és a megyékben működnek.

 

4.      A fogyasztóvédelmi jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy egy utazási csomag igénybevétele során az utazási irodákat milyen kötelezettségek terhelik az utas kiszolgálása érdekében. Nem véletlen, hogy a hazai szabályozásnak és a szolgáltatóknak köszönhetően a fogyasztó panaszok száma évről évre kevesebb, annak ellenére, hogy egyre többen utaznak a világban. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a fogyasztó saját jól felfogott érdeke érdekében minden esetben kössön betegség, baleset – és poggyászbiztosítás mellet úgynevezett stornó biztosítást is. (Ez utóbbi az utas utazásképtelensége esetében nyújt segítséget a fogyasztónak.)

 

5.      Utazásszervezőkre, utazásközvetítőkre vonatkozó legfontosabb szabály a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok folytatása. Nem fordulhat elő, hogy az utas annak tudatában kötött szerződést, hogy ”ő azt hitte, mert a katalógusban úgy szerepelt például egy szállodáról egy kép, hogy a szoba tengerre néző”, hogy az nem az. A szolgáltatókat szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli látszólag nem olyan fontosnak vélt területeken is. Hiszen az utas az első.

 

6.      Vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem. Figyeljenek az utasok arra, hogyha online vesznek igénybe egy szolgáltatást, valójában ki is fogja azt nyújtani. Sajnos előfordulhat, hogy olyan személy kíván utazást eladni, aki erre nem jogosult vagy már korábban eltiltották valamilyen gazdasági tevékenységtől és most más szervezeti formában lép újra piacra. Magyarországon szerencsére az elmúlt időszakban jelentősen csökkent ezen csalárd vállalkozások száma.

 

7.      Nem fogyasztóbarát gyakorlat, ha egy út ára nem egy összegben van meghatározva. Mint ahogy egyes termékek árát sem úgy kell a fogyasztónak összeadni, hogy külön nézi a csomagolás, a feliratozás, és beltartalom árát például egy tejnél, de sorolni lehetne egy sor más terméket is példaként. A fogyasztó, mint gyengébb helyzetben lévő fél kihasználásával egy út árának több részletre osztása, és annak egyes elemének fókuszba helyezése révén nem lesz azonnal olyan döntési helyzetben, hogy megalapozottan tudjon választani. Látszólag olcsónak van hirdetve egy út, de az egyéb költségek hozzáadása eredményeként a végső ár jóval több lesz. A fogyasztók érdekében szükséges ezen változtatni. Szerencsére egyre több utazási iroda változtatott korábbi gyakorlatán és már a teljes árat tünteti fel akár egy akciós út meghirdetésekor is.

 

8.      Végezetül fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, hogy járattörlés, késés esetén jogosultak kártalanításra a jelenlegi szabályok alapján meghatározott feltételek esetében- erről a fogyasztók egyre nagyobb száma rendelkezik információval, de vis maior esetében, ha például egy repülőteret lezárnak vagy egy szállodát karanténba helyeznek, akkor az utas nem jogosult kártérítésre sem. Azaz saját magának kell bizonyos költségeket rendezni. Ugyanakkor az tény, hogy nagyon sok múlik, múlhat a repülőtársaságok, szállodák hozzáállásán is ez utóbbi esetben. A másik, azaz a fogyasztó oldaláról pedig minden esetben egy tudatos fogyasztói döntésnek kell megelőznie a konkrét szerződéskötést.

A kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás, sok zöldség és gyümölcs fogyasztása ilyenkor különösen fontos. A jelenlegi árak mellett nem minden fogyasztó számára elérhető a helyes táplálkozás. És sokkal egyszerűbb is „bekapni” egy tablettát, így pótolni a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

Ráadásul azzal sem kell foglalkozni, hogy melyik élelmiszerben milyen tápanyagok vannak, a fogyasztók szájába rágják, hogy pont azt a terméket miért kell fogyasztani. A reklámok ömlenek a médiából, jobbnál jobb tablettákat, vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított élelmiszereket ajánlva a fogyasztóknak. Vitamin a csokoládéban, gumicukorkában, nyalókában stb.

