Készítette: Dr. Baranovszky György

I. A fennálló helyzet értékelése

Nincs könnyű helyzetben az, aki akár stratégiát vagy jövőképet szeretne készíteni a fogyasztóvédelmet illetően.
Tény, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a jogelődje az elmúlt években olyan jogalkotást folytatott, melynek eredménye a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek ellehetetlenítése, a hatósági rendszer átalakítása (szétverése) és a békéltető testületek függetlenségének megszüntetése volt.
Újból kellene mindent kezdeni? Nem, de hogy gyökeres, rendszerszintű változtatásokra, és szemléletváltásra is szükség van, az biztos.

2019. szeptember 1. óta sem alkotta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium – törvényi előírás ellenére – fogyasztóvédelmi politikáját. A jogszabályban meghatározottak ellenére a Fogyasztóvédelmi Tanács nem került összehívásra 2020-ban.

A fogyasztóvédelmi törvény 2019. szeptember 1-én hatályba lépett változásai a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek ellehetetlenítést szolgálták, különösen a békéltető testületekbe történt jelölési, választási joguk megszüntetésével.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek megszüntetése, a szakemberek elvándorlása nem segített abban, hogy 2021-re erős fogyasztóvédelemről lehessen beszélni. Még inkább elmondható ma már az is, hogy Magyarország fogyasztóvédelme az elmúlt tíz évben nemhogy nem erősödött, hanem annak megítélése is visszaesett. A fogyasztók védelme érdemben is csökkent. A gazdasági szereplők, kamarák szerepe erősödött a fogyasztók rovására.

Soha nem volt ilyen megosztott, szétvert a szakma, mint manapság. Történik mindez annak ellenére, hogy az Európai Unió letette a voksát, akkor, amellett, hogy a tagállamokban is szükség van erős, átlátható fogyasztóvédelmi intézményekre, melyek segítik a fogyasztókat. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükség van a mindenkori politikától függetlenül működő erős fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekre.

A legfontosabb mindezek előrebocsátása mellett talpon maradni és szolgálni a fogyasztók érdekeit civil oldalról nézve, annak ellenére, hogy az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne így legyen.

A fogyasztóvédelem területén működő társadalmi szervezetek, alulról építkező jogi személyek szembesültek és szembesülnek ma is az anyagi függőség kérdésével. Ez a probléma azonban nem új keletű, ugyanakkor egy jól működő demokráciában az állam érdeke a szervezetek megfelelő anyagi támogatása.

A vállalkozásokkal ellentétben ugyanis a fogyasztók kiszolgáltatott és nem egyenrangú partneri voltuk miatt mindig is olyan helyzetben lesznek, hogy sokkal nehezebben tudják a problémáikat megoldani azokkal a vállalkozásokkal, amelyek mögött tőke, szakértelem, tudás van jelen. A fogyasztó egyedül áll ebben a harcban a vállalkozássokkal szemben azért, hogy megfelelően képviselje érdekeit mások előtt.

Mellette pedig nagyon ritkán áll szakértői csapat, szakértelem, tudás, ezt pedig leginkább azon szervezetektől kaphatja meg, akiknek a birtokában állnak ezen kompetenciák.

A kérdés az, hogy ezt a szakértelmet, tudást kinek a kezébe akarja vagy tudja az állam adni, és szükségesnek tartja-e a fogyasztóvédelmi civil szervezetek működését vagy másként gondolja ezek létét.

Az Európai Unióban működő civil szervezetek példája azt mutatja, hogy több évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy ezek a szervezetek önállóan, az államtól függetlenül is létezni tudjanak. Magyarország még nem jár itt. Sőt, jelentős visszalépések történtek, a jelenlegi éves támogatási összegek töredékei a 2010. előtti összegeknek. Ráadásul a rendelkezésre álló uniós forrásokból egyetlen forint sem lett még pályázati forrás keretein belül sem meghirdetve fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek számára.

Mindezekből az következik, hogy Magyarországon is még egy jó darabig az államnak kell biztosítani a fogyasztóvédelmi civil szervezetek működéséhez szükséges anyagi forrásokat.

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódóan feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon nem érvényesül a vállalatok részéről a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatása. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának keretén belül pedig sajnálatos módon nem élvez prioritást a fogyasztók mellett álló szervezetek segítése. Ezért minden esetben a fogyasztói kiszolgáltatottság mellett felvetődik és fel is vetődött a fogyasztóvédelmi civil szervezetek kiszolgáltatottsága.

Itt kell megjegyezni ugyanakkor annak tényét is, amely kicsit hasonlíthat a vállalkozásokkal kapcsolatos függőséghez, miszerint a fogyasztóvédelmi civil szervezetek egyik feladata a hatékonyabb, fogyasztót védő jogszabályi környezet kialakítása. Ez ugyanis – hogyha ellentétes az állam akaratával, vagy az állam bármely okból kifolyólag más szempontok alapján határozza meg jogalkotási prioritásait -, felvetheti a civil szervezetek és az állam közötti konfliktus kérdését.

