Egy áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett – ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. Egy termék használata közben sokféle, sokszor olyan veszély kockázata előfordul, amelyre a fogyasztó nem is gondol.

Az áru/termék biztonságossága alapvetően az alábbi szempontok alapján ítélhető meg (egy-egy példa szemlélteti).

–          Összetétel – kozmetikai készítményeknél egyes termékalkotó összetevők a bőrön keresztül felszívódnak, ezért a jogszabályban tiltott vegyületek bekeverése kockázatot jelenthet az egészségre.

–          Csomagolás – a nem megfelelően csomagolt törékeny termékek, (üvegáruk) termékek leejtése sérülést okozhat.

–          Összeszerelésre vonatkozó előírás – nem készre gyártott bútoroknál a fogyasztó a gyártó által meghatározott módon végzi el a szerelést, biztosítania kell a stabilitást, ezért alapvetően fontos az előírás megfelelősége.

–          Beszerelés, karbantartás – gázzal működő háztartási berendezések beszerelésének szakszerűsége (gázszivárgás kiküszöbölése), annak rendszeres ellenőrzése és karbantartása (a tökéletes égés biztosítása és a szénmonoxid keletkezésének megakadályozása) a biztonságosság fontos összetevője.

–          A felhasználás módja és más termékekkel való együttes használat hatása – gyógyszereknél a dózison, az alkalmazás gyakoriságán és idején kívül fontos értékelni más gyógyszerek és anyagok (alkoholfogyasztás) együttes hatását.

–          Külső megjelenés – játék megjelenésű öngyújtók égési sérüléseket okozhatnak a gyerekeknek.

–          Címkézés – a tájékoztató címkéken közölt utasítások téves értelmezéséből eredő helytelen használat veszélyforrást jelenthet.

–          Használati és kezelési útmutató – a termékhez adott útmutató a rendeltetésszerű és biztonságos használatot szolgálja, pl. a karácsonyfa fényfüzéreknél a beltéri vagy kültéri rendeltetés nem közlése veszélyforrás.

–          Hulladékkezelés – kiürült dezodorflakon tűzbe dobáskor felrobbanhat.

–          A fokozott veszélynek kitett, gyermek- és az időskorú fogyasztók védelme – a gyermek vízi játékoknál, „úszógumiknál” figyelmeztetés a felnőtt felügyeltének szükségességére.

A biztonságosságnak a termékbe való beépítése a gyártók, a biztonság megőrzése, az információk, használati útmutatások átadása a kereskedőké, a használati útmutatónak megfelelő, rendeltetésszerű és körültekintő használat, a termék rendszeres ellenőrzése és a karbantartása pedig a fogyasztó kötelezettsége és felelőssége. Mivel a fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy a biztonságosság mértékét meg tudná ítélni és annak figyelembe vételével hozhatná meg vásárlási döntését, a biztonsághoz kapcsolódó jogi háttér meghatározása, valamint az előírások betartásának ellenőrzése az állam és hatóságai feladata és felelőssége.

Összefoglalva, a termékbiztonság megvalósításában –, amely a műszaki-technológiai fejlődés következményeként állandóan változik – a piac valamennyi szereplőjének fontos feladata van.

Dr. Geri István