 

Mi a kockázat?

 

A C-vitamin és a B vizaminok esetében a túlzott fogyasztás legfeljebb pénzkidobás, hiszen a felesleg egyszerűen kiürül a szervezetből.  C vitaminból a napi szükséglet átlagosan 80 mg, ezzel szemben az étrend kiegészítőkben 1000, netán 2000 mg C-vitamin van, aminek nagy része fölösleges, legfeljebb gyomorpanaszokat okoz. Az A, D, E, K vitaminok túlzott fogyasztása azonban veszélyes is, mert túlzott fogyasztásuk ártalmas is lehet. Könnyan előfordulhat, hogy akár az ezekkel dúsított élelmiszerből fogyaszt túl sokat. Ezek a vitaminok nem ürülnek ki a szervezetből, hanem felhalmozódnak és egy ponton túl panaszokat okoznak, pl. bőrelváltozásokat.

 

Gyógyszer esetén legalább felhívják a figyelmet, hogy konzultáljanak orvosukkal, étrend kiegészítő  reklámok esetén még ezt sem tapasztalhatjuk.

 

Hiába hívjuk fel évek óta a fogyasztók figyelmét arra, hogy üdülési jog tervezett értékesítése esetén ne fizessenek előre, nem mondjanak le jogaikról előre, ne fogadják el a szóban elhangzott tájékoztatást, hanem olvassák át a szerződést aláírás előtt, és leginkább ne lépjenek be különböző kreditpontokat kínáló rendszerekbe, sajnos folyamatosan jelentkeznek az így megkárosított fogyasztók.

 

Nagyon sokak számára vált terhessé az utóbbi időben a növekvő fenntartási költségek miatt a sokszor 50-100 évre megvásárolt üdülési jog. Természetes jelenség, hogy megpróbálják eladni azt a fogyasztók, de ez nagy nehézségbe ütközik. Sokan kötnek megbízási szerződéseket, de a legritkább esetben sikerül valóban értékesíteni az üdülési jogot. Összegyűjtöttünk néhány jó tanácsot!

 

Válasszák meg gondosan a fogyasztók annak a vállalkozásnak a személyét, amelynek megbízást adnak üdülési joguk eladására! A www.e-cegjegyzek.hu internetes oldalon könnyen utánanézhetnek annak, van-e folyamatban olyan jogi eljárás, amely vita esetén veszélyezteti a vállalkozásnak átadott akár több millió forintos összeg visszatérítését.  

 

Soha ne adjanak át előre a fogyasztók jutalékot vagy megbízási díjat a vállalkozásnak, amely vállalja az üdülési joguk eladását! A megbízási díj csak később, a megbízás teljesítésekor jár a megbízottnak, kivéve, ha a szerződésben erről másképp rendelkeztek. Kezeljék azt is fenntartással a fogyasztók, ha a jogügylet célja (a készpénzhez jutás) ellenére épp olyan kérést kapnak a vállalkozástól, amely még további befizetésekre vonatkozik.

 

Ne fogadják el a fogyasztók a vállalkozás azon hivatkozását sem, ha az eladással felmerülő költségeik miatt kérik előre a pénzt az üdülési jog értékesítésére! Megbízás esetén ugyanis a vállalkozásnak kell megelőlegeznie ezeket a költségeket, kivéve, ha ettől a szerződésben eltértek.

 

Ne bízzanak vakon a fogyasztók az előzetesen szóban megkapott tájékoztatás tartalmában és azt vessék össze az eléjük tett írásbeli szerződés tartalmával! Ha ellentmondást tapasztalnak, ne írják alá a szerződést!