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek egyik fő ereje ugyanis épp a közvélemény, azaz a problémák asztalra terítése mellett a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása. Könnyen összeütközésbe kerülhetnek azonban az egyesületek az állammal különösen akkor, ha annak akaratával-véleményével ellentétben álló hírt kívánnak a közvélemény elé tárni, ennek következtében pedig csorbulhat a hiteles és független tájékoztatáshoz fűződő közérdek.

Az elmúlt évek sokszor szélmalomharcait tapasztalva csak akkor érezheti bárki, hogy van értelme a munkájának, működésének, amikor a fogyasztók elégedett és pozitív visszajelzéseiből kiderül például, hogy megoldódásra került egy fogyasztói jogvita.

A békéltető testületek működését 2019. szeptemberétől átalakította a törvényhozás, a társadalmi szervezetek minden jogosítványának megszüntetésével párhuzamosan. A testületek a gazdasági kamarákhoz történt csatolása a függetlenség elvébe ütközik, a fogyasztói érdekek háttérbe szorítása mellett.

Párbeszéd, megfelelő vitakultúra mellett az érdekek ütköztetésével lehet jó fogyasztóvédelmet csinálni Magyarországon! Mára azonban megszűnt minden érdemi egyeztetés, vita a fogyasztóvédelemben. Ebben gyökeres változtatásokra van szükség.

II. Fogyasztóvédelemre hatással bíró tényezők

1. Társadalmi környezet

A, Idősödő népesség

Magyarországon egyre inkább növekszik azon fogyasztók száma, akik a koruk folytán speciálisan védendőnek számítanak. Esetükben jellemző, hogy kevésbé tudják a vállalkozásokkal szemben fogyasztói jogaikat érvényesíteni, ami abból is fakad, hogy nem tanúsítanak olyan szintű tudatos fogyasztói magatartást, mint az a fiatalabb korosztályt jellemzi.

Bizonyos cégek épp ezt a helyzetet próbálják „kihasználni” és reklámjaikkal, marketingjükkel kifejezetten e fogyasztói réteget célozzák meg, mint az jellemző volt például a termékbemutatók esetében. Az üzlethelyiségen kívüli értékesítés során ugyanis előre felépített kereskedelmi technikák útján úgy történt meg a fogyasztók rábeszélése az adásvételi szerződések megkötésére, hogy eredetileg nem is szándékoztak megvenni semmilyen terméket.

A fentiek különösen igazak voltak például azon rendezvények esetében, amelyek kapcsán eredetileg csak „ingyenes egészségügyi szűrésre” hívták meg a fogyasztókat, azt ígérve, hogy sor kerül az egészségi állapotuk felmérésére díjmentesen. Ugyanakkor a rendszerint „rossz vizsgálati eredményekre” hivatkozva később akár több százezer forintos termékek bemutatása és értékesítésre történő felajánlása történt meg, és a fogyasztók később azzal a helyzettel szembesültek, hogy már nem tudnak kilépni a szerződésből és visszaadni a terméket. A vállalkozások ugyanis korlátozták a fogyasztókat megillető tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségét is.

B, Társadalmi-fogyasztói kiszolgáltatottság növekedése

A fentieken túlmenően számolnunk kell azzal, hogy a hatását még mindig éreztető járvány miatti gazdasági válság, és az elnehezülő anyagi körülmények miatt a fogyasztók érzékenyebbek és hiszékenyebbek az átlagnál: oly módon kötnek számukra kedvezőtlen hitelszerződéseket, hogy azokat végig sem olvassák vagy anélkül vásárolnak az interneten, hogy megismernék az általános szerződési feltételeket vagy épp azt, kivel kötik meg valójában az online szerződést.

2. Technológiai környezet

A, Digitális forradalom

A fogyasztók körében az internet használata ma már mindennaposnak számít, ez ismét egy olyan tényező, amellyel számolnia kell a fogyasztói érdekvédelmi, érdekérvényesítési, tájékoztatási és oktatási tevékenység irányvonalainak meghatározásakor.

B, Új technológiák miatti kihívások

A digitális forradalom továbbra is kihívás elé állítja az államot és a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket: megszűnik ugyanis ezzel a szerződéskötéshez szükséges személyes jelenlét, mint feltétel, kiszélesednek a fogyasztók számára rendelkezésre álló piacok, az eddig gátat jelentő határok lebomlanak.

