Hiába vonatkozott egy éves kötelező jótállás a fogyasztó karácsonykor vásárolt és utóbb meghibásodott táblagépére, ennek ellenére a javítását – kizárólag díj ellenében – végezte volna el a vállalkozás. Végül, mivel a kereskedő nem bizonyította be, hogy a termék az eladáskor még hibátlan volt – ingyen javítás járt a fogyasztónak. 

A fogyasztó 33.999.- Ft-ért vásárolt karácsonykor egy táblagépet (tablet) a vállalkozástól, melynek töltőrendszere négy hónap múlva, jótállási időn belül tönkrement. Kiderült, hogy a töltő alatt van egy panel és az megrepedt, így erre hivatkozva – jótállás keretén belül – nem javította meg a terméket vállalkozás. Sőt kijelentette, hogy a javítást kizárólag díj ellenében, 50.000.-Ft-ért tudja vállalni.

Mivel a fogyasztó az ügyét nem hagyta annyiban, végül egy békéltető testületi eljárásban került alátámasztásra, hogy joggal kívánta a szavatossági igényét érvényesíteni a hibás készülékének kapcsán. A vállalkozás nem bizonyította megfelelő módon, hogy a készülék hibájának oka a teljesítés után keletkezett, ezért a jótállási kötelezettsége alól sem mentesült.

A fenti példa esetében a fogyasztó által vásárolt készülékre, a jótállási jegy szerint a vállalkozás – a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerinti – egy év jótállást vállalt. A fogyasztó a hibát jótállási időn belül jelentette be vállalkozásnak, ezért a jótállásra kötelezettet (a vállalkozást) terhelte annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában a termékben nem volt meg. Vállalkozás, mivel nem mentette ki magát megfelelő módon a hibás teljesítés alól, ezért a fogyasztó érvényesíteni tudta vele szemben a szavatossági igényét, a táblagép díjmentes javítását.

Mit jelent a szavatosság és a jótállás?

A kötelezett (az eladó) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Amennyiben a megvásárolt termék hibás vagy a hiba a használat során később jelentkezik, akkor a fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás).

A szavatossággal kapcsolatos szabályozás a Polgári Törvénykönyvben található.

A szavatosság mellett létezik a kötelező jótállás, vagy hétköznapi és közismert nevén a „garancia” jogintézménye. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki az eladó jótállási kötelezettsége. E termékekhez köteles a forgalmazó (eladó) jótállási jegyet mellékelni. A jótállás időtartama egy év. Fontos kiemelni, hogy a kötelező jótállás kizárólag a Magyarország területén megvásárolt új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, azaz külföldön megvásárolt termékek meghibásodása esetén a kötelező jótállásból eredő jogokra fogyasztóként nem hivatkozhatnak a fogyasztók. Amennyiben egy megvásárolt termékre van kötelező jótállás, akkor a szavatossági jogok és a jótállásból eredő jogosultságok párhuzamosan érvényesíthetőek.

Mit jelent a szerződéses jótállás?

A szerződéses jótállás a felek megállapodásán alapul, azaz egy termék eladása esetén nem jogszabály kötelezi az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként kerül sor. A kötelező jótállás tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, míg a szerződéses jótállás esetén a felek közösen állapodnak meg annak feltételeiről, és ezt szerződésben rögzítik. Fontos megemlíteni, hogy a szerződéses jótállás a kötelező jótállást nem zárja ki.

Például ha a jogszabály egyéves (kötelező) jótállást ír elő egy termékre (pl. mosógépre), az eladó dönthet úgy, hogy a kötelező 1 éven túl, további időszakra garantálja a termék hibátlan állapotát. Az 1 éven túl vállalt garancia tartalmát és feltételeit azonban az eladó maga határozhatja meg.

Mit tehet a fogyasztó, ha a megvásárolt termék 3 munkanapon belül hibásodott meg?

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek vonatkozásában, a fogyasztó 3 munkanapon belül érvényesítheti csereigényét, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén. Fontos tudni, hogy egyéb termékek esetén ilyen jellegű „cseregarancia” nem illeti meg a fogyasztót!

Jó tanácsok a fogyasztók számára

1.      A termék meghibásodásával kapcsolatos panaszunkkal minden esetben ahhoz a kereskedőhöz forduljunk (abba a boltba fáradjunk vissza), ahol a terméket megvásároltuk.

2.      Fontos tudni, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

3.      Ha azt tapasztaljuk, hogy a vásárolt termék meghibásodott, akkor a vásárlás helyén kezdeményezni kell a jegyzőkönyv felvételét az általunk tett minőségi kifogásról.

4.      Jó, ha tudjuk, hogy a vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni.

5.      Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, írásban, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

6.      A leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tudott vagy nem tudhatott.

7.      A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. Ilyen esetekben a kötelező jótállási idő egy éves időtartama, illetőleg a szavatossági jogok gyakorlására nyitvaálló két éves határideje a kicserélés (az új termék átadásának) napjától újraindul a teljes termék vonatkozásában.