 

Ne írják alá rögtön a fogyasztók a szerződést akkor sem, ha a vállalkozás szerint az ajánlat csak aznapra érvényes! Nyugodtan vigyék haza, olvassák át alaposan, mások – esetlegesen jogász végzettségűek – szintén nézzék azt meg. További sürgetés esetén pedig inkább álljanak el a szerződés aláírásának szándékától.

 

Csak akkor vállalják a kreditrendszerbe történő belépést, amennyiben értik e szerződéses konstrukció lényegét és előre ellenőrizzék azt, hogy a befizetett összegért járó pontokat számukra valóban hasznos termékekre, szolgáltatásokra tudják levásárolni! A jól hangzó akciók, kedvezmények mit sem érnek akkor, ha azokat kizárólag felesleges dolgokra tudnák beváltani. 

 

Ne feledjék a fogyasztók, hogy kérésre a vállalkozás köteles információt adni a megbízás, azaz az üdülési jog értékesítésének állásáról, sőt arról is rögtön, ha a vállalt adásvétel sikeresen létrejött. A fogyasztó felhívására a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy megtette a szerződés szerinti vállalásait, ellenkező esetben a fogyasztó pénz visszatérítésére vonatkozó igénye megalapozott lehet.

 

Kizárólag írásba foglalt szerződés alapján adjanak a fogyasztók megbízást az üdülőhasználati jog eladására és ellenőrizzék annak tartalmát, hogy az nem csupán marketing, promóciós vagy egyéb feladatokra, így az üdülési jog reklámozására vonatkozik-e! Ezt is annak tudatában tegyék meg, hogy az írásba foglalt és ténylegesen az eladásra szóló megbízás sem garantálja a legtöbb esetben az üdülési jog sikeres értékesítését. Tehát a megbízási díjat akkor is ki kell fizetniük, ha az eladni kívánt jog mégsem kerül később értékesítésre (kivéve, ha erre a vállalkozás felróható magatartása miatt került sor).

 

Tartsák észben, hogy elállhatnak – ha pedig a szolgáltatás teljesítése már megkezdődött, úgy felmondhatják a szerződést – indokolás nélkül az üdülési jog eladására irányuló megbízástól is akkor, ha a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségén kívül került sor, és csak később szembesültek azzal, hogy a cég valójában nem is eladást, hanem kizárólag az üdülési jog hirdetését, adminisztrációs vagy egyéb reklám feladatok ellátását vállalta.

 

Vita esetén írásban, igazolható módon nyújtsák be panaszukat a vállalkozásnak. Ha a cég egyáltalán nem lelhető fel, elköltözött vagy egyszerűen nem veszi át a küldeményeket, gyanú esetén éljenek rendőrségi feljelentéssel is az ügyben, ugyanis büntetőjogi felelősség merülhet fel akkor, amennyiben kiderül, hogy szándékosan nem veszik át a fogyasztók írásos megkereséseit.

Ha a fogyasztó ott helyben, az üzletben teszi meg a panaszát, akkor azt a kereskedőnek azonnal meg kell vizsgálnia, és szükség szerint orvosolnia kell (ez vonatkozik a telefonon megtett panaszokra is)! Előfordulhat az is, hogy esetleg a fogyasztó nem ért egyet azzal, ahogy a panaszát kezelték, de akár az is megtörténhet, hogy a panaszt – jellege folytán – nem lehet rögtön, ott helyben kivizsgálni.

 

Bármelyik is legyen a fenti kettő eset közül, úgy a fogyasztói panaszról fel kell venni egy jegyzőkönyvet, amelynek a másolati példányát át kell adni a fogyasztónak már ott helyben az üzletben. (Ha pedig esetleg telefonon, szóban közölte a panaszt a fogyasztó, akkor később a kifogásra adott válasszal egyidejűleg kell megküldeni a felvett jegyzőkönyvet.) 

