A fogyasztó 2014. június 30. napján fel szerette volna venni a 2011. december 13-án elhunyt édesapja hagyatékából rá eső részt (kb. 3 millió forintot), és ekkor derült ki, hogy azt testvére, egy „első ránézésre láthatóan” hamis meghatalmazás alapján korábban felvette. A pénzintézet a meghatalmazásra hivatkozva nem volt hajlandó kifizetni az örökséget a fogyasztó részére.

A meghatalmazásban a fogyasztó személyes adatai tévesen szerepeltek, és a közjegyzői hitelesítés ránézésre hamis, mivel az iraton a hamis pecséten kívül a közjegyzői hitelesítés egyetlen tartalmi eleme sem szerepelt.

A Pénzügyi Szolgáltató álláspontja szerint mindkét bemutatott meghatalmazás tartalmilag megfelelő volt a fogyasztót illető összeg felvételéhez, illetve átutalásához. A meghatalmazások tartalmazták az érintett számlák megjelölését, és feljogosították a meghatalmazottat a számlák feletti rendelkezésre, pénz felvételére és befizetésére, minden szükséges jognyilatkozat megtételére és okiratok aláírására.

A fogyasztó szerint viszont a bank munkatársának észlelnie kellett volna, hogy a közjegyzői záradék törvényi tartalmi elemeit a meghatalmazások nem tartalmazzák, az nyilvánvalóan hamis. Ezzel a magatartással, a jogellenes kifizetéssel megkárosította őt a pénzügyi szolgáltató.

Mit is kell vizsgálni ilyenkor?

Első körben azt, hogy jogszerűen került-e sor a meghatalmazások alapján a kifizetésekre, azaz, hogy a Pénzügyi Szolgáltatónak milyen kötelezettsége volt a meghatalmazás alapján történő teljesítéskor, illetve milyen szempontokat kell figyelembe vennie a meghatalmazás vizsgálatakor.

A Pénzügyi Szolgáltató Általános Szerződési Feltételei szerint: „Amennyiben a meghatalmazás alaki vagy tartalmi szempontból a Bank megítélése szerint nem egyértelmű, vagy ha az abban foglaltak értelmezéséhez további iratok vagy a meghatalmazásban jelzett feltételek vizsgálata szükséges, a Bank jogosult a meghatalmazás alapján történő rendelkezést megtagadni.”

Tehát a Pénzügyi Szolgáltatónak alapvető kötelezettsége, hogy a részére átadott meghatalmazást alaki és tartalmi szempontból is vizsgálja, ennek keretében pedig általában elvárható az, hogy a Pénzügyi Szolgáltató tisztában legyen a közokiratokra és a teljes bizonyító erejű magánokiratokra vonatkozó alapvető törvényi rendelkezésekkel ideértve a közjegyzői tanúsítványra vonatkozó szabályokat is.

Így a Pénzügyi Szolgáltatónak fel kellett volna ismernie, hogy a részére átadott meghatalmazásokon – melyeken csak egy közjegyzői pecsét és azon egy olvashatatlan aláírás szerepel – a záradék formájában kiállított közjegyzői tanúsítvány törvényi kellékei hiányoznak. Márpedig ha ezek hiányoznak, akkor a meghatalmazások olyan súlyos alaki hiányosságokban szenvednek, hogy azokat a Pénzügyi Szolgáltatónak az általában elvárható gondosság mellett is fel kellett volna ismernie, így a minimális gondosságot sem tanúsította az eljárása során.

A Pénzügyi Békéltető Testület végül arra a megállapításra jutott, hogy a Pénzügyi Szolgáltató a jogellenes magatartásával kárt okozott. A Pénzügyi Szolgáltatónak ez a magatartása közvetlen okozati összefüggésben áll a fogyasztót ért kárral, hiszen ha időben felismerik a bank munkatársai, hogy a meghatalmazás nem alkalmas a képviseleti jogosultság megfelelő igazolására, akkor a fogyasztót nem éri kár. Ezért arról döntöttek, hogy a fogyasztót megilleti a követelt összeg.

Mi ebből a tanulság? Mindenképpen lépjünk fel az érdekeink védelmében, használjuk ki a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. Ne gondoljuk azt, hogy egy bankkal szemben nincs esélyünk!