Ma az a fogyasztó, aki élelmiszert vásárol, a szigorú előírások folytán megfelelő védelemben részesül – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége többek közt erről is tájékoztatta megkeresésére válaszolva az Alapvető Jogok Biztosát. A Biztos által a napokban elkészített jelentés és az abban meghatározott intézkedési javaslat egyik üzenete, hogy a fogyasztók minél magasabb élelmiszerbiztonsági ismeretekhez jussanak.

A FEOSZ tapasztalata alapján a hazai fogyasztók egyre inkább fogékonyabbak és érdeklődőbbek az egészséges élelmiszerek iránt!

1. Rendkívül nagy szerep jut ebben a fogyasztói tudatosságnak és annak, milyen információkat látunk az élelmiszereken. Meg kell jegyezni: jelenlég még nem kötelező általános érvénnyel a tápértékek (például: energiatartalom, cukor-, sótartalom) feltüntetése a csomagoláson, a vonatkozó európai uniós szabályozás szerint erre csak 2016. december 16-tól kerül sor. Azonban a FEOSZ tapasztalata alapján a hazai fogyasztók már most igénylik azokat az információkat, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges élelmiszerek megvásárlásához!

2. Ugyanakkor a gyerekeknek is képesnek kell lenniük arra, hogy az információkat használják és megtanulják szerepüket, jelentésüket. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége épp ezért számtalan kezdeményezést folytatott le, hogy javítsa a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztónak minősülő fiatalok élelmiszerekkel kapcsolatos tudatosságát. Erre szolgáltak például a „Fogyasztók Hónapja”, az „I-II. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor”, „Országos Fogyasztóvédelmi Sulikupa” c. kezdeményezéseink – ezek mind-mind az iskolai rendszeren kívül oktatás keretében erősítették a gyermekek ismereteit.

Márpedig a tudatos döntés kulcsa a tudás átadása: így az iskolai oktatás keretében még inkább erősíteni szükséges az élelmiszer-biztonságra vonatkozó oktatást. Fel kell mérni, hogy az iskolák valóban átültették-e tananyagukba a NAT kapcsolódó előírásait, az adatok értékelése után pedig konkrét intézkedéseket, végrehajtandó feladatokat kell meghatározni a fiatal fogyasztók megfelelő oktatása érdekében.

3. Mindez azonban mit sem ér, ha nem áll rendelkezésre megfelelő élelmiszerjogi háttér. Ez ma Magyarországon aprólékos, mindenre kiterjedő. Épp ez jelenti annak garanciáját a hazai élelmiszerbiztonság területén, hogy a „Termőföldtől az asztalig” elv valóban érvényesüljön és a fogyasztók asztalára csak biztonságos, egészségükre veszélyt nem jelentő élelmiszerek kerüljenek. Jól példázza a hatósági intézkedések visszatartó erejét, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal akár több százmillió forint összegű bírságot is kiszabhat, ha a fogyasztók széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető cselekményre bukkan.

Tény az is, hogy a nagyobb bírságok hatására az élelmiszer-vállalkozások tartózkodnak a jogsértés elkövetésétől.

4. A fentiekhez hasonló megállapításokra jutott az Alapvető Jogok Biztosa nemrég közzétett jelentésében, amelyben a speciálisan védendő fogyasztónak minősülő gyermekek egészséges környezethez való jogának érvényesülését tárta fel minden részletre kiterjedően.[1] A jelentés hátterét képező vizsgálat még 2013-ban kezdődött meg: Szövetségünk az ombudsmannak megküldött észrevételeiben részletesen beszámolt a működése során nyert tapasztalatairól és egyúttal javaslatokat fogalmaztunk meg a hazai élelmiszerjog módosítására is a fogyasztók érdekében.

Ezek köszönnek vissza a dokumentumban, amelynek alapján a nevelési-oktatási intézményekben fel kell mérni az élelmiszerbiztonsági ismeretekre vonatkozó, NAT-ban szereplő előírások gyakorlati alkalmazásának érvényesülését. Ebben pedig együtt kell működnie a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, valamint a feladatkörrel rendelkező minisztériumoknak is. Az élelmiszerbiztonsági ismeretek hatékonyabb oktatása mellett pedig a jobb fogyasztói tájékoztatás követelménye ugyancsak elengedhetetlen.

Ma például az E-számmal jelzett összetevők (ezek bárki számára ismerősek, pl:„E100-E199, E299, E400…”) esetében azok mennyiségét nem kell feltüntetni az élelmiszereken. Pedig ezek a fogyasztók szervezetében a mindennapi fogyasztás folytán felhalmozódhatnak, a vásárló nem tudja, hogy azokból napi szinten milyen mennyiséget visz be. Akkor, amikor annak kiértékelése (ún. újraértékelési eljárás), hogy az adott anyag veszélyes-e az emberi szervezetre: tíz évig is eltarthat, ez egyértelmű kockázatokat hordozhat a fogyasztókra nézve.[2]

Nincs kizárva ugyanis, hogy az említett eljárás végül olyan eredménnyel zárul, miszerint az addig használt alapanyag nagyobb mennyiségben fogyasztva nem tökéletesen biztonságos az emberi szervezetre.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azt szorgalmazza, hogy az említett követelmények minél hamarabb kerüljenek érvényre juttatásra a fogyasztók érdekében, mivel ezek a ma is hatékonyan működő élelmiszerbiztonsági rendszer eredményességét tovább fogják növelni.