 

Fontos, hogy az itt említett jegyzőkönyv nem azonos azzal a jegyzőkönyvvel, amelyet a vállalkozásnak a fogyasztó által bejelentett termékhibáról kell felvennie! Ez is egy jegyzőkönyv, csak más, eltérő tartalommal. Ez esetben ugyanis a jegyzőkönyvnek például a fogyasztó nevét, a panasz megtételének idejét, a panasz részletes leírását kell tartalmaznia, vagy épp, ha a kifogást azonnal ki lehet vizsgálni (mert olyan jellegű), akkor már itt le kell írni a jegyzőkönyvben, hogy mi a vállalkozás álláspontja a panaszról.

 

Végül pedig a fogyasztó panaszát meg is kell válaszolni írásban.

 

A panaszt nem csak szóban, hanem írásban is megtehetjük a kereskedőnél, bármelyik olyan csatornán, amelyen fogadja a reklamációkat. Így például e-mailben, faxon vagy akár postai úton is.

 

Előfordulhat olyan eset is, hogy amikor a fogyasztó ott van az üzletben és ott helyben, szóban adja elő panaszát, akkor azzal egyáltalán nem is foglalkoznak és arról nem is vesznek fel jegyzőkönyvet. Ilyen esetben megoldás jelent – és az írásos panasztétel még egy lehetséges formája – az, ha a fogyasztó beír a Vásárlók Könyvébe. Minden üzletben ugyanis kell, hogy legyen ilyen, méghozzá azt a fogyasztók számára jól látható, könnyen elérhető és hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Így például nem felel meg az előírásoknak az, ha a Vásárlók Könyve a fogyasztók elől elzárt helyen van, a pult mögött vagy például azt egyáltalán nem helyezik ki. A Vásárlók Könyvébe a fogyasztók az üzlet működésével, valamint az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat, de akár javaslataikat is bejegyezhetik. Kifejezetten tilos a vásárlót e jogában korlátozni, megakadályozni vagy befolyásolni!

 

Akár írásban teszünk panaszt a kereskedőnél akár pedig arra szóban kerül sor, azt legkésőbb harminc napon belül meg kell válaszolnia a kereskedőnek és az említett határidőn belül intézkednie is kell annak közlése iránt.

 

Sőt, az sem mindegy, hogy ez a válasz pontosan mit tartalmaz! Ugyanis, ennek érdemi válasznak kell lennie, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a vállalkozásnak tételesen ki kell térnie a fogyasztó által felsorolt konkrét problémákra, kérdésekre, és nem lehet a válaszlevél egy egysoros, semmitmondó levél. Amennyiben pedig a kereskedő a panaszt elutasítja, a választ meg is kell indokolnia, sőt: köteles ekkor tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy a kifogással – annak jellege szerint – hova fordulhat, melyik hatósághoz vagy békéltető testülethez, és meg kell adni utóbbinak az elérhetőségeit is.

 

 

Egy termék akkor számít hibásnak, ha nem felel meg a vele szemben támasztott minőségi követelményeknek. Tehát nem használható arra a célra, amiért a fogyasztó megvette, így például egy televízió esetében az nem működik, be sem kapcsol, a hiba folytán rosszul jeleníti meg a filmeket. Ugyancsak hibásnak minősül az árucikk, ha nem felel meg azoknak a tulajdonságoknak, amelyekkel azt hirdették. Ha egy mobilkészüléket okostelefonként hirdettek, azzal, hogy az alkalmas az internetezésre, de mégis kiderül ennek az ellenkezője, akkor ismét hibásnak számít a termék. De maradva a telefonoknál, ugyanúgy felmerülhet annak hibás volta, amennyiben azt vízállónak vagy ütésállónak hirdették, de már az első alkalommal rögtön beázik vagy az első elejtésnél szanaszét törik a kijelzője.

 

Az ilyen és ehhez hasonló esetekben tehát hibás a termék, mert nem rendelkezik a megfelelő minőséggel. Nem képes ellátni azokat a funkciókat, amelyekre általában a fogyasztók az adott árucikkhez hasonló, más egyéb dolgokat használnak. Egy cipő ugyancsak hibás lehet, ha például már az első pár hónapos használatot követően a talpa kilyukadt vagy megrepedt. Ekkor ugyanis a rossz minőség (például: anyaghiba vagy gyártási hiba) folytán nem alkalmas már a mindennapi használatra. Ezekben az esetekben a kereskedők felelnek a termék hibájáért.

