Az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján megjelentek a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2018. évi támogatásáról szóló eredmények.  A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és tagszervezetei is részesültek ugyan támogatásban. Azonban az is jól látszik a többi támogatást nyert szervezet felsorolását elolvasva, hogy a fogyasztóvédelmi tevékenységet folytató szervezetek köre felhígult és e szakmai területtel ma már szinte bárki foglalkozhat.

A hír szerint az FV-I-18 kategória kód kapcsán a beérkezett 23 darab érvényes pályázatból az Innovációs és Technológiai Minisztérium 16 darab pályázatot részesített támogatásban, összesen 49.000.000,- Ft értékben, a FEOSZ, illetve több tagszervezete is részesült támogatásban. A másik, azaz az FV-II-18 kategória kód esetében pedig a beérkezett 17 darab érvényes pályázatból 12 darab pályázatot részesített támogatásban a minisztérium, ott összesen 28.717.000,- Ft értékben, a FEOSZ, illetve tagszervezeti nem részesültek támogatásban, és látva a támogatottak listáját kénytelen megdöbbenésének is hangot adni a Szövetség.

Legutóbb két évvel ezelőtt hívtuk fel a figyelmet arra, hogy kivéreztetik a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket, és sajnos látva a mostani pályázati eredményeket, a tendencia továbbra sem javult.

Mi is a legnagyobb probléma?

A pályázati rendszer hiányosságai miatt a fogyasztóvédelmi egyesületek egész egyszerűen az elmúlt években a korábbi Fogyasztóvédelmi Politika által nevesített, „folyamatos működés” feltételének sem tudtak megfelelni és nem is tudták ellátni a fogyasztóvédelmi törvény 45. § (1) bekezdésben meghatározásra került feladataikat. Ráadásul 2018. január 1. óta nincs is hatályos Fogyasztóvédelmi Politika, mely kijelölné a célokat, feladatokat.

A fogyasztóvédelmi törvényben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek feladatai az alábbiak:

– érdekfeltáró munkájukkal segítik a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékelik a fogyasztói jogok érvényesülését,

– figyelemmel kísérik a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,

– képviselik a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,

– közérdekű keresetet indítanak, eljárást, vizsgálatot, intézkedést kezdeményeznek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,

– véleményezik a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményeznek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében,

– közreműködnek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérik annak érvényesülését,

– a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtetnek,

– a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szerveznek, illetve végeznek,

– a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztatják a közvéleményt,

– a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vesznek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,

– közreműködnek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül.

Azonban hiába tartalmazza a jogszabály ezt a felsorolást, a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium által kiírt, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek szánt pályázatokban nem támogatott például a hatósági eljárások, vizsgálatok, intézkedések kezdeményezése a fogyasztói jogok és érdekek védelme érdekében. Ugyanez igaz a fogyasztókat érintő jogszabály-tervezetek véleményezésére, jogszabály-módosítások kezdeményezésére, valamint a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodák működtetésére (szemben például a pénzügyi fogyasztóvédelemmel, mert ott országos civil irodahálózat működhet a Magyar Nemzeti Bank támogatásával). A pályázatok arra sem biztosítanak lehetőséget, hogy a szervezetek a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében: a tagdíjak nem számolhatóak el.

A Fogyasztóvédelmi Tanács pedig évek óta nem látja el azt a konzultatív szerepet, ami a feladata lenne, hiszen évente mindössze egyszer kerül összehívásra év végén, de csak a látszat kedvéért, érdemi munkavégzés nélkül.

A fiatalok oktatása kapcsán a pályázatban a minisztérium a következő feladatot határozta meg, mint támogatandó tevékenységet: „A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek arra irányuló tevékenységének támogatása, hogy a helyi, megyei kapcsolatokat és közösséget erősítve a működési területükön az NFM által kiírt „Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola” címet elnyert, vagy a „Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola” címre pályázó iskolákkal való szoros együttműködésben az iskola diákjai számára az alábbi programokat szervezzék:

1. fogyasztóvédelmi vetélkedő;

2. fogyasztóvédelmi oktatás diákok számára;

3. fogyasztóbarát vállalkozási szemlélet és fogyasztóvédelmi ismeretek gyakorlati bemutatása érdekében nagyvállalatok, helyben működő kisebb vállalkozások látogatása.”

Ezen feladathoz képest pedig olyan egyesületek kaptak támogatást, mint például a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, a Dombóvári Focisuli Egyesület és a Ráckevei Savoyai Kulturális Egyesület. E szervezetektől nem feltétlenül várható el a diákok megfelelő szakmai színvonalon történő fogyasztóvédelmi oktatása, hiszen egyáltalán nem érhető el olyan információ, ami azt mutatná, hogy azok a fogyasztóvédelem területén is tevékenykednek és e szakmai területhez bármiféle kötődésük lenne a gyakorlatban. „A pályázó a pályázat beadásakor nyilatkozik arról, hogy működése során fogyasztói tudatosság növelését célzó tevékenységet végez, amennyiben alapszabályában nem szerepel fogyasztóvédelmi tevékenység céljai között.” – szól a pályázati felhívás.

A fentiek miatt Szövetségünk már több alkalommal is azzal a javaslattal élt, hogy a pályázati rendszer továbbfejlesztése keretében szakítsanak a 2015-ben bevezetett gyakorlattal és a feladatalapú pályázatok kidolgozása során legyenek arra figyelemmel, hogy a rögzített feladatok jellege biztosítsa a bemutatott és a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott szakmai tevékenységek ellátását – értelemszerűen az ehhez szükséges feltételeket pedig meg kell teremteni.

Olyan pályázatok bevezetésére van tehát szükség, amelyek ténylegesen biztosítják a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt tevékenységek folyamatos végzését, és azon szervezetek számára, akik valóban évek óta a fogyasztók érdekében és a fogyasztóvédelem területén dolgoznak.

Észrevételeinkkel, kérdéseinkkel, javaslatainkkal természetesen megkerestük az Innovációs és Technológia Minisztériumot is, ahogy azt az elmúlt években is megtettük a jogelőd Nemzeti Fejlesztési Minisztérium esetében. A nyílt levél a www.feosz.hu honlapon is olvasható.