Több hasonló jellegű kérdés érkezik a Szövetséghez, ebből emelünk ki néhányat és adjuk meg rá a választ. Az egyik panaszos ott sem lakik az ingatlanban, a másik csak nyáron használja a hétvégi házat, ami közös, hogy fizetni kell a szemétszállításért. Van, akitől a korábbi 50 %-os díjkedvezményt vonták meg, a másiktól a kukát lopták el, és a pótlásért neki kell fizetnie. Hogyan lehetséges ez? Olyan szolgáltatásért fizessünk, amit nem veszünk igénybe? A rövid válasz: igen. A hosszabb válasz a cikkben olvasható.

Minden ingatlanhasználónak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítania kell, és a közszolgáltatást köteles igénybe venni. Ezen kívül az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet. Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.

Hogyan kell gyűjteni a hulladékot?

Az ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként át kell adni. Önkormányzati rendelet az ingatlanhasználót kötelezheti a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére is.

Lomtalanítás során, közterületen csak nem veszélyes lomhulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak. Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.

A települési önkormányzatok rendeletben állapíthatják meg többek között – a magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott – az ingatlanhasználót terhelő díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit, valamint az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat.

Így minden esetben a helyi önkormányzati rendeletet kell áttanulmányozni ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, hogy milyen kedvezmények vannak, lehet-e szüneteltetni a szolgáltatás igénybevételét.

Budapesten például korábban volt olyan lehetőség, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén 50 %-os díjkedvezményre lehetett jogosultságot szerezni. Azonban ha a jogosult elhalálozott, akkor az örökösnek 30 napon belül be kellett jelentenie a szolgáltatónak ezt a tényt ahhoz, hogy a díjkedvezmény átszállhasson rá. Ha ezt elmulasztotta, akkor később már nem volt lehetőség arra, hogy ő is megkapja ezt a díjkedvezményt.

A vonatkozó jogszabály szerint úgy kell kiszámolni a tartály méretét, hogy fejenként naponta 3,9 liter hulladékkal kell számolni. A legkisebb tartály mérete 110 literes, azonban sok esetben az egy fős háztartásokban is ennél nagyobb méretű kukák vannak kihelyezve, mert korábban többen használták, és így maradt. Érdemes utánanézni, hogy valóban csak akkora méretű tartály után fizessünk, ami kötelező és ki is tudjuk használni.

Egy másik esetben a Budapesten élő fogyasztó arról panaszkodott, hogy eltűnt az utcára kihelyezett kuka, a pótlásért pedig díjat kellett fizetnie. Ez valóban így van, a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint az ingatlanhasználó gondoskodik az általa birtokba vett hulladékgyűjtő edények rendeltetésszerű használatáról, őrzéséről, rendszeres tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetük tisztán tartásáról. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárért az ingatlanhasználó a polgári jog szabályai szerint felel, a Közszolgáltató a kár észlelését követő 40 napon belül írásban felszólítja az ingatlanhasználót a kár megtérítésére.