 

Vannak azonban olyan esetek, amikor mégsem beszélhetünk hibás árucikkekről, holott elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez utóbbi esetben is vannak különböző fogyasztóvédelmi jogaink.

 

Az első, legtipikusabb eset az, amikor ajándékban vásárolunk, azonban a megajándékozottnak nem tetszik a megvásárolt termék, mert például más a kapott ruha színe, amit ő szeret, más stílusú karórákat kedvel, mint amit kapott, vagy esetleg a hagyományos órák helyett már egy okosórát szeretett volna. Ezekben a példákban fontos, hogy nem beszélhetünk fogyasztóvédelmi értelemben hibás termékekről! Azaz ilyenkor a kereskedő nem is tartozik felelősséggel.

 

A második esetkör pedig akkor áll fenn, ha a fogyasztó már eleve ismerte a vásárlás pillanatában a termék hibáját vagy ha körültekintően járt volna el, akkor azt ismerte volna. Többek között klasszikus példa itt a szépséghibás műszaki cikkek esete vagy más egyéb olyan termékeké, amelyeket már eleve használtan árulnak.

 

Például az egyes elektronikai outlet üzletekben, áruházakban számos olyan hirdetést látni, amely szerint szépséghibás (megkarcolt, kicsit sérült, stb.), de egyébként teljesen jól működő, új mosógépet vagy mosogatógépet kínálnak. Ha egy ilyen árucikket vásárol a fogyasztó, akkor értelemszerűen később már nem reklamálhat a termék szépséghibás volta miatt, hiszen eleve tudta már az értékesítéskor, hogy az külsőre nincs tökéletes állapotban. Természetesen más a helyzet már akkor, ha később például a megvett mosógép elromlik, nem megy, nem mos megfelelően, mert ez esetben a fogyasztót csak a termék karcos állapotáról, szépséghibájáról tájékoztatták, de más egyébről nem. Ilyenkor tehát amiatt a hiba miatt már lehet reklamálni, amit a fogyasztó nem ismert a vásárlás pillanatában.

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) saját próbavásárlásai, valamint a vásárlóktól kapott jelzések alapján folyamatosan gy?jti és elemzi a tüzifavásárlások kapcsán észlelt jogszerűtlenségeket, és megpróbál hatékony lépéseket tenni azok megelőzése érdekében. Ennek szellemében állítottak össze a hivatal EUTR szakemberei egy kérdésgyűjteményt, amelynek segítségével a vásárlók, elejét vehetik az őket sújtó visszaéléseknek.

 

A hatóság tapasztalatai szerint a vásárlók elsősorban a helyi újságok hirdetési rovataiból, illetve az internetes fórumokról gyűjtenek – első olvasásra rendkívül előnyösnek tűnő – ajánlatokat. Ezekben jellemzően rendkívül olcsón, nagyon jó minőségű, száraz, akciós tűzifát kínálnak eladásra. Sajnos az eladók megbízhatóságának vizsgálatára már jóval kisebb hangsúlyt fektetnek a leendő vásárlók. A telefonos megrendelést általában egy kedves női hang nyugtázza, ami még inkább megnyugtatja a vevőt,  hogy kedvező alkut köt. . Amikor azonban megérkezik a kisteherautó, és leborítják a fát, többnyire kiderül, hogy az kevesebb is, vizesebb is, vagy akár nem is olyan fafajú, mint amit rendeltünk. A fuvarosok azzal védekeznek, hogy nekik ezt adták, szóljanak az eladónak, biztosan orvosolják a problémát. Az autó elhajt, jobb esetben a hirdető talán egyszer-kétszer még felveszi a telefont, ígérget, magyarázkodik, egy idő után pedig elérhetetlenné válik. Rosszabb esetben a helyszíni reklamációknál már a fuvarosok is fenyegetően lépnek fel, így elveszik a vásárló kedvét a határozottabb érdekérvényesítéstől.