A digitális kommunikációnak köszönhetően egyúttal könnyűszerrel érhetők el azok a fogyasztók, akik a fővárostól távoli, adott esetben elszigetelt településeken élnek, de ugyanígy sokkal könnyebb megszólítani azokat a vállalkozásokat is, amelyek például csak és kizárólag helyi szinten fejtenek ki gazdasági tevékenységet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy falvakban, községekben jelentős számú fogyasztó él, azonban esetükben nagyobb a veszélye annak, hogy az információáramlás nem megfelelő és ennek folytán fogyasztói tudatosságuk szenved csorbát. Különösen fontos ez akkor, amikor az internetnek a háztartásokban való elérhetőségével olyan új online piacterek nyílnak meg számukra, amelyeknek a vásárlási feltételeivel és a fogyasztót védő kötelező rendelkezésekkel nincsenek tisztában. Hozzá kell tenni szintén, hogy az ismeretlen lehetőségek kiaknázásától a fogyasztók jobbára még idegenkednek is, és az egyre növekvő e-kereskedelem ellenére még mindig bizalmatlanok a fogyasztók. Ennek eredményeként azonban elesnek többek között a máshol, akár más országokban elérhető olyan előnyöktől, mint például a jobb minőség vagy épp az olcsóbb árak.

3. Gazdasági környezet

A gazdasági makrokörnyezet kapcsán releváns tényezők kapcsán feltétlenül szólni kell az alábbiakról is.

A, Gazdasági válság

A fentiek közé sorolandó egyértelműen a Magyarországot sújtó gazdasági válság, amelynek következtében nőtt az anyagi helyzetük miatt kiszolgáltatottnak minősülő, speciálisan védendő fogyasztói körnek számító lakosság köre, és most már ide nemcsak a nyugdíjasokat kell sorolni.

B, Határon átnyúló vásárlások – fogyasztói bizalmatlanság

A digitális forradalom és az e-kereskedelem térnyerésének következtében folyamatosan nő a határon átnyúló vásárlások száma, azonban ez még mindig nem kielégítő: a fogyasztói bizalmatlanság okán ugyanis a vásárlók nem használják ki széleskörűen a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Sokan ugyanis nem tudják, hogy határon átnyúló jogügyletek esetén milyen speciális jogosultságok illetik meg őket, nincsenek tisztában azzal, hova fordulhatnak jogorvoslatért, továbbá ha tudják is, nem hisznek a rendelkezésükre álló jogorvoslati mechanizmusok erejében.

C, Biztonságosság

A termékbiztonság, nem utolsó sorban az élelmiszer-, és gyógyszerbiztonság és a fogyasztók azon joga, hogy csak biztonságos termékekhez jussanak hozzá, amelyek nem jelentenek veszélyt életükre, egészségükre, kiemelt tényezőnek számít, egyben összefügg a hamisított termékek egyre növekvő számban történő elterjedésével is. A hamisítás révén előállított árucikkek ugyanis sokszor oly silány minőségűek, hogy a fogyasztók egészségére és életére nézve károsak, példaként említhetnénk itt a gyógyszerhamisítást.

4. Természeti környezet

A, Fizikai határok lebomlása

A természeti környezet kapcsán már említésre került a határon átnyúló vásárlások emelkedő száma, mint faktor: ez az egyes természeti-földrajzi határok, mint a szerződéskötés gátját képező fizikai tényezők lebomlását és a már jelzetteknek megfelelően újabb kihívást jelent a fogyasztóvédelem minden szereplője számára. A fogyasztókat ugyanis tájékoztatni kell az őket megillető jogokról és rendelkezésre álló jogorvoslati fórumokról a fogyasztói bizalom javítása érdekében.

B, Elszigeteltség-Járvány

Mint arra már utaltam, hazánkban számolni szükséges az elszigeteltséggel, mint a gyakorlatban megfigyelhető környezeti, természeti tényezővel is. A főváros és a megyeszékhelyek, régióközpontok vonzáskörzetében ugyanis rendkívül sok fogyasztó él, azonban a falvakban, községekben élő fogyasztók száma is jelentős. Ez utóbbiak körében sok esetben tapasztalható az információáramlás, ezzel együtt a fogyasztói tudatosság hiánya. Külön nem kívánunk foglalkozni a járvány okozta óriási nehézségekkel, bízunk abban, hogy hamarosan véget ér, de számolni kell a jövőben ennek esetleges ismételtségével, és annak esetleg a fogyasztóvédelemre gyakorolt hatásával is.

5. Politikai környezet

Európai Uniós fogyasztóvédelmi politika: Magyarország Európai Uniós tagságából kifolyólag figyelemmel kell lennie a mindenkor érvényben lévő uniós fogyasztóvédelmi szakmapolitikára, összhangban a Kormány által visszaállított és elfogadott középtávú politikára.

