Fogyasztói jogvitának minősül valamennyi, a fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a termék minőségével, biztonságosságával és a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.

Fogyasztó az a természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció címzettje.

1, A békéltető testületek előtt kérelmezőként eljárhatnak gazdasági társaságok is, ha mikro, kis- vagy középvállalkozásnak számítanak, és gazdasági tevékenységi körükön kívül eső célok érdekében jártak el. Tudniuk kell azonban, hogy az eljárás során természetesen nem alkalmazhatók a javukra azok a különös szabályok, amelyeket a külön jogszabályok kifejezetten a fogyasztókra rendelik alkalmazni, hiszen nem teszi őket ez a rendelkezés fogyasztóvá, csak épp lehetővé teszi azt, hogy a békéltető testület eljárjon, hogy elbírálja a jogvitájukat. Erre azonban csak az általános szabályok szerint kerülhet sor.

Ilyen különbség például, hogy amennyiben a vásárló gazdasági társaság, úgy nem vonatkozik rá a kötelező jótállásról szóló kormányrendelet, vagyis hiába vesz olyan terméket, melyre egyébként járna a kötelező jótállás, azt mégsem érvényesítheti. Ugyanígy az üzleten kívül és a távollévők között kötött szerződések tekintetében a fogyasztókat megillető 14 napos indokolás nélküli elállási jog sem illeti meg a gazdasági társaság vásárlót, kizárólag a természetes személyeket.

Ettől függetlenül az eljárás az általános szabályok mentén lefolytatható, és természetesen semmi sem zárja ki, hogy a felek egyezséget kössenek, melynek keretében bármiben megállapodhatnak, ami kifejezetten nem ütközik jogszabályba.

2, Ami témájukban a fogyasztói jogvitákat illeti, azok rendkívül szerteágazóak. Fogyasztói jogvitának számítanak a hibás teljesítés esetei, így a termék meghibásodása, vagy ha az nem felel meg valamely olyan követelménynek, melynek a jogszabály, a felek szerződése vagy az általában elvárhatóság alapján meg kellene felelnie.

Ezen túlmenően azonban a szolgáltatások széles köre is fogyasztói jogvitának számít, így például, az elektronikus hírközlési szolgáltató téves számlázása, vagy ha nem megfelelően működik a szolgáltatás, például akadozik az internet, és azt a szolgáltató nem javítja meg. A közüzemi szolgáltatókkal szemben szinte valamennyi esetben fogyasztóknak számítanak a szerződők, ezért fogyasztói jogvitának számít, ha az áramszolgáltató kikapcsolja az áramot, pedig arra a fogyasztó álláspontja szerint nem volt jogszabályi felhatalmazása, vagy ha a szolgáltatás kimaradása esetén a szolgáltató nem intézkedik annak megjavítása iránt és kötbért sem fizet a fogyasztónak.

Fogyasztónak számítanak az utasok a tömegközlekedési eszközök használatakor, és az egyéb személyszállítási szerződésekben, így a távolsági buszon és a vonaton is, és az autósok is amikor autópályát vesznek igénybe, vagy amikor a városokban parkolnak.

Minden típusú szoláltatás igénybe vétele esetén fogyasztónak minősülnek a természetes személyek, így a tisztítóban, a nyelviskolában, és a fizetős társkereső oldalon, a szállodákban, a fürdőkben és a kuponos oldalakon is.

Nagyon sokféle kérelem érkezik a békéltető testületekhez, de a tapasztalatok szerint a fogyasztók sok esetben még mindig nincsenek tisztában a fogyasztói minőségükkel az egyes jogviszonyokban, vagyis azzal, hogy amennyiben az adott szolgáltatással nem elégedettek, és a vállalkozás elutasította kifogásukat, úgy igénybe vehetik a békéltető testület ingyenes, gyors és objektív szolgáltatását.