Sajnos országszerte sok olyan visszaélés történik, amikor az eladók az emberek jóhiszeműségére alapozva csalják ki a tüzelőre félretett pénzt, csalódottságot, szomorúságot, bosszúságot és hideget hagyva maguk mögött.

A Nébih ellenőrei nem lehetnek mindenhol jelen, ráadásul az átvert vásárlók nagyon sok esetben félnek is konkrét információkat adni a hatóságoknak, tartva a későbbi megtorlásoktól. A leghatékonyabb eszköz mindezek megelőzésére a körültekintő vásárlás, az óvatosság és a fokozott tájékozódás a megrendelés előtt.

 

Az alábbiakban összegyűjtöttek néhány fontos információt, amiről felismerhetik a tisztességes erdőgazdálkodót vagy kereskedőt:

 

·         Ha egy szabálykövető kereskedő hirdetést ad fel, abban a hatósági azonosítószámot (ez lehet az erdőgazdálkodói kód vagy az ún. EUTR technikai azonosítószám) is feltünteti. A hatósági nyilvántartásokban ez alapján válik azonosíthatóvá.

·         Amikor az eladó kiszállítja a tűzifát, minden esetben át kell adnia a vásárló részére egy FA-AA betűkóddal és hétjegyű egyedi sorszámmal ellátott (pl. FA-AA 3324532), szállítójegyet, amin az adott tűzifa-vásárlás és -kiszállítás összes lényeges adata szerepel. Ezek közül a legfontosabbak: az eladó, a szállító és a vevő adatai, így neve, címe, a teherautó rendszáma, a tűzifa fafaja, mennyisége, a szállítás időpontja, melyet év, hónap, nap, óra és perc pontossággal kell feltüntetni, valamint annak megnevezése, hogy honnan származik a fa.

·         Fontos tudni, hogy a szállítólevél, nyugta, számla, átvételi elismervény vagy más megnevezésű dokumentumok nem helyettesítik a szállítójegyet!

·         A jogkövető kereskedő a lerakodás előtt lehetőséget biztosít a vevő részére, hogy meggyőződjön róla, valóban a megrendelt mennyiséget kapja-e meg. Ha mázsára történt a megrendelés, akkor a mérés adatait is feltünteti a szállítójegyen (a méréshez használt, hitelesített mérleg hitelesítési jelének feltüntetésével), vagy úgynevezett mérlegjegyet ad. Ha köbméterre vagy kalodában történt a megrendelés, akkor kérésre megengedi, hogy a vevő maga is megmérje a lerakodás előtt a teherautón lévő fát.

·         Lerakodás után érdemes meggyőződni arról, hogy a teherautó platóján, a lerakott tűzifa alatt nem volt-e valami előre nem látott nagyobb tárgy (traktorgumi, raklap, ládák stb.), amelyet beleszámítottak a tűzifa térfogatába. Tisztességes kereskedőnél ilyen nem fordulhat elő.

 

Ezek alapján mit tehetünk, hogy már a megrendeléskor minél nagyobb arányban ki tudjuk szűrni a csalókat?

Vásárlóként már a megrendeléskor tudatosítsa a hirdetőkben, hogy Önnel nem lesz könnyű dolguk, ha meg akarják téveszteni, mert tudja, milyen adatokat kell rögzíteni és probléma esetén továbbítani a Nébih felé! Ha a lentebb javasolt kérdéseket felteszi, és rögzíti az arra adott válaszokat, a csalók többsége remélhetőleg megfutamodik.

Amennyiben Ön nem használ számítógépet, kérje meg ehhez értő rokonait vagy ismerőseit, szomszédjait, hogy segítsenek Önnek a rendelésnél!

Amikor felhívja a hirdetőt, jelezze neki, hogy a megtévesztések elkerülése érdekében elsőként néhány kérdést szeretne feltenni, hogy tisztázza, kinek a hirdetését olvasta! Jelezze azt is, hogy a kapott válaszokat rögzíti!

 

A javasolt kérdések:

·         Bejelentkezett Ön a Nébih hatósági nyilvántartásába tűzifa-kereskedőként vagy erdőgazdálkodóként? Ha igen, milyen azonosító számot kapott, és ennek megfelelően, mi az erdőgazdálkodói kódja vagy EUTR technikai azonosítószáma?

·         Nem bánja, ha megrendelés előtt ellenőrzöm a megadott azonosítót a Nébih honlapján?

A hirdetésben szereplő vagy a telefonon megadott EUTR technikai azonosítószám valódisága ellenőrizhető a Nébih honlapján (http://portal.nebih.gov.hu/felir-kereso). (Az erdőgazdálkodói kód ellenőrzésére egyelőre nincs lehetőség.)

·         Ha esetlegesen reklamációm lenne a tűzifával kapcsolatban, kit keressek, milyen címen, telefonszámon?

·         A tűzifa-szállítmány mellé ugye hoznak szállítójegyet, amin rajta van az Önök neve és címe, a tűzifa fafaja, mennyisége, az autó rendszáma, amivel hozzák a fát, a sofőr neve és címe, továbbá az a hely, ahonnan a fát hozzák?Kérem, hogy amikor elindulnak hozzám a fával, telefonon hívjanak fel és adják meg a teherautó rendszámát, mert csak az azzal érkező szállítmányt fogadom!

 

Ha ezekre a kérdésekre nem hajlandóak válaszolni, esetleg nemleges választ adnak, akkor attól a kereskedőtől kockázatos tűzifát vásárolni.

Ha úgy érzi, hogy megtévesztés áldozata lett, és az eladó az Ön kifogásaira nem adott megfelelő magyarázatot, nem biztosította a kért bizonylatokat, illetve az eladó az egyeztetéstől elzárkózik, őrizze meg az eladótól kapott minden bizonylatot, jegyezze fel a vásárlással kapcsolatos összes információt és ÍRJA MEG panaszát a Nébih-nek (eutr@nebih.gov.hu)!

 

Ahogy terjed az internetes vásárlás, egyre többen vásárolnak online piactereken, árverési oldalakon vagy a közösségi oldalakon árucikkeket, melyek jellemzően használt termékek, de egyre több újjal is találkozni. Azzal azonban sokan nincsenek tisztában, hogy lényegesen kevesebb jog illeti meg őket, mintha webáruházban vásároltak volna. Milyen veszélyeket rejtenek magukban ezek a vásárlások?

 

Először is fontos tisztázni, hogy az online piacterek jellemzően nem vállalnak felelősséget a felhasználók által kínált termékekért, így könnyen elképzelhető, hogy a megvásárolni kívánt termék sokkal rosszabb minőségű, mint ahogy azt az eladó állítja, vagy egyáltalán nem szándékozik eladni azt senki, csak a pénz akarja kicsalni tőlünk. Elég sok büntetőeljárás zajlik ilyen csalások miatt, ezért is érdemes körültekintőnek lenni.

 

Az online piactér ugyanúgy működik, mint egy hagyományos piac, „asztalokat” kínál, melyeket az eladók igénybe tudnak venni, így lehetőséget kapnak, hogy bemutassák azokat az árukat, melyeket értékesíteni kívánnak. Csak a hagyományos piaccal szemben itt nem tudjuk kézbe venni a terméket, illetve nem ismerhetjük meg az eladót sem. Így gyakorlatilag sok esetben lutri, hogy végeredményben azt a terméket vesszük-e meg, amit ténylegesen szeretnénk. Az online piactér felelőssége pedig csak annyi, hogy biztosítja azt a lehetőséget, hogy eladó és vevő egymásra találjon.

 

Miért is fontos tudni, hogy kitől vásárolunk?

