A fogyasztó egy neves gyártó készülékét rendelte meg egy webáruházból közel 40.000 Ft-ért, később azonban, már egy nap használatot követően elromlott a termék. A készülék a szervizbe került, azonban a vállalkozás jelezte két hét múlva, hogy szerinte a fogyasztó tehet a meghibásodásról, ezért nem is lehetséges a garanciális javítás. A kijavításra pedig csak 33.000 Ft ellenében lett volna hajlandó, ami majdnem a teljes vételárral volt egyenlő.  

A fogyasztó az ügyben ezért békéltető testületi eljárást kezdeményezett, amelyben a vállalkozások kötelesek együttműködni a békéltető testülettel. Ez azt jelenti, hogy részt kell venniük az eljárásban, máskülönben fogyasztóvédelmi bírsággal kell számolniuk. Ha ugyanis az adott cég mulaszt a békéltető testületi eljárásban, akkor arról a testület értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely pedig kötelező bírságot alkalmaz. Ettől mikro-, kis- és középvállalkozások esetében sem lehet már eltekinteni.

A tapasztalatok szerint a törvénymódosítás a gyakorlatban is hatásos, hiszen a vállalkozások már részt vesznek az eljárásokban, tartva az előbb említett bírságtól. Ennek eredményeként pedig megnyílik a lehetőség, hogy a fogyasztó és a vállalkozás egymással egyeztetni tudjon, ütköztessék érveiket, létrejöjjön a kommunikáció. A vitás felek közötti egyezség elérésében pedig a békéltető testületek eljáró tanácsai segítik őket, ennek eredményeként pedig a testületek előtt megoldódnak a viták.

Ez történt a fenti esetben is, amely végül pozitív véget ért.

A vállalkozás ugyanis tájékoztatta arról a testületet előzetesen már írásban, hogy a szervizben azt állapították meg, miszerint az akkumulátor csatlakozó törését külső mechanikai hatás okozta, ezért pedig alaplap-cserére lenne szükség. Mint ahogy előadta, a mechanikai vagy egyéb sérülés esetén nem hajlandó elfogadni a jótállási igényt. Ugyanakkor azt is megjegyezte a cég, miszerint pusztán méltányossági alapon arra is hajlandó, hogy visszafizeti a termék vételárát a panaszos részére akkor, ha a fogyasztó visszaküldi a terméket.

Mivel ez a megoldás a fogyasztónak is tökéletesen megfelelt, így elfogadta ezt az egyezségi ajánlatot, amellyel a vita rendeződött.

A békéltető testületi eljárás így nagy segítség a fogyasztók és vállalkozások számára a vita ingyenes, gyors, egyszerű rendezésében, amelynek hatékonyságát nagymértékben elősegíti, hogy a cégnek együtt kell működnie a békéltető testületi előtti eljárásban.

Ha a vállalkozás a békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve, akkor az együttműködési kötelezettség arra terjed ki, hogy egyrészt írásos nyilatkozatot küldjön meg a testületnek, amelyben előzetesen nyilatkozik többek között az üggyel kapcsolatos álláspontjáról, bizonyítékairól. Emellett személyesen is részt kell vennie az eljárásban: ugyanis a meghallgatáson egyezségkötésre jogosult személy részvételét szükséges biztosítania. Végül, ha a vállalkozás nem a békéltető testület megyéjében van bejegyezve, akkor a kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

Ne feledjék tehát a fogyasztók, hogy érdemes békéltető testületi eljárást kezdeményezniük, ha korábban nem jutottak dűlőre a vállalkozással fennálló vitájukban, mert könnyen lehet, hogy az ügy egyezséggel rendeződik, mindezt ingyenes, gyors, egyszerű eljárás keretében.

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”