2015. szeptember 08-án a Kúria Önkormányzati tanácsa a Köf.5014/2015/4-es számú határozatával törvénysértőnek találta és megsemmisítette a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet utólagos parkolójegy bemutatásra vonatkozó egyes szabályait.

Nem volt előzmény nélküli ez a döntés, hiszen 2014-ben már született egy hasonló tartalmú határozat, melyet követően részben módosításra került a parkolási rendelet, de a módosítás sem volt megfelelő a mostani döntés szerint.

A rendelet 48. § (3) bekezdése az alábbiakban rendelkezett az utólagos jegybemutatás, illetve a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának utólagos bemutatásáról. (Kiemelve szedve a Kúria által is vizsgált szakaszokat)

„(3) Amennyiben

a) a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy
b) az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, vagy
c) a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el,

úgy az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható. Amennyiben a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból. A parkolójegy bemutatásának, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolásának, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa bemutatásának lehetőségével naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója, ha a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás.”

Ezen kiemelt szakaszok kapcsán mondta ki a Kúria, hogy törvénysértő. Indoklása szerint a parkolási rendelet vonatkozó rendelkezéseinek jelentősége az, hogy akárhányszor veszi igénybe a gépjármű üzemben tartója az érintett önkormányzat által biztosított közszolgáltatást, – jön létre parkolási közszolgáltatási szerződés a parkolásüzemeltető és a fogyasztó között –  havonként csupán egy alkalommal és az ellenőrzéstől számított 5 munkanapon belül teszi lehetővé annak igazolását, hogy a közszolgáltatás ellenértékét megfizette.

A közterület, így a közút is főszabályként ellenszolgáltatás nélkül vehető igénybe. A díjfizetés oka az urbanizáltság, az a körülmény, hogy a városias környezetben elkerülhetetlen a járművel való közlekedés és azon belül a nyugvó közlekedés, a parkolás. Ilyen körülmények között a parkolás díjfizetéséhez kötése az egyik lehetséges „késztető eszköz” a közutak mint véges javak megfontolt, gazdaságos használatának. A díj és pótdíjfizetési kötelezettség tehát a közlekedő felelős magatartásra szorításának egyik lehetséges eszköze.

Mindazonáltal a tárgykör szabályozása nem közigazgatási, hanem szerződéses irányt vett. A szabályozási koncepció ezért nem nélkülözheti a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének garantálását, elsődlegesen a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fogyasztó védelmét.

A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy jelen szabályozás módja – törvényi felhatalmazás nélkül – normatív alapon teremti meg a kétszeres közszolgáltatási ellenérték megszerzésének lehetőségét, és ezzel megbontja a szolgáltatás – ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét. Törvényi háttér nélkül arra jogosítja a parkolásüzemeltetőt – és mögötte a közszolgáltatás biztosítására kötelezett önkormányzatot –, hogy egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez.

A határozat értelmében a parkolási rendelet 48. § (3) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:

    „(3) Amennyiben

    a) a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy

    b) az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, vagy

    c) a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el,

    úgy a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható. Amennyiben a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból.”