 

Minden fogyasztóvédelmi szabály a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetében biztosít védelmet, többletjogot a fogyasztó számára. Ez azonban azt jelenti, hogy két magánszemély közötti szerződés esetén nem élnek ezek a többletjogok, így nem élhet az internetes vásárlás esetén egyébként a fogyasztót megillető 14 napos indokolás nélküli elállási joggal, nincs kötelező jótállás a műszaki cikkekre, valamint nem tud békéltető testülethez sem fordulni, amennyiben jogvita merül fel az eladóval.

 

Felismerte ezt a problémát az Európai Bizottság is, és kidolgozott egy új átfogó javaslatcsomagot („New Deal for Consumers”) a fogyasztók érdekében, mely hatására 2019. november 8-án az Európai Unió elfogadta a fogyasztói jog korszerűsítéséről szóló irányelvet. Ennek megfelelően az online piacokon fel kell tüntetni, hogy a piacon terméket vagy szolgáltatást kínáló személy kereskedő-e vagy sem (az adott személy nyilatkozata alapján).

Ezen kívül az online piactereknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha a piacon kínált termékek, szolgáltatások vagy digitális tartalom szolgáltatója nem kereskedő, az EU fogyasztóvédelmi jogszabályai nem vonatkoznak a fogyasztó és a szolgáltató közötti megállapodásra. Ennek az információnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, és nem csak a feltételekbe kell belefoglalni.

 

Tehát mielőtt egyáltalán rendelnének bármit az adott online piactérről vagy közösségi oldalról, ellenőrizzék a fogyasztók, hogy milyen adatokat ad meg magáról a másik fél. Vegyék fel üzenetben a kapcsolatot az eladóval és tisztázzák azt, kiről van szó, magánszemélyként vagy kereskedőként jár-e el, mielőtt bármilyen számlaszámra pénzt utalnának egy ismeretlennek.

 

Amennyiben kiderül, hogy a megvásárolni kívánt terméket egy kereskedő árulja, bizonyosodjanak meg arról is, milyen adatokat ad meg magáról. Gyanúra ad okot, ha például semmilyen cégnév, postacím nem áll rendelkezésre és csak és kizárólag egy e-mail cím szerepel a fogyasztói panaszok fogadására. Ilyenkor az előzetes tájékoztatás körében ugyanis meg kell adni legalább a vállalkozás nevét és székhelyének postai címét, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámát, a telefaxszámát és az elektronikus levelezési címet is.

 

Az is érdemes ellenőrizni, hogy rendelkezik-e külön olyan internetes honlappal, webáruházzal a kereskedő, amelyen már kifejezetten értékesítés céljából kínál több terméket, ez ugyanis adott esetben komolyabb értékesítési szándékot mutathat annál, mintsem, ha csupán egy néhány napja létrehozott közösségi adatlapon megtalálható információk alapján vásárolnának.

 

Az előzetes tájékozódás körében még sokat segíthet, ha a kiválasztott közösségi oldalon megtalálható „Bejegyzések” menüpont alatt, vagy épp a közzétett megosztásokhoz érkező fogyasztói kommentek közül többet megnéznek. A már kárt szenvedett fogyasztók ugyanis sokszor megosztják tapasztalataikat, így jelezve, hogy nem érkezett meg számukra a termék vagy épp, hogy a hír megosztása esetére ígért ingyenes sorsolás mégis elmaradt, és ezzel számot adnak a tapasztalt megtévesztő gyakorlatokról. Az online piactereken is van lehetőség az eladókat, vevőket értékelni, abból is hasznos információkhoz lehet jutni a megbízhatóság területén.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége fokozott körültekintésre hívja fel a fogyasztókat, ha közösségi weboldalakról, online piacterekről vásárolnak! Győződjenek meg először arról, kivel kötnek szerződést, az illető milyen adatokat oszt meg magáról, olvassák el a többi felhasználó által tett bejegyzéseket, a vásárlói véleményeket.