A fogyasztói panaszok jelentős része a jótállás és a szavatosság tárgykörébe tartozik. De milyen igényérvényesítési lehetőségei is vannak a fogyasztóknak a vásárlást igazoló dokumentum(ok) bemutatása ellenében? Az alábbiakban egy rövid összefoglaló segít a témakörben eligazodni.

Először is fontos tudni, hogy a vásárlás során az eladónak kötelessége nyugtát, blokkot, kérésre számlát, kötelező jótállás alá eső termék esetében pedig jótállási jegyet (köznapi értelemben „garanciajegy” vagy „garancialevél”) adnia a fogyasztónak.

 

Amikor egy fogyasztó megvásárol egy terméket, kifizeti a vételárát, akkor közte és a kereskedő között jogi értelemben szerződés jön létre. A vételár megfizetése után a vevő nyugtát (blokkot) vagy számlát kap, amellyel a későbbiekben igazolni tudja a vásárlás tényét: helyét, időpontját, a megvásárolt termék árát. A kereskedőnek kérés nélkül kell a bizonylatot kiállítania, azonban ha elmulasztja a nyugta vagy számla elkészítését, a vevőnek – a saját érdekének védelmében – kérnie kell ezt, ugyanis a későbbi reklamáció meghiúsulhat ezek hiányában.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy minőségileg kifogástalan terméket (csak azért, mert nem tetszik a színe, vagy nem megfelelő a mérete) a kereskedő nem köteles kicserélni blokk ellenében sem, a jogszabály szerint.

(Üzletpolitikai és fogyasztóbarát szempontokból azonban dönthet úgy a vállalkozás, hogy lehetőséget biztosít a termék cseréjére, vagy vételárának levásárlására. Azt, hogy ezt meddig biztosítja, csak a saját elhatározásán múlik, ezért érdemes már a vásárláskor megérdeklődni, hogy az adott üzletben erre meddig van lehetőség.)

 

 

Jogérvényesítés

 

Legyen az jótállás vagy szavatosság, a vásárlónak mindig rendelkezésére áll valamilyen eszköz arra, hogy érvényesítse jogait, még akkor is, ha a terméken egyébként erre vonatkozóan semmit nem tüntetnek fel, vagy nem adnak hozzá például jótállási jegyet.

 

Szavatossági jogok hibás termékek esetén, blokk ellenében

 

A szavatosság lényege, hogy a kereskedő szavatolja, hogy eladáskor hibátlan terméket adott el, azaz nincs olyan rejtett hibája, amely később meghibásodást okozna. Amennyiben a termék gyári hibás, úgy a fogyasztó szavatossági jogainak keretében elsősorban javítást vagy cserét kérhet (kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne). Továbbá az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat. (Fontos megemlíteni, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.) A szavatosság egyebekben kiterjed a hibás összeszerelésre, valamint arra az esetre is, ha a vevő a használati útmutató hibája miatt rosszul szerelte össze a terméket.

 

 

 

 

Leértékelt áruk esete

 

Minden esetben kérjék el a fogyasztók és őrizzék meg a számlát, e nélkül ugyanis se áru, se pénz… Nem árt tudni ugyanis, hogy a leértékelt áruk esetén is élhetünk szavatossági jogainkkal, annak ellenére, hogy a kereskedők szívesen teszik ki a pultra a „leértékelt árut nem cserélünk vissza” táblát. Példának okáért, ha egy „szépséghiba” miatt leszállított áru turmixgép otthon bekapcsolva nem működik, akkor természetesen köteles azt a kereskedő visszacserélni. Hiszen ez a termék nem csak kívül sérült, de használhatatlan is, ekkor pedig nem számít, hogy leértékelt volt-e vagy sem.

 

Tudnivalók a határidőkről

 

·         Kötelező jótállás alá eső termékeknél a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet mellékletében tételesen felsorolt termékcsoportok esetén három munkanapon belül fellépő olyan hiba esetén, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, határidőben szükséges jelezni a problémát.

Ezen esetben a kereskedő köteles a fogyasztási cikket kicserélni!

Egyebekben a kormányrendelet mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a artama egy év.

 

·         Azokkal a termékekkel kapcsolatban, amelyek nem tartoznak a kötelező jótállás hatálya alá, a vásárlástól számítottan 2 évig élhetünk szavatossági igényeinkkel. (például ruházat, cipő 10 000 Ft vételára alatti műszaki cikkek stb.)

Nem mindegy azonban, hogy mikor észleli a fogyasztó a termék hibáját, ugyanis:

–          A vásárlást követő hatodik hónap végéig jelentkező hiba esetén a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárlás időpontjában nem volt a termékben.

–          A hat hónap leteltével azonban a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor is létezett.

 

 

Összegezve tehát, mielőtt a fogyasztók visszavinnének egy terméket a kereskedőhöz, ügyeljenek a következőkre:

 

1.      a vásárlást igazoló nyugta álljon rendelkezésre,

 

2.      vegyék figyelembe az igényérvényesítésre nyitva álló határidőket,

 

3.      a termék hibáját haladéktalanul, – de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül – kell bejelenteni a vállalkozás felé.