6. Jogi/szabályozási környezet

Elengedhetetlen a jogszabályok naprakész ismerete, a nyomkövetés és szükség esetén az azonnali beavatkozás, gyakorlathoz igazodó jogszabályváltozás.

7. Oktatási környezet

Fiatal fogyasztók tudatosságának hiánya

Az oktatási környezet markáns makrokörnyezeti faktornak minősül a fogyasztóvédelmi feladatok kapcsán, épp elég itt megemlíteni a fogyasztóvédelmi oktatást és a speciálisan védendő fogyasztók, azaz a fiatalok fogyasztói ismereteinek javítását.

Meg kell jegyezni, hogy ebben egyértelműen meghatározza a teendőket a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17. § -a.

III. A legfontosabb célok

1. Új jogszabályalkotás a fogyasztóvédelem intézmény rendszerét illetően

Magyarországnak haladéktalanul rendelkeznie kell minimálisan középtávú fogyasztóvédelmi politikával. Ennek megalkotásába minden fogyasztóvédelemben szereplő szervezetek, ideértve állami, önkormányzati, (fogyasztói, vállalkozói) társadalmi szervezetek képviselőit be kell vonni.

Ennek keretén belül meg kell vizsgálni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság visszaállításának kérdését a területi felügyelőségek újraélesztésével együtt. Hangsúlyosabb fogyasztóvédelmi, hatósági, piacfelügyeleti rendelkezésekre van szükség a fogyasztók érdekében, felkészülve a digitális fogyasztóvédelem kihívásaira egyaránt.

2. Folyamatos, kiszámítható, állandó jelleggel biztosított pályázati feltételek – anyagi függetlenség a civil fogyasztóvédelmi szervezetek számára – uniós források bevonásával is

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek működése szempontjából neuralgikus pontnak számít a megfelelő anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátásának kérdésköre. A civil fogyasztóvédelmi szakma szerepének növeléséhez egyértelműen szükség van a megfelelő pályázati feltételekre, egyik következik a másikból: a hatékony tevékenység igenis kiszámítható, folyamatosan biztosított erőforrások meglétét követeli.

3. A fogyasztót valóban védő, hatékony jogszabályi környezet

Egyik legfontosabb cél, hogy a fogyasztót valóban védő, és középpontba helyező jogszabályi környezet szülessen Magyarországon, annak szem előtt tartása mellett, hogy vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem.

4. Tudatos fogyasztói attitűd kialakítása

A magabiztos és tudatos fogyasztói attitűd elérésére irányuló tevékenység eredményességéhez nyilvánvalóan az előzőekben vázoltak teljesítése szükségeltetik, azaz, hogy minden szereplő olyan fogyasztóvédelmi jogszabályi rendelkezésekről adhasson felvilágosítást, amelyek egyértelmű megfogalmazással, hatékonyan és vállalkozások által kihasználható kiskapuk mellőzésével garantálják a fogyasztói jogokat.

5. Naprakész fogyasztóvédelmi ismeretekkel rendelkező vállalkozások

Mit sem ér azonban a tudatos fogyasztó és a megfelelő jogszabályi környezet, ha a vállalkozások munkatársai részéről mégis „fogyasztóvédelmi tudatlanság” figyelhető meg és azok nem ismerik pontosan az alapvető fogyasztóvédelmi területeket, mint például a panaszkezelés, ügyfélszolgálat, szavatosság-jótállás.

Egy olyan vállalkozói környezet kialakításának kell a középpontban állnia, amely maradéktalanul tisztában van fogyasztóvédelmi kötelezettségeivel, a vele szerződést kötő fogyasztók jogaival, és ezeknek következetesen és maximálisan eleget tesz – természetesen fogyasztói jogvita esetén is, annak tudatában, hogy ez saját maga önnön érdeke is a piaci verseny növekedése miatt.

6. Országos békéltető testületi rendszer létrehozása

Az 1. pontban meghatározott fogyasztóvédelmi politikával összhangban, az érintettek bevonásával meg kell vizsgálni a békéltető testületekkel kapcsolatos ismertség növelése és a fogyasztók érdekében, hogy a lakóhelyéhez legközelebbi megyei testülethez is fordulhasson a fogyasztó biztosítási, pénzügyi kérdésekben.

Ezzel párhuzamosan létre kell hozni egy országos, minden fogyasztói területre hatáskörrel rendelkező békéltető testületet, megyei kirendeltségekkel, melyeknek önállóan, és legfőképpen függetlenül kell működniük, megszüntetve a kereskedelmi és iparkamarákhoz való bármilyen csatlakozási pontot.

Meg kell teremteni a digitális fogyasztóvédelemhez kapcsolódóan, hogy a hazai békéltető testületi eljárást, ha a fogyasztó azt igényli, a karosszékből intézhesse hazai online platformon.

Budapest, 